Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-24 / 302. szám
I AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk kedves olvasóinknak! Hatszáz kisdobos és úttörő vett , részt a megyei fenyőünnepen Kecskeméten. Az ünnepi próg- ■*. UUllllvj ramban sokféle játékos foglalkozás is helyet kapott. Képünkön a Szórakatónusz Játékházban fenyőfadíszeket készítenek a gyerekek. (A fenyőünnepről képriportban számolunk be a 3. oldalon) AZ ÉV SPORTOLÓI 1 Testvérmegyénk: A Krím — télen (IS. oldal) Magazinunk egyik érdekes írása a világ más-más tájain ismerf betlehemeket mutatja be. Felvételünkön finn betlehem látható. (8. oldal) A Kecskeméti SC Judocsapata először nyert országos bajnoki ,cí- met és Magyar Népköztársasági Kupát. Felvételünkön a cseles együttes. (11. oldal) A békéért tenni kell írta: Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára y arácsony a béke. a szeretet, a család leg- bensőbb ünnepe. Erre a napra minden évben egész népünk készül. Mindenki ajándékokkal kedveskedik szeretteinek. A régi ka- \ rácsonyok azonban nem voltak mindenki számára egyformán ünnepek. Ma már az ország lakos- 1 ságának a fele csak a történelemből tud, vagy a szüleiktől, nagyszülőktől hall az 50—60 év előtti szegények karácsonyairól, amikor az ajándék milliók számára csak vágyálom volt, hiszen a napi betevő falatot is véres verejtékkel teremtették elő. I Az ünnepi fa alá alig vagy egyáltalán nem került egy-egy ruha. cipő vagy más ajándéktárgy. A zöld ág díszítésére papírba csomagolt kockacukrot, kenyérbelet használtak a szegényembe- ! rek. Ez a nyomorúság már a múlté, de mégsem feledhetjük, hiszen a világ különböző tájain millióknak nincs módjukban, hogy családjukkal együtt töltsék a béke. a szeretet ünnepét. Földünk jelentős részén éhínség pusztít, másutt fegyveres harc, háború dúl. Mi itt, Európában immár négy évtizede békében ünnepelhetjük ezt a napot. Számunkra negyven évvel ezelőtt — szörnyű háború sodrában —. súlyos véráldozatok árán a szovjet hadsereg hozta el a békét és a szabadságot. Azonban négy évtized múltán ma is azért kell küzdeni, hogy megőrizzük a békét, elkerüljük az új világháborút. Ezért támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely tárgyalások útján — egyenlő feltételek mellett — próbálja elindítani a nemzetközi enyhülés folyamatát. A béke védelme — világnézettől, politikai megS győződéstől, földrajzi helyzettől függetlenül — minden becsületes ember szent kötelessége. Amíg akadnak olyan államok, amelyek tudatosan élezik az ellentéteket, amíg egyre nagyobb meny- nyiségű tömegpusztító fegyvert halmoznak fel. I ámig növekvő összegeket fordítanak hadi kiadásokra, addig a\ világ békemozgalmának fokoznia kell erejét. Hazánkban a nemzeti egységet és akaratot megtestesítő hazafias népfrontmozgalom következetesen harcol a nukleáris katasztrófa elhárítá- j sáért. a nemzetközi feszültség csökkentéséért, a I bizalmatlanság légkörének enyhítéséért, megszüntetéséért. a népek közötti megértés és barátság elmélyítéséért. Erre hívta fel az ország népét legutóbb a X. Magyar Békekonferencia is. Eredményes munkánkhoz jó feltételeket teremtett a párt csaknem három évtizedes, töretlen politikája. Ennek is köszönhető, hogy a lakosság cselekvőén részt vesz a lakóhelyi, ezen keresztül a megyei, az országos politika alakításában. Í Erőteljesen növekszik a munkahelyi szocialista brigádok, brigádtagok száma. Jelentős vállalások történtek az MSZMP XIII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére.' A megye lakosságának politikai érdeklődése, I közéleti aktivitása erőteljesebbé vált. Azt tapasztaljuk. hogy egyre többen hallatják szavukat. foglalnak állást bel- és külpolitikai kérdésekben. Bizonyítja ezt a most zajló falugyűlések. városkörzeti, tanyai lakossági gyűlések hangulata is. A népfrontmozgalomnak még jobban számolnia kell azzal, hogy a lakosság cselekvőkészsége növekszik, ha a lakóhely gyarapításáról, szépítéséről van szó. A társadalmi munka a költség- vetést tehermentesíti, ugyanakkor több létesítmény megvalósítására ad lehetőséget. Bács-Kis- I kunban 1983-ban a társadalmi munka értéke I 1 296 millió forint, az egy főre jutó társadalmi 1 munkavégzés értéke 2280 forint volt. A megye 1 másodízben nyerte el a Hazafias Népfront Or- I szágos Tanácsának serlegét. Több településünk a I Hazafias Népfront nemzeti zászlaját érdemel- I te ki. A társadalmi munka forintban mérhető érté- I ke számottevő, de jelentős azért is, mert ezrek f és ezrek ily módon kapcsolódnak be a közéletbe. I így ismerik meg a közösségért végzett munka 1 jó érzését és válnak még hasznosabb tagjaivá tár- I sadalmunknak. A társadalmi viták, lakossági fórumok sokasá- | ga segítette,^ hogy megyénk lakói — városon, falun és tanyán — jobban megismerjék gazdasági, kulturális, társadalmi terveinket, hogy azokat kiegészítsék, rangsorolják javaslataikkal. Ezeket | o vitákat együtt szerveztük a tanácsokkal, a szak- \ szervezetekkel, a társadalmi és tömegszerveze- I tekkel (pl. választójogi törvény, településfejlesz- I tés távlati terve, közoktatási törvény tervezete I stb.j. A viták elősegítették, hogy változó, fejlő- 1 dó életünkhöz igazodó törvények, határozatok I szülessenek. Szocialista társadalmat építünk. Ilyen viszonyok között legfőbb cél a demokrácia fejlesztése, hogy t a' dolgozók minél nagyobb számban vegyenek { részt a hatalom gyakorlásában, a közügyek in- j tézésében, a határozatok végrehajtásának ellen- I őrzésében. Demokrácia és törvényesség, demokrácia és fe- j gyelem elválaszthatatlan fogalmak. Ez napjaik- \ ban egyre jobban tudatosul társadalmi méretek- - ben. Tapasztalhatjuk, hogy a munkahelyeken, a ? lakóhelyeken elsősorban annak van tekintélye, I ki a munkában helytáll, aki önzetlenül kész ten- j ni a közösség javára. A Hazafias Népfrontnak ‘ azonban nemcsak az a feladata, hogy az ideális I közösségi efribeteket tömörítse soraiba, hanem az I is, hogy eljusson azokhoz — szóra, cselekvésre I bírja őket —, akik még közömbösen nézik, vagy 1 csak bírálják mindazt, ami körülöttük történik. | A szocialista demokrácia sok joggal ruházta fel I az állampolgárokat, némelyekkel azonban még s nem élnek megfelelően. A tanácstagoknak pél- | dául kötelességük rendszeresen beszámolni vá- \ lasztóiknak, de, hogy ez ne legyen formális, szűk- | ség van az állampolgárok érdeklődésére, támo- gató, bíráló, segítő észrevételeire. ■A Hazafias Népfront aktív szervezője — és nem | szemlélője — annak a széles körű építőmunká- I nak, amely a párt vezetésével folyik az ország- ] ban, megyénkben, községeinkben, városainkban. \ További feladatnak tartjuk, hogy aktív közremű- I ködéssel elősegítsük: munkások, szövetkezeti dől- I gőzök, értelmiségiek, fiatalok és idősek, párttá- ? gok és pártonkívüliek. különböző világnézetű, i anyanyelvű állampolgárok még tudatosabban vállaljanak részt a szocialista társadalom építé- 1 sében. a z alkotó munka alapvető feltétele a béke. /I Elmondhatjuk, hogy Bács-Kiskun me- gye lakossága szorgos munkával tett hitet a béke ügye, a népek közötti barátság ápo- I lása, a szabadságukért küzdő, elnyomott népek § felszabadító harcai mellett. Ez jó érzéssel tölt- í hét el bennünket. Ennek tudatában, eredmé- 1 nyeink birtokában, feladataink ismeretében dől- j gozhatunk azért, hogy a jövő karácsonyaink is ilyen békések legyenek, mint a mai. Parlamenti beszélgetés Nyers Rezsővel és Huszár Istvánnal (3. oldal) BAJA: A BLÉVISZ kezdeményezett A bútorgyártó szövetkezet termékei egy időben nem voltak népszerűek a hazai vásárlók körében. Ám egy kitűnő ötlet segített. Képünk a kárpitos- műhelyben készült: hogyan lehetne takarékosabban...? (5. oldal) Hat muzsikus Dunavecséről Hétfőnként hat vidám férfi jön össze, s zenél, csupán a gyönyörűségért. Azt vallják: az élethez a szép zeneszó is kell. (6. oldal) HETVENNÉGY ÉVE SZÜLETETT ERDEI FERENC Elő folytonosság Elsőként ismerte föl Erdei Ferenc:. felszabadulás utáni politikánk egyik fomtos feladata a magyar faLu átalakulásának előmozdítása. Jól tudta, hogy a tulajdonviszonyokban, a foglalkozási átrétegezödésben, a mezőgazdaság iparosodásaiban, az urbanizációs folyamatban, a nemzedékváltásban végbemenő változások csak akkor hozzák meg a kívánt ered- mélhyt, akkor segítik emberibb élethez a magyar parasztságot, ha a .művelődés új értékeinek birtokba vételével egyidejűleg öntudatosan ápolja hagyományait, az egész nemzetet gazdagító sajátos értékeit. Tanulmányokkal, cikkekkel, beszédekkel, miniszterként, politikusként, tudósként és tudományos szervezőként sokat teltt a fentiek gyakorlati érvényesítéséért. Tettei mindig összhangban voltak szavaival. Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselőjeként gyakran kiskunsági, Duna- melléki, bácskai példákkal is támogatta javaslatait. Otthon volt ebben a megyében és arra törekedett, hogy e táj teremtő erői az új körülmények között teljesen kibontakozhassanak. Furcsa, de pontos kifejezéssel élve: e forradalmár reformpolitikus elveiből következően tudta, hogy csak tanultabb, gondolkodóbb, műveltebb néppel juthatunk elobhre. Ezért támogatta a legnemesebb Bács-Kiskun megyei kulturális törekvéseket: a népzenei találkozókat, Kodály munkásságának hasznosítását, a könyvtárügy fejlesztését. Mint azt a Szüret az Aranyhomokom sorozat egyik megnyitóján is .kifejtette: az általános emberi és a termelési kultúra harmonikus kapcsolatáért sokat tett ez a vidék. Mindez ösztönzés és mérce az Erdei Ferencről elnevezett művelődési központ, a közművelődés minden Bács-Kiskun megyei dolgozójának. Erre gondoltak mindazok. akik részt vettek a 74 esztendeje született államférfi, tudós, író, szociológus, a szó klasszikus értelmében népművelő emléktáblájának koszorúzásán tegnap délelőtt Kecskeméten. H. N. • Az intézmény dolgozói koszorúzással emlékeztek meg a megyei művelődési központ névadójáról.
