Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-24 / 19. szám

1985. január 24. • PETŐFI NÉPE • 3 Zo m áncpűdergy ártásról — púder nélkül IPARNEGYEDI SZOMSZÉDOK Fluortűrő képesség Crdekes tudományos vizsgálat színhelye 1978 óta Kecs­keméten a Ieninvárosi lakótelep. A több száz családnak ott­hont adó városrész közepén kísérleti kert található. A drót­kerítéssel körülvett néhány négyzetméteres területen több mint ötvenféle növény él. A madárbirstől a fagyaiig, az akác­tól a juharig sok ismert és kevésbé ismert fa és cserje: va­lóságos kis botanikuskert. A növényeket a lakókörzet ta­nácstagja gondozza, s az Erdészeti Tudományos Intézet kecs­keméti állomásának munkatársai vizsgálják rendszeresen őket. Azt figyelik, melyik fajta viseli legjobban az itteni klímát. Kevésbé károsodtak a berkenyefélék, a bollennyár és a fűzfa, a leggyengébbnek a tűlevelűek bizonyultak. Két év alatt kipusztult gondos ápolás ellenére is az összes fenyőfaj a kísérleti kertben. Még a sivár homokbuckákat megkötő feketefenyő sem bírta az erős por-, korom-, és fluoridszeny- nyezést. Kényszetű közelség Vajon honnan kerül fluorgáz egy városi lakótelep kellős köze­pére? A válaszért nem kell mesz- sziire menni, elég odapi'llantani a közeliben magasodó kéményekre. Háromszáz méternyire a kísérleti kerttől, a Halasi út .túloldalán működik a Kecskeméti Zárná rec­és Kádgyár, az egyetlen ilyen az országban. A gyár a 60-as évek elején köl­tözött Kecskemétre. Ekkoriban épültek a Ieninvárosi házak is. Ez volt a város első összefüggő, toronyiházas lakótelepe. Az épít­kezés utolsó évében telepítették a szomszédos üzemibe a zománcpú- dergyártó részleget, amely a filu- orszennyezés forrása. Az öntött- vaskád-gyártás és a zomárecké- szífés közben egyébként is nagy mennyiségű füst, korom és ag­resszív kémiai hatású anyag sza­badul fel és kerül a levegőibe. A gyár és a lakótelep tervezése ide­jén a környezetvédelem nem állt még ennyire a figyelem közép­pontjában, mint ma. Ha voltak is előírások, betartásukra nem mindig helyeztek súlyt. Az orszá­gos légszennyezésmérő hálózat is csak másfél évtizeddel későibb, 1974-(ban jött létre. Ettől kezdve figyéliik rendszeresen a levegő tisztaságát a nagyobb városok­ban, közöttük a megyeszékhelyen is. A mérések beindulása Óta tud­juk, hogy Kecskemét, a környező városokhoz hasonlóan a termé­szetes eredetű homok és por mi­att erősen szennyezett levegőjű (település. A Ieninvárosi lakótele­pjén ehhez járul a ikádgyár ko- hóibót származó korom, s a zo- mámogyártásnál felszabaduló fluo­rid: Nagy kémény, kis eredmény , Annak idején az új lakásaikba költöző lenintvárosiak csak azt vették észre, hogy nagy a füst, ha a szél a gyár felől fúj. Azután kicsit megdöbbenve tapasztalták, hogy nem látnak ki ablakaikon, mert azokat mattfehérre marta az üzemiből érkező füst. Köztu­dottá vált, hogy a kéményekből fluorvegyüiletek .távoznak. Útnak Indultak az első panaszos leve­lek, megjelentek az első újságcik­kek. Am a fdlyiamatosan bővülő üzem első rekonstrukciója, a 60- as évek közepén, még nem .tartal­mazott környezetvédelmi beruhá­zást. A fiuoridlkibocsátás ekko­riban volt a legnagyobb mérté­kű. Változást a hetvenes évek kö­zepén induló — több ’ mint 400 millió forintos — második re­konstrukció hozott. 1977 júliusá­ban így adtunk erről hírt lapunk­ban: „Átadták a ZIM 61 méter magas filuargázedvonó kéményét. A csaknem 13 millió forintos költ­séggel épült kémény az első ilyen jellegű létesítmény az országban. Működésének hatásfokát augusz­tustól rendszeresen mérik .. Az új kéménnyel a beruházók a védekezés passzív formáját vá­lasztották. Azaz nem szüntették meg a szennyezés forrását, a zo- máncpúderüzemet, épp ellenkező­leg — bővítették teljesítményét. Elszívással, a magasabb levegőré- teglbe vezetéssel igyekeztek csök­kenteni a környező házak szeny- nyeződését. Ez a megoldás hozott is részeredményt, ugyanakkor a fluorid szétterült a város légteré­ben, s azóta mindenütt tartósan kimutatható. „Felfigyeltünk egy problémára” Ekkoriban., 1979-ben kezdőd­tek el a növénykísénletek. A kez­deményezők az Erdészeti Tudo­mányos Intézet kecskeméti állo­másának fiatal kutatói voltak. Hamarosan egész munkatársi gárda szerveződött lelkes szakem­berekből. „önként, társadalmi munkában csináltuk — mondja dr. Szilágyi Attila. — Felfigyel­tünk egy problémára és megpró­báltuk megoldani. Alulról jövő kezdeményezés volt, különböző iintézméhyekinél dolgozó szakem­berek összefogása. Jó partnerek­re, támogatókra találtunk a mun­kahelyeinknél — az ERKI-nél, a KÖJÁL-nál, a kommunális üzeip- nél, a tervezővállalatnál. Először megrvizsgáltuk a városrész nö­vényeit. Már ekkor kiderült, hogy errefelé jobban károsodnak a fák, a bokrok, mint a város más ré­szein. Feldolgoztuk tíz év meteo­rológiai adatait, elemeztük a szél­irány gyakoriságát. Megpróbál­tuk kideríteni, menny! fluor épül be a levelekbe, a talajba. Mind­ezt követte a telepítés, s azóta, hetedik éve a KÖJÁL méréseivel párhuzamosan figyeljük a növé­nyeinket. Ez hoslszú távú kísérlet, Hiszen az elültetett fák még fia­talok, de az első tapasztalatok már levonhatók.” A szakemberek egy akadémiai díjat nyert tanulmányban össze­gezték megfigyelésüket. Ennék lényege, hogy a növényekkel ja­vítani lehet a lakótelep mUkrakilí- máját, valamelyest csökkenteni a part, s ezzel a porban megkötött fluoridszennyezést. összeállítot­ták a legkevésbé károsodó nö­vényfajok listáját. A több mint Az újságíró itt be is fejezhet­né, levonva a tanulságot: íme, is­mét sikerült összefogással előre­jutni egy közérdekű ügyben. A fontos terméket gyártó üzem za­vartalanul termel, s a szennyező­dés csökkentésére is van elkép­zelés, lehetőség. Ain a jegyzetfü­zetben összegyűlt egy sor, egy­mással feleselő, továbbgondolás­ra késztető kérdés. Van közöttük olyan is, amelyik két évtizede visszhangzik a különböző fóru­mokon. Íme néhány kérdés és válasz az újságíró jegyzettömb­jéből : Kérdés: Milyen ma a lenin- városi lakók közérzete? Gál Józsefné, a 4. számú la­kásszövetkezet vezetőségi tagja: — A gyár eláraszt bennünket ko­rommal és fluorgázzal. A lakások ablakait nem tudjuk kinyitni, sokszor a szomszédos házig is alig lehet ellátni. A friss hó más­napra feketéink a koromtól. Rend­kívül sérelmesnek tartjuk, hogy az arra illetékesek a környezet- védelmi szabályokat nem tartják be. $iö#tjo5ä/öi Kérdés: A városi .tanács mi­lyen lépéseket "teth '«-•-ieninváro- siak érdekeinek képviseletében? Dr. Fáy Ferencné, a tanács elnökhelyettese: — Legutóbb 1984 márciusában fordultunk levélben az ipari miniszterhez, kérve, hogy intézkedjen hatáskörében a zo- máncpúdergyártó részleg kitele­pítésére. Kérdés: Ha a tanács kéri a kitelepítést, miért adtak enge­délyt néhány évvel ezelőtt a re­konstrukcióhoz? A tanács elnökhelyettese: — A zománcpúdergyártáshoz nem ad­tunk engedélyt, építési hatósá­gunk ehhez nem járult hozzá. Kérdés: Mit tartalmazott a miniszteri válasz? A tanács elnökhelyettese: — Nem érkezett válasz, a miniszté­rium megbízása alapján a Ve­gyi- és Robbanóanyagipari Fel­ügyelet készített egy tanul­mányt. A vizsgálat általánosság­ban felmérte a helyzetet, de ma­fél évtizedes kísérletre eredmé­nyes fásítási programot lehet allaipozm. A városi tanács meg is tette már az első lépéseket. Megbízást adott a közeli Szentháromság te­mető növényzeltfelújítási tervé­nek elkészítésére. A következő éveikben kezdődőik meg itt a nö- vénycsere, a tervszerű telepítés a sírok meghagyásával. A lakótele­pen már tavasszal hozzáfognak a fásításhoz. A munkálatokat a kommunális üzem végzi a lakóik és a kádgyári szocialista brigá­dok közreműködésével. Többször szerveztek mér korábban is fa­ültetési akciót az Itt élők. Ezúttal öntözővezeték kiépítésével szeret­nék elérni, hogy a kiválasztott el­lenálló, gyorsan növő fafajiak megmaradjanak. radtak lezáratlan kérdések, pél­dául a zaj- és porszennyezéssel kapcsolatban. Kérdés: A porszennyezés mi­lyen mértékű? A tanács elnökhelyettese: — Amint az 1984-ben készült tanul­mány is rögzíti, a négy kúpolóke- mence által ténylegesen kibocsá­tott szennyezőanyag (por, korom, pernye) mennyisége a megenge­dettnek több mint százszorosa. A porleválasztó becsült beruházási költsége mintegy 5 millió forint. Kérdés: A már idézett ta­nulmány megállapítása szerint „a fluorkibocsátás kisebb a megen­gedettnél, a korábbi években fennálló panaszok a jelenlegi hely­zetre nem jellemzőek”. A megyei KÖJÁL rendszeres műszeres mé­rései milyen eredményeket mu­tatnak? Dr. Tempfli Ágnes, a me­gyei KÖJÁL igazgató főorvosa: — A mért átlagértékek az elmúlt években éppen a megengedett ha­tárérték körüliek voltak. 1985- től azonban változik a fluor- szennyezés megítélés^, Biéti is­mertté vált, ahogy ajzjpm^nggyárl tásnál felszSbédUlé* g6£‘úlgiitőei*i hidrogénfluorid. Az új norma szigórúbb a korábbinál. Kérdés: Milyen hatással le­het a fluorszennyezés az egész­ségre? Dr. Takács Vilmos, a lakóte­lep körzeti orvosa: — Különösen télen, ködös, párás időben ül meg a házak között a szmoghoz ha­sonlító, fluortartalmú füst. Az idült légúti betegségekre — az asztmára, hörghurutra, légcsőhu­rutra — izgató, irritáló hatású. Kérdés: Hogyan látják húsz év után kilátásaikat a leninváro- siak? Bögözy Géza, a lakótelep ta­nácstagja: — Egyre keserűbbé válnak a panaszok. A helyi fó­rumokat már sokszor végigjár­tuk. Az emberek nem értik, miért nincs olyan hatóság, amelyik vál­toztatni tudna a helyzeten? Most írtuk meg a legújabb beadvá­nyunkat ... Lovas Dániel Visszhangzó kérdések A pénznem minden... Mind a tíz Ujjúkat megnyal­ták a szociófotósok, amikor Béni bácsi birodalmúra rá­találtak az erdő álján. Vert­falú, picinyke mesekunyhóján, csikófarokkóró borította a te­tőt. A kilencedik évtizedét taposó aprócska ember ma­gányosan éldegélt. aligha lehetne ráfog,ni. hogy nagy­lábon ... Igényei a létfenntar­tás minimumát sem haladták meg. ez volt az ..ára" függet­lenségének, amelyhez olyany- nyira ragaszkodik. A szociális otthonról hallani sem akar, szabadságát, mint legfőbb kin­csét őrzi. Szánalmas helyze­tét ismerték a községi tanács illetékesei és rendszeresen kapott szociális segélyt. Ha csupán a társadalom fel. élesztett lelkiismeretének meg­nyugtatására történtek volna az időskorúak helyzetén javí­tó intézkedések. Béni bácsinak és hasonló körülmények kö­zött tengődő társainak sorsa sínen is lehetne. Csakhogy hiá­ba a havonta érkező összeg. Béni bácsi még a boltig sem tud elcsoszogni; oda-vissza nyolc kilométer a távolság. Mondogatta is váltig; minek adnák neki ennyi pénzt. úgy. sem tudja elkölteni... Hogy mire lenne szüksége? Naponta egy tál meleg leves­kére. segítségre, aki fát vág, rendbehozza a beázó tetőt, helyrepofozza a málló falakat, megnézi, hogy mitől füstöl a sparhelt. Mindezek helyett kapja a pénzt. És kórházba ke­rül. életveszélyes állapotban, kihűlve. Egyedi eset. de nem tanul­ságok nélküli. Tulajdonkép­pen senki nem okolható, hi­báztatható a történtekért. Azonban feltétlenül el kell gondolkodni azon, hogy az idősekkel nem lehet adminisztratív módon törőd­ni. Ezt átérezve, az elmúlt esztendőkben. városokban, falvakban a külterületekre is kiterjedő felméréseket ké­szítettek, a magukra maradt öregek helyzetét megisme­rendő. Csakhogy amíg a vö­röskeresztes aktívák, egész­ségügyi dolgozók, a mezőgaz­dasági nagyüzemek szociál­politikai felelősei a feltérké­pezéssel foglalkoznak, a leg­sürgetőbb esetek megoldásán fáradoznak (gaindozónő mun­kába állítása, ebédhordds. be­vásárlás. gyógyszerbeszerzés stb.) — addig a felméréskor esetleg még magát ellátni tu­dó idős magatehetetlenné vá­lik. sürgős segítségre szorul. Az idősekkel való törődés állandó, folyamatos munka, amelyet nem lehet elvégzett feladatként kipipálni. Az MSZMP KB kongresszusi irányelveiben így fogalmazó­dik meg: A szociálpolitika leg­fontosabb célja továbbra is a szociális biztonság fenntar­tása ... Az d nyagi források növekedésével nem számol­hatunk, ezért a meglévőket cél­irányosabban, hatékonyab­ban kell felhasználnunk. Béni bácsinak százezernél több forintot „sikerült” évek alatt összekuporgatnia. de emberi — társadalmi — segít­séggel a havonta érkező pénz fele is elegendő lett volna a tető rendbehozására, a tűz­hely megreparálására. És Béni bácsi sem lenne most lassan lábadozó beteg a bel­gyógyászati osztályon... N. M. MAGASABB TÉRÍTÉSI DÍJ Munkakörök saját gépjárművel Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnökének rendel­kezése szerint 1985. április 1-től a munkáltatók egyes munka­körökben az alkalmazás feltéte­leként kiköthetik a saját motor­kerékpár. személygépkocsi vagy .teherautó 'hivatalos használatát, tfr Az érintett munkaköröket az ága­zati miniszterek határozzák meg. Azokban a munkakörökben, amelyekben a feladatok ellátásá­hoz szükség van gépjárműre, a dolgozók eddig is használhatták térítés ellenében saját gépkocsi­jukat vagy motorkerékpárju­kat. de minden különösebb köte­lezettség nélkül. Az új rendelke­zés értelmében viszont a munkál­tatók a helyi sajátosságoknak megfelelően kiköthetik, hogy mely munkakörökben kötelező a saját gépjármű használata. Eze­ket a munkaköröket a vállalati kollektív szerződésben és a mun­kaügyi szabályzatokban is rög­zíteni Ikell. E kikötést a munka- szerződésnek is tartalmaznia kell. illetőleg a korábbi munkaszerző­dést eszerint szükséges módosíta­ni. Az a dolgozó, akinek előírták saját tulajdonú gépjárművének rendszeres hivatalos célokra történő használatát, köteles e fel­tételeknek mindenkor, minden időjárási körülmények között eleget tenni, eseti -gescn meghi­básodott gépjárműve helyett má­sikról gondoskodni. E módszer bevezetése — a ren­delkezés szerint — azoknál a vál­lalatoknál célszerű, ahol nem ki­fizetődő a i. vállalati gépkocsik fenntartása, vagy nem rendelkez­nek a feladatok ellátásához ele­gendő gépjárműparkkal. A sze­mélyi tulajdonú gépjárművek hivatalos használatát. — a ren­delkezésben rögzített feltételek 'mellett — a vállalatok az átlagos­nál nagyobb térítési díjjal hono­rálhatják. Ez azért indokolt, mert a többet használt gépjármű előbb meghibásodhat. alkatrészei előbb elkophatnak, így karbantartása^ javítása többe kerül tulajdonosá­nak. mintha csak saját céljaira használná. A saját gépjárműi használatához kötött munkakö­rökben a dolgozók kilométeren­ként motorkerékpárnál 1,50 fo­rint. személygépkocsinál 4,50 fo­rint, tehergépkocsinál P'^dig 5,48 i forint térítési díjat kaphatnak. A kilométerenkénti • elszámolás, helyett e díjtételek alapján szá­mított átalánydíjban is megálla­podhatnak a munkáltatóval. Születésnapi staféta A Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa szerdáin ülést tartott a KISZ KB szék- házában. A testület megvitatta és elfogadta az 1985/86-os útitörőév programját. Idén az úttörőmozgalom zászlóbontásának 40. évfordulójáról emlékeznek meg ország­szerte a pajtások. A szeptemberben kezdődő úttörőév kiemelkedő eseménye lesz e jubileum méltó megünneplése. Az úttörőcsapatok, a ra­jok, az őrsök egy új játék: a „Születésnapi staféta” szervezésével tehetik színesebbé kö­zösségi életüket, bővítheitik egymás közötti kapcsolataikat. Á játékba bekapcsolódó úttö­rőközösségek egymásnak adnak feladatokat, s egymás között értékelik, jutalmazzák is azok teljesítését. Az országos tanács a staféta meg­szervezésével kapcsolatos ajánlásában hang­súlyozza: fontos, hogy a játékban meghatáro­zott egyéni tennivalók egyben az úttörőpró­bák teljesítését is szolgálják. A stafétában részt vevő pajtások a feladatok gazdag gyűj­teményéből válogathatnak: úttörő-emlékhe­lyet, csapatmúzeumot alakíthatnak ki, emlék­túrákat, iskolai, lakóterületi társadalmi mun­kákat szervezhetnek, s még számos más ötlet­tel színesíthetik a Születésnapi stafétát. A Nemzetközi Gyermeknap, május 26. és az úttörőmozgalom megszületésének évforduló­ja, június 2. között a csapatok úttörőhetet ren­deznek. Ennek eseménysorában egyaránt he­lyet kapnak a hagyományos, jól bevált prog­ramok, s az új kezdeményezések, kísérletek is. A nyári szünidőben táborozó, illetve alkal­manként összegyűlő közösségek, baráti tár­sulások az úttörőszövetség június 15, és au­gusztus 31. között szervezendő „Vakáció-ak­ciójában” vehetnek részt. • Varga Péter fogatos és Jókai János takarmányos elindulnak a lucernáskocsival. (Straster András felvételei) • A lucerna és széna kihelyezése; aki az etetőt rakja, Kovács József kerUletvezető vadász. Vadetetés Bugacon Az erdő állatai, a szarvasok, az őzek, a vaddisz­nók, az apróvadak, a nyúllak, a fácánok ki vannak szolgáltatva a hideg időjárásnak. A tervszerű vad- gazdálkodás bevezetése előtt kemény teleken százá­val pusztultak el, fagytak meg az állatok, mert a hó betemette a táplálékot, a legyengült vadakkal köny- nyen végzett az éhség, a fagy. Jól megfontolt érdekünk a vadvédelem, hiszen je­lentős dollárbevételre teszünk szert az élővadexport- tal éppúgy, mint a feldolgozott vadhús kivitelével. Fotóriporterünk a bugaci erdőgazdaság területét barangolta be, megörökítve az ott dolgozó vadászok, vadggndozók munkáját, akik nap mint nap feltöltik az etetőket kukoricával, luoemávad. i • Özek az erdei és mezei etetőhelyeken.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents