Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-23 / 18. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás az ország terüle­tén ma estig: Jobbára borult lesz az ég, csupán rövid időszakokra csők-' ken a felhőzet. Többfelé várható újabb eső, északkeleten eleinte he­lyenként ónos eső is. A déli, délnyu gáti szél gyaikran élénk, néhol időnként erős lesz. Várható legalacso nyabb éjszakai hőmérséklet —1, plusz 4; legmagasabb nappali hő mérséklet szerdán általában 4, 9 fok között. ______________________________________ V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! tf MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍZOTTRA KÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 18. szám Ára: 1,80 Ft 1985. január 23. szerda Ma ülést tart a megyei pártbizottság Ma Kecskeméten ülést tart az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizott­sága. A végrehajtó bizott­ság javasolja a testü­letnek, hogy vitassa meg a párt 1980-ban meg­választott megyei bizott­ságának, valamint fe­gyelmi bizottságának a XII. kongresszus óta végzett munkájáról szóló beszámolóját, amelyet a megyei párt­értekezlet elé terjeszt. KISZ-mérleg a baromfifeldolgozóban (4. oldal) Fülep Lajos bajai évei (S. oldal) SPORT 1981-tól cipőüzeme is ven a lejosmizsei Népfront Termelő­szövetkezetnek. Százharmincon a műhelyekben, őtvenen pedig bedolgozóként vesznek részt a termelésben. A kecskeméti Al­földi Cipőgyárnak tavaly 11 millió forint értékű lábbeli­alkatrészt készítettek. A nagyközség elmúlt ötévi fejlődéséről lapunk 3. oldalán számol be a helyi pártbizottság titkára. Lajosmizse, a városiasodé nagyközség Közlemény Várkonyi Péter látogatásáról BUKAREST Várkonyi Péter külügyminisz­ter Stefan Andrei román külügy­miniszter meghívására 1985. ja­nuár 21—22-én hivatalos baráti látogatást tett Bukarestben. A magyar külügyminisztert fo­gadta Nicolae Oeausescu, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, a Román. Szocialista Köztársaság elnöke. A külügyminiszteri tárgyaláso­kon áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Tájé­koztatták egymást országaik kül­politikai tevékenységéről. Véle­ményt cseréltek a magyar—ro­mán kapcsolatok alakulásáról, különös tekintettel az 1977. évi debreceni—nagyváradi legfel­sőbb szintű találkozó megállapo­dásainak teljesítésére. Kifejezték szándékukat, hogy erősítik népeik barátságát, fejlesztik és bővítik a két ország kapcsolatait. Keresik a kölcsönös érdekeket kielégítő megoldásokat az élet minden te­rületén. Ennek kimunkálása ér­dekében a jövőben is folytatják a két ország vezető párt- és állami képviselői rendszeres találkozói­nak gyakorlatát. Hangsúlyt ka­pott, hogy a két ország sokoldalú együttműködésének fejlesztésé­ben a magyarországi román és a romániai magyar nemzetiséget ösztönző szerep illeti meg. A magyar külügyminiszter ro­mániai tárgyalásai nyílt, őszinte, elvtársi légkörben folytak. Várkonyi Péter magyarországi látogatásra hívta meg román kol­légáját, aki a meghívást köszö­nettel elfogadta. BÉBIÉTEL, BEFŐTTEK, SAVANYÚSÁG A konzervgyárban sem pihennek télen A tél a zöldséget, gyümölcsöt feldolgozó konzervgyárakban, így Kecskeméten sem a pihenés időszaka. Ezekben a napokban sütőtök és tisztított sárgarépa ér­kezik az üzembe. Naponta 3—5 tonna sütőtökből és a Nagykőrö­si Konzervgyárban tisztított sárgarépából bébiétel és ivóié ké­szül. Nemcsak a bébiételt előállító gépsorok működnek, a gyár ket­tes számú telepén exportra ve­gyes befőttet töltenek üvegekbe és paradicsomot porítanak. Az egyes számú telep dolgozói az ősz­szel betárolt 'káposztából vegyes savanyúságot készítenek. Hraskó Istvántól, a nyersanyag­forgalmi osztály vezetőiétől megtudtuk, hogy 1985-re a Kecs­keméti Konzervgyár folyama­tos működéséhez az alapanyag — egyelőre papíron — elegendő­nek látszik. Zöldségből mintegy 80 ezer tonnát, gyümölcsből pe­dig 14 ezer tonnát várnak. A szer­ződéskötés időszaka véget ért. már csak a tompái Kossuth Ter­melőszövetkezettel és néhány du­nántúli gazdasággal kell végleges formában rögzíteni az évközi szállítás feltételeit. Az első idei termésű nyers­anyag a szamóca és a zöldborsó lesz majd. Cz. P. • A bébiételt gyártó gépek fo­lyamatosan termelnek. LESZ-E NAGYBANI PIAC KECSKEMÉTEN? Zöldségforgalmazás és -ellátás betű. közel van a fővároshoz, és az ország legjelen tősebb zöldség, termelő tájegységének központ­jában van — kitűnőek, spontán módon már kialakult nagybani .piac, amelynek érdemes volna olyan elhelyezést adni. bogy vonzóbb legyen eladóknak, vá­sárlóknak egyaránt Horváth Antal, a kecskeméti tanács elnökhelyettese arról be. szélt, hogy a városban a Nyíri At végén a Raktárgazdálkodás! és Árubemutató Társasáig 12 hek­táros területén létesíthető lenne egy minden szempontból meg­felelő nagybani piac. Dr. Király ^Lászlónak, a kecskeméti kerté­szeti főiskolai kar tanszékvezető tanárának véleménye: a keres­kedelemmel együtt a zöldségter­melés ..rendbetételére” Is >zük- ség van. valamint arra. hogy füg­getlen szervezet irányítsa a nagy­bani piacot. Gádor József, a Városföld! Ál­lami Gazdaság igazgatója a mos. tani 'kereskedelmi helyzet vis­szásságait elemezte, mint aho­gyan Szarka Balázs is. az UNI. VER ÁFÉSZ elnöke, aki megje­gyezte: a sok rendelettel, szabá­lyokkal elriasztották a becsüle­tes kereskedőket is a nagybani piacokról. Monori Miklós, a MÉM osztályvezetője egyebek között azt mondotta: ..Tévedtünk, ami­kor azt hittük, hogy a kisüzemi háztáji zöldségtermesztés pó­(Folytatás a 2. oldalon.) A zöldségforgalmazás vala­mennyi megyei érdekeltje részt .vett azon a tegnapi értekezleten, amelyet a megyei tanácsnál tar. tottak. Gál Gyula, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának vezetője röviden ismertette a témakört: legyen-e, hol és mikor nagybani piac Kecskeméten? Dr. P. Kovács István, a tanács kereskedelmi osztályvezetője az ezzel kapcsolatos elképzelések között megemlítette, hogy Kecs­kemét adottságai — az úthálóza­tok alföldi központjának tekint. • A mostani téli napokban megfelelő a aőldiég- éa gyflmOlcsklniiat a kecskeméti piacon, noha as ára borsosabb, mint egy esztendővel ezelőtt. HÁROM MAGTÁR NAPRAFORGÓNAK Termelési rendszerek tervei Folyamatosan számolnak be a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya és a TE- SZÖV-ök szakemberei körében a megye mezőgazdaságában mun­kálkodó termelési rendszerek az elmúlt időszak munkájáról, s jö­vőbeni terveikről. Tegnap Kecs­keméten, a megyei tanácsnál a Bácsalmási Napraforgótermelési Rendszer (BNR) és a Kukorica Szocialista Együttműködés Nö­vénytermelési Rendszer Gazdasá­gi Társulás (KSZE) képviselői adtak tájékoztatást. A BNR '33 megyei taggazdasá- ga a múlt év aszálya ellenére át­lagban 2 tonna napraforgót ter­melt hektáronként. A több mint 9800 hektár talajadottságai igen különbözőek. Örömmel nyugtáz­zák a megye mezőgazdaságának irányítói, hogy a rendszer kiter­jeszti működését, a Homokhátság nem egy gazdasága társult már a BNR-hez, és még mindig lehet előbbre lépni. Ferenczi Gyula, a rendszer képviselője elmondta, (Folytatás a 2. oldalon.) A TÖBBSÉGÜK TOVÁBBTANUL Pályaválasztás előtt a nyolcadikosok Országszerte több mint 130 ezer diák fontos döntésre ké­szül ezekben a hetekben: ennyien végzik el e tanévben az általános iskola 8. osztályát. Az alapfokú tanulmányaikat most befejezők 90—95 százaléka várhatóan továbbtanul, és ők — szüleikkel együtt — arról határoznak, milyen iskola­típusban, képzési formában sajátítják el a választott szak­májukhoz, hivatásukhoz szükséges ismereteket. Ilyen sors­döntő lépés előtt áll a Bács-Kiskun megyében végző 7037 nyolcadikos 93 százaléka is. A jelentkezési lapokat az álta­lános iskolák március 20-ig kül­dik el a szakiskolák, a gimnáziu­mok, a szakmunkásképzők és a szakközépiskolák igazgatóinak. E lapok kitöltését a fiatalok, szü- 'leik és a pedagógusok közös be­szélgetéseinek kell megelőznie, hogy olyan döntés születhessek, amely a gyermeknek az évek során kialakult érdeklődési kö­rén, valós képességein, alkalmas­ságán alapul. 'Minden diák csak egy tovább­tanulási lapot tölthet ki, de a nyomtatványon két középfokú oktatási intézménybe kérheti fel­vételét. Célszerű különböző típu­sú iskolákat — például gimnáziu­mot és szakközépiskolát, vagy szakközépiskolát és szakmun­kásképző intézetet — megje­lölni, ez növelheti a' felvé­teli esélyeket. Ettől eltér azoknak a jelentkezési rendje, akik a mű­vészeti szakközépiskolákban, spe­ciális természettudományos, il­letve matematikai gimnáziumi osztályokban kívánnak tovább­tanulni. Nekik két jelentkezési lap készül, s mivel ezekben az osztályokban jóval korábban dön­tenek a felvételről, mint másutt, elutasításuk esetén is egyenlő fel­tételekkel pályázhatnak más in­tézményekbe. A továbbtanulási nyomtatvá­nyon különféle szociális juttatá­sok — például diákotthoni, men­zai ellátás — is kérhetők. Az ilyen igényekhez igazolást kell csatol­ni a szülők jövedelméről. Azokban a gimnáziumokban, ahol nagyarányú a túljelentkezés, felvételi beszélgetésekre hívják a fiatalokat, a szakközépiskolák jelentős részében pedig úgyneve­(Folytatás a 2. oldalon.) Döbbenetes. Ez volt első gondolatom, amikor az Ener­giafelügyelet statisztikai ada­tait olvastam. Igen. Döbbene­tesnek érzem, hogy — hat év­vel az első energiatakarékossá­gi felhívás után! — az ország mintegy 5000 gazdálkodó szer­vezetének több mént kéthar­mada nem tud fölmutatni ered­ményt. Az energiatakarékos­ságról beküldött jelentésekből kiderül, hogy csupán mintegy 1500 (!) cég tett egyáltalán va­lamilyen intézkedést az ügy érdekében. Mintegy 3500-an semmit! Pedig a lehetőségeket, azok jelentőségét mutatja, hogy az említett 1500 cég eredményes akciója évi mintegy 17 peta- joule energiát takarított meg az országnak, ami 400 ezer tonna olajjal egyenértékű. Mekkora lehetne ez a szám, ha a többi is megteszi, amit le­het? Aligha tévedek: jókora tartalékok varrnak még. Nincs tehát igazuk azoknak, akik ál­lítják.' az egyszerű, olcsó ener­giatakarékosság lehetőségeit jószerével már kimerítettük. Kétségtelenül tetemesek az 1979 óta elért megtakarítások, hiszen például 1983-ban ke­vesebb energiahordozó is ele­gendő volt, mint 1978-ban, és tavaly is csak mintegy 1,6 szá­zalékkal kellett ennél több. Elégedettek azonban aligha lehetünk, kivált hogy lehető­ségeink, mi több: olcsón el­érhető lehetőségeink még szá­mosak. Ha ezekkel nem élünk, az egyértelmű pazarlás. Az Energiafelügyelet ellen­őrzései azt mutatják, hogy a gazdálkodó szervezeteknek csak egy részénél — és sajnos, nem a nagyobb részénél — szün­tették meg a kirívó pazarlá­sokat. Sa(k vállalatnál például a kazánok gazdaságos höfel- használásáról gondoskodni hi­vatott műszerek nem működ­nek. _A hőszolgáltató rendszer évente kötelező felülvizsgálata formális, a beszabályozás el­marad, a hibákat nem javít­ják ki. Nagy veszteségek for­rása a megfelelő kondenzedé- nyek hiánya, a góz- és forró- viz-vezetékak elégtelen szi­getelése. Pedig ezek rendszer­be szedéséhez nem is kell olyan sok pénz! S így nem­egy vállalatnál több százalék­kal csökkenthető lenne az energiafelhasználás, azaz rö­vid úton megtérülne a befek­tetés. Csakhogy azok az emberek — fűtök, szerelők, karbantar­tóik, de néhol még az energe­tikusok is —, akik mindezért sokat tehetnének, személy sze­rint egyáltalán nem érdekel­ték a feladatban. Sőt, kivált, ha fűtésről van szó, inkább ellenérdekeitek. Mert a túlfű­tésért — tisztelet a kivételnek — nem szólnak a főnökök, leg­feljebb kinyitják az ablakot. De bezzeg, ha hűvösebb van a műhelyben, vagy pláne az irodákban! Pedig azt a 20 fo­kot illenék mindenütt meg­tartani. Nemcsak azért, mert előírás, hanem azért is, mert ezzel is hozzájárulhatnak to­vábbi korlátozások elkerülésé­hez. A legfontosabb teendő egy­értelmű: meg kell teremteni az energetikusok, a dolgozók ér­dekeltségét. Mindenkiét, aki ■hozzájárulhat az ésszerűbb és takarékosabb energiagazdál­kodáshoz. Az ehhez szükséges gazdasági ösztönzők kidolgo­zása, érvényesítése a gazdasá­gi vezetőkön múlik mindenek­előtt. Reméljük, hogy a szokatla­nul kemény tél, a kényszerű energiakorlátozások végre fel­ébresztik a közömbösöket, a szendergőket. Most már ők is rádöbbennék arra: tenni ké­ne valamit. Trömböczky Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents