Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-20 / 298. szám
* AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA Befejeződtek a magyar—szovjet gazdasági tárgyalások közigazgatási határokra tekintet nélküli regionális átrendezést hajtsanak végibe. Az idősekről való társadalmi gondozás kapcsán Indítványozta új biztosítás intézményes bevezetését. Verdes Mihályné (Hajdú m. 7. vk.), a Debreceni Ruhagyár nyír- adonyi üzemének raktárosa a termelőüzemek és szakszövetkezetek helyzetével, gondjaival foglalko*- zott. Javasolta: az illetékes szervek vizsgálják meg a pénzügyi gondok kai küzdő, veszteséges tízeinek hitelterhei befagyasztásának, — A törvényjavaslatból és az eddigi vitából egyaránt az tűnik ki, hogy jövő évi tervünk és költségvetésünk — miközben élénkülő fejlődést ígér —, nagyobb követelményeket támaszt és több kockázatot rejt magában, mint a közvetlenül megelőző években — 'hangsúlyozta elöljáróban. Mint ismeretes, a VI. ötéves terv időszakában gazdaságpolitikánk homlokterébe azt a célt állítottuk, hogy helyreállítjuk és megszilárdítjuk a népgazdaság egyensúlyát, ezen belüli a külgazdaság egyensúlyát, s társadalmi méretekben megőrizzük az életszínvonalat. Ez a gazdaságpolitika — az egész társadalom áldozatos munkája, révén — figyelmet érdemlő eredményekkel járt. Sikerült megállítani a konvertibilis adósságállomány növekedését, sőt a legutóbbi három évben elért -*- átlagosan 500—600 millió dolláros —' külkereskedelmi aktívum révén ahhoz is hozzákezdhettünk, hogy csökkentsük adósságainkat. Ennek a gazdaságpolitikai szakasznak váratlan és különösen nagy próbatétele volt az az 1981 végétől kezdődő — mintegy másfél évig tartó -— időszak, amikor a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hirtelen változásai miatt kemény harcot kellett folytatnunk azért, hogy fizetőképességünket megőrizzük. Kevesebb import anyag A nehezítő körülmények ellenére bekövetkezett fejlődésről a következőket mondotta Fajluvégi LajöS: A nettó nemzeti termelés a tervidőszak végéig 10—11 százalékkal fogja- meghaladni az 1980. évi színvonalat, s ez évi átlagban mintegy 2 százalékos növekedési ütemet jelent. Az ipar termelése 12—13 százalékkal, kivitele ennél gyorsabban nő, miközben kevesebb importanyagot használ fel, s az itt dolgozók létszáma is csökken. A mezőgazdasági termékek - termelése 12—14 százalékkal növekedik majd. Néhány termékből ■máris túlhaladtuk az ötéves tervben a jövő esztendőre előirányzott termésmennyiséget. Az idén mezőgazdasági üzemeink több mint 15 millió tonna gabonát termeltek, holott? egy évvel ezelőtt többen vitatták, hogy ez elérhető. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy exportunk 1985-ben az ösz- szes hazai termék mértékéhez mérve meghaladja annak 45 százalékát. A népgazdaság kiviteli többlete folyó áron eléri az ösz- szes hazai termék 4 százalékát, ami 35—40 .milliárd forintot jelent. Számottevően javult az állami költségvetés egyensúlya, s valamelyest' a munkaerőpiac és a beruházási piac egyensúlya is. A •belföldi felhasználás kényszerű mérséklése mellett meg' tudtuk védeni legfőbb társadalmi vívmányainkat, elsősorban a teljes foglalkoztatottságot és a szociális biztonságot. Nagyjából sikerül megőriznünk a belföldi áruellátás színvonalát, megvalósul a la- kásellátás és az oktatás programja. — Kedvező, hogy a magyar népgazdaság külgazdasági egyensúllyá ma szilárdabb, nemzetközi megítélésünk jónak mondható, a külgazdasági feltételek azonban ■továbbra is' erősen szorítanak, 1985-re sem tervezhettünk merőben más karakterű gazdasági fejlődést, mint amilyent erre az évre terveztünk. Mégis, eddigi eredményeink és tapasztalataink alapján, valamint előremutató gazdaságpolitikai törekvéseink ■jóvoltából módunk nyílik bizonyos változtatásokra. Az 1985-ös népgazdasági terv legfontosabb céljai, törekvései közül az első az, hogy a külgazdasági egyensúlyt javítanunk kalll. Most az adósságállomány további csökkentését állítottuk előtérbe, mégpedig azért, hogy jövőbeli adósságszolgálati terhein- ket — a törlesztést és a kamatot — mérsékeljük, és ily módon is bővítsük forrásainkat a gazdaság élénkebb ütemű fejlesztésére. Jövőre megállíthatjuk a reál-.. béreik csökkenését. Ez kedvezően hat majd a társadalmi közérzetre. Megállhat ugyanakkor a beruházások több éve tartó csökkenése is, sőt a gazdaság legfontosabb területein valamelyest nöa kamatok mérséklésének lehetőségeit. Léderné dr. Faragó Margit (Szolnok m. 4. vk.), a Szolnok megyei Tanács V. B. Hetényi Géza Kórházának szemész szakorvosa árra hívta fel a figyelmet, hogy a «kórházi beruházások nem készülnek el az eredetileg elhatározott időre.' A késedelem oka azzal is magyarázható, hogy a beruházó, a leendő üzemeltetők, a tervezők és a kivitelezők nem közös érdekeltségi rendszerben dolgoznak. Faluvégi Lajos beszéde vekedhet a korszerű technika bér hozatala — ha nem is minden igényt kielégítő mértékbenr Az előbbi célokat egyidejűleg csak úgy érhetjük el, ha a múltbelinél nagyobb mértékben javul népgazdaságunk teljesítőereje, s ha erre alapozva az elmúlt évekre jellemzőhöz képest valamelyest élénkül a termelés. Ez azonban elsősorban attól függ, hogy javul-e az exportképesség, ami nemcsak jobb termékéket, hanem kisebb ráfordításokat is feltételez. Feltétlenül szükség van arra, hogy nagyobb teljesítményekre mozgósítsuk a dolgozókollektívákban rejlő alkotó energiákat, teljesebben kibontakoztassuk a megújulásra való készséget. Mindezeket a törekvéseket szolgálja a gazdaságirányítási rendszer 1985-ben megkezdődő átfogó korszerűsítése. A gazdaságirányítási rendszer’ fejlesztése Összefüggő, folyárhjijj s. ebben 1985-ben nagy" Jlfííéselw’IÉe^hKTSR&ér* w' . Nagyobb .vállalati önállóság Az MSZMP Központi Bizottságának az irányítási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó állás- foglalása egyértelműen kifejezi azt, hogy ki kell tágítani a vállalati önállóság körét, egyidejűleg nagyobb követelményeket állítani a gazdálkodás elé, s mindennek hatásosabb állami irányítással kéül párosulnia — hangsúlyozta a Minisztertanács elnökhelyettese. A gazdálkodó egységekben a gazdasági környezetre érzékenyebben reagáló, de egyidejűleg előrelátóbb gazdálkodást erősítik a bevezetendő új vállalatirányítási formák. ■Fontos, hogy midenütt sikerüljön olyan működőképes belső me- chanizmusökat, vállalkozási és döntésű formákat kialakítani, amelyek alapján a megújított vállalatvezetés már rövid időn belül önállóbban és eredményesebben tud tevékenykedni. ■Az új vállalatvezetési formák zökkenő nélküli bevezetését szolgálja, az átalakulás mikéntjéről és menetéről szól a SZOT elnökségének és a kormánynak a közelmúltban megjelent együttes iránymutatása, amelynek végrehajtása a vállalati kollektívák nagy társadalmi erőpróbája lesz. A szabályozórendszer módosításával lehetővé tesszük, hogy a vállalatok a kapujukon belül is, de azon túl is szabadabban mozgathassák a termelési tényezőket. Azt pedig elvárjuk. hogy mindezeket figyelembe véve igazítsanak belső önelszámolási és érdekeltségi reridszerükön. Űj lehetőségek nyílnák a műszaki fejlesztés meggyorsítására is. Egyensúlyi helyzetünk nem teszi lehetővé, hogy már jövőre csökkenjen a jövedelemközpontosítás, bár a korszerű gépek és berendezések behozatala 1985- ben nagyobb lehet. Ha fokozatosan is, de lényegi változást jelent, hogy az amortizáció teljes egészében a vállalatoké marad, s a fejlesztési alapot terhelő különféle elvonásokat ésszerűbb adó, a felhalmozási adó helyettesíti. Emellett a jövő évtől kezdve a bank- és a hitelrendszer átalakítása révén vállalataink a mostaninál több választási lehetőséget kapnak arra, hogy jó elgondolásaik, kezdeményezéseik megvalósítására kiegészítő pénzügyi forrásokhoz, jussanak, i. > ■Nem elég átalakítani a technológiát. kicserélni a gépeket. Ennek azzal is együtt kell járnia, hogy korszerűbb, piacképesebb termékszerkezetet alakítsunk ki. Antal Imre (Pest m. 19. vk.), a Mezőgép érdi vállalatának igazgatója szóvá tette, hogy Pest megye és szűkebb választókörzete, Érd város súlyos ivóvízellátási és csatornahálózati problémákkal küzd. Kérte az illetékeseket, részesítsék megfelelő anyagi támogatásban az erre irányuló fejlesztési törekvéseket. Ezt követően Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. követelmények Ahhoz, hogy korszerű technikát fejlesszünk ki” és alkalmazzunk, ahhoz, hogy megújítsuk és korszerűsítsük berendezéseinket, gyártmányainkat, felkészült, erkölcsileg és anyagilag megbecsült szakemberekre van szükség. Faluvégi Lajos ezután arról szólt, hogy a kormány kiemelt programjai a jövőben jobban találkoznak a vállalatok és a dolgozók érdekeltségével, majd az 1985. évi terv szempontjából meghatározó fontosságú kérdésre, a vállalatok exportképességének javítására tért ki. Mint mondotta, a népgazdasági terv azzal számol, hogy a kivitel 5—6 . százalékkal növekszik majd. Ez valóban nagyon feszített feladat, mert nehezen elért és lehetőségeinkhez mérten viszonylag magas szintről kell továbblépnünk, mégpedig úgy; hogy egyidejűleg az export gazdaságossága is javuljon. Evégett meg kell változtatni az export szerkezetének mai arányait: abban-növekednie kell a feldolgozóipari termékek részarányának. A minőséget, a választékot, 'a csomagolást és a piaci munkát javítva termékeinket jobb áron kell tudnunk értékesíteni. Hatásosabb anyagi ösztönzést A jövő évi ár-, bér- és szociálpolitikai előirányzatokról szólva Faluvégi Lajos rámutatott: Ha azt akarjuk, hogy a teljesítmények növekedjenek — márpedig ez mindenkinek érdeke —, hatásosabbá kell tennünk az anyagi ösztönzést. Ám 1985-ben az . ösztönző keresetszabályozás csak akkor működtethető hatásosan, ha az eddiginél nagyobb lesz a vásárlóerő-kiáramlás. Az elmúlt években a korábban megszokottnál gyorsabban emelkedtek a fogyasztói árak. Ennek vannak fájdaMias szociális hatásai, s ezeket enyhítenünk kell. A kormánynak az a törekvése, hogy a következő, években az áremelkedést fokozatosan mérsékelje. A vásárlóerő és az árualap egyensúlya — amelynek fenntartása változatlanul Össztársadalmi érdek —. továbbá az árrendszer korszerűsítése és a támogatások leépítése a jövő esztendőre is szükségessé tesz alapvető- cikkeket érintő áremelést. De ezt igyekszünk a korábbi évekénél szőkébbre -fogni és a leginkább rászorulók körében ellentételezni. Az elhatározott népesedéspolitikai intézkedésekkel csaknem 3 milliárd forint éves kötelezettséget vállaltunk a költségvetésből. Ezjzel kapcsolatban érthető, hogy az ár-, a bér- és a szociálpolitika, kérdéseiben viták is voltak a kormány és az érdekképviseleti szervek között. Abban nem1 volt vita, hogy az ■indokolatlan áremeléseket ' meg kell akadályozni, az pedig eleve nyilvánvaló, hogy a harcot ellenük a termelésben, a vállalati költséggazdálkodásban kell megvívni. Az új jövedelemszabályozási és adórendszer ezért fokozza a gazdálkodó szervezeteknek a költségek iránti érzékenységét. Elsősorban azáltal, hogy megdrágul az élőmunka, s emiatt — remélhetőleg — egyre több vállalat kényszerül, ügyelni arra, hogy ugyanazt a munkát hány ember, milyen m u nkaid ő 8k ihaszná lássál és mennyi bérért végzi el. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha az árak emelése az eddiginél keményebb korlátokba ütközik. Figyelembe véve népgazdaságunk jelenlegi hatékonyságát és terheit, annak, hogy a fogyasz- tói árak a jövő esztendőben kevésbé emelkedjenek, az ‘lett volna az ára, hogy halogatjuk az ösztönző bérrendszer bevezetését, f| ez nem lett volna helyes. Minőségi változást jelent viszont az, hogy — több év elteltével — jövőre a keresetek lépést tartanak a fogyasztói árakkal. A Minisztertanács elnökhelyettese szólt néhány, a hosszabb távú fejlődés érdekében tett nagyfontosságú intézkedésről, majd a következőket mondta: — Gazdaságunk helyzete .továbbra is nehéz, de bízunk ben- ne, hogy az idei év kedvező vonásai tovább erősödnek. Erre építve most egy olyan tervet ‘és költségvetést tárgyal az ■ Ország- gyűlés, amely a megelőző esztendőknél nagyobb feladatokat ad, többet vállal magára gazdaságunk korszerűsítéséből, s többet ígér társadalmi gondjaink enyhítésében — hangsúlyozta Falu végi Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány megbízásából kérve a törvényjavaslat elfogadását. Cserná Sándor (Baranya m., 5. vk.), a Mecseki Ércbányászati vállalat munkásellátási osztályának vezetője olyan érdekeltségi rendszer kialakítását szorgalmazta, amely az anyagi termelésben való részvételre ösztönöz. Winkler László (Győr-Sopron m„ 8. vk.), a MOFÉM Fémszerelő Gyár segédművezetője hangoztatta: gazdasági feladataink mellett esyré nagyobb figyelmet kell fordítanunk az emberi tényezők jelentőségére, a jó munkahelyi légkörre, a rendre és a fegyelemre. Forgony László (Borsod m.. 14. vk.), az Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat ruda- bányai üzemének aknásza elmondta.' hogy Rudabánya határában több millió tonnás gipsz és anhidrit-vagyon van. Ezekből az anyagokból a cement- és épí- j tőípar importra szorul. Feltárási terveikhez a pénzügyminiszter támogatását kérte. Zahorecz József (Békés m„ 10. vk.). a gádorosi November 7. Termelőszövetkezet elnöke az- utóbbi két évtized aszályokozta gondiairól beszélt. Javasolta a kormánynak, hosy az aszálykárral sújtott mezőgazdasági üzemeket részesítsék további központi kedvezményekben. Boros László (Bpest^ 26. vk.), a Posta Kísérleti Intézetének technikusa, a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos kérdésekről szólva megállapította: jelenleg csak a fővárosban körülbelül 30 ezer bejelentett üres munkahely van. Ezek egy részét átképzéssel. átcsoportosításokkal pótolni lehetne. A törvényjavaslat vitáját He-> tényi István összegezte. Határozathozatal következett: az Orszásgyűlés' a Magyar Nép- köztársaság 19135. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután az elnöklő Péter János bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségétől együttes javaslat érkezett az Országgyűlés elnökének felmentésére és új elnök megválasztására. A bejelentést követőén Pesta László jégyző felöl - , vasta a Magyar Népköztársaság Országgyűlésnek, hogy Apró latot: „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa együttesen javasolja az Országgyűlésnek, hogy Apró Antal elvtársat, az Országgyűlés elnökét ér saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — pentse fel elnöki tisztségéből. Sarlós István elvtársat, a Minisztertanács elnökhelyettesét — felmentve e funkciójából — válassza meg az Országgyűlés elnökévé.” Határozathozatal következett: az Országgyűlés Apró Antalt — érdemeinek jegyzőkönyvi elismerése mellett — az Országgyűlés elnöki tisztségéből felmentette* majd Sarlós Istvánt — a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alóli egyidejű felmentésével — az Országgyűlés elnökévé megválasztotta. “Péter János Apró Antal érdemeit méltatva felelevenítette eddigi életútjának, a néphatalom szolgálatának állomásait, pályafutását. Ezután az Országgyűlés nevében sok sikert kívánt Sarlós Istvánnak felelősségteljes munkájához. Apró Antal tisztelettel megköszönte azt . a sokirányú segítséget, amelyet országgyűlési elnöki tisztségének 13 esztendeje alatt kapott, s kérte, hogy az új elnököt a képviselők támogassák munkájában. Sarlós István, az Országgyűlés új elnöke megköszönte az előlegezett bizalmat, s kifejezte reményét, hogy a parlament tagjainak támogatásával megfelel- hét majd a magas tisztség követelményeinek. Ezzel a parlament téli ülésszaka — amelyen az elnöki tisztet felváltva Apró Antal, Cser- venka Ferencné .és Péter János töltötte be — véget ért. APRÓ ANTAL KITÜNTETÉSE A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Apu-ó Antalnak, az Országgyűlés volt elnökének a munkásmozgalomban, a szocialista társadalom építésében kifejtett több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként, nyugalomba vonulása r alkalmából a Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést szerdán Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Jegyzőkönyv .aláírásával befejeződött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 32. ülésszaka. Az ülésszak jegyzőkönyvét Marjai József és Nyikolaj Talizin miniszterelnök-helyettesek írták alá. Jelen volt Kaipolyi László ipari, Veress ■Péter külkereskedelmi miniszter és Ballal László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője. ■ Az ülésszakon kiemelten foglalkoztak a KGST-tagállamok ■1984. júniusi felsőszintű gazdasági értekezletén és az októberi ■KGST-ülésszakon született megállapodások, valamint a novemberi magyar—szovjet kormányfői tárgyalásókon meghatározott feladatok teljesítésével. Intézkedési tervet dolgoztak ki a tennivalók végrehajtására. Megvizsgálták a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió nép- gazdasági terveinek 1986—1990. évi koordinációjával összefüggő teendőket. Az elmúlt év során jelentősen előrehaladt a tervek egyeztetése. A következő ötéves tervidőszak kölcsönös szállításainak jelentős részét már egyeztették. A felek fontosnak tartják, hogy ez mielőbb befejeződjék, és ennek eredményeként az előirányzott áruforgalom növekedése meglialadja az eddigi előirányzatokat. Folyamatban van a jelenleg érvényben lévő több mint 30 gyártásszakosítási és kooperációs egyezménynek a következő ötéves tervidőszakra történő meghosszabbítása, esetenként bővítése, új megállapodások kötése. A felek fontosnak tartják a munka meggyorsítását a tervkoordinációs tevékenység jobb alátámasztására. Az ülésszak kiemelten foglalkozott öt ágazat — az autóipar, a hajógyártás, a traktor- és a mezőgazdasági gépgyártás és a petrolkémiai ipar — területén megvalósuló .együttműködés helyzetével és a közös teendőkkel. Megállapították, hogy különösen az autóipar területén kell a kedvező lehet őségeket kihasználni az együttműködés további bővítésére. Az ülésszakon megbízták a két ország illetékes minisztériumait és országos főhatóságait, ■hogy a többi ágazatban is mérjék fed a kölcsönösen előnyös együttműködés további bővítésének lehetőségeit, és ennék eredményét már a két ország közötti tervegyeztetés során vegyék figyelembe. A bizottság ülésén foglalkoztak a két-ország műszaki-tudományos együttműködésére vonatkozó közös előírások, eljárási szabályok korszerűsítésével. Részletesen elemezték a tartalékalkatrész- Szállítás helyzetét. A KGST-tagországok júniusi felsőszintű gazdasági értekezletén elfogadott elveknek megfelelően egyetértettek abban., hogy a szerződéses fegyelem erősítéséCsernyenko—Mintoff találkozó A kétoldalú kapcsolatokról és néhány nemzetközi kérdésről folytatott baráti légkörű megbeszélést szerdán Moszkvában Konsztantyin Csernyenko. az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és Dominic Mintoff, máltai miniszterelnök, aki hivatalos látogatáson tartózkodik a szovjet fővárosban. A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben — mutatott rá Csernyenko — az egész emberiséget érintő legfontosabb feladat a megnövekedett nukleáris fenyegetés elhárítása. A Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz ennek érdekében. Ezt bizonyítja legutóbbi kezdeményezése is, amelynek eredményeként sikerült megállapodni az Egyesült Államokkal, hogy a két ország új tárgyalásokat kezd a nukleáris és űrfegyverzetek egész kérdés- komplexumáról. Mint a tárgyalásokról kiadott jelentés megállapítja, a megvitatott nemzetközi kérdésekben a felek azonos, vagy hasonló álláspontot foglaltak el. Mindkét részről hangsúlyozták, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a nemzetközi politikai légkör egészségesebbé tétele, az európai * és a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében. Csernyenko és Mintoff kifejezésre juttatták meggyőződésüket, hogy ehhez minden ország hozzájárulhat függetlenül nagyságától és társadalmi berendezkedésétől. A Szovjetunió és Málta meggyőződése, hogy a Földközi-tenger térségének a tartós béke és együttműködés övezetévé kell válnia. Iszlám konferencia A Jemeni Arab Köztársaság fővárosában kedd este megkezdte munkáját 'az Iszlám Konferencia re a .két ország közötti kapcsolatokban, a KGST-n belüli általános szabályokon túlmenő szigorúbb előírásokat, szankciókat «alkalmaznak az alkatrész-szállítások térén, a késedelmek és lemaradások, a nem szerződésszerű teljesítés eseteiben. Megállapították, hogy énnek jelentősége túlmutat a kétoldalú kapcsolatokon. A tárgyalásokon elfogadták azokat a .mintaszerződéseket, amelyek alapján a vállalatok és az egyesülések közvetlen kapcsolatokat létesíthetnek egymással. Ezzel egyidejűleg a kormányszervek szorgalmazzák és támogatják a két ország gazdasági szervezetei közötti közvetlen gazdasági kapcsolatok létrejöttét-. A felek eredményesnek ítélték meg a magyar vállalatoknak szovjet ipari üzemek rekonstrukciójában végzett munkáját. Folyamatban van a Likinói Autó- buszgyár rekonstrukciója. s egyezményeket írtak a’á a moszkvai cipőgyár és a krasznodári bútorgyár korszerűsítéséről. Az ülésszakon előkészítették magyar vállalatoknak újabb szovjet üzemeik,— többek között élelmiszer- könnyű- és vegyipari vállalatok — műszaki felújításában való részvételét. Megbízást adtak a két' ország illetékes szerveinek, hogy még a tervegyeztetés lezárása előtt részletesen mérjék fel az együttműködés további szélesítésének lehetőségeit ezen a területen is, és dolgozzák ki a komplex szállítások programját. A bizottság áttekintette az 1984. évi árucsere-forgalmi előirányzatok teljesítését és .megállapította, hogy a célkitűzések alapjában megvalósultak. Intézkedéseket fogadtak el az áru- szállítási kötelezettségek maradéktalan teljesítésére, a lemaradások pótlására, a szállítások ütemezésének javítására. Kedvezőén értékelték a napokban, aláírt 1985. évi kölcsönös áruszállításra vonatkozó jegyzőkönyvet, és annak évközi bővítési lehetőségeire vonatkozó elképzeléseket.’ ÍA bizottság értékelte a korábbi határozatok teljesítését. Megállapította, hogy a közösen elfogadott feladatok megvalósítása rendben folyik. A szovjet delegáció tagjai az ülésszak alatt külön tárgyalásokat folytattak magyar partnereikkel és több vállalat vezetőivel. Nyikolaj Talizin találkozott a kormány több tagjával, a Magyar Posta elnökével, meglátogatott híradástechnikai és elektronikai üzemeket és intézményeket. Nyikolaj Talizin és a szovjet küldöttség szerdán elutazott hazánkból. Ä repülőtéren a delegációt Marjai József búcsúztatta. - Jelen volt Vlagyimir. Bazovszkij. a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Szervezetének évi külügyminiszteri értekezlete. A tanácskozáson olyan kérdéseket tekintenek át, mint az iszlám országok egységének helyreállítása, az irak—iráni háború és az Izraél által megszállt arab területek visszaszerzése. A konferencián negyvennégy küldöttség vesz részt. A PFSZ képviseletében jelen van Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke és Faruk Kaddumi, ’ a PFSZ politikai osztályának vezetője. A külügyminiszteri koúferen- cia vasárnapi előkészítő tanács-r kozásán a küldöttek nagy többséggel elutasították azt a javaslatot, hogy tekintsék semmisnek az Egyiptom visszavételéről korábban hozott döntést. Választási előkészületek A Szovjetunióban szerdán megkezdődtek a jelölőgyűlések a köztársaságok legfelsőbb tanácsai, .valamint a helyi szovjetek tagjainak jövő év február 24-én sorra- kerülő újraválasztására. A helyi tanácsok tagjaira a jelölések a következő hétfőn kezdődnek. Az alkotmány értelmében a jelöltekre a tömegszervezetek, a dolgozó kollektívák tehetnek javaslatot, amit jelölőgyűlésen kell elfogadni! A jelölteket a választókerületek már korábban megalakított választási bizottságai veszik jegyzékbe. 'A listát egy hónappal a választások előtt, január 24-én zárják le. A különböző szintű tanácsokba összesen mintegy 2,2 millió tanácstagot választanak meg a jövő. év februárjában. A köztársaságok legfelsőbb tanácsaiba jelölik majd az SZKP és a szovjet állam, valamint a köztársaságok vezetőit, a legjobb dolgozókat, a tudomány és a kultúra kimagasló képviselőit. A helyi tanácsokba a termelő és társadalmi munkában kitűnt dolgozókat kívánják jelölni. Élénkülő fejlődés—nagyobb Ez történt a világban