Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-22 / 17. szám

1985. Január 22. • PETŐFI NÉPE • %

NÉGY ÉVTIZED SODRÁBAN

Dr. Tompa Béla

Mélykúton élte át a felszabadulást

A mezőgazdasági tudományok doktora, az Agrárgazdasági. Kutató Intézet egyik vezetője, ta. nít egyetemen és több felsőfokú intézményiben. Eddig őt könyve jelent meg. az egyik bolgáirul. franciául és oroszul is. Száznál több tanulmánya közül sokat lefordítottak idegen nyelvre. Fontos! (társadalmi megbízatása van egyebek mellett a Magyar Tudományos Akadémián és a minisztériumiban. A bar itthon és a nagyvilágban című kötetéhez Erdei Ferenc írt előszót.

— A negyvenedik évfordulón jogos a kérdés: hol élte át a fel. szabadulást?

— A szülőfalumban, Mélykúton. Nálunk a háborús napok, hetek alatt is dolgoztaik. Ez nagyon emlékezetes és meghatározó élmény maradt számomra. Különösen. mert híre ment. hogy egyes helyeken tömegesen menekülnek, bújnak el az emberek. Nem sokkal később egy másik esemény volt rám nagy hatással: édesapáimmal együtt léptünk ,be a pártba.

— Mi következett azután?

.— Középfokú iskolában kertésznek készültem, Baján. Már fiatalon megfogott a város fel. szabadult, eleven kulturális élete. Azután következett a NÉKOSZ. időszak, a heves viták és a gyors cselekvések kora. Egyetemen tanultam, előbb itthon, később a Szovjetunióban. Hazatérésem után Agasegyházán. az állami gazdaságban főkertész lettem, majd ugyanott párttitkár. Gyakran gondolok arra. hogy azokban az években nem választottuk mée el úgy a szakmát a politikától, annak mindennapi gyakorlatától. Nem a minősítésért, csakis a tény kedvéért mondom, hogy a politika ilyen vagy olyan formában. céllal mindemkinék életeleme volt.

— Nagyon hamar magasabb beosztásokba került...

— A megyei pártbizottságon

mezőgazdasági osztályvezető voltam. majd később, mint a megyei tanács elnökhelyettese dolgoztam, hasonló feladatokkal. Ekkor már teljes volt az elhivatottság tudata (bennem. Persze tudtam én addig is. hogy mit akarok és miért, ám a távlatokban való gondolkodás kialakulásához bizony idő kell. Hozzájárult ehhez, hogy Erdei Ferenc óriási hatással volt rám. Azt javasolta nekem: válasszak magiamnak tudományt. En az agrárközgazdaságot választottam. Ettől fogva a szőlészet-borászat lett a jegyesem. Erdei szavaival ez az életnek volt címezve. Miközben lendületesen folyt a mezőgazdaság szocialista átszervezése, melynek megyénkben egyik irányi, tója voltam, naponta dédelgettem a „jegyesemet” is: csírájukban ott voltak bennem a későbbi tanulmányok.

• — Volt-e valamilyen különösen emlékezetes élménye, mely hatott későbbi életére, műn- kálkodásátra?

— 1960—65 között a nagy átalakulás. a nagyüzemi gazdálkodás térhódítása, öt esztendő alatt soha történelmünk során annyi szőlőt és gyümölcsfát nem telepítettek még. mint akkor. S nagyszerű volt. hogy aeitációnk- kal. érvelésünkkel egvre többeket sikerült meggyőzni a változtatás szükségességéről. Nehéz dolguk lesz az íróknak, művészeknek, ha egyszer igazán élethűen akarják visszaadni műveikben azoknak a napoknak a hangulatát, örömeit, kétségeit, és félelmeit Mert ne hallgassuk el ez utóhbit sem. Az eredmények birtokában ma már nyugodtan leheltjük. Am ezt megelőzően volt egy másik maradandó élményem is. Az 1956-os nagy árvíz, amikor a feszültségek, az érzelmek társulni tudtak, hiszen a veszély összekovácsolja az embereket. Így tehát nálam a változások korá. hoz társult a megvilágosodás kora. Egyre jobban foglalkoztatott, hogy miért is vagyunk a földön, mi dolgunk itt? Kerestem és megtaláltam a választ magamnak. Hogy hasznosan cselekedjünk. Ügy. hogy minél többet tudjunk, értsünk mindabból, ami körülvesz bennünket.

— A minisztérium kertészeti osztályának vezetője lett 1965- ben. Nem okozott gondot, hogy el kellett szakadnia annyira szeretett megyéjétől, az egykori harcostársaktól?

— Nem szakadtam el szinte senkitől. Nemcsak akkor, de ma is mindent tudok arról, ami itt történik. Szorosan ide kötnek az elvtársaim, barátaim, szerteágazó kapcsolataim.

— Jelenlegi munkahelyén, az Agrárgazdasági Kutató Intézetben mit tart önmaga számára a legfontosabbnak?

— A kutatás központjában a legfőbb lényeget, a tudományos megalapozottságú fejlesztést. A már említett idézet szellemében úgymond, az életnek címezve. Ami alatt azt értem közelebbről, hogy nem zárkózhatunk be a laboratóriumba, könyvtárba-irat- •tárba. nem bújhatunk el az emberek az élet elől tudományos szenvedélyünk kedvéért. Hanem együtt kell lélegezni, izgulni, örülni, aggódni azokkal, akik a tudományra alapozva a gyakorlati életben, a termelésben munkálkodnak.

— ön széles körben ismert — és elismert ember. ' Tevékenységéért kiérdemelte a Szabadság Érdemrendet, megkapta a Munkát—Paraszt Hatalomért meg. tisztelő kitüntetést, és magáénak mondhatja a Felszabadulási Emlékérmet. hogy a többit ne említsük. Sőt több külföldi kitüntetése is van. Tiszteletbeli tagja a spanyolországi St. Humbert Aka. démiának. ahol előadást tort. Bizonyára elégedett ember ...

— Miért legyek álszerény, vagy miért ne legyek egészen őszinte? Örülök minden sikernek, elismerésnek. Más kérdés — s nyilván nem értik félre —. hogy keményen megdolgoztam mindenért. Semmit nem adnak ingyen. Nem is lenne teljes az öröm, ha úgy lenne. Elítélem azokat, akik megfelelő tudás, felkészültség és kellő szorgalom nélkül, ügyeskedve akarnak érvényesülni. Ez nagyon bosszant.

— Említette a régebbi kapcso. latait. Kérem, mondjon valamit az újabbakról is.

— Ha az ember Gödöllőn. Sopronban. Moszkvában vagy éppenséggel Kecskeméten tart előadást, vesz részt értekezleten vagy más eseményeken, olyankor mindig van mód újabb barátok szerzésére. És természetesen' a régi kapcsolatok erősítésére. Ez nagyon jó dolog. Élteti, erősíti azt. akiben megvan az igény erre. És örömre hangol, ha betoppannak hozzám Bács-Kiskun megyei kol. légáim, barátaim. Az élmény szempontjából ez fordítva is így van. Mélykúton jó érzéssel láttam, hogy az egykori libaúsztató helyén, a község központja menynyire átalakult, megszépült, városiassá lett.

— Túl a mélykúti tapasztalatokon, milyennek látja a mosta, ni Bács-Kiskun megyét?

— Szülőfalum kicsiben példáz, za az egész megye fejlődését, nagyarányú, átalakulását. Legfeljebb néhol még szembetűnőbb a változás. Az „ország éléskamrája". ahogy mondani szokás, mindig felmutat valami újat. Itt talán az átlagosnál is többen vannak, akik kezdeményezők, akik merik vállalni a kockázatot. Róluk mindig szívesen hallom, olvasom a híreket, beszámolókat. Egy-egy csendesebb órán gyakran arra gondolok: milyen jó, hogy részese lehettem a kezdeteknek, az alapozási munkálatoknak. Ezért hálás vagyok megyém, nek.

Varga Mihály

Helyi díjszabással Katonatelepre^!

Beszélgetés Rigó Istvánnal, TT-á/ l r g

a Volán 9. számú Vállalat igazgatójával llvlvliy Pßyrifl

Szombaton került nyilvánosságra a Minisztertanács közleménye az áremelésekről, a Jövedelmi intézkedésekről. A városi közlekedési díjak — — mint ez a közleményből kiderült — február 1-től differenciáltan emelkednek, átlagosan 55—60 százalékkal. Ebben az ügyben kerestük fel Rigó Istvánt, a Volán 9. számú Vállalat igazgatóját és kértünk tőle tájékoztatást.

— A megye városaiban hogyan fejlődött az elmúlt időszakban a helyi közlekedés?

— Folyamatosan bővült a helyi közlekedés vonalhálózattá, 1966 és 1984 között Kecskeméten 14-ről 23-ra, Baján 7-ről 10-re nőtt a vonalak száma. Oj lakóterületek kapcsolódtak be a helyi közlekedés rendszerébe, Kecskeméten a Széohenyiváros, Baján az újvárosi lakótelep, Kiskunfélegyházán a Petőfi- város. Jelentősen növekedett a vonalak hosszúsága. Az átlagos vonalhossz az 1966. évi 4,3-ről 1984- ben 5,5 kilométerre növekedett. E két időpont között az éves uitasszám Kecskeméten a 8,3 millióról 35 millióra, Baján 2,1 millióról 9,7 millióra növekedett. Jelentősen fejlődött a tömegközlekedési feladatokat ellátó autóbuszpank a típusváltással, a korszerű, nagy befogadóképességű autóbuszok 'beállításával. A kialakult színvonalat — bár vállalatunk pénzügyi lehetőségei nem növekednek — szeretnénk javítani, legalábbis megtartani, de ez önmagában is jelentős többletráfordítást Igényel.

— Hogyan alakultak a tömegközlekedés költségei az elmúlt időszakban?

— A jelenlegi díjszabás 1966 óta változatlan, s ettől az időtől számítva az üzemeltetési költségek 3—3,5-szeresére emelkedtek. Növekedett az autóbuszok üzemanyag- és javítási költsége, valamint jelentősen változtak a beszerzési árak is. Amíg egy hagyományos „faros” autóbusz 470 ezer forintba került, addig egy jelenlegi városi kivitelű autóbusz ára 1,5 miililió, a csuklós autóbuszoké több mint 2 millió forint. A jelentős költségnövekedést más Volán-tevékenységeik eredményének terhére tudtuk részben kiegyenlíteni.

— Február 1-től kezdődően müven értékű bérletjegyet, illetve milyen menetjegyet kell az utasoknak vásárolni?

— A díjszabásváltozástól kezdődően — az új értékű jegyek elkészüléséig — a bérlet nélkül utazóknak a jegykiadó automatánál 2 darab jegyet kell

megváltani, kétszer két forintos értékben, a jegykiadógép nélküli j ára tahikon hasonlóképpen kell a gépkocsivezetőnél megvásárolni. A bérletjegyeket a régi nyomdai formában és értékmegjelöléssel, de az új áron árusítjuk. A bérletjegyek ára azonos Kecskeméten és Baján: az egyvonalas 80, az összvona- ias 130 forint. A többi településen, ahol helyi járatú autóbusz-közlekedés van, a teljesárú helyi egyvonalas (bérletjegy ára: 70, az összvonalasé 120 forint. A tanuiló- és nyugdíjasbérietjegy ára minden településen változatlanul 30 forint. így nem növekszenek a nyugdíjasok és nagycsaládosok terhei.

— Lesz-e változás a Kecskeméthez tartozó települések díjszabásában?

— Igen. A díjszabásváltozástól kezdődően régi kérést is teljesítünk. Kiterjesztjük a helyi díjszabást a Kecskemét-Hetényegyháza, illetve a Kecske- mét-Katonatelep útvonalakra is. A Kecskemét-He- tényegyházi vonalon a járatok 15-ös jelzéssel fognak közlekedni. A végállomás és a szakaszhatár között 4 forintos menetjeggyel, vagy egyvonalas bérlettel lehet utazni. A szakaszhatár a Hullám Vendéglő elnevezésű megállóhely. A teljes vonal-, illetve a szakaszhatár-átlépések esetén csak az össz- vonalas bérletjegyek érvényesek, a menetdíj kétszer 4 forint a jelentős, 14,1 kilométeres vonalhosszúság miatt. A nyugdíjas- és tanulóbérletjegyek természetesen az egész vonalon érvényesek. Ugyancsak február 'l-től Kecskemét-Katonatelep között a meglevő^ járatok 23-as jelzéssel közlekednek, a helyi díjszabás feltételei mellett.

— Mit célszerű még tudni a változásokkal összefüggésben?

— Az 1985. január hónapra megváltott valameny- nyi bérletjegy február 5-én 24 óráig, az eredeti feltételiek mellett jogosít utazásra. Azok az utasaink, akik most szeretnének bérletigazolványt váltani elővételi pénztárainknál, 2 forint kezelési költség és a kiállításhoz szükséges egy, újkeletű 4 x 4-es fénykép ellenében kaphatják meg 'bértetigazolványai- kat. A nyugdijasbérlet-igazalvány kiváltásához a továbbiakban még az utolsó nyugdíjfolyósító szelvény bemutatása is szükséges. Az elővételi pénztáraknál megfelelő mennyiségű 2 forintos érmékkel állunk utazóközönségünk szolgálatára. Autóbuszjáratainkon, szolgálati helyeinken részletes felvilágosítást tudunk nyújtani utasainknak. Ugyanakkor szórólapon is adunk tájékoztatást a megváltozott díjszabásról és utazási feltételekről — mondta befejezésül Rigó István.

Gémes Gábor

Zamatos, hidegtűrő almaújdonságok

SZAKMÁT IS SZEREZNEK

Pályázat

tiszthelyettesi

iskolára

! A! Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel azokat a fiatalokat, akik a dolgozó ' nép fegyveres szolgálatát hivatásul választva a Magyar Néphadsereg tiszthelyettesei kívánnak lenni. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, feddhetetlen előélet, erkölcSi-politikai megbízhatóság. egészségi alkalmasság, ál- talános iskolai, vagy ennél magasabb végzettség, a tiszthelyettesi iskola kezdetéig betöltött 17. életév, de 25 évnél nem idősebb életkor. '

, A jelentkezők pályázhatnak gépesített lövész, műszaki, csapatfelderítő, lghaféköCSfctő,' műszaki-technikai, tüzét* lb$8- patlégvédelmi légvédelmi ra* ■ kétatüzér, vegyvédelmi, fegyver- és lövegtechnjkai. optikái, és infratechnikai. lokátor, és rakétatechnikai, vezetékes híb- adótechnikai és parancsnoki, vezetéknélkü 11 . biradóteíhnf- ,

kai és parancsnoki rádió*

, elektronikai, I rádiófel derítő, harc í é rmú t«Hn: k 11 rádiótechnikái. remi If birkán v- és ; haitómil-mcfli.'iniK-nj elektromos műszer-oxigén-mechani- kai fedélzeti iá imtchnrii- kal ft dt ize t r< > n * i u kai hadbi" i 1 jpp| eiilrruí-, üzemanvagts szállító egészségügyi, valamint elhelyezési és ügwiteli szakokra Ä^Ä^tiSZthelvettesi * iskoltin a ^ jllMialrnénvi

Hatók teljes ellátásban í'letBBWMraHwBMMá ménytől függően —• tabu Írná*

I

hm pótlékban részesülnek. A tanulmányaikat eredményesen hefejező hallgatók hivatásos állományba kerülnek, tiszthe- lvettesi rendfokozatot kannak: ez.zel eavideiűfeg sz.akmunkás- kéoesítést

A tiszthelvettesl lakóiéig nálvázók jelentkezési laoot |||| r*«avei 'és Temi vívódéiról. Rtidnnpftten a ' ffővnrosi .HsdkinBéSzíta T*a- mnesnoksástól p *an*üŐll|-( ez t$\óls lovosatótától á soriénv kant,

a i'r-MnV hntár: dő: már-.

Üj almafajtákat nemesítettek ki az Üjfehértói Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézetben. A gyümölcsfaújdonságok jól alkalmazkodnak a térség termőhelyi, természeti adottságaihoz, bőhozamúak, a kártevőkkel és az időjárással szembeni tűrőképességük nagyobb a korábbi fajtákénál. A „Jonagold” a hagyományos fajták legszebb színeit és kellemes ízeit egyesíti

termésében, a „Summer Red” gyümölcse mínusz 10 fokos hideget vészelt át a fán károsodás nélkül, az „Ozark Gold” almája a fáról lehullva sem foltosodik,- az „Idared” termése pedig októberben szedhető, ‘és hűtés nélkül is hosszan tárolható.

A kísérletek eredményeit a napokban ismertették Ojfehértón a vajai Nyírkert Almatermesztési Rendszer harmincöt taggazdaságának szakembereivel. Az éppen tízesztendős almatermesztési rendszernek jelentős szerepe van a kutatóintézetben nemesített fajták nagyüzemi kipróbálásában és elterjesztésében. A már eddig is jelentős területen elvégzett ültetvény-korszerűsítés, fajtaváltás eredményeként tavaly hektáronként a megyei átlagnál két és fél tonnával többet termeltek a Nyírkert taggazdáságaiban.

Okulva gyarapodni

Megszoktuk, hogy az új év változásokat hoz: módosított szabályozórendszer késztet minden vezetőt a gazdálkodás felülvizsgálatára, átértékelésére. Ismerkedni kell — sőt „barátságot” is érdemes kötni — az újdonságokkal, amelyek száma most nem csekély, ha az új vállalatvezetési, bérezési formákra gondolunk, vagy éppen a bankrendszer változására.

Szóval, van mit megtudakolni, s a legjobb az, ha „első kézből”, vagyis azoktól kapunk tájékoztatást, akik részesei voltak a szabályozások kidolgozásának, és elmagyarázhatják. miért volt szükséges egyes passzusok bevezetésére, mit akar a kormávv elérni egy-egy fnódosítással? Általánosságban mindenről tájékozottak az emberek, azonban a szakvezetőknek ennél többre van szükségük ahhoz, hogy az általuk vezetett gazdasági egységek a legjobb döntéseket hozhassák.

A megye mezőgazdasági szövetkezeteinek, társulásai, nak elnökei, párttitkárai ebben az évben is külön öt napot szántak az új ismeretek megszerzésére. Már hagyó, mány, hogy a Kiskunsági, valamint a Bácskai és Dunavidé- ki Tsz-szövetségek együtt rendezik meg az évadnyitó információ-gyűjtő előadássorozatot. Az idén januárban Bu-. dapesten, a Szövetkezetek Házában országos hatáskörű intézmények, hivatalok vezetői tájékoztatták a szövetkezeti gazdákat.

Dr. Villányi Miklós, a MÉM államtitkára plasztikusan elmagyarázta. mire száhnithat- nak az idén a szövetkezetek, s arról is szólt, hogy a minisztérium milyen segítséget tud adni a gazdaságoknak. Előadásából, s ezt követően a kér. désekre adott válaszaiból megtudták a jelenlévők, hogy 1990-ig várhatóan milyen lesz agrárfejlődésünk. Dr. Kiss Pál, az MNB elnökhelyettese igen sok információval látta el a tsz-vezetőket:' elmagyarázta, mi lesz a hitel- és jegybank feladata, mi .célt szolgálhatja vállalatközi hitele a leasing. és a kereskedőház —, hogy csak néhány szót. kifejezést idézzek azok közül, amelyeket a jövőben sokszor em. legetünk. Dr. Szerdahelyi Péternek. az Országos Tervhivatal főosztályvezetőjének dinamikus. konstruktív előadása jó hangulatot teremtett, különösen azért, mert őszintén sorolta gondjainkat, hibáinkat. az ezekből adódó tenniva. lóinkat, és elismerte: a jelenlévők kritikai megjegyzéseinek nagyobb része jogos ... Török István külkereskedelmi államtitkár a minisztérium jó munkájáról, és az értékesítési lehetőségeinkről beszélt, nem túl biztatóan.

Olyan világpiaci tendenciák boncolgatására is volt mód, amelyekhez alkalmaz, kodni kellene, ha volna elég pénzük az üzemeknek, a termékmódosításhoz, vagy akár a minőségi váltáshoz. Mivel egyelőre nincs, az eladási gondok megmaradnak, s emiatt a bevételek nem növekednek úgy, hogy lehetővé váljanak a szükséges nagyobb fejlesztések ... Ez az ördögi kör. úgy tűnik, lassan évtizede ki. sért, s kilépni belőle nem bír a magyar gazdaság. A feladatokkal a külkereskedelem nagyon nehezen birkózik meg. Várják az eladók — a szövetkezetek is — hogy új, de legalábbis jobb piacokat találjanak üzletkötőik, hazafias érzelemből, és az anyagi érdekeltség hatására. Dr. Medgye- si Péter pénzügyminiszter- helyettes egyebek között azt mondta el, hogyan szorítja rá a szabályozórendszer a gazdaságokat az élőmunkával való takarékosságra. Ugyanis drágán termel a magyar gazdaság. s ezt a termékeink árában nem ismerik el a külföldi vevők. Szó volt az ország egyensúlyi helyzetének megőrzéséről. az adósságtörlesztésekről, s az ezzel kapcsolatos intézkedésekről, úgy is mondhatom: kényszerintézkedésekről.

Amikor országos dolgainkról esik szó, nem szükségtelen szűkebb pátriánkról sem hallani. A tanfoíyamszervezők ezért kérték fel a megye vezetőit is egy-egy előadásra. Az első napon dr. Gajdócsi István megyei tanácselnök beszélt, nemcsak az agrárgazdaságról, hanem a községfejlesztési témáktól a kecskeméti színházi ügyekig sok mindenről. A zárónapon Romany Pál. a megyei pártbizottság első titkára a kongresszusi felkészülésről. a megye politikai, gazdasági .törekvéseiről tájékoztatta a résztvevőket.

„Igy. kerek" jegyezték meg sokan az, előadássorozat végén. Az. elhangzottakból érzékelhető volt az irányító szervek cselekvőkészsége, egy- egy témával kapcsolatos állásfoglalása. ami mindenképpen hozzájárult ahhoz, hogv a tsz-vezetők elcsíphessék azt a fonalat, amely kivezető lehet egy-egy bonyolult helyzetből. S nem volt kisebb annak haszna sem, hogy együtt voltak öt napig a szövetkezetek vezetői, elmondhatták egymásnak aondjaikat. és tapasztalatot cserélhettek — okulásul.

Csabai István

A GAZDÁTLAN 13-AS

Kihaló mesterségek Félegyházán

Kocsigyárban, amint ezt a tengely végén lévő fényes rézgomb tanúsítja. Félegyházán valami* kor 23 ilyen négykerekű futott, de az utolsónak 24-es volt a sorszáma. A 13-as táblát senki sem akasztotta ki. féltek, hogy utasok híjáin tönkremegy a kocsis...

A konflis elé fogott ló éppen patkolásra szorult, és így Czakó Dezső bácsit, a kovácsot — valamint Bállá Józsefet, segédjét — is megismerhettük. Dolgozik még az öreg kézműiparos. bár egyre kevesebb négylábú van a városban. A kocsigyártás és lópatko- lás mestersége már csak a hires, bugaci négyesfoga tokban él tovább. —bfi—

Kiskunfél. egyházán a Mikszáth Kálmán utcában olyan szerencsénk volt. hogy egyszer, re két kihalófélben lévő mesterség kép. viselőivel is találkozhat, tűnik.

A 74 éves Hegedűs Antal még ma is fogja a gyeplőt. noha kevesen járnak már bérkocsival. Közel negyven esztendeje ül a bakon, azonban a konflis még ennél is idősebb. A század elején készülhetett a Reitter-féle Császári és Királyi Udvari