Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-12 / 291. szám

BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉS: ALFÖLDI CIPŐGYÁR, FÉLEGYHÁZA Személyre szóló értékelés Az Alföldi Cipőgyár kiskun­félegyházi gyáregységének III. számú pártalapszervezete nem­rég tartottá meg beszámoló tag­gyűlését. Szabó Ferencné, alki egy éve tölti be a titkári tisztséget, a ve­zetőség tagjaival mindenre ki­terjedő, alapos beszámolót készí­tett. Részletesein elemezte a be­számolási idöszaik tevékenysé­gét, s a többi között megállapí- tőtta, hogy a taggyűléseken a megjelenési arány jelentősen nö­vekedett, és a hozzászólók , ará­nya is örvendetesen javult. A^ taggyűlésen részt vevők körében osztatlan síikért aratott, hogy a beszámoló személy szerint értékelte a vezetőségi tagok te­vékenységét. Kiss István szerve­zőtitkárral kapcsolatban meg­állapította, hogy. igen lelkiisme­retesen foglalkozik a pártépítő munkával, és a titkárt távollé­tében igen jól helyettesíti. Külön erényeként említette a beszámo­ló, hogy a vezetőségi és a taggyű­léseken hozzászólásaival sokat segít a pártszervezet céljainak elérésében, Réczicza Istvánná propagandista és nőfelelős mun­káját értékelve megállapította a a számvetés,, hogy az önkéntes véradás lelkes szervezése mellett igeji jó eredményeket ért el a po­litikai könyvek terjesztésében. 'Túri Sándor "gázdgsási felelős, aki három éve foglalkozik a tag­díjakkal, mindent elkövet áz el- . számolási batáridőik betartásáért. Sense, Sándor termelési- - felelős tevékenységének ' fő ' jellemzője, hagy a vezetőséget mindig idő­ben tájékoztatja a termelési ered­ményekről, s a gondokról. Rend­szeresen átadja tapasztalatait az alapszervezet vezetőségének, á a különböző üléseiken elhangzó felszólalásai jelentős segítséget nyújtanak a feladatok megoldá­sához. Elismerően emlékezett a beszámoló Gubcsi János ifjúsági felelősről, aki rendszeresen részi vesz S vezetőségi és taggyűlése­ken, és az itt kapott instrukciók alapján segítséget nyújt a KISZ- aianszervezetnek. Fekete Pál in- formációfeíelős munkáját is ered­ményesnek minősítették,, tájé­koztatói értékesek. A beszámoló további részében részletesen szó esett a pártcso- portokiról. Elismerően nyilatko­zott a vezetőség arról, hogy eze­ken a fórumokon igen aktív a tagság, és őszintén bírálják a ter­melés, valamint a partéiét hiá­nyosságait. A pártépítés a jelenleginél jobb is lehetne — hangsúlyozta a ve­zetőség beszámolója, , Áz elmúlt időszakban mindössze kilenc új tagót vettek fel, bár a fiatalok közül többet is fej lehetett volna venni, megfelelő előkészítés után. A pártoktatásban javulás mutatkozik. Kevesebb a lemor­zsolódás,. és a résztvevőik aktivi­tása' is növekedett; Az.\ aléipszervezet beszámoló­ja dicsérően szólt á- kommunis­ta, valamint a pártonkívüli nő- dolgozók tevékenységéről, majd részletesen elemezte a III. szá­mú -KlSZ-alapszervezet munká­jáé, amelyben négy kommunista segíti, a fiatalokat. A beszámoló végén szó ’ esett néhány termelési problémáról; melyek sikeres' megoldásában jelentős részt vállaltak‘az alap­szervezet tagjai. A határozati | javaslat előter­jesztése után a kommunisták ki­egészítették javaslataikkal a be­számolót, ' segítséget nyújtva a további munkához. Bense Sándor példáéi elmond­ta, hogy igen jó lenne, ha a kö­zépvezetők politikai képzését jobban megszerveznék, vala­mint ha a KISZ-alapszarvezet a „hivatalos” programok mellett érdekes rendezvényeiket is szer­vezne a fiataloknak. Magony Mi­hály, a termelési osztály vezetője elismerően beszélt a termelési eredmények növekedéséről, a minőség javulásáról, mert ezek elérésében jelentős szerepük van az alapszervezet kommunis­táinak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a párttagok a művezetőket a korábbinál is jobban segítsék a munkafegyelem erősítésében. Fiigyelemre méltó volt Zsíros And­rás felszólalása is, aki arról be­szélt. hogy egyénileg is nyújtsa­nak segítséget a pártépítéshez. A taggyűlés résztvevői nagy figyelemmel hallgatták meg Rákos Imrének, a Pártélet című folyóirat munkatársának fel­szólalását, aki részletesen ismer­tette a XIII. kongresszus inány>- elveit, és elismerését fejezte ki a tartalmas < beszámolóért, vala­mint a hasznos hozzászólásokért. O. L. „AZ ÚTRÓL SZERETNÉK SZÓLAM” Ladánybenei örömök és gondok Ladánybenén 13 gyermek született az idén, tizenhárom­szor szólt a temetési harangszó, és tizenhármán fogtak építr kezésbe a község 1841 lakója közül. Azonban a ladánybe- néiek úgy tűnik, nem babonásak. A napokban megtartott falugyűlésen éppen tizenhármán mondták el véleményüket, javaslataikat a Lajosmizsével és Kunbaraccsal határos, Kecs­kemét körzetéhez tartozó település fejlesztéséről. Elkészült a központi fűtés — Többen jöttünk Össze, mint tavaly — állapította meg öröm­mel Visontai Híván tanácselnök, majd jegyzetei alapján sorra vet­te vitaindítójában az idei év eredményeit és a feladatokat. A résztvevők figyelemmel hall­gatták a közvetlen hangvételű ta­nácselnöki beszámolót. Nagy vállalkozás^ fejeztek be 1904-ben a ladánybeneiek. A hét­millió forinto's költséggel és ren­geteg társadalmi munkával épült iskola az elmúlt éveik leg­jelentősebb beruházása volt. "Möst 'elkészült a központi fűtés és a tanári szoba is. Emellett a tanácsháza, és a temető rende­zésére, parkosításra és az óvo­dai konyha felújításának meg­kezdésére futotta az erejükből. A szolgáltatások ' területén a legjelentősebb előrelépés fi szer­vezett szemétszállítás megkez­dése volt. Azonban egyelőire ke­vés a jelentkező, sokán inkább a szabálytalan, környezetszennye­ző szemétlerakást választják. Nagy az elmaradás a vízvezeték­bekötéseknél, többen március óta varnak már s&rukra. Visszatérő gond — hangzott el a beszámoló­ban —, hogy továbbra sincs megoldva a felnőtt és az iskolai fogászati ellátás: a ladánybenei gyerekek öt éve nem voltak fo­gászati szűrővizsgálaton. ­Jövőre az óvoda konyhájának bővítése lesz a legfontosabb fel­adat. Emellett közműfejlesz­tésre. útépítésre már nem telik a,tanácsi pénzből. „Lakossági tár­sulások szervezését kezdjük meg” — jelentette be a tanácselnök. Az építkezés több szemszögből Ladányibenén sok még á föl­des, kátyús, esős időben járhatat­lan utca. Időszerű a küszöbön ál­ló útépítési akció, a legtöbb hoz­zászólót is ez föglalkoztattá' If­jabb Lánczos Ferenc így kezdte mondandóját: „Az útról szeret­nék szólani. Azt mondják, 6500 forint az út. Az én keresetemhez képest azért a 19 lépésért, ami a házam előtt vezet, ez bizoijy sok. Nem lehetne kevesebb?” Vámos József né nyugdíjas és özvegy Kardenecker Ferencné szintén ar­ról beszélt, hogy a nyugdíjból ne­héz ekkora összeget összegyűjte­ni. Pethő József amellett érvelt, hogy összefogással, az idősebbek támogatásával meg lehet való­• A ladánybeneiek büszkesége: az új iskola. sítani az útépítést a következő években. Szókéné,.a Petőfi utca bizalmija az ott lakók vélemé­nyét továbbította: ok előbb a járdaépítést váillalnák, mivel ar­ra van inkább szükségük. Mozi, bolt, telefon Sok közérdekű észrevételt tet­tek a falugyűlés résztvevői. Hor­váth Gyula a hétfői filmvetíté­sek időpontjának megváltozta­tását javasolta. Tóth József kifo­gásolta az áfész iparcikkboltjá­nak választékát: „Ne kelljen két cipőfűzőért Kecskemétre utaz­ni” — mondta. Az áruellátás hiá­nyosságairól többet is beszéltek. Árva Gábor például így: „Az áru­cikkekre sokszor nem kerül rá az új ár, vagy olvashatatlanul van ráírva, és gyakran a minő­ségük sem kifogástalan. Tőlünk is megkövetelik a jó munkát, mi is elvárnánk, hogy a pénzünkért olyan árut kapjunk, ami haszna­vehető”. Dr. Faragó Gyuláné a telefongondokról beszélt. Este, vagy éjszaka szinte lehetetlen összeköttetést teremteni a kül­világgal: „A lajosmizsei postán 4 óra után sokszor nem veszik fel a hívásokat. Ne várjuk meg a pillanatot, amikor ember hal meg a telefonvonal hiánya miatt!” Javaslat hangzott el a falugyűlé­sen arra is, hogy ismét rendez­zék meg az öregek napját a köz­ségben. / ! A válaszokból, melyeket Vi- sointai István tanácselnök adott, az derült ki. hogy néhány alap­ellátási gondon saját erőiből a kö­zeljövőben sem tudnak segíteni. Ahol viszont lehet, a lakosság igényeit figyelembe véve, össze­fogással jövőre is előbbre lépnek a ladánybeneiek. Lovas Dániel NÉGY ÉVTIZED SODRÁBAN 1984. december 12. 0 PETŐFI NÉPE 1 3r A kommunisták kezdeményeztek Magyarországon még javá­ban dörögtek a fegyverek, ami­kor negyven esztendővel ezelőtt, ■1944. december 12-én megalakult a Magyar Kommunista Párt já­noshalmi- szervezete. A négy év­tizeddel ezelőtti eseményre em- iLékezve * otthonában kerestük fel a 66 éves Virágh Ferencet, a pártszervezet egyik alapító tag­ját, aki életútjáról és a korabeli viszonyokról az alábbiakat mond­ta el. ' ■. — A , szovjet határ közelében, Nagykaposon születtem, ahon­nan később a családommal Kas­sára költöztünk. Itt szlovák nyel­vű iskolába jártam. 1938-ban érettségiztem, s 1939-ben a váro­si adóhivatalban helyezkedtem el. Kezdetben becsüs, majd végre­hajtó lettem. 1942-Jben a szabad­kai forgalmi adóhivatalhoz ke­rültem, amelynek ellenőrzési kör­zetéhez tartozott Borota, Rém, Jánoshalma és Mélykút. Először díjnok, aztán gyakornok, majd második osztályú tiszti beosztás­ba kerültem. Már egészen fiatalon rokon­szenveztem a szocialista eszmék­kel. A zsidódeportálások ideién Szabadkára rendeltek az elhur­coltak vagyonának leltározásá­ra. én azonban már másnap visz- szaadtam az efféle munka elvég­zésére jogosító megbízólevelet. Bácsalmáson —• ahol a helyi, a bajai és a mélykúti zsidókat von­ták össze —, a csendőrök éber ­ségét kijátszva bementem a get­tóba, hogy ismerőseimen segíte­ni tudjak. Egy alkalommal zsi­dókból álló sárga karszalagos munkaszolgálatos század vo­nult át éhezve Jánoshalmán, akiknek kenyeret kerítettem a helyi pékségből. Más esetben pe­dig egy üldözött asszonyt bújtat­tam. Emiatt feljelentettek, s a csendőrök feldúlták a szabadkai lakásomat. Jánoshalmán ért a felszabadu­lás. Még a Szálasf-féle hatalom­átvétel előtt Mácsai Sándorral elkezdtük a kommunista párt szervézését. Közben az általános mozgósítás miatt egy időre el kellett rejtőznöm. Később elfog­tak, de sikerült kiszabadulnom. Tulajdonképpen már 1944. októ-, bér második felében megalakí­tottuk. a helyi pártszervezetet, az első ülést azonban december 12-re halasztottuk. A megalaku­lás időpontját hivatalosan az alapszervezet első ülésétől szá­mítják. Az alapító tagok (szemé­lyemen kívül) Glied Károly, Má­csai Sándor, Szakács István, Sza­kács Eta, Robicsek Sándor és még néhányan voltak. Az össze­kötői feladatokat pedig Friedman László látta el. Az alapszervezet titkári tisztének ellátásával en­gem bíztak meg. Azokban az időkben a helyi elöljáróságot átmenetileg a Du­nántúlra .költöztették: a közigaz­gatási szervezetből csak. Agócs Ferenc községi bíró maradt a he­lyén. A rend fenntartásában oroszlánrészt vállaltak a kommu­nista párt tagjai. Megalakítottuk a Nemzeti Bizottságot, Robicsek Sándor lett az új rendőrkapitány. A Magyar Kommunista Párt helyi szervezetének zászlóbontássá után ;a többi párt helyi csoportja is megkezdte működését. Később e piártok képviselőivel kiegészülve láttuk el a hatósági feladatokat. Közben a Magyar Függetlenségi Front helyi lápja, a Bácskai Hí­rek is megjelent Olyan feladato­kat Trap tam, hogy a helyi fiatalok eszmei irányítását végezzem a párt részéről. Ennek kapcsán fel­ügyeltem, hogy a MADISZ-ba tö­mörült helyi fiatalok körében ér­vényesüljenek a párt elgondolásai, a párttitkári tisztséget Mácsai Sándor vette át tőlem. A MADISZ titkára Király Mihály volt. Ezt kpvetően Jánoshalmán is meg­alakult a SZÍT, amelyet Bogdán Gusztáv irányított. Mint pártelk- tivistáj a korabeli választások teljes menetében, valamint a pro­letárdiktatúra győzelmét ered­ményező pártegyesülés előké­szítésében részt vettem. 1951-ben anyagkönyvelőként ' helyezked­tem el a helyi MEZÖKER-nél, s emellett 1953-ig párttitkára is voltam az üzemnek. Majd Kis­kunhalason dolgoztam a Köz­séggazdálkodási Vállalat igaz­gatójaként, s a városi tanács tag­jaként. 1957 után két évig fő­könyvelő voltam a helyi KTSZ- nél, utána ugyanitt műszaki veze­tő. 1978-ban mentem nyugdíjba. Jelenleg is tagja vagyok a nagy­községi tanácsnak. Öröm számomra, hogy a kora­beli erőfeszítéseinket siker ko­ronázta. A mostani viszonyokat — a nehéz" gazdasági helyzet el­lenére — jónak tartom. Mindösz- sze a közéletben elbúrjánzó hi­bák aggasztanak, amiket úgy vé­lem, határozottabb intézkedések­kel gyomlálni lehetne. Südi Bertalan, a jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezet párttitkára MÓDOSULÓ MEZŐGAZDASÁGI ÖSZTÖNZÉS Erősödik az árak szerepe vágómarha értékesítése után já­A szabályozórendszer L985.,évi változásai^ mjezögazdasáSirbflgJÍT üzemek üzemviteli támogatási rendjét is érintik. A változások általában azzal függnek össze, hogy a bevételt kiegészítő támo­gatások helyett az árak szerepe erősödik. Alapvető módosításra nem kerül sor, ám egyes terüle­teken — összhangban a bel- és külföldi igényekkel is — új szem­pontokat kell figyelembe venniük a mezőgazdasági nagyüzemeknek a gazdálkodás alakításánál. Változatlan formában és ha­sonló alapvető feltételekkel ma­rad fenn a nagyüzemi szarvas- marhatartás ösztönző támogatási rendszere. Módosulást jelent vi­szont, hogy mivel a szarvasmar­ha-ágazat termékeinek költségé az elmúlt időszakban megnöve­kedett, jövőre a tej- és a vágó­marha-termelést az eddiginél erőteljesebben ösztönzik. A mező- gazdasági nagyüzemeket a tulaj­donukban levő nem húshasznú tehenek által termelt tej értéke­sítése után eddig is megillette az árkiegészítés, ennek mértéke ja­nuárban literenként negyven fil­lérrel nő, literenként 2 forint lesz. Továbbra is megilleti a szarvas­marha-állománnyal rendelkező nagyüzemeket a saját előállítású A Semmelweis* Orvostudományi Egyetem 1-es számú szülészeti és nőgyógyászati klinikáján hamaro­san megkezdhetik a szervezeten kívüli megtermékenyítést. Miként dr. Gimes Rezső egyetemi docens, az orvostudományok doktora az 'MTI munkatársának elmondta: a sebészeti beavatkozáshoz szük­séges eszközök már a rendelke­zésükre állnak, s kijelölték a bio­lógiai laboratórium helyét a kli­nikán. Jelenleg azon munkálkod­nak, hogy beszerezzék a többi speciális készülékeket, eszközöket, és megszervezzék az orvos-bioló­gus szakembercsoportot, amely elvégezheti ezt a beavatkozást. Előreláthatóan a következő év első felében — Magyarországon elsőként — megkísérlik létrehoz­ni a terhességet azoknál az asz- szonyoknál, akiknél ez természe­tes módon nem lehetséges. Első­sorban azoknak a nőknek' a meg­termékenyítését segítik elő, akik­nek mindkét petevezetéke olyan mértékben elzáródott, hogy azt műtéttel már nem lehet megnyit­ná, vagV mindkét petevezetékét el kellett távolítani, például mé­hen kívüli terhesség miatt, vi­szont a petefészkük jól működik, a magzat kedyező feltételek kö­zött fejlődhet az anyaméhben. ro árkiegészítés;. ennek imértéké az eddigi kilogrammonként 6- ról 7 forintra nő. Üj vonása a szabályozásnak, hogy a jövő évtől kezdődően meg­szűnik a juhállománycserére adott, ár bévé tel jellegű támoga­tás. Ezt elsősorban az indokolta, hogy az állománycserét ösztön­ző támogatás ellenére — a kívá­natos mértékhez képest — elma­radt a meddő állatok indokolt le­váltása, ami növelte az ágazati veszteséget. A megszűnő támoga­tás helyett a végtermék-előállítás ösztönzése kerül előtérbe; ennek megfelelően a mezőgazdasági nagyüzemeket a saját termelés­ből származó és vágással értéke­sített állatok után kilogrammon­ként 3,40 forint vágójuh-árkiegé- szítés illeti meg. A növényvédő és gyomirtó sze­rek beszerzésének eddigi támo­gatása megszűnik. (Ez az intéz­kedés összhangban van azzal a törekvéssel, amely a támogatások fokozatos leépítését célozza.) A mezőigazdasági nagyüzemek mű­trágya-beszerzésének támogatá­si mértéke is csökken, a jövő év­től kezdődően a belföldi eredetű nitrogénműtrágya támogatása például 27 százalék lesz. Ezeknél a nőknél hormonálisán serkentik a peteérést-, a legmeg­felelőbb időpontban kiveszik a petét, s megtermékenyítik a férj spermájával. A megtermékenyí­tett petét azután visszahelyezik a méhüregbe, ahol a pete már természetes módon fejlődik. A. szakorvosok már felkészültek erre a beavatkozásra. Néhány éve tanulmányozzák a lombikbébi- eljárást azokban az országokban, ahol ezt bevezették. A lombik­bébi- és a meddőségkutatási világ- kongresszusokon megismerték az e téren szerzett tapasztalatokat. Országunkban jelenleg 30—40 asszony igényli ezt a beavatko­zást, annak tudatában is, hogy esetleg nem sikerül a fogamzás. Várható azonban, hogy azok a nők, akik minden áldozatot vál­lalnak azért, hogy gyermeknek adjanak életet, újra próbálkoznak majd. Emellett szól az is, hagy az idegen spermával megtermé­kenyített asszonyok közül számo­sán megismételtették ezt. Né­melyeknek két, illetve három gyermeke is született már a mes­terséges — de a -nő szervezetén belüli — megtermékenyítés ré­vén, amit egyébként hazánkban már évek óta jó eredménnyel al­kalmaznak. Lecke Apámmal a tó partján áll­tunk. Ügy száz méterre■ tőlünk egy nő úszott, valamit kiabált, és . a karjával hadonászott. Rögtön lehetett látni, hogy a legkisebb érzéke sincs az úszáshoz. Nem tudja ugyanis, hogy úszni és integetni — fö­lösleges energiapocsékolás. A parton összeverődött tö­meg érdeklődve szemlélte a produkciót. — Nézd csak, fiacskám — mondja apa —, milyen pocsék hajfestéket gyártanak nálunk. Egyre világosabb lesz a haja. A nő artikulátlan hangon kiabált. — Nem gondolod, fiacskám, hogy segítségért kiabál? — Nem hiszem, most már egészen összehangolt a kéz­munkája: Ekkor egy testes hölgy szó­lalt meg: — Hol az úszómes­ter? — Elment válahova — felel­ték többen. —> És az a másik, az a szőke? — érdeklődött to­vább a testes hölgy. — Valóban szőke volt — válaszolt apám. — Kár, hogy tegnapelőtt belefulladt... Egy férfi leült a partmenti homokba, és elkezdte fűzni a cipőjét. — Be akar ugrani? — hal­latszott valahonnan. — Micso­da jótétlélek! A férfi nem szólt semmit, csak a lyukas zokniját takar­gatta esetlenül. — Ne szégyell je, csak se- lejtet gyártanak! — így az apám. — Ne zavarja már, hadd vetkőzzön, hadd ugorjon be mi­nél előbb a fuldoklóhoz! — kiabált a kövér hölgy. ■- — Engedjenek! Mit akarnak? Hova ~ugorjak?! — ordított a férfi, miután rájött, hogy mit kívánnak tőle. A tömeg fenyegetően köze­lebb lépett. — Azonnal ugorj be, te hu­ligán, meg hippi! — De könyörgöm, én nem tudok úszni...!!! — Akkor miért vetted le a cipőd? — Egy kavics volt benne ... — Hazudik, hazudik! A víz­be vele! — Mentsd meg azt a nőt, te gazember! Megfogtuk, meghimbáltuk, és bedobtuk a tóba. Ha tény­leg nem tud úszni, ez jó lecke lesz neki. Mert valamikor él kell kezdeni... f Jacek Sawaszkiewicz (Fordította: Saiga Attila) ' MAGYAR LOMBIKBÉBI Küzdelem a meddőség ellen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents