Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-28 / 303. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. december 28. HÁZUNK TÁJA A BÁCSBOKODI HATÁRBAN KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! A barackmoly és a keleti gyümölcsmoly Egy a lényeg: legyen áru Az őszibaracknak és a 'kajszinak két jelentős moly kártevő je |Van: a barack, és a keleti gyü- ’inalcsmaty. M Lnd'kettőnek csak a lárvája károsít. Bár 'kárképük hasonló, elkülönítésük töhbé- kevésbé mégis lehetséges. A barackmoJy kártétele korán, már áprilisban megfigyelhető: a .telelésből előjövő hernyók a rügyeken és a fiatal. 3—4 leveles hajtásokon táplálkoznak. A megtámadott hajtások elhervadnak, elszáradnak. A keleti gyümölcsmoly tavaszi kártételét mindig 'később, csak májusban kezdődik el. a kis lárvák a 8—10 centiméternél' hosz- szabb hajtásokba rágják be magukat. és azok belsejében lefelé haladó járatot készítenek. A megrágott, kiodvasított hajtások el'hervadnak. elszáradnak. A • későbbi nemzedékek hernyói elsősorban a gyümölcsöt 'támadják meg. A barackmoly lárvája többnyire csak a gyülimölcs felszínén rág. ritkán hatol be annak húsába is. A keleti gyümölesimoly hernyója először felszíni járatot készít (ez kanyargós barna folt formájában gyakran kívülről is jól látható), majd a gyümölcs magja felé húzódik, s ott (a mag körül) szabálytalan üreget rág. A barackmolynak évente három nemzedéke van. de ezek nem. vagy alig különíthetők el egymástól. 'kártételük májustól szeptember végéig folyamatosan még- fiigyelheitő. A nem teljesen kifejlett hernyók telelnek át a fák kérgében: ezek tavasszal előjőve tovább folytatják a táplálkozást, majd gubát szőve bebáibozódnak. NÖVÉNYEK A LAKÁSBAN A sárkányfa Mutatós dísze lehet a lakásnak a dracéna világos-, sötétzöld és fehér csíkozású változata a „Wareckii”. A dracéna vagy sárkányfa — tudományos nevén: Drácaena de- rémensis. Az 50 fajt számláló Afrika és Ázsia szubtrópusi tájain honos nemzetség nevét az egyik á. Kanári-sáigeteken, hosz- szú életet elérő fajától, a sárkányfától kapta. Ez a fa ugyanis (vérszínű gyantát választ ki, ezt sárkányvérnek nevezik. A latin draco magyarul sárkányt jelent. A képen is látható faj Afrikából, Deremából származik. Trópusi esőerdőkben 3—5 méter magasra megnövő, vékony törzsű fa, amely a magasabb lombkoronán átszűrődő fényben is jól fejlődik. Ezért érzi jól magát szobanövényként a mérsékelt éghajlati övben. A lakásban sokszor' két méternél magasabb növény megfelelő gondozás esetén tövéig leveles. A „Wareckii” fajtáját a múltban csak párás, meleg üvegházak növényeként ismerték. Azonban az egyenletesen fűtött, világos la- . kásokba került egyedeiről kiderült, hogy szép díszekké válhatnak. A gondozásánál vegyük figyelembe, hogy hűvös, lehűlt szobában a leveleket ne permetezzük, mert levélhónaljban megmaradó víz a levél és a hajtás pusztulását okozhatja. A tűi nedves talaj pedig e fajták lehűlésre oly érzékeny gyökérzetét károsítja. Aki a szaporítással szeretne próbálkozni svágja le a fejdugványt sok levéllel, akkor a meg- gyökeresedés után a fiatal növény a szemnek is tetszetős lesz. Legjobb, ha a kopaszon maradt törzset tovább gondozzuk. Természetesen levelek hiányában csak igen kevés vizet igényel. A kifejlődő hajtások, ha már több levéíüek, ismét dugványozásra használhatók. Az átültéléskor enyhén savanyú .kémhatású földkeveréket, tehát a Floresca „B” típusút használjunk. Ha a leveleken különböző alaluj es nagyságú sötétbarna, fakó Jcp- zepű foltok keletkeznek, akkor próbálkozzunk a cserép áthelyezésével. Más fény- és páraviszo- nyok mellett a sárkányfa visszanyerheti eredeti szépségét. Cz. P. A lepkék többnyire május közepén Jetemnek meg. A második lepkerajzás július elejém, közepén; a harmadik augusztus, szeptember folyamán figyelhető meg. Az ősz- szel kikelő lárvák hosszabb-rö- videbb ideig tartó táplálkozás után berágják magukat a fák kérgébe és áttételnek. A keleti gyümölcsmolynak évente három teljes, és egy csonka negyedik nemzedéke van. A teljesen kifejlett lárvák telelnek át a fatörzseken sűrű szövésű fehér gubóban. A bábozódás is itt következik be anélkül, hogy a lárvák elhagynák telelőhelyü- ket. Az első lep’kerajzás április végétől, május közepétől kezdve figyelhető meg; a második lepkerajzás csúcsa június közepén; a harmadiké július végén; a negyediké szeptember végén van. A védekezés lehetőségei, szempontjai: Barackmoly ellen legnagyobb jelentősége a tetelő lárvák el'őjövetelekor (rügypattanás idején) végrehajtott védekezésnek van. Később, amikor a lárvák már 'berágták magukat a hajtásokba, kevésbé eredményesek a permetezések. (A tavaszi permetezéseket áztatószerűen kell elvégezni.) A későbbi nemzedékek esetében legmegfelelőbbek a lepkék rajzáskezdetét követő időszakban végrehajtott permetezések (általában május vége, július közepe, augusztus vége. de a kecskeméti AGROKER-nét beszerezhető szex-feromon csapdákkal a kezelések időoontjiai pontosan m e?h atá.rozhatók). Felhasználható vegyszerek: Dit- rifon 50 WP (0.2 százalék); Fiiból E (0,2 százalék): Unitrop 40 EC (0.2 százalék); Sevin 85 WP (0.2 százalék): Deci? 2.5 EC (0,05 százalék); Chmétirin 25 EC (0,05 százalék). A Sevin 85 WP csak virágzás után 30 nappal használható! K'skertfkben a barackmoly ná- r-e>’«f*e csökkenthető a fertőzött haitáeok. gyümölcsök mégsem-, mísítésévéi is. Mivel a barack- molv hernyói gyakran a rajtuk élősködő rovarral — számunkra hasznosan parazitáltak —, a hajtások elégetése helyett célszerűbb azok sűrű szitaszö- vettei valló elzárása, lev a parazitáik ki tudnak raizan.i. vi- c7ont a lepkék rém. A ke'éti gyü- rröicemc'lv Magyarországon ve- czé1ves kártevőnek számít, ezért ha valahol fellép, kötelező ellene védekez"* A védekezéseket az első 1&r».kák rp°gto' után kell vé^’-cha'tmi (május eleje, jún’us e'eie. lú’i’us közepe szeptember közepe), maiid 12—14 nap múlva meg kei! ismételni. A keleti gyümötcsmolv elten a baira.ckmc'.ynál javasolt vegyszerek használhatók. • Németh Lajosné mérlegelés közben. Kiskunhalason a Bokréta utcai takarmányboltot a helyi Vörös Október Termelőszövetkezet üzemelteti. — {Egy picit egyedül hagyom, ki kell •szolgálnom ezt a pár embert — mondja !Németh JLajosné, a itakarmányboltos. .így marad időm az lapró irodában körülnézni. iVaskályha, két szék, kopott asztal, rajta kávéspohár, kancsó, pénz, füzetek .. '. Fényűzés nincs, de [minek is. Már jön is vissza vendéglátóm, rendezi a vásárlók-, kai az anyagiakat. Majd mosolyogva felém fordul, nem is tudja ihol folytassa ... — 'Hagy ia kereslet, ritka az ilyen pillanat, amikor nincs itt senki. 1 Negyedik éve csinálom ezt. iA Vörös Október Tsz az apátfalviaktól ,tavaly vette át a boltot. Segítségként hetente ,három napig itt dolgozik la fiam, akit nem vettek fel az egyetemre, és van egy idős nyugdíjas ibácsi is, aki naponta négy órában adja ki az árut, de ő most beteg. Megint jönnek, is kopogtatnak: — lÉvike, malactáp kéne — •mondja a kisablakon keresztül egy fejkendős nénike. — Sajnos, elfogyott. Egy órára ígérték a kocsit, tessék már visz- szajönni — hangzik >a válasz, majd felém fordulva: — Hódmezővásárhelyről, la Vörös .Csillag Termelőszövetkezet kévetőjéből hozzuk a tápot. Nagyon jó a receptjük, óriási az érdeklődés iránta. — Emlékszem — folytatja mosolyogva —, ahogy átvette a téesz a boltot, iaz első napokban meglepődtek, amikor reggel hoztak egy forduló kukoricát, és délben már rájuk ' telefonáltam, hogy leüldjék a következő fuvart. Nem hitték, hogy ilyen jól fog menni a bolt. Hiába, ez más mint a virágüzlet. Csúcsidőben havonta hárommillió forint értékű terményt is forgalmazunk, ilyenkor Inem ritka az olyan map, hogy kétszázan is jönnek, és viszik az állat- eleséget. IE gy \ a lényeg: áru legyen, mert a .vásárló, érthetően, hamar hűtlen lesz ... —r—r Az állatok hiánybetegsége Ha állataink nem jutnak azokhoz az anyagokhoz, amelyok életük fenntartáséihoz, gyarapodásukhoz szükségesek. akkor fejlődésük visszaesik, egyes szerveik működése zavarttá válik. A mész-, foszfor- és vitaminhiányos takarmányon ^ártott tyúk eleinte csak törékeny, majd bőrhéjú tojást rak. ez orvosi értelemben nem betegség. Az ásványianyag-hiányos takarmányt fogyasztó, párzásra nem hajlandó anyanyúl. koca sem époui beteg, de szervezete jelzi, hogy nem kapott meg valamit takarmányában, amire szüksége lehet. Gazdasági szempontból súlyosabb eset. ha a felnőtt juhról cafatokban Jóg a gyapjú. tarkázott. fakó a baromfi tolla, ez cinkhiányt jelez. Ha leesik lábáról a különben egészségesnek látszó. naponta tojó tyúk. ‘C-vítamin- ban szegény a takarmánya. Ha a te- nyésztojást termelő szárnyasok kevés vitamint tartalmazó takarmányt fogyasztanak, gyenge életerejű utódok bújnak ki a tojásokból. Gyakori, hogy az elsimítatlan beton padozaton tartott, nagysúlyú ko- pa nem szívesen járkál, sokat fekszik. az akolba "sem megy ki. A napfény hiányában nem képződik szervezetében Dj-vitamin. még ha elegendő meszet. foszfort kapott is. zavart lesz ezek felszívódása. gyengül az állat csontja. A mozgáshiány önmagában is sorvasztja az állat lábait. Ha ráadásul nedves a beton, s felázik a körme, netán megsérül az egyenetlen. kemény .. padozaton, gennykeltő , baktériumokkal fertőd ződhet. a köröm szaruja kirojtozód- hat. Ez a rongyostalpúságnak neve-; zett betegség, amely végzetes lehet. Mindez még könnyebben bekövetkezik. ha hiányzik az állat takarmányából a mész és a foszfor. Ha a sertés nem szívesen mozog, óvatosan lépeget, ha a baromfiba galamb megeszi saját tojását, vagy vékonyodó héjút rak. ha az állatok lábának állása eltér a normálistól, ha a jószág csipkedi a falat. nyalja, eszi a földet, csípi, harapja társait — kannibál tulajdonságokat mutat —, gondolni kell az ásványianyag, elsősorban a mész, és a foszfor hiányára. Az állat szervezetének a mészen és foszforon kívül szánts más ásványi- aiiyagra — magnéziumra, káliumra, nátriuipra. klórra és kénre —, parányi mennyiségbén pedig nyomelemekre — vasra, rézre, mangánra cin-kre. jódra, szelénre, kobaltra, mo- libdé^re. fluorrá -V is szüksége van. Külön is szükséges szólni azonban a sóról, a nátrioim-'kloridról. Sóh’á- jiyos takarmányon ugyanis semmiféle állat nem tartható eredményesen. Ha hosszabb időn át szűkös a sóellátás, a Jószág bőre megvastagszik. szőre fénytelen, összecsomósodik. tejhozama csökken, lesoványodik. megbetegszik. A tápok tartalmazzák a szükséges konyhasómeny-, nyiséget, ám a nyíllak és a iuhok. szarvasmarhák elé küíön is szükséges nyalósót adni. A galambok számába a sót az ásványi anyag-keverékbe keverjük. Ilyen keveréket vásárolni is lehet : a zeolitot, a Nutrafoszt és az ásványianyag-premixet. Minden állatfaj számára a neki készültet kell megvásárolni. A sok meszet igénylő sertésnek, baromfinak még külön is adjunk Futort, ami nem más. mint őrölt mészkőpor. A vitaminokra nem sok gondot kellett fordítani, ha az állatok a szabadban tar.tózkodták. Ma azonban jelentős részük alig mozog, napfényszegény helyen él. a korábbitól eltérő módon termelt, tartósított, feldolgozott takarmányokat "fogyaszt. Gondolni kell tehát vitaminokkal való ellátásukra is. A nyálkahártya betegsége az A-vitamin, a csontképződés és tojástermelés -«-zavara a D, a csirke befelé görbülő ujja a B-vita- min hiányáról árulkodik. A vitaminok növelik az életerőt, javítják a szaporodási képességet, a betegségekkel szembeni ellenállást. Hiányuk esetén, zavart a szervek működése, romlik a fejlődési esély, gyöngül a védekezőképesség. A vitaminhiányos takarmányon tartott állatokat a gyengébb kórokozók is súlyosan megbetegíthetik. olyan külső és beläo paraziták is sorvasztani képesek, amelyek szakszerűen táplált; vitaminokkal megfelelően ellátott jószágnak semmi kárt nem képesek okozni. Manapság sokféle vitaminkészítmény kapható. Ezek kiegészítéséhez mindenképpen hasznos, ha a mégoly intenzíven tartott állatnak is rendszeresen adunk friss zöldet, színes növényeket, sárgarépát, lucernát, csalánt. Ezek vermelve, illetve szá- rítottan télen is etethetők, s akkor nem kell az állatok ellenállóképessé-’ gének romlásától, a különböző hiánybetegségektől tartanunk. összeállította: Czauner Péter Szép mesterség a traktorosoké — Nehéz, de szép mesterség a traktorosoké — vallja Apró Károly, az Aranykalász Tsz szakmunkása, amint cseppet sem télies öltözékében tekászálódik a vezetőfülkéből, hogy a fényképezőgép lencséje elé álljon. . Fagyos, decemberi szél süvít a foács- bolkodi határban. a napsütésnek már abg van ereje, de Apró Karoljon se vattakabát. se egyéb meleg holmi, csak a könnyű pulóver, meg az elmaradhatatlan svájcisapka. — Nem fázom, jó meleg van a gép vezetőfülkéjében. Virradat óta szántak.. Dél .régen elmúlt, minél előbb szeretnék végezni. A Szalvay Mihály nagygépes szocialista brigádnak — melynek tagja vagyok — az a vállalása, hogy minden őszi talajmunkát időben - befejezünk. Hadd pihenjen utána a termőföld. Ide, a cukorrépa után. ismét tavaszi vetésű növény kerül. A szorgoskodás helyénvaló, mert a .répa érése késett. A termés már biztonságban van. de elhúzódott a talajfongatás. — Mióta traktoros? — Harmincegy éve kezdtem a mórahalmi gépállomáson, ott születtem a szomszédos Ásotthalmán. Mindig érdekeltek a gépek, szerettem velük bánni. Pedig a régi ■kormos traktorok elég szellősek voltaik, teljesítményük is jóval kisebb a maiakénál. A keresetünk ahhoz igazodott. Mi tagadás, a jobb jövedelem reményében .költöztünk át 'ide, a Bácskába 1960-ban. Nem bántuk meg. Brigád társ aim is nagygéoesek. Rába-Steigerrel, John Deere- rel dolgozunk valamennyien. Ezekre a traktorokra csaík az ülhet. aki a 'kisehb gépeken bebi♦ Mindig érdekeltek a gépek, szerettein velük bánni — mondja Apró Károly. * A vasipari munkát megkedvelték az egykori növénytermesztők, Apró Károlyné és társai. zonyítóttá az alkalmasságéit, a milliós értékű munkaeszközök kezelését alaposan elsajátította, mint Vinikó István, Tettinger Péter;, Aladics János. Kollár Sándor, Bóka Vince. Gyömrei Sándor. az ifjabbik Monori Antal és az unokaöcsém. Apró József. — A' családból többen is dolgoznak az Aranykalászban? — Természetesen. Feleségem a szövetkezet vasipari részlegé-’ ben talált munkát. Apósam. Ma- dajesek Máté alapító tagja az Aranykalász jogelőd termelő- szövetkezetének. Bátyám és felesége ugyancsak itt keresett munkát, ebben a 'közösségben. A vasipari egyike az Aranykalász öt termelési főágazatának. Jagicza János irányítása alatt száznegyven betanított és, szakmunkás sok ezres sorozatban tehergépkocsi- és autóbusz-lengőkar,okát gyárt az üzemben. Korábban a három hely belli téesz által alapított gépjavító közös vállalatként működött, a’szövetkezetek egyesülése után alakult át vasipari főágazattá, A Csepel Autógyár számára nélkülözhetetlen részegységéke1 készítő üzemben, ötyén nő az időiárás viszontagságaitól védett helyen dolgozik;' Sziirííé kivétel ftélkül a' szántóföldi növénytermesztő brigádok tagjai voltak. Hamar begyakorolták a vasipari munkát, ügyes kézzel, gyorsan, lelkiismeretesen látják el a feladataikat. Apró Károlyné olyan pontosan alakítja gépével a különleges acélt a gépjá/rmű-lengökarok bilincseivé, mint akinek .leátny- ; korától kezdve ez a szakmája, munkaköre. — Nem hiányzik a növénytermesztő munka? —: Mi már csak akikor vagyunk kint a szőlőben, a kertben, ha a betakarításkor összetorlódik a tennivaló. Az üzemben kétmű- szakos termelés folyik. Délelőtt vagy cjéiután dolgozunk nyolc és fél órát. A szombat. vasárnap szabad. A hétvégén így több idő jut a ház körüli munkára. A családanyáknak ez nagy segítség, hiszen itt Bácsbclkodon baromfi, sertés akad a ház körül. A kiskertet sokan' művelgetik. a vete- mém-yt legtöbben maguk termesztik a konyhára. , | — Kislánya is a községben dolgozik? — Judit1 lányom még tanul. Bajára jár a postaforga'mi szakközépiskolába. Ha elvégzi, szeretne itthon elhelyezkedni a postán. Remélem, hogy sikerül... Kiss Antal KISKAPUK NÉLKÜL Hatósági jogkört kap az EMI? Isten áldása esővíz formájában a mennyezetről érkezett. Hideg zuhanyként zúdult a lakók nyakába. K szó szoros értelmében. Alaposan meglepődtek beköltözés után, amikor kiderült, hogy a több százezer forintért vásárolt lakásaik tető- szigetelése úgy készült el, hogy a vékony neoacid-réteg alatt ácskapocs-, kavics- és söprűgyűjteményt felejtettek a munkások. Ilyen és ehhez hasonló hanyagságokra az sem lehet mentség, hogy netán szakemberhiánnyal küzd az építőipari vállalat. Minisztériumi kezdeményezés Bármekkora is a hiány hazánkban, jogosan várunk tisztességes munkát az építőktől. Nem fogád- ható el az „eszi, nem eszi,. nem kap mást”' elv. Különösen akkor nem, ha még fizetünk ,is, olykor keservesen összekuporgatott forintokkal. Hírek szerint egyetlen egy építőipari vállalatot sem ért még anyagi hátrány azért, mert nem végezte el a dolgát becsülettel. Jóllehet, előírások, szabályok adtaik volna erre lehetőséget. Mégis a „boldog” lakástulajdonosoknak kellett lenyelni a békát. Persze, hogy háborogtak a több százezer forinttal megterhelt emberek. Hanem, a legújabb fejleményekből ítélve végre megtalálták a helyes megoldást. Elindult egy sokat ígérő folyamat, mégpedig éppen a minisztériumbók Amint Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter bejelentette, hgjósági jogkörrel akarják felruházni az Építésügyi Minőségellenőrző Intézetet. Ami annyit jelentene, hogy az intézet a jó minőség megtartása érdekében leállíthatná az építőanyag-gyártást; építkezést, tervezést. Sőt, forgalombahozatáli tilalmat is elrendelhetne, amennyiben a termék nem1 felel meg a követelményeknek. Ebből következik, hogy minden egyes gyártmányt születése pillanatában megvizsgálna az intézet, és a laboratóriumi eredmények «alapján döntene: indítható-e a sorozatgyártás? De számolni kell azzal is, hogy a késztermék, vagy pedig az átadott épület nem felel meg a követelményeknek. Mi történjék ekkor? Ha ténylegesen lépni kíván a szakma, csak egy megoldás lehetséges: felelősségre kell vonni a hiba elkövetőjét. Mai gyakorlatunkra a „mosom kezeimet”, az egymásra mutogatás a jellemző. Következményei ismertek. Ennek utána téhát a hanyag munka végzőjének meg kell jelennie a nyilvánosság előtt, nem vonulhat homályba, akár a gazdasági csoportosulás vezetőjéről, akár munkásáról' van szó. Adott esetben az ÉMI kezdeményezhet gazdasági bírságot, fegyelmi, avagy büntető eljárást. Ki fizessen? De ki viselje a gyártás, az építés, a tervezés leállítása során a költségeket, a hanyag munkavégzésből keletkezett kárt? Mi legyen mérce az építőanyag, az építőipar minősítése alkalmával? Rendelkezik-e a mérlegeléshez, a vizsgálatokhoz szükséges szellemi és technikai feltételekkel az ÉMI? És egyáltalán, tévedhetetlen intézet lesz-e az ÉMI, avagy a minősítések ellen szót emelhetnek a gazdálkodó szervezetek? Vegyük sorra a válaszokat, is-- merkedjünk meg az előzetes koncepcióval. Nos, a mércét továbbra is a műszaki leírások, a szabványok adják. A vizsgálatok díjtételei kialakultak, a költségeket maguk a vállalatok, szövetkezetek, kisiparosok, gazdasági csoportosulások fizetnék. Sot. a hanyag munka anyagi következményeit is. De természetesen bármikor kifogásolhatnák az ÉMI álláspontját. Viták esetén az ÉVM döntene. Amennyiben az ÉMI pontatlanul minősített volna, vagy alaptalanul állított volna le építkezést, tervezést —, a felmerülő költségeket saját zsebéből kell fizetnie majd. Ez így tisztességes. Nyilvánvaló: lesz olyan gazdálkodó szervezet, amelyik fizetés- képtelen. Erre is gondoltak a változást előkészítőik: tárgyalások folynak az Állami Biztosítóval, hogy bevezetne egy úgynevezett felelősségbiztosítást. Ennek az a lényege, hogy bármelyik cég megállapodást köthetne a biztosítóval, kezdeti időszakban kizárólag a műszaki tervezésre, a későbbiek- ban esetleg a kivitelezésre is, a biztosítási díj fejében az ÁB átvállalná a fizetést, ha az illető gazdálkodó szervezetnek nincs anyagi fedezete. Elképzelések szerint a biztosító külön szakértői vélemény alapján kötne megállapodásokat a vállalatokkal, szövetkezetekkel, kisiparosokkal, gazdasági csoportosulásokkal. Ezt az. új konstrukciót valószínűleg már 1985-ben bevezeti az Állami Biztosító. Döntés előtt Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet pillanatnyilag megközelítőleg ötszáz embert foglalkoztat. .Negyven százalékuk mérnöki diplomával rendelkezik. Jelenlegi műszerparkja közepesnek mondható, általában hagyományos berendezésekkel végeznék /méréseket, ezekkel a kívánt pontosságöt el tudják\ érni. Amennyiben az előzőekben vázolt elképzeléseket elfogadják, és döntés születik a kivitelezésre, igen nagy szerep hárul az ÉMI- re. Valószínűleg szükség volna további magasan kvalifikált dolgozókra, néhány újabb műszerre és berendezésre. Merít aligha vitatható, hogy. az egész terv csak akkor lesz sikeres, ha kiskapuk nélkül valósul meg. Vagyis: ha az építőanyag-, és az építőipar teljes területére kiterjesztik és következetesen bevezetik az új módszert. A változásra felkészült az ÉMI. Ahhoz, hogy cselekedhessen, új jogszabályokra van szükség, avagy a meglévők módosítására, és ' nem utolsósorban minisztertanácsi határozatra, a hatósági jogkör megadására. Az előkészítés résztvevői úgy vélik, csodákat ettől az intézkedéstől sem szabad majd várni, de azt bizonyosra veszik, hogy a legkirívóbb hibák megszüntethetők általa. Végezetül: csak tervről írhattunk, ám bizonyosra vehető, a minőségi munka elérése érdekében elkerülhetetlen A bevezetése. H. T.
