Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-15 / 294. szám

'VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! • A tegnap délutáni vetélkedő: Ki tud többet a {elszabadulásról, a megyeszékhelyről és Molnár Erikről? A kilencven esztendeje szüle­tett Molnár Erikre, az egykori ügyvédre, a munkásmozgalom ki­emelkedő harcosára emlékeznek ezekben a napokban Kecskemé­ten, a Molnár Erik Általános Is­kola nevelői és diákjai. Tegnap délelőtt nyílt tanítási nap volt, s rajgyűléseket tartottak. Ottjár- tunkkor az ötödikesek műsorát láttuk, akik felelevenítették az iskola névadójának életútját. Délután az egész város úttörői vetélkedtek: a felszabadulásunk óta eltelt négy évtized eseményei­ről, Kecskemét fejlődéséről és Molnár Erik pályájáról szerzett ismereteiket mérték össze. Ugyan­csak délután rendezték meg a röplabdabajnokságot, majd a szü­lők—gyerekek közös, vidám sport- vetélkedője zárta a pénteki prog­ramot, a Lánchíd utcai sportcsar­nokban. Az iskolában, ahol kilencszáz- ötvenen tanulnak, már 'hagyomá­nyai vannak a névadóra való em­lékezésnek. A gyerekekkel év elei­jén megismertetik a jeles szemé­lyiség életútját, és a sok doku­mentumot bemutató emlékszobát is megtekintik a tanulók. Har­madik esztendeje rendez Molnár Erik Napokat ez a nagy, lakóte­lepi oktatási intézmény, s a ren­dezvények évről évre színesebbek, tartalmasabbak. Tegnap Molnár Erik titkárnője látogatott el hoz­zájuk, s amíg élt, az özvegy (Aranka néni) is rendszeresen ta­lálkozott a gyerekekkel. Az idén városi ünnepségre is sort kerítenek a Molnár Erik Napok alkalmából. Ma délelőtt tizenegy órakor az Erdei Ferenc Művelődési Központban kétórás műsorban — többek között — az iskola énekkara és irodalmi színpada lép fel. Jövőre tovább szeretnék gazda­gítani a programot. Városi tan­tárgyi , versenyeket szerveznek majd matematikából, történelem­ből és testnevelésből. Az is el­képzelhető, hogy a két nap nem lesz elegendő a sok-sok rendez­vényre ... B. T.-politikai céljainkat jobb népgazdasági teljesítménnyel érhetjük el '** MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 294. szám Árai 1,40 Ft 1984. december 15. szombat Molnár érik napok Hagyomány a lakótelepi iskolában Tegnap ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, amely az 1985. évi népgazdasági tervet és az azzal kapcsolatos szakszervezeti feladatokat vitat­ta meg. A tanácskozáson részt vett Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke is. Bukta László, a SZOT titkára, a napirendi pont előadója bér­politikái kérdésekről szólva em­lékeztetett arra, hogy a szakszer­vezetek és a kormányzati szer­vek megállapodása alapján az év során végrehajtott központi bér­politikái intézkedések nagyrészt az anyagi termelés területeit, érintették. 350 ezer három és több műszakban dolgozó műszak- pótléka emelkedett, az idén több mint 40 ezer dolgozónak vezet­ték be a melegüzemi pótlékot, körülbelül 85 ezer élelmiszer-ke­reskedelmi dolgozót érintett a július 1-i béremelés, szeptember 1-től több mint 160 ezer pedagó­gus részesült 'béremelésben'. Bér­emelések voltak a ruhaiparban és az egészségügyi intézményekben is. Az új bértarifa-rendszerben a korábbiaknál kedvezőbb helyzet­be kerültek a nehéz és egészség­re ártalmas munkakörülmények között dolgozók, és javultak a ki­emelkedő munkát végzők bére­zési feltételei is. A későbbiekben arról szólt, hogy egyes vállalatoknál, ahol a hatékonyság alacsony, nem kerül­het sor jelentősebb béremelésre. Ami a vállalati bérgazdálkodást illeti, a szakszervezetek azt java­solják, hogy elsősorban a közvet­len termelésirányítók, a magasan kvalifikált fizikai és nem fizikai dolgozók, a pályakezdő fizikai dolgozók és diplomások, a ked­vezőtlen és nehéz munkakörül­mények között, valamint az ál­talánostól eltérő munkarendben dolgozók anyagi elismerésére for­dítsanak nagy figyelmet. Ellátási kérdésekről szólva ,a SZOT titkára kifejtette, hogy a fogyasztók általában elégedettek az áruellátással, de nem tartják természetesnek a gyenge minő­séget, egyes termékek, mint pél­dául az építőanyag, egyes gyógy­szerek, továbbá a gyermekcipők hiányát. A SZOT titkára a továbbiakban a kibontakozó munkamozgalmak­ról, a dolgozók önkéntes kezde­ményezéseiről szólt, amelyek szo­rosan kapcsolódnak a gazdaság- irányítás új követelményeihez. A szakszervezetek véleménye sze­rint a munkaverseny anyagi és erkölcsi ösztönzését tovább kell fejleszteni. A SZOT titkárának beszámoló­ját vita követte. A tanácskozáson Faluvégi Lajos is felszólalt. Utalt arra, hogy a gazdaságiié-/ Ä KISZÖV KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉSE Kapjon nagyobb szerepet a vállalkozás A Bács-Kiskun megyei \ ipari szövetkezetek tegnap tartották küldöttközgyűlésüket Kecske­méten, a szövetkezeti székházban. Gaál József, a KISZÖV megyei elnökhelyettese köszöntötte a küldötteket és a vendégeket. Ezután Miklós Zoltán, a Bács- Kiskun megyei Ipari Szövetke­zetek Szövetségének elnöke elő­terjesztette az 1984. I—III. ne­gyedévi munkáról és a jövő esz­tendő feladatairól szóló beszá­molót. Előadásából kiderült, hogy veszteséges vagy alaphiá­nyos szövetkezetük nincs. Az év első kilenc hónapjában a szövet­ség negyvenkilenc tagjának ösz- szesített árbevétele meghalad­ta a hárommilliárd forintot. Az ehhez viszonyított nyereség a tavalyi hasonló időszakhoz ké­pest 11 százalékról 9 százalékra csökkent. Eladásait .a könnyű­ipar tudta leginkább (27 száza­lékkal) növelni, aminek mintegy ötödrésze exportra került. A • szolgáltatások mennyiségi­leg növekedtek, de egyre nagyahb gond, hogy folyamatosan csök­ken ezen tevékenységek jöve­delmezősége. A megye ipari szövetkezetei­nek doEár elszámolású export­ja csökkenő tendenciát mutat, a rubel elszámolású eladás viszont jóval meghaladja a tavalyit. Kü­lönösen kiemelkedő a Kecskemé­ti Ezermester Ipari Szövetkezet, a Kiskőrösi Ipari Szövetkezet, a jánoshalmi Bácska, valamint a Kalocsai Népművészeti és Házi­ipari Szövetkezet ilyen irányú erreKesitése. Néhány egységbe/, az export gazdaságossága nem kielégítő, a konvertibilis elszá­molású kivitel pedig elsősorban a bútoriparban esett vissza. Nö­vekedett az importot helyettesítő termékek előállítása. Az építőipari tevékenység eb­ben az évben elsősorban a fenn­tartási munkák elvégzésére koncentrálódott, de megjelentek új formák is, például a saját ér- tókesítésű lakásépítés. A készletgazdálkodás összes­ségében javult, ám vannak ezzel ellentétes példák is. Sok helyütt (például a háziiparban) az alap­anyag-ellátás bizonytalansága a szövetkezeteket a termelési igé­nyektől eltérő készletezésre kény­szeríti. A beruházások alakulása — pénz hiányában — elmaradt a kívánatostól. A szövetkezetek pénzügyi helyzete differenciáló­dik, egyre több a hiteligény és a visszafizetés elhalasztása irán­ti kérelem. Ez idáig megyénkben tizenöt kisszövetkezet működik, melyek jól illeszkednek be a szö­vetkezeti mozgalomba. Az előadó ezután a szövetke­zetpolitikai kérdéseket taglal­ta, melyeken belül legfontosabb feladat a vállalkozó típusú mun­kavégzésre való mozgósítás. Sajnos, egyre több a vezetői ma­gatartással, bizonylati fegye­lemmel, a tulajdon károsításá­val kapcsolatos bejelentés, s ezek jó része megalapozott. Várhatóan a jövő évben is a gyártmányszerkezet korszerűsí­tése, az export növelése, a költ­ségek csökkentése, a hatékony­ság, minőség és jövedelmezőség javítása lesz az ipari szövetke­zetek gazdálkodásának közpon­(Folytatás a 2. oldalon.) A fogyasztók megyei tanácsának munkája a népfrontelnökség előtt Tegnap ülésezett a Hazafias Népfront megyei elnöksége. A tanács­kozás résztvevőit dr. Dobos László, a népfront megyei elnöke kö­szöntötte. Napirendjének megfelelően a testület ez alkalommal a fo­gyasztók megyei tanácsának munkájáról szóló beszámolót vitatta meg, Hazag László elnök és dr. Nádasdi Miklós titkár előterjesztése alapján. A Fagyasztók Országos Taná­csának területi szerveként ■ 1982 májusában életre hívott megyei társadalmi testület az eltelt idő­szák alatt tovább bővült és, erő­södött. Helyi szerveiként működ­nek a megye városaiban, nagy­községeiben a fogyasztói taná­csok, melyek létszáma megha­ladja a kétszáz főt. Az éves mun­katerv alapján tevékenykedő me­gyei szervezet fontos közérdekű témákat tűz napirendjére, ala­pos felmérések alapján. . Ilyen volt például az ipari szolgáltatá­sok helyzete a megyében, vagy az élelmiszerek, minőségvédel­mének témaköre, de' tárgyaltak a távolsági közlekedés tapaszta­latairól, s arról, hogy miként ér­vényesül az élelmiszer-kiszoligálás- bán a fogyasztói érdekvédelem. Á lakosság széles rétegét érintette az építőanyag-ellátás problémáit feltáró helyzetelemzés isi amely rávilágított a nagymérvű meny- nyiségi és választékhiányra, , s ennek közhangulatot is befolyá­soló tényezőire. Bizonyára az ilyen! és éhhez hasonló jelzések­nek is szerepe volt abban, hogy intézkedések történtek az ellátási feszültségek enyhítésére. Közérdekű célokat szolgált az aprófalvak, külterületi lakott helyek kereskedelmi ellátottsá­gának vizsgálata és a fogyasztói gondok feltárása, amelyet szintén több intézkedés követett. Űj kez­deményezés volt a „Fogyasztók kiváló boltja” címért indított verseny meghirdetése a múlt év elején, amelyre 205 üzlet dolgozói neveztek be, s a vásárlók véle­ménye alapján tíz egység kapta me|> a kiváló címet ez év október 10-én. A kedvező tapasztalatok alapján a versenyt a jövő eszten­dőre is meghirdették. Hasznosnak - bizonyultak a kérdőíves felmérések, közvéle­ménykutatások, például a bútor- ellátás tapasztalatairól, az Ál­lami Biztosító munkájának la­kossági megítéléséről, az új ru­házati mértéktáblázatról, a vá­sárlói vélemények" gyűjtése az áruellátásról, hiánycikkekről, árakról stb., melyeket az illeté­kes szervekhez továbbítottak. .A , jelzések — sajnos — nem mindig vezettek eredményre, így például a gázprogramot akadályozó té­nyezővé vált a nyomáscsökkentők, gázkészülékek, szerelvények, csö­vek hiánya, amire már korábban felhívták a figyelmet. Munkájuk középpontjába ál­lították a fogyasztók tájékoztatá­sát az érdekeiket védő jogszabá­lyokról, a jótállási, szavatossági, minőségi panaszok intézésének módjáról, ilyen irányú propagan­dájukat a sajtó is segítette. A fo­gyasztói tanácsok működésének eddigi tapasztalatai alapján az előterjesztők több javaslattal is éltek a további feladatok meg­határozására vonatkozóan, melye­ket megvitatott az elnökség. Ilyen például a gazdasági reform cél­jainak, feladatainak megvalósí­tásában való közreműködés, hogy a fogyasztók számára kedvező változások következzenek be. A törvény adta jogokkal való élés a tisztességtelen gazdálkodás fel­tárásában, az ellenőrző szervek munkájának segítése, a fogyasz- , tők tapasztalatainak összegyűj­tése és továbbítása, a fogyasztók hatékonyabb tájékoztatása az érdekeiket védő jogszabályokról stb. Szükségesnek tartják a fo­gyasztók szemléletének alakítá­sát, hogy megfelelő ismeretek birtokában igényesebben lépje­nek fel saját érdekükben, s a közérdekű gondokat jelezzék a fogyasztói tanácsoknak. Az elnökség elismerését fejezte ki a fogyasztók megyei tanácsá­ban és helyi szerveiben közremű­ködők eredményes munkájáért, s egyetértett a meghatározott fel­adatokkal. Az ülés további részében Far­kas József megyei v titkár előter­jesztésében bejelentések és ja­vaslatok hangzottak el. F. T. P. nyitás korszerűsítésének előké­születei során a társadalmi szer­vezetek is széles körben megvi­tatták az 1979 óta folytatott gaz­daságpolitika tapasztalatait, s egybehangzó a véleményük, hogy ez a gazdaságpolitika eredmé­nyesnek bizonyult. Sikerült meg­őrizni az ország fizetőképességét, és a tervezettnél valamivel előbb elkezdtük az ország adósságállo­mányának a csökkentését. A gaz-' dasági élet bizonyos területein — mint például az energiagaz­dálkodásban, a munkaszervezés­ben — az intenzív fejlődés jegyei kezdenek kibontakozni. Mindezt nagyon nehéz körülmények kö­zött sikerült elérni. Eredménye­inket ezekben a nehéz években csak a dolgozók áldozatkész helytállásával, s kiegyensúlyozott társadalmi légkörben tudtuk el­érni. Ennek a kedvező légkör­nek, a társadalmi közmegegyezés­nek a létrehozásában nagy je­lentőségű tényező a szakszerveze­tek és a kormányzati szervek együttműködése, amely tovább szilárdította a közös ihunka alap­jait. A miniszterelnök-helyettes az­után arról szólt, hogy a jövő évi népgazdasági terv egyik legfon­tosabb követelménye, hogy to­vább javítsuk a népgazdaság kül­(Folytatás a 2. oldalon.) VÉGET ÉRT A 4. FORDULÓ Stockholm eredményei A két munkacsoport létrehozá­sa, ami módot ad mind a politi­kai, mind pedig a katonai ter­mészetű bizalomerősítő intézke­dések egyenlő alappn való átte­kintésére, lehetővé ’ teszi," hogy megkezdődjenek a konkrét tár­gyalások Stockholmban — jelen­tette ki Oleg Grinyevszkij nagy­követ, a szovjet küldöttség veze- , tője a svéd fővárosban, ahol pén­teken véget ért az európai biza­lom- és biztonságerősítő, vala­mint leszerelési konferencia ne­gyedik fordulója. A jelenlegi forduló eredménye­it összegezve Grinyevszkij alá­húzta, hogy a munka középpont­jában a Szovjetunió és más szo- , cialista országok nagy jelentőségű javaslatai álltak, amelyek célja az európai politikai'légkör egész­ségesebbé tétele. A szocialista országok Stock­holmban is a konkrét, tárgyalások építő szellemben való folytatásá­ért, lényeges megállapodásak elé­réséért szállnak síkra. Amennyi­ben az Egyesült Államok és, a többi NATO-ország is arra’ tö­rekszik, hogy valamennyi részt- • vevő állam jogegyenlősége és biz­tonsági érdekei tiszteletben tar- tása_ álapján keresse a megálla­podást, akkor a stockholmi kon­ferencia reálisan hozzájárulhat a bizalom megerősödéséhez, és a háborús veszély enyhítéséhez. JELKÉPPÉ VÁLT SZOBROK Kiss István kiállítása Halason „Ismert, sőt elismert szobrász”, a Kossuth-díjas Kiss István kiál­lítását nyitotta meg tegnap ko­raeste Kiskunhalason az Általá­nos Művelődési Központban Ro­many Pál, az MSZMP Bács-Kis­kun megyei Bizottságának első titkára. A tárlat megnyitójára el­jött a művész és a sok érdeklődő között volt dr. Geri István me­gyei tanácselnök-helyettes, dr. Szabó Miklós, a városi pártbi­zottság első titkára és Tánczos Sándor, a városi tanács elnöke. Romany Pál emlékeztetett Kiss István pályakezdésére a „fényes szellők” korszakában, és ezzel kapcsolatban jelkép erejűnek mondotta Dózsa alakjának 1953- as megmintázását Azóta több Kiss látván-szobor vált jelképpé, idéz várost, falut, vagy eszmét! Több munkája Bács-Kiskunban található: Hartán egy Dózsa, Kecskeméten pedig a Széehenyi- emlékmű, s az sem titok, hogy most megyei megbízáson, a hazá­ját s egyben Európát védő Hu­nyadi János nagy lovasszobrán dolgozik. „Talán jövőre . avat­hatjuk,” fejezte ki reményét a_ megyei pártbizottság első titkára, majd arra a kérdésre kereste a választ, miért válik igénnyé a szoborállitás régi: és új városa­inkban, lakótelepeinken. „Azért — mondotta — mert a szobor, felállítása után, a közösségé, ezért mindenkinek a sajátja is, és azért, mert a szobor — a jó szobor — szigorúan egyedi is. S nekünk, korunknak, nagy szüksége van mind a közösségi tudatra, a kol­lektív örömre, mind a jelképpé magasodó, kohéziót jelentő szob­rokra”. Romány Pál meleg sza­vakkal mondta el, hogy a kecs­keméti Széehenyi-szobor meny­nyire népszerű, majd befejezésül egy „társadalmi megrendelést” adott áit Kiss Istvánnak. „For- ■ málja meg egyszer az új, a mai Magyarország építőinek emlék­művét is, azokét, akik lerakták itt az új élet alapjait, akikkel elindultunk valamikor, és elju­tottunk — nem veszteség nélkül — a mai magaslatokra. Ha elké­szül, megtaláljuk a helyét ebben az országban”. B, J. SKANDINÁV STÍLUSBAN „Portéka” bútor-kisáruház Eddig sokan csak hírből, eset-, lég a prospektusokból ismerték Kecskeméten a Bajai Lakberen­dező-, Építő- és Vasipari'Szövet­kezetnél gyártott, skandináv stí­lusú bútorokat. Ezek jellemzője, hogy natúr- vagy pácolt fenyő­fából készülnek, és magukon vi-, selik az északi lakáskultúra egyéb jegyeit is. Eddig ezeket a búto­rokat főleg a budapesti és a ba­jai TÉKA-kisáruházban. lehetett megvásárolni. A lakberendezők az elmúlt na- s pókban hajráztak, és pénteken két órától már a megyeszékhe­lyen tegnap megnyílt üzletben is fogadhatják a vásárlókat. A különböző bútorokon kívül stí­lusban hozzájuk illő terítő, füg­göny. ágytakaró, szőnyeg és kerá. mia kapható itt. Az iparművé­szek által tervezett kellékek szín­vonalát a Magyar Kereskedelmi Kamara Desigh Center szakmai zsűrije garantálja. ■ A Portéka fantázianevű üzle­tet a BLÉVISZ és a Kelet-ma­gyarországi Tüzép Vállalat üze­melteti Kecskeméten. Az év hát­ralévő részében mintegy 35 mil­lió forint értékű, majd százfék termék között válogathatnak a Vásárlók. Cz. p. ♦ A karácsony előtti csúcsforgalomba még időben bekapcsolódó' a PORTÉKA.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents