Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-30 / 305. szám
\ TILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AC MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évi. 305. szám Áfl! 1*40 Ft 1984. december 30. vasárnap Szovjet—román tárgyalások |mil Bobu, az RKP KB PVB tagja, a KB titkára és Stefan Andrei, a KB PVB póttagja, ro- , máin külügyminiszter, csütörtökön és pénteken látogatást tett a Szovjetunióban — jelentette az Agerpres romáin 'hírügynökség. A román politikusok tárgyaltak Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB PB .tagijával, a KB titkárával!. Konsztantyin Ruszakovval, a KB titkárával. Nyikolaj Bajba- kovval, a KB tagjával, a Minisztertanács elnökhelyettesével, az állami tervbizottság elnökéivel és Borisz Arisztovval, a KB .tagjával. a Szovjetunió külügyminiszterének helyettesével. A tanácskozásokon megvitatták, hol tart azoknak a megállapodásoknak a valóra váltása, amelyeket Konsztantyin Cser- nyenko és Nicolae Ceausescu júniusban lezajlott találkozóján kötött. A felek a nemzetközi élet kölcsönös érdeklődésre számot- tar.tó problémáiról is véleményt cseréltek. A tanácskozások tárgyszerű, elvtársi légkörben folytak. A féltékeny férj esete Oldódó bérfék (3. oldal) a mezőgazdaságban (4. oldal) HOGYAN GAZDÁLKODTAK AZ ÜZEMEK 1984-BEN? Legfontosabb a jövedelmezőség Érdemes figyelmesen olvasgatni az MSZMP Központi Bizottságának a párt XIII. kongresz- szusára 'kiadott irányelveit. A gazdasági építőm unkáról szóló fejezet egyik _rövid mondatában igen tömören fogalmazódik meg az eljövendő évekre vonatkozó talán legfontosabb követelmény: A jövedelmező gazdálkodás legyen a cselekvés általános normája. Ezt szem előtt tartva érdeklődtünk megyénk vállalatainál és szövetkezeteinél afelől, hogy milyen eredménnyel zárják ezt az esztendőt. Végleges mérlegadatok persze még nincsenek, de jó közelítéssel látni lehet a nyereség várható alakulását. A kiskunfélegyházi Lenin Tsz az 1983-as évet 32 millió forintos eredménnyel zárta. 1984-re 36 milliót .terveztek, és ezt a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny keretében időközben másfél millióval megemelték. Az aszályos év dacára növelték a zöldborsó és búza hektáronkénti termésátlagát, és időben végrehajtott fajtaváltással a szarvas- marha-tenyésztésben is sikeresek maradták. Mindezek következtéiben úgy néz ki, hogy a megnövelt nyereségterv is valóra válik. Jó évet zár a BRiG kecskeméti gyára is. Az értékesítés a tavalyi ,792 millióról 809-re nőtt, a termékek 80 százaléka külföldön talált vevőre. A jó gazdálkodás eredményeképpen az 1983-as 130 millióvail szemben várhatóan • Magnófejgyártás a BRG-ben. mintegy 145 millió forint nyereséget könyvelhetnek el. A kiterjedt élelmiszerbolt-hálózattal rendelkező KONZUM Kereskedelmi Vállalat a tervezettet meghaladóan, 11 százalékkal növelte ugyan a forgalmát, — magasabb árrés mellett —, de a várható nyereség a tavalyi 14,5 miHlió helyett az idén csak 10—11 millió körüli lesz. Számos egységüket bővítették, illetve új profilnak megfelelően átalakították. aminek magas költségei az eredményben is éreztetik hatásukat Nem kerül az aranykönyvbe ea az esztendő a lajosmizsei Kefe- Seprű- Fa- és Vasipari Termékeket Gyártó Ipari Szövetkezetnél sem. A tőkés piacon csak • korábbinál lényegesen alacsonyabb áron tudtak eladni, ennek következtében a tavalyi 18 millió után az idén mindössze 1 millió forint körüli nyereségre számíthatnak. TELJESÍTETTÉK A TERVET Munkásgyűlés a Füszért-raktárházban A hétvége rendhagyó módon kezdődött a Tisza Füszért kecskeméti raktárházában. Szombat reggel 7 órakor nem az árutárolókba, a csomagolóhelyiségekbe, á vagonokhoz és a villamos targoncákhoz, hanem a raktárház ebédlőjébe, munkásgyulésre siettek az emberek. Az alkalom az összejövetelre elsőként gazdálkodási számvetés volt az 1984-es esztendőről Lukács Ferencivé igazgató bejelentette, hogy december 28-án, pénteken az 1600 üzlet élelmiszer-, fűszer- 'és háztartásivegyiáru-el- látásában jelentékeny szerepet játszó raktár teljesítette ez évi tervét. Egymllliárd 348 millió 600 ezer forint értékű fogyasztási cikket forgalmazott, s a tervezettnél nagyobb, 20 millió forint feletti nyereséget ért eL Így a szombati munikásgyűlés után már az 1985. évi feladatók megoldására fordíthatják a figyelmet. Ezután pénz- és tárgyjutalmat kaptak a munkában kitűnt — a gazdálkodásért anyagilag isfe. lelős ■— dolgozók, majd Jójárt Miklós, a Tisza Füszért Vállalat igazgatóhelyettese a jövő évi tervről adott tájékoztatást. A .gyűlés második felében Németh Ferenc, a városi pártbizottság titkára köszöntötte a nyugdíjba vonuló Lukács Ferenc- né igazgatót, és egyúttal jó munkát tóvárit utódjának, Cseri Jó- zsefnének. A volt igazgatónőt — • A Füszért Kossuth szocialista brigádja lajosmizsei üzletek részére csomagolja az óesztendó utolsó élelmiszer-szállítmányát. aki 31 esztendeig dolgozott a Fü- szértnél, csaknem másfél évtizeden át vezette a kecskeméti raktárházat és 40 éve tagja a pártnak — a Belügyminisztérium „Társadalmi munkáért" kitüntetésben részesítette. K—I A téli hidegben is dolgoznak Néhány napja megérkezett a kemény téli hideg. A fagy napközben sem enged fel, s aki teheti, igyekszik minél előbb jól fűtött helyre jutni. Azonban vannak olyan munkák, amelyeket csak a szabadban lehet végezni, s az itt dolgozókat próbára teszi az időjárás. Képünk a MÁV Pályafenntartási Főnökség egyik brigádjáról készült. A kecs- kemét-széktói vasúti átjáróban útjavítást és a biztonsági berendezések karbantartását, javítását végezték az év egyik utolsó munkanapján. Ugyancsak Kecskeméten, a széchenyivá- rosi távfűtőmű területén a DUTÉP szerkezetszerelői dolgoztak a két ünnep között. Már kialakultak az új csarnok körvonalai, melybe nagy teljesítményű kazánok kerülnek. Uzem- behelyezésükkel a jelenleg hatezer lakást fűtő hőközpont kapacitása jövőre kétszeresére bővül. (Tóth Sándor felvétele) ÖSZTÖNZIK A CSALADIHÁZ-ÉPÍTÉST Telekkínálat a városokban Bács-Kiskun megyei sajátosság, hogy az épülő otthonok többség* hagyományos családi ház, vagy annak korszerűbb változata. A városokban is sokan választják ezt a formát, mert házilagos kivitelezéssel, saját munkával megtakarítható az építési költségek egy része. Aki házépítésbe fog, először megfelelő telek után néz. Településenként különbözőek a lehetőségek és az árak. Hogyan alakult a telekkínálat a megye városaiban a most záruló évben, s milyen lehetőségek közül válogathatnak jövőre az építeni szándékozók? Minden település tanácsa készít telekkiaJakítási tervet, mely több _ évre előre meghatározza a beépíthető területeket. A megfelelő mennyiség mellett fontos, hogy választhassanak is az építkezőik a teljesen közművesített porta vagy az olcsóbb, csak vízzel és villannyal ellátott házhely között. A megyei tanács az évente kiírt telekpályázattal központi adaipbol is kiegészíti a települések telelkelő'készítésre fordítható pénzét. iKisfcőrösön 1984-ben 73, hagyományos családi házzal beépíthető állami tulajdonú telek közül választhattok az építkezők, ebből 44-et vettek tartós használatba. A telekárak a korábbi időszaknál kedvezőbben alakultak. A 90—120 ezer forint közötti összeg az előző telekoszlás árainak mindössze 65 százaléka. A szociális helyzetük miatt rászorulóknak két kedvezményes telket adott a helyi tanács, és támogatási alap létrehozásával akarnak továhbi segítséget nyújtani a nagycsaládosoknak és a fiatal házasoknak a telek-használatba vételi díj kifizetéséhez. 1985-ben 66 csailádihazas és 80 társasházi lakás felépítéséhez elegendő telek áll a kiskőrösiek rendelkezésére. Kiskunhalason a legtöbb telek az Április 4. kertvárosban talált gazdára az idén. A családiházhelyeket vizzeit és villannyal, a sorházas telkeket szennyvízcsatornával is ellátták. A KISZ—II lakótelepen a tulajdonosok saját erőből töltötték fel a| \terilletet, s a gázvezeték és a csatorna kiépítését is lakossági társulásokkal végzik. Jövőre újabb 70 íor^ házas és 80 csailádiházas telket alakítanak ki az Április 4. kertváros területén. Kiskunfélegyházán 91 telket biztosított a tanács az építkezőknek többféle áron és közmű- vesítettségi fokon. A kínálatból harminc családi házas és két társasházi építkezésre alkalmas telek kelt el. A hároméves la- káshozjutási program keretében négy család vásárolhatott szociális támogatással telket és foghatott építkezésbe. Vízzel és villannyal minden kiskunfélegyházi telek közművesített, szilárd burkolatú út, járda, szennyvízcsatorna a telkeik tíz százalékánál van. Jövőre 59, többségében családi házzal beépíthető telek vár gazdára a városban. Kecskeméten négyszáz újonnan kialakított házhelyen kezdtek (Folytatás a 2. oldalon.) Az új Magyarország szabad életének ötödik évtizedébe lép. A rövidesen beköszöntő 1985. esztendő április havának negyedik napján ünnepeljük hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulóját. A jól végzett munka, történelmi tették megvalósításának tudatában. Korszakos eredmények születtek 1945 óta: a nép, a párt vezetésével, leküzdötte azt a súlyos társadalmi, gazdasági, kulturális elmaradottságot, amelyet a romokkal együtt örököltünk. A szocialista épitömunkát úgy folytattuk, hogy gyermekeink, unokáink is büszkék lehetnék eredményeinkre, és támaszkodhatnak azokra. Az intenzív gazdasági fejlődés szakaszára való áttéréssel járó bonyolult feladatok előre nem látható ellentmondásokat is szültek, a reményekkel ellentétben ismét feszültebbé vált a nemzetközi helyzet, a világgazdaságban számunkra rendkívül kedvezőtlen változások menték végbe, és mindennek következményei nagy próbatétel elé állították népünket és pártunkat. Azt a pártot, amely az új évben tartja XIII. kongresszusát. Mivel e párt küldetése, történelmi felelőssége a szocializmus magyarországi felépítése, s népünk bizalmából a nemzet vezető erejévé vált, a párt soron következő kongresszusa nemcsak a kommunisták, hanem a velük együtt e hazában élő valamennyi ember számára fontos esemény. Annál is inkább, mert kommunisták és pártonkivüliek között nincs fal, de választóvonal sem: az MSZMP politikája a nép, a nemzet érdekeit fejezi ki és szolgálja; s állandóan, a változó idők változó követelményeihez igazodva a nép aktív közreműködésével is alakul, formálódik. Ez fejeződik ki abban is, hogy a kongresszusi irányelveket — hónapokkal azelőtt, hogy a kongresszusi határozati javaslat a kommunisták választott küldöttei elé kerülne — a Központi Bizottság a nyilvánosság elé tárta, megvitatásra ajánlotta. A falra, az asztalra, a zsebünkbe mától új naptár kerül, de természetesen az új esztendő nem jelenti azt, hogy minden újból kezdődne. Folytatódik tehát a konstruktív vita is ezekről az irányelvekről, amelyekben nem kevesebbről van szó: miként dolgozik majd az-ország népe a következő öt esztendőben. Minden tervünknek, elhatározásunknak az az alapja immáron huszonöt esztendeje, hogy szembenézünk a tényekkel, nem tévesztjük össze szándékainkat, vágyainkat a valósággal. Az életszínvonal jelentős csökkenését például kevés ország tudta elkerülni. Magyar- országon a családok helyzete eltérően alakult, de társadalmi méretekben csak a reálbér csökkent valamelyest, a reál- jövedelem, ha nagyon szerény mértékben is, esztendőről esztendőre emelkedett. Az 1985-ös tervben most az szerepel, hogy három esztendő után megőrizzük a reálbér színvonalát, az nem csökken tovább. Mindezt úgy érjük el, hogy tovább javítjuk nemzetközi fizetési mérlegünket, megőrizzük fizetőképességünket. Egy Ország gazdasági szilárdságának próbája ma a nemzetközi fizetési kötelezettségek teljesítése. A szilárd gazdaság pedig a társadalmi béke, az ellentmondások békés feloldásának, megoldásának nélkülözhetetlen alapja. A következő évben tehát még inkább az életszínvonal megőrzése a feladat, de már 1985-ben meg kell teremteni az előfeltételeket a következő ötéves terv azon célkitűzésének, hogy a gazdasági fejlődés élénkítésével, a teljesítmények növelésével, a munkafegyelem javításával megalapozzuk az életszínvonal érzékelhető emelkedését. Nemcsak az egyéni jövedelmekre áll ez, hanem általában az életkörülményekre. Sok, nem a munkateljesítménytől függő különbség van hazánkban, amelynek létrejöttét nem tudtuk elkerülni, egy- csapásra ma, illetőleg ebben az évben sem tudjuk felszámolni, de amelyekbe nem nyugodhatunk bele. Olyan irányba kell ‘terelnünk a változásokat, amelyeket igazi fejlődésnek nevezhetünk: az eredményesebb munkára való ösztönzés, a rászorulókról való szociális gondoskodás nem lehet ellentétben egymással, hanem ki kell egészíteniük egymást. Előre kell lépnünk minden területen. Van hozzá lehetőségünk és erőnk, hiszen az eddig elért eredmények, minden szűkösség ellenére, megfelelő anyagi alapokat hoztak létre és nem hiányoznak a tapasztalatok sem. Ez utóbbiak alu, ján új irányítási módszerekkel ismerkedünk meg. Éttől a vállalkozói kedv, a hatékonyság növekedését, a kezdeményezőkészség kibontakozását várjuk. Bizonyos, hogy zökkenők és viták nélkül ezen a téren sem jutunk előre, de az is joggal remélhető, hogy az üzemi demokrácia kibontakozása, az egyszemélyi felelősség új módon való érvényesítése a sikeres gazdálkodás motorjává válik majd. Pintér István
