Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-31 / 306. szám
A Petőfi Népe „névre szóló99 kérdései DR. VASS ZOLTÁN, bajai szemész főorvos: — Éiték-e meglepetések 1984.ben? — Milliónyi. A néhány napos csecsemőktől a kilencvenéves aggastyánokig összesen csaknem kétezer ember feküdt a műtőasztalomra az idén, s bizony, jó néhány esetben kellett váratlan helyzettel szembenéznem. Az igazi meglepetés számomra mégis az volt, hogy alig tízegynéhány esztendő után — jórészt az önzetlenül adakozó bajaiaknak köszönhetően — végre elkészült az uszoda a Petőfi- szigeten, ahol reggelente fél órát tempózom. Ez a program aztán elejét vette minden további meglepetésnek, ami eddig a hajnali evezések idején tört rám, eg^egy borulást követő, kiadós fürdés formájában. . j Petőfi Sándor születésének 162. évfordulóján Dunavecse, Szalk- szentmárton és Kiskőrös gazdagodó Petőfi- gyűjteményeit mutatjuk be az 5. oldalon. Meghatározó <4. oidab az átélt élmény 6. oldal) Műhelymunka sorozatunk utoljára jelentkezik az idén. Ezúttal Bánszky Pál megyei múzeumigazgatóval készítettünk interjút A naiv művészet Magyarországon cimű könyvének megjelenése apropójából. Egyetlen percet sem veszíthetünk (3. oldal) Interjú Medgyessy Péter pénzügyminiszter-helyettessel. A kéményseprők munkájá- f ról a 8. oldalon Írunk. Boldog, békés új évet kívánunk olvasóinknak! Gyarapodásunk — képekben „Munk&ra hát, Fői a munkára, lelkem! Ne légyen egy nap, egy perc elveszítve. Nagy a föladat, az Idő röpül, s az Siet rövid." (Részlet Az apostolból.) * VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 306. szám 1984. december 31. hétfő Ára: 1,40 Ft # Energiatakarékos flakonfúvó gépek és citruslevet töltő gépsorok, több üdítő ital: ez röviden a jelentősége a Kecskemét— Szikrai Állami, Gazdaságban a görög Arvanitis céggel közösen létrehozott üzemnek. 1 i)' AZ MSZMP BÁCS-KISKIJN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Mi magunk is meglepődtünk a I kor — mintegy mérlegkészítésként menyekkel gazdagodott Bács-Kisb beszámoltunk már olvasóinknak i juk, akadnak olyanok is, amelyek is kimaradtak. Otthonok készültek eb Összesen I hoz, földgázt, ivóvizet vezettek sz roló és palackozó, tejüzemeket is megyei vállalat, amely nyugati cé rendezéseket szereltek vasútvonala meket, uszodákat adtak át. Éppen mert oly sokfélék a létesí hány ezer forinttól a több tízmii] szükséges pénzek is több forrásból támogatás mellett ott van a gazi Iesztési hozzájárulása, s az önként« kifejezi a közös céljaink elfogadási taté 1985-re. is. (KépösszeáUjtásunli • Hirdetjük, hogy nagy értékű a jó bor, rülhessen a hazai és külföldi vásárlókból juk, amelyekből az idén is több épült a célén készült. • Évtizedes álom vált valóra Báesbokodon a korszerűen berendezett szép tejüzem átadásával. azdaság az emberért írta: Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára A békés_ gazdasági alkotómunka lehetősége a mai Európa népeinek természetes lételeme. Helyi konf- .. liktusok többször veszélybe sodorták ezt a lehetőségünket, de az utóbbi negyven évben mindig a józanság kerekedett felül. 1944 és 194S fordulóján háborús újév-ünnep, menekülés, egymáshoz közeledő, sokakban bizakodást keltő, de még véres frontvonalak jellemezték földrészünket. A hóditó hatalmak, értelmetlen pusztítást okozva emberben és anyagiakban, visszaszorultak, a felszabadítók pedig súlyos és nemes véráldozat árán előretörtek. A Dunától keletre is folyt még a harc Budapestért, de a Magyar Alföld már szabad volt, es a debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány kiadta első intézkedéseit. Újra volt értelme elgondolkodni: az ősszel vetetlenül maradt szántóföld. a be nem takart szőlő, a lebombázott város, a kiégett gyár, a megfogyott számú munkáskéz mire lesz jó az új évben? Visz- szatér-é a frontról. fogságból az apa. a testvér, a férj, a kedves, a legényfiú? Csak azok ismerik az akkori, a keserves válasz részleteit. akik részesei voltak. Az utódok is tudják azonban: apáink- anyáink látták a jövőt, hittek a boldogulásban. Ma úgy mondják: bíztak benne, hogy rosszabb már nem lehet. Ha igaz. hogy a családalapítás optimista cselekvés, akkor a bizakodásról, reményről tanúskodnak a felszabadult városok'anyakönyvei, ahová a házasságkötéseket jegyezték be 1944—45 telén. A történelmi visszaemlékezések nagy eseményeket idéznek, a talpraálló ország önálló politikájának születését. A lerombolt gazdaságról is szó esik; arról, hogy a tudományok által szükségesnek mondott feltételek mindegyike igen-igen szűkösen volt meg a termeléshez. Megfogyatkozott, ami a legfontosabb: a lakosság. Ha a halottak, sebesültek. eltűntek' számát a munkában aktív korosztályra vetítjük, nagyobb veszteséget találunk, mintha az összriépességet vesszük alapul. Ehhez járult az egyébként sem eléggé fejlett energiarendszer súlyos megrongálása, a termelőberendezések elszállítása, gazdasági-szervezeti anarchia. Történelmileg a félrevezetett ország teljes csődje, mai szemmel nézve is abszolút gazdasági mélypont jellemezte Magyar- országot, és benne a Duna—Tisza közét. Az élet mégis újraindult, a' helyreállítás érdekében a gazdaság megélénkült. oha nem felesleges e történelmi i sorsfordulóra emlékeztetni, ha érzékeltetni akarjuk a béke jelentőségét. Tudja meg az is. aki nem élte át: a világ jobbik felének alkotóerejét nem volt képes legyőzni a világhódító őrület! Az Ember visszaszerezte magának a békés gazdasági építőmunka lehetőségét. Nemcsak múltbéli, mai figyelmeztető példát is hozhatunk hiszen más földrészeken ma is folyik szervezett vérontás az imperializmus akaratából, a népek akarata ellenére. Pedig nem tehet vitás: az emberek dolgozni akarnak, és nem egymást pusztítani\ javakat alkotni és nem rombolni. Megbecsüljük-e ma eléggé a békepolitika ajándékát Európában? Élünk-e azzal a lehetőséggel, hogy fő figyelmünket a termelésnek szenteljük? Megteszünk-e mindent legjobb tudásunk szerint azért, hogy szilárd szocialista gazdasági alapjainkon az utóbbi éveké- ?nir határozottabb fellendülés következzék 1985-ben, és azután? — Nos. ezek a kérdések kimondatlanul is foglalkoztatják az évvégi számvetést készítő országos és megyei testületeket, a kisebb közösségeket. A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága, és a megyei tanács decemberben értékelte az éves fejlődést, határozott a soron következő gazdaságpolitikai teendőkről, jóléti-közösségi célokról. A megye dolgozóinak erőfeszítései eredménnyel jártak 1984-ben s látjuk a jövő évi — lendületesebb — fejlődés forrásait is. A végső mérleg 1984-ről még nincs készen. s de ismerjük a választ mindegyik kérdésre. Partunk a jó célok érdekében aktivizálta a lakosságot, nagy eredményeket értünk el. Olyanokat, amilyenekre senki nem számitha- tott negyven évvel ezelőtt, de még szocialista fejlődésünk első szakaszában sem. Sikereink fényében azonban utóbb mindig látszanak olyan tartalékok, amiket még nem hasznosítunk. Ebből tudjuk, hogy még többre vagyunk képesek, és ez is a válaszhoz tartozik. A most zárult csapadékhiányos évben vajon lehetett volna 54 mázsa feletti búzatermés, ha mezőgazdászaink a még aszályosabb 1983-as év őszén nem összpontosítanak minden erőt a vetésre, és más őszi munkákra? Aligha! Hí fitté volna valaki, hogy másfél mil- i lió tonna olaj helyett jó lesz az or- “ szagnak az olcsóbb fűtőanyag, és még takarékoskodni is tudunk? Ez is sikerült! Eredménynek számít az importkorlátozás, ami külön-külön talán senkinek sem tetszik, de átsegítette népgazdaságunkat a mélyponton. Bebizonyítottuk, hogy jobb összefogással, szervezéssel, újító és fejlesztő munkával tudjuk helyettesíteni a kényelmesebb, devizát igénylő, drágább megoldásokat. Gyakran ütköznek részérdekeink a nép- gazdasági szintű elképzelésekkel, még akkor is, ha egy és ugyanaz a cél. Országosan mérhető előnyöket várunk az élelmiszer-feldolgozás Bács-Kiskun megyei fejlesztésétől. Évtizede már. hogy kisebb-nagyobb új kapacitásokat állítanak üzembe nyersanyagtermelő gazdaságaink sajat erőből, szolgálva ezzel az exportnövelést é$ a jobb hazai ellátást. Központi döntést igénylő kérdésekben azonban nehezebb kimondani a százmilliókat, esetleg milliárd forintokat érintő elhatározást. A húsfeldolgozás — országosan a legnagyobb exportőrágazat — megyei bővítésében és korszerűsítésében döntő év lesz 1985. Közeledett a minisztérium és a bank véleménye a megyei koncepcióhoz: el kell kezdeni a régóta akart beruházást a félegyházi vágóhídon. Nem lesz könnyű a kezdődő év a válságból most kilábolt. vagy még mindig alacsony hatékonyságú vállalatainknak, szövptkezeteink- nek. Minden eddiginél kevésbé számíthatnak a jobban gazdálkodó üzemektől elvont összegekből képzett központi támogatásra. Saját eszközeiket, szűkös pénzalapjaikat kell összpontosítaniuk, ha termelni akarnak, jobban szolgálni megrendelőiket, megdolgozott bért fizetni dolgozóiknak. Nyomatékkai kell ismételni: csakis megdolgozott fizetségről lehet szó, és kizárólag a teljesítménynövelés lehet az alapja á béremelésnek! A másik utat már megjártuk, nem vált be a munka meny- nyiségével és színvonalával alig összefüggő bérezés. Sok helyen éppen ez vezetett a veszteség kialakulásához. Meglepő összehasonlításokkal lehet találkozni a biztos nyereség- termelő és a gyengén működő vállalatok adatai között: nem ritka, hogy az előbbieknél szorosabb munkafegyelemben keményen meg kell dolgozni a kisebb pénzért, míg az utóbbiaknál magasabb fixórabér jár az állásidőért! Erre pedig nincs ésszerű, elfogadható magyarázat. a vezetést semmi sem mentheti a felet lősségtől. J ó néhány termelőegységünk a hazai élvonalat képviseli a gépiparban, műszeriparban. . cipőiparban, építési rekonstrukciós munkákban, baromfi-, konzerv- és italtermékekben. Vezetőiknek, dolgozóiknak nagy a felelőssége. Megtartani a külföldi és a hazai vevőt, növelni a piacképes termékek és szolgáltatások körét, harmóniát kialakítani a háttériparral, vállalkozni az újdonságra műszakiakkal és marketing-szakemberekkel. És mindezt a takarékosság kötelező igényével, hivalkodás nélküli határozottsággal, meggyőzően, példát mutatva. Tegyük hozzá hamar: vállalataink, szövetkezeteink, gazdasági munkaközösségeink többsége képes eleget tenni a magasabb követelményeknek, joggal gondol úgy 1985- re mint a további fejlődést megalapozó esztendőre. Pártszervezeteink készék az ilyen felfogas támogatására. MSZMlpZybnfUuS 4°- ^fordulójának, az MSZMP XIII kongresszusának éve ugyanis a. . megszokott ötéves váltás éve is egyben A fejlődés folytonossága a lassúbb növekedés •&ején sem szakadhat meg; úgy készüljünk a VU.oteves tervidőszakra, hogy 1985-ben nagy feladataink vannak a véget érő középtávú terv teljesítésében. Csak egy-két példát! iái?/0“111?,\OZOtt Vitások szerint húszezer £?nM?ULmeaVénkben öt év alatt- 02 utolíó tizenkét hónapra maradt befejezni való bőven. Az első önálló lakásra váró igénylők és hJZ?hí?fP<ítt°,í siettetik « buktatókkal terhelt beruházási folyamatot, utat. járdát vezetéke- ket is követelnek. A tanácsok, a közösségi Pénzek felelősei megtervezik ezt 1985-ös tervükben, de nem feledkezhetnek meg a követ- lakásépítőiről sem. Gondoskodni kell telekkialakitásról, előközmüvesítésről A '.'osztással élő háziasszony mindenre figy?lme es a számitógép kalkulá- «„*7, , a pfnzüsyi szakembernek hogy optimális javaslatot tegyen a testületek elé! A jövőt tekintve örömteli gondunk az álta- Jt.bo* iskolások magas létszámhulláma és közelít felénk a középiskolásoké, hiszen ugyan- azok a gyermekek négy-öt év múltán már intÍzménvrendszer falait feszi- tik 1985-ben tehát mindkét feladattal komolyan számolni kell: felépíteni, befejezni az ál- ,iskolfkah tervezni, meggyorsítani a kozepiskola-épiteseket, -bővítéseket -felújítá- sokat. A következő évtizedek leendő dolgozói ülnek a padokban. Nem mindegy, lesz-e ho- va ülniük, kaphatnak-e színvonalas műveltsé- get, szakmai tudást! Kell, hogy kapjanak! H azánk és megyénk lakossága megszokta — megszokja, hogy véleményt mondjon a tömegeket, la- kossági, munkahelyi közösségeket ennto kerdesekben. Ha csak az imént felsoroltakból kiragadunk: a történelem reális elvszerű értelmezése, a békés munkalehetőség megbecsülése, a nehezebb feladatok, és az érdekellentetek vállalása, a jól működő és a nemzeti jövedelmet emésztő vállalatok sorsa a lakáspolitika mind-mind az Ember közreműködésével alakul — az Emberért Aki véleményt mondhat döntés előtt, az nagyobb meggyőződéssel vesz részt a döntés végrehajtásában, jobban a sajátjának érzi a népgazdaság. a vállalat, az üzem. a brigád ügyét es nem olyannak, ami ellentmond a maga és csaladja céljának. Az új esztendőben újszerű feladatok is következnek. Népünk bizonyíthatja, hogyan él törvényadta jogaival. A választási szabályok szerint az eddiginél több jelölt közül kerülneki_ ki országgyűlési képviselőink és tanács- tagjaink. Tanuljuk meg valóban rájuk bízni közös dolgainkat! Megalakulnak a vállalati tanácsok, a dolgozói közösségek, választott vezetőségek az állami vállalatok egy részénél, közelebb hozva a döntés szintjét a leginkább érdekeltekhez, növelve önállóságukat és felelősségüket. Társadalmi vita kezdődik — és folytatódik — életünk lényeges tényezőiről, a településfejlesztésről, a VII. ötéves terv kívánatos céljairól. eszközeiről, arányairól, a megvalósítás feladatairól. M ozgalmasnak Ígérkezik hát az új esztendő. A XIII. pártkongresszus előkészületei folynak, párttagságunk az egész nép figyelmétől kisérve túl van a beszámoló taggyűléseken, kezdődik az irányelvek alapszervezeti vitája. Eközben termelni, gazdálkodni és exportálni kell. tanulni és művelődni, dicsérni és bírálni, szeretni és konfliktusokat vállalni, elemezni a múltat és jelent, tervezni az újat a jövőt mindannyiunk részvételével, összehangolni az egész nép érdekében folyó országépi- tö munkát és a hétköznapok gondjait. Érdemes hát összefogni, hogy 1985 végén legalább ilyen, sőt még szebb eredményekről adhassunk számot. így nyer mindig új értelmet régi igazságunk: szocialista társadalmunkban legfőbb érték az ember.
