Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-24 / 302. szám

PETŐFI NÉPE1 1981. december 21. H i*" S A nővérállás információs köz­pont is. Gombár Józsefné előtt Bodor Julianna egy kunszentmik- lősi beteg üzenetét fogadja. • A kórteremben. Pintér Gábor- né (balra) Benyó Lászlónévaí és Juhász Miklósnéval napi felada­tokról beszélget. • A betegágynál Bakos doktornő. Az egyik férfibeteg szívhangjait hallgatja. (Tóth Sándor felvéte­lei) Szívügyük a szívügy Szocialista brigádmozgalom a gyógyításban? Egyfajta szövet­ség az életben maradásért? Eretnek gondolatnak tűnik a hippokráteszi eskün nyugvó orvo, si hivatást bármiféle versengés­sel kapcsolatba hozni. Hová jut­nánk, ha iá sebész, a belgyó­gyász, vagy épp a kardiológus eszerint dolgozna? Segíthetnék-e a betegek épülését azok az ápo­lónők, akik csupán vállalásból öltenék magukra nap mint nap a fehér köpenyt? Nem. Az egész­ségügyben szocialista brigádtag- n!ak lenni mást jelent. Önállóan, felkészülten Bukniczné Mészáros Éva asz- szisztens Volt az előadó kétszer az egészségügyi szakalkalmazot­tak debreceni és az Általános Orvosok Egyesülete szegedi ta­nácskozásán. Munkahelye a kecskeméti Hollós József Kór­ház I. számú belgyógyászati osz­tályának kardiológiai részlege. Ennek a koron ár iaő rzo jéről is­mertetett figyelmet érdemlő adatokat. -. /';'■<•■ ; Asszisztens az előadói emel­vényen. A hallgatóság korunk egyik veszedelmes betegségében, a szívinfarktusban ; szenvedők intenzív kezeléséről gyűjt to­vábbi tapasztalatokat. Bukniczné közvetlenül az „ellső Vonalból” hozott jelentést. Onnét, ahol a betegek élete szinte kizárólag a nővéreken múlik, s ahol egymást váltva, éjjel-nappal, vigyáznak az infarktussal és a Veszélyes ritmuszavarral kezelt < szívbete­gekre A koronáriaőrző különleges része a kórháznlaik.' Az oda be­osztott nővérektől kettőzött éber­séget kíván. ÖW veszik észre el­sőként, ha rosszabbodik valaki­nek az állapota. A kamrtafibril- láció — a szívizomremegés — életveszélyes. Ám, ha az ügyele­tes nővér elektromos sokkal fel­VENDÉŰVÁRÓ TANYÁK Alighogy kiérünk a fülöpházi homokbuckák közül, Kecskemét felé az 52-es úton, a távolsági autóbuszmegálló oldalán egy fel­írat messziről magára vonja a fi-' gyeimet: Pusztatourist — Szóród tanya 200 méter. Valamivel odébb, a bekötőút melleit, látszik áfák­kal körülvett tanyaépület. Ha va­laki veszi a fáradságot, s letér az országútról, hogy megnézze, mi­féle idegenforgalmi nevezetessé­get kínálnak itt a külföldieknek, alighanem csalódik._ Ugyanis nem talál semmi különöset. Közönsé­ges alföldi tanyagazdaság fogad­ja, állatokkal, gyümölcsössel, sző­lővel, s az érkezőket megugató, ■ kiszámíthatatlan kutyákkal. Mi­ért akkor a reklámfelirat az út mentén? A választ már a házi­gazdától, Szóród Lajostól tudjuk meg. A harmincas éveiben járó gazdaember szívesen beszél ma­gyarázatképpen életéről és a ház történetéről: — A tanyát még a- nagyapám építette, a 2D-ias években. Elis­mert gazda hírében állt ő is, édesapám is, a kezük munkája van albban, amit a^áz körül lát­nak. öten voltunk testvéreik. A többiek, mind tanultak, viszont •én korán megnősültem, és itt ma­radtunk a feleségemmel! a ta­nyánkon. De elhatároztuk, min­dent megteszünk, hogy ne érez­zük a paraszti életet hátrányo­sabbnak a többiekénél. A fele­ségem elvégezte az állattenyész­tő szakközépiskolát, ínekem is megvan a szakmunkásvizsgám, A/ gazdálkodás mellett mindig csináltam .valamit. Kilenc, .évig voltam tanácstag, ez alatt gyul­ladt ki a környéken a villany. Én építtettem a buszvárőkat is. Szeretek gz emberekkel foglal­kozni, a feleségem jól főz, ’ szí­oldja („kiüti”), önállóan és azon­nal', anélkül, hogy erre orvosi utasítást várna, életet ment egy- személyben. Hatván másodperc késlekedés; egyenlő a légzés és a vérkeringés megszűnésével. Ilyenkor szívtáji masszírozással és infúzióval! már ^ketten, vagy négyen küzdenek a válságos ál­lapotba jutott beteg életéért. Dr. Tímár Sándor osztályve­zető főorvos szerint 16-18 ilyen esetnek több mint a felében a nővérek végzik el a defibrillá- lást. — Az ápoílánők nagyfokú szakmai biztonsággal dolgoznak * — mondja a főorvos. — Ezt rendszeres továbbképzéssel és személyes konzultációkkal értük el'. EKG-t olvasnak, intravénás injekciót adnak, s az'infúzió be­kötéshez és a vérgázmeghatáro- záshoz is értenek. A fájdalomcsil­lapításban, ami nálunk elég gya­kori, ugyancsak jó segítőtársa­ink. Azt vallom, ihla egy nővért az átlagosnál nehezebb feladat­tal bízok meg, nagyobb felelős­séget ébresztek' benne a munká­ja, s a betegek iránt. Sikerük: a gyógyulás Üzemi dolgozókról írva, most megkérdezném: „Ki, mennyi árut térikéit az idén?’* „Ki, mit lett le az asztalra?” A koroná- tiaintenzív (ahogy itt nevezik) huszonhárom fős szocialista bri­gádja esetében azonban más a mérce. A legfontosabb, az embe­ri élet, s a munka- és cselek­vőképesség helyreállítása — . szívügyük. A főleg 26-32 éves életkorú brigád segítőkész a be­tegek, de egymás iránt is. Kez­deményezésükre, egy éve az osz­tályon gyógytornász foglalkozik az infarktusból felépült embe­rekkel, akiknek karácsonyi és újévi üdvözlőlapjait évék óta gyűjtik, (á ,>,Kedves,[jó nővérek!", # Dr. Tímár Sándor a Siemens­gyártmányú ECHOPAN .ultra­hangos vizsgálókészüléknél. Mo­nitoron át tanulmányozza a szív részeit; az üreget, a billentyűket, az első-hátsó falmozgásokat kép­ernyőről látja. — megszólítás annak a közösség­nek szól, amelynek egyik tagja, Faragó Ildikó, hét hetet dolgo­zott rokkant gyerekek nyári tá­borában Részt vettek középfokú tanintézetek diákjainak egész­ségi vizsgálatában is. Közös si­kerük a gyógyulás.. Mint példá­ul azé az idős betegé, akit hat­hetes szegedi és kecskeméti ke­zelés után, ritmusszabályozóval a szívében, gyógyultan hlaizabo- csájtottak. — Nálunk nincs hangos szó. Kérni1 elég — említik a jó mun­kahelyi közérzet feltételéként az udvariasságot, ami pénzbe sem kerül. Ilyen körülmények közt a kórházban itt a legcsekélyebb ,az ápolónők cserélődése. Dr. Ba­kos Agnes orvos sem bánta meg, hogy pályáját három' , éve itt kezdte. „Szívesen dolgozom a fiatalokkal” Kik a legjobbak a „Példamu­tató közösség” címet nyert kór­házi szocialista brigádban? Pintér Gáborné főnővér az egyik, aki 1957-től ápolónő. — Hatvan emberrel állok kap­csolatban: Az én életem — há­rom év múlva lesz harminc esz­tendeje — itt, az egészségügy­ben vált sikeressé. Szívesen dol­gozom a fiatalokkal. Ök sok újat és sok szépet hoznak magukkal. Elfogadom, az egyéniségüket, és együttműködésre törekszem ve­lük. Ha Bodor Júliát, Nyerges Piroskát, vagy Juhászné Kiss Ildikót megkérném, maradjanak itt éjszakára — aludjanak benn —, tudom, biztosan vállalnák. Amikor ők színházba, vagy mo­ziba akarnak menni, találunk rá megoldást, hogy ez is sikerüljön. A jó kapcsolat köztem! és a fia­talok között ilyen, tucatnyi apró dolgon múlik. Pin térné reméli: a kezdő ápo­lónők is hasonlóan fejlődnek, mint Gombár Józsefné, Juhászné és Benyó Lászlóné, akik elismert tagjai a példamutató közösség­nek. Miért csak nekik? Országjáró kirándulások, ba­rátságok, egyéni és családi ün­nepek színesítik a brigád amúgy sem eseménytelen napjait. Am az osztályvezető főorvost — gya­korta — korántsem derűs gon­dolatok foglalkoztatják: a nö­vekvő alkoholfogyasztás és az ijesztő méreteket öltött dohány­zás, a mozgásszegény életmód, és más károsító tényezők miatt nem lebecsülendő az infarktus- kockázat. Évről évre több a 35 évesnél fiatalabbakat sújtó szív-, izomkárosodás. Az ok: túlhajt szoiltság és a már említett élét-), módbeli problémák. Erre hívta fel a figyelmet Tímár főorvos tizenöt egészségügyi ismeretter­jesztő előadáson. Kár, hogy ezekre csak az ötvenöt évesnél idősebbek jöttek el! Orvosoknak és ápolónőknek hivatásukból eredően szívügyük a szívügy. De miért csak nekik, a kórL ház falain belül... !? Kohl Antal 99 Megvan még a lovasszánunk... 99 '4 ■■OOri . ,* A közelben található fülöpházi buckák — télen. vesen -Látjuk a vendégeket. A vendéglátás arra is jó, hogy ne szakadjunk el a világtól. Közben bejárjuk a házat, mely­ben égymás mellett található múlt és jelen. A hátiak szobá­jában színes televízió, központi .fűtés radiátora, a vejidégeknek kialakított külön bejáratú rész­ben melegvizes zuhanyozó. A vendégszobát régi, hagyomá­nyos bútorokkal rendezték be, .« ott a sarokban a nagy becs­ben tartott, évtizedek óta szol­gáló vaskályha is. — Májusban kötöttük meg a \ szerződést a Pusztatourist-tal. Sok vendégünk még nem volt, 3e akik itt jártak, jól érezték ma­gukat. Többen küldték már üd­vözlőlapot is. Hogy mit lehet itt csinálni? Jók az adottságaink. A vendégeik szabadág mozoghatnak a ház körül, maguk szedhetik le a fáról a gyümölcsöt, a tőkéről a szőlőt, lovagolhatnak vagy kirán­dulhatnak. Az országút túloldalán kezdődik a nemzeti park terüle­te, nincs messze Szappanszék.és a fülöpházi homokbuckás. Az ide­látogatók Leginkább a csendet, a nyugalmat dicsérik, és tetszik az is, hogy nem olyanok vagyunk, mint egy szálloda. Itt egyszerre csak egy család' üdül. Most nincsenek vendégek Szó- rádéknál talán szilveszterre ér­keznek legközelebb. Pedig a tél­nek itt is megvan a szépsége, különösen, ha leesik a hó. Nem messze ide a dombok szánkó­zásra alkalmasak, de síeléssel is lehet próbálkozni. Érdekes csa- • ládi• kirándulást lehetne ide szervezni. — Szívesen fogadnánk vendé­geket a téli hétvégeken, megvan még a cseng ős lovasszánunk is, bár mi magunk nemigen hasz­náljuk. Úgy vagyok ezzel is, mint a kemencével az udvaron, amit néhány éve szétbontottam. Most egy másikat szeretnék helyette építeni. Tervünk van bőven, Kel­lene jörvőre egy nádtetős pihenő' is, ide az udvarra. A padlás tele van régi gazdasági eszközökkel — sütőteknőtől a járomig, szecs- feavágóig megimaradt minden i az öregektől. Jó lenne egy kis kiál­lítást berendezni az udvari épü­letben, -hogy aki jön, lássa, mi­lyen is volt itt az élet.. {■ CIVILBEN: LAKATOS, MŰVEZETŐ, • . MÉRNÖK, SEGÉDSZÍNÉSZ A haza számít rájuk... Az elektromos berendezésék halk zümmögése betöltötte a szobát. A félhomályban az indikátor vörös képernyője kísérteties fényt vetí­tett Dési Pál őrvezető arcára, aki lankadatlan'figyelemmel kísérte az apró fénypontok mozgását. Ebből az ablak nélküli szobából, a loká­torokról érkező jelek segítségével, sokat látott, a légi folyosókon köz­lekedő polgári, a gyakorló harci répülőgépeket, egyszóval mindent, ami a légtérben történt. Egy éve katona, s a lokátor éppen1 olyan idegen volt számára a polgári életben, mint a célfeldérítés, a ráveze­tés, hiszen Budapesten az Ikarusz karosszéria-műhelyében, ahol/ la­katosként dolgozott, ezek nem voltak ismerős témák. ­Élenjáró katoha címet szereztem, rajparancsnoki iskolát végez­tem. Elsajátítottam a szakmai ismereteket, s akár hiszi, akár nem, jól érzem itt magám. Szeretem ezt a korombeliekből álló nehéz és felelősségteljes munkát végző, de nagyon elvtársias - kollektívát.... A miértre nem könnyű válaszolni, azonban annyi bizonyos, itt „élesben” megy minden, s ebben ez az igazán vonzó. A karácsony a családi együttlét ünnepe s Pali nagyon hiányzik majd otthon. Nagyon rossz érzés szolgálatban lenni karácsony éjszakáján, de egyben felemelő iáj hiszgn ebben á bizalom is benne van. A légtér őrzése, éppen a béke érdekében, nagyon fontos... A yörös fényű indikátorban a fénypontok mozogni kezdtek, "s Dési orvezető tagoltan mondta a mikrofonba: — Tizennégy a huszonötbe ... «Sr Dési Pál őrvezető: Itt „élesben” megy minden. • Mészáros János szakasz­vezető: — A harci munka égési embert kíván... Rajzolt, A Szórád tanya nem kínál egetverő szenzációkat az ide-' érkezőknek. De a vendégfogadásnak ez a formája biztató je­le az idegenforgalomban elindult szemléletváltozásnak. A tö­megeket vonzó turistalátványosságok mellett tud a mi vidé­künk mást is nyújtani. Az egyszerű, természetes tanyasi kör­nyezet, az itt élő emberek vendégszeretete olyan érték, ame­lyet érdemes megmutatni a világnak. S talán egyszer majd mi, errefelé élők is felfedezzük... ' Lovas Dániel A tervtáblán ezeket az adato­kat Mészáros János szakaszvezető pontosan rögzítette, a repülőgép helyzetét berajzolta. Az orosházi gabonasiló művezetője, a kétsze­res kiváló katona koncentrált. A harci munka egész embert kíván, akárcsak a két cím megszerzése. — A kiképzés során mindig ar­ra összpontosítottam, hogy meg­feleljek a követelményeknek. Ezt . azért csinálja az ember, mért büszke az elért eredményre, meg a jutalomszabadság is jól jön. Én , a, rendes szabadságon kívül még'13-napót voltam ott- hpn;,Nagyon kell, k#szülf>í>i:^ vizsgákra, de akarattal, tanulás­sal, gyakorlással sikerült átugra­ni a „lécet”. Halkan, szinte suttogva folyta 1 társalgás. Számok, ' koordináták, ] parancsszavak követték egymást! I Mészáros \ szakaszvezeto kézében nem pihent a zsírceruza, követte a'repülőgép minden'mozdulatát. — karácsony este, ha az-ember nincs otthon, elszorul a szíve. Ez csupán pillanatokig tarthat, mert itt van a nagy család, az ország» Ha arra gondolok, rajtam is múlik, hogy mások nyugodtan ünnepel­jenek, már nem is bánkódom annyira ... A bemondó — ez a katonai beosztása Tóth Mihály honvéd­nek — hangsúlyos mondata sza­kította meg a beszélgetést. — Töröld a harminckettőt... Kilenc a négyen .., -t aztán hir­-telen elhallgatott. A Kecskeméti Zománc- és Kádgyár üzemmérnöke augusz­tusban húzta magára az angyal­bőrt. Az itt töltött idő még na­gyon kevés, de úgy^ tűnik, elég ahhoz, hogy egy fiatalember meg­változzék. — A három hónap alatt rendre szoktattak, és megtanítottak' ar­ra, is, hogy pontosan beosszam az .időmet., Amit még nehezen vi­selek el,'az a huszonnégy órázás, de ezt leszámítva, kellemesen csalódtam .. | Néni olyan fekete az ördög, ahogyan azt lefestet­ték. Hajtok, hogy' címet szerez­hessek, mert a jutalorhszabad- ság nagyon fontos ... Pillanat! — szakította félbe önmagát, s már, katona társának mondta —Diktá­lom a koordinátáikat. Munkája egyszerűnek, könnyűnek tűnt, pedig nem az. Nagyon pontosnak, hiba nélkülinek kell lennie a tájékoztatónak. Minden szó­nak, számnak súlya, esetleg következménye van. \ ,— Ez az el.ső karácsony, amelyet nem, szüleimmel, két leánytest­véremmel töltök. Torokszor/ító érzés arra gondolni, együtt a család és én távol vagyok. A társak, elvtársaim, akárcsak más nehéz hely­zetben átsegítenek ezen' is. A beszélgetés feloldja .a kellemetlen ér­zéseket, . rossz pillanatokat... — Értettem ... Három, tizen­kettő, nyolcvannégy... — mond­ta telefonba Bállá Tibor tizedes, kétszeres élenjáró katona, .élen­járó rajparancsnok. A kecskeméti fiú az alumí­nium- és vegyipari szakközépis­kola elvégzése után alig dolgo­zott a szakmájában, szíve a színházhoz hú$ta. A kecskemé­ti Katona József Színházban statisztaként készült az hivatásra, a színészi, az dista pályára. • Tóth Mihály honvéd: — Néni olyan fekete az ördög... igazi epizo­• Bállá Tibor tizedes: lazább a szolgálat... Nem — Furcsának találja, de színészmesterség- és a katonaság között van összefüggés. Itt is, 'ott is állandóan tanulni ,kéll,i nem lehet ösz- szekeverni a dolgokat. Precizitás, ötletesség, rögtönzés, kitartás,' le­mondás, soro.lja.m-e tovább ?... A múlt évben iá szolgálatban voltam karácsonykor, tehát van tapasztalatom. Az biztos, hogy jobb volna .otthon, de karácsony éjjelén itt is kissé melegebb, oldottabb a han­gulat, bár a. szolgálat nem lazább ... Huszonéves fiatal katonák, műveltek, lelkesek, mesteri kezelői a legmodernebb haditechnikával. Okosan magyarázzák, mit, kell tenniök^Értik, érzik,a hazá számít rájuk... Qémes Gábor /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents