Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-26 / 21. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évi. 21. szám Ára: 1,80 Ft 1985. január 26. szombat Művelődés, irodalom, művészet (4. oldal) KÉP és HANG (5—6. oldal) A rádió és a televízió műsora szombattól péntekig Ámokfutás lopott hfitőkocsival (8. oldal) A békésszentandrási ifjonc egy óvatlan pillanatban a hűtő­gépkocsi volánja mögé pattant, és uccu neki, meg sem állt Kecskemétig, ahol öt balesetet okozott röpke fél óra alatt, amíg le nem fülelték a rendőrök. Fagykár érte a szőlőt Területenként és fajtánként eltérő metszés Mint korábban hírt adtunk ró­la, a Kertészeti Egyetem Szőlé­szeti és Borászati Kutató Intéze­tében megkezdték az ilyenkor szokásos rügyvízsgálatokat. Az idén ezt azért kísérik nagyobb figyelemmel, mert a tél eddigi szakaszában két szokatlanul erős fagyhullám hűtötte le a Duna— Tisza közét, sőt az egész országot. A hét közepén a korábbi cudar időt egy hirtelen érkezett meleg­front alig fél nap alatt elsöpörte. Ha megcsurran Vince, teli ilesz a pince — tartja a népi mondás. Vajon dr. Száké Lajosnak, a ‘ku­tatóintézet főosztályvezetőjének is ez a véleménye? 'Ha ilyenkor enyhül az idő, a népi bölcsesség csapadékos nyár­előt felitételez, és aiklkor vallóiban igaz 'liehet, amit hosszú éveik alatt megfigyelitek. De az idén bonyo­lultabb a helyzet — hallottuk a főosztályvezetőtől. Az eddig elvégzett rügyvizsgá­latok alapján, a kutatók megál­lapították, hogy a kemény hideg­ben legjobban a Bianka vizsgá­zott, mert a fagy még a rügyek 10 százalékát sem károsította. Tizenöt százalékos az R—49 jelű csemegeszőlő, a Pölöskei musko­tály, 25 százalékos a Jubileum 75, a Narancsízű, a Cegléd szépe, 30 százalékos a Kunbarát, a Zala- gyöngye, a Rajnai riZling, a Ka­rát, a (Favorit, a Téld muskotály, a 'Boglárka károsodása. AzEzer- jő, az Ezerfürtű, a Carmen rü­gyeinek negyven százalékát pusz­tította ed a fagy. A legnagyobb kár a Kuiruevér, Kunleány, Olasz- Tizling és a Kékfrankos fajtákat érte. A területi megoszlásról a vizs­gálat szempontjából érdekes kö­• A rügyek gondos „boncolása” megéri a fáradságot, mert az ül­tetvény állapotáról pontos képet kaphatunk. vetkeztetéseket vonhattak le, hi­szen a hideg, legalábbis a hőmé­rők tanúsága szerint, országosan egységes volt. Mégis, a legsúlyo­sabb a pusztítás ott, ahol tavaly a jég is tarolt, vagyis a Dél-Du­nántúlon. és Bátaszéktől Sülkösd határáig. Ezen a területen a rü­gyek háromnegyede megsínylet­te a teilet. Általánosítható az is, hogy azokban az ültetvényekben szintén jelentős rügypusztulással számolhatnak, ahol rosszul vá­lasztották meg a terhelést, vagy­is a korábbi években többet kí­vántak a szőlőtől, mint ameny- nyiit annak kondíciója elbírt. Némi szerencse is párosult a bajjiall, hiszen ez a tartós hideg egyszer sem engedett fel, így a nöiWny mélynyugaűmi állapot­ban vészelte át a legfagyosabb napokat. A szomszédos országok meteorológiai előrejelzései sok jót nem ígérnek: februárra isimét je­lentős lehűlést jósolnak. Akkor (Folytatás a 2. oldalon.) • Ott, ahol a hidegben is metszettek, érdemes újból felülvizsgálni a munkát. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE 1984-ben a népgazdaság fejlődése lényegében megfe­lelt az éves terv céljainak. Az egyensúlyi helyzet ja­vult, a nemzetközi fizetőké­pesség megszilárdult. Az életszínvonal és az életkörül­mények alakulására vonatkozó előirányzatok nagyrészt tel­jesültek. A termelés növekedési üteme élénkült és színvo­nala meghaladta a tervezettet. Az adósságállomány konver­tibilis devizákban az előző évinél jobban csökkent, rubel­elszámolásokban pedig kevésbé nőtt. A külkereskedelmi aktívum az előző évit meghaladta, de a tervben előirányzot­tat nem érte el. A gazdaság és a társadalom 1984. évi fejlődéséről A nemzeti jövedelem összege folyó áron több mint 800 milli­árd forint volt, volumene — elő­zetes, részben becsült adatok alapján — 2,8—3 százalékkal ha­ladta meg az 1983. évit. A ter­melésnövekedés az anyagi ágak­ban foglalkoztatottak számának csaknem 1 százalékos csökkené­se mellett következett be. A termelékenység emelkedése meg- haladta a 3,5 százalékot. A ter­melést és az ellátást szolgáló ál­lóeszköz-állomány gyarapodott. Az egységnyi termelésre jutó anyagráford'ítás kismértékben csökkent. A népgazdaság _ ener­giafelhasználása az előző ' évhez viszonyítva közel 4 százalékkal nőtt. Emelkedett az anyagi ága­zatok, valamint a lakosság és a kommunális ágazatok fogyasztá­sa is. Az energiaigények kielé­gítéséiben fokozódott a hazai for­rások szerepe. A nemzeti jövedelemből bel­földön (folyó áron) kb. 770 mil­liárd forintot, volumenben, csak­nem annyit használtak fel, mint 1983-ban. A lakosság fogyasztása kb. 1 százalékkal emelkedett. A felhalmozás 8—9 százalékkal ala­csonyabb volt az előző évinél. A társadalmi-gazdasági prog­ramokban . kiemelt infrastruktu­rális fejlesztések hozzájárultak az életkörülmények javításához. A lakásállomány bővült, javult az új lakások felszereltsége, és nőtt alapterületűk. Fokozódott a lakáskorszerűsítés és -felújítás. A kórházi ágyak száma növeke­dett, javult a kórházak műszerek­kel való ellátottsága. Az óvodai helyek száma az igényekkel ará­nyosan bővült. Folytatódott a te­lepülések bekapcsolása a föld­gázellátásba. A közművesítésben, az életkörülmények javítását szolgáló beruházásokban foko­zott mértékben vett részt a la­kosság saját erőforrásaival. Mind a termelés bővüléséhez, mind a lakossági jövedelmek nö­vekedéséhez hozzájárult, hogy a kisszervezetek— főként az ipari és szolgáltató szövetkezeti szak­csoportok, a vállalati gazdasági munkaközösségek — és a bennük részt vevők száma gyors ütemben tovább emelkedett. A népgazdaság 1984. évi fejlődésének főbb mutatószámai Terv Tény 1983. év százalékában Nemzeti jövedelem 101,5—102,0 102,8—103 Belföldi felhasználás 98—99 kb. 100 Ipari termelés 101,5—102,0 103 Országos építési-szerelési tevékenység 97—98 95—96 Mezőgazdasági termékek termelése 103—104 102,5—103 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100,0 kb. 101 Lakossági fogyasztás 100,0—100,5 kb. 101 Ipar Az ipari termelés (a kisszerve­zetek termelésével együtt) kb. 3 százalékkal, a tervet meghaladóan emelkedett. Az állami iparválla­latok 2,5 százalékkal, az ipari szövetkezetek 4,1 százalékkal, a kisszervezetek és a magánkispiar ennél nagyobb mértékben növel­ték termelésüket. Az ipari ter­mékek értékesítésében, nőtt az export aránya. Kivitelük mind­két fő elszámolási viszonylatban emelkedett, összességében 5—6 százalékkal. Az ipar belföldre közel 1 százalékkal növelte ér­tékesítését, ezen belül a lakos­ságnak 1,8 százalékkal több, be­ruházásra és termelő felhaszná­lásra lényegében az előző évivel azonos mennyiségű terméket szál­lítóit. Az ipari termelés kb. három- . negyedét kitevő szakágazatokban a termelés kisebb-nagyobb mér­tékben emelkedett, a többiben nem változott, vagy csökkent. Ez utóbbiak száma kevesebb volt az előző évinél. Az állami iparvállalatoknál és az ipari szövetkezeteknél foglal­koztatottak száma némileg — a korábbi éveknél' kevésbé —mér­séklődött, a kisvállalatoknál és kisszövetkezeteknél viszont szá­mottevően emelkedett a létszám. Valamennyi ipari szervezetet fi­gyelembe véve a foglalkoztatot­tak száma 1984-ben lényegesen nem tért el az előző évitől. A nagyabb ágazatok közül a bányá­szatban, a kohászatban, a gép­iparban és a könnyűiparban az 1983. évinél kevesebben dolgoz­tak. Részben az új kapacitások üzembe helyezése folytán néhány ágazatban nőtt a létszám, köztük a villamosenergia-iparban, a vegyiparban, az élelmiszeripar­ban, az építőanyag-iparban. Az egy foglalkoztatottra jutó terme­lés mintegy 3 százalékkal emel­kedett. Tovább folytatódott az anyag- takarékosságot célzó programok megvalósítása; az eredmények szerényebbek a korábbiaknál, részben azért, mert élénkült egyes anyagigényes ágazatok termelé­se, részben, mert alacsony a vál­lalatok költségérzékenysége. Az ipar nyeresége 1984-ben emelke­dett, ami elsősorban a kohászat, a vegyipar és az építőanyag-ipar növekvő nyereségéből adódott. Több bányászati, gépipari és élel­miszeripari vállalat veszteséggel zárta az évet. Az ipar értékesí­tési árszínvonala 4 százalékkal, a belföldi értékesítésé 3,6 százalék­kal emelkedett. A főbb energiahordozók közül szénből 25 millió tonnát, 0,7 szá­zalékkal kevesebbet, kőolajból 2 millió tonnát, lényegében ugyan­annyit hoztak felszínre, mint az előző éviben. A földgáztermelés 6 százalékkal, 6,9 milliárd köb­méterre nőtt. A villamosenergia- termelés 26,2 milliárd kilowatt­óra volt, 1,8 százalékkal több, mint 1983-ban. Üzembe helyez­ték a Paksi Atomerőmű 2. szá­mú blokkját. A villlamosenergia- tenmeléshez a Paksi Atomerőmű 14 százalékkal, ezen belül az év utolsó két hónapjában 23 száza­lékkal járult hozzá. A folyamatban lévő beruházások közül az Orosz­lányi Szénbányák Márkushegyi (Folytatás a 3. oldalon.) AZ SZMT ELNÖKSÉGI ÜLÉSE Vita a kongresszusi irányelvekről A Magyar Szocialista Munkás­párt minden felelős társadalmi tényező véleményének figyelem- bevételijével dolgozza ki politikai irányvonalát. Számít a tömeg­szervezetek aktivitására a célok és a módszerek meghatározásá­ban. A Szakszervezetek Bács-Kis- kuin megyei Tanácsának elnök­sége pénteken délelőtt — átérez­ve feladata felelősségét —, ala­pos, széles körű vitában elemez­te a XIII. kongresszusra kiadott irányelveket. Némedi Sándor­nak, az SZMT elnökének meg­nyitója után csaknem valameny- nyi elnökségi tag kifejtette vé­leményét, összegezte üzemi és más szakszervezeti fórumokon szerzett tapasztalatait. A jelenlevők megállapították: a dolgozókat megnyugtatja, hogy a párt tovább folytatja koráb­Január 1-től kettő helyett egy vállalat felelős jelentős részben a megye lakosságának vendéglá­tóipar i ellátásáért. A Dunavidé. kit átvette a Bács-K isikun megyei Vendéglátó Vállalat. Az eggyévá- lás gazdaságilag milyen változás­sal járt? Növekszik-e a vendéglá­tás szerepe a fogyasztók lakó- és munkahelyi ellátásában? — ezek­re a kérdésekre kértünk választ Széli István igazgatótól. A vállalat ötszáz, volt Dunavi- déki vendéglátós dolgozó tovább­foglalkoztatásával kétezer-har­minc fős kereskedelmi szervezet­té bővült. Eszközállománya kö­rülbelül 50 millió forint értékben gyarapodott, ötvenhét újabb üz­lettel. most már 214 ellátéhely tartozik az irányítása alá. s így ehben az esztendőben már 800 millió forint bevételre számít. A nyereséget 20—25 millió forintra tervezik. A DunavidÓki Vendéglátó Vál­lalat. amíg ezen a néven- műkö­dőit. számottevően részt vett a munkahelyi és a gyermekintéz­ményt ételellátásban. Az étkez­tetésnek 1985-ben még nagyabb szerepe lesz a jövedelmezőségben, mint a korábbi években. Az egv gazdálkodási szervezetté válás ugyanis azzal a változással járt. hogy az átvett 57 üzletből har­minchárom melegkonyhás, amely­(Folytatás a 2. oldalon.) ban kidolgozott politikáját, ra­gaszkodik a társadalom egyetér­tésével találkozó távlati prog­ramhoz és a mostani gondokból is a szocialista vonások erősíté­sével keresi a kiutat. A felsaó-' lalók helyeselték tevékeny, sok­oldalú külpolitikánkat, az állam­közi kapcsolatok, a béke erősíté­séért kifejtett erőfeszítéseket • Általában úgy vélték, hogy társadalmiunk jelenlegi helyzete árnyalt visszatükrözési igényel. Többek szerint helyes volna, ha a jövőben az alacsony nyugdíjak az árszínvonallal megközelítően arányosan emelkednének. Az üzemi dolgozók általában na­gyobb segítséget várnak a lakás­gondok, különösen a fiatal háza­sok lakásgondjainak enyhítésére, megszüntetésére. Az indokolatlan piaci áremelkedések nem kevés­bé nyugtalanítják az embereket, mipt a munka nélkül, vagy cse­kély munkával, ügyeskedéssel is szerezhető jövedelmek. A fölve­tések szerint nagyobb figyelmet kell fordítani a társadalmi tu­lajdon és a közrend védelmére. A hozzászólók nagyra értékel­ték az irányelvek mértéktartó előrejelzéseit. Illúziók keltésének nincs értelme — hangoztatták — de bíznak abban, hogy a kong­resszuson konkrétabb formában is megtárgyalják az életszínvonal távlati javításának lehetőségeit. A szakszervezeti székházban tartott elnökségi ülés második részében személyi ügyékben dön­töttek. Dr. Kőrös Gáspár, az SZMT vezető titkára beszámolta legutóbbi elnökségi ülés óta tar­tott fontosabb szakszervezeti rendezvényeikről, az ÉDOSZ fő­titkárának látogatásáról. H. N. ENERGIATAKARÉKOS TERMESZTÉS Nagy sikerű kísérlet az izsáki Sárfehérben Tegnap az egy évvel ez­előtt Keszthelyen alakult BIOMETOD Agrárfejlesztő Betéti Társulás megbeszé­lést tartott Kecskeméten, a Kertészeti Egyetem Főisko­lai Karának tanácstermében. Az eszmecsere témája né­hány új energiatakarékos zöldségtermesztési eljárás és a biológiailag aktív anyagok mezőgazdasági hasznosítása volt. Nagy Loránd igazgató a nagy» üzemek 'képviselői, valamint a kiskerttulajdonosok előtt ismer, tette a biohumusszal, az algíriit, tál. a ibazalitpomral végzett kísér­leti eredményeket. Dékány István, a társulás ' ágazatvezetője pedig a fűtőpaplan a 1 ka 1 ma 7Á «uiv^yl 'kapcsolatos energiatakarékos módszerekről tartott előadásit. A tanácskozás után megálla­podtak a kecskeméti Alföld Szak- szövetkezettel. hogy néhány nap múlva megkezdik a BIOMETOD által forgalomba hozott, termékek árusítását a közös gazdaság üzle­tében. A főiskolai kar dr. Dobos László docens vezetésével ku­tatócsoportot alakított, amelynek feladata: kísérleti parcellákon ellenőrizni az említett eljárások és biológiailag aktív anyagok ha. tását. elsősorban a kertészeti ter­mesztés energiatakarékos fej­lesztése szempontjából. Az izsá­ki Sárfehér Termelőszövetkezet­ben már tavaly sikeresen alkal­mazták az alginitot a napraforgó, termesztési kísérletekben. A szer­vesanyag-tartalmú ásványi anyag talajjavító hatásaként például egyes esetekben 40 százalékos ter­méseredmény-növekedést is el­értek a homokterületen. A ter­melőszövetkezet hosszabb táv­ra megállapodást köt az agrár- fejlesztő betéti társulással talaj- javítási kísérletekre.- K. S. KÉT VENDÉGLÁTÓ VÁLLALATBÓL EGY Magasabb létszám — nagyobb felelősség • Kétezer-hatszázStven óvodásnak és iskolásnak készítenek tizérait és főznek ebédet előfizetésre a kecskeméti Akadémia Étterem kony­hájában. Rajtuk kívül ötszázötven felnőtt előfizetőt is ez az étterem lát el ebéddeL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents