Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-24 / 19. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Zománcpúdergyártásról - púder nélkül (3. oldal) Hosszú évek óta szennyezi környezetét a Kecske­méti Zománc- és Kádgyár. Van-e kiút az áldatlan I helyzetből? Soltvadkerti medicorosok bravúrja (4. oldal) • Felvételünk az inkubátorkészítő üzemben készült. Szuper Liga Válogatott asztalitenisz-mérkőzés Magyaromig—NSZK: 8:1 Rangos sportesemény volt I tegnap este Kecskeméten, a Városi Sportcsarnokban. Itt játszották le az asztaliteni- • szezők Szuper Ligájáért a Magyarország—NSZK váloga­tott viadalt. A mérkőzésről készült tudósítást lapunk hetedik oldalán találják olva­sóink. Ugyanitt a Sportmagazin összeállításunkban Bács-Kis- kun sportolóinak elmúlt évi ! eredményeiről, az idei ter­vekről, jelentősebb esemé­nyekről szóló írásokat köz­lünk. • Az újonc Harczi Zsolt jól mutatkozott be tegnapi első mérkőzésén. CSERNYENKO ÜZENETE A RÉSZTVEVŐKHÖZ A szovjet békeharcosok konferenciája MOSZKVA Moszkvában szerdán megkez­dődött a szovjet 'békeharcosok ossz-szövetségi konferenciája. A tanácskozás résztvevőihez üzenetet küldött Konsztantyiim Csernyenko. az SZKP KB főtit­kára. a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke. Ebben hang­súlyozza: Az emberiség előtt ál­ló legfontosabb feladat iele-V- egy nukleáris háború kirobba­násának megakadályozása, ami­nek sikeres megoldását iól szol­gálná a fegyverkezési hajsza vi­lágűrre történő kiterjesztésé­nek megakadályozása, s ezzel egy. idejűleg a radikális előrelépés a nukleáris fegyverzetek csök­kentése terén, egészen azok vég­leges felszámolásáig. A feladat jelentőségét felismer­ve — mutat rá az SZKP KB fő- titkára, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke — a Szovjet­unió javasolta, hogy kezdődjenek szovjet—amerikai tárgyalások a kozmikus és nukleáris fegyverze­tekről. A Szovjetunió kész a tárgyszerű és konstruktív meg­beszélésekre. s reméli, hogy az Egyesült Államok is becsületes, és felelősségteljes magatartást tanúsít. A szovjet vezető emlékeztet ar­ra. hogy az egész haladó emberi­ség idén ünnepli a fasizmus fe­letti győzelem negyvenedik év­fordulóját. A jelenlegi és elkö­vetkező nemzedékek l)ékés jövő­je érdekében minden tőlünk tel­hetőt meg kell tenni annak ér­dekében. hogy gyökeres fordula. tot érjünk el a nemzetközi lég­kör egészségesebbé tételének irányában — hangzik az üzenet­ben. SALVADOR Megszakadtak a tárgyalások Megszakadtak a tárgyalások a salvadori hazafiak és a kormány között — közölte kedden Guiller­mo Manuel XJngo. a salvadori Forradalmi Demokratikus Front (FDR) elnöke. Az FDR vezetője szerint Jósé Napoleon Duarte a szélsőjobbol­dal nyomása miatt nehéz hely­zetbe került. Mindaz, amit Duar­te elnök arról mondott, hogy ó irányítja a hadsereget. ..nem volt egyéb ártatlanul naiv reményke­désnél’' — állapította meg a .,No- tisal” nevű független salvadori hírügynökségnek adott, nyilat­kozatában. Ugyanakkor Eduardo Calles, az FDR elnökhelyettese kifejezte azt a reményét, hogy lehetőség lesz a tárgyalások felújítására a március 17-re tervezett törvény­hozói választások után. Calles elmondta, hoey a hazafiak to­vábbra is sürgetni fogják az ed­digi tárgyalásokon elért megálla­podások betartását, azaz a pár­beszéd folytatását. Közölte, hogy a Farabundo Marti Nemzeti Fel­szabad ítási Front és a Forrada! ~ Demokratikus Front (FMLN- FDR) San Salvadort, vagy vala­melyik. a fővároshoz közel fekvő és mindenki által in—v.->i közelíthető helységet javasolta. Az eddigi tárgyalásokon sem­milyen kontkrét megegyezés nem született, de a párbeszéd fenn­tartásának ténye önmagában bi­zonyos reményt adott arra. hogy békés úton véget lehet vetni a lassan ötödik, éve folyó salvadori polgárháborúnak. ' TERMESZTÉSI KÍSÉRLETEK A tányérrózsa rendhagyó növény Még hóbunda takarja a földe­ket, de a mezőgazdasági szakem­berek már tavaszra készülnek. Ennek jegyében tanácskoztak tegnap Kecskeméten, a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomáson. A napraforgó táp­anyagellátásáról és növényvédel­méről tárgyaltak a termelőüze­mek szakemberei. Az érdeklő­désre jellemző, hogy zsúfolásig megtelt az állomás tanácskozó- terme A fontos olajos növényt ma már mintegy 300 ezer hek­táron termesztik az országban, a vetésterület több mint 11 száza­léka a megyében van. A tányér- rózsa termesztése valószínűleg tovább bővül, a hazai étrendi változások, és az exportigény is erre ösztönöz. Balog Béla igazgató megnyitó­ja után dr. Vörös József, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Nö- vénvvédelmi Kutatóintézetének osztályvezetője ismertette a nap­raforgó-termesztési kísérletek ta­pasztalatait. Elmondta, hogy a tányérrózsa rendhagyó növény, mert a tápanyagellátásra más­képpen reagál, mint más szántó­földi kultúrák. Nagyobb műtrá­gyadózisok esetén nem terem többet, sőt, érzékenyebbé válik a betegségekre és csökken az olajtartalma is. A leggazdaságo­sabb a mérsékelt műtrágya-ada­golás, a gondos agrotechnika, mert így a kártevők ellen is védjük a növényt. Természetesen jó termőképességű, magas olaj- tartalmú, a betegségekkel szem­ben ellenálló fajták vetőmagjá­éra is szükség van á sikeres ter­mesztéshez. A Bácsalmási Állami Gazdaság által kezdeményezett Napraforgó Termesztési Rendszer Vezető szakemberei szintén beszámoltak . kísérleteikről. Ezek lényegében alátámasztották az előző előadás állításait. A BNR ma már az ország vetőmagszükségletének mintegy 85 százalékát állítja elő, 50 partnergazdaság közreműködé­sével. A rendszerhez csatlako­zott megyei gazdaságok 17 ezer hektáron termesztik a növényt, a 30-féle hibrid vetőmag fele ju­goszláv, 30 százaléka francia, a többi magyar. Jellemző ezekre a szaporítóanyagokra, hogy magas az olajtartalmuk, többet terem­nek. mint a régebbi fajták, egye­seknél sokkal rövldebb a tenyész- idő és ellenállóbbak a betegsé­gekkel szemben, mint elődeik. A kísérletek náluk is azt bizonyít­ják. hogy nem szabad túladagol­ni a tápanyagot, mert ez csak felesleges kiadás és gazdaságta­lanná teszi a termesztést. Az állomás vezető szakembe­rei saját tapasztalataikról szá­moltak be, maid az üzemek kép­viselői mondták el véleményüket. KÖZLEMÉNY az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának I 1985. január 23-i üléséről A Magyar Szocialista Mun­káspárt B ács -Kiskun megyei Bi­zottsága 1985. január 23-án Ro­mán]/ Pálnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagjának, a me­gyei pártbizottság ölső titkárá­nak elnökletévé! illést tartott. A tanácskozáson részt vettek a me-, gyei pártbizottság osztályvezetői, a városi és városa jogú pártbi­zottságok első titkárai, a kecs­keméti városi pántbizottság tit­kárai, valamint a megyei párt- bizottság fegyelmi bizottságának tagjai. Jelen volt és felszólalt Ballai László, a Központi Bi­zottság gazdaságpolitikai osztá­lyának vezetője, illetve Pintér István, a Központi Ellenőrző Bi­zottság munkatársa. A megyei pártbizottság Ro- mány Pál előterjesztésében meg­tárgyalta és módosításokkal el­fogadta a XII. kongresszus és az 1980. évi megyei pártóntekez- liet óta végzett munkáról szóló beszámolót, a megye helyzetével és a fejlesztési 'kérdésekkel fog­lalkozó előterjesztést. Ezt köve­tően Iván Istvánná, a fegyelmi bizottság elnöke előterjesztésé­ben megvitatta és elfogadta a fe­gyelmi bizottságnak a XII. kong­resszus és a megyei pártértekez­let óta végzett munkájáról, a pártfegyellmi munka és a pártfe­gyelem helyzetének főbb tapasz­talatairól szóló beszámolót. A testület úgy határozott, hogy a megszerkesztett dokumentu­mokat a megyei pártértekezlet elé terjeszti. A megyei pártbizottság 1985. március 2-ára, Kecskemétre ösz- szehívta a megyei pártértekezle­tet. A KECSKEMÉTI TANÁCS NAPIRENDJÉN Élénk vita a piacokról A megyeszékhelyen élő, vagy itt rövidebb-hosszabb időt töltő em­berek áruellátásában fontos szerep jut a piacoknak. A fedett vásár- csarnokon kívül szabadtéri zöldség-, baromfi-, s a város külső ré­szein ruha-, ipar- és használtcikk-, termény- és tűzifaárusok várják a vevőket a hét különböző napjain. Országos állat- és autóvásárairól Is nevezetes Kecskemét. Fejlődőben a nagypiaci tevékenység. Tizen­négy kispiac szerveződött eddig emeletes házak közelében.^ Mindez indokolta, hogy Kecskemét város Tanácsa tegnap, dr. Mező Mihály tanácselnök előterjesztése alapján, megvitassa a vásárokra és a piacokra vonatkozó rendelettervezetet. A szabályozás részletesen tar­talmazza az árusításban részt ve­vők jogait és kötelességeit. Kitér a forgalomba hozható áruk kö­rére. a helyhasználatra és a hely- Dénzre. a hatósági ellenőrzésekre. Megállapítja: a niapok nyitvatar­tási rendjét — a nyári és a téli időszak sajátosságai szerint — a tanács kereskedelmi szakigaz­gatási szerve határozza meg. Az előterjesztésről élénk vita mellett alkotott véleményt a je­lenlévő nyolcvan tanácstag. Egyet, értve Horváth Antal elnökhe­lyettessel. azonos volt az állás­pont abban, hogy a termékek mi­nél rövidebb úton kerüljenek a fogyasztókhoz, javítva ezzel az ellátást. Bokor Pál tanácstag hely­telenítette a piaccsarnokból kitil­tott alkalmi árusok megtörését a szomszédságbalnu akik illegálisan, engedély nélkül adjáik el porté­káikat. Ellenőrzésük nehéz, és vitatható eredménnyel jár. Ambrus László, több tanácstag társával' módosításokat javasolt a készülő rendeletben. Megtárgyalták és elfogadták azt az indítványt is. hogy az áru­sítási és vásárlási alkalmak bő­vítése céljából a Budai utcai ba­romfipiacon térjenek el az eddi­gi nyitvatartási rendtől, és — hétfő kivételével — a hét többi napján is tegye lehetővé a ta­nács a baromfieladást. Hasonló szellemben, ügyeleti rendszer­ben megoldják, hogy a vásár­csarnokban délutánonként tart­son nvitva néhány, alapverő élel­miszereket kínáló bolt. Ném kis gondot okoz gz áru­sítóhelyek rendben tartass. So­kan hátrahagyják a földes, zöld- ségmaradvánnyal szennyezett re­keszeket. s hulladékait nem teszik szemetesedénvbe. Bár a óiackezelőségnek és . a tanácsi' kommunális költségvetési üzem. nek vannak tennivalói a Diacok rendje és tisztasága érdekében. Pólyák Péter, a szóban forgó üzem vezetője kérte: az eladók is ügyeljenek a belső és a külső pia. cok rendjére, tisztaságára! A figyelembe vett módosítások­kal. a tanács megszavazta a vá­sárokról és a piacokról szóló ren. deletet. Ezután, dr. Adorján Mihály vb- titkár ajánlására elfogadták azt a javaslatot. ho«v — megfe­lelő területi arányokat kialakít­va — Kecskemétet a következő választási ciklusban 71 választó­körzetre osszák. Az ülés interpel­lációkkal és bejelentésekkel ért véget. SZAKMAI KÉPZÉS? ÁLTALÁNOS KULTÚRA? Eszmecsere a munkahelyi művelődésről Tanultabb, fogékonyabb emberek nélkül elmaradunk a világméretű gazdasági versenyben. Érthető a munkahelyi művelődés és a gazdaság lehetséges kapcso­latairól kialakult vita élénksége: a gyakorlat keresi a megfelelő módszereket. A Szakszervezetek megyei Ta­nácsa és az MSZMP kecskeméti Városi Bizottsága, által szerdán délelőtt a tömegszervezet szék­házéban tartott tanácskozáson az is nyilvánvalóvá vált, hogy a művelődés és a gazdaság viszo­nyának elvi alapjaiban sincs tel­jes egyetértés. Dr. Maróti László, a SZOT Központi Iskola tanszékvezetője — Urbán Pálnénak, az SZMT kulturális osztályvezetőjének ■megnyitója után — az eddig ki­alakult nézeteket egyben-másban megkérdőjelezve ismertette be­vezető előadásában az e tárgykör­rel kapcsolatom elgondolásokat. Tapasztalatai szerint sok üzem­ben olyan „fiók művelődési ott­honok” alakultak ki, amelyek egyedüli vagy fő feladatúiknak a dolgozók szórakoztatását, eset­leg a hagyományos közművelő­dési funkciók ellátását tekintik. Az előadó véleménye szerint a termelési érdekeknek kell meg­határozniuk a munkahelyi mű­velődés tartalmát és formáját. Következésképpen, felelősséggel az adott vállalat vezetősége irá­nyíthatja ezt a tevékenységet. Mivel ők ismerik legalaposabban a vállalat távolabbi és napi fel­adatait, nekik kell a teljesítés­hez szükséges feltételieket meg­teremteni. Az eddigiéknél szé­lesebb körű — az elhangzott elő­adás szerint — a vállalati mű­velődési bizottságok tennivaló­ja. Természetesen továbbra is meg kell teremteniük az általá­nos művelődés, ismeretszerzés, érzelmi gazdagodás fórumait, de figyelműiket a munkahely jelle­géiből adódó tennivalókra kell összpontosítaniuk. Kissé leegy­szerűsítve: mindent el kell kö­vetniük azért, hogy az igazgató­tól az udvari takarítóig, a főmér­nöktől a kezdő betanított mun­kásig, mindenki a lehető legfel­készültebben tegye a dolgát. El­fogadhatatlan az a szemlélet, amely kizárólag a szórakoztató rendezvények számán méri egy- egy termelőegység művelődési színvonalát. Az általános és a szakműveltség kapcsolódásai­nak, határterületeinek tudatos kihasználásával mozdítható elő a munkahelyi művelődés ügye. Nyomatékosain hangsúlyozta az előadó: nagyon hosszú folyamat a munkahelyi művelődés kibon­takoztatása. A felszólalók közül dr. Mada- rász Gyula, a Kecskeméti Barom­fifeldolgozó Vállalat főosztály­vezetője több példával bizonyí­totta. hogy a Kiskunság legré­gibb üzemóbeh évek óta össze­függően fejlesztik a szakmai és (Folytatás a 2. oldalon.) Zárszámadások előtt Töretlen marad-e a szövet­kezet fejlődése? Ezt latolgat­ták tavaly Bács-Kiskun leg­több közös gazdaságában, s hoztak olyan intézkedéseket, amelyektől legalábbis remél- ■ ték az előrelépést. Mert a szi­gorú takarékosság, a beruhá­zások mérséklésének orszá­gos programjához igazodni kellett. Persze nem ment ez minden berzenkedés nélkül, mert úgy tűnt, az agráripari termékek, az élelmiszerek a még jól exportálható áruk kö­rébe tartoznak. Ha a minőség és a csomagolás javulna — méginkább azok lehetnének, amihez viszont pénz kell. Felemás helyzet jellemezte a múlt évet a mezőgazdaság szempontjából: jó búza- és gyenge kukoricatermés, ül­tetvénykivágás és kevés al­ma, valamint szőlő... De még sorolhatjuk a gondokat: téli, kora tavaszi fagy, nyári jégkár. Mindvégig sanyargat­ta a mezőgazdaságot az aszály. Hogy értékelhessük, milyen lábakon áll az agrárgazdaság, áhhoz talán elegendő annyi, hogy a rossz évjárat és a ked­vezőtlen értékesítési körülmé­nyek ellenére a termelési ér­ték megyei átlaga nem csök­kent, a nyereség is csak kis mértékben, s a 142 «szövetke­zet és közös vállalat közül csupán ' hat veszteséges (a pénzügyi hiány mintegy 50 millió forint). Ezeknek a gaz­daságoknak a fele saját alap­jai mobilizálásával kiegyenlí­ti a hiányt. Rengeteget futottak a me­zőgazdasági és marketing- szakemberek a múlt évben. Többségbe kerültek azok a gazdaságok, ahol kimerítették a tartalékokat is, és most megfogyva indulnák az idei gazdasági évnek. Ám termé­szetesen bizakodva. Mert nem lehet még két -olyan rossz év, mint amilyen mögöttük, van. Az idén már pótolni kell a ■ tartalékokat és — főként mű­szaki — fejlesztésekre is töb­bet kell áldozni, ha nem akarnak lépéshátrányba ke­rülni. Az eredményjavítás ér­dekében az összefogásra, a tenniakarásra — a kongresz- szusi és felszabadulási mun­kaverseny erőteljes kibonta­koztatásával — van példa jócskán a megyében. S arra is, hogy a szabályozómódosí­táshoz való rugalmas alkal­mazkodásra készülnek, nem pedig annak bírálatával fog­lalkoznak. Legfőképpen pedig azon törik a fejüket a sző- I vetkezeti gazdák, hogy mi­ként érjenek el több nyeresé­get, és közben eleget tegyenek egy reális követelménynek: növeljék az ország konvertál­ható árualapját. A hét végén megkezdődő és február utolsó napján véget érő zárszámadó küldöttköz­gyűléseken az elmúlt idő­szak nehézségei fölötti győ­zelmüket ,ünnepelhetik a (me­gye szövetkezetei, annak tu­datában, hogy az idén is lesz küzdelem, talán nem is ki­sebb a tavalyinál. Csabai István K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents