Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-04 / 2. szám

PETŐFI NÉPE • I Szoftver­áruház A Skála Budapest Nagyáruház második emeletén a közelmúlt­ban nyílt meg az or­szág első szoftver-áru­háza. A Commodore 64 mintájú személyi szá­mítógépre elkészített programokat a gazdál­kodó szervek kitűnően hasznosíthatják a köz­lekedésszervezésben és az anyagnyilvántartás­ban. NEM A VÁLLALATOK MAGÁNÜGYÉ Ösztönzés és minőség a lakásépítésben Egyik lakásépítéssel foglalkozó építőipari vállalatunk kollektív szerződését forgatom. Részletes szabályzat rögzíti benne a minő­ség szerinti bérezés feltételeit. A brigádokat egyösszegű utalványon bízzák meg a feladattal, s mi­előtt a másik szakma venné át a készülő lakást, minden elvégzett munkát értékelnek a munkahelyi vezetők. A vakolás, az asztalosmunka, a szőnyegpadló, minősítésénél figye- ! lembe veszik az előző munkafo­lyamatok és a felhasznált anyag minőségét is. Tehát ha egy bri­gád első osztályú anyagból, kifo­gástalanul előkészített területen első osztályú munkát végez, meg­kapja a teljesítményért járó 100 százalékos bért. Ha ugyanezt a minőséget másodosztályú anyag­ból vagy másodosztályú területen érik el, a kifizethető bér öt szá­zalékkal emelkedik. A jó munka: kötelesség ^ j A szakemberek bizonyára ér­tik a módjátO), hogyan lehet másodosztályú anyagból elsőosz­tályú végterméket készíteni, még­sem véletlen, hogy a minőségi táblázaton a mínuszok, a büntető jellegű levonások vannak több­ségben, Mint megtudom, a, gya­korlatban is a levonás a jellem­ző. Ezek azok az esetek, amikor az anyag vagy a munka minősé­ge miatt az eredmény másod-, illetve harmadosztályú., Az ijsztönzőrendszer alapelve: a jó munka kötelesség. A teljes munkabér első osztályú munkáért jár. Ehhez nem elég az igyeke­zet, a jószándék. Jó minőségű építőanyag kellene és együttmű- ködés a szakmák között. Az anyagellátás nehézségei miatt gyakran kötnek kompromisszu­mot iá vállalatok már a tervezés­nél ’vagy később az átvételnél. A szakiiparosok pedig — festők, sze­relők — időnként egymás mun­káját teszik tönkré. Mint az építésügyi és városfej­lesztési miniszter nemrég beje-/ lentette, hatósági jogkörrel akar­ják felruházni a Minőségellenőr­ző Intézetet, s elsőként az építő­anyag-gyártás átfogó minőségi el­lenőrzését szervezik meg. A kész­termék, az átadott épület minő­sítése jóval bonyolultabb feladat, A használhatótól, épp csak mű­ködőtől széles a skála az esztéti­kus, .kifogástalan kivitelezésig. S épp az utolsó simítások a legidő- igényesebbek. A kőműves, a bur­koló, a tapétázó brigádok első­sorban abban érdekeltek/ hogy minél gyorsabban dolgozzanak. A nagyobb teljesítmény kifizetődőbb) számukra, mint a jó minőség. S minél nagyobb egy cég, annál in­kább ebbe aá irányba, hat a vál­lalati érdek is.* Csak szépségtapasz A szervezett lakásépítés több évtizedes tehertétele, hogy első­sorban nem a lakásba költöző vevő érdekeit, hanem a termelési költségek „optimalizálását” tart­ják szem előtt a vállalatok. Az utóbbi években jelentősen válto­zott a lakáshoz jutás támogatási rendszere. A támogatás-* alapja egy kiemelt építési fórma helyett a család lett, égy re szélesebb kör­ben kerülnek a vevő pozíciójába az emberek. Annak, aki vásárló­ként vagy új lakásba költözve ' találkozott a szervezett lakásépí­tés termékeivel, nehezen fejthető meg a minőségi, bértáblázat üze­nete. Ugyanis eszerint az építők gyakran végeznek másod, vagy harmadosztályú munkát a lakás készítésének egy-egy szakaszában. Azonban mikorra a lakás eljut a vásárlóig, csodálatos átalakulás son megy keresztül, első osztá­lyúvá válik, az- árában nem je­lennek meg a minőségi különb­ségek. Az utólagos visszatérítés néhány ezer forintja csak szép­ségtapasz a kifizetett százezrek­hez képest. A mai helyzet okait hosszan le­hetne sorolni. A minőségben az építtetők és a kivitelezők az in­dulásnál állapodnak meg. A gya­korlat az, hogy minden vállalat első osztályú munkára vállalko­zik, ám a megvalósítás épületen­ként, s szinte lakásonként kü­lönböző.' Az is érthető, hogy más­képp minősíti, az elkészült lakást adott esetben az OTP műszaki el­lenőre és másképp a vevő, aki évtizedekre akar ott berendezked­ni. 1 Homályban a hanyagok A lakók véleménye többnyire csak áttételesen jut él az építők­höz. A vállalatok a műszaki át­adás után megkapják a pénzüket, az építést ezzel befejezettnek te­kintik. A szavatossági javítások kényszerű többletteherként jelen­nek meg a vállalati szervezetben. Szintén a minőség ellen hat. hogy a hanyag munka elvégzői ho­mályban maradnak. Nem szokás, hogy például egy rossz tetőszige­telésért egy vagy két évvel ké­sőbb felelősségre vonják az azt készítő munkásokat. Ezt már a nagy fluktuáció miatt is nehéz lenne megtenni. Az ,. okok . szövevényesek, az eredmény annál-nyilvánvalóbb: a lakások minősége nem követte a lakásárak alakulását, ma is nagy­jából olyan, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt. A vevők igényei vi­szont — jogosan — nagyobbak lettek. Szeretnék, ha nem zsák­bamacskaként kellene megven­niük évek alatt összegyűjtött pénzükön az új ■ lakást. Nehéz persze egy ilyen, hirdetést elkép­zelni: Másodosztályú lakások ár­engedménnyel eladók. Ám. ha a lakások minősége az árukban is tükröződne, s ha az ebből szár­mazó hátrányt az építőipari vál­lalatok is érzékelnék, növekedne a minőségi munka becsülete a szervezett lakásépítés területén is. L. D. Üzenet a kongresszusnak Pártunk Központi Bizottsága már decemberben az ország népe elé tárta azt a dokumentumot, amelynek neve: kongresszusi irányelvek, párttagok és pártonkí- vüliek milliói ismerkedhetnek meg e dokumentummal, amely neve szerint is az irányt szándékszik megfogal­mazni. Következő öt esztendőnk haladási irányát. A most sorra kerülő taggyűléseken — azon kívül, hogy megválasztják az alapszervezetek vezetőségét és titkárát, illetve küldötteiket a felettes pártszerv érte­kezletére — elsősorban az irányelveknek megvitatása áll majd az érdeklődés homlokterében, a róla szóló vi­tának feladata és felelőssége ad igazán rangot és súlyt a kommunisták tanácskozásainak. Fel szokott Vetődni a kér­dés, hogy ugyan miiként és mennyire lehet valóban be­folyást gyakorolni az - egész ország ügyeinek kimenetelé­ire olyan kicsiny, és az orszá­gos irányító szervektől tá- voíeső községekben, mint egy- egy vidéki pártalapszervezet? E kérdésre nemcsak a pártnak az a sokszor és nagy hang­súllyal 'kinyilvánított kíván­sága ad választ, amely szerint az egész társadalom vélemé­nyére, segítségére javasla­taira igényt tart. hanem felel az irányelvek szelleme is. Mert a kongresszusi irányelvekben is féllelhető az a fajta nyitott­ság, amely a1 párt egész poli­tikájára. munkastílusára jel­lemző. Nyitottság tehát minden gon­dolat előtt, legyen az kritikai, leaven az módosító célzatú, vagy tartalmazzon olyan új elemet, amely nem. vagy eset­leg nem a hozzászóló által1 kí­vánt nyo matékkal van jelen az irányelveikben. Az irányel­vek ugyanis még nem határo­zat. Hanem a határozatot, meg­előző, kiegészítésre, végleges megformálásra váró doku­mentum. A párt az irányel­vekben csak annyiban előle­gezi meg a későbbi határoza- ■tot, hogy felvázol i a az elvek­nek és a tennivalóknak aizt a keretét, amelyen belül célsze­rűnek tartja a most folyamat­ban lévő országos eszmecserét csakúgy, mint majd a kong­resszus döntéseit; azok nyo­mán .pedig a következő öt év cselekedeteit. De a kicsiny pártalaipszer- vezetekben nemcsak azért lehet országos méretű fele­lősséggel megvitatni az irány­elveket mert a legtávolabb or­szágrész vitáinak, javasla­tainak is szerepük lehet a vég­ső 'megfogalmazások célki­tűzések eldöntésében. .hanem mert e közösségeik élete és jövője szempontjából az is legalább olyan fontos és meg­határozó érvényű, ami az irányelvekből rájuk vonat­kozik. E tekintetben, természete­sen, színes és széles a spekt­rum: más és más részlet, más megfogalmazás, más téma fog­lalkoztathatja az embereket egy kis faluban vagy egy nagy. üzemben, egy értelmisági alapszervezetben vagy a köz­lekedési dolgozók körében. És általános tapasztalat sze­rint a világ, az ország vala­mennyi megértett, átélt és fe­lelősséggel tárgyalt gondjá­ba ja mellett az embereket el­sősorban azok a gondok fog­lalkoztatják, amelyekkel éle­tük szűkebb keretei közt 'kell megbirkózniuk: a munkahe­lyeken és más. kisebb közös­ségeikben. Éppen ezért áz irányelvek megvitatása bizonyos mérték­ben a saját helyzetünk, a saját sorsunk megvitatása is. Gon­dolati, elemző igényű áttekin­tése mindazoknak a helyi ta­pasztalatoknak és sajátossá­goknak, mindazoknak a helyi .gondoknak és teendőiknek, amelyek bennünket ai legköz­vetlenebbül érintenek. Az irányelvek mindehhez nem­csak keretet és alapot ad, ha­nem ösztönzést is. És a párt kongresszusára az emberek — különösképp a párttagok — nem csupán azzal készülhet­nek, ha kinyilvánítják kíván­ságukat, hanem azzal is, ha állást foglalnak a tekintetben, hogy közvetlen környeze­tűikben mi történjék a követ­kező öt esztendőben. Erre az utóbbi igényre kü­lönösem fel kell hívnunk a fi­gyelmet. Az emberek ugyanis — párttagok és pártonkivüliek is — olykor úgy érezhetik hogy a hangjuk ahhoz gyenge, a helyzetük arra nem alkalmas, hogy valódi beleszólást tegyen számukra lehetővé az egész ország, vagy különösen a nagy­világ dolgaiba. — De — és ezt kívánatos tudatosítanunk az irányelvek országos mére­tű vitájának egész folyamatá­ban — a tekintetben minden embernek jól érzékelhető ere­je és lehetősége van. hogy közvetlen sorsának, vagyis közösségeinek életébe bele­szóljon. És a lehetőség egy­szersmind felelősség is. A munkahely, a lakóhely, a különféle szervezetek olyan közösségek, amelyekhez tar­tozunk, s amelyeknek színvo­nalától, erejétől, belső viszo­nyainak demokratizmusától, szervezettségétől is függ éle­tünk minősége. Éttől függ a közérzet is. amelly'’- élünk és dolgozunk, az a célfelismerés és cél tudat, amellyel felada­tainkat megfogalmazzuk és I csoportosítjuk, az a 'biztonság- érzés és közösségi szellem, amely mindig produkálni ké- j 'pes olyan erőmennyiséget, j amely az újabb és újabb gon­dok legyűréséhez, feladataink .tisztességes elvégzéséhez, he­lyi és országos méretekben elegendő. Itt a pillanat és a lehetőség, sőt - kommunisták számára 1 kötelesség.; üzenni a kong­resszusnak. De nem mindegy, hogy mi az üzenet tartalma. És az irányelvek éppen azáltal ! rónak nagy felelősséget az , üzenókre. hogy semmiféle í üzenetet nem tesznek kizárt- ! itá. A kommunisták, a párt- j alapszervezetek lelkiismereté- j re, politikai bölcsességére, ta­pasztalatainak gazdagságára és felelősségére is bízatik: mit fogalmaznak meg önmaguk számára teendőként, s mit javaslatként az országos dön­tések előkészítésében. Megszoktuk kissé a nagy szavakat. kifejezéseket, így azt is, hogy mindez: sok te­kintetben megszabja a .követ­kező öt esztendő történéseit. De, ha figyelmünk el is sik­lik néha e sokat emlegetett félmondat felett, mégis csak ez az igazság. Tehát ennek tu­datában, nemcsak az ország, hanem a saját sorsunk iránti felelősséggel keli olvasnunk, átgondolunk és — ha van mi­vel kiegészítenünk — megvi­tatnunk az irányelveket. Társadalmunk vezető ere­je, a párt csak valamennyiünk {tapasztalata, véleménye bir­tokában, csak az egész nép bölcsessége által támogatva képes jól megfelelni történel­münket formáló feladatának. Üzenet a kongresszusnak — ez azt is jelenti, hagy taggyű­léseken és más társadalmi, po­litikai fórumokon megfogal­mazzuk a kongresszusnak szánt véleményünket, javaslatun­kat vagy akár bírálatunkat, de jelenti azt is. hogy a politikai munkában, tehát vitában is megfogalmazzuk és tudato­sítjuk a magunk feladatát. És hogy ezt becsülettel elvégez­tük. s hogy ennek alapján a következő ö,t esztendőben is tudjuk, s tesszük majd a dol­gunkat a magunk helyén, ez is része lehet legyen is az tize. netnek, amelyet az ország kül­deni tud, és akar a párt XIIL kongresszusának. Cserhalmi Imre Ü KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: Az ügyedet ideje hétfőtől péntekig, este 18 órától reggel 8 óráig tart. Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hét­köznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőttek részére: Kecskemét, Nyíri út 38. (Űj me-.' gyei kórház.) T.: 20-488. Köz­ponti tömb, diagnosztika. Gyer­mekek részére: Kecskemét, Izsá­ki út 5. (C-pavilon, . földszinti, ambulancia. T.: 22-822). Városföld, Hetényegyháza,' Eaillószög, Helvécia, Nyárlőrinc,. Jakabszállás gyermek- és fel­nőttbetegeit a munkaszüneti na­pokon a kecskeméti kórház em­lített két épületében látják ed. Tiszaalpár: dir. Fekete F. (Tisza­alpár, Mátyás krt. 2. T.: 16), Ofgovány: , dn. Csarnaí J. (Or­govány, Hajma u. 30. T.: 25), Lás^lpf alva, Nyátflőrinc: Besz­tercei Gy. (Lászlófialva, Kossuth u. 10. T.: 45-033), Tiszakécske: dr. Varga I. (Tiszakécske, köz­ponti orvosi rendelő, ‘Béke u. 132. T.: 41-261), Kerekegyháza, dr. Mányiai (orvosi rendelő. T.: 71-101), Ku-nszenlimiklős, Kuaíí- adacs, Kunpeszér; dr. Molnár I. (Kunszentmikdós, Kossuth u. 2/a. T.: 155). BAJÁN: a hétvégi ügyeletet a kórház1 baleseti sebészeti pavi­lonjában tartják. T.: 11-244. Itt látják el a. bajai, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bácsmoinostori. csátaljai, csáyolyi,i dávodi, ér- sekcsanádi, felsőszentiváni, ga- rai, hercegszántói, nagybar-ase- kai, nemesnádudvari, süköocd, szeretnie] és vaskúti betegeit, Ugyeletet tart; dr. Gergely L. — dr. Pataki Mj — dr. Péter A. — dr. Lappéi L. — dr. Ábra- Hám. Gy. és dr. Pataki, K. KALOCSÁN1: lA rendelőinté­zetbén tartanak ügyeletet; Kos­suth u. 34—36. Itt látják el Bá­tya, Dunaszentbeneddk,v Foktő, Géderlafc; Homokmégy, Miske, Ordas,. öregcsertő-r-Csotha, Szak­mar, Úszód, és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reg­gel 7-től hétfő reggel 7 óráig tárt. T.: 10, 122, 134. Éjszakai ügyelet: ,213-as mellék. URH- szoha: 219-es, melBék. .Fájsz,.: Dúsnak: dr. Kiss J. (Dusnok,. Vörös Hadsereg u. 27.1 T,: 12), Solt—Űjsolt, Dunaegy- iháza; dr. Danis I,,(Solt, Vécsey tér,. 1. T,: 167),' Dunapataj. Harr tat . dr. Mácsik E. (Dúuápataj, Oi'dasi u. 18. T.: 46), Hajós, dr. Papp I. (Hajós, Kossuth u. 1.; ¥| 10); KISKÖRÖSÖNV a Kossuth Ut­cai" rendelőben látják el a be­tegéket'. T.: 12, 105). Fogászati ügyeiét a város és a környék lakói részére 8—12 óráig.. Szak­orvosi rendelőintézet:, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Kiskőrös, Akasztó, Csengőd, Tábdi, Páhi, Kaskantyú; ' dr. Gyetvai. Cs, — , dr.. Ruzsáli P. (Kiskőrös, Kossuth 6. T.: 12), Imrehéiy,, Kecel| dr. Dére'r. - A., (Kecel, Vasút u. 2. T.:. 68); Solt- vadkert,. Bocsa, Tázkjr: dr, Ju- dálc J.' (SQltvad'kert, 'Tanács u.; 11. T.: 21), , - vl: . KISKUNFÉLEGYHÁZA; A központi ügyelet szombaton reggel 7 1 órától,' hétfői . reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegy­háza, Kilián Gy, u.7;.T.: 547. .SiSátják a kiskunfélegyházi;* gátér!, kunszállás!, pálröcnosto­ri, petőfiszállási, bugaci betége- ket. Ügyeletet tart: dr. Tarjányi M. — díj Termes, D. A gyer­mekorvosi ügyedet rendje hétvé­geken;- szombaton és vasárnap 7—19 óráig. Helye és telefonja azonos, a központi ügyelettel. KISKUNHALASON; a Sem­melweis Kórház központi ambu­lanciáján tartanak ' ügyeletet. T.: 11-244, 265-ös/mellék. Itt lát­ják el a har.kakötönyi, zsanai, kunifehértói és pirtói betegeket., Ügyeletét tart:' dr. Bálint M. — dr. Kuluncsich T. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszen-tlászflJó, .Csólyos- pálos. Körnpöc: dr. Rácz Gy. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársa­ság u. ' 85. T.: 25), Jánoshalma, Kéleshalonp, Borota, Rém, Mély­kút: dr. Rauzs J. (Jánoshalma, Rákóczi út. 7. T. i 88), Tompa, Ketebia: dr. ■ Bartha I. (Kele­bia),' Ady E. u. 106. T. : 30). BÁCSALMÁSI rendelőintézet­ben a bácsalmási, bácsszölősi, tataház;, má tételki, kunbajai, csikériai, tnadarasi, katymári lakósokat látják él. Ügyel: dr. Szabó I. és .dr. Somos. P. GYÓGYSZERTÁRAK A .péntek esti zárórá­tól hétfő reggelig a kö­vetkező gyógyszertárak tartanak ügyeletet. Kecskemét, Szabad­ság tér 1 /a.; Baja, Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás, Hősök tere 4.: Izsák. Dózsa György u. 7.; Já­noshalma. Béke u. 1/a.; Kalocsa, Széchenyi lakótelep;, Kiskörös, Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza, Attila ú. 1,: Kiskunmajsa. Hő­sök tere 3.; , Kuhszentmiklós, Kálvin tér 7.; Soltvadkert, If­júság u. 2.; Tiszakécske, Békeu. 130.; Solt, Béke tér 6.; Kiskun­halas, Kossuth u. 15—19. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reg­gel 7 óráig tart. BAJAI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KE- ■ RÜLET. Baja, Bátmono&tor. Sze­retnie: dr. Németh P. ‘(Bátmonos- tor, Mátyás u. 6.), Nemesnád­udvar Sükösd, Érsekcsanád: dr. Lakatos J. (Nemesnádudvar, Pe­tőfi u. 84. T.: 13), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Ulicsák A. (Ga- ra, Kossuth u. 58. T.: 14), Fel-ső- szentiván, Csávoly, Bácsbokod, Bácsb orsód: dr. Sz. Tóth I. (Fel- sőszentiván, Petőli .u. 3.), Mada­ras Katymár: dir. Varga M. (Ma­daras, Hunyadi u. 1/a. T.: 2.), Her­cegszántó, Dávod, Csátalja Nagy- ibaracska: dr. Gyenis; J. (Herceg- .'szántó. Bem'u. 44/a.)!. kalocsai Állategész­ségügyi KÖRZET. Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Dohos E. (Ka­locsa, Magyar u. 3. T.: 800), Tass, Szalkszentmárton: dr. Reviczky Gy. (Szalkszentmárton, jj Vasút u. 12:), Dunavecse, Aposjtag: dr. Ma­gyar K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. u. 17/a.), Solt, Dunaegyháza. Űjsolt, Bösztör: dr. Hajnáczky K. (Solt, Vörös Hadsereg u. 9.), Harta. Du- natetétlen, Állampuszta: dr. Ba­bos L. (Dunapataj, Vasút u. 19. T.: 8), Dunapataj. Ordas, Géder- lak. Úszód. .Dunaszerttbenedek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Ma­lom u. 20. T.: 45),! Szaikniár, öreg­csertő, Homakméigy: dr. Kerekes B. (öregcsertő. Vén J. u. 24. T.:. 11), Miske, Drágszél, Hajós Csá­szártöltés: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12), Fájsz, Dús­nak, Bátya-iBAiFAMI: dr. Kiss Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 35 T.: 20). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET. Kecske­mét, Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (Kecskemét Széchenyi tér 1—3. IV/59. T.: 24-l«8). Kecske­mét, Baillószög, Helvécia. Város­föld: dr. Lakos K. (Kecskemét, Marx tér 4. T.: 23-941). KECSKEMÉTI ÄLLATKÖR- HÁZ: Hos&zúné dr. Szeiler K. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344), Jakabszállás, Orgovány: dr. Bántál J*. (Orgovány. Hajma A. u. 22. T.: 42), Lászlóiéivá, Nyárlőrinc: dr. Pillér J. (László- falva, Alkotmány u. 16. T.: 45-012). Lajosmizse: dr. Havasi F. (Lajcs- mizse. Rákóczi u. 29. T.: 99), Ti­szakécske: dr. Pitti L. (Tiszakécs­ke. Tanácsköztársaság u. 6. T.: 41-027), Kerekegyháza. Kunba- racs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskő­rös: dr. Ispánovity J. (Kiskőrös, Bajcsy-Zs. u. 84.). Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr! Jávor P. (Izsák. Ságvári u. 5.), Kunszent- miklós. Kunpeszér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kunszentmiklós, Pe- tőfi-ltp. B. ép. A. lh. T.: 203), Szabadszállás, FülöpszáUás: dr. Schieider J. (FülöpszáUás, Kos­suth u. 12.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Pais K. (Bocsa. Tanács u. 3. T.: 11), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kas. kan-tyú: dr. Kupa L. (Páhi. Béke u. 2. T.: 3), Kecel; Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Vasút u. 59/3.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁL­LATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜ­LET. Kiskunfélegyháza: dr. Lom­bár L. Kiskunfélegyháza, Lónyai u. 2á. T.: 490), Kiskunfélegyháza. Gátér, Pálmonostora. Petőfi- szállás: dr. Szmi.lkó F. (Kiskunfél­egyháza, Lőwy S. u, 6. T.: 62), Tiszaalpár. Lakitelek. dr. Horváth •L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 23), Kiskunmajsa. Körnpöc: dr. Geszti M. (Kiskunmajsa, Lenin u. 12. T.: 33). Csólyospálos: dr. Szüts M. (Csólyospálos. Széche­nyi u. 2. T.: 3), Jászszentlászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszent­lászló. Dózsa Gy. u. 5. T.: 4), Bu­gac, Kunszállás: dr. Paraczky S. (Bugac, Nagybugac 8.). KISKUNHALASI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunhalas: dr. Végh E. (Kis­kunhalas, Kard u. 20. T.: 11-299). Zsana, Hankakötöny, Pirtó. Ba- ilotaszál tás. Kunfehértó: dr. Tóth M, (Kiskunhalas. Gimnázium u. 6. T.: 11-563), Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma. Bíró u. 7. T,: 283), Borota. Rém: dr. Fe­kete I. CBorota. Deák F. u. 48. T.r 1.1), Mélykút, Kisszállás: dr. Kő­vári G. (Kisszállás. Marx u. 5. T.: 11), Tompa, Kelebia: dr. Pa- tocskai G. (Kelebia, Ady Endre u. 21. T.; 17), Bácsalmás, Csiké- ria, Bácsszőlős. Kunbaja: dr. Győrffy L. (Bácsalmás. Marx u. 36. T.: 143), Tataháza. Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsal­más. Petőfi u. 48.). BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓR- !HÁZ: dr. Veréb J (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106).

Next

/
Thumbnails
Contents