Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-29 / 304. szám

1984. december 29. • PETŐFI NÉPE • 3 ESTE HAT UTÁN BEZÁR A FALU? AHOL A LEGJOBB PÉNZTÁROS DOLGOZIK érint, az ezer lelkes község mind a négy utcájában lakókat. Úgyhogy a beszámolót is igen rövidre fofeta Horváth Ferenc vb-titkár. A hatodik öt­éves tervidőszakban bővítették az óvodát — három év alatt —, most pedig minden erőt a vízellátás korszerűsítésére összpontosítanak. Nem véletlen, hogy a falugyűlésen részt vett Szalai József, a halasi vízmű vállalat igazgatója. Hama­rosan meg is kapta a szót, hogy tájékoztassa a falugyűlést a munkálatok jelenlegi helyzetéről. Pirtói közügy: vízműrekonstrukció Dacára a zimankós időjá­rásnak, szép számmal gyűl­tek össze a pirtóiak a falu­gyűlésre. Hogyne jöttek vol­na, amikor mindannyian tud­ták, mi lesz a terítéken: a vízhálózat rekonstrukciója, bővítése. Ez pedig mindenkit A lakosság összefogásával — A területünkön levő nyolc­van település közüli Pirtón és tBócsán van a vízmű tanácsi ke­zelésben. A község vízellátásba beklapcsolt házaibán lakók ta­pasztalták, hogy nyaranta nem győzi az az egy kút az igénye­ket. T á rolóra is szükség van a kiegyensúlyozott vízellátáshoz, a hálózatot pedig másfél kilomé­ternyi hosszon bővítik. Eddig már elkészült egy új kút, és a rekonstrukció teljes dokumentá­ciója. Ha a földmunkák elvég­zését a köziségbeliek vállalják, hétszázezer forintot megtakarít­hatnak a tervezett ötmillió fo­rintos költségből. A vízmű egymillió forinttal támogatja a rekonstrukciót — folytatta Szálai József —, a me­gyei tanács is ugyanennyivel járul a költségekhez. Portánként tízezer forintot kellene befizet­ni- azoknak, akiknél eddig nem volt bevezetve a víz, ötezret pe­dig azok adnak, ahol már bent van a vezeték. A hiányzó össze­get a tanács hitelfelvételből pó­tolja — fejezte be a tájékozta­tót a vízmű igazgatója. . ­Nem kellett biztatni a hozzá­szólókat. Király Kálmánná az­zal kezdte, hogy az lenne a jó, ha már kész lenne a vízveze­ték. Igaz, hogy kisebb összegre gondoltak, de most adtak el négy hízót, ki ás lesz a pénz... Ács Ferencné egyetért a re­konstrukcióval, főleg, 'hogy rész­letekben is be lehet fizetni a pénzt. Azonban azt is hozzáfűz­te, hogy a szakszövetkezet „lá- baujját is meg kellene nyomni,' mert nem igaz, hogy nem tud adni”. Többen érdeklődték, lujgy a beépítetlen telkek után is kikeli fizetni az összeget? Bár a véle­mények megoszlottak (akiknek több belterületi telkük van, méltánytalannak érezték a kive­tést), d© végül egyetértésre ju­tottak: a vízvezetékkel a telek is értékesebbé válik. Fogadják a beteg gyereket! Amint a vízüggyel kapcsolatos tudnivalók tisztázódtak, szóba kerültek a község egyéb gond­jai. Tóth Pálné elmondta, hogy az utcájukban Csernák Gyula járdát kéézített, jó példáját kö­vethetnék. Viszmeg Andrásné örömmel nyugtázta, hogy a fa­luba kéthetente gyermekszakor­vos jár ki. Viszont azt nem ér­ti, hogy miért csak az egészséges gyermekekkel foglalkozik a ta­nácsadáson, s ha történetesen a rendelés napján lesz beteg a gyerek, miért küldi be Halasra? Nem maradt hozzá címzett kérdés nélkül Mészáros Imre, a kiskunhalasi áfész elnöke sem. Amiatt ,,nyag«atták”, hogy nincs szén a pirtói TÜZÉP-te- lepen. De az is nyilvánosságot kapott, hogy az új boltosnál — a régit többletszámolás miatt „följelentették, majd áthelyezték —’ a választék igencsak meg­csappant. Mészáros Imre ígére­tet tett, hogy az üzlet ellátásá­ra a továbbiakban nagyobb fi­gyelmet szentelnek. Őszinte vélemények A hozzászólások hangjára jel­lemző őszinteségbe agy kis ke­serűség is belevegyült, amikor valaki megjegyezte: Halastól mi annyit nem kaptunk meg, hogy este 6 után kijöjjön ide az autó­busz. Kopasz Imréné panaszol­ta: kapjuk a Halasi Műsort, jobbnál johb kínálattal, de még a délutáni előadásokra se me­hetünk be a gyerekekkel. Köz- felkiáltással szavazott a falugyű­lés: próbálja meg a tanács az áhított esti járatot elintézni. Windecker Zoltánná a községi pártalapszervezet titkára össze­foglalónak is 'beillő hozzászólá­sában hangsúlyozta, hogy az egyetlen bolt ellátására nagyobb gondot kéül fordítani, hiszen a pirfoíak nem mehetnek másho­vá. Egyetértett a gyermekorvos működésének a lakosság igényei szerinti megváltoztatásával is. Rontó Sándor tanácselnök szavaival fejeződött be a köz­ügyék megbeszélése. Azzal a ké­réssel fordult a jelenlevőkhöz, hagy mindenkit tájékoztassanak az ott elhangzottakról. Bizonyá­ra így is lesz, hiszen Pirtó egé­szen kis község, ott mindenki ismer mindenkit. S a közösség ügyei mindenkit egyaránt fog­lalkoztatnak ... Nagy Mária • A szakszövetkezetben készült felvételünk — májusban —, ahol a pirtóiak egy része dolgozik. VÁLASZ CIKKÜNKRE A Fémmunkás halasi gyára nem eladó Lapunk december 18 -i számában Eladó-e a halasi Fémmunkás gyár? címmel 'közöltünk riportot, amely­ben a kritikus helyzetű üzem dolgozói arról beszél­teik, hogy miben látják a bajok okát, s miként kép­zelik el a kibontakozást. Cikkünkre a vállalat ve- zénigiazgattója válaszolt. Levelét az alábbiakban is­mertetjük: „A halasi gyár az 1975—80 között végrehajtott beruházás 'befejezését megelőzően — amint azt cik­kükben is említik — az építőiparit szolgálta ki gépmaituzsáleméken .gyártott vastömegciíokekkel és az a feladatot kiválóan látta el- Az V. ötéves terv­időszakban hajtottuk végre az úgynevezett FILLOD- beruházást, a könnyűszerkezetes kormányprogram részéként, azzal a céllal, hogy évi 80 ezer négyzet- méter aaólvázas, .könnyűszerkezetes épület gyártá­sára alkalmas kapacitást hozzunk létre. A beruházás teljes mértékben a kitűzött prog­ramnak megfelelően valósult meg, ennek ellenére hasznosításával kapcsolatban problémáik merültek fel. .Mielőtt ezekre rátérnék, legyen szabad rámü- Itatnom arra, hogy a beruházás kapcsán a gyárban dolgozók munkafeltételei is alapvétőén pozitív irányba változtak a korszerű üzemi csarnokok, szo­ciális _ és irodaépületek létrejöttével. Fogalmazhat­nám úgy ,is, hogy a gyár a beruházás révén lépett ót a XIX. századiból a XX-ba. Ezt a kollektíva ma is nagyra értékeli. A beruházás hasznosítását illetően kétségtelen, hogy az 1974-es elhaltárazástól az 1980. évi befeje­zésig eltelt idő alatt lényegesen megváltozott a 'bel­földi beruházási piac. A program jóváhagyásékor szükségesnek látszó évi 80 ezer négyzetméter épü­let helyett a folyó tervidőszakban alig 5—10 ezer négyzetméter fizetőképes kereslet jelentkezik. Ez a ‘megváltozott helyzet arra késztette a vállalat és a gyár vezetőit, hogy jóformáin a beruházás üzem­be helyezését közvetlenül .követő időszakban már termékszerkezet-váltást hajtson' végre. Ügy tűnt, hogy ezen. intézkedések nyomán a gyár helyzete 1983-ira konszolidálódik. Az 1983-ba.n valóban je­lentkező javulás azonban csak átmenetinek bizo­nyult, 1984-ben isméit visszaesés mutatkozott, ami szükségessé tette, hogy a vállalat igazgatótanácsa behatóan fagllailknzzák a gyár helyzetével. Az igazgatótanács által kiküldött munkabizottság, megállapította, hogy a gyár helyzetének további romlása részben külső tényezőkre, részben, azonban belső okokra vezethető vissza. Az előbbiek között a piaci ifiények további csökkenése szereoélt, ami — mint újabb. nem várt piaci.haitás — már a gyár hagyományos .termékeit is érintette. A jelentés azt is megállapította,- hogy a gyárban rendkívül alacsony színvonalú a műszaki előké­szítő munka, a kereskedelmi és a minőségellenőr­zési tevékenység, aimimek oka egyrészt1 a szervezet­lenségben. .másrészt a 'korábban liltt dolgozóknak a gyárból valló eltiávoiáááában rejlik. Ezek a hiányos­ságok értelemszerűen a gyári vezetés hiánycsságai- rá. Illetve gyengeségeire is rámutattak. Az igazgatótanács döntése alapvetően annak a meghatározására irányult, hogy miként lehet a gyá­rat kivezetni a jélemilegi piaci helyzetben a hullám­völgyből úgy, hogy a beruházás során létrejöitt ter­melőkapacitások egyikét se kelljen „leírni”. Ehhez természetesen többféle, párhuzamosan' végrehaj­tott intézkedéssorozat szükséges. Ezek a folyamat­ban lévő intézkedések a következőik: — a 'kereskedelmi és á műszaki előkészítési mun­ka megerősítése érdekében a vállalat más gyárai­ból irányítottunk át — a végleges megoldásig ideig­lenesen — szakembereket; — a vezérigazgatóság .kereskedejllmi apparátusa .rendkívüli erőfeszítéseket .tesz az 1985. évi rendeffés- állomány biztosítása érdekében.; — folyamatban van a gyári felső vezetés meg­erősítése. És végül, ami válasz a kérdésre, hogy eladó-e a halasi Fémmunkás gyár. tárgyalásokat folytatunk a KUNÉPipel arról', hogy a gyár esetleg a jövőben a két vállalat közös tulajdonaként működjék. Mivel ez a hír váltotta ki a legnagyobb érzelmi hullámo­kat, erről pár szót külön is szólnék. Tél'jes összhangban a gazdaságirányítási rendszer a/lapelveivel kezdeményező lépéseket tettünk a KU'NÉP félé — a közös érdekek felismerése alap­ján — a halasi gyárnak 50—50 százalékos 'tulajdonú közös vállalattá történő átalakítása irányában. Emel­lett egy ilyen kapcsolat egy gyártó és egy kivitelező vállalat között azzal a mindkét felét érintő előny- nyel ijp jár. hogy megjavulnak a közös váBálkozás feltételei az önmagában feltétlenül' korszerű, szere­lő jellegű építési technológia alkalmazáséival. Mivel a megbeszélések kezdeti stádiumban vannak, meg­állapodástól vagy részletes feltétetekről' még nem tudok beszélni, de az .nyilvánvaló, hogy pl', a beru­házásra felvett hitelek törltesztésében az anyaválla­lat még évekig segítséget nyújtana a halasi, gyár­nak. Ebből az egyetlen tényezőiből is következik, hogy a vállalat nem „árulja” a gyárait, hanem — az összes körülményeket figyelembe véve — keresi azt a korszerű megoldásit, amely a- 'létrehozott 'nagy­értékű technológiai berendelések maradéktalan ki­használáséit biztosíthatja. Ennek alapvető feltétele az, 'hogy azok a tudá­sukról és hűségükről már sok Ízben -tanúbizonysá­got tett dolgozók, akik a pillanatnyi helyzetet ag­godalommal szemlélik, ne váljanak most hűűieminé a gyárhoz, mert nélkülük minden' más intézkedés « hatástalanná vélik, hiszen az intézkedések éppen a gvár rentabilitáséinak növelését, az ott lévő ikolillek- tíva alapvető érdekeit szoiHeáliják. Ezért ezúton is kérem a gyár minden dolgozóját.' és mindazokat, akiknek a kibontakozáshoz valamilyen vonatkozás­ban közük van. hogy segítsék ezt a folyamatot. Ehhez nagyon-sokat és jól kell dolgozni, mert cso­dák nem történnek, de a megoldás eszközei a ke­zünkben vannak, csak jól kell használni őket. A gyár 'kollektívájának tájékoztatására és segítő köz­reműködésére a jövőben is nagy szükség van”. Tóth Imre a Fémmunkás Vállalat vezérigazgatója A Kiskőrös és Vidéke ÁFÉSZ központi áruháza élelmiszerosztályának Szé­chenyi István szocialista bri­gádja hetedszer küzd az aranykoszorús címért. A hu­szonhét tagú kollektíva egy­szer elnyerte a vállalat kivá­ló brigádja címet is. Versenyben a Széchenyi brigád — Naponta átlag négyezer embert szolgálunk ki, az egy személyre jutó forgalom ebben az évben körülbelül negyedmil­lió forint, amely az országos át­lagnak mintegy kétszerese — tájékoztat Litauszki János osz­tályvezető, aki az egyedüli fér­fi a szocialista kollektívában. Az élelmiszer-elárusító helyen mindig nagy a forgalom. Szinte mindennap egy erőpróba az itt dolgozóknak. Elnézem az egyik pénztárost, Farkas Istvánnét, aki a legutóbbi országos verse­nyen kiemelkedő eredményt ért ©1. Elnyerte az ország legjobb pénztárosa címet. Villámgyor­san, hiba nélkül számlázza a vásárlókosár tartalmát. Kéré­semre néhány percre megszakít­ja munkáját. — Nekünk is érdekünk, hogy a vevő ne várjon sokat, tudom, hogy az én munkámon is sok múlik. A mi brigádunk azért is szerencsés, mert két kiváló kol­léganőm van, Csvila Pálné I. és Csvila Pálné II., ők az országos versenyben második helyezést elért cslapat tagjai voltak. Ilyen együttesben gyorsan megy a munka. Mondhatnám azt is; na­ponta versenyzünk, igaz, hogy amikor az országos vetélkedőre Pályázat Derkovits­ösztöndíjra A hároméves ösztöndíj az alkotók rendszeres és terv­szerű munkán alapuló fej­lődését hivatott elősegíteni. Derkovits Gyula-ösztön­díjra pályázhat minden olyan 35. életévét még be nem töltött képzőművész, aki a főiskolai tanulmányai után önálló művészi alko­tómunkát végzett. Kivételes esetben olyan alkotó is megkaphatja az ösztöndí­jat, akinek nincs főiskolai végzettsége. Az ösztöndíj összege három (évi * időtar­tamra havi 5000 forint. A díj odaítéléséről a művelő­dési miniszter dönt. A Mű­velődési Minisztérium, a Magyar Képző- és Iparmű­vészek Szövetsége, vala­mint a Képzőművészeti Fő­iskola képviselőiből alakult bizottság dolgozza ki az ösztöndíj odaítélésére vo­natkozó javaslatokat, és fi­gyelemmel kíséri az ösz­töndíjasok munkáját. A bizottság tagjait a művelő­dési miniszter nevezi ki. A művészek ösztöndíjuk Időtartama alatt konkrét feladatot kaphatnak a Kép­ző- és Iparművészeti Lek­torátustól, a Művelődési Minisztérium képzőművé­szeti osztályától és a Der- kovits-ösztöndíj Bizottság­tól. Az alkotóknak önálló kiállítások rendezésére, va­lamint csoportos kiállításo­kon történő részvételre is lehetőségük van. A pályá­zati feltételek között szere­pel, hogy az ösztöndíj ide­jén a művészeknek marxis­ta továbbképzésben kell részt venniük! A pályázati kérelemhez mellékelni kell a pályázó eddigi művészi munkássá­gának részletes ismerteté­sét. önéletrajzot, a főisko­lai végzettséget igazoló irat fotókópiáját, az ösztöndíj időtartamára vonatkozó művészi cél megjelölését, a szakmai, az ideológiai to­vábbképzés programját és a művészi munkásságot do­kumentáló négy-öt alkotást. A pályázati kérelmeket a Művelődési Minisztérium képzőművészeti osztályára postán kell eljuttatni 1985. január 31-ig (1884 Buda­pest, Pf 1.). A műveket 1985. február 11—13-ig 9— / 16 óra között várják az Emst Múzeumban (Buda­pest, VI., Nagymező utca 8.). • Kép a sikerek albumából. Farkas Istvánná átveszi az ország leg­jobb pénztárosának járó elismerést. készültünk, nemegyszer éjfélig „edzett” a csapat A brigádvezető, Torgyik Erzsé­bet hozzáteszi: . — Nemcsak la gyors, de a kul­túráit, udvarias kiszolgálás is vonzza a vevőt. Számára az a fontos, hogy megtalálja a pol­con, amit keres, vagyis legyen elegendő és jó minőségű áru. Ahány vásárló, annyiféle igény, annyiféle reakciót vált ki, ha nem elégedetten távozik. Az osztályvezető elmondja' még: — A minőségre nagy gondot fordítunk. A közelmúltban kény­telen voltam visszaküldeni je­lentős mennyiségű vajat agyár- tónak, mert lejárt a szavatossá­ga. Ez bizony kellemetlen ne-- künk is. de a vevő is hiába ke­resi az árut. Nem könnyű min­denkinek megmagyarázni, hogy a® ő érdekében intézkedtünk. Aki ide betér, azt* csak az ér­dekli, hogy van vaj, vagy nincs. Sorolhatnám tovább a példákat. Az élelmiszerek kényes cikkek, ezért gondos szervezést kíván a termelőtől a vevőig tartó szállí­tás zökkenőmentes lebonyolítá­sa. Egy kisebb hiba is sok gon­dot okozhat. Így igaz. Szerencsére jó kap­csolatokat teremtettek a számí­tóikkal, és az említett hibák rit­kán fordulnak elő. Még annyit talán érdemes megemlíteni, hagy a kollektíva foglalkozik hírlapárusítással is. A havi 80 ezer forint forgalom szintén az ő munkájukat dicsé­ri. Két óvodát patronálnak, se­gítik a szociális otthon áruellá­tását azzal, hogy ingyen házhoz szállítják az élelmiszert. Az idén is túlteljesítették for­galmi tervüket, az elmúlt évhez képest 10 millió forinttal több értékű árut adtak el, a három és fél milliós vállalásukat túl­teljesítették. Ilyen arányú for­galomnövekedés ritka az áfészek kereskedelmi 'hálózatában. Kereskedő Sándor RANGOS NEMZETKÖZI TALÁLKOZÓK A MTESZ az agrárértelmiségért Hazánkban az agrárértelmisé­giek száma az elmúlt években to­vább nőtt és az idén már meg­közelítette az 50 ezret. Tevékeny­ségük, munkájuk jelentősége is mind nagyobb, mivel a szakmai ismeret alkalmazása ma már alapvetően fontos a nagyüzemi mezőgazdaságban. Csáky Csaba, a Magyar Agrártudományi Egye­sület ügyvezető főtitkára, a MTESZ éves tevékenységének ér­tékelése kapcsán az egyesület ag­rárértelmiséget érintő feladatai­ról nyilatkozott. A MAE 1984-ben mintegy 3000 vitafórum, tapasztalatcsere, be­mutató és kötetlen konzultáció szervezésével igyekezett hozzájár rulni az agrárterületen dolgozó szakemberek tájékoztatásához, se­gítve a mind korszerűbb agro- technológia kialakítását és elter­jesztését. A rendezvények között számos rangos nemzetközi talál­kozó is volt: öt nemzetközi és öt nemzetközi részvételű hazai kong­resszusra került sor. Mindezt egy­bevetve az idén az európai or­szágok közül hazánkban rendez­ték a legtöbb agrár témájú világ- kongresszust, illetve nemzetközi tanácskozást Ezeken több mint 2500 külföldi szakember vett részt. A szocialista országok közül elsőként nálunk rendeztek, szin­tén az idén, agrár- és videofilm­szemlét. Az egyesület külön programok keretében foglalkozott egy-egy réteg sajátos helyzetével. Az idén is megrendezték például a női agrárszakemberek tapasztalatcse­réjét. Az agráregyesület jövőre a ter­vek szerint 14 országos, illetve nemzetközi tanácskozást szervez, rendez. 8 NAPON BELÜL — KISKERESKEDŐKNÉL IS Rugalmas ajándékcsere A karácsonyi ünnepek elmúl­tával id sokan járják az üzle­teket, ám többnyire nem vásár­lási szándékkal, hanem, hogy a több példányban kapott, vagy más okból feleslegesnek bizo­nyult ajándékokat megpróbál­ják hasznosabb dolgokra kicse­rélni. Az ár,u kicserélésének általá­nos szabályait belkereskedelmi minisztériumi rendelet írja elő: blokk ellenében a vásárlástól számított nyolc napon belül ki­cserélhető az áru a vásárlás he­lyén, ha a termék csomagolása sértetlen, s szemmel láthatóan nem használták. Karácsony után azonban a legtöbb kereskedelmi vállalat a cserére vonatkozóan egyéb kedvezményeket is nyújt, hogy az ajándék okozta öröm sem a vásárló, sem a megaján­dékozott számára ne váljék az ünnepek Után ürömmé. A Cent­rum áruházakban például ru­galmasan szervezték meg az ajándékok cseréjét. A vásárlást igazoló blokk ugyan szükséges, de nem annak dátumát nézik, hanem a karácsonyi ünnepektől számítják a nyolc munkanapot. Ezenkívül a Centrum áruházak­ban, vásárolt ajándék az ország bármely Centrum áruházában becserélhető, függetlenül a vá­sárlás helyétől. A legtöbb Cent­rumban csereutalványt ' adnak, amely meghatározott időpontig — általában egy hónapig — be­váltható. A játékok cseréjénél szigo­rúak az .egészségügyi előírások, ezért csak az eredeti gyári cso­magolásban veszik vissza az üz­letek, kizárólag ezeket adhatják ugyanis ej) ismét. Viszont nem ragaszkodnak a nyolc munka­naphoz, január közepéig kicse­rélik a felesleges játékokat, sportszereket, illetve ha nem ta­lálnak helyettük megfelelőt a vásárlók, visszaadják a pénzt. A Trial kéri, hogy lehetőleg abban a játékboltban cseréljék ki a pertékát, ahol vásárolták, indo­kolt esetben azonban — például ha idény-árusító helyen vették — eltekintenek ettől. A KERAVILL-üzletekberi is rugalmasan alkalmazkodnak az ajándékozási szokásokhoz. A hi­bás készülékeket például ném- csiak 72 órán belül cserélik ki a garanciális javítások nélkül — mint ahogyan ez egyébként szo­kásos —, hiszen sokan már eset­leg október—novemberben meg­vásárolták az ajándéknak szánt híradástechnikai terméket, ház­tartási gépet. Igaz, hogy csak a vásárlás helyén, viszont január közepéig visszacserélik az aján­dékokat, illetve visszaadják a pénzt, amennyiben a vevő nem talál kedvére való árut. A kiskereskedők 2000 forint alatti vásárlásnál nem kötelesek számlát adná, a 8 napon helüli csere azonban rájuk is vonat­kozik. A tapasztalatok szerint az ajándékba vásárolt — de vé­gül mégsem megfelelő — cik­keket a magánkereskedők a ka­rácsonyi ünnepek után minden további nélkül kicserélik. Pénzt azonban — s erre nem is kö­telezhetnek — nem actaák Ytssze.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents