Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-21 / 16. szám

1 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 16. szám Ára: 1,80 Ft 1985. január 21. hétfő Párizsban rendezték meg az I. fedettpályás atlétikai világ­játékokat, amelyen mindössze négy versenyző képviselte a ma­gyar színeket. Ám a „kicsi bors” ezúttal is erősnek bizonyult. Siska Xénia, kéllemes meglepetésre, országos csúcsot javítva ke­rült be a 60 m-es gátfutás döntőjébe, ahol ^ellenállhatatlan fu­tással utasította maga mögé nagynevű elltínfeleait. Pálóczi Gyula Itávolugrásbam 794 cm-rel ezüstérmet nyert, Szalma pedig ugyan­ebben a számban negyedik lett. Teljes fordulót rendeztek a kosárlabda NB I-ben. A Kecske­méti SC női gárdája a legcsekélyebb remények nélkül lépett pályára a bajnokesélyes Tungsram otthonában, de azért a csak­nem 70(!) pontos vereségnél mindenki szorosabb eredményt várt... Viszont a bajai fiúk kitettek magukért Pécsett, ahol fölényes biztonsággal nyertek a PVSK ellen. Vasárnap délelőtt játszották Kecskeméten az „alsóház”, a B csoport rangadóját a KSC és a Videoton csapatai között. Feszült taktikai csata és kiélezett küzdelem után Rezák László együttese itthon tartatta a két pontot. Képünkön: a KSC egyik legjobbja, Veress Kornél ér el — „zsákolva” — látványos ko­sarat. Részletes sporttudősitásainkat lapunk hetedik oldalán talál­ják meg olvasóink. Tisztelet az alkotó embernek (3. oldal) Beszámoló a GAMF kommunistáinak taggyű­léséről, amelyen részt vett Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára. Sajtóposta írt a Petőfi Népének — elbocsátották (!?) (4. oldal) A Telefongyár kisköröst üzemének éjjeliőre jogait tisztázandó, levelet írt la­punknak. Ezt kővetően — mert „megszégyenítette” ezzel az igazgatót — elta­nácsolták munkahelyéről... Félegyházi múzeumösszegző (5. oldal) MUNKÁSÖREGYSÉG-GYÜLÉSEK Helytállás a fegyveres szolgálatban és az építésben A kommunista mártír, Nedermann Ferenc nevét viselő komáromi munkásőregység szombaton ünnepi gyűlést tar­tott az Almásfüzitői Timföldgyárban; annál a nagyvállalatnál, amelynek dolgozó kollektívájától kapták csapatzászlójukat a szocialista haza fegyveres védelmére 1957 februárjában szerveződött egység munkásprei. Az egységgyűlésen Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Munkásőrség országos parancsnoka is köszöntötte a résztvevőket s kitüntetéseket adott át ki­emelkedő érdemeik elismeréseként számos munkásőrnek. Részt vett és felszólalt az egységgyűlésen Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára. HAVASI FERENC FELSZÓLALÁSA Elértük 1984-es céljainkat Elutazott hazánkból a norvég kormányfő Hivatalos látogatását befejezve, szombaton a kora esti órákban elutazott . Budapestről Kaare Willoch és felesége, Anne Marie Willoeh. A Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták a nor­vég kormányfőt. A magyar és norvég zászlókkal díszített légi­kikötőben csapatzászlóval felso­rakozott a néphadsereg díszszá­zada is. A búcsúztatásra megjelent a vendéglátó Lázár György mi­niszterelnök és felesége; Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese, Várkonyi Péter kül­ügyminiszter, valamint politikai ési gazdasági életünk több más vezető személyisége. Ott volt Sebestyén Gábor, hazánk oslói és Per Naevdal, Norvégia bu­dapesti nagykövete. Üdvözölte a Központi Bizottság és személyesen Kádár János ne­vében, valamint a kormány részé­ről a komáromi munkásőröket és társaikat mindenütt az ország­ban. Gratulált azoknak, akik az elmúlt esztendőiben végzett mun­kásőri' tevékenységükért kitün­tetést kaptak, illetve derekasan helytálltak a felkészülésben, a kiképzésben és most méltóvá vál­tak arra, hogy a munkásőrség tagjai sorába léphessenek. So­kan vannak ilyenek — mondta —, nemcsak Komáromban, ha­nem Budapesten, aj. ország min­den részéit. Dicséret illeti a Mun­kásőrség Országos Parancsnok­ságát is, amely az elmúlt évek­ben is eredményesen irányította a felkészülést, a gyakorlatokat és a munkát. Szólt arról is a Központi Bi­zottság titkára, hogy a mostani mérlegkészítés, a különféle gaz­dasági területekéhez hasonló zár­számadás a munkásőrségnél ar­ról tanúskodik: nemcsak a fegy­veres szolgálatban, hanem az épí­tőmunkában is. helytálltak, ki­emelkedően. dolgoztak a testület tagijai, akik egyébként a mostani nagy hideg elleni küzdelemből is — a vasútnál, a bányászatban, a Adjatok esélyt a békének! Reagan elnök második beikta­tását megelőzően Washingtonban szombaton népes tiltakozó menet vonult fel a központi utcákon. A tüntetők az amerikai kormány­zat kül- és belpolitikai irányvo­nala elleni jelszavakat skandál­tak: „Munkahelyeket és nem bombákat akarunk!”, „Munkát, egyenlőséget, le a háborús készü­lődéssel! Szüntessék be az Egye­sült Államok közép-amerikai be­avatkozását” — követelték. A tüntetést a Reagan második időszakra való beiktatásával kap­csolatos ünnepségek elé időzítet­te a háborúellenes, szakszerve­zeti és ifjúsági szervezetek koa­líciója. A Fehér Háztól nem messze tartott tömeggyűlésen Jesse Jackson, az ismert fekete polgárjogi vezető és volt elnök­jelölt beszédet mondott, melyben hevesen támadta az amerikai kormányzat Dolitikáját. Követel­te a fegyverkezési verseny meg­állítását. A nagygyűlés résztvevői az „Adjatok esélvt a békének is” című híres békedal eléneklésével ' „háborították meg” a főváros hi­vatali negyedének ünnep előtti csendjét. kőolaj-, a földgáz-kitermelésben, az üzemanyag-kereskedelemben — derekasan kiveszik a részüket. Havasi Ferenc a továbbiakban hangsúlyozta, hogy lényegében elértük azokat a célokat, amelye- s két a Központi Bizottság és a kormány kitűzött az elmúlt esz­tendőre. Gazdaságunk úgy alakult és fejlődött, ahogyan a tervben meghatároztuk, sőt — valameny- nyiiünk önömére — egy kissé job­ban is. 1978 óta nem volt olyan esztendő Magyarországon, mint a tavalyi, amikor három száza- lékkai nőtt a nemzeti jövedelem, hasonlóan az ipar teljesítménye, 2,5—3 százalékkal a mezőgazda­ság termelése. Külkereskedelmi forgalmunkban, több mint 600 millió dollár aktívumot tudtunk elérni, a szocialista országokba irányuló forgalmunkat pedig a korábbinál kiegyenlítettebben teljesítettük. Élénkítjük a termelést Megalapozottan állítottuk te­hát össze — figyelembe véve ta­valyi eredményeinket is — az 1985-ös tervet A vállalatoknál — ahol most folyik a helyi fel*- adatok számbavétele — érzik, megértették: az országos elkép­zeléseinknek megfelelően, az-idén élénkíteni kell a termelést. a gazdaság előrehaladását, fejlődé­sét, hiszen ez a forrása annak, hogy tovább tudjuk javítani ál­talános helyzetünket is. — Kétségtelen, hegy ezekben a napokban egy kicsit keserűbb* a szánk íze — mondottá Havasi Ferenc. — Most kerültél: nyil­vánosságra az árakkal, a bérfej­lesztésekkel kapcsolatos intézke­dések, amelyeket azonban az egy­idejűleg elhatározott, szociálpo­litikai intézkedésekkel együtt kell értelmezni. Érthető, norjná- lis dolog, hogy most mindenki azzal számol, mennyivel • kerül többe az élet, kevésbé figyelnek az emberek azokra az intézkedé­sekre, amelyek a ..kieséseket” pótoLják, vagy legalábbis arra hi­vatottak, hogy valamelyest ellen­tételezzék. Mindamellett meg kell mondani: senki nem jóked­vében hoz ilyen intézkedéseket. Ezek tulajdonképpen • szükség- és kényszerkörülmények-szülte in­tézkedések! És senkitől nem le­het zokon venni, ha mindjárt az első napokban nem számol azzal, hogy ez az" 1985-ös esztendő lesz az az év, amikor összességében, társadalmi méretekben megállít­juk a reálbérek csökkenését. En­nek nem most, inkább majd az év második felében érződik a hatása. Nem lesz egyetlen olyan család sem — akár a bérfejlesz­tések, akár a szociálpolitikai, né­pesedéspolitikai intézkedések szempontjából —, amely neérea- né, hogy rá is kitérjed a kor­mányzat fdgyeirne. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a mostani intézkedésekkel társadalmilag elvont mintegy 36 milliárd forint ellenében a kor­mányzat — különböző címeken —■ körülbelül 50 milliárd forintot jifttat vissza az állampolgárok­nak. Mindamellett: az árak emel­kedésekor senkitől nem lehet el­várni lelkes egyetértést. Elvárha­tó viszont a megértés, a türelem, {Folytatás a 2. oldalon.) KITÜNTETÉSEK KALOCSÁN ÉS TOMPÁN Pénteken délután Kalocsán, a Gábor Áron lak­tanya dísztermében tartotta gyűlését a Csupó Imre nevét viselő munkásőregység. Solti János parancsnok 'beszámolóját követően Miskolczi János, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a munkásőrö­ket. Vizin Miklós, a munkásőrség megyei parancs- ■nokihelyettese kitüntetéseket adott ált. A munkásőr­ség országos parancsnokának díszoklevelét és em- lókplakettjét a dunavecsei Béke Termelőszövetke­zet kollektívájának adományozták, s azokat Zakar András, a 'Munkásőrség Országos Parancsnokságá­nak alosztályvezetője nyújtotta át a közös gazdaság elnökének. Szombaton délelőtt zászlódíszbe öltözött utcák je­lezték, jeles napra készül Tompa. A Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Bri-nkus Lajos munkásőr- egység a község művelődési házában tartotta gyű­lését. A munkásőrökön kívül mintegy ötszáz csa­ládtag, vendég, együttműködő, érdeklődő jelent meg. Gál Mihály egységparancsnok beszédében a 40 év előtti időszak eseményeiről, a földosztásról, a ma­gyar falu sorsfordulójáról emlékezett meg. A kö­vetkezőkben a munkásőrség megalakulásától eltelt idő'eredményeit elemezte, majd arról beszélt, ho­gyan készülnek az egység munkásőrei a párt XIiII. kongresszusára, felszabadulásunk 40. évfordulóján nak méltó megünneplésére. Dr. Sztrapák Ferenc, a Petőfi Népe főszerkesztő­je a párt megyei bizottságának üdvözletét tolmá­csolta a munkásőrség tagjainak. Szólt a szavak és tettek egységéről, arról, hogy a testületben szolgá­latot teljesítők vállalt kötelezettségeiknek megfe­lelően helytállnak. Dr. Szabó Miklós, az MSZMP •kiskunhalasi bizottságának első titkára köszöntötte ezután a munkásőröket, majd Vizin Miklós megyei parancsnakhelyettes kitüntetéseket nyújtott át. A munkásőrség országos Darancsnokának díszokleve­lét és emlékplakettjét a Kiskunhalasi Baromfifeldol­gozó Vállalat kollektívája kapta meg. Kedves színfoltja volt az egységgyűlésnek, ami­kor Gál Mihály egységparancsnak ajándékokkal kedveskedett annak a hét. 1945 óta a pártban dolgo­zó , .kommunistáinak, akik tagjai a munkásőrségnek. G. G. szölörügyek a kutatók asztalán Felmérik a fagykárokat A napokban a tevében, a rádióban, az újságokban hírt adtunk arról, hogy a szokatlan hideg károkat okozott a sző­lőben. A múlt héten kedden Pécsett a Pannonvdn Borgazdasági Kombinát szak­mai rendezvényén Diófási Lajos tudomá­nyos kutató, a kombinát vezérigazgató­helyettese arról b.eszélt, hogy a kutató­állomás szakemberei a legfontosabb dél­dunántúli termőhelyekről háromezer rügyet gyűjtöttek be, és a vizsgálat eredményeként megállapították: a ter­mőhelytől és a fajtától függően az egész térséget sújtotta a kemény hideg. A Kertészeti Egyetem Szőlé­szeti és Borászati Kutató Intézeté­nek kecskeméti laboratóriumában is megkezdték a vizsgálatokat. Szőke Lajos szőlészeti / főosztály- vezető arról tájékoztatott, hogy az ősszel a kedvezőtlen időjárás miatt az ellenőrzött rügyek 10— 30 százalékát találták „barná­nak”, vagyis terméketlennek. A tapasztalat az, hogy a szőlő élet­tani sajátosságai révén még a 20 Héjjas Pálné mikroszkóp segítségével a rügyeket vizsgálja. százalékos rügykárosodást is „ki­heveri”. Az elmúlt hetek rendkívüli idő­járását a homoki magasművelésű szőlők mór megsínylették. Az elő­zetes szemrevételezéskor megál­lapították, hogy a fagyra érzé­keny ezerjó és kadarka a kuta- tóállomás katonatelep! és miklós­telepi ültetvényén 50 százalékos fagykárt szenvedett. Az első mintavételeket már be­fejezték. Mintegy félszáz fajtánál 200—200 rügyet vágtak. Ezeket egy-két napi szobahőmérsékleten történő „átmelegedés” után há­rom módszerrel is vizsgálják. {Folytatás a 2. oldalon.) Volt igyekvő fiú, lett fárad­hatatlan fiatalember, azután megfontolt, okos felnőtt. Nem kapott papírokat róla. ám ta­pasztalhatta, munka- és lakó­helyén szavának súlya, csele­kedeteinek vonzereje, azaz gondolkodás- és magatartás­módjának tekintélye terem­tődött. ö lett az. akit — ahogy azt mondani szokták érdemes megkérdezni. Az esetet, a sze­mélyt. a benne rejtőző példát a kisváros népfrontbizottsá­gának titkára említi, bizonyí­tékaként annak, milyen kin­csekre lelnek - mostanában, amikor elkezdték a töpren­gést: az idén esedékes tanács­tagválasztásokon — ahol már minden választókerületben kötelező lesz legalább a kettős . jelölés — kiket ajánlhatnak egy-egy lakóhelyi körzet pol­gárainak figyelmébe. Az eset. a személy, a benne rejtező példa nem kivételes. Érdekes és furcsa módon so­kan vpnnak olyanok, akik úgy lépnek egyre feljebb a közös­ség adta rang. tekintély grá­dicsán, hogy eközben, nem ke­rülnek bele a hivatalos köz- szereplést vállalás folyama­tába. Történelmi emlékké vált múltunknak az a darabja. amikor a társadalmi aktivi­tást, a közszereplést, a közgon­dolkodás helyi formálását meg­lehetősen mechnikusan ítélte meg — mert a szerepvállalás formális jegyeire hagyatkoz­va mérlegelt — o hivatalos szervezetrendszer. Akadtak olyanok, a kik ismétlődően szem elöl tévesztették az év­századok kovácsolta bölcses­séget, nevezetesen, hogy a tiszteletet nem kierőszakolni, hanem megszolgálni kell. A társadalmi, a gazdasági kör­nyezet nemcsak az emberekre hatott a változások folyama- . tóival, hanem a mércékre is. azaz az értékek megítélésében visszaszorulóban van a me- chanikusság. ugyanakkor nö­vekvő fontosság jut a tapasz­talatnak, a mindennapos ismereteknek. \ A társadalmi aktivitás kö­zösségi megítéltetése — most, a • géemkázás. végéemlcázás. ilyen-olyan különmunkák ide­jén még inkább, mint koráb­ban —, sokféle gondolati ele­met elegyít magában, igaza­kat és téveseket, ám az bizo­nyos, a mindig szem előtt te­vőknél sokkal népesebb, színe­sebb azoknak a tábora, akik — bár meglehet, papírok nél­kül — közösségi eméberek, szerepük van környezetük gon­dolkodásának, cselekvésének formálásában. Ezeknek az embereknek a többségét a közösség .fokoza­tosan léptette elő le nem irt, de létező ranglistáján, s azért hallgat reájuk, mert tapasztal­ta. hallgathat szavukra, véle­ményükre. Vannak közöttük, akiknek tekintélye, tudása, okossága, vonzó emberi maga­tartása már tisztségekben, tes­tületi munkában kamatozik; ám vannak olyanok is. akik­nek rangja, tekintélye nem kapja meg az igazi kibontako­zási teret, talán éppen azért nem, mert azon a téren a ke­vésbé rangosak, tekintélye­sek mímelik a buzgó cselek­vést. A hivatalos és a nem hi­vatalos értékelés közelítése, a papír nélküli és pavíron is röqzített közéleti előlépteté­sek. előrelépések összevoná­sa egyszerre gazdagít egyént és közösséget..a.tenni lehetsé­ges, a cselekedni érdemes föl­ismerésével, fölismertetésével. S a gazdagodásnak ilyen mód­ja minden tárgyi gyarapodás­ul fontosabb, értékesebb. L. G.

Next

/
Thumbnails
Contents