Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-27 / 48. szám
4 PETŐFI NÉPE • 1985. február 27. „ÍME, A MUNKÁVERSENY EREDMÉNYÉP A gazdálkodás költségérzékenysége A közgazdasági szabályozók továbbfejlesztésének egyik alapvető célja, hogy a vállalatok, sző. vetkezetek fokozott figyelmet fordítsanak a termeléssel, gazdálkodással együttjáró költségek alakulására. Ugyanis ésszerű, takaré-. kos költséggazdálkodással is jelentősen lehet a termelés hatékonyságát növelni, nagyobb eredményt elérni. Az utóbbi években — a vállalatok, szövetkezetek költségérzékenysége nem fejlődött kielégítően, az ésszerű takarékosságra való törekvés nem vált általánossá. A gazdálkodó szervezetek többségének még lehetősége van arra hogy a könnyebb utat választva a költségnövekedést az árban továbbhárítsa. Erre való tekintettel a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának Bács-Kiskun megyei Igazgatósága által végzett pénzügyi-gazdasági ellenőrzések során kiemelt témafeladatként jelentkezik a költségilletve a nyereség-érzékenységet befolyásoló — vállalattól függő és független — tényezők feltárása. Ellensúlyok és megtakarítások A központi intézkedések hatására a költségek egy része (energiahordozók ára, szállítási tarifák, bankköltségek, adók. illetékek, biztosítási díjak, társadalom- biztosítási járulék) az elmúlt években növekedett, és minden gazdálkodó egységet többé-kevés- bé érintett. Hatásuk azonban a vállalatok, szövetkezetek eredményében differenciáltan jelentkezett' Az 1983-ban vizsgált ipari gazdálkodók mintegy 47 százaléka, az építőipari egységek fele. a mezőgazdasági üzemek 32 százaléka a költségnövekedéseket ellensúlyozta, ' így eredményét növelni tudta. Ez a tendencia — bár némileg mérséklődött — 1984-ben tovább folytatódott. A vállalatok. szövetkezetek megfelelő költséggazdálkodásának alapvető feltétele a megbízható számviteli, nyilvántartási rendszer. Ez teszi lehetővé a ráfordítások (költségek) részletes elemzését. a költségváltozások okainak rendszeres vizsgálatát, vala--* mint döntésszintenként a megtakarítások ösztönző és azt elismerő belső érdekeltségi rendszerének kialakítását. Sok helyen már felismerték, vagy kezdik felismerni a költséggazdálkodás fontosságát, de annak feltételrendszerét még nem mindenütt teremtették meg. A Minisztertanács külön határozata intézkedést hozott a gazdaságos anyag-felhasználásnak és a technológiák korszerűsítésének programjáról. A legnagyobb eredmény az energiaracionalizálásban jelentkezik. Ezzel szemben a termelési és a termékszerkezet módosítása a legritkább. Nem sikerült még teljes mértékben a munka- és üzemszervezésben rejlő lehetőségeket felisniemi és kihasználni. A jövedelem és a teljesítmény aránya A bérkiáramlást általában nem a költségérzékenység, hanem többnyire a bérszabályozás által nyújtott lehetőségek befolyásolják. A keresetszabályozás sokféle ’ kipróbált formájának eddigi tapasztalata. hogy a régen várt teljesítmény szerinti differenciálás nehezen akar megvalósulni. Nem azzal a vállalattal van probléma, amelyik rendszeresen átlagon felüli, vagy kiugró béremelést ad. átlagon felüli, vagy kiugró teljesítmény mellett dolgozóinak, hanem azokkal a gazdálkodókkal, ahol átlagos, vagy átlag körüli bérfejlesztést adnak változatlan vagy csökkenő teljesítmény és hatékonyság mellett. A vállalati, szövetkezeti gazdasági munkaközösségek, ipari és szolgáltató szakcsoportok működése — amellett, hogy ezek a szűk ■keresztmetszetek munkaerő-kapacitásának bővítését szolgálták — nem elhanyagolható mértékben járultak hozzá a bérköltség kíméléséhez. ugyanakkor az egyéb költségek növekedését jelentették. Egyes ipari-szolgáltató szakcsoportoknál, átalányelszámolási rendszerben dolgozó részlegeknél a vezetői és a belső ellenőrzés nem megfelelő volta vagy teljes hiánya komoly anyagi követkéz, ményekkel járt az őket működtető vállalatokra, szövetkezetekre nézve. Szükséges, hogy a kisvállalkozások azzal foglalkozzanak, amiért létre hozták őket. Valóban a lakossági igényeket elégítsék ki, a szolgáltatást, a háttéripari gondokat segítsék megoldani. Mindezek mellett itt is érvényesüljön, hogy a teljesítménnyel arányos legyen a kiáramló jövedelem. Bizonyított a gyakorjat A vállalati központi irányítás költségei az utóbbi két évben ugrásszerűen emelkedtek, jelentősen meghaladva a termelés vagy a közvetlen költségek növekedésének ütemét. — Ebben — egyes központi intézkedések mellett — a költségérzéketlenségnek, a gazdálkodási hiányosságoknak is meg volt a szerepük. A vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, ahol a belső érdekeltségi rendszer takarékossági célkitűzéseket is tartalmaz, ott a jövedelmezőségi szint kedvezőbb, a gazdálkodás hatékonyabb és a nyereség növekszik. Bizonyítja ezt a Lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag, a mélykúti Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tevékenysége, ahol a nehezebb gazdasági és szigorúbb közgazda* sági szabályozási feltételek ellenére az 1984. évi nyereség nem .csökkent, hanem növekedett. A felső és középvezetők munkájának erkölcsi és anyagi elismerésében még szorosabbá és közvetlenebbé kell tenni a költségérzékenység. a hatékonyság és a jövedelmezőség szoros összefüggéseit és kapcsolatrendszerét. A közgazdasági szabályozók és egyéb különféle intézkedések minden gazdálkodó egységet arra ösztönöznek. hogy az ésszerű, takarékos költséggazdálkodással az eddiginél többet kell foglalkozni, mert ezzel tovább lehet erősíteni a hatékony gazdálkodás feltételeit. Sándor Miklós, a PM. Ellenőrzési Főigazgatósága Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának igazgatója Alkotó szellemű az Alkotás brigád már huszadik esztendeje itt dolgozó Fekete Józsefnénak a szavaiban-: • Kézzel ragasztják a „csupán” néhány ezer példányban megrendelt dobozokat. Amikor azt hallom, hogy a Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyára 20 százalék bérfejlesztésre volt képes 1985-ben. kissé hitetlenkedve kérdem Pálmai Lászlóné munkaverseny-felelőstől: — Csakugyan ...? — Igen. Ennyivel javítottunk dolgozóink bérén. Tavaly a gyár majdnem 14 ezer tonna árut értékesített. Ehhez nagy segítséget nyújtott a szocialista brigádmozgalom. Az üzemrészekben 21 kollektíva küzd azokért a jövedelemnövelő célokért, amelyeket a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyben maguk elé tűztek. A vállalati és az egyéni érdekeltséget a feladatok teljesítéséért sikerült jól összehangolni. Ehhez az ösztönző rendszer is hozzájárult. Múlt évi kiemelkedő teljesítményükért a legjobban dolgozó brigádtagok nem kevesebb, mint 370 ezer forint jutalmat kaptak! re a gyár 21 brigádjának versenyében,. tagjai: Ormos Zoltánná, Balassy Mihályné. Gazdagné Herényi Katalin. Horváthné Silló Katalin. Kovács lmréné. Éger Katalin és Péter-Szabó Ferencné örömmel mutatják: „Íme. itt a munkaverseny eredménye!” . Kezembe veszem a habkönnyű, ám mégis tartós,' ‘^<^rÍpirálDe-\ vonató dobozokaí^;'i^tiéW^nek ^ oldalfalát az eddigi kettő helye ti ^ egy művelettel készítik el. Előnyős. hogy használat közben (mosásnál. mosogatásnál) a nedvességnek ellenálló burkolathoz vizes kézzel is nyugodtan hozzá lehet nyúlni. A szép. színes, címkézett füzetborítók, amelyekből 26- félét és 600 tonnát készítenek 1985-.ben. 30 millió forinttal növelik a gyár 'bevételét. S hogy a nyolofajta Szivárvány gyorsfűzőt, a mai ember ízlésének jobban megfelelő egyéb iratrendezőket és dossziékat se hagyjuk ki, ezekből a továbbfejlesztett termékekből eddig egymilliót gyártottak. Nem akármilyen megtakarítással! Az alumínilumtűket és az ugyancsak fémből való síneket olcsóbb műanyaggal .pótolták, hogy az ezzel kapcsolatos kétmillió forintos megtakarításra tett ígéretük se legyen csupán írott malaszt. Termékeikkel jó hírnevet, munkájukkal pedig megbecsülést szereznek a kongresszusi és felszabadulási versenyben. Kohl Antal Kiskunhalason Fütyülős barackpálinka. Tokaji aszú. Százszorszép bombán. Szilas ételízesítő. Sláger kávékeverék, kaporlevél a dusnoki Munkás— Paraszt Termelőszövetkezetből, babahintőpor, virágpor. Se szeri, se száma azoknak a hazai és külföldi eladásra gyártott fogyasztási cikkeknek, amelyeknek a csomagolóanyagát — dobozát — itt készítik. Arra gondolok: mii lenne, ha ez a halasi üzem egyik napról a másikra bezárná a kapuját? Elképzelni is rossz, milyen következménnyel járna. Az innét származó sokféle papíráru hiánya egycsapásra megbénítaná a bélés a külkereskedelmet. Ezért nincs okom kételkedni az arany- koszorús. kiváló Alkotás szocialista brigád vezetőiének, az im— A termelésfejlesztés, a jobb. a hatékonyabb módszerek alkalmazása a gyártásban mindany- nyiunknak szívügye. Az igazgatónak. Novok-Rostás Lászlónak ép- penúgy. mint a munkaverseny- szer.vezésben részt vállaló Molnár István szb-titkárnak. Ez jellemző a középszintű termelésirányítókra és a gyár összes dolgozójára. Velük a termelési osztály Alkotás brigádjának is jő a kapcsolata. Amikor például a kombidoboz- és papírcsőgyártó-üzem vezetőjének. Szőke Sándornak van egy remek ötlete, elmondja, megbeszéljük. és mi azon iparkodunk, hogy azt a gyakorlatban mielőbb hasznosíthassuk. • Gregor Zsuzsanna gépkezelő teljesítménye műszakonként 28 809 AGIP-olajosdoboz lezárása. • Fekete Józsefné brigádvezető is örül egy-egy jól sikerült termékcsaládnak. (Méhesi Éva felvételei.) Szebbet, jobbat, korszerűbbet A felszabadulási és kongresz- szusi munkavenseny megfelelő keretet, kitűnő lehetőségeket adott a nyolctagú Alkotásnak, hogy — nevéhez méltóan — alkotó módon segítse a vállalt gazdasági és hatékonyságnövelő feladatok valóra váltását. Melyek ezek? ,.Gyárunk iratrendezőivel, gyorsfűzőivel és dossziéjaival országos} igényeket elégít ki. E termékek azonban elavult kivitelűek. gyártásuk gazdaságtalan. Helyettük szebb és kétmilliá* 1o- iithttÜT olcsóbban elSáTliitiató^iro- dai eszközöket készítünk. Ezenkívül. szolnoki megrendelésre, spirálcsövet szállítunk a vállalat ottani gyárának, hogy ezzel megkezdhesse a termelést egy új papírgéppel. A Harmónia füzetcsalád borítóit határidőre és kifogástalan minőségben elkészítjük a fűzfői papírgyár részére. Har- minchár'om és félmillió forint értékben. ennyivel csökkentve az ország tőkésimport-kiadását. magas követelmények' szerint mi gyártjuk a NESQUIK kakaós- és az AG1P olajosdobozokat. Emellett jobb és könnyebb, spirálbevonatú súrolószeres-dobozokat hozunk forgalomba, amelyeknek hazai előállításával további 12 millió 300 ezer forintnak megfelelő importmegtakarítást érünk el”—-így szól a vállalásuk. Hol tartanak a népgazdaságilag is igen jelentős ígéreteik teljesítésével februárban? A szebbet, jobbat, korszerűb- bet, olcsóbbat immár nem álom — valóság. Az Alkotás nem érdemtelenül került második helyNem csak az igazgatónak szívügye Megbecsülést szereznek KÖZGAZDASÁGI KISLEXIKON Keresetszabályozási formák Ezúttal a keresetszabályozásról ejtünk néhány szót. Előre csupán annyit érdemes megemlíteni, hogy 1985. talán fordulatot jelent a hazai bér- és kereset- szabályozás történetében: egyre inkább az adott év teljesítménye, az elért nyereség, a vállalat teherviselő képessége szabja meg a kereseteket, és nem az előző évben elért bér-, illetve kereseti színvonal. Emellett az sem lebecsülendő jellemzője az új szabályozás szellemének, hogy a bért, a korábbi „jelenléti díjat*' valóban a teljesítmény elismerésének díjává változtatja. 1. BÉR ÉS KERESET. Korábban mindig bérszabályozásról beszéltünk. Ennek oka az volt, hogy a bérek szabályozása állt a rendeletek alkotóinak szándékában. A keresetek és a bérek különbségét főként a részesedési alapból fizethető összeg tette ki. Most januártól az egységes, osztatlan érdekeltségi alap (lásd előző heti magyarázatunkat) fel- használása szabad, tehát ha ezt a dolgozók jutalmazására, premizálására óhajtják felhasználni, akkor azt — többnyire — újabb adó nem. terheli. A szabályozás tehát bizonyos értelemben összemossa a béreket és az egyéb, főállású munkából származó jövedelmeket. Ezért jogos a bérek helyett inkább keresetről beszélni. A dolgozó oldaláról is értelmetlen kettéválasztani a két tételt, hiszen a borítékban megkapott forint sincs megpántlikázva: ez a bér, ez pedig kereset. Az már más kérdés, hogy a vállalat milyen belső ösztönzést alkalmaz, a kifizetésre rendelkezésre álló összegből mekkora részt ad alapbérben, és mekkora részt mozgóbérként, jutalomként, prémiumként. Mindazonáltal a januártól életbe lépett különböző keresetszabályozási formák a vállalatnak a korábbinál nagyobb szabadságot adnak abban, hogy milyen bérpolitikához milyen kereteket használ fel. * 2. keresetszint-szabAlyozás Ez a forma a mindenkori keresetek szintjét adóztatja, függetlenül attól, hogy mekkora volt a vállalatnál az előző évi kereset színvonala. Jellegzetessége, hogy már az első kifizetett forintnyi keresethez is teljesítménykövetelményt kapcsol. Ez a szabályozási forma a jövő ígérete, de már most is a, versenyszféra, tehát elsősorban a feldolgozóipar, valamint az építőipar jellemzője. A vállalat munkavállalóként, személyenként mutatja ki, mekkora a kereset, és ennek személyenkénti adója, amelyet progresszívan emelkedő mérték szerint fizet. Például az évi 48 ezer forintos kereset után az adó 4200 forint, 96 ezer forintnyi kereset után pedig 17 400 forint. Tehát amíg a kereset az előzőnek duplája, addig annak adója — amelyet a vállalat fizet! — majdnem Ez a forma hasonlít a korábbi bérszínvonal-szabályozáshoz, attól azonban lényegesen küjönbö- zik is. A hasonlóság abban áll, hogy itt is a már elért (bázis) kereseti — tehát nem bér! — színvonal adómentes, újabb adó nem terheli. (A fenti szabályozási formával ellentétben.) A növekmény után kell adózni. A korábbi színvonalszabályozáshoz képest a különbség elsősorban abban jelentkezik, hogy itt1 nem a bér, hanem a kereset a számítás alapja, 1 Ezt a formát az illetékesek a versenyszférában működő, de gazdálkodási gondokkal küszködő vállalatok részére találták ki. Lényege: a már elért kereseti színvonalat a vállalat adómentesen 2 százalékkal emelheti, és egy újabb százalékppntnyit már adóteherrel. Ha ezt a vállalat valamilyen oknál fogva túllépné, négyszerese. A keresetek emelkedése ebben a formában a vállalat nyereségességétől, más szóval adóviselő képességétől függ. Ha alacsony a bérhez viszonyított nyereség, akkor előfordulhat, hogy a vállalat kénytelen az elért kereseteket is csökkenteni, esetleg a felesleges munkaerőtől megszabadulni. valamint egyénenként kell kiszámítani a növekményt. A rendszer á kereseteknek a korábbinál nagyobb növelésére teremt alkalmat, hiszen az adókulcsok enyhébbek, viszont nincs adómentes emelés. (A bázisbér, illetve kereset korrekciója itt nem lehetséges.) Elsősorban azoknak a vállalatoknak volt érdemes ezt a formát választaniuk, amelyek már magas kereseti színvonalat értek el. akkor köteles az első két százalék után is adót fizetni. Feltételezhető, hogy a keresetszint-sza- bályozásba sorolt vállalatok csak akkor választják a szigorított formát, ha létszámcsökkentéssel, fejlesztési forrásaik egy részéről történő lemondással sem tudnak akkora adóterhet vállalni, amely a keresetszint- vagy keresetnövekmény-szabályozásban legalább 3 százalékos keresetnöveléshez szükséges. Azt is látni kell, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol a szigorított formát választják, a dolgozók nem képesek keEbben a modellben központilag meghatározott, adómentes keresetnövelésre nyílik lehetőség. (Ebben az évben például 5,5 százalék.) Ha a vállalat még e mérték fölött is emelni óhajtja a kereseteket, akkor azt adóteher vállalásával megteheti. Az adó progressziója — miközben magasabb szintről is indul — erőteljesebb, mint a keresetnövekményszabályozásban. Központi kereAz idei és a jövő esztendő az áttérés időszaka az új vállalat- irányítási formákra. A vállalatok legnagyobb hányadánál a vezetők kiválasztása, jutalmazása a vállalati tanácstól, a közgyűléstől függ majd. Ez másfajta érdekeltségi rendszert kíván. Erősödik a vagyon arányában kiszámított nyereség szerepe a jutalmazásokban, erre épül a központilag előírt1 rendszer — képletekkel, pontos számításokkal —, és visszaszortilóban vannak az egyéb célok teljesítéséért adott jutalmak. A komplex jutalmazási resetük reálértékének megőrzésére, így feltehetőleg jelentős részük lemorzsolódik, elvándorol a jobban fizető, perspektivikusabb vállalatokhoz. setszabályozásba kerülnek azok a vállalatok, intézmények, amelyek nem a versenyszféra résztvevői (például a vízgazdálkodás, a vasút, a posta, a lakás-, a város- és községgazdálkodási szolgáltatások), vagy ahol a nyereségesség lehetőségei korlátozottak, esetleg nem kívánatos a túl nagy ösztönzés a minél magasabb nyereség elérésére. (Ez a helyzet például a kulturális szolgáltatásoknál.) rendszer már az idén megszűnik és várhatóan a vezetői prémium háromnegyed részét a már említett központilag előírt rendszer alapján fizetik ki. A vezetők prémiuma azonban könnyen veszélybe kerülhet, amennyiben a vállalatnál a keresetek gyorsabban emelkednek, mint a teljesítmények. A vállalatnál az első számú vezető prémiumának forrása az egységes érdekeltségi alap, a helyettesek prémiumát a többi dolgozóval azonos forrásból kell fizetni. Bréltner Miklós 3. keresetnövekmény-szabAlyozAs 4. SZIGORÍTOTT KÖZPONTI KERESETSZABÁLYOZÁS 5. KÖZPONTI KERESETSZABÁLYOZÁS 6. A VEZETŐK ÉRDEKELTSÉGI RENDSZERE
