Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-07 / 287. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: Folyta­tódik a borult, párás, sokfelé tartó- , • , , san ködös idő, zúzmaralerakódással, egy-két helyen hószállingózással, ónos szitálással. Továbbra is gven- l^Smozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet pén­teken a ködös helyeken —2 fok, máshol plusz 2 fok körül alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 287. szám Ára? 1»40 Ft 1984. december 7. péntek A MINISZTERTANÁCS NAPIRENDJÉN A jövő évi költségvetés és az új vállalatvezetési formák A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács tegnapi ülé­sén Lázár György tájékoztatást adott Wilíried Martensnek. a Bel­ga Királyság miniszterelnökének hazánkban tett hivatalos látoga­tásáról. A kormány a tájékozta­tót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megvitatta az 1985. évi állami költségvetés­ről szóló törvény tervezetét és úgy határozott/ hogy a javaslatot az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnökségé­vel közös irányelveket fogadott el az új vállalatvezetési formák létrehozásával összefüggő felada­tokról. A Minisztertanács megtárgyal­ta és elfogadta a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának saját munkájáról, a megye tár­sadalmi-gazdasági helyzetéről és az oktatáspolitikai feladatok tel­jesítésének menetéről adott be­számolóját. Elismerve az eredmé­nyeket, felhívta a Végrehajtó Bi­zottságot. hogy tegyen további erőfeszítéseket a tanácsi munka demokratizmusának fejlesztésére, az egyes területek fejlettségi szintje közötti különbségek mér­séklésére, a közoktatás fejlesztési programjának végrehajtására. Felhívta a minisztereket és az or­szágos hatáskörű szervek vezetőit, hogy nyújtsanak segítséget a Vég­rehajtó Bizottság feladatainak eredményes megoldásához. A Minisztertanács rendeletet hozott a meglevő gyógy- és üdü­lőhelyek adottságainak jobb ki­használására, az arra alkalmas települések üdülési, gyógyászati hasznosítására, valamint a helyi tanácsok ezzel összefüggő érde­keltségének fokozására. Importhelyettesítő takarmány Soltról # A solti Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat őt megye területéről begyűjtött alapanyagok feldolgozásával jelentős import­helyettesítő tevékenységet végez. Az állattartó gazdaságok számára nélkülözhetetlen 4300 tonna húsliszten kívül ebben az évben 1700 ton­na ipari zsírt és 800 tonna húspépet állít elő. Az idén megépített üze^ mi szennyvíz-előtisztító műve segítségével — képünkön — nemcsak az állategészségügyi, hanem a környezetvédelmi feladatoknak is ele­get tesz a vállalat. BIZOTTSÁGI ÜLÉS CSÁSZÁRTÖLTÉSEN Német ajkúak hagyományőrzése Tegnap Császártöltésen tar­totta ülését a Bács-Kiskun me­gyei Tanács nemzetiségi bizott­sága. Délelőtt fél tízkor, a tanács- házán a helybeli úttörők fúvós­zenekarának számaival és han­gulatos tájnyelvi műsorral kö­szöntötték a bizottság tagjait, a meghívottakat, majd Angeli Má­tyás igazgatóhelyettes, a szövet­ség országos választmányának tagja beszámolt a Magyarországi Németek Demokratikus Szö­vetsége legutóbbi kongresszu­sáról, s a hazai német ajkú la­kosság körében végzendő továb­bi feladatokról. Hangsúlyozta az előadó, hogy jaj kongresszus egyértelműen bi­zonyította: a hazánkban élő né­met nemzetiségiek jó hazafiak­hoz méltóan illeszkednek bele társadalmi-politikai, gazdasági éle­tünkbe. Munkájuk mellett — a többi között — a hagyományok ápolásának eredményei, a rend­szeres nemzetiségi művészeti találkozók is bizonyítják ezt. A továbbiakban részletesen beszélt az irodalmi és tájnyelv közötti különbségről, illetve en­nek az áthidalására való törek­vések eredményeiről, valamint arról az igyekezetről, amellyel' az iskolás oktatás segítségével próbálják őrizni és erősíteni a nemzetiségi érzést és tudatot. Második napirendi pontként Kiinger Ádám, a bizottság szer­vező titkára beszámolt az ország különböző részeiben működő nemzetiségi bizottságok nem­régiben lezajlott tapasztala t­csere-jellegű találkozójáról. Az ott szerzett élmények alapján el­sősorban, és kiemelten a nemze­(Folytatás a 2. oldalon.) : / Az Elnöki Tanács december 19-re összehívta az országgyűlést Az Elnöki Tanács tegnap ülést tartott. Az alkotmány 22. paragrafusának (2.) bekezdése alapján az Országgyűlést 1984. december 19-én szerdán 10 órára összehívta, A Minisztertanács javasolja, hogy az Országgyű­lés tűzze napirendre az 1985. évi állami költségve­tésről szóló törvényjavaslatot. Losonczi Pál tájékoztatta a testületet hivatalos Jaftögatásáról az Indonéz Köztársaságban, továbbá párt- és állami küldöttség élén a Vietnami Szocia- lista Köztársaságban, a Kambodzsai Népköztársa­ságban és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­ságban tett hivatalos, baráti látogatásáról. Indonéziáiban a Suharto köztársasági elnökkel szívélyes légkörben folytatott hivatalos megbeszé­léseiken áttekintették az időszerű. nemzetközi kér­déseket, különös tekintettel az európai kontinens es a délkeleit-ázsiai térség helyzetére.. Egyetértettek abban, hogy lehetséges és szükséges valamennyi nemzetközi probléma békés eszközökkel, tárgya- lások útján való rendezése. Megállapították, hogy f kölcsönös előnyök alapján további lehetőségek kínálkoznak a két ország közötti kapcsolat fej­lesztésére, elsősorban a gazdaság és a kereskedelem területén. Ennek érdekében a látogatás alkalmával konkrét megállapodások születtek. A három indokínai ország párt- és állami veze­tőivel szívélyes, baráti légkörben folytatott tárgya­lásokon a nemzetközi kérdések áttekintése során különös figyelmet szenteltek a délkelet-ázsiai tér­ség időszerű problémáinak. Egyetértettek abban, hogy a térség megoldásra váró kérdéseit tárgya­lások útján, a kialakult realitások, az érintett ál­lamók szu'verenitásának, az egyenjogúság és az egymás jogos érdekeinek tiszteletben tartása alap­ján, minden külső beavatkozás nélkül mielőbb ren­dezni kell. A látogatás megerősítette a Magyar Népköztársa­ság es az indokínai országok _ közötti barátságot és szolidaritást. E tekintetben kiemelkedő jelentősége van a Vietnami Szocialista Köztársasággal kötött Barátsági és Együttműködési Szerződés aláírásá­nak. Az indokínai országokkal a szolidaritás és a kölcsönös előnyök alapján megállapodások megkö­tésére került sor, amelyeknek célja a kapcsolatok sokoldalú bővítése, szélesítése. A tájékoztatót az Elnöki Tanács egyetértőleg tu­domásul vette. Megállapította, hogy a látogatások jól szolgálták a Magyar Népköztársaság külpolitikai céljait, és hozzájárultak ahhoz, hogy az érintett or­szágokkal. kapcsolataink tovább fejlődjenek. Az Elnöki Tanács'módosította a vízgazdálkodási társulatokról szoló 1977. évi 28. számú törvényere­jű rendelet egyes rendelkezéseit. Bővítette a vízi- közmű-társulatok körét, és a vízműtársulat, vala­mint a csatornaműtársulat mellett létrehozta’ a bel­területi vízelvezető társulat jogintézményét. Ennek cflja, hogy a belterületi vízkárveszély hatékony le­küzdésében a lakossági érdekek érvényesítésének új szervezeti lehetőséget teremtsenek. . 4 teilet határozott községek alakításáról, egye­sítéséről, községi tanács és közös tanácsok szerve­zéséről. Az Elnöki Tanács személyi ügyekben döntött, bí­rákat mentett fel és választott meg. ALAPANYAG A KERTÉSZETEKBŐL Konzerv- és hűtőipari • Felvételünk még nyáron készült, amikor a Kecs­keméti Konzervgyárban tisztították, válogatták a zöldbabot. szerződéskötések • Sok mezőgazdasági üzem vállalkozik arra, hogy a gyengébb minőségű,, „hullás” almát nem kótyave­tyéli el fillérekért, hanem értékesebb „végterméket” készít belőle. (Tóth Sándor felvételei) A zúzmarás időben a kertészek már a fóliasát­rakba, üvegházakha húzódtak. A szántóföldi zöld­ségtermesztés „nyomait” ez időre eltüntették a talaj­művelő gépek. Míg az élelmiszeripari feldolgozó- és a termelő üzemekben az évzárásra készülődnek, már javában tervezik a jövő esztendei termelést is. Hosszú idő óta kialakult hagyomány, hogy ilyen­korra, december elejére végeznek a szerződésköté­sekkel. Bács-Kiskun megye két legjelentősebb zöldség— gyümölcs-feldolgozó vállalatától kértünk információt. (Folytatás a 2. oldalon.) Sikerrel zárultak a közgazdasági és üzem­gazdasági hetek Nagy sikerrel zajlottak le a köz- gazdasági és üzemgazdasági he­tek rendezvényei Bács-Kisikun városaiban, ahol az SZVT-mek egyesületei működnek. A gazda­sági vezetők és a döntések elő­készítésében részt vevő munka­társaik számára Kecskeméten, Baján, Kalocsán, Kiskunhala­son rendezte meg a Szervezési is Vezetési Tudományos Társaság az előadássorozatot, melyek iránt növekedett az érdeklődés. Ez nemcsak a témák időszerű­ségéből következett, hanem az egyesületi aktivisták szervező munkájából, s a vezetőség igé­nyességéből. Az SZVT ez irányú ténykedését minden tekintetben támogatta a Magyar Közgazda- sági Társaság megyei elnöksége is. A negyedik alkalommal meg­rendezett közgazdasági és üzem- gazdasági hetek előadásainak tartalmi összetétele hozzájárult Bács-Kiskun gazdasági szak­embereinek alapos .tájékozta­tásához, a tudományos és a gya­korlati kérdésekben a megfelelő eligazításukhoz, bőséges elmé­leti és gyakorlati érveket adott számúikra a vezetői munka fej­lesztéséhez. Fekete János, a Magyar Nem­zeti Bank első elnökhelyettesé­nek a nemzetközi pénzügyi és po­litikai helyzetről adott elemzé­se bizonyította, hogy a vállakozó szellemű hitelpolitikával a gaz­dasági egyensúly megteremté­sét nemcsak segíteni lehet; de át lehet alakítani a tartozások szerkezetét is. Berényi Lajos és Lókkös János főosztályvezetők és Baján megtartott előadásaik­kal elemezték a vállalatok kül- kapcsolatainak nehézségeit, s a kivezető utat. Emellett az előre mutató tervcélok megismerte­tésében a vállalati stratégia ki­alakításához is hozzájárultak. Nyers Rezső egyetemi tanár a társadalmi fejlődéssel összefüg­gésben vizsgálta a gazdaságirá­nyítás rendszerét. Rámutatott a demokratizálódás szükségszerű­ségére, elkerülhetetlenségére. Kecskeméten és Kiskunhalason Visi Ferenc, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhelyettese és Kollarik István pénzügyminisz­tériumi főosztályvezető a gaz­daságirányítás _ továbbfejlődésé­nek indítékairól, s azokról a to­vábblépési lehetőségekről szólt, melyek a magyar gazdaság ered­ményesebb működését lehetővé teszik. E rendezvénysorozatot zárta le Aczél Györgynek, a Politikai B!- zottság tagjának, az MSZMP Központi Bizottsága titkáré nak a konzultációja. Számos közgazdasági, társadalompoli­tikai, sőt politikai kérdésre kap­tak az érdeklődők meggyőző, s jól hasznosítható érveket, 'vá­laszokat, melyeket a munkájuk­ban sokan fognak felhasználni. Egy hónap leforgása alatt a hét, magas színvonalú rendezvényen ezerháromszáznál többen vettek részt. A sorozatot folytatni érde­mes és szükséges. Sz. S. Gyorsuló növekedés Immár hagyománya a Köz­ponti Bizottságnak, hogy az esztendő utolsó heteiben érté­keli a gazdaság előmenetelét, életkörülményeink alakulását, és mérleget von teendőinkről. Most is így történt, ez olvas­ható ki az MSZMP december 4-i üléséről kiadott közle­ményből. Az olvasó természetesen leg­inkább arra kiváncsi, hogy számára — a magánembernek s az állampolgárnak — mit hozott ez az év, mire számít­hat 1985-ben? Nos, az, aki a gazdaság fo­lyamatait rendszeresen érté­keli, legelőször azt állapíthat­ja meg, hogy 1979-től, a tuda­tosan vállalt visszafogás évei után, most, először mutat a gazdaság gyorsuló növekedést. A Központi Bizottság . által nyilvánosságra Hozott tények ezt így fogalmazzák meg: „A nemzeti jövedelem az előirány­zott 1,5—2 százalék helyett 2—2,5 százalékkal emelkedik. A költségvetés hiánya a ter­vezettnek megfelelően mér­séklődik. Az ipari termelés az előirányzott 1,5—2 százalék he­lyett 2,5—3 százalékkal nőtt. Bővül az ipari termékek kivi­tele, a belföldi értékesítés. A mezőgazdasági termelés mint­egy 5 százalékkal nőtt, a ga­bonatermelés a tervezett 15 milliót meghaladja, az állat- állomány magas, a takarmány­ellátás kielégítő. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme és fogyasztása 1 százalékkal nőtt. Mindez azt jelenti, hogy az ország erőt gyűjtött, s ha nem is gyorsan, de immár képes arra, hogy megalapozza a reá­lis ütemnövekedést, a nagyobb fejlődési dinamizmust. Fi­gyelemreméltó: bár az idei év sem volt könnyű az ellátás szempontjából — hiszen vál­tozatlanul az export lehetsé­ges növelése, az importtal va­ló takarékosság határozta meg teendőinket — az áruellátás nem romlott, sőt, bizonyos te­rületeken tovább javult, illet­ve megőrizte már ismert eré­nyeit. Élelmiszerekből kiegyen­súlyozott kínálatot nyújtottak az üzletek, az áruellátás■ hi­bái, feszültségei — így az épí­tő- és tüzelőanyag, egyes tar­tós fogyasztási cikkek idősza­kos hiánya — ellenére az ál­lampolgárok pénzüket arra költhettek, amire szükségük Volt. Bonyolult megoldásokat, új módszereket is alkalmazott a kereskedelem, ennek révén a választék az egyes területe­ken tovább bővült. A kedvező jelenségek mel­lett — persze — továbbra is akadtak makacsul kitartó gon­dok. így például az, hogy egyes ipari alágazatokban (gépipar) nem emelkedett, ha­nem csökkent az export, má­sutt, a könnyűiparban a minő­ségi hibák zavarták a tőkés, mind pedig a szocialista or­szágokba jutó kivitelt. Nem volt kedvező az idén a külpia­ci helyzet sem, például az élelmiszerárak tartósan ala­csonyan alakultak. Ennek ha­tásai kellemetlenül érték élel­miszergazdaságunkat: jelen­tősen nőtt ugyan exportja, be­vételei viszont alig emelked­tek. Ugyancsak figyelmeztető a lakásépítésben — kivált a fővárosban — mutatkozó két kedvezőtlen vonás. Az építő­ipar elmaradt a kívánt meny- nyiségü lakások átadásával, mindemellett az építési költ­ségek, a lakásárak az elfogad-! hatónál is magasabbra szök­tek. A Központi Bizottság mégis joggal állapította meg, hogy a gazdaság összességében a főbb céloknak megfelelően fejlő­dik. Ez az idei teljesítmény megalapozza a jövő évi mun­kát, lehetővé teszi, hogy a kedvező folyamatokat kiter­jesszük, a gazdaság fejlődése tovább' gyorsuljon. Mindez a jövő évi tervhez készült javas­latban igy szerepel: a nemzeti jövedelem 2,3—2,8 százalékkal, a belföldi felhfisználás 1—1,5 százalékkal, az ipari termelés n 3 százalékkal, a lakossági fo­gyasztás 1—1,5, és az egy la­kosra jutó jövedelem 1,5—2 százalékkal emelkedik. Mi jellemzi ezt a feladatot? Mindenekelőtt az, hogy tovább kell folytatni erőfeszítéseinket a külső egyensúly javításáért, megőrzéséért, valamint a gaz­daság értéknövelő képességé­nek, teljesítményének emelé­séért. Ennek révén, s a belső egyensúly konszolidálásával — a teljesítmények gyors ja­vításával — meg kell, állítani a reálbérek csökkenésének fo­lyamatát, tovább szilárdítva a szocialista biztonságot. Lénye­gében folytatódik tehát az a. munka, az a gazdaságpoliti­kai irányvonal, amelyet 1979 óta vall magáénak az ország. Nincs abban sem különbség, hogy a gazdaságpolitikai esz­közrendszer tovább korszerű­södik. Az 1985. január elsejé­vel életbelépő új szabályozók feltehetően újabb lendületet adnak az önálló vállalkozó szellemű magatartásnak. A Központi Bizottság köz­leménye mindezen túl — ismét csak hagyományosan — azt is tudatta a társadalommal, hogy a vállalt programunk végre­hajtásának megvannak a ga­ranciái. Nehéz, sokszor fe­szültséggel teli időszakokon túljutva sikerült elérkezni ah­hoz a ponthoz, amikor erőfe­szítéseink eredményei az érté- kelhetőbb előrelépésben is megmutatkoznak. Tudatta, hogy ez a program érdemes az egész társadalom bizalmára. Matkó István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents