Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-07 / 4. szám

I • PETŐFI NÉPE 1985. január 7. NNMHHMH Információ és verseny mm' EGYRE NEHEZEBB eredményesen tár­gyalni. A versenytárs, a nyugati cég üzletem­bere ott, a helyszínen dönt az árakról, a szál­lítási feltételekről. Álig tesz mást, mint a tás­kájában lévő ,kis számítógépen „kizon,gorázza” a megoldást. Mi addig teltexezünk, telefoná­lunk haza, s várjuk a válaszokat. A verseny az információknak, a gyors döntéseknek is a versenye. A külkereskedő panasza megalapozott. Rossz dolog úgy veszíteni, hogy a versenyző a qél- égyenesben botlik meg. S nemcsak azért, mert nincs a táskájában számítógép. Sokkal inkább az a baj, hagy kevés, illetve Ikörülményesen beszerezhető információval-rendelkezik. Ö és sok más kollégája,is. Vajon miért van ez így? .Nin.cs ©lóg információ? Vagy ha van, nem ott, ahol szükség van rá? A .kérdésekben a válasz is megtalálható. Főleg az utóbbiban. Jellemző példa, hogy az egyik külkereskedelmi vállalat szakembere, készülve cége egyik közel-k'eleti versenytár­gyalására. végigjárta a hazai szakintézeteket, könyvtárakat, vállalatokat, és lényegesen több információra tett szert, mint amennyivel a versenyt meghirdető ország cégei rendelkez­tek saját hazájuk vízgazdálkodási helyzeté­ről. Bőséges adatgyűjteményén azonban a magyar vízügyi szakemberek csodálkoztak a legjobban. MA MÁR EGYÉBKÉNT egyre több Intéz­mény vállalkozik- arra. hogy a piac, a gaz­dálkodás, a műszaki fejlődés friss és rend- . szerezett híreit a vállalatok rendelkezésére bocsássa. A Magyar Kereskedelmi Kamara Külgazdasági Bulletinja folyamatosan .közli, hogy melyek a kamarához megérkezett leg­frissebb külföldi gazdasági tájékoztatók. Rész- \ letes árupiaci ismertetőket találunk a lapban, s legújabb számában is, megannyi információ szerepel a Világbank-tagságból adódó piaci lehetőségekről. Mexikóról olvasható ■ például benne, hogy a műszaki szakoktatás és fel­nőttoktatás támogatására, a mezőgazdaság bővítésére, kutatására, a kisvárosi ivóvízellátás és csatornarendszerek helyreállítására, bő­vítésére keresnek vállalkozókat. Áz Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, a Konjunktúra és Piackutató Intézet, a Magyar Szabványügyi Hivatal Ki­adói és Tájékoztatási Igazgatósága ugyancsak végez témámeaf'.‘íveléseket, s értékesít meg­annyi csoportosításban információkat. A Ma­gyar Nemzeti Bank bankári szolgáltatásra vállalkozik, .hiszen a vállalatoknak szükségük lehet külföldi üzleti tevékenységükhöz a ibiz- • tonságra, a megalapozott tárgyalási feltéte­lekre. ÜGY TŰNIK. A HIÁNY voltaképpen lát- szatbiány, melynek legfőbb előidézője mi magunk vagyunk. Azzal 'például, hogy sajá­tos. , egyszemélyes információmonipipóliumolkat építünk ki. Vajon melyik vállalatnak jó az, ha dolgozója azért válik .nélkülözhetetlenné, mert magának tartja ifíeg az információkat? Ha ő nincs, akkor nem tudnak társai tájé­kozódni valamelyik piacról, a speciális mű­szaki terület fejlődéséről, a versenytársaik­ról. Vajon, nem káros-e. . .ha a számítógépes programot csak fejlesztője ismeri, a rendszer­rel nóLküle nem tudnak mit kezdeni a kollé­gák? Azok mennek-e el újítási börzére, szak- kiállításra, vagy mint legutóbb, az Orgtechriik '84 szervezéstechnikai eszközök bemutatójá­ra, akik az ott szerezhető információkat hasz­nosítani is tudják? Ugye nem ismeretlen .előt­tünk az olyan főnök, aki szelektálva ad to­vább .információkat munkahelyi • gazdasági, vagy üzleti kérdésekről,- csak azért, hogy őriz­ze saját maga rangját,,,tekintélyét? Nem szűnt még meg a külföldi utaztatás jutalom,jellege sem. A beosztáshoz, a sok éivi munkához 'ren­delik hozzá a repülőjegyet, a látni, hallani, érteni képes, ám sarzsi nélküli mérnök nem láthat, hallhat, nem informálódhat. A látszathiányt okozhatja .persze a szerve­zetlenség is. Az, hogy nincs helye, bázisa szak­embere az információnak. Jóformán sehol nem létezik mérnöki státusz olyan szakember­nek, aki több idegen nyelvet ér.t, aki rend­szerezi, feldolgozza az évtizedek alatt készült saját és megismert külföldi tendereket, aki a- szaklapokból, külföldi .kiadványokból .gyűj­ti, az adatokat, s információcsomagokat .ké- ■szít az utazó kollégáknak, a versenytárgya­lásra készülő kereskedőknek. ALIGHA, FELESLEGES időről időre elő-.' venni a legolcsóbb információs eszközt. A , tükröt. Azt a hétköznapi alkalmatosságot, mely saját magunkról tájékoztat f— bennün­ket. Mert különben egyre többször kerülhe­tünk vert helyzetbe a piacon a tájékozatlan­ság. a lassúság miatt. És akkor már .késő a tükörbe nézni: a látványban nem lesz köszö­net. G. L. 1 Sj Bj ERDÉSZETI KUTATÁS MA ÉS HOLNAP Bátrabban keresni az újat Hírül adtuk, hogy a Szegedi Akadémiai Bizottság kiemelt díjjal ismerte el az Erdé­szeti Tudományos Intézet Duna—Tisza közi Állomása hattagú kollektívájának pálya­munkáját. Az összeállítás címe: Az erdé­Az .alkotócsoport vezetőjével Popp László kandidátussal, az ÉRTI , nyugalmazott tudomá­nyos főmunkatársá-val arról be­szélgettünk, hogy mit jelenthet az utókor számára az elődök úttörő munkája. — A történeti kutatás során mi is sokat tanultunk, érdekes ada­tokra bukkantunk. Á dokumen­tumok azt bizonyítják, hogy ha­zánkban a szervezett erdészeti ku­tatás 1898-ban a Selmecbányán kialakított központtal kezdő­dött. A mai Csongrád -megye déli részén, Királyhalmán 1883-ban létesült egy szakiskola, amelyhez később kapcsolódott az említett kutatóközpont megalakulása után egy kísérleti állomás. Királyhal­ma későbbi neve Ásotthalam lett. . Számos próbálkozás történt a szá­zad elején és a két világháború között is az erdészeti.kutatás fej­lesztésére. de az igazi munka csak a felszabadulás után kezdődött meg. — A fejlődés kezdetben nem volt, zökkenőmentes. Végül is 1949-ben Budaoesten megala­kult az Erdészeti Tudományos In­tézet, amelynek a soproni állo­máson kívül nem vo't más kihe­lyezett kutatóhelye/ Azonban a munka több helyen megindult, amit a központból kitáró szak­emberek kezdeményeztek. A me­gyében kísérleti erdészetet léte­sítettek, amely Kunadacson 1956- ban kezdte meg működését. 1963 közepéig tevékenyökedett. elvi­leg ekkor született, meg a Duna— Tisza közi Kísérleti Állomás, eg'y­- előre budapesti székhellyel. A hivatalos megalakulása Kecske­méten 1965 júniusában volt. Ideig­lenes helyiségekben kezdték meg a munkát a kutatók és 1967­- ben épült meg az új székház. kor-_ szerű laboratóriumokkal felsze­relve. . Jelentős tudománytörténeti dá. tűm még 1980.. amikor megala­kult a Szegedi Akadémiai Bi­zottság Erdészeti Munkabizott­sága. Feladata: az erdészeti kuta­tás összehangolása a Duna—Ti­sza/közén. illetve a Del-Alföldö.n. Az alkotócsoport többi tagja: dr. Tóth József kandidátus, dr. Walter Ferenp kandidátus, dr. Rédei Károly és Kovács Lóránt munkatárs. Faragó Sándor nyu­galmazott főmunkatárs. Jelenleg az áj'lomás vezetője dr Walter Ferenc. A sorcnlévő feladatok­ról őt kérdezem. szettudomány története Dél-Magyarorszá- gon. A lektori vélemény szerint az alapos kutatást tükröző munka hasznos tapasztala­tokat adhat a további erdősítéshez, ezért ja­vasolják a tanulmány megjelentetését. 1 1 .-TV*; • A Kiskunhalasi Állami Gazdaság biotechnológiai üzemében erdei faaprítékon is termesztenek gombát. — Elődeink segítettek a termő­helyek és a fafajok összhangjá­nak kutatásában. Az ő kísérle­teik alapján tudtuk meggyorsíta­ni nemcsak az új fajták előállí­tását. hanem a telepítést is. A megye erdőterülete a második vi­lágháború óta tíz százalékkal nőtt. Számos új követelmény jelent­kezik. amelyeknek a tudorúány- nak kell eleget tenniök. Többek között az erdőkitermelés komp-, lex /gépesítésé, a fahulladék má­sodlagos. nyersanyagként törté­nő felhasználása, az úgynevezett biomassza hasznosítása. A kuta­tóknak segítenek a gyakorlati szakemberek is. A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban például gombatermesztéssel foglalkoz­' - ü 1 ­nak a kitermelt .erdőterületeken a tuskék szétbomlasztására. Az erdei hulladékok hasznosítására biotechnológiai kísérleteket kezd­tek. Nemcsak ebben az füzemben, de másutt is történnek próbálko­zások. A kutatók egyöntetűen meg­állapították, hogy még csak a munka elején tartanak, sok a tar­talék, ugyanis az erdei hulladéki: nagy része ikárbavész. Az erdészeti kutatás történeti áttekintése ar­ra tanítja a jelenkor szakembe­reit. hogy bátrabban keressék az újat. Fogjanak össze a gyakorla­ti szakembereikkel, hogy közös erővel hasznosítsák a még veszen­dőbe menő értékeket Kereskedő Sándor SAJTÚPOSTA . • • Öregeket,; nyugdíjas munkatársakat köszöntöttek örömmel mondjuky mind több mun­kahelyen válik nemes hagyománnyá, hogy az év utolsó papjaiban vendé­gül látják az egykori munlkatá^sakat. a nyugdíjasokat. Számukra á Semmi­vel sem pótolható megbecsülést’ tisz­teletet jelenti az ilyen kedves figyel­messég, melyek, közül ezúttal kettő­ről számolunk be Levelezőink, Nóti László és Juihászné Bese Ilona közlé­se alapján. A ruházati termékek értékesítésé- , vei foglalkozó Bácska Kereskedelmi Vállalat kecskeméti kirendeltségén 36 volt dolgozót üdvözöltek a fehér asz­talok mellett. A vállalat munkájáról, -a feladatok teljesítéséről és a jövő terveiről Horváth József Igazgató tá­jékoztatta a résztvevőiket, akik a hal­lottak alapján jóleső érzéssel állapí­tották meg: az utódaik szorgalmasan, eredményesen helytállnak a pultok- : nál. s a tisztességes, a vevőközpontú • kereskedés szép .példáját adják. A kecskeméti Ezermester Ipari Szö­vetkezét alapító tagjai, s a többi nyug­díjas dolgozói (összesen 34-en) is ün­nepi .jellegű' réndezvénvre, >'oHak hiyatálosak az óév végén. Őket a szö­vetkezet vezetői -köszöntötték meleg szavakkal, majd ismertették a gaz­dasági tevékenységet, egyebek között azt, hagy a fennállás óta eltelt ne­gyedszázadnál is hosszabb idő alatt százszorosára nőtt a gyártott áruk ér­téke, s a legfőbb termék, a vegyifül­ke iránt egyre nagyobb az érdeklő­dés a határainkon kívüli piacokon. -Az idős emberek nem kis büszkeség­gel és elégedettséggel értesültek e sikerekről, melyek feltételei megte­remtésében nekik oroszlánrészük,volt. Aki pórul járt az ékszerboltban... Lajosmizsén, a Bem utca 32.' szám alatt lakik f's. Mártonná, aki nemrégen aranyozott nyak­láncot vett a helyi szaküzletbenj, 830 forintért. A lánc színe három hét alatt túlságosán megkopott, s ma már teljesen fekete. A többit í^y panaszolja olvasónk: Becsapottnak érzem magam, mert áz eladók azzal hitegettek, nem ikell tartanom az aranyszín gyqrs kopásától. Ennek az ellen­kezője történt, következésképp használhatatlan a láncom. Emiatt persze reklamáltam, mire azt vá­laszolták a boltban: nem ismerik a gyártót és annak címét, s kü­lönben is, az ilyen áruk után nincs jótállási kötelezettség. Más szóval szerintük természetes, hogy pórul jártam. Nekem más a véle­ményem. Csak hát nem tudom, ki téríti meg a káromat... A szerk. megjegyzése: A nyaklánc (ha aranybevonatú, is) tartós élettartamra rendelte­tett. tehát a vevője élhet á sza­vatossági joggal. Ez annyit jelent, hogy a vásárlástól számított, ma­ximum három éven belül kérhe-- ti a hibás termék javítását, cse­réjét .Vagy az ára visszafizetését. Reméljük, a fogyasztói érdekvé­delem szabályai ez esetben sem bizonyulnak csupán írott malaszt- nak! Utcakereszteződés sötétben? Városunkban forgalmas terü­letszakasz a Nagyatádi és a Nyíl utca kereszteződése, amely hóna­pok óta balesetveszélyes éjjel, mert nem működik a közvilágí­tás. Mindezt már többször jelez­tük a DÉMÁSZ szakembereinek, de sajnos, nem sietnek a munka elvégzésével. így aztán a sötét­ség miatt szinte kínos óvatosság­ra kényszerülnek az errefelé közlekedők. De ez sem mindig segít. Legutóbb, december 20-án este egy kerékpározó a földre zuhantt Imivel nem látta jól a terepet. Úgy tudom, az ijedtsé­gen kívül nem történt baja, ám nincs rá garancia, hogy mind­egyik sorstársa ilyen szerencsé­sen megússza a hasonló esetet... '—írja szerkesztőségünkhöz kül­dött levelében a Kiskőrös, Nagy. atádi u. 67. szám alatt lakó Ba­lázs István nyugdíjas. ÜZENJÜK ‘Nem vonzó a páhi mozi , „Extruder dolgozók" jeligére Solt- vadkertre: Köztudomású, hogy az ál­talános pihenőnapra, vagyis a va­sárnapra senkiinek sem számfejtenek bért. Kivételt képeznek az ilyenkor is munkát végzők — például a több műszakiban foglalkoztatottak —, akik­nek! természetesen 1ár az ellenszolgál­tatás. A ledolgozott vasárnapjuk he­lyett kiadható részükre pihenőidő­ként bármelyik nap. az úgynevezett fizetett ünnep (január 1-e, húsvét­hétfő, május l-e, november 7-e stb.) is. azonban, ekkor nem illeti meg őket az átlagkeresőt. F. S.-nének, Méntelekre, a hatá­lyos jogszabályok értelmében csak kiskorú, tehát a 1®. életévét még be nem töltött személyt lehet örökbe fo­gadni. Az ennél korosabb fiatallal öröklési szerződés köthető, melyben az örökhagyó kötelezi magát arra. bogy a vele szerződő felet tartás, vagy életjáradék fejében teszi örökösévé. Az ilyen szerződés . érvényességéhez szükséges á helyi tanács szakigazga­tási szervének a jóváhagyása. Hórák Istvánnak, Bajára: Ügy tud­juk, a lakóhelyén évente kétszer gyűj­tik be a Vízdiíjat, s olvassák le a fo­gyasztásmérő' adatát." Haéz utóbbi irreális az ön számára, kérheti ä víz­órája hitelesítését a kiskunhalasi köz­pontú vízmű vállalattól. Amennyiben kiderül a túlszámlázás ténye, a szám­la összegét korrigálja a szolgáltató. Liptai Istvánnénak, Kecskemétre: Megdöbbentettek bennünket sorai, melyeket a kórházban elhunyt édes­anyjával kapcsolatosan vetett papír­ra. Hogy az arany karikagyűrű ho­vá tűnt a halottról, s a temetkezési helyre történő szállítás miért nem volt zökkenőmentes, ezek tisztázásá­hoz nélkülözhetetlen az alapos vizs­gálat. Javasoljuk, hogy a részletek­ről tájékoztassa' a megyei tanács egészségügyi és igazgatási osztályát. P. Ferencnének. Kecelre; a saját háztartásban végzett munka, nem jog­alap a nyugdíjhoz szükséges Szolgála­ti idő megszerzéséhez. Somogy vári Péternek, Kalocsára: A közlekedési miniszter 3/1984; (I. 29.) KM számú rendelete szerint iu84. de­cember 3U-ig kellett leszerelni a gépi meghajtású jármüvek pötf ék lámpáit. E műszaki intézkedés végrehajtását szigorúan ellenőrzi a közlekedésren­dészet. Községünkben a helyi kultúr- ház ad helyet a mozinak. De úgy tűnik, nem éppen vendégszerető módon, hiszen a nézőknek bőven f van okuk panaszra. Íme, egy cso­korra való a kellemetlenségek so­rából : A helyiséget rosszul vagy egy­általán nem fűtik, s esetenként nagyon hideg van a nézőtéren. Ahol egyesek előszeretettel zavar­ják a többieket, például azzal, hogy dohányoznak, tökmagoznak, meg zajonganak. Senki nem fi­gyelmezteti őket a kulturált vi- \ selkedésre. Nemrégen otromba csínyt követtek el: a bejárati aj­tó ..és az egyik széksor között ki- feszítettek egy madzagot, melyet a sötétben nem láttak az idős né­zők, és elestek. A történtek után bizonyára nem meglepő a véleményem: egyálta­lán nem vonzó a helyi mozi. aho­vá egyelőre csak bosszankodni mehet el a filmet kedyelő em­ber. Az" ilyesféle Jélméhyekhez” viszonyítva kissé drágák az elő­adásokra szóló jegyek... Andrássy Gyula Páhi, Vasút u. 38. A fák állva haltak meg! 1 Áz utóbbi időbén számottevő. változás történt a városi tanács­háza melletti téren, ahol 'vizes- medencét és emlékművet bontot­ták szét, fák és díszbokrok égész sorát vágták . ki, virágágyásokat szüntettek meg. a helyüket pedig szilárd burkolattal borították. A feltehetően igen nagy költséggel járó munka nyomán tagadhatat­lanul újszerű kép tárul az ember elé, a hatalmas méretű betonte- rület rendezettséget mutat. Ám, ha valaki, mondjuk egy helybeli lakos, afféle lokálpatrióta! alapo­sabban körülnéz, elszorul a szíve, mégpedig a környezet ékességét adó növények pusztulása miatt. Bár a szép, terebélyes koroná­id fák tövéinél egy méternyi su­garú körben szabadon hagyták a földet, ez kevés volt az életük CIKKÜNK NYOMÁN Táppénz ügyről kritikusan Hónapokkal ezelőtt közöltük Sajtóposta rovatunkban, hogy a kisiparos mellett tevékenykedő családtagot is megilleti a táppénz,' a betegsége idejére. Mivel ezzel kapcsolatosan mást tapasztalt a császártöltési Wieder Ferencné, javasoltuk, forduljon panaszával a Bács-Kiskun megyei Társada­lombiztosítási Igazgatósághoz. Olvasónk így tett, s a közel­múltban megérkezett címére a hivatalos válasz '— a másolati példány pedig lapunkhoz —, mélynek lényegét közreadjuk, hi­szen tartalmaz pontosító részletet, meg 'olyat is, amely kiváltja a kritikus állásfoglalást. Íme, a legfontosabb tudnivaló: a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások közül kizáró­lag az anyasági, illetve -a teme­tési segélyre, a baleseti juttatás­ra és a nyugdíjra jogosult a kis­iparos munkáját házastársként segítő családtag, aki nem tarthat igényt a legtöbb munkávállalónak járó. a napi átlagkereset zömének megtérítésével egyenlő táppénzre. Vajon'miért ez a hátrányos megkülönböztetés? — tudakolja Wiederné a szerkesztőségünkhöz érkezett legújabb levelében, mely­ből kiderül: bár nem üzemi bal­eset miatt lett beteg, mégsem dol­gozhatott hosszabb ideig a férje műhelyében. Nos. ,e kérdés jogosnak tűnik és ,esv úlabbal is m.eetoldható: milyen t.énveket. szemporjtokat vehetett fisvelembe a jogalkotó? Erre sainos. korántsem felelhe­tünk a teljesség igényével, hiszen nem rendelkezünk az úgyneve- ? zett háttér-információkkal. Arról tudunk, a hivatalos berkekben is szóbeszéd tárgya volt, hogy az átlagembernél' jobban él a- ma­gántevékenységet végző »személy, tehát lényegében meg sem érzi, ha keresőképtelen a házastársa. Logikusnak hangzik mindez, de nem- mentes az általánosítástól. Hiszen aligha bizonyítható, hogy valamennyi kisiparos egyformán magas jövedelmű. Sőt. nagy va­lószínűséggel kijelenthető: közöt­tük sincsenek kevesen a szeré­nyebb bevétellel rendelkezők. Apropó, bevétel. A jogszabály a házastárs havi. 3000 forintos jö­vedelmével számol, melynek egy­ötöde, vagyis (300 forint a kötele­zően fizetendő társadalombiztosí­tási járulék. Bár ez alól mentesül a kisiparos, ha beteg a házastár­sa. ám a kedvezmény nem pótol­ja a család keresetveszteségét. Wiederné sérelmének publiká­lása óta többen — hasonló hely­zetű olvasók — kifejezték nem­tetszésüket a táppénzre jogosult­ságból való kizárás miatt, ame­lyet a társadalmi igazságosság el­vével nem tartanak összeegyez- tethetőnek. Ügy vélik, az lenne helyes, ha az alapul vett jövede­lemszint szerint határoznák meg a betegségi ellátás összegét. E közérdekű ügyben mi nem . lehetünk a döntőbírók, legfeljebb csak megjegyezhetjük: a szóban forgó differenciálás egyáltalán nem ösztönzi a kisiparost, hogy a házastársa bevonásával bővítse vállalkozását-szolgéltatását. mely­re föle? n kisebb településeken van'nagy szükség! féhníáftásához. Alivá háltak meg, száradtak.ki. Ezen áldozatok szá­ma az elmúlt napokban már nyolcra emelkedett, de félő. hogy még nincs vége a sajnálatos fo­lyamatnak. Meggyőződéssel vallom, hogy a környezet sivárabbá tételével is járó térátalakításnak ima már nem örülnek osztatlanul a hala­siak! Harmos Jenő Kiskunhalas, Bocskai u. „levontuk A TANULSÁGOT...” Még egyszer a Homokmégy—Kalocsa buszközlekedésről ­Másfél hónapja, hogy helyt adtunk e hasábokon a Volántól kapott tájé­koztatásnak. Szeptemberben és októ­berben azért voltak késések és Iá­ra tkiniaradások a Hpmokmégy—Kalo­csa közötti buszközlekedésben, mert összesen négy (javítás, illetve felújí­tás alatt álló) autóbuszt nélkülözött a környékbeli személyforgalmi szol­gálat • Ezzel kapcsolatosan több érdekelt utas keresett fel bennünket szemé1 ye- sen és mondta el y mások neveben Is — a véleményét! Egybehangzóan említették például azt, hogy megér­tik ha á használat közben elromlott buszt kivonták a forgalomból és a szervizbe irányították. Viszont nem tartják rendjén levőnek, hogy az elő- re megtervezhető felújításra éppen akkor bocsátottak kocsikat a lármű- állományból. amikor a bejáró diákok­ra- való ’ tekintettel óhatatlanul meg­nőtt az utaslétszám ezen a távolsága vonalon. Az észrevételeket továbbítottuk a Volán. 9-es számú Vállalat igazgató- helyetteséihez. Kovács Ferenchez, aki az alábbiakat válaszolta: — A biztonságos közlekedés egyik döntő feltétele, hogy a járműveink műszaki állapota kifogástalan legyen. Ennek érdekében rendszeresen felül­vizsgáljuk a buszokat is. és kiválo­gatjuk közülük a felújítandókat, me­lyek ütemterv szerint kerülnek a műhelyekbe, ahol általában' két és fél hónap az „átfutási" idejűk. Éven­te körülbelül harminc autóbuszt Kor- szerűsíttetünik, s e munkák jelentős részét az egyik társcég, a Budapesten lévő Volán 20-as számú Vállalat szak­részlege végzi. A kapacitásától, meg az anyagell&totts&gától függ, milyen határidőn belül teljesülnek a megren­deléseink. Ami a szerkesztőségben elmondot­takat Illeti, való igaz, a felújításra olyan időpontban kellett volna to­vábbítanunk a kocsikat, hogy azok távolléte ne okozzon fennakadást a diákok révén megnővekedett utastö­meg pontos, menetrendszerű szállí­tásában. A történtekből levontuk a tanulságot, s a jövőben körültekin­tőbben döntünk arról, melyik távol­sági vonalról, mikor és mennyi buszt vonunk ki felújítás céljából, Szerkeszti­Veiket Árpid Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611 ,«* . /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents