Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-04 / 2. szám
1985. január 4. • PETŐFI NÉPE • 5 Amerigo Tot emlékezete • Megyei vezetők társaságában Kecskemét tőterén. (Tóth Sándor felvételei) „Világnagy kezével ha művet formáz Amerigo Tot, világba szédit...” — írja a szobrászról a költő Juhász Ferenc. Szeptemberben 75. születésnapján köszöntöttük, most végleg búcsúzunk tőle. Mint embert, egész életében legenda övezte, azután is, hogy a 60-as évek végén váratlanul beállított a magyar művészeti életbe. 1909-ben Fehérvárcsurgón született, Tóth Imreként, 60 évvel később világhírű szobrászként adományozta szülőfaluja templomának a hazatérésnek, az otthonra találás vágyának jelképét, a csurgói Madonnát. Az élete folyamán örökké az emberiségért viaskodó művészt a fasizmus kényszerítette vándorlásra, de mindvégig magyar maradt. „Pályája — emberi sorsa és alkotói eredményei — évtizedek óta alakítóan részese a földünkön az emberért „emberi megváltást,, vállaló kortárs művészetnek" — írja róla a tavalyelőtt megjelent Tot-album bevezető tanulmányában Bereczky Loránd. Hazánkban Csurgó, Pécs, Tihany és Gödöllő után Kecskemét is magáénak mondhatja a művész egyik alkotását. A Mikrokozmosz a makrokozmoszban című, Bartók Bélának dedikált nonfiguratív térplasztikáját júniusban avattuk a város főterén. • Pálfy Gusztáv alkotásai között. „Valahogy az volt az érzésem, hogy sok év után a föl-földobott kő valahol mégiscsak leesik és egészen biztos, hogy nem akarok itt leesni” — vallotta 1981-ben Rómában. „Szóval, ha le akarok esni, akkor már ott fogok leesni, a szülőhazámban. Ott akarok leesni. Valahol az embernek .be kell végezni egy életet, és nem akarom itt befejezni.” Amerigo Totot ma helyezik örök nyugalomra a Farkasréti temetőben. 9 Ifjú Bartók Béla a Mikrokozmosz a makrokozmoszban címűi Kecskeméten fölállított szobor előtt. FORINTBAN NEM MÉRHETŐ HASZON Kecskemét — konferencia város? Soha annyi tudományos tanácskozást, konferenciát nem rendeztek máig Kecskeméten, mint 1984-ben. Volt közöttük országos és nemzetközi, egynapos és többnapos, s a témákat nézve is változatos a skála. A < környezetvédelemtől az ortopé-' diáig, a kajszitermesztéstől a méréstechnikáig terjed. A szakmai és kulturális tanácskozások rendezése sokféle előnnyel jár. A többszáz résztvevő biztos bevételt jelent a szállodáknak, éttermeknek, növeli az /üzletek forgalmát. A kongresszusi turizmus virágzó idegenforgalmi üzletág. Ennéd is fontosabb gyakran a forintban nem mérhető haszon. A messziről összesereglett szakemberek lendületet adnak a helyi szellemi életnek, hazatérve pedig hatásos népszerűsítői lelhetnek a házigazdák vendégszeretetének, a megismert város, tájegység értékeinek. Nem véletlen tehát, hogy sokszor kiélezett vetélkedés folyik egy-egy konferencia rendezési jogáért. Komoly rangot jelent, ha egy település kivívja magának a címet: konferenciaváros. Budapest az utóbbi években — központi támogatással — jelentősét lépett előre ezen a területen. A Novotel Szálló melletti kongresszusi központ kétezer résztvevős nemzetközi kongresszusok rendezésére is alkalmas. Vajon a fővárostól másfél órányira • fekvő megyeszékhely, Kecskemét milyen eséllyel vehet részt ebben a versengésiben? A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az esélyek nem lebecsülendők. Hogyan látják a lehetőségeket, akik a gyakorlatból ismerik a konferenciaszervezés ezernyi buktatóját? Kedvező adottságok A legtöbb tanácskozásnak a város egyetlen ilyen célra épült létesítménye, a. Tudomány és Technika Háza ad otthont. Vdr- da Egonná, a házait fenntartó MTESZ szervező titkára bőséges tapasztalattal , rendelkezik e területen: — Amikor például országos testületek ■ mérlegelik, hol rendezzék tanácskozásukat, sok minden szól a javunkra: Kecskemét minden országrészből könnyen megközelíthető, a rendezési költségek pedig jóval alacsonyabbak, mint Budapesten. Nagyon kedvező adottság, hogy egy helyen, a városközpontban található minden, ami a rendezvényhez szükséges. Nem utolsó szempont a tanácskozások miiliője. Szervezők és résztvevők általában nagyon elégedettek az épületbelső nyugodt, barátságos, mégis ünnepélyes hangulatával. Mi, akik itt dollgozunk, ugyanakkor érezzük, mennyire hiányzik az építészeti környezethez méltó színvonalú technika. Videorendszer, tolmácsberendezés, a kor színvonalán álló hangosítás és hangrögzítés — ma már nem számít különleges kívánságnak a szervezők részéről. A MTESZ nem tud a fejlesztésre pénzt fordítani, hiszen az épület fenntartása is sokba kerül. A konferenciaszervezés másik visszatérői igondja az elszállásolás. A résztvevők természetes igénye a fürdőszobás szállodai elhelyezés. Kecskeméten a szálláshiány legfeljebb nyáron, a kollégiumok bevonásával enyhíthető. Nem vagyunk profik A tanácskozások színhelyének megválasztásában nagy szerepet játszik a helyi szakmai műhelyek szellemi kisugárzása is. A Hollós József megyei kórház különböző osztályai 1984-ben négy jelentős orvoskonferencia házigazdái lehettek. Ezúttal nem az emögött álló szakmai teljesítményről érdeklődtem, hanem a szervezés feltételleiről. Weither Endre, a dokumentációs és információs osztály vezetője részt vett mindegyik tanácskozás előkészítésében: — Szerencsés helyzetben vagyunk, mert a kórház kétezerötszáz dolgozójából mindig tud mozgósítani egy maroknyi lelkes szervezőt. Alapvető fontosságú a város üzemeinek támogatása. Nélkülük nem lennénk képesek nemzetközi konferenciákat rendezni. Hogy, mi kell még a sikeres szervezéshez? Jó kapcsolat a Technika Házával, aj Petőfi Nyomdával és mindenekelőtt az IBUSZ-szall,.. ahol egy vendégfogadásban jártas, rutinos gárda dolgozik. Emellett segít a város 'gazdag kulturális kínálata, például a könnyen élérhető kisebb múzeumok. Sokan később visszatérnek, hogy megnézzék, amire a tanácskozás alatt nem jutott idejük. Az onvoskonferenciák tapasztalataiban is visszaköszön a szállodakérdés. Kecskeméten ma elsősorban a szűk szállodai kapacitás akadályozza a szervezést. Luxus kategóriájú és olcsó szálláshelyekből egyaránt többre lenne igény. Weither Endre egy másik tapasztalatot is megfogalmaz: — A szervezőmunka minidig óriási energiát emészt fel. Hiszen mi ebben nem vagyunk profik, a napi munkánk mellett csináljuk. A városban nincs igazi gazdája a konferenciaszervezésnek. Nincs olyan szervezet, amelyik a szabadidős programok összeállításától az üdvözlő feliratok elkészítéséig mindent magára vállalna. Nem ismerte még fel ebben senki az üzletet ... Előbb-utóbb megtérül Valóban, ma az a helyzet, hogy minden intézmény önállóan, saját munkatársaival szervezi a tanácskozásokat. Részben anyagi okokból, részben más lehetőség híján. Így gyakran becsúsznak a gyakorlatlanságból adódó pontatlanságok, szervezési hibák: Történt már lépés a szakosított előkészítés' feflié is. Megalakult a megyei rendezvényiroda, melynek tevékenységi körébe tartozik a konferenciaszervezés. Mint Vécsy György' irodavezető elmondta, nem az utazási irodák feladatát kívánják átvenni, hanem egyeztető, a közreműködőket koordináló szerepet vállalnának a kecskeméti rendezvényeken is. Könnyítve ezzel az intézményekre háruló szervezés terhét. Lesz alkalmuk bizonyítani az elképzelés helyességét 1985-ben, többek között a nemzetközi kaiszi-szimpoziumon. Megkezdték már a többi idei konferencia előkészítését is a város tudományos és szakmai műhelyeiben. Tudva, hogy a befektetett munka előbb vagy utóbb megtérül. i Lovas Dániel 9 GYERMEKÉVEK- GYERMEKÉLET Ilyen volt...! Nagyszerű esemény színhelye volt az elmúlt napokban Kecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Központ:, itt tartották hatszáz kecskeméti kisdobos és úttörő fenyőünnepét! Az esemény nagyszerűségét az adta, hogy minden iskolát illetve úttörőcsapatot képviselhetett valaki, és jelen voltaik a megyében élő nemzetiségiek ének- illetve tánccsoportjai, bemutatták műsorukat. A fenyőünnepre a délelőtti órákban befutottak a gyerekeket hozó autóbuszok. A szervezők a kiskőrösi és a bácsalmási úttörőket a Szórakaténusz játékműhelybe vitték, a kalocsai, bajai, kécskei és kecskeméti úttörőket a Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonba, a többieket a művelődési központba. Mindhárom helyszínen nagyban készítették az ajándékokat, gyöngyöztek, sütötték a mézeskalácsot, készítettek babát, hajtogattak papírból díszeket, bőrből apró használati tárgyakat. Volt idő csereberére, gyer- mekkaszinóra is. Azután sor került a nagyszínpad! szereplésre. Izsáki kisdobosok nyitották a sort, ötletes bemutatójuk megérdemelt sikert aratott, külön jutalmazták a 'nézők az eddig még nem látott kosztümmegol• A képen a kalocsai betlehemei játék résztvevői: Farkas Andrea, Németh Gabi, Búzái Kati és Zoli, Kovács Tibor, a hercegszántói bu- nyevác tamburások: Brikity Kati, Kiss Gábor és Hercz Aranka, s kiskőrösi táncosok: Jeszenszky Erika, Bolemányi Edina és Benyé Erika, valamint a hajósi kisdobos-táncosok: Beiter Bernadett, Gombkötő László, Palkó Anita és Tamás Mária. (Méhesi Éva felvétele) dást. Bemutatkoztak a nemesnádudvariak — karácsonyi dalokat énekeltek —, a császártöltési fúvószenekar ifjú zenészei, a kiskőrösi szlovák táncosok, a felsőszentiváni tambura- zenekar tagjai, és végül a kalocsaiak, betlehemes játékkal. A nagyszerű eseményt az előcsarnokban pompázó óriási fenyőfa előtt tartott játék zárta. A késő délutáni órákban indultak haza a kedves és ifjú vendégek, vitték magukkal a fenyőünnep szép emlékét. A szabadság lángja... akció kapcsán rendeztek járőrversenyt a kecskeméti leninvárosi iskola úttörői, Jakucs Gábor tanár vezetésével. Az eseményre 19 úttörőcsapat nevezett be, s izgalmas feladatokat teljesítettek a gyerekek. Az erről szóló tudósítást Magó Ági, a Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthon Kispolitikusok szakkörének tagja írta meg. „Kecskemét felszabadulásának tiszteletére rendezett járőrversenyen hat állomás volt, ahol öttagú brigádok adtak számot felkészültségükről. Bizony, sok mindent tudtak! Tudták a felszabadulás minden fontos dátumát, tudták, hogy Dondé őrnagy volt Kecskemét első szovjet katonai parancsnoka, hogy Grigorij Csuhraj a kecskeméti haidikórházban feküdt betegen... Az ünnepélyes eredményhirdetésre az iskolánkhoz közeli középiskolában került sor. Az első helyre a Petőfi-iskola úttörői, a másodikra a Béke tériek, a harmadikra pedig mi, leninvárosi úttörők kerültünk. Valamennyien könyvjutalmat kaptunk!” Figyelem! A Gyermekélet — Gyermekévek . a továbbiakban minden második héten, kedden jelenik meg. A következő összeállítást január 15-én olvashatjátok. Kérjük úttörő-tudósítóinkat, hogy a téli szünetről szóló beszámolóikat január 10-lg küldjék el a szokott címre: Petőfi Népe Szerkesztősége, Kecskemét, Mül Ff. 78. Úttörőcsapatok iskolán kívül BODNÁR ISTVÁN: Barangoló bolondozások A tassi vasúton Bús a tassi vasutas. Lyukas minden tassi kas. Nem utazhat Tassra kasért vasúton a sok utas. A zajtái csönd Nem tűri a zajt a Zajta, mert a nép itt ilyen fajta. És ha mégis bőg a marha, elfojtja a zajt a pajta. A magyi piacon Jól megy ma a magyi meggy. Minden magyar Magyra megy. S ki a meggyből nem kapott, kap egy magyi meggymagot. Sóstón Víg a halász éjjel-nappal, tele a tó sózott hallal. Nincs itt gondja semmi másra, nem kell só a paprikásra. Seltne« Katalin || 1 ■fii ■PHi MHMBl A napokban újabb területi, iskolán kívüli úttörő- csapat alakult a fővárosban. A Csepeli Ifjúsági Pantomim együttes tagjaiból szerveződött gyermekközös, ség Latinovi ts Zoltán nevét vette fel. Ez idő szerint Budapesten öt hasonló, a hagyományostól eltérő felépítésű úttörőcsapat működik. Ezek az új szervezeti formáik az 1984—8(ö-ös úttörőévben induló mozgalmi kísérletek eredményeképp jöttek létre — tájékoztatták az MTI munkatársát az Űttörőszö vétség Országos Tanácsánál. A' 'kísérletek elsősorban az Üttörőszövetség szervezetének fejlesztését szolgálják, de az egyes tevékenységi formák módosítására, megújítására is lehetőséget (kinálnak. A kezdeményezés országszerte kedvező visszhangra talált, eddig mintegy száz településen alakítottak ki a hagyományostól eltérő felépítésű, vagy iskolán kívüli úttörőcsapatot. A helyi sajátosságoknak. működési feltételeknek megfelelően különböző típusú közösségek szerveződtek. Mintegy ötven helyen — például Fertődön, Csehimindszenten. János házán, illetve Budapesten,, a XXI. kerület, Guszev kapitány utcai általános iskolában — azonos érdeklődésű, de különböző életkorú gyerekeket tömörítő szakrajokat, szakőrsöket hoztak létre. Volt, ahol a művészeti, technikai tantárgy- csoportokhoz kapcsolódó közösségek alakultak ki, megint máshol az azonos lakóhelyű gyerekekből szerveződtek otthoni rajok, őrsök. Egyebek közt budapesti, 'törökbálinti, halásztelki és kisA Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa határozatot fogadott el az úttörőcsapatok természet- és környezetvédelmi tevékenységének továbbfejlesztésére. Hangsúlyozták: a kisdobosok és az úttörők részvétele a természet- és környezetvédelemben fontos tevékunhalasi tanulócsoportokból alakultak olyan úttörőőrsök is. amelyek egy adott közösségi vállalás teljesítésére, meghatározott időtartamra szerveződték. A kísérletek negyedik típusa az általános művelődési központok és az úttörőcsapatok kapcsolatára épül. E speciális művelődési intézmények egyik fontos sajátossága az. hogy a hatókörükben élők olyan szolgáltatásokat élvezhetnek, amelyek másutt még hiányoznak az alapellátásból. A kísérletre önként jelentkező úttörőközösségiek — egyebek közt Halásztelken, Pécsett és Mezőlakon — arra keresik a választ: milyen szervezeti keretek között bontakozhat ki optimálisan' az általános művelődési központok úttörőmozgalimi tevékenysége. Végezetül olyan gyerekközösségi szervezetek is 'tevékenykedhetnek úttörőcsapatként, amelyek nem az iskola, hanem más — kulturális területen, vagy azon' kívül1 működő — intézmények hatókörében jönnek létre. Ilyen például az a szegedi diákotthoni úttörőcsapat, amely több általános iskola tanulóit tömöríti. De sportegyesületekre, lakóhelyi társadalmi intézmé- nyekre, termelő egységekre, művelődési otthonokra építve is kialakíthatók ilyen gyerekközösségek. Az Üttörőszövetség Országos Tanácsánál hangsúlyozták: a kísérlet új. lehetőségeket kínál, de semmiképp sem kötelező jellegű. kénység, hozzájárul a* világnézeti és hazafias neveléshez, erősíti a közösségi felelősséget, a társadalmi hasznosság tudatát. Az Országos Tanács megfogalmazta az úttörőcsapatok feladataira, természet- és környezetvédelmi programjára vonatkozó ajánlásait. A TERMÉSZETVÉDELEMÉRT
