Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-26 / 47. szám

"VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NEPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA LX. évi. 47. szám Ára: 1,80 Ft 1985. február 26. kedd SIKERES ÉVET ZÁRT A PIGMENTÜZEM Nagy dollárexport - kis létszámmal Az elmúlt egy-két évben ke­vés volt a beruházás, nem sok pénz jutott a fejlesztésre. Ilyen körülmények között tavaly az volt a legfontosabb, hogy a vál­lalatok jól gazdálkodjanak meg­levő eszközeikkel, teremtsék meg a továbblépés anyagi feltételeit, így v>lt ez a Kőbányai Könnyű­fémmű kecskeméti pigmentüze­mében is, ahol az 1982-ben befe­jezett kapacitásbővítés adta le­hetőségeket kellett minél jobban kihasználni. Annak idején átgon­dolt fejlesztéssel teremtették meg az alumfniumhulladék feldolgo­zásának teljes vertikumát, kiegé­szítve a fólia-, és készételtálca gyártásával. Itt gyártják azokat a mélynyomó hengereket is, ame­lyekkel az alumínium csomagoló­fólia feliratai készülnek. Az így kialakult lehetőségek kihasználását hangsúlyozta Hatn­ia Pál gyáregységvezető is — gki 1985. január 1-e óta tölti be ezt a munkakört —, amikor az üzem .elmúlt évi eredményeiről beszélt. Kevés olyan vállalat van a me­gyében, amelyik .hozzájuk ha­sonló exporteredményekkel büsz­kélkedhet. A gyáregységben két­száznegyvenen dolgoznak és a tavalyi év során 6 millió dollár értékű terméküket adtak el a fej­lett ipari országokban! Az üzem tehát jóval nagyobb gyárakhoz hasonló mennyiségű áruval vesz részt a tőkés kereskedelemben. Fő termékük, az alumíniumpasz­ta keresett, jó ' áron értékesíthe­tő. Az 1983-as 333 milliós terme­lés után 1984-re 418 millió fo­rintos forgalmat terveztek. Az árbevétel 458 millió forint létt, körülbelül harmincmilliós nye­reség mellett. Az értékesítés nö­vekedésében szerepet játszott az ■amerikai piac fellendülése. Ered­ményeiket kedvezően befolyásol­ja a dollár magas ára is. Persze nemcsak külső tényezőknek, ha­nem belső intézkedéseknek is ré­sze van a sikerben. Vállalati gaz­dasági munkaközösségek alakítá­sával elérték, hogy a gépek hét végén sem kihasználatlanok. Arra számítanak, hogy tevé­kenységük a jövőben sem lesz rossz üzlet. Az évtized végéig két komoly beruházás megvalósítása is indokoltnak látszik. Mintegy kétszázmillió forint értékben új fólianemesítő üzemcsarnokot fog­nak építeni. A pigmentpaszta- gyártás fejlesztésére az előző összeg felét fordítják majd, ebből létesül egy új — az üzemben a negyedik — alumínium-feldolgo­zó malomsor. Még ebben az év­ben üzembe állítják azt a japán színbontót, amely a mélynyomó- henger-készítő üzem technológiai fejlesztését szolgálja. B. F. I. • A közkedvelt alumínium fóliát tekercseli a boltokban kapható méretre Borbély Józsefné. a KÖFÉM kecskeméti pigment­üzemében. SZOVJET VÁLASZTÁSpK Számlálják a szavazatokat A Szovjetunióban vasárnap es­te megkezdődött a szavazatok összeszámlálása, s a végleges eredményt várhatóan kedden te­szik közzé. A választópolgárok újjáválasz­tották a szövetséges és autonóm köztársaságok legfelsőbb taná­csainak, valamint a helyi szov­jeteknek a képviselőit — össze­sen mintegy 2,2 millió embert. A választások alkalmából ki­vételesen hétfőn is megjelent va­lamennyi szovjet központi lap. Terjedelmes írásokban, riportok­ban és fényképekkel számolnak be a Szovjetunió belpolitikai éle­tének fontos eseményeiről. A Pravda hétfői vezércikké­ben megállapítja: a választások legfőbb politikai eredménye az, hogy újólag bebizonyította a párt és a nép egységét. A Szovjetunió­nak a közeli jövőben nagy ered­ményeket kell elérnie a gazda­ságban. Ezek közül a legfonto­sabbak: áttörés ' a társadalmi munka hatékonyságának növelé­sében, a tudományos-műszaki haladás jelentős mértékű meg­gyorsítása, valamint a munka termelékenységének magasabb szintre emelése. Mindez a szov­jet emberek jólétének növekedé­sét kell, hogy szolgálja — mutat rá a vezércikk.. GROMIKO RÓMÁBAN RÓMA Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első he­lyettese, szovjet külügymi­niszter hétfőn háromnapos hivatalos látogatásra az olasz fővárosba érkezett. A fiumi- cinói repülőtéren olasz kol­légája, Giulio Andreotti fo­gadta őt. (Kéjünkön) Gromiko olaszországi tar­tózkodása során Andreotti külügyminiszterrel, Craxi mi­niszterelnökkel és Pertini ál­lamfővel folytat majd meg­beszéléseket, elsősorban a kelet—nyugati kapcsolatokat érintő legfontosabb kérdések­ről, és a kétoldalú együtt­működés továbbfejlesztésé­nek lehetőségeiről. Érsekhalmi beszélgetések 3. oldal Az értékelemzés csapatmunka 4. ,oldal A Kecskeméti Mezőgép Vállalatnál tavaly tettek meg az el­ső lépéseket a felesleges költségeket feltáró értékelemzéses módszer alkalmazására. Milyen eredményeket értek el, s mi­lyen feladatokkal kezdték az idei esztendőt — ezt összegzi írá. sunk. (Képünkön a MEZŐGÉP kecskeméti szerelőcsarnoka.) $ Bűzkényszer Solton? «wai A Solti-síkságon végre szellőztetni kellene! — így summáz­hatjuk az érintettek óhaját. Az ott lakók ugyanis szeretnék, ha májusban, végre tisztán ízlelgethetnék az akácvirág illatát, a frissen vágott széna semmi mással nem hasonlítható ..par­fümét” ... A gond az, hogy az Állati Fehérjéket Előállító Vállalat helyi üzeme már húsz év óta bűzzel fertőzi az étert. Lesz-e változás? Tisztul-e a levegő? — erről írunk riportunk­ban a 4. oldalon. Fiatalokról—fiataloknak 5. oldal A rovatban Akikre számítanak címmel egy dunavecsei és egy apostagi fiatal portréját is felvázoljuk. Színház és közönsége »ldal KAROTINTÖMB EZERSZÁZ ALKALMAZOTTAL, 842 TANULÓVAL teheneknek Kisipar a megyében MJkőröPsönK A lakosság kisipari-szolgáltatási ellátását érintő kérdésekről tanácskozott legutóbb a KIOSZ Bács- Kiskun megyei Szervezetének vezetősége. Mint az erről szóló tájékoztatóban Rehák László titkár elmondta: a VI. ötéves tervidőszakban, fő­ként 1983-ig jelentékeny, ezerháromszázharminckét szakemberrel nőtt a megye kisiparosainak száma. Ebben a gazdasági szabálypzás nyújtotta kedvező feltételek is közrejátszottak. A növekedés ezután lassúbb ütemű volt, sőt, a tavalyi második félévtől 199 KIOSZ-tag kiválásával a szervezet kismérték­ben megfogyatkozott. Végül is — 1985. január else­jei adat szerint — az 1980. évi decemberi 6498-cal szemben a közelmúltban 7631 magánkisiparos dol­gozott megyénkben. A kisiparban történt változások sokfélék. Néhány foglalkozás, mint például a gépkocsis teherfuvaro­zás, vonzotta a vállalkozó kedvűeket: tavaly 232-en kértek áruszállításra iparjogosítványt. Viszont több szakmából, mint a szekérfuvarozásból, a női szabói, a bérfűrészelői, a villanyszerelői, az építőipari és a szobafestő-mázoló mesterségekből, az újabb jelent­kezők mellett, sokan „kivonultak”. Ezekben a szak­mákban 1983-ban és 1984-ben 616-an hagyták abba a jogosítvánnyal (engedéllyel) végzett munkát. Mó­dosult a nemek szerinti megoszlás aránya is a kü­lönböző foglalkozásokban. Míg a férfiak száma 1984- ben 196-tál emelkedett, a nőké ugyanakkor három­mal csökkent. A műhelyek munkájában, segítőként, 262 családtag is részt vesz. A KIOSZ megyei vezetősége részletesen vizsgál­ta: milyen sajátosságok,' tendenciák hatnak a kis­iparban kezdődött — és jelenleg is tartó — válto­zásokban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy mind többen a városokban, azok vonzáskörzetében, illetve az ötezer lélekszámúnál nagyobb településeken talál­ják meg leginkább számításaikat. Ezeken a helye­ken kedvezőbbek a feltételek az ipargyakorlájsra. Több a megrendelés. Sokféle anyag, alkatrész köny- nyebben beszerezhető. Ez is egyik oka annak, hogy a főfoglalkozást végzők közül a népesebb lakóhelye- ' ken váltanak engedélyt munkaviszony melletti szol­gáltatásra is. Számuk a múlt esztendőben 221-gyel növekedett. A nyugdíjaskorban levő kisiparosok kö­zül 55-en vállalkoztak arra, hogy egészségükhöz, erejükhöz képest tovább műveljék szakmájukat. Ez idő szerint a kisiparosok mintegy 1100 alkal­mazottat foglalkoztatnak, valamivel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor szakmunkás- tanulóik száma egy esztendő alatt 49-cel nőtt. Jelen­leg eléri a nyolcszáznegyvenkettőt. A megyei vezetőség határozati javaslatban foglal­ta össze a kisipar helyzetének erősítésére irányuló feladatokat, amelyekből az alapszervezeteknek a jö­vőben mind nagyobb részt kell vállalniuk. Jó pél­dák máris vannak, A bajai szolgáltatói műhelysor tavalyi átadása, Kiskunhalason a kisiparosok részé­re rendezett tanfolyamok és konzultációk, Kiskőrö­sön a 18 KIOSZ-tag közreműködésével épülő közös műhely, a 101 tanulóval példásan szervezett szak­munkásképzés, és a jól működő szakmai klub ered­ményesen segíti a megyei kisiparra váró feladatok megoldását. Ojabb tartalékok feltárásával, az érde­keltségi rendszer fejlesztésével azonban — a kisebb települések szolgáltatói ellátásának javításáért is — további erőfeszítésre van szükség. K—I Bátyán megkezdték a gyártást Megkezdték a karotin-\ömb gyártását a bátyai Piros Paprika Termelőszövetkezetben. Az első présgépet tegnap helyezték üzem­be. A szükséges alapanyag meg­termelésére a miskei Március 15. Tsz-szel társultak. Tavaly a két gazdaság 36 hektáron termesztett sárgarépát, ami 180 tonna karo- tin-tömb készítésére elegendő. Etetésének a tejelőtehenészet­ben van kiemelkedő jelentősége. Ugyanis ellés után, a föccstejjel, nagymennyiségű karotin is kike­rül á tehén szervezetéből. Pótlá­sa fontos a regenerálódáshoz, a szaporodásbiológiai * folyamatok serkentéséhez és ahhoz, hogy az újra vemhesülésig ne teljen el túl sok idő. Hiánya különösen a tél második felében, a kora tava­szi napokban ellő teheneknél okozhat gondot, mert ekkor a ta­karmány nem . tartalmaz elég karotint. Megoldás lenne sárga­répa etetésével pótolni a karotint — ami egyébként a D-vitaniin elővitaminja — azonban nem vált üzemi gyakorlattá, mert a répa |Folytatás a 2. oldalon.) Fizetővend églátás, feszti válprogr am Az Országos Idegenforgalmi Tanács ülése Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszternek," az ÓIT elnökének vezetésével hétfőn a Budapest Kongresszusi Központ Bartók- termében ülést tartott az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács. Az ülés résztvevői egyebek kö­zött áttekintették a fizetővendég- Jáiás tavaly • módosított szabályo­zórendszerének tapasztalatait. Megállapították, hogy az elmúlt egy év alatt 67 százalékkal nőtt a fizetővendéglátó-helyek száma. Tapasztalható, hogy az utazási' irodák a korábbinál lényegesen nagyobb minőségi és szolgáltatá­si igényt támasztanak a szoba­kiadókkal szemben. A beszedett adót az új szabályozás szerint a helyi tanácsok kapják, és ez je­lentősen hozzájárul fejlesztési le­hetőségeik gyarapításához. A továbbiakban a tanács a Budapesti Tavaszi Fesztivál négy­éves tapasztalataival foglalko­zott, s meghatározta a rendez­vénysorozat jövőjét felvázoló táv­lati koncepciót. A testület meg­állapította, hogy a BTF-nek há­rom olyan egyedi jellemzője van, amely megkülönbözteti a világon évente rendezett mintegy három­ezer fesztiváltól: a kora tavaszi időpont, a kifejezetten magyar jelleg, valamint a programok műfaji sokszínűsége. A BTF ma már olyan vonzerő, amely képes az idegenforgalmi holtszezonban is a hazai és a külföldi turizmus élénkítésére, előmozdítja a láto­gatók számába a kultúracentri­kus Magyarország-kép kialakítá­sát, I hozzájárul új kulturális ér­tékek létrejöttéhez is. A progra­mok évről évre több érdeklődőt vonzanak: 1981 óta 110 ezerről 750 ezerre nőtt a BTF1 látogatói­nak száma. A résztvevők egyet­értettek azzal, hogy a fesztivál továbbfejlesztéséhez elengedhe­tetlen a messzebbre tekintő ter­vezés: a programot a jövőben hosszabb távra, három-öt évre előre 'Célszerű körvonalazni. Töb­ben javasolták, hogy a fesztivál legyen a jelentősebb hazai mű­vészeti bemutatók fóruma is, va­lamint azt, hogy mind több vi­déki város gazdagítsa program­jaival'a tavaszi rendezvénysoro­zatot. (MTI) Ausztria erdészeti miniszte­rének javaslatára az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Me­zőgazdasági Szervezete, a FAO az idei esztendőt az „erdők évének” nyilvánította. Ezt a felhívást hazánk is elfogadta. 1985 tehát az erdőké is lesz. A közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémia erdő­védelmi albizottsága már ösz- szehivott egy konferenciát, ahol a jfő téma nem a telepí­tés, hanem az erdők védelme volt. Problémaként megoldás­ra vár a fák gyors pusztulásá­nak megakadályozása. Tekin­tettel arra, hogy a levegöszeny- nyezés nem ismer ország-, megyehatárokat, tevöleg csak úgy lehet az ipari környezet- szennyezés ellen fellépni, ha hovatartozás nélkül minden­ki vállalja a nem éppen olcsó beruházásokat. Nem kis feladat hárul a jö­vőben az erdészeti nemesítök- re, hiszen a különböző ártal­maknak ellenálló fafajokkal kell a telepítők segítségére si­etni. A mezőgazdasági termelés belterjesebbé válásának már sok hektár erdő esett ál­latául. Az Alföldről a bel­vízrendezés hatására, a talaj­vízszint süllyedése miatt el­tűnt a kocsányos tölgy. Az ilyen erdők pótlására már csak fenyőt lehet telepíteni. Ez egyébként majd 120 ezer hek­tárt érint. Az országban a hetvenes évektől, mintegy egymillió hektár új erdőt telepítettünk, ezzel szemben évente osaknem 8 millió köbméter fát terme­lünk ki. Hazánkban az erdészetek­ben ötvenezer ember dolgozik, és fáradozik azon, hogy a kéz­zel fogható, vagyis az anyagi­lag mérhető hasznon túl, tíz­millió állampolgár pihenhes­sen az árnyas lombú erdők­ben. Tehát ez az év nemcsak a növényeké, hanem az övék is. Czauner Péter

Next

/
Thumbnails
Contents