Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-20 / 42. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1985. február 20. Andrej Gromiko választási beszéde .(Folytatás^ o? 1. oldalról.) lanul meg van győződve arról, hogy nincs olyan nemzetközi kér­dés. amelyet ne lehetne megol­dani tárgyalóasztalnál. Grotmi- ko emlékeztetett annak a küzde­lemnek az állomásaira, amelyet a szovjet állam az atomfeewerke- zés ellen vívott, s kijelentette: országunk ma nyomatékosan fi­gyelmeztet az emberiséget fenye­gető újabb veszélyre, amelyet a világűr militarizálásának wa­shingtoni terve rejt magában. A Szovjetunió figyelmeztette az amerikai kormányzatot: koz­mikus terveinek végrehajtása azt jelentené, hogy szó sem lehetne többé a nukleáris fegyverzet bár­milyen csökkentéséről vagy meg­semmisítésükről. Ha a dolgok ilyen Irányban fejlődnének, ez­zel megnyílnának a zsilipek a fegyverkezési hajsza minden irányban való folytatása előtt, s a nemzetközi biztonság ezt ala­posan megsínylené. A jelenlegi nemzetközi hely­zet. realitása — folytatta Gromi­ko —. hogv a Szovjetunió ‘és az Egyesült Államok között hadá­szati paritás, azaz hozzávetőleges erőegyensúly áll fenn. A felek biztonságának hatékony szava­tolása csakis olyan megállapodá­sok útján biztosítható, amelyek kölcsönösen elfogadhatók, s ame­lyek az egyenlőség és az egyen­lő biztonság elvére épülnek. A Szovjetunió tisztában van azzal, hogy a tárgyalások útja hosszú és göröngyös, s reálisan szemléli a nehézségeket. Ügy vé­li azonban, hogy a siker a felek készségétől, politikai akaratá­tól. az ésszerű kompromisszumra való hajlandóságától függ. A szov­jet fél kész mindenre, a kérdés az, milyen maga tartást tanúsít az amerikai fél. Tartózkodik-e at­tól. hogy mesterséges akadályo­kat eördítsen a megegyezés út­jába? Ha igen. akkor kedvező eredmények várhatók. FRANCIAORSZÁG Lebecsülhető-e a szélsőjobbol­dal előretörése, vagy komolyan kell venni az újfasiszta veszélyt Franciaországban? — ez a kér­dés foglalkoztatja ma a francia politikai köröket alig egy hónap, pal a járási (kantonális) válasz­tások előtt. A Nemzeti Front volt tavaly júniusban a közös piaci parla­menti választások negatív szen­zációja: a nyíltan rasszista, sovi­niszta eszmékkel fellépő párt —. amely a nemzeti érzésekre apel­lálva Jeanne D’Arc jegyében vív. ta választási kampányát — 11 százalékot szerzett a szavazáson. A pártnak jelenleg 20 000 tagja van. de megfigyelők szerint leg­alább kétmillió szavazóra számít­hat: többségük kishivatalnok. volt alacsony rangú katona, kereskedő. Washingtonban naponta kö­vetik egymást magas állású sze­mélyiségek nyilatkozatai arról, hogy az amerikai tárgyalási po­zícióknak keményeknek és meg" másíthatatlanoknak kell len­niük. Különösen a Világűr kato­nai célokra való felhasználásának jelentőségét húzzáK alá. Előre kijelentik, hogv ezekben a ter­vekben semmiféle módosítást eszközölni nem hajlandók. Ha Washington erre az álláspontra helyezkedik a tárgyalásokon, akkor viselnie kell a teljes fele­lősséget a következményekért. A Szovjetunió a béke érdekei­ből. azaz az egész emberiség leg­magasabb érdekeiből kiindul­va. haladéktalanul megállapo­dást javasol arról, hogy egyszer és mindenkorra szüntessék meg a puszta lehetőségét is a fegyverek világűrbeli megjelenésének. A földi élet megőrzésének egyete­mes emberi célja azt kíván ia. hogy a Szovjetunió és az Egye­sült Államok szavakban is, tet­tekben' is csak egy területen ver­sengjen egymással: olyan kez­deményezések és konkrét intéz­kedések elfogadásában. am?.'v ennek a történelmi feladatnak s megoldását szolgálják. Aláhúzva, hogy a Szovjetunió igyekszik kedvező légkört te­remteni a világűr atomfegyve­rektől való mentesítéséhez. Gromiko felsorolta azokat az elsődleges lépéseket, amelvek ja­vítanák a megegyezés feltéte­leit. Ilyen lépések lehetnének a lemondás a nukleáris fegyver elsőként való alkalmazásáról, amelyet a Szovjetunió a maea részéről már meg *s tett. a nuk­leáris fegyverekkel végzett kí­sérletek teljes tilalmáról szóló tárgyalások befejezése, ami szin­tén az amerikai fél miatt várat magára, végül pedig a nukleáris fegyverzet haladéktalan befa­gyasztásáról szóló megállapo­dás. A Szovietúnió kész megten­ni ezt. méghozzá bármely pillá­dé szépszámmal találunk közöt­tük egykori észak-afrikai gyar­matosítókat, nosztalgikus royalis­tákat és katolikus integristákat is. Jean-Marie Le Pen. a párt dü- hödten antikommunista vezetője általában élesen tiltakozik az el­len, hogy őt faj. és idegengyűlö­lőnek nevezzék, de minden nyi­latkozatát ez az eszme hatja át: pártprogramjának lényege: Fran­ciaország minden bajának okozói a bevándorlók, a munkanélküli­ségtől a közbiztonság romlásáig. A megoldás tehát az. hogy ki kell utasítani a bevándorlókat az or­szágból. ha kell erőszakkal is. Le Pen. és társai nemegyszer utaltak arra. hogy e cél érdekében nem restellnének ismét fegyvert fogni a .^betolakodók” ellen. Le Pen nem kezdő ebben. Az algériai háború idején aktívan natban. akár holnap is — mon­dotta Gromiko. Külön aláhúzta a szovjet kül­ügyminiszter a szocialista orszá­gom közös kezdeményezésének jelentőségét a Varsói Szerződés és a NATO közötti megnemtá­madási szerződés tető alá hozá­sára. Az európai helyzetről szólva Gromiko egyebek között kije­lentette: A Szovjetunió nem hagy­hatja szó nélkül azt a tényt, hoav Európában helyenként olyan erők jelentkeznek újra. amelvek mind a mai napig nem mond­tak le a kontinensen a második világháború után kialakult ha­tárok • megváltoztatásáról. A re* vansisták barátságos vállvere- getésben részesülnek bizonyos nyugati országok hivatalos körei részéről is. A háború utáni rea­litások a fasizmus feletti dicső­séges győzelem eredményeként jöttek létre. A szövetségesek háború utáni berendezkedés­ről szóló megállapodásai, ál­lamközi szerződések és a Helsin­ki Záróokmány rögzítik ezeket a realitásokat. Megőrzésük az eu­rópai nyugalom és biztonság zá­loga. Senkinek nem engedhető meg, hogy kétségbe vonla a jaltai és potsdami egyezmények érvé­nyét. mert azok jelentik már néav évtizede az európai és az egye­temes béke alapját, s mert azo­kért a népek nagy árat fizettek. A szovjet külpolitika — mon­dotta Gromiko — olyan nemzet­közi jogrend kialakítására tö­rekszik. amelyben minden jjjpT' nagy és kis nép egyaránt önál­lóan dönthet saját sorsa felett, s elítéli a más államok belüeveibe való beavatkozás minden formá­ját. Ugyancsak erélyesen elítéli ■ a diktátum poiitikáiát. próbál­kozzanak vele bármelv ország el­len. legyen .az Nicaragua vagy Kuba, Afganisztán. Libanon vagy Namíbia. részt vett a harcokban. Nemrégi­ben éppen a baloldali színezetű Libération kiszellőztette viselt dolgait: ezek szerint Le Pen sze­mélyesen részt vett algériai fog­lyok megkínzásában, sőt volt olyan, akit saját kezűleg végzett Wfn í#uPiSfíi n\égi,s képviselő rr}g-, radt.> ­A francia pártok talán mosta­nában kezdenek ráeszmélni a Nemzeti Front veszélyeire, külö­nösen annak fényében, hogy a szélsőjobboldal kitűnően meg tud­ja lovagolni a valódi gondokat: nem javul a gazdasági helyzet, tovább növekedik a munkanélkü­liség. Franciaországban — ellentét­ben több nyugat-európai ország, gal — a szélsőjobboldal sosem kerülhetett még saját erejéből nemhogy hatalomra, de még an­nak a közelébe sem. Az ország politikai erőin múlik, hogy ez most se következzék be. A Béke­világtanács nyilatkozata A Béke-világtanács üdvözli a nukleáris és űrfegyverakiről március 12-én Genifben kez­dődő szovjet—amerikai tár­gyalásaikat — mutat rá a Bé- ke-viláigtamács Géniben köz­zétett nyilatkozata. A dokumentum kiemeli, hogy a különböző békemozgialmak és a békeszerető- kozvéle-1 mény tényüieigeis eredményeket vár a -genfi tárgyalásoktól. — Még soha sem volt olyan nagy egy nukleáris háború kirobbanásának és az élet megsemmisülésének veszélye, mint ma. Éppen ezért a‘ tár­gyalások eredményeképpen elejét kell -venni annak, hogy a fegyverkezési verseny kiter­jedjen a világűrre, amely igen költséges', destabilizáló hatású lenne, s nem a véde­lem megerősítését, hanem a nukleáris háború kirobbaná­sának veszélyét növelné. A Béke-világtanács nyilat­kozatában hangsúlyozza: a fegyverkezési verseny folyta­tása ellentmondana a genfi tárgyalások céljának és szel­lemének. Ezért a BVT a Szov­jetunió példája nyomán az azonnali moratóriumot szor­galmazza az űrfegyverek kí­sérleteire és sürgeti, hogy fa­gyasszák be a nukleáris fegy­verkísérleteket.-azok gyártását és hadrendbe állítását, szün­tessék be a közép-hatótávol­ságú rakéták telepítését Euró­pában. Dél-afrikai letartóztatások A dél-afrikai hatóságok ked­den letartóztatták az apairtheid- ellenes_ mozgalom több vezetőjét. A rendőrség szóvivőjének közlé­se szerint hgt emberről van szó, ezeket „hazaárulás” vádjával bíróság éllé állítják. Köztük van Albertina Sisulu, az Egyesült Demokratikus Front (UDF) el­nöke, Walter Sisulu bebörtön­zött fekete vezető felesége is. ügyvédi körök -11- letartózta- tásről^^eKiöiiif^ íiíü.5 4 Pakisztán egyoldalú döntése A pakisztáni kormány egyol­dalúan elfogadható indok nél­kül lemondta az afganisztáni— pakisztáni tárgyalások újabb fordulóját — közölte a kabuli kormány , külügyminisztere. A pakisztáni kormány azzal indo­kolta döntését, -hogy az ország­ba« február 25-én parlamenti választásokat rendeznek. Szélsőjobboldali veszély? Belgium és a Aki nap mint nap nyomon követi a külföl­di híreket, az bizonyára maga is felfigyelt arra, hogy a rakétatelepítés kérdése forron­gásba hozta Belgiumot. A nyugat-európai or­szág tízmillió lakójának többsége elutasítja azt, hogy amerikai manőverező robotrepülő­gépeket helyezzenek el hazájukban. „Nem rakétákat — munkát akarunk!” — harsogták azok a fiatalok, akik a közelmúltban a fő­város, Brüsszel utcáin végigvonultak. A bé­keszervezetek elszánt harcot hirdettek a ra­kéták ellen, bizonyság erre az a demonstráció­sorozat, amely március végéig zajlik az or­szágban. Nem véletlenül március végéig. A kormány ekkorra helyezte kilátásba, hogy dönt a ra­kétatelepítésről. Martens miniszterelnök ja­nuárban az Egyesült Államokban járt. s ott tárgyalópartnerei, élükön Reagan elnökkel mindent megtettek, minden eszközt bevetet­tek azért, hogy rábírják a-telepítés végső jó­váhagyására, illetve elkezdésére. Martens ugyan nem mondott nemet, de megpróbálta érzékeltetni vendéglátóival országa s a ma­ga sajátos helyzetét. Jelezte a közvélemény ellenállását a rakétákkal szemben. A kor­mányfő számára ez azért is fontos szempont, mert decemberben választások lesznek Bel­giumban, s ha kiáll a rakétatelepítés mel­lett, aligha számíthat győzelemre a voksolá­son. Elmondta, hogy jelenleg két vélemény létezik hazájában a rakétákkal kapcsolatban. Az egyik szerint Belgium azzal .segítheti a legjobban a két nagyhatalom, á Szovjetunió és az Egyesült Államok tárgyalásait, ha vár a telepítéssel. A másik szerint azzal, ha ki­tart a NATO-döntés mellett. Az eddigiekből kitűnik, hogy nem az utóbbi vélemény él­vez tömeges támogatást Belgiumban. Egyes értesülések saerint — a teljes kép­hez ez is hozzátartozik — Martens washing­toni útja előtt a belga kormány ülésén el­határozták. hogy márciusban az eddigi fel­tételes állásfoglalást egyértelművé teszik: a rakéták' befogadása mellett döntenek, köte­lezik magukat arra, hogy 1987-ig telepítik is azokat, ugyanakkor a telepítés megkezdésé­nek Időpontját későbbre halasztják. A NATO rakéták 1979-es kettős határozata értelmében Belgi­umiban 48 manőverező robotrepülőgépet he­lyeznek el, ebből az első 16-ot március kö­zepén kezdenék rendszerbe állítani a floren- nes-i támaszponton. Martens a legcsekélyebb megértésre sem talált Washingtonban, de külügyminisztere, Tindemans sem, amikor az amerikai látoga­tás után felkereste Carrington NATO-főtit- kárt, tárgyalt Nagy-Britannia, az NSZK és Olaszország vezető politikusaival. A Martens- kormány számára ebből a rakéta-kőrútból nyilvánvalóvá vált, hogy szövetségeseik a telepítésre igent, az első manőverező robot­repülőgépek belgiumi megjelenésére pedig egy mielőbbi időpontot várnak el. Az Egye­sült Államok és a NATO többi országa szá­mára alapvető fontosságú a belga hozzájá­rulás, mert ennek bit tokában-hatékonyabban gyakorolhatnak nyomást, a rakétákat befo­gadni ugyancsak ódzkodó másik Benelux- államra, Hollandiára, ahonnan novemberben szeretnének kicsikarni hasonló döntést. A rakétatelepítést ellenző belga erők soha nem volt történelmi lehetőséget emlegetnek. Mint mondják: országuk azzal, hogy eluta­sítja a rakéták befogadását, értékesen járul­na hozzá a küszöbön álló szovjet—amerikai tárgyalások sikeréhez. Karéi Van Miért, a rakéták ellen elszántan küzdő Flamand Szo­cialista Párt elnöke így érvel: „A rakéták befogadását nemcsak elhalasztani kell, ha­nem teljesen el kell' utasítani. Belgiumnak a NATO keretében fel kellene lépnie egy gyö­keresen új védelmi politika kialakításáért, a sajátos belga és nyugat-európai érdekek fi­gyelembevételével, és el kellene utasítania az amerikai érdekeknek megfelelő jelenlegi irányvonalat.” A Belga Kommunista Párt arra emlékeztet, hogy a kormány felhatalma­zást kapott a törvényhozástól a döntésre, de azt utána a parlamentben vitára kell bocsá­tania, s esetleg bizalmi szavazással is össze kell kötnie. Jellemző, hogy még a kormány­fő pártja is kétértelműen foglalt állást leg­utóbbi-országos értekezletén. A Flamand Ke­reszténydemokrata Párt hangoztatta ugyan a feltétlen hűséget a NATO-hoz és a kettős határozathoz, de azt is, hogy reális esélyt kell adni a sikernek a genfi szovjet—amerikai megbeszéléseken. A belgák zöme a sikerhez vezető út első fontos állomását az amerikai rakéták nyugat-európai telepítésének befa­gyasztásában látja a tárgyalások idejére. S hogy helyesen ítélik meg a helyzetet, bizony­ság rá Andrej Gromiko szovjet külügyminisz­ter' figyelmeztetése: a nyugat-európai tele­pítések folytatása kérdésessé teheti a jövendő szovjet—amerikai tárgyalásokat. Nagy tehát a tét, s a mai feszült helyzet­ben nagy a belga kormány felelőssége is- Márciusi döntésével nemcsak saját sorsát pecsételheti meg a 'belga választók szemében, de Európa jövőjét is még inkább beárnyé­kolhatja. Kocsi Margit Á Lutheránus Világszövetség elnökének látogatása Tegnap délelőtt Kecskemétre látogatott dr. Káldy Zoltán, a Lutheránus Világszövetség el' ,nöke, országgyűlési képviselő. A dr. TótfrSzöllős Mihály espe­res kíséretében érkezett vendé' get dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoz­tatta hivatalában a megye mező­gazdaságának helyzetéről, az or­szág gazdasági életében betöltött szerepéről. A kölcsönös megér­tés jegyében folyó beszélgetésen szó esett az állam és az egyház kapcsolatáról, valamint a Luthe* ránus Világszövetségnek a béke ügyéért kifejtett tevékenységé­ről is. Az egyházi vezető köszö­netét fejezte ki az Ybl Miklós ál­tal tervezett kecskeméti luthe­ránus templom- helyreállításá­hoz nyújtott megyei és városi ta­nácsi támogatásért. és átadta a megyei /tanács elnökének a Lu1 ther-évforduló alkalmából ké­szült emlékplakettet. A megbe­szélésen részt vett Polaár István megyei egyházügyi titkár is. MEGELŐZÉS TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL A legfőbb ügyész a bűnözésről IA bűnözés 1984. évi alakulásá­ról, a büntető jogalkalmazás tör­vényességi tapasztalatairól ked­den Budaipesten sajtótájékoztatót tartott dr. Szíjártó Károly, a Ma­gyar Népköztársaság legfőbb ügyésze. Kijelentette: az utóbbi időben is kedvezőtlenül alakult bűnügyi statisztikai adatok el­lenére sem zavarja jelentős mér-' tékben hazánkban a bűnözés az örszágépítő munkát, azonban minden területen az eddiginél szélesebb körű és hathatósabb fellépésre van szükség a bűnözés visszaszorítása érdekében. A bű- - nözés a .társadalom életének ne­gatív jelensége, így üldözése, még inkább megelőzése is csak tár'- ’ sadalmi méretű.', összefogással lehet valóban eredményes. Az elmúlt évben összességében 1Ö7 ezer bűncselekmény vált is­mertté. Ez 3,7 százalékkal több/ mint 1983-ban volt. A jbűnözés több év óta tartó növekedésében tehát tavaly sem következett be kedvező változás, bár több bűn­cselekményfajtánál (például a közlekedési, az államigazgatás az igazságszolgáltatás és a köz­élet tisztaságát sértő, nemkülön­ben az állam elleni f bűncselek­ményeknél) csökkenést mutatnak az adatok. Több volt viszont a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni cselekmény, a közrend, valamint a személyek- java elleni bűnelkövetés. A bű­nözők száma — a korábbi évek statisztikáihoz képest — lénye­gében nem változott: 1984-ben mintegy 83 ezer volt. E?en belül azonban nőtt a fiatalkorú bűn­elkövetők aránya. A bűncselek­mények számos kategóriában növekvő mértékben jelentettek veszélyt a társadalomra. Ami a bűnözés struktúráját il­leti: változatlanul a legtöbb a vagyon elleni bűncselekmény: az általuk okozott kár 42 iptiillió fo­rinttal emelkedett, s így'-a bűn- cselekményekkel1 előidézett ösz_ szes kár tavaly 1 milliárd 80 mil­lió forint volt. A bűnözés elleni fellépéshez tartozik — mutatott rá dr. Szí­jártó Károly — a gazdálkodás törvényességének biztosítása a népgazdaság valamennyi terüle­tén. Erősíteni kell a gazdálkodó szervek szerződési -fegyelmét, amelynek lazaságai sokszor al­kalmat teremtenek bűnelkövetés­re. < Külön kitért a legfőbb ügyész az erőszakos és, garázda' jellegű bűncselekményekre^ amelyek' szá*, ma tavaly is nőyekedett,. 198?.’ évi 16 743-ról 18 Ó99-re.' A bűnö­zés 'súlyosabbá válását tükrözik ezek a számok, s jelzik egyben azt||i — hangsúlyozta a legfőbb ügyész — hogy további és foko­zott intézkedéseket kell tenni az ilyen bűncselekmények vissza­szorítása, illetve megelőzésük ér­dekében. A bűnözés visszaszorítása ér­dekében a legsürgetőbb feladatok közé sorolta a legfőbb ügyész a veszélyeztetett korosztályok és a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek . távoltartását a ,bűnözés- -től. Különösen a fiatalokról ? van szó, hiszen tavaly például a tár­sadalmi tulajdon elleni rablások elkövetőinek fele, az erőszakos nemi közösülést és garázdaságot elkövetőknek pedig egyötöde kö­zülük került ki. A megelőzésben mihamarabb szükség lenne egy­séges családvédelmi hálózat lét­rehozására is, ugyanakkor a kü­lönböző tömegszervezetek is ha vonzó programokkal, a szabad idő hasznos eltöltésének megszer­vezésével, a személyes agitáció és propaganda eszközeivel le tud­ják kötni a fiatalokat, akkor je­lentősen segíthetik e korosztályok távoltartását a bűnözéstől. | Otthoni munkával — értéket (Folytatás az 1. oldalról.) Tizenegy megyében és Buda­pesten összesen 27 szociális fog­lalkoztató működik.. jelenleg az országban A tapasztalatok szerint életképesek ezek a helyi tanácsok által alapított, párszáz embert foglalkoztató kisüzemek. Néhány év alatt visszafizetik a köznek a beruházási költségeket és ráfize­tés nélkül működnek. A létszám kisebb része jár be központi te­lephelyre, a többség a lakásán dolgozik. A bedolgozók zöme megváltozott munkaképességű, rokkantnyugdíjas, kismama, és kisebb arányban dolgoznak értel­mi fogyatékosok is. Áz egyes ré­tegek-egészségi állapotuknak meg­felelő munkát végezhetnék, ami­vel két-háromezer forintot keres­nek havonta. A szociális foglal­koztatókban leginkább varrodai és kötődéi munkákat, nyomda­ipari. műanyagipari és más kéz- mtíves tevékenységet végeznek. Bács-Kiskun megyében elsőként Kecskeméten hoznak létre szociá­lis foglalkoztatót. Egy néhány év­vel ezelőtt készült felmérés sze­rint mintegy háromszázan igény­lik a városban és közvetlen kör­zetében ai könnyített munkalehe­tőséget. A városi Munkaerőszol­gálati Irodánál ^ötvennégy olyan jelentkezőt tartanak nyilván, akik szívesen vállalnának bedolgozói munkát. Hamarosan azt is felmé­rik. hogy a kismamák és a nyug­díjasok között mekkora az érdek­lődés. ! „ V Bár végleges döntés még nem született, a tervek szerint a mer gyeszékhelyen már az idén meg­kezdi működését az új tanácsi in­tézmény. Az indulást az ÉPSZISZ hulladékfeldolgozó részlegére ala­pozzák, ahöl jelenleg harmincán dolgoznak. Az üzem átvétele és bővítése után megkezdik a be­dolgozói hálózat kiépítését. A hul- ladékanyagból való szőnyegszövés mellett sokféle munka szerepéi az elképzelésekben: gépi varrás és hímzés, kézikötés, üyegmosás, pa- pírhajtogatás, ragasztás és külön­böző anyagok csomagolása. A cél, hogy minden jelentkező megtalál­ja a neki megfelelő munkát. A szociális foglalkoztatás kere­tében hátrányos helyzetű, ottho­nukhoz kötött emberek is társa­dalmilag hasznom tevékenységet végezhetnek. A kecskeméti ta­pasztalatok alapján maid a megye más településein is szeretnék be­vezetni a mégváltoztatott munka­képességűek otthoni foglalkozta­tását. L. D. f A i I * r, / 4 • Belgium és Hollandia.és ahogy egy amerikai katonai vezető látni szeretné. (A Pravda kari­katúrája)

Next

/
Thumbnails
Contents