Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-02 / 283. szám

I vr (/

A további programja

(3. oldal) I

| I

Magazin-összeállítás ' a filmről

<4. óldal) I

BahgetIszkander Algériája

(fényképek az I

5. oldalon)

A költő születik, a szobrász lesz...- AS MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA i (Műhelymunka-- - l 5. oldal)

XXXIX. évf* 283. szám Árai 1,40 Ft 1984. december 2, vasárnap j

Társadalmi összefogással

:Két szempont alapján is rangsorba állították az talataiit, s a további feladatokat vitatták meg. A há- ország- megyéit. Egyik a költségvetési beruházás, a zigazda megye beszámolhatott a kezdetekről is, hi- köaponti támogatás mértéke, a másik a település- szén 1959-ben hirdették' meg először a településfej- fejlesztési munka társadalmi mennyisége alapján lesztési versenyt a Duna—Tisza közén. A szándék készült. Bács-Kiskun a támogatásban az utolsók nyilvánvaló azóta is — csak a lakosság részvéte- egyike,^ míg a társadalmi munkában az elsők között lével, munkájával, önkéntes anyagi hozzájárulásá- van, sőt a három éve meghirdetett megyék közti val lehetséges a két előbbi rangsorban a kiáltó el- versenyben kétszer végzett az élen, s nyerte el a lemtmondást feloldani. A fejlődés — a módszerek Hazafias 'Népfront Országos Tanácsának serlegét, gazdagodásával, a jó célok megjelölésével, a köziig egyszer második lett.,* A megye községei, váró- vetlen érdekeltség megteremtésével — ugrásszerű, sai pedig 1980 óta minden esztendőben minden ka- ezt jól érzékeltetik a kis táblázat adatai. S bizonyít- tegóriá'ban kiérdemlik a népfront-győzteseknek ják az elkészült létesítmények, amelyek mind közadományozott Nemzeti zászlóját. Nem véletlenül, célokat szolgálnak, és a társadalmi összefogás nél- hiszen a megyében az egy lakosra jutó társadalmi kül esetleg évtizedekig sem valósultak volna meg. munka érteke tavaly 2228 forint volt, szemben az A harmadik oldalon látható képösszeállításunkban ezer forintos országos átlaggal. ‘ igyekszünk néhány jellegzetességet felvilOarítani —

Ezért is választotta a HNF Országos Titkársága de a teljességre nem törekedhettünk, hiszen sze- és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala ‘Bács-Kiskun rencsére a választék szinté felmérhetetlenül gazdag, .megyét az országos tanácskozás helyszínéül, ahol

i$ a településfejlesztési társadalmi munka tapász- . - ■ V. T.

haladás

"VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Változatos a kínálat gyümölcsből

' A gyümölcsfákról már régen lehullott a levél, az ültetvények csendesek. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a Bács- Kiskun megyében termett gyümölcs- és zöldségfélékkel befejeződött a munka.

A különböző ideiglenes és hűtőtárolókból folyamatosan szállítják az elraktározott termést a belföldi üzletekbe és külföldre.

A HUNGAROFRUiCT Külkereskedelmi Vállalat az idén — a kedvezőtlen időjárás miatt — a tervezettnél kevesebb almát indít útnak a határainkon túlra. Az év végéig mintegy 15 ezer tonnát szállítanak partnereiknek. Jelenleg a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, az NDK-ba, valamint Finnországba és az NSZK-ba indulnak a megyéből kamionok és vagonok. A csehszlovák zöldségimportáló vállalat almán kívül gyökeret is vásárolt.

Martönosi József, a megyei ZÖLDÉRT igazgatóhelyettese szerint a vállalat a lakosság téli ellátására elegendő zöldséget és gyümölcsöt tárolt. Az egész szezonban lesz starking, jonatán és golden fajtájú alma. Burgonyából mintegy négyezer-nyolc- száz tonnát tartalékoltak a téli hónapokra. Ennek harmada Bács- Kiskunban termett, a többit a szomszéd megyéktől vásárolták.

Az árak várható alakulásáról megtudtuk,-hogy a tavalyihoz képes! némileg emelkedtek, de — ahogy az igazgatóhelyettes ígérte — igyekeznek minden termékből olcsóbb árut is a boltokba juttatni. Példa erre a most kapható 5,50 forintos alma.

A kínálat bővítésére az elmúlt heti mandarin- és banánszálMt- mányhoz hasonlóan az esztendő hátrelévő részében is várnak déli- gyümölcsöt, amelyből majd nemcsak a kecskeméti boltokban vásárolhatnak.

Cz. P.

• Úgynevezett traykartonokban naponta mintegy húsz tonna almát indítanak útnak NSZK-ba' és Finnországba.

SEGÍTSÉG AZ ÁSZÁEY SÚJTOTTA SZÖVETKEZETEKNEK

■

SSBB

Isii! ■

Alapozzák a jövő évet

Verőfényes időben szántottak megyeszerte a hét végén. Az elhúzódott terménybetakarítás miatt, a talajmunka egy része decemberre tolódott át. Jól lehet az őszi mélyszántásra kijelölt területnek a háromnegyed részét november végéig megforgatták, az alapműtrágyázást is elvégezték, a tavalyinál több szántatlan föld maradt a téli hónapokra.

A tavaszi vetésű növények kedvezőbb termésének egyik feltétele változatlanul a mélyszántás az arra alkalmas kötöttebb talajokon. Így a téli csapadékból sakkal többet képes befogadni és tartalékolni a termőföld. Szükség van erre, hiszen már harmadik esztendeje viselik . az aszály súlyos következményeit Bács- Kiskun gazdaságai. Különösen a Homokhátságon, ahol nemcsak a szemes-, hanem a szálastakarmány is jóval gyengébb termést adott. Kecskemét, Kiskunfélegyháza környékén a kalászosok hektáronként 600 kilogrammal, a kukorica pedig 2 tonnával hozott kisebb termést a megyei átlag- mái.

Szűkös a gazdaságok tömegtakarmány- és abrakkészlete, és itt, a közelben nem is igen lehef vásárlással kiegészíteni, mert Pest, Szolnok, Csongrád, sőt Békés megye is megszenvedte az elemi csapást. A dunántúli' térségekből kellett -beszerezni a szemesterményt és a szálast. A lé- dús tömegtakarmány-készlet gyarapításában azonban részt vettek a cukorgyárak is. A szarvasmarhát, juhot tartó nagyüzemeknek jól jött ez a segítség.

• A Bajai Mezőgazdasági Kombinát félig kész raktára is biztos védelmet nyújt a terménynek.

A Bács-Kiskun megyei Tanács mezőgazdasági szakigazgatása és a MÉM közbenjárására ez ideig az Ercsi Cukorgyár 5190, a sárvári 1049, az ácsi 58 tonna nedves répaszeletet küldött Bács-Kiskun gazdaságainak, főként a Homokhátságba. A legtöbbet azonban a 'Mátravidéki Cukorgyáraktól

kaptak. Napjainkig 16 ezer tonna répaszelet érkezett a megye 38 szövetkezetébe Izsákra, Lász- lófalvára, Lajosmizsére, számos más településre, továbbá a Városföldi és a Kiskunhalasi Állami Gazdaságba. Többségük nem

(Folytatás a 2. oldalon.)

BŐVÜLŐ HULLADÉKHASZNOSÍTÁS

Anyag- és energiatakarékosság a megyében

A Központi Bizottságnak a párt XIII. kongresszusára tegnap kiadott irányelvei szerint, adottságainknak és a nemzetközi műszaki-gazdasági fejlődés tendenciáinak megfelelően továbbra is összpontosítani kell erőinket az energiát, valamint a nyersanyagokat takarékosan feldolgozó technológiák bevezetésére, az ezeket szolgáló berendezések gyártására és üzembe állítására. Kívánatos, hogy erőteljesebben folytatódjék az energiatakarékosságra, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosítására kidolgozott központi programok végrehajtása.

Megyénk ipari üzemei a közelmúltban az alabbi területeken tettek komoly erőfeszítéseket anyag- és energiagazdálkodásuk javítására;

Gépipari feldolgozó üzemeink zöme töhbször felülvizsgálta gyártástechnológiáját, és a szabástervek optimalizálásával, -a megmunkálási ráhagyások csökkentésével, valamint konstrukciós fejlesztéssel tudatosan törekedett a fajlagos anyagfelhasználás csökkentésére.

Több helyen megoldották a korábban értéktelen fahulladékok hőtechnikai hasznosítását. A parkettagyár évi 5400 tonna fahulladékból hetvenezer gigajoule, a Szék- és Kárpitosipari Válla- lart kecskeméti gyára 1500 tonna fahulladékból mintegy huszonhat- ezer gigajoule hőenergiát állít elő évente.'

A 'Kalocsai Autójavító leány- vállalatnál és az Április 4. Gépipari Műveknél nem hagyják veszendőbe menni az egyébként haszontalan fáradtolajat. Az idén kb. 25 tonnát, 1985-ben a terv szerint több mint 100 tonnát fognak energetikai célra alkalmazni.

Műanyagfeldolgozó üzemeink egyre nagyobb mértékben hasznosítják a drága importanyagot kiváltó műanyaghulladékokat. A kalocsai Műanyagfeldolgozó Vállalatnál az évi felhasználás eléri a 25 tonnát.

Mezőgazdasági üzemeink is komoly erőfeszítéseket tesznek energiaigényük gazdaságosabb kielégítésére. Fokozódik a — korábban nem, vagy csak véletlenszerűen felhasznált — biomassza energetikai célú alkalmazása.

A Helvéciái Állami Gazdaság pályázatot nyújtott 'be a Beruházási Bankhoz, fanyesedék .hőtechnikai feljjasználására. Elképzeléseik szerint az Energiagazdálkodási Intézet által tervezett 14,3 millió forint értékű kőközpontban 170 Celsius-fok hőmérsékletű gőzt állítanak- majd elő. A fa koronaanyag aprításához a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság adja a gépeket, a szekszárdi 'MEZŐGÉP Vállalat pedig három darab venyigeaprító' berendezéssel segíti a programot. Ha a tervek valóra válnak, a faapriték automatizált módon fog a kazán égőterébe kerülni. Számítások szerint évente mintegy 1800 tonna nyesedék elégetésével: hatszáz, tonna gázolajat tudnak megtakarítani három és fél millió forint értékben.

A kecskeméti Kossuth Mgtsz energiaracionalizálási pályázat keretében nyert 1,4 millió forint költséggel, .Ganz-MÁVAQ mozdonykazánnal, gőz-víz hőcserélőn keresztül oldja meg a melegvizes fűtést. Terveik szerint egy esztendőben 165 tonna fahulladék eltüzelésével 47 tonna tüzelőolajat, illetve 5760 kilowattóra villamos energiát takarítanak meg, mely egyébként félmillió forintba kerülne.

A fent említett módszerek elterjedése megyénkben sajnos még nem általános. Amint azt már a bevezetőben említettük, feltétlenül szükség van arra^hogy a jó példaként felsorolt esetek száma növekedjék, és ez a tén- ■ dencia jövőre, valamint a VII. ötéves terv időszakában tovább folytatódjon, sőt erősödjön.

B. F. L

A száz esztendővel ezelőtt született Kossuth- díjas szőlő- nemesítőre,

Kocsis Pálra emlékeznek ezekben a napokban a megyeszékhelyen. Tudományos ülés, koszorúzás, emléktábla-avatás és meghitt hangulatú névadó ünnepség gazdagította

pénteken az évfordulóra elkészített programot. Ennek keretében került sor arra az emlékezetes ünnepségre, amelyen a Kecskeméti Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet hivatalosan felvette Kocsis Pál nevét. Az ünnepségen részt vett a kutató özvegye is. A névadás alkalmából az intézetben kiállítást rendeztek a Kocsis Pál életét, munkásságát bemutató fényképekből* (felvételünkön). A száz éve született kiváló szőlőnemesítőre emlékezünk lapunk negyedik—ötödik oldalán.

Minden óra számít!

Óriási nyomás nehezedik a MAV-rá: Ezekben a napokban tetőzik az év végi. vasúti szállítás.

Mozdony- és vonatvezefök, kocsikísérők, s -rendezők, tolatok, váltókezelők, forgalmi és áruirányítók fáradságos heteket .élnek át az ország, de állíthatjuk, Európa szinte minden részén. Ritkább szó- használattal, a gazdaság edényrendszerének is nevezett közlekedésben a túlterhelés feszitő gőzként már a „fedőt mozgatja”. Kedd reggel, több mint 1700 kocsival, harminchat tehervonat várt Kelebiá- na[ átbocsátásra Jugoszláviába, illetve onnét Olaszországba. A forgalom torlódása, s amiatt, hogy ilyenkor a külföldi vasutak teljesítőképességét ugyancsak próbára teszi a nagyobb arányú szállítás, A nemzetközi vonatok is csak lépésben haladhattak.

Érzik a mostani hétköznapok terhét, a rájuk jutó sokfajta feladat elvégzéséért, megyénk vasutasai is. Erőfeszítésük nyomán novexnber utolsó napjaiban változatlanul jó ütemű volt a cukorrépa-szállítás a feldolgozóüzemek iparvágányaira. Igyekeznek, hogy a napi, ellátáshoz szükséges fogyasztási cikkek, s a termelő vállalatod alapanyagai, gépei és alkatrészei se késsenek, idejében megérkezzenek a címzettekhez. Rangsorolnak, melyik áru a fontosabb, melyik kapjon elsőbbséget a továbbításnál. Sóderküldésről szó sem lehet; a tűzifának, a szénnek, az exportra szánt fának, a zöldség- és a gyümölcsraktárak göngyölegeinek viszont zöld utat nyitott a juvarozás sorrendjét megszabó Tárcaközi Operatív Bizottság.

Gyengíti azonban a fenni- akarást a novemberi—decemberi áruszállítások nehéz, napjaiban, ha az eredményekben, de a kudarcokba^ is részes — így tehát mindenképp ■ felelős — szállíttatok nem ve- szik'észre, nem érzékelik a feszítő gondok „fedöemelését” a közlekedés alaposan próbára tett edényrendszerében. Márpedig, a jelek azt mutatják, jó néhányan szunyókálnak az ország és a vasút, yégsö soron mindannyiunk rovására! Mialatt « Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság', palackozójának udvarán, vasúti kocsik híján, a szabadban tárolják az Jtalokat, s a MÁV Kecskeméti Körzeti Üzemfőnöksége november 1—25-e között hatvannal kepesebb üres vagont tudott átadni újrafelhasználásra a szocialista országok közötti árufuvarozásra, sokan késnek a be- és a kirakodásokkal. Az üzemfőnökség 50 szállítójármüvei marad adósa naponta a vállalatoknak, a szövetkezeteknek.

Miért van ez a lemaradás? Azért, mert továbbra is létezik az a kettősség, hogy a MÁV folyamatos munkarendben szolgáltat (szolgáltatna), míg a szállíttatok többségénél péntek délutántól hétfő reggelig „leoltják a villanyt”. Vagyis, nem rakodnak, nem szerveznek legalább a hétvégekre árufogadó ügyeletet. Emiatt állt kirakatlanul negyvenhárom vagon hétfő reggel az üzemfőnökség területén! Emiatt volt a kocsik közt tíz olyan, amely már 48 órája vesztegelt, áruval megrakva! A címzettek (az átvevők): a nagykőrösi Arany János Tsz, az Alföldi Tüzép, az dabasi,Fehér Akác Tsz, a megyei Zöldért — ám a felsorolást még hosszan folytathatnánk. „Hol itt a veszteség? Átteszik a pénzt egyik zsebből a

másikba”. így mentegetőznek, így hárítják él magukról a felelősséget a késett rakodásokért azok, akik , a kocsiálláspénzfizetésben pusztán két partner: a MÁV és a fuvaroztatók egymás közti elszámolását látják. Nem gondoljuk, hogy annak a kilencmilliő-hétszáz- huszonnyolcpzer-háromszáz- hetvenkét forintnak rakodási késedelem miatti befizetését, amelyre a körzeti üzemfőnökség területén a fuvaroztatók ebben az évben kényszerültek, az érintett munkahelyek kollektívája osztatlan . lelkesedéssel venné tudomásul! '

A vasúti jármüvek jobb kihasználása nemcsak hazai követelmény — államközi érdek is a nemzetközi áruszállításban. A milliókban kirótt bírság a késedelemért a vállalatotok és a szövetkezetek pénztárcáját apasztja. Nem mindegy, hol, melyik oldalon marad ez a pénz. Nem mindegy, hogy az áruk jókor eljutnak-e a fogyasztókhoz. Parancsoló : szükség ° ezeket a tényeket újraértékelni, amikor valóban óriási nyomás: az év végi szállítási feladatok maradéktalan teljesítése hárul a vasút dolgozóira. Ebben minden nap, minden óra számít!

Emlékezés Kocsis Pálra