Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-21 / 43. szám
1985. február 11. • PETŐFI NCPE • f A CÉLOK KIFEJEZTÉK A LAKOSSÁG ÉRDEKEIT j A HIDEG NEM LEHETETT AKADÁLY Uj értékekkel gazdagodott Kecskemét és környéke „Párttagságunk jobban készüljön fel a helyi politika alakítására, mozgósítson a végrehajtásra." (Részlet az 1980-ban megtartott városi pártértekezlet határozatából.) Kecskemét és a községek lakossága, kommunistái megértették az 1980-as pártértekezlet, a XII. kongresszus 'helyzetelemzését, elfogadták határozatait. Lelkiismeretesen, odaadóan dolgoztak a végrehajtásban mindvégig és ennek eredményei nem maradtak el. Ezek a mostani számvetés legfontosabb megállapításai. Jelentőségüket mindenekelőtt az adja, hogy kifejezik az egyetértést, az összefogást az alapvető célokért végzett munkában. Akkor, amikor vívmányaink, értékeink megőrzése, a gazdasági egyensúly megszilárdítása, a fizetőképesség biztonságának „megtermelése” lehetett a legmagasabb reális cél, ez az egyetértés mindvégig jellemző volt az öt év alatt. Nemzetközi szintén is korszerű termékek A gazdasági egységek döntő többsége jól válaszolt az új követelményekre, eredményeket értek el a piacképesebb termelésben. Csökkent ugyan a vállalati beruházások, fejlesztések mértéke. Az elmúlt években állt üzembe a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár felújított gyártósora, a Gabonaforgalmi és Malomipari 'Vállalat koncentrátumüze- me, a DUTÉP ablakgyártó üzeme, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál korszerűsödött a tolifeldolgozás. A termékszerkezet sok üzemnél módosult a piaci' igények szerint. A jelenleg gyártott termékek 80 százaléka nemzetközi szinten is korszerűnek, illetve közepesen fejlettnek minősíthető. Ezek közül Is kiemelkedik az MMG-AM. kecskeméti gyárának, gáz- és olajszabályozója, a konzervgyár bébiétel- és csemegekukorica-gyártása, a 'Petőfi Nyomda és a Kőbányai Könnyűfémmű Alupigment gyáregységének korszerű csomagolóanyagai és még sok más termék. A gazdálkodó egységek termelési értéke 1984 végére meghaladta a 22 milliárd forintot. Ezen belül az építőipar és a mezőgazdaság termelése .növekedett nagyobb mértékben. Kecskeméten az élelmiszeriparnak továbbra is meghatározó a szerepe. A nem rubelelszámolású ipari export háromnegyedét ez az ágazat, ennek nagy többségét egy vállalat: a baromfifeldolgozó állítja elő. Á város iparának jelentős hatása van a környező községekre is. Kitelepített gyáregységei, telephelyei jelentős munkaerőt foglalkoztatnak, emellett több\ mint két- és félezren járnak a községekből a város ipari üzemeibe dolgozni. A községek közül Kerekegyháza ipara a legjelentősebb. Termelő üzemeiben több mint 600 dolgozó, közel félmilliárdos értéket állít elő. Orgová- nyon a Cipőipari Szövetkezet és a konzervgyár, Jakabszálláson a Csepel, Kun'baracson a MIZSE- SZÖV telepe, 'Fülöpházán a Sapka- és Kalapipari Szövetkezet részlege jelenti az ipari bázist. Megfiatalított szőlőtei illetek A városhoz és vonzáskörzetéhez tartozó 19 mezőgazdasági üzem 58 ezer hektár közös művelésű területen gazdálkodik. A háztáji és kisegítő gazdaságok további 12 ezer hektárt művelnek. A mezőgazdasági üzemek termelési értéke megközelítette a 4 milliárd forintot. Ezen belül azonban tovább csökkent az alap- tevékenység, s az ezen' kívüli termelés biztosít az üzemeknek nyereséget, a szabályozók változása és a több éve tartó aszály miatt. A szántóföldi növénytermelésben az igények szerint változott a vetésszerkezet, az üzemek hozzájárultak a gabonaprogram sikeréhez. A gyümölcsösök terüle- te csökkent, a támogatások és az újszerű integrációs kapcsolatok hatására jelentős mértékű volta nagyüzemi szőlőterület megújítása. Az állattenyésztés összességében a VI. ötéves terv előirányzatai szerint alakul. Az állatlétszám növekedésénél nagyobb mértékű a termékelőállítás és a hozamok növekedése. Nagyobb aránvú a vágójuh- és a vágóbaromfi-, kisebb a Húsmarhaterme- lés növekedése. A háztáji termelés bővülése révén közel másfélszeresére emelkedett a sertéshús előállítása. A háztáji, taigi és kisegítő gazdaságoknak a városban és vonzáskörzetében az átlagosnál is nagyobb a jelentősége a termékelőállításban és a jövedelemszerzés lehetőségeit illetően. E gazdaságok termelési feltételeinek biztosításában, a célszerű munkamegosztás fejlesztésében, a termékek felvásárlásában, értékesítésében nélkülözhetetlen tevékenységet fejtettek ki a nagyüzemek. A háztáji, tagi és kisegítő gazdaságok forgalma dinamikusan — az 1980. évinek más- félszeresére — növekedett, s megközelítette a 900 millió forintot. Az eredményekhez a gazdálkodó egységek dolgozóinak, vezetőinek jelentős erőfeszítéseire volt szükség a gyorsan nehezedő körülmények között. Az elégséges mértékű erőfeszítésre, sok tartalék feltárására, azok gyors kihasználására nem minden gazdálkodó egység volt azonosan képes. Az üzemek között meglevő különbségek növekedtek, helyenként akadozott a termelés ütemessége, gondot okoztak a minőségi hiányosságok, a szerződéses kapcsolatok lazaságai. Több vállalat hosszabb, rövidebb ideig fizetési nehézségekkel küzdött. Az egyenleg mégis pozitív. Terjedt a vállalkozási készség, világosabbak a hibák és a tartalékok, s az elmúlt évek nélkülözhetetlen tapasztalatokat, jó iskolát adtak a továbblépéshez. Eddig több mint 4 ezer lakás Nem kevésbé összetett a kép az életkörülmények és az élet- Színvonal " alakulásában. Éppen ezért talán túl egyszerű csak azt mondatni, hogy megőriztük az életszínvonalat, javultak az életkörülmények. Az elmúlt években is a gazdasági alapok határozták meg az életszínvonal, az életkörülmények társadalmi és egyéni alakulásának lehetőségeit. .A fejlesztés központi forrásai beszűkültek, így a tervezettnél kevesebb állami pénz jutott a városnak, a községeknek. A terület- és településfejlesztésben mégis számottevő eredmények születtek. Ezekben nagy szerepe van a gazdasági egységek anyagi áldozatainak, az ösz- szefogásnak, a lakosság önerős fejlesztésének, a társadalmi munkának. A város VI. ötéves terve 4600 lakás megépítését irányozta elő. Ebből eddig több mint négyezer elkészült, és adottak a terv túlteljesítésének lehetőségei. Tovább módosult a lakásépítés szerkezete: a tervezettnél keve- sehb állami, több magánerős telepszerű és családi ház épül. A községekben eddig 725 új lakásba költöztek ,be. A lakáshoz jutást a városban garzonházak átadásával, jobb lakásgazdálkodással, űj telkek kialakításával, a községekben állapdó és olcsó telekkínálattal segítették a tanácsok. Sokat javult a városban a vízellátás. megépült a II. számú vízmű, megkezdődött a IH. számú vízműtelep építése. Elkészült a Kecskemétet Hetényegyháza térségével összekötő vízvezeték, a városi hálózatról kap vizet Helvécia. A községekben összesen 66 500 méterrel bővült a vízhálózatiE.-, A városban közel 33 ezer méter földgázvezeték épült, kétharmad részben lakossági hozzájárulással. A városi életlehetőségei jelentek meg Kerekegyházán és Helvécián, a földgázzal ellátott lakásokban. Ugyancsak lakossági összefogással épült tovább a szennyvízhálózat, folytatódott a villamosítás, a járdaépítés. Jogosan büszkék A VI. ötéves tervidőszakban az összefogás igazi példáját a gyermekintézmények, az iskolák építése adta,. A városban megépült 200 bölcsődei és 850 óvodai hely. A tervezett 56 tanterem helyett eddig — széles körű összefogással — 104 épült meg, a tervidőszak végéig várhatóan 134-et adnak át. A községekben 35 tanterem épült így, és jogosan büszkék a jakabszállásiak, a kerekegyháziak, a ladánybeneiek, a fülöpháziak újonnan épített, bővített iskoláikra. Mindezzel azonban a tantermekkel kapcsolatos gondjainkat teljesen még nem sikerült megoldani. A legnagyobb problémát a középiskolások elhelyezése okozza. Egy új gimnáziumra és szakközépiskolára lenne szükség. Az életkörülmények alakulásának vizsgálatában nem hanyagolható el a kereskedelem. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a mostani tervidőszak a hálózatfejlesztés időszaka, összesen mintegy 20 ezer négyzetméterrel bővült eddig a hálózat. A városban és vonzáskörzetén is túlmutat az új Centrum, a kibővített Alföld és a Fészek Áruház jelentősége. A kisboltok és a magánkereskedelem hálózata is számottevően bővült. Az ellátás sokat javult, ha nem is kapjuk meg mindig azt az árut, amit éppen keresünk. Az életkörülmények és a város, a községek kulturális arculata szempontjából is fontosak a parkok, terek, a kulturális létesítmények, köztéri alkotások. Szép Kecskemét és Kerekegyháza központja, a jakabszállási Fel- szabadulási park. Az utóbbi években vehették birtokba a város és vonzáskörzetének lakói, az ideérkező turisták a Kecskeméti Galériát, a Játékházat, a Planetáriumot és a nagyrészt. társadalmi munkával épült, 1984 decemberében átadott űj létesítményt: a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumot. Akik éltek a lehetőségekkel Az életszínvonal szempontjából legfontosabbat, a jövedelem alakulását most a korábbi éveknél nagyobb mértékben befolyásolták az üzemek konkrét körülményei, a bérfejlesztés, valamint a fő munkaidőn túli jövedelem- szerzés lehetőségei. Ezek alapján az életszínvonal differenciálódott. Akik előtt megnyíltak a lehetőségek és éltek is azokkal, jövedelmi helyzetükön akár lényegesen is tudtak változtatni. Emellett a lakossági jövedelmek növekedését segítették a különböző kormányintézkedések, amelyek egyes vállalatok, az alsó- és középfokú oktatás, az államigazgatás és az igazságügyi szervek, valamint a kereskedelem és a vendéglátás dolgozóinak bérhelyzetén módosítottak. Ezek révén valamelyest csökkentek a feszültségek, de az országos gondok továbbra is jelen vannaik. Ma is nehéz a helyzetük az alacsony jövedelmű nyugdíjasoknak, akik alig több mint kétezer forintot kapnak havonta. A pályakezdő fiatalok jövedelmei — hasonlóan az országos átlaghoz — kedvezőtlenül alakultak. Számukra az otthonteremtés nehéz feladat, a lakáshoz jutó fiatalok száma évről évre azonos, annak ellenére, hogy már jó ideje ők kapják az átadott lakások több mint felét. Ezen a helyzeten csak országos intézkedések változtathatnak. Kommunistához méltón Az elmúlt öt év fejlődésének irányítói, szervezői, aktív részesei voltak a kecskeméti és a községi pártszervek és -szervezetek, a közel hét és félezernyi párttag. A kommunisták döntő többsége a megnövekedett követelmények szerint él és dolgozik. A nagyobb felelősség, a magasabb szintű politikai érzékenység következtében kritikusaibbá váltak. Az átlagosnál is gyakrabban, erősebben ■bírálták a terveinktől eltérő folyamatokat, jelenségeket, az értékrendek változásait. A többség — megértve, elfogadva a helyzetet, a kényszerűségeket is — vállalta a szükséges áldozatokat, példát mutatott a munkában, igazán kommunistához méltón dolgozott. Emelkedett az alapszervezeti munka színvonala, jól érzékelhető a haladás a politikai kérdések rangsorolásában, a pártdemokrácia érvényesítésében, a tagság nevelésében. A párttagok többségének van megbízatása, a munka elosztása azonban nem mindenütt arányos. A párttagok közel 90 százalékát tömörítő pártcsoportok aktívabbak voltak a kezdeményezésben, a helyi politika alakításában, a határozatok végrehajtásában, az ellenőrzésben. . IAz elmúlt évek valamennyi tapasztalatát sorra venni itt nem lehetséges, a teljes értékelést február 23-án, a városi pártértekezlet végzi majd el. De amit a városi pártbizottság a küldötteknek jelenthet, az nem kevés — ezt talán ezúttal is sikerült alátámasztani. Dr. Bodóczky László a városi pártbizottság első titkára Csikorgó, mínusz 18 fokos hideg dermesztette Munkásőrök kiképzésen az alföldi tájat. Olyan hideg volt, hogy a fém érintése égéshez hasonló fájdalmat okozott, s aki csak tehette, behúzódott a meleg szobába. A 'Kiskunhalasi Állami Gazdaság tajói kerületének környékén minden kihalt, a hótól fehéren csillogó volt, csupán a Martos Flóra KISZ-építőtábor téliesített épületeinek kéményeiből szállt magasra a füst. A kapuban szürke egyenruhás ember mozdult. A Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett, Brinkus Lajos nevét viselő kiskunhalasi munkásőregység tartotta itt tábori összevont kiképzését. Gál Mihály parancsnok így értékelt: — A tábori összevont kiképzés rendkívül nagy és jó lehetőség arra, hogy a kis közösségeket kialakítsa, elmélyítse az emberi kapcsolatokat. Itt nemcsak a kiképzésre kell és lehet koncentrálni. Alkalom ez arra is, hogy a munkásőrök találkozzanak vezetőkkel. Itt , járt már dr. Szabó Miklós, a kiskunhalasi városi pártbizottság első titkára, Tóth István, Kiskunmajsa országgyűlési képviselője. Kedves és emlékezetes író—olvasó találkozót tartott Soós Zoltán költő, aki verseit mutatta be. Szórakoztató video- és szakmai filmeket vetítettünk, kiállítást rendeztünk Kiskunhalas és környéke munkásmozgalmának történetéből, de jutott idő megbeszélni a családi. a munkahelyi örömöket, gondokat is. Az összevont kiképzés előnyei • Őrhely átadása—átvétele. Gőmöri látván átadóőr, Rapavi Gáspár átvevő, Brecskó László felvezető. Az egység tagjai: Takács Ferenc, Kövesdi István, Csorba Ferenc, Sári Ferenc és Kucsera János. • Őrhely megerősítése. Elől Csorba Ferenc, hátul Gőmöri István. kézenfekvők. Kevesebb a munkakiesés, a gépkocsi-igénybevétel, az utazás, s tegyük hozzá: az üresjárat. Emellett lehetővé , teszi a politikai, a szakmai ismeretek koncentrált begyakorlását, az alegységek, a rajok összekovácsolását. Ezt bizonyította az a szigorú rend és fegyelem, ami a körletekben és a táborban uralkodott. Az őr- és a belszolgálat, a híradás — a dermesztő hideg ellenére — feladatát kitűnően látta el. A kiképzésről —, s nem lehet eléggé hangsúlyozni a hideget — ugyanazokat lehet elmondani. Az objektumőrzés és -védelem, a karhatalmi, a hír- és lőkiképzés, a tereptan és sorolhatnánk tovább, a napi 8—>10 órában órarend szerinti pontossággal úgy zajlott le, mintha csak meleg nyár volna. Okkal gondolhatta a kívülálló, hogy a hideg nemcsak a levegőt tette fagyossá, hanem a munkás- őrök hangulatát is. Kellemes volt a csalódás! Az őrhely átadása— átvétele, az igazoltatás, az őrség megkettőzésének gyakorlása után ugyancsak megjött a tréfálkozó kedve: a mélykúti munkásőrsza- kasznak. Mindjárt melegebbnek érezte mindenki az időt... A körletben kialakított tárolók munkásmozgalmi relikviái mellett az egység életének apróbb momentumait bemutató tablók, a faliújság, s annak humoros írásai, képei bizonyították: a háromnapos összevont tábori kiképzési forma beváltotta szakmailag és emberileg is a hozzáfűzött reményeket. • Gyanús személy átvizsgálása. Szabó Kálmán és Sári Ferenc. Gémes Gábor ÉPÍTKEZŐKNEK Villamos cikkek egységcsomagban Az építkezők anyagbeszerzését könnyíti, hogy márciustól egységcsomagokban vásárolhatják meg mindazokat a villamosszerelési cikkeket, amelyek a lakás villamos hálózatának kialakításához szükségesek. Az egységcsomagok olyan villamosvezetékeket tartalmaznak. amelyeket a falon kívül. műanyag burkolatban helyezhetnek el a szerelők. A vezetékekkel és azok burkolatával együtt kapják kézhez az építkezők a különféle kapcsolókat, dugaszolóaljzatokat, valamint a felszerelésükhöz szükséges elemeket, csavarokat, tipliket és szigetelőszalagokat Is. Az egységcsomagok a ViLlamos- siügetelő és Műanyaggyár, valamint a Kontákta termékeit tartalmazzák. A villamos? zerelési rendszert nemcsak a családiház- építkezők 'hasznosíthatják, hanem segítségükkel megoldható az irodák, raktárak, kommunális és felvonulási épületek, konténerek!.. valamint faházak áramellátása is. Az egységcsomagokat háromféle nagyságban hozzák forgalomba. A villamosszerelési egységcsomagok árusítását március 5-én kezdik meg a Villamos- szitelő és Műanyaggyár budapesti mintaboltjában (XI. kerület. Fehérvári út 120.), a nagyobb tételben. vásárlók pedig a kívánt termékeket a Metal- logldhusnak a Villamosszigetelő és Műanyaggyárban levő raktárában szerezhetik be. HOGYAN KÉSZÜL A DÍSZÍTETT BÁRÁNYSÜLT? Mesterszakács Űjvidékröl Skrbics Milorád mestei-szakács — aki a Vajdaság bemutatkozó kecskeméti rendezvényére jött el — 35 éves. Két évtizede dolgozik a szakmájában. Amikor azt kérdezem, hogy miért választotta ezt, így felel: Fiatal voltam, nem tudtam még, hogy miben döntök. Am tanulás közben megszerettem választott szakmámat. Kiválóan végeztem, és utána Újvidéken helyezkedtem el, a Hotel Butnákban, Ez volt az első igazi munkahelyem. Azután jött a Vásártéri Hotel. Később — immár nyolc év óta — konyhafőnök vagyok az Újvidéki Bank Szállóban. Mindig igyekeztem egyrészt ellátni a munkámat, másrészt valamiképpen szakmailag kitűnni. Ez sikerült is, hiszen megyei kiállításokon sokféle oklevelet, elismerést, jutalmat kaptam. — Hányszor ért el kiemelkedő eredményt szakmai versenyen? — Hirtelen nem tudnám megmondani, de legalább tizenkétszer. Legutóbb tavaly országos versenyen ezüstérmet szereztem a hidegkonyhás szakemberek versengésében. Sebők István, a cukrászrészleg vezetője immár nyolc esztendő óta dolgozik együtt véle, és ezt mondja Skrbics Milorád mesterszakácsról. — Én olyannak ismertem meg, mint aki minden körüliményék között szenvedélyesen, széretet- tel végzi a munkáját. A szabad idejét nem sajnálja. Külön is dicséretet érdemel szerintem azért, hogy a leendő szakemberekét, a tanulóikat aprólékosan segíti. . — ön szerint van-e valami specialitása a népszerű mesterszakácsnak? — Van. Ez pedig a díszített báránysült. Ennek az elkészítési módja, hogy a kicsontozott sült • Skrbics Milorád előkészíti az Aranyhomok-szállóban a nagyszerű fogásokat (Straszer András felvétele) bárányt fűszerekkel feldolgozzuk, a csontokat külön megsütjük, majd májpástétonunal összeragasztjuk a húsokat a csontokkal. Mindezt speciálisan zselatinnal átdolgozzuk és defcora- tivan felszolgáljuk. — Van kedvenc étele? — kérdezem a mesterszakácstól. — Szeretek enni keveset és jót. Ügy érzem, azt vallom, hogy az evésnek is megvan a maga művészete. Én ehhez tartom magam. — Önök négy napon keresztül Kecsikeméten lesznek. Mit vár ettől a négyszer huszonnégy áritól? — Egyebek mellett azt, hogy megismerjem ezt az eddig sohasem látott, szép várost. Varga Mihály
