Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-22 / 17. szám

198S. január 22. • PETŐFI NÉPE • S A MINISZTERTANÁCS TÁRGYALTA Tudományos kutatás az ezredfordulóig A tudományos élet egészét, az alapkutatá­sok teljes rendszerét át­fogó, meghatározó je­lentőségű dokumen­tumot fogadott el január 17-i ülésén a kormány, „A tudomá­nyos kutatás hosszú tá­vú irányzatai” címmel. Az új dokumentum az 1971—85 között érvényben lévő —, s ugyancsak a Minisztertanács ál­tal jóváhagyott — országos táv­lati tudományos kutatási tenvet módosítja, illetve fejleszti továhb, 2000-ig szóló érvénnyel. A terv 'korszerűsítését társa­dalmi—gazdasági haladásunk, a tudományos kutatás és a mű­szaki fejlesztés növekvő szerepe, valamint a világgazdasági kör­nyezet változása tette szükséges­sé. • A következő másfél-két év­tizedben fokozódik az igény, hogy mind több ismerettel ren­delkezzünk a természetről és a társadalomról, ugyanakkor eze­ket az információkat az eddigi­eknél eredményesebben haszno­sítsuk. Az alapkutatások támogatása A dokumentum 11 irányzatá­nak kidolgozása számos kutató, szakember, valamint az Akadémia tudományos osztályai közös mun­kálkodásának eredménye. Alap­vető törekvésük, hogy a hazai tudományos kutatás lehetséges irányzatai közül felvázolják azo­kat, amelyek várhatóan a legiha- tékonyablban járulnak majd hoz­zá az ezredfordulóig tartó idő­szakban a társadalom, a gazdaság és a tudomány fejlődéséihez. Igé­nyességüket jelzi, hogy vezérfo­nalként követhetők az országos, a főhatósági,-s nem utolsósorban a kutatóhelyi középtávú terve­zésben. Számításiba veszik a tu­domány belső fejlődését, a gya­korlati követelményeket és a ha­gyományokat, ugyanakkor szem előtt tartják a nemzetközi tudo­mányos kapcsolatokból adódó le­hetőségeket is. A dokumentumot áthatja az a felismerés, hogy alapkutatásaink színvonala és tematikája a világ élvonalához való felzárkózásban ^minden területen meghatározó. Kettős célt kíván szolgálni: egy­részt törekszik a tényleges, köz­vetlen gazdasági hasznot hozó, erőteljesebb műszaki fejlesztés­re, másrészt intenzíven támogat­ja az új tudományos felismeré­seket szolgáló alapkutatásokat. A megfogalmazott kutatási irány­zatok céljaikban és belső tartal­mukban a hosszú távú népgaz­daságii tervezés fő vonulatához kapcsolódnak; közülük kiemel­kedő fontossággal bírnak az anyagtudományi, a biológiai és a társadalomtudományi vizsgáló­dások. Az új anyagok és a hozzájuk kapcsolódó különféle technoló­giai eljárások kutatása szoros egységet alkot. Elsősorban azon anyagcsoportok tudományos vizs­gálata a cél, amelyeket vagy nagy mennyiségiben (acél, alu­mínium, műanyagok), vagy kis tételben ugyan, de különleges tisztaságiban és formában (egy­kristályok, film, szál), használ, igényel a népgazdaság. Az egyes anyagok beható „vallatása”, meg­lévő tulajdonságaik „átprogramo­zása” jobb minőségű, olcsóbb, előre megtervezett tulajdonsá­gokkal rendelkező matériák elő­állítását teszi Lehetővé, amelyek egyúttal újra hasznosíthatók, és kímélik a természeti környezetet is. Előtérben a gyógyszerek A lakosság egészségének és munkaképességének megőrzésé­re irányuló kutatások törekvése az emberi szervezetet érő 'káros hatások csökkentése, a kialakult betegségek hatékonyabb gyógyí­tása. Felölelik a legfontosabb be­tegségek megelőzésére, terápiájá­ra szolgáló új módszerek és el­járások kialakítását, a maradan­dó károsodással gyógyuló bete­gek orvosi és társadalmi rehabi­litációját A fő helyen szereplő gyógyszerkutatás közvetlen hasz­na nem szorul bizonyításra, s aligha férhet kétség a tudomá­nyos módszerekkel előállított táp- és. élelmiszerek fontosságá­hoz. A társadalomtudományt kuta­tások „leckéje” nehezebb a töb­bi terület feladatánál. Ezeket a kutatásokat a társadalmi fejlő­dés igényei és követelményei mi­nősítik kiemelkedő fontosságú­nak. Jobbára olyan átfogó kér­dések várnak mélyenszántó elem­zésre, amelyeket a társadalmi gyakorlat ad fel a tudománynak. Megoldásuk elmélyíti a társadal­mi folyamatokról alkotott isme­reteinket, hozzájárul 'a politikai, a társadalmi és a gazdasági dön­tések megalapozásához. E kutatások eredményességé­nek és hasznosságának éppen az a legjobb fokmérője, ha a fejlő­dés trendjéből előre jeleznek ma még rejtett, vagy éppen csak bontakozó problémákat; jó előre felhívják a figyelmet jelentkezé­sük lehetőségére alkalmasint el­hárításuk vagy megoldásuk fel­tételeire is. A társadalom igénye A jelenkori társadalmi gyakor­latnak egyik szembetűnő tapasz­talata a társadalmi élet különbö­ző szféráinak sokrétű összefüg­gése, ezer szálú kölcsönhatása: a jelenségek és folyamatok össze­tettsége, komplexitása. Ennek megfelelően azok a kérdések, amelyeket a társadalom fejlődé­se tesz fel a kutatásnak, több­nyire nem igazodnak az egyes tudományterületek határaihoz, nem szoríthatók egyik vagy má­sik társadalomtudományi disz­ciplína keretei közé, hanem több szakágra terjednek, olykor több — a társadalomtudományon kí­vül eső — szakmát érintenek. Ahogy az élet minden terüle­tén, a kutatómunkában is bővül majd a teljesítményektől függő anyagi érdekeltség hatóköre, dif­ferenciáltsága. Várhatóan erősö­dik a gyakorlat és a tudomány kölcsönhatása is. Ennek megfe­lelően az intézményeknél és a vállalatok körében keresni kell azokat a megoldásokat, amelyek — az érdekeltség növelésével — lehetőivé teszik, hogy a szakem­berek képességeiknek legmegfe­lelőbb munkahelyeken tevékeny­kedhessenek. G. *. SZOMSZÉDOLÁS Dombóvári kalendárium Ha dombó­vári lennék, la­kásom fő he­lyén — aligha­nem a kenye­reskosár mellett, a konyhában — tartanám azt az irigylésre mél­tóan gazdag tartalmú kötetet, amely ugyanakkor alig húsz fo­rintért ad mindenre kiterjedő közhasznú isméretet. A Dombó­vári kalendárium az a típusú könyv, amelyet nem elolvasni kell, hanem használni. Naponta, hetente; permetezéskor, és útle­vél-ügyintézéskor, levélfeladás­kor és könyvtárba járáskor. Olva­sóját nem a megfogalmazás iro­dalmi gazdagsága, hanem gazdag tárgyismerettel párosuló pontos­sága bűvöli el. De — lelkendezés helyetti' — lapozzuk inkább fel a majdnem háromszáz oldalas könyvecskét! Már az alcíme elárulja tartal­mát: a város és a város környé­ki falvak lakóinak mindennapi kalauza. Készült a Dombóvár vá­rosi művelődési központ és könyv­tár gondozásában, szerkesztette Lászlóné Szilvási Sarolta és dr. Balilaip Ferenc. Céljuk, amint előszavukban kifejtik: helyi, köz­érdekű, közhasznú tájékoztatás Dombóváron és környékén szük­séges ismeretekről és tudniva­lókról. „Mindazoknak a követel­ményeknek igyekszünk megfelel­ni — írják — amelyeket az el­múlt években falugyűléseken, kulturális rendezvényeken, autó­busz-pályaudvarokon, egy-egy üzletben vagy vendéglátóhelyen, a TÜZÉP-ben vagy éppen a pia­con, megfogalmaztak az embe­rek”! Azt adni tehát, amit tudniuk kell, amit tudni akarnak: brechti cél. Az 1985-ös és 1986-os össze­sített naptárra a jeles napok, ősi ünnepek kalendáriuma követke­zik. (Október — Mindszent — hava. 2.: Leodegár vagy Petra. Az első lombhullató nap. 31. Far­kas. A faültetésre az egyik leg­kedvezőbb nap.) A Dombóvári emlékező naptáriból is kedvére csemegézhet az ollvasó: például szeptember 15-én, 1924-ben Illyés Gyula levelet ír Párizsból Illés Lajoshoz, nagybátyjához, mely­ben a családi igazoló iratok iránt érdeklődik. Október 25-én (1924- ben) nyílt meg az iparosok által épített Iparmozgó, február 10-én (1905-ben) a Baán-féle vendéglő­ben megalakult a 48-as Társas­kör. Lám-lám: mennyi minden történik, s mennyi minden hull a feledés kútjába! Pedig, ha va­lami, hát éppen . a köröttünk zajló élet apró — számunkra fon­tos — eseményei szövik szorosra a. lokálpatriotizmust, amely nem­csak hazafias, de tettekre is ser­kentő érzés. A Dombóvári kalendárium csupa-csupa helybélieket érdeklő és .érintő információval van teli. Mi épül, mennyi pénz van rá, — ugyanúgy a kötetben, találha­tó, mint a tanácsháza (szobán­ként! !) beosztása. A szegedi nép­művelők után a dombóváriak is közzé teszik „közhasznú társke­reső címgyűjteményüket”, azaz, mindazoknak a nevét, akik bár­mihez értenek, s e tudásukat szí­vesen megosztanák. A vadászku­tya-tenyésztéstől a makramézá­sig, a távolsági tévévételtől a ci­gányok történetéig, az akvarell- festészettől a szakajtófonásig ter­jed a lista, melyből alighanem mindenki kedvére választhat ma­gának. Közhasznú a kalendárium a mindennapi teendőket illetően is: nemcsak a boltok pontos címét, .telefonját adja meg, de nyitva- tairtásuk rendjét is, és persze az összes iparost fölsorolja. Hogy amellett a permetezés szabályait, helyes módját, a jánlott szereit és időpontját, a busz- és vonatme­netrendet, a könyvtárba járó új­ságok címét, a helyi egyesülete­ket is a kötetben találhatjuk, az a szerkesztők mindenre kiterje­dő figyelmének a mutatós bi­zonysága. Olyan könyvet adni az olva­sók kezébe, amit élvezettel átla­poznak: nem könnyű. Olyat, amit naponta kézbe hell venniük: csaknem lehetetlen. A Dombóvá­ri kalendárium ilyen munka. E sorok írója, birtokosa lévén ré­szint az Est Lapok, részint a Kecskeméti Közlöny hajdani év­könyveinek, elárulja: a Dombó­vári kalendáriumot nem újdon­ságnak, most kitalált szenzáció­nak tartja. Hanem folytatandó — és követendő — példának. Bajá­nak, Kalocsának, Kiskunmajsá- nak, Tiszakécskének, Kecskemét­nek, meg a többi településnek szerte a megyében, az országban, nemcsak a hagyománya, mai le­hetősége van még hasonló kö­tethez, de igénye is. Ballal József GYERMEKÉVEK- GYERMEKÉLET Látod,itt átél! Mennyit vártuk, hogy hulljon a hó! Hány téli vakáció előtt kívántunk egymásnak zimankót, zúzmarát, jeget, ha­vat! És íme, végre itt a tél! Igaz, nem egészen így képzel­tük ... Kevesebb hideggel és több hóval is kiegyeztünk volna. Az úttörő, amint az köztudott: találékony. És szeren­csére találékonyak, ügyesek nevelőik is. Így aztán egyre több az iskolai korcsolyapálya, szánkózóhely, so^an indul­nak téli túrára, havas erdőbe. Ezekről szeretnénk most nektek beszámolni. • Jégfarsang a kecskeméti Zrí­nyi Ilona iskolában. örvendetesen sok jégpálya van Kecskeméten. A legrégebbi a Zrínyi Ilona iskolában „izéméi”, egész évfolyamok korcsolyáznak és csúszkálnak az éjszakánként gondosan újrahizlalt jégen. Az elmúlt napokban pedig egészen új ötletet valósítottak meg: út- törőkamevált rendeztek a jég­pályán. Együtt siklott a bohóc az indiánlánnyail, a fekete kén- dög öreg néni, a huszár és az apacs-fiú. Remekül szórakoztak, és nagyokat nevettek, ha néha- néha tenyerükkel, testükkel is „megkóstolták” a jeget... Jégpályát készítettek a kecs­keméti kertvárosi, a hunyadi­városi, a II. Rákóczi Ferenc, va­lamint a lajosmizsei és o rigóvá— nyi iskolában is. Kiskunfélegyházára már visz- szaérkeztek a kemervcei sí- és szánkó táborban részt vevők, vala* mint a Dózsa iskola Mátrában járt síelői. Ezekben a napokban javában szánkóznak a félegyhá­zi és a környékbeli gyerekek, •kihasználva a tél kínálta lehető­ségeket. Nagyszabású — rajokra, eset­leg csapatokra kiterjedő — szán­kótúrákat tartottak és tartanak a bocsai, császártöltési gyerekek» a kiskőrösi Bem iskola tanulói. Páhiban korcsolyapályát készül­tek csinálni a pajtások, remél­jük. hogy sikerült nekik meg­valósítani tervüket. Hószobrokat készítettek a bajai gyerekek. A benevezők között cso­portok éppúgy szerepeltek, mint egyéni alkotók. A szánkós aka­dályverseny is náluk zajlott, csakúgy, mint a Mórágyra ter­vezett szánkótúra. A gyakorló­iskola tanulói az elmúlt pénteken kisvonattal mentek Gemsncre. Bár erre a kirándulásra évek óta sort kerítenek, megunhatat­lan számlikra a téli erdő, az erdő lakói, a kedves, szelíd őzek, a madarak és a nyulak. A hercegszántói és a szeremlei gyerekek folyamatosan járnak szánkózni, ahogy ezt teszik -— reméljük! — mindazok is, akik nem írtak nekünk erről. Használjátok ki a lehetőséget: legyetek levegőn, amíg nem fáz­tok. de arra vigyázzatok, hogy égő füllel, orral, kézzel már sies­setek zárt helyre. Reménykedünk abban, hogy nem felejtettetek el hógolyóaná sem. Ha csapatok mérkőznek egymás effllen, ne gyúrja lök a golyót keményre, hogy ütése tár­saitoknak ne fájjon! Ne felejt­sétek: ez játék, és nem az a célja, hogy bárkinek fájdalmat okozzatok. Ügy hírlik, már enyhül az idő, bár a tél marad. Használjátok ki, amit a tél kínál, de oko­san, módjával. TUDÓSÍTÓINK JELENTIK • Szánkózni mindenhol lehet, ahol van hó, és nincsenek Jár­művek! (Tóth Sándor felvételei) BÓKKON GÁB „Ketten vagyok” ötéves leszek — majd a nyáron; A sötétben mégis félek. Mackómhoz bújok szorosan —, De mi tesz, ha mégsem véd meg?! A szekrény ajtaja mögött Rejtőzhet hatalmas állat... Tekergő kígyót látok ott, Vagy csak székre dobott sálat? Tudom én jói:, nincs boszorkány! De ha véletlenül lenne?! Ketrecbe dobna, fölfalna! •.. — Persze, én nem hiszek benne. Apró neszekre fülelek, — Milyen mások most a tárgyak — Felém libbennek hangtalan Elfogyó, s megnövő árnyak. Lámpa ég távol az utcán, Hozzám is eljut kevéske fény. — S ha feltérdelek az ágyon, Az ablak tükrében: látszom én. Nézem magam. — Vagyis egymást. „Ketten vagyok!” S igy nem félek! — Megyek hát álomországba: — Mostantól „Másikom” véd meg. REJTVENYFEJTOKNEK Ismét kíná­lunk számo­tokra fejtörőt. Az itt látható diri'b-dara­bokból készít­setek el eigy négyzetet! Ta. nács: az ábrát vág iáitok ki. és ragasszátok rá egy kémé nyebb papír lapra. Az ele meket váigjá tok széjjel, és állítsátok ősz- sze belőlük a négyzetet. A megfejtése­ket — a leraj­zolt eredményt — levelezőlapon küldjétek el szerkesztőségünk cí­mére február 1-ig. (Petőfi Népe Szerkesztősége, Kecskemét 6001 Pf. 76). A helyes megfejtéseket beküldők között tíz darab köny­vet sorsolunk ki, s postázunk cí­Mindig örömmel üdvözöljük tudósítóink között az újakat, így a Tiszasasról — a szomszédos Szolnok megyéből — beszámolót küldő Papp Editet is. Edit arról ír levelében, hogy iskolájuk ugyan nem nagy, de rendkívül barátságos, és úttörőcsapatuk Pe- tőtfi Sándor nevét viseli. Rend­szeresen járnak névadókra, tár­sadalmi esküvőkre. A szakkörök közül a furulya-, tánc- és egész­ségügyi szakkör a népszerű, A szülői munkaközösség az Iskola minden megmozdulásában részt vesz, a tanév kezdetekor közö­sen betonozták ki az udvart. A szolgáltatóház építésébe is besegí­tettek az úttörők. • December második felében nagyszabású papírgyűjtésbe fog­tak a Helvécia-Feketeerdői is­kola úttörői — írja Borbély Dó­műkre. A levelezőlap címoldalá­ra most is írjátok oda: Űttörő- rejtvény. ra. Úgy tervezték, hogy minden­ki három kilónyi papírt hoz, de akadt köztük olyan is, aki 10 ki­lónyit hozott. A papírért kapott pénzt — kétezer-háromszáz forin­tot — az épülő Nemzeti Színház számlájára fizették be. A téli szünidőiben nagy öröm érte Dóráékat: egy pingpong­asztalt kaptak a csapat vezetői­től. Ezekben a napokban pedig már nagy az izgalom a nyolca­dikosok között: kit hová vesznek fel továbbtanulni? Február 9-én nagyszabású far­sangi karnevált terveznek a VIT“ jegyében. Készülnek is javában valamennyien. Rövid műsorszá- mokkal, jelenetekkel. No meg persze jelmezekkel, amelyeket nagy-nagy titokban készítenek. Üttörők tisztelgése A X1MSZ megalaku­lásának 66. év- fordulója tisz­teletére Kecs­keméten a le- ninvá rosi isko­lában decem­ber utolsó nap­jaiban nagy. szabású hon­védelmi sport­napot tartot­tunk — írja le­velében Sán­dor Éva. A Kecskeméti Zo­mánc. és Kád- gyár KISZ- fiataljaival együtt néztük meg az Esküszöm és a Hazámat szolgálom című filmeket. Azután a társaság há­rom részre oszlott. Az első cso­port nagyszabású asztalitenisz- versenyt vívott Pogácsás György és Dolga Flórián honvédek veze­tésével. A helyezették: Gyenge Sándor, Bencsik Gyula és Szűcs Lajos. A röplabdásokat az iskola haj­dani úttörői. Vörös Péter és Nagy Mátyás irányították. A lesi óbb játékosok: őrző Éva és Vörös Szilvia voltak. A harmadik csoportba tartozók lövészeti versenyen indulhattak. Jalcucs Gábor tanár, honvédelmi vezető szervezésében. Minden­ki kétszer ötöt lőhetett, azután bediktáltuk a találatokat. Ná. lünk S. Juhász Jenő lett az első. •Juhász László a második. Kovács Lajos a harmadik. A honvédelmi nap nagyon tet­szett nekünk! Köszönjük vala­mennyi felnőtt vezetőnek, aki pontozott, irányított, vezetett és fényképezett! ÖSSZEÁLLÍTOTTÁ: SELMECI KATALIN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents