Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-15 / 11. szám

1985. január 15. • PETŐFI NÉPE

• S

FALUGYŰLÉS KUNSZENTMIKLÓSON

Jól kamatozott az összefogás

Kunszentmiklós egyike Bács-Kiskun legdinamikusabban fejlődő településeinek. Ez a megállapítás nem újkeletű, de nem is nagyon régről származik. Valójában az ötödik, de méginkább a hatodik ötéves terv esztendei voltak azok, amikor a nagyközség, felhasználva a megyei támogatást, s okosan kamatoztatva a helybeli üzemek, intézmények és a lakosság összefogását, megindult a fejlődés, a városiasodás útján.

Teljesülő vágyak

Mózes Ernő tanácselnök így jellemezte a falugyűlésen a városi jogú, körzetközponti szerepkört betöltő .nagyközség közeli múltját és jelenét. amely egyben a reményteljes jövő ígérete is. Csupán az elmúlt évben jelentős változások tanúi lehettek a kunszentmilküósiak és a környékbeliek.

Teljesült a település lakóinak réei vágya, megnyílt a Kiskunsági ÁruhájZ. Határidőre elkészült 33 célcsoportos lakás, és 43 családi házba költöztek be a tulajdonosok. Átadták az öt új orvosi lakást, az egyiket már birtokába is vette a belgyógyász szakorvos—gyermekorvos házaspár.

S ha nem is főállásban dolgozik, de nőgyógyász szakorvosa is van már Kunszentmiiklósnalk. Igaz, az örömbe üröm is vegyül: á rendelőintézet nem készült el 1984- ben, az új határidő idén május vége.

De nincs már messze a nap, amikor Kunszentmiklós legnagyobb gondja is megoldódik végre. A nyomasztó általános iskolai tanteremhiány ősztől már csak rossz emlék marad. Szeptembertől több száz felsőtagozatos kisdiáknak az épülő nevelési központ 16 új tantermében csöngetnek be. A létesítményre 1984- ben 26 millió forintot költött a település, s további1 ötmillióért a berendezést is megrendelték. E célra kétmillió forintot a lakosság adott össze a „Két napot Kun- szentmiklósért" akció keretében.

Együtt könnyebb

S az összefogásra, a feladatokból és a,terhekből való résztvál- íalásra nem ez az egyetlen példa. A nagyközséget egyre inkább behálózó gázvezetékek is nagyrészt önerőből, a lakók megtakarított forintjaiból épülték. 1984-ben 6,5 kilométerrel gyarapodott, az elosztóvezeték-hálózat, tizenhét ’ utcába, újabb 300 család otthonába jutott él' a gáz, és a lakóik az árkok kiásásából éppúgy kivették részüket, mint a földkupaook eltüntetéséből, az úttest helyre- állításából1. ;

Jelentős vállalásokat tettek és teljesítettek a szocialista brigádok, a kunszenitmiklósiak 1984- ben is sokat fáradoztak községük szebbé, otthonosabbá tétel- érdekében. A társadalmi í mimika értéke az elmúlt évben kereken tízmillió forintot tett ki. a lakossági befizetések összege pedig megközelítette a félmilliót. Dicséret illeti a helybeli és környékbeli kisiparosokat,. akiknek összefogása révén a település új közösségi létesítménnyel gazdagodott: elkészült a KÍOSZ-szék- ház.

A hasonló tettekre, a közös cselekvésre a jövőben is szükség lesz. Útépítésre például. 1985-ben sem jut a tanács pénzéből. Ám arra tellett, hogy kétezer tonna kohósalakot vásároljanak, és azt mondják: az építőanyagot azok az utcák kapják meg, amelyeknek lakói vállalják a kivitelezés finanszírozását. De hasonló módon épül meg újabb 14 utoában a gázvezeték, és hogy a nevelési köz• A múlt évben megnyílt Kiskunsági Aruház.

pont a VII. ötéves terv idején tornacsarnokkal is kiegészülhet, is köszönhető, amelynek tagsága úgy döntött, hogy ellenszolgáltatás nélkül bocsátja a község rendelkezésére az építkezéshez szükséges földterületet.

Űjabb vállalások

A tanácselnök, mint mondta: vitaindítónak szánta a beszámolót. s a kunszerttmiklósiiakat nem is igen kellett biztatni. A tucatnyi hozzászólótól kritikát éppúgy kapott a tanács, amiként elismerést. Elhangzott sok kérés, még több javaslat, néhányan \pedig így kezdték mondókáj'Uikat: „Mi ezt és ezt tettük, ezt és ezt vállaljuk”.

Dr. Joó Éva, Tóth László és Gombár István jogos kifogásoknak adtak hangot, ésszerű javaslatokat tettek. Bánfalvi Béla a telefonra várók nevében kért szót Surmah Géza, és Lovász László pedig, a helyi közlekedés javítását indítványozta. Czigler György nagy tetszést arató hozzászólásában az erőforrások igazságosabb és célszerűbb elosztását szorgalmazta. Ferró Ferenc a Petőfi-la- k őrtelepen élők szószólójaként

elmondta, hogy 690 négyzetméternyi járdáit készítettek saját

erőből az épületek környékét parkosították, és további terveik is vannak. Mint a postaihivaital vezetője megnyugtatta a telefonigénylőket: a Szegedi Postaigazgatóság még az idén 300 új állomás bekapcsolását tervezi Kuns zen tmikl ásón.

Kovács ■ János útépítésre buzdította szomszédait, mondván, ő maga is szívesen áldoz erre a célra, Polgár Sándorné pedig a környezet védelmére, az utcák, utak tisztántartására szólított fel. ■ Szappanos lmréné, a VÁV-gyár- egység osztályvezetőié bejelentette, hogy az üzem 23 szocialista brigádja az elmúlt évben 1650 óra társadalmi munkát végzett, ám az idén ennél többet vállalnak.

A falugyűlés Mózes Ernő zárszavával ért véget, aki a kérdésekre válaszolva egyebek között ezt mondta: „Kunszentmiklós az elmúlt négy év során a tervezettnél jóval többet, 180 millió forintot használhatott föl fejlesztési célokra. Ennek és a lakosság összefogátsának köszönhető az, hogy egy év múlva reális reményeink szerint arról adhatunk számot: a VI. ötéves terv az eddigi legsikeresebb tervidőszak volt Kunszentmiklós számára”.

Sitkéi Béla

HÁROM ÉV TAPASZTALATAI

A közélet jelentős tényezője

Valamennyien vásárlók vagyunk, fogyasztási cikkeink beszerzése közügy. Általános igényit elégített tehát ki a Fogyasztók Országos Tanácsának 1981- ben, a Hazafias Népfront kezdeményezésére történt megalakulása. A városokban, a budapesti kerületekben, az ipari és kereskedelmi vállalatokkal közösen szervezett termékbemutatókon, kérdőíves felmérésekkel, a szakszervezeti és népi ellenőrzési vizsgálatokban való részvétellel szolgálják a fogyasztók érdekeinek védelmét. Ezekhez 'kapcsolódnak a falugyűlések, a városkörzet tanácskozások, amelyeken minden alkalommal szóba kerül' a kereskedelem és a szolgáltatás helyzete.

Az árakkal1, a minőséggel, a választékkal és más fontos kérdésekkel, foglalkozó helyi fogyasztói tanácsok a közélet egyre jelentősebb tényezőivé váltak. A helyzetelemzéseket összegző, az általános tapasztalatokat megvonó, intézkedéseket javasoló Fogyasztók Országos: Tanácsának tevékenysége ezért állandó, kormányzati figyelemben részesül.

Vérfrissítés a kereskedelemben

Három év tapasztalatai szerint a Fogyasztók Országos Tanácsa komoly mértékben járult hozzá az ipar és a kereskedelem munkájában tapasztalható hiányosságok feltárásához, és kijavításához. Társadalmi aktivistáinak tisztességes, következtés, célirányos tevékenysége igen kedvező lakossági megítélésben részesül. Többségiben eredményesen léptek fel például a boltok, vendéglátó egységek nyitvatartási idejének megváltoztatása érdekében, az áruszállítások jobb ütemezése, a választék bővítése végett, a kiszolgálás kultúrájának növeléséért.

Kezdeményezésükre sok helyütt mintaboltok nyílnak, szaporodtak az árubemutatók, s általánosságban javult a vásárlást könnyítő kereskedelmi tájékoztatás. Közvetlenül intézkedtek a fogyasztók megkárosításával járó, vagy áru vissza tartási eseteikben, a helytelenül kezelt 'garanciális és szavatossági ügyekben. Évek óta vajúdó, elhúzódó gondokat oldottak meg jogi segítséggel, per nélküli egyeztetéssel. Szembetűnő, hogy a fogyasztók panaszainak orvoslása többségében nem igényelt jelentős költség- növekedést: a helyi problémák tetemes részét szervezéssel, a munkafegyelem javításával sikerült megoldani.

Ami még nem sikerült

Sajnos, kevesebb eredménnyel jártak, amikor, javaslataik beruházásokat, költségnövekedést, a vállalat belső szervezetátalakítását, illetve a központi szabályozók megváltoztatását igényelték, illetve feltételezték. A kereskedelmi szolgáltatóegységek fejlesztésében, a korszerű gépek, eszközök beszerzésében, á választék lényeges bővítésében, a zavartalanabb áruszállítás érdekében, s — nem utolsósorban — a fogyasztók érdekvédelmét szolgáló termelői és

'kereskedelmi munkában: az ár, a súly, és a minő-, ség korrekt feltüntetése terén a kívánatosnál lassúbb a javulás.

A Fogyasztók Országos Tanácsa kiemeltén ' foglalkozott néhány különösen fontosnak ítélt terület gondjaival. Észrevételei alapján például növekedett a bútoripar kínálata, javult az elemes és a kiegészítő 'bútorok választéka, de még nem sikerült az igények teljes kielégítése: Számos gond forrása, hogy rengeteg bútor megy tönkre a vasúti szállítás során, ritkán értékelik le a hibás árut. továbbra is fehér hollő a minta után történő árusítás. Á városi lakosságnak a szolgál tatások közül a lakás karbantartás okozza a legtöbb bosszúságot: indokolatlanul drágák a felújítások.

Tilos a lánckereskedelem

A zöldség—gyümölcs-termesztés, -értékesítés és árképzés területén egy sor javaslatot intézkedés is követett. Elég utalni a lánckereskedelmet megtiltó rendelkezésre, a többcsatornás értékesítés bővítésére, vagy a saját termelésű áru eladásának engedélyezésére. Bőven van még azonban tennivaló: a termesztés:—feldolgozás—tárolás—forgalmazás további intézkedéseket igényel, és érdemes lenne azt is megvizsgálni —, mondják az illetékesek —, hogy a jó haszon' ellenére miért nem vállalnak nagyobb részt a mezőgazdasági üzemek az értékesítésiből.

Bár még nem érezteti a hatását, ígéretes a tartós fogyasztási cikkek minőségjavítását célzó munka- program, amely erősíti majd a törvényes garanciákat.' Nem bontakoztak még ki a lakossági javító szolgáltatások szervezeti korszerűsítésétőfl) várt előnyök sem.

TüUrietkSIIség nélkül

Gyakran halljuk emlegetni manapság az anyagi lehetőségek korlátozott voltát, a források szűkülését, és más közgazdasági kifejezéseket, amelyek lényege, hogy kevesebb a pénz majd minden területen. A Fogyasztók Országos Tanácsa viszont olyan lehetőségekre irányítja a figyelmet, amelyek nem járnak többletkiadással. Ez éviben, majd a követke-, ző, VII. ötéves tervben alapfeladat — a kiskereskedelmi és az iparvállalatok kapcsolatálnak szélesítésével — az áru termelő és fogyasztó közötti útjának csökkentése. Lényeges a bolti munka önállóságának növelése, személyi és tárgyi feltételeinek javítása is.

Egyetlen fillérbe sem kerül, hogy a kiskereskedelmi vállalatok az eddiginél! határozottabban közvetítsék a fogyasztók igényeit a termelő egységek számára. A tapasztalatok szerint a jelenlegi technikai színvonalon a termelők sok területen a mainál jóval többet képesek tenni a lakosság mennyiségi és minőségi igényeinek kielégítésére.

G. R.

Népfront-tervek

környezetvédelemre

A Hazafias Népfront Országos Elnökségének környezetvédelmi munkabizottsága, amelyen belül több albizottság is tevékenykedik, az idén megkülönböztetett figyelmet fordít annak megállapítására. hogy talajvízkészletünk milyen mértékben szennyeződött el, s a jelenlegi népgazdasági helyzetben mekkora erőforrások állnak rendelkezésre a hathatós védekezési rendszerek kiépítésére.

A bizottság idei munkaterve szerint azt is vizsgálják majd, hogy hazánkban adottak-e a lehetőségek az ólommentes benzin használatának bevezetésére, s azzal is foglalkoznak a szakemberek. hogy milyen feladatokat kell megoldani a tanintézetekben a fiatalok környezetvédelmi szemléletének megfelelő formálása érdekében. Új iendületet kívánnak adni az Egyetemisták és a Főiskolások a Környezetvédelemért elnevezésű mozgalomnak is, amely az elmúlt években dinamikusan fejlődött és számos eredmény jelezte megújhodását.

A tervek szerint széles körű eszmecserén tisztázzák: a környezetvédelem ügye mennyiben vált az- utóbbi években társadalmi kisugárzásúvá, s milyen tennivalók vannak még a további mozgósításban. Egy másik alkalommal a környezetvédelem és a társtudományok összefüggéseit állítják vita középpontjába.

Abroncs

Nyíregyházáról

Bővíti profiját a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyára. A több mint háromezer dolgozót foglalkoztató üzem a piaci igényekhez alkalmazkodva, új gépek munkába állításával évi 45 ezer új rafutózott tehergépkocsiabroncsot gyárt ezentúl, háromszor annyit, mint eddig, s az esztendő második felében megkezdik a Lada és Trabant típusú autók külső gumijainak felújítását isi A tervek szerint még az idén 50 ezer darab elhasználódott személygépkocsi-abroncsot futóznak.

Megkezdték a csuklós autóbuszok harmonikáinak kísérleti gyártását poliuretánból. Ha a kísérleti termék beválik, hazai kipróbálása után a Taurus exportra is szállítja.

Küzdelem a hideggel

Szombaton és vasárnap is ügyeletben a hartai Erdei Ferenc Tsz-ben

A szokatlanul kemény tél gondot okoz a mező gazdaság ban is. Leittert Jánossal, a Hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet elnökhelyettesével erről beszélgettünk.

— Szerencsére elegendő hótakaró borítja a vetéseket, - ami véd a fagyoktól. A hideget elsősorban az állattenyésztés sínyli meg. Különösen a baromfitelepeken van szükség több fűtőener- giára, mert a csirkéknek — koruktól függően 20—30 fok melegre van szükségük. A mínusz 15—20 fok körüli hőmérsékletet a technikai berendezések nem bírják. Ha nem vigyázunk, szétfagynak a csövek, a tartályok.

Füzesi János sertés- és ba- romfi-f őágazatvezető:

— Télen egyébként • is számolunk azzal, hogy több takarmány fogy, mert a hidegben a jószágoknál nagyobb a hőveszteség. Az idei január a szokottnál hidegebb, ■ ezért máris több takarmányt adagoltunk, mint ameny- nyit terveztünk. Ez számottevően emelte a költségeket, amelyeket más ágazatokban kell megtakarítani. Olyan gondunk is van, hogy a nedves takarmány, amelyet csővezetékekben juttatunk a sertésekhez, a továbbítás során megfagy, melegíteni kell.

Heizer János, akihez a szarvasmarha-ágazat és a takarmánykeverő tartozik, elmondja, hogy a fedett karámban a jószágok viszonylag jól bírják a rendkívüli hideget. Természetesen több abrakot és silót kapnak. A takarmánykeverőben sikerült me^-* előzni’ a károkat, minden berendezés jól működik.

A termelőszövetkezetben megszervezték a szombat—vasárnapi ügyeletet, azonban mások is készenlétben állnak, ha a helyzet úgy kívánja. Kaszt János növénytermesztési agronómus arról informált, hogy bizony az első hidegek próbára tették őket. Éppen ügyeletben volt vasárnap, mikor végeztek a munkával, az ágya mellé tette az URH-rádiót, csak öt percig tudott ledőlni, máris riasztották.

Sokat számít, hogy a műszakiak helytállnak. Néhányiukkal siketült szót váltani. Schukkert György csoportvezető arról tájékoztat, hogy kezdetben, mivel nem volt fagyálló adalékanyag az olajban, megdermedt, az égők befagytak. Melegítéssel sikerült megelőzni a nagyobb kárt.

Ambrus András műszaki - fő- ágazatvezető azzal búcsúzik, hagy igyekeznek kivédeni „tél- tábomok” csapásait. Máris jelentős károkat hárítottak el, bárkinek szólnak szombat—vasárnap is, zokszó nélkül áll munkába. Az emberek tudják, hogy a sajátjukat 'védik.

K. S.

• A keresztezett tehénállomány utódai. A növendékjószágokat hatvan napos korukig az úgynevezett Steiman-ketrecekben tartják. Gondozóik: Bajusznács Istvánná és Ifj. Solymosi József. A borjúk jól bírják a hideget.

Szabad péntek

Csütörtökön délelőtt Czirá- da Jenő főelőadó a csoport- vezető asztalára tett egy cédulát:

„Bélám! Holnap reggel Jugoszláviából rokonaim érkeznék, ki kell mennem elé bük az állomásra. Emiatt a szokásosnál később érek be a munkahelyemre, de ígérem, hogy sietni fogok. Üdvözöl: Czirá- da."

Egy órával később a cso-. portvezető az osztályvezetőnek az alábbi üzenetet vetette papírra:

„Szeretett főnököm! A feleségem holnap gyakorlati autóvezetésből vizsgázik. Kiszaladok a vizsga helyszínére, hogy ne izguljon szegénykém. Lehet, hogy elkésék, de majd hétfőn bepótolom. Tisztelettel köszönt: Bandázs Balázs.”

Már délután volt, lassan közeledett a munkaidő vége, amikor az osztályvezető a következő sorokat írta főnökének. a főosztályvezetőnek: „Emilkém! Holnap a bi- valymocsoládi járásbíróságon egy közúti baleset miatt tanúként fognak kihallgatni. Remélem, déltájban már visz- szaérek Pestre. Üdvözöl: Taliga Pali.”

Mondani sem kell, hogy a főosztályvezető nem volt a szobájában — az igazgatónál tárgyalt —, ezért Taliga osztály vezető a titkárnő asztalán hagyta a feljegyzést.

Lejárt a munkaidő, a főosztályvezető még mindig nem tért vissza a helyére, így aztán a titkárnő az írógépén• egy kis szöveget kopogott le a főnöke számára: „Böhöm elvtárs! Anyám ,feljön vidékről, segít lekvárt főzni. Reggel ki kell menni a piacra szilváért, egy kicsit késni fogok. A reggeli kávét bekészítettem, csak be kell

dugni a konnektorba a csatlakozót. Erika.”

A levelet a kávéfőző mellé tette.

Estére járt az idő, amikor a főosztályvezető t tanácskozásról visszatért. Úgy gondolta, ezt a néhány nehéz, ideg- feszítő, parázs vitával eltöltött órát holnap lecsúsztatja. Így hát a következő levelet irta a titkárnőnek:

„Erika! Ha á minisztériumból keresnek, mondja azt, hogy vidékre mentem, ha a főnök keres, füllentse azt, hogy bementem a minisztériumba! Különben nem kell magát kioktatni, csinálja úgy, ahogy szokta! Kézcsók: Böhöm Bálint.”

*

hétfőn reggel Cziráda Jenő főelőadó a főnöke asztalán ugyanazon a helyen találta meg a cédulát, ahová pénteken tette. Felkapta hát, és gyorsan összetépte. Bandázs Balázs ugyancsak meglelte az osztályvezetőnek irt üzenetét. Nem tehetett mást, fogta, és bedobta a szemétkosárba. Taliga Pál osztályvezető a főnöke titkárnőjének asztaláról felvette a pénteken megírt üzenetet, as zsebre vágta. Ha legközelebb is lógni akar a munkahelyéről, ezt a szöveget dobja majd be ismét magyarázatként.

A főosztályvezető a reggeli kávééás közben megkérdezte Erikát:

— Mondja, drágaságom, nem kerestek pénteken?

— Ki kereste volna? —

kérdezett vissza a titkárnő gúnyosan.

Közben a többiek is munkához láttak. Illetve dehogy láttak munkához. Miközben a reggeli kávét kortyolgatták, azon törték a fejüket, hogy a következő pénteken milyen, trükkel maradjanak otthon.

Kiss György Mihály