Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-30 / 24. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1985. január 30. Szovjet javaslatok az európai biztonságért ROMES CSANDRA RÉSZVÉTELÉVEL: Nemzetközi tanácskozás a fejlődő országokról események sorokban WASHINGTON _______________ A Fehér Ház nyilvánosságra hozta azt az elnöki utasítást, amely különbizottság létrehozá­sát irányozza elő a vegyi fegy­verek kérdésének tanulmányo­zására. A kétpárti ' összetételű bizottság munkáját a Pentagon finanszírozza majd. Egy New York-i gazdasági kutatóiintézet — az elsődleges gazdasági fel­adatok tanácsa — bírálat alá vette Ronald Reagan amerikai elnök „csillagháborús” terveit. A magánintézet szerint azok kétes értékűek és elviselhetetlenül költségesek. 13EJRÜT ~ A libanoni gazdaság mind sú­lyosabbá váló gondjainak orvos­lását célzó intézkedéseket foga­dott el hétfői négyórás ülésén a bejrúti kormány. A gazdasági ■kérdések napirendre tűzését az indokolta, hogy az ingatag belső helyzet, az elhúzódó politikai válság következtében az ország gazdasági Nélete mind rohamo­sabb hanyatlásnak indult. Visz- szaesett az ipari termelés, csök­kent az ipari beruházások volu­mene. fokozódott a munkanél­küliség és az infláció. Fél év alatt csaknem ötven százalékot veszített értékéből a libanoni font. nőtt a spekuláció. MADRID Spanyolországban megkezdő­dött — ahogy a sajtó elnevezte —, az alkotmányos manőverezés, az ország NATÖ-tagságát eldön­teni hivatott népszavazás meg­hiúsítására. Mint ismeretes, Fe­lipe González miniszterelnök nemrég bejelentette, hogy 1986 februárjában egy referendum dönti majd él, hogy az ország tagja marad-e az atlanti szövet­ségnek, vagy kilép abból. (Folytatás az 1. oldalról.) MOSZKVA A kedden folytatódott stockhol­mi konferencia munkájáról nyi­latkozott Moszkváiban újságírók­nak Vlagyimir Lamejko, a szov­jet külügyminisztérium sajtóosz­tályának vezetője. Lamejko hangsúlyozta: a Szov­jetunió küldöttsége azzal a szán­dékkal tért vissza a svéd főváros­ba, hogy erőfeszítéseket tegyen olyan pozitív eredmények eléré­se érdekében, amely elősegítheti az európai politikai légkör javí­tását, a katonai szembenállás szintjének csökkentését és a há­borús veszély kiküszöbölését föld­részünkön. Szilárd meggyőződé­sünk, hogy e célok eléréséhez el­sősorban úgy lehetne közelebb ■kerülni, ha a konferencián részt­vevő összes állam lemondana a nukleáris fegyverek elsőként tör­Aligha gyökértelen. még ke­vésbé visszhang nélküli a „ha­tok” Üj-Delhiben tartott csúcsér­tekezlete. Gyökerei abból a vi­lágszerte tapasztalt óhaiból ered­nek, amit indiai, mexikói, tanzá­niai. argentin, görög és svéd ál­lamférfiak még a múlt esztendő­ben fogalmaztak meg. Neveze­tesen: az atomhatalmak újítsák föl a leszerelési tárgyalásokat, fagyasszák be az atomfegyverek kísérleteit és gyártását. A hatok múlt év májusi felhí­vására Moszkvából kedvező vá­lasz érkezett: a szovjet vezetés ténő alkalmazásáról, s szerződés­ben válHaiiná általában a katonai erő alkalmazásáról való lemon­dást, a békés államközi kapcsola­tok fenntartását. Az erre vonat­kozó szerződés tervezetét épipen a konferencia felújításának nap­ján terjesztette a résztvevők elé Grinyevszkij nagykövet, szovjet fcüldöttségvezető. Vlagyimir Lamejko szólt arról is, hogy a Szovjetunió meggyőződése szerint a stockholmi konferenci­án megvan a lehetőség az előre­lépésre. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a tanácskozás részt­vevői köziül senki se akarjon egyoldalú katonai előnyöket sze­rezni, s minden résztvevő kész legyen olyan lépések megtételé­re, amelyek valóban elősegítik a bizalom és a" biztonság erősítését Európában. üdvözölte a hat különböző poli­tikai orientációjú ország állam- férfiainak nyilatkozatát. Wa­shingtonban. annak idején saj­nos nem talált megfelelő fogad­tatásra a kezdeményezés. Most az egynapos csúcs közös nyilatkozat közzétételével zá­rult. A „delhi deklaráció” ismétel­ten nyomatékkai hangsúlyozza a nukleáris fegyverkezési hajsza megállításának szükségességét, s felhívja az öt atomhatalom veze­tőit: szüntessék be a tömegpusz­tító fegyverekkel folytatott kí­sérleteket. korlátozzák ezeknek az eszközöknek a gyártását és telepítését. A hat politikus ezen túlmenően azt is szükségesnek tartotta megfogalmazni, hogy a vi.láfíűr ne váljék a jövő csata­terévé, hanem „az egész emberi­ség hasznára legyen”. Annak csak örülni lehet, hoßv más-más orientációjú államok a ' mai feszült világhelyzetben a if lényegesebb kérdésre: a leszere­lésre. az atomháború veszélyének kíikísttására s ípj gyálrpüket. s meétaláliak^a ;közós kezdemenyezese eppen olyan idő­szakban kapott úi erőre, amikor küszöbön áll a szovjet—amerikai leszerelési tárgyalások megkez­dése. A „delhi deklaráció’' min­denekelőtt azt sugallja: ^ Moszk­va és Washington mielőbb tus. son közös nevezőre a tömegpusz­tító fegyverek korlátozása és .sökkentése ügyében, s járuljon hozzá a világméretű enyhülés úi- bóli térnyeréséhez. A hatok dek­larációja ebbe az irányba haL s a bizalom légkörének helyreál­lítását szorgalmazza. Gy, D. ENSZ Az erőszak elleni yilágszerződés terve Az ENSZ New York-i szék­házában hétfőn megkezdte mun­káját az erőszak alkalmazásáról való lemondás elvének hatéko­nyabbá tételére létesített ENSZ- különibizottság ülése. A világ- szervezet megbízásából a testü­let olyan világszerződés kidolgo­zását tűzte ki célul, amely áz atomkorszak realitásait figye­lembe véve öntené konkrét for­mába á fenti elvet. A világszervezet székhelyén ■hétfőn egy másik fontos testület, az Indiai-óceán, helyzetével fog­lalkozó különleges ENSZ-bizott- ság is megkezdte idei üléssza­kát. OSZTRÁK HADÜGYMINISZTER Van bocsánat BÉCS Az osztrák koalíciós kormány kedden többórás tanácskozás után úgy döntött, hogy nem váltják le Friediheim Frischenschlager hon­védelmi minisztert, hanem elfo­gadják bocsánatkérését és ma­gyarázatát a Reder-ügyben. A szabadságpárti miniszter, aki a múlt héten személyesen fogadta az Olaszország által átadott Wal­ter Reder náci tömeggyilkost, Fred Sinowatz kancellárhoz inté­zett levelében azt írta, hogy ma­gatartását — többnapos gondol­kodás után — hibásnak ítéli. Ma­gyarázatként azt hozta fel, hogy minden osztrák parlamenti párt emberiességi okokból már sok éve kérte Olaszországtól Reder sza­badon bocsátását, s a maga ré­széről csak a titoktartás érdeké­ben kapcsolódott be az ügybe, semmiképp sem kívánta kor­mány- vagy katonai fogadtatás látszatát kelteni. A miniszter le­velében elismerte, hogy maga­tartása mélyen érintette a fasiz­mus áldozatait, azok hozzátarto­zóit, külföldön is heves reakció­kat váltott ki. Végül hűségét fe­jezte ki az osztrák demokráciá­hoz. iA ^ « Reder—Frischenschlager- ügy 'súíyo/ éröprabója Volt „az ia83.;ótadvkormányzó,i®zocialista— szabadságpárti koalíciónak. Nem egy vezető szocialista politikus ragaszkodott ahhoz, hogy az or­szág hírnevének súlyos kárt oko­zó miniszter távozzék. Norbert Steger alkancellár, az Osztrák Szabadság Párt elnöke azonban már hétfőn este közölte: ameny- nyijjben Frisdhenschlagert menesz­tik, a párt kivonul a koalícióból. Ez azt jelentette volna, hogy új választásokat kell kiírni. A bel­politikai légkör ismeretében azonban az SPÖ aligha számít­hatott az 1983-as 47,6 százalék­nál jobb eredményre. Nemzetközi tanácskozás kezdő­dött kedden Budapesten a Sta­dion Szállóban a fejlődő országok gazdasági és társadalmi problé­máiról. Az Országos Béketanács és a Béke-világtanács szervezésé­ben több mint 30 országiból ér­keztek vendégek a konferenciára, amelyen számos hazai szakértő iS előadást tart. A kétnapos össze­jövetelen részt vesz Romes Csandra, a Béke-világtanács el­nöke. A konferenciát Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketanács elnöke nyitotta meg. Györke Jó­zsef, az MSZMP KB osztályveze­tő-helyettese előadásában hazánk és a fejlődő országok kapcsola­tairól beszélt. Felszólalásában Romes Csandra elismeréssel; szólt a magyar békeimozgalom tevé­kenységéről. Rámutatott, hogy a fejlődő ország gazdasági társa­dalmi problémáinak megoldása Szorosan összefügg a fegyverke­zési verseny megállításával, va­lamint a békéért és társadalmi haladásért folyó világméretű küz­delemmel. A nemzetközi tanácskozás fő témája: a fejlődő országok gaz­dasági , és társadalmi problémái­A sportegészségügy helyzeté­ről és fejlesztésének feladatairól tárgyalt keddi ülésén — Pesta László elnökletével — az ország­gyűlés szociális és egészségügyi bizottsága a Parlamentben. A sportegészségügy jelenlegi helyzetét, szervezetét áttekintő közös jelentésében az Országos Testnevelési és Sportegészség­ügyi Intézet és a Magyar Sport­orvos Társaság arra figyelmez­tet: számos gyógyító-megelőző intézményben a szakmailag szük­ségesnél kevesebb sportorvos mű­ködik. s az alapellátásban tevé­kenykedő szakemberek — elsősor­ban az egyetemi oktatás fogya­tékosságaiból és a helytelen szem­léletből fakadóan — tájékozatla­nok a sportegészségügy, illetve a sport, a testnevelés társadalmi hateznósíSágá'tál' ' ösiáz^ f ii'g g6!''[ kéri désekben. ...... Szób eli kiegészítésében dr. Frenkl Róbert, a Magyar Sport­orvos Társaság elnöke hangsú­lyozta: napjainkban a sportegész­ségügyre két jelentős feladat há­rul. Egyrészt fokozni kell a tel­jesítménynövelés tiltott módja, a doppingszerek alkalmazása el­leni harcot, s a sportolók egész­ségét nem veszélyeztető, tudomá­nyosan megalapozott módszerek­kel kell mozgósítani a szervezet tartalékait. Másrészt a kedvezőt­len életmódbeli változások ellen- súlyozására célszerű fejleszteni a nak súlyosbodása a jelenlegi vi­lágpolitikai és világgazdasági helyzetben. E kérdéshéz számos referátum és hozzászólás kapcso­lódott. Több felszólaló riasztó adatokkal támasztotta alá mon­dandóját. A fejlődő országok ré­szesedése a világ, ipari termelé­séből például mindössze kilenc, a gabonatermesztésiből pedig 30 százalék, holott napjainkban eb­ben a 127 államban él a világ né­pességének mintegy 75 százaléka. A tanácskozáson megállapítot­ták: a nemzetközi feszültség nö­vekedése, a fegyverkezési verseny fokozódása újabb nehézségek for­rása és mind nyilvánvalóbb, hogy amíg továbbra is a jelenlegi mé­retekben folytatódik a hajsza újabb és újabb fegyverekért ad­dig nem várható anyagi eszközök átirányítása' a fejlődő országok­ba. Az eszmecsere résztvevői hang­súlyozták azt isi hogy a fejlődő országok gazdasági és társadalmi helyzete Olyan globális probléma, amellyel az egész világnak Szem­be kell ».néznie. A tanácskozás ma folytatja munkáját. (MTI) szabadidő-sportot, s ki kell ala­kítani ennek orvosi hátterét. A vitában felszólalók kiemel­ték : Az egyes megyék között nagy különbségek mutatkoznak áz el­látás színvonalában, s vannak olyan megyék is. amelyekben egy. általán nem működik főfoglalko­zású sportszakorvos. A községek körzeti orvosai sajnos nem ren­delkeznek .megfelelő sportorvosi ismeretekkel, a rendszerés to­vábbképzéseken ugyanis nem szerepel ez a téma. Javasolták a képviselők: az Egészségügyi Köz­lönyben. tegyenek közzé irány­elveket a gyógyító-megelőző sportegészségügyi alapellátásról. Többen felvetették: az orvostár­sadalom egy része nem vállalia a sportonvoslás ügyét. A jövőben pagyojDb figyelmet kbit fordítani a szakemberek megnyerésére, arT rá; ho^'peídáiúl aziskolaorvosok' a kárdiölógusok. áz ortopéd szak­orvosok is kapcsolódjanak be a sportegészségügyi munkába. A jövőben javítandók az jskplai sportolás teltételei, s áz oktatási reformban is nagyobb teret szűk. séges szentelni a testkultúrának. Mivel az alapellátásban a körzeti, az iskolai és az üzemorvosok nem- látják világosan a testneveléssel és a sporttal kapcsolatos teendői­ket. kívánatos, hogy a í jövőben pontosan írják körül sportegész­ségügyi feladataikat — mutattak rá a felszólalók. POPIELUSZKO-PER Az ügyész halálbüntetést kért A toruni perben az ügyész kedden halálbüntetést kért wnJerzy PopieluSakb -varsái1 JJap elrablásának és- mégg.yiikoiá- iolajának fő szerVeíájérd,1' 'GrÚgL gorz Piotrowskíra, s 25—25 évi börtönbüntetést a másik há­rom vádlottra: Leszek Peka- . ,lára, Waldemar Ohmielewski- , re és Adam Pietruszkára. Az ügyész hangoztatta, hogy a tárgyalás bizonyította a vád megalapozottságát, amely sze­rint Grzegorz Piotrowski volt százados, Leszek Pekala és Waldemar Chmielewski volt főhadnagyok — a 'belügymi­nisztérium egykori munkatár­sai — különös kegyetlenség­gel végrehajtott emberrablást, kétrendbeli emberölési kísér- tétét , es ^égyrén^b'eli’émb er­őiért követtek 'el, Felettesük, voft ezredes pedig felbújtotta és segítette őket a bűncselekmény elköve­tésében. A vádlottak előre megfontolt szándékkal követ­ték el tettüket, s tudatában voltak annak, hogy ez tör­vénybe ütközik. Az ügyész politikai provoká­ciónak minősítette a katolikus pap elrablását és meggyilko­lását. Kijelentette: „A per nem derítette ki, hogy vol­tak-e rejtett iihletői az akció­nak”. I NAPI KOMMENTÁR Delhi deklaráció NAPIRENDEN A SPORTEGÉSZSÉGÜGY Bizottsági ülés a Parlamentben KÉRDŐJELEKKEL KAPUNYITÁS Gibraltár Hon.g!ko,n,got és Gibraltárt kilométerek «ezrei választják el egymás-tál. a londoni kormány­hivatalok folyosóin az elmúlt hónaDok során mégis sűrűn emlegetitek együtt a két brit ko­ronagyarmat nevé.t. Nem mintha azonos for­mula látszott volna kirajzolódni kérdőjelek­ké ,c?y^orim,3in terhes politikai jövőjük ren­dezésére sőt. a legtöbb szakértő éppen a különbségekre helyezi a hangsúlyt. Hongkong esetében a kínai és a brit vezetők — emlé­kezhetünk a pekingi ünnepségre — nemrég látták cl kézjegyükkel azt a méltán történelmi jelentőségűnek értékelhető okmányt, amely a távol-keleti városállamnak az anyaországhoz való. 1997-re tervezett visszacsatolásáról in­tézkedik. Gibraltárral kapcsolatban azonban — s itt az egyik fő eltérés — egyelőre nincs határozott jele annak, hogy London és Mad­rid közelebb jutott volna a megegyezéshez a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán, kapujá­nál őrt álló : .Szikla” sorsáról. Brüsszeli megegyezés Látszólag ellentmond ennek az a megálla­podás. amelyet a két érintett ország külügy­minisztere a múlt esztendő végén, kötött Brüsszelben. Ez ugyanis számos, eddig vitás kérdésben áttörést hozott. Politikai, gazdasági, de szimbolikus értelemben is mindenekelőtt az a legfontosabb, hogy a spanyol fél ígéretet tett a spanyol-gibraltári határvonal újbóli, ezúttal már teljes megnyitására. Franco tábor­nok 1969-es intézkedése után ugyanis több mint. egy évtizedig nem volt normális forga­lom e szakaszon. A hajdani diktátor a postai, közlekedési és telefonkapcsolatok megszakí­tásával igyekezett nyomaté.kot adni az 1700- H évek elején angol kézre került, alig hat négyzetkilométeres terület visszaszerzésére formált, spanyol igényeknek. A szigorú lépés mégsem ért el eredményt, sőt. valószínűleg tovább közelítette Londonhoz a brit fennha­tóság fenntartásához amúgy is ragaszkodó helyi népességet. Legalábbis ezt tükrözte az elmúlt másfél évtizedben két alkalommal is megrendezett népszavazás, amelyen elsöprő. 98 százalék körüli többség voksolt a Nagy-Britanniához való tartozásra. Eltérő alapclvek A vélemények, az alapclvek tehát, bármeny­nyire is enyhült a hangnem például a falit - landi háború jóval feszültebb, zordabb lég­köréhez képest, változatlanul alapvetően, el­térnek egymástól. Mivel magyarázható ak­kor. hogy Fernando Mórán külügyminiszter és kollégája. Howe a belga fővárosban mégis sikeres megbeszéléseket tudott folytatni? Mert hogy a brüsszeli megállapodás pozitív fej­leményt jelent a régóta húzódó jogi csatározás­ban. azt egyetlen szakértő sem vonja kétség­be. Hiszen az eddigi szabályokkal ellentétben február 5-.től nemcsak a gyalogosak használ­hatják a határátkelő helyet (eddig ez volt a szabály), hanem az megnyílik a gépjármű- és áruforgalom előtt, s igénybe vehetik külföldi állampolgárok is. A spanyolok ingatlanokat vehetnek a félszigeten, s bizonyos korlátozás­sal visszaszerezhetik munkavállalási jogaikat. A másik, mostanában leggyakrabban feltett kérdés az: mennyiben nyújt biztató távlatot, lg a tervek szerint valóban sor kerül a meg­annyi fényképen látott, hírhedt, komor vas­kapuik teljes kitárásáraT Nos. valószínűleg az első kérdőjel feloldása a könnyebb feladat, a brüsszeli megegyezés ugyanis Spanyolország közelgő közös piaci belépésével értelemszerűen megmagyaráz­ható. Ám jóval nehezebb arra válaszolni, hoz- Iiat-e február szélesebb értelemben vett for­dulópontot. vagyis hogy milyen kilátásai van. nak a Gibraltár helyzetéiről folytatandó már többször megszakadt tárgyalásoknak. A reá­lisabb helvzetelamzők szerint meglehetősen borúsaik. A Szikla hovatartozása ugyanis olyan ■ politikai-katonai szempontokat érint, amelyek áthidalása aligha várható gyorsam. Sokan ott látják a kiutat, hogy Spanyolország majdani Szorosabb NATO-beli integrációiával párhuzamosan Washington és London ke­vésbé fogia ellenezni a még mániáinkban sem megvetendő stratégiai jelentőségű légi és ha­ditengerészeti támaszpont átadását. Csakhogy Madrid és a NATO viszonya korántsem te­kinthető tisztázottnak. De még lezártnak sem: González kormányfő nemrég jelentette be. hogy a szövetség ügyében rendezendő, be­ígért népszavazást, csak 1986 februárjára ír­ják 'ki. Helyi ellenzők Bárhogy is alakuljon a Közös Piaccal, vagy ■a brüsszeli NATO-központtál folytatott meg­beszéléseik menete. Gibraltár .még szemláto­mást sokáig ütközőpont marad a két ország között. S hiába utalnak egyre többször egy esetleges „hongkongi típusú” rendezés lehe­tőségére. a párhuzam valójában kevéssé való­színű. A légkör bánmilyen kedvező javulását, a kereskedelmi, turisztikai és gazdasági kap­csolatok bővülését hozza' is tehát a mostani „kapunyitás”, átfogó megoldást, a helyi el­lenzők visszaszorulását, aligha jelzi. Gibraltár jövőjéről folyó diplomáciai kötélhúzás híreit így várhatóan még hosszú ideig olvashatjuk az újságok hasábjain. Szegő Gábor Nemcsak a lélekszám döntő (Folytatás az 1. oldalról.) Az előadások, beszámolók el­hangzása után vita következett. Ebben egyebek mellett szó esett a településrendszer változékony­ságáról és sajátos dinamizmusá­ról.. a kutatói vállalkozások tá­mogatásáról és nagyobb elismeré­séről. az egybehangolt, komplex vizsgálatok fontosságáról, a helyi közigazgatási önállóság fokozá­sáról. és a lakosság alapellátásá­nak javításáról. A vitában fel­szólalt dr. Gajdócsi István, a me­gyei tanács elnöke. A többi között kifejezte azt a reményét, hogy az életképes kistelepüléséken a jö­vőben. közös támogatással tartó-: sa'n. igényeiknek megfelelően elé­gedetten élhetnek majd az em­berek. A rendkívül hasznos és idősze­rű konferencián részt vett Ro- mány Pál, az MSZM'P Bács-Kis- kun megyei Bizottságának első tit. kára. Eljöttek a Bács-Kiskunnal szomszédos megyék meghívott kutatói, településfejlesztési szak­emberei is. A tanácskozás dr. Si­mon Imre kandidátusnak, a Sze­gedi Akadémiai Bizottság terü­letfejlesztési munkabizottsága eL nőkének összefoglalóiával .ért véget. V. M. Az idei költségvetésről tárgyalt a kalocsai tanács (Folytatás az 1. oldalról.) helyi gond ez Kalocsán, mivel a közintézmények többsége öreg. gyakran műemlékjellegű fel­újításra, szoruló épületben mű­ködik. Bagó Istvániié tanácstag a könyvtárépület fokozatosan rom­ló állapotát tette szóvá. dr. Csa. nádi Lajosné pedig a Hámáin Ka­tó Leánykollégium gondjáról szólt, ahol a rekonstrukcióhoz több millió forintra lenne szük­ség. Fonyódi Béla, a Sallai utca tanácstagja a végzett munkák mi­nőségére hívta fel a figyelmet. Javasolta, hogy a költségvetési intézmények vezetőit tegyék érdekeltté anyagilag is az épü­letek állagának megőrzésében. Tulajdonosi szemlélettel a ki­sebb hibák idejében történő ki­javításával gyakran megelőz­hetők a nagyobb károsodások. Tóth Ferenané országgyűlési kép. viselő arról szólt, hogy az idei tervek megvalósításához is szűk-- ség tesz a lakosság támogatására, s mozgósítására a közös célok ér. dekében. A tervjavaslat a ikoráb. bari megtett felajánlásokat fi. gyelembe véve 26 millió forintnyi társadalmi munkával számol az idén a városban. A tanácstestület az elhangzott kiegészítésekkel elfogadta a költ­ségvetési tervjavaslatot, maid tájékoztatót hallgatott meg az ok­tatási és közművelődési intézmé­nyek ifjúsági parlamentjeinek tapasztalatairól. L. D. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT * Nemzetek közötti labdarúgó-mérkőzés: NSZK—Magyarország: 0 -1.

Next

/
Thumbnails
Contents