Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-10 / 264. szám
az Egészség hónapjában család • otthon • szabad idő Lakáskultúra A fogápolástól a táplálkozásig Őseink, de még a huszadik században '.'r:mitiv körülmények között e .épek sem tisztították, illetve ilsztítják fogaikat. Mégis szinte ismeretlen volt korábban a fogszuvasodás, mert táplálékuk összetétele egészen más volt, mint a miénk. A kemény, rostos, alapos rágást igénylő ételek önmaguk tisztították le a fogakról a lepedőket. A mai konyhatechnikának is „köszönhetően” a húst már nem nyereg alatt puhítjuk, hanem pácoljuk, kuktában főzzük, daráljuk, pempőket, püréket készítünk. Tehát — helytelenül — mindent megteszünk annak érdekében, hogy a rágás fáradsága I megkíméljük magunkat. E : a tisztító hatás elmarad, , iul a fogakon a lepedők-- -iés, melynek bomlástermé- i fog- állományának felpuhulását, majd szuvas üreg (lyuk) kialakulását idézik elő. fgy — mintegy az izín.vonal jelzőiéként — a fi. n lisztek, cukrok, raff inált főizési eljárások alkalmazásával párhuzamosan robbanásszerűen megnőtt a fógbetegek száma. Emellett több ember küzd az elhízás kellemetlenségeivel, megnőtt a szívbetegségben, a cukorbajban stb. szenvedők száma. A civilizáció „áldásai” az egész emberi szervezetre károsnak bizonyultak. Persze, vannak valódi áldások is. Az „arcot-kezet-lábat” mosáson már túl vagyunk. Megszokottá vált a tusfürdői, a zuhanyozás, a fogmosás. Ezek már meghaladják az általában tisztálkodás fogalmát: kiváló bőrápoló krémek, kozmetikumok, torna, masszázs stb. teszik teljesebbé a testkultúrát. Ennek megfelelően ma már a száj ápolása nem szűkíthető le csupán a fogak mosására. A mai embernek ugyanis gyakrabban betegszik meg a fogínye. A idült ínygyulladás kevés panaszt okoz, többnyire nem jár fájdalommal, de az íny vérzékenysége és a kellemetlen szájszag figyelmeztet a betegségre. Következményei évek múltán súlyosak: fog lazuláshoz, -kihulláshoz vezet. A felnőttek ma már több fogait veszítenek el emiatt, mint a fogszuvasodás következtében. Ezért célszerű napközben többször szájait öblíteni, a fogköveket letisz- títtatni a lyukakat már kezdeti állapotban betemetni, a hiányokat pótoltatni. A megelőzés érdekében szükséges, hogy kevesebb szénhidrátot, cukrot, édességet, tésztafélét, több fehérjét (húst, tejet, tojást) és vitamintartalmú ételeket fogyasszunk. Célszerű olyan konyhatechnikai eljárásokat alkatnSazní, amelyekkel mindennapi táplálékunkat rágható állapotban, egyben zsír- és szénhidrátszegényen állítjuk elő. Ezzel nem .„vissza a természethez” programot hirdetünk, sokkal inkább a korszerű főzőeszközök használatát, s a ma még angolosnak nevezett főzési eljárások magyarossá tételét, a mértéktelen édességfogyasztás helyett a gyümölcsfogyasztást szeretnénk népszerűsíteni. De a táplálkozási szokásrend kialakítását a legfogékonyabb korban, a gyermekkorban kell megkezdeni. Az utóbbi időben mind több szó esik a fűtésről, legyen az központi vagy egyénileg megoldott. A napokban megjelent Lakáskultúra is — többek között — e témával foglalkozik: padlófűtésről közöl tudnivalókat. Így annak előnyeiről, hátrányairól és általános szabályairól olvashatunk a lapban, amely azt is „bizonyítja”: az egyszerű mindig is szép. S ezt a közelgő ajándékozások idején jó, ha nem felejtjük el. Ősz van. Valamennyi teraszról, erkélyről; szabad térről bekerültek a lakásba a cserepes növények, amelyek a szobalevegőn más ápolásra szorulnak. Hogyan gondozzuk kedvenceinket? Ehhez ad tanácsokat a Lakáskultúra, virágtartó állványok, sőt mini kaktuszház házilagos elkészítéséhez is közread rajzos ötletekét. Ipari Textilművészeti Biennálé Szombathelyen, Országos Szilikátipari Formatervezési Trienná- lé Kecskeméten, Alkalmazott Grafikai Biennálé Békéscsabán, s most újabb város, Székesfehérvár vállalta a házigazda szerepét, hogy háromévenként otthont adjon a formatervezők legjelentősebb alkotásainak. Az idei első bemutatóra is elkalauzol bennünket a Lakáskultúra, amelynek a Ház asszonya sorozatában Tordai Terihez látogathat el az olvasó. í 1» t: B 6 1 ü To AA u ■ ■ 7. +' m 1 fl I I fl 48 49 10 B 1 U M 1 § 1 M — 28 B B I — | - ( B « H 1 iS ■ m » B 1 39 <*> 1 ■ 1 B Mr HS 96 r m 1 45 1 50 5A 51 I ■ " 51 55’ mm—i X ■ m 51 B 59 m ■ u K É 63m “ 6S 66 ff 61 H 10 1A t > 11 JOGI TANÁCSOK A terhes anyák védelme Az ezzel kapcsolatos jogszab á* lyók nem újak, de a gyakorlat azt mutatja, még mindig nem minden munkahelyen alkalmazzák azokat helyesen. A terhes nőt attól kezdve, hogy megállapították a terhességét, gyermekének születése után a hatodik hónap végéig nem szabad egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatni. Azt tanácsoljuk, hogy az a várandós, aki egészségre káros munkát végez, forduljon a feletteséhez és kérjen változtatást. Vagy úgy, hogy másik munkakörbe helyezik, vagy a meglevő munkakörében kedvezőbbé teszik munkafeltételeit. A vállalatokat a munkajogi szabályok kötelezik erre. Az is előfordulhat, hogy a terhes nő különleges érzékenységet mutat valamelyik munkakörben, jóllehet, azt más ugyanebben az állapotban zokszó nélkül be tudja tölteni. Tehát itt nem a munkakörben való alkalmazás tilalmáról Van szó, hanem a várandós nő egyéni érzékenységéről. Ilyenkor sem lehet egy kézlegyintéssel elintézni az ügyet, esetleg megtoldani egy ..ugyan már, ne affektáljon” kezdetű főnöki dorgálással. (Sajnos, példánk nem kitalált.) A terhes nő és a magzat védelme érdekében eleget kell tenni a más munkakörbe való áthelyezés kérésének. A dolgozó nőnek a kérelmét orvosi igazolással kell alátámasztania. Gyakran vitára ad okot a terhesség miatt más munkakörbe helyezett nő munkabére. Alapszabály, hogy a dolgozó nőt terhessége miatt nem érheti hátrány. A terhessége miatt más munkakörbe áthelyezett nőnek joga van az előző munkakörében elért átlagkeresetéhez. Ez akkor sem csökkenthető, ha ez az ideiglenes munkakörére megállapított bértételek szerint nem volna biz^ tosítható (Mt. V. 19. §). Magyarán, ha egy terhes asszonyt beállítanak a jóval könnyebb munkát végző, jóval kisebb keresetű asszonyok közé, ő a nehezebb munkára megállapított bérét kapja. Az előbbiekből (következik, hogy olyan esetben, ha az .új munkakörben anyag- vagy áram- hiány miatt, esetleg egyéb, a dolgozó hibáján kívüli okból szünel tel a munka, és emiatt az ott dolgozók keresetében csökkenés következik be, a terhes nőnek az előző átlagkeresetét ebben az esetben is biztosítani kell. Természetesen abban az esetben is megilleti az átlagkereset, ha állapota miatt munkafeltételeit módosítják. Például, amikor munkaköre változatlan marad, de rö- videbb ideig, vagy egészségesebb körülmények’ között foglalkoztatják. (A fentieket a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 57. számú állásfoglalása tartalmazza.) Dr. Kertész Éva HORGÁSZOKNAK Uj szovjet filmek November 1-én t5bb új szovjet film kerül bemutatásra a mozikban. Ezekből adunk ízelitőt. VÍZSZINTES: r. Dél-amerikai állat, li.. Szovjet film (Zárt betűk: R, E.). 12. Káros. 10. Bér. w. Csomó. is. A múlt Idő rágja. 06. Ilyen rózsa Is van. 17. Baljóslatú jel.- 18.. Kiejtett betű. 18. Tik- .. . 01. Bűnhődik. 23. Haltfajta. 04. Istállószalma. 26. Következő. 27. Pest megyei község. 28. Pedálos motorkerékpár. 219. . . .admirari (semmin se csodálkozni.) 30. Szóösszetételekben zenével való kapcsolatot jelöl. 31L Mialatt. 30. Komprnyilk. 34. A cipő része. 36. Gabonanyaláb. 38. Adva van. 40. öt hónap Végződése. 42. Szín. 44. .Lét. 45. Silbak. 46. Zaj betűi keverve! 48. . .. iaota est (A kocka el van vetve.) 50. Tantál. SÍ. Est betűi keverve! 52. Becézett női név. 58. Hanga. 55. Északi nép. 596., Ezen a helyen. 58. ... step, a foxtrott őse. 60. Kevert rum! 61. Dolgos állat. 62. Inni-» való. 64. A csontot tölti ki. 66. Botvég! 67. Épületasztalos. 69. Helyteleníti. 71'. Német dalszerző (Franz 18119— 1885.) 72. Kossuth-díjas színész, ,Tivadar (.1885—1860.) FÜGGŐLEGES: i. Szovjet film elme (Zárt betűk: Z, G, Ü.) 2. Káros hatás. 3'. Neves színművészünk névjele. 4. Megyénk. 5. USA-áMam. 6. Szolmlzá- ciős hang. 7. Édesség. 8. Romániai folyó magyar neve. 9. Táplálék. ío. Intéző Bizottság, itt'. Gürcöl. 10. Világtalan (ford.) 20. Fokozatosan elhasználódik. 02. Női név. 23. Lapos edények. 25. „A jég hátán Is . ..” 27. Nyomdai betűtípus. 32. Balatoni üdülőhely. 33. Nevezetes politikai egyezmény színhelye. 35. Szovjet film címe (Zárt betű: E.) 37. ... Appia, Róma híres útja. 39. Aromás ital. 411. Vegyeskereskedő. 40. Meteorkő. 46. Fen- tatlon. 47. Enekhamg. 48. A Rhone ímeUékvize. 51. „Unole ...” (Az USA tréfás alakja.) 34. Csekély. 57. Női név. 58. Kiváló. 63. Angol sór. 65. Még előbbre. 68. Kettős mássalhangzó. 70. Kiejtett betű. 71. Argon. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 4., függőleges l. és a függőleges 35. számú sorok megfejtése. r. i. A november 3-án közölt rejtvény helyes megfejtése: Eljegyzés a kolostorban; Hovanscsina; Leánykérés; Vera Seloga bojárnő; Mazeppa. Az elmúlt héten közölt' keresztrejtvény helyes megfejtői közül könyv- utalványt nyertek: Szikszal Józsefnél Kiskunfélegyháza; Mészáros Pálné, Izsák: Irmgrund Antalné, Bácsalmás» Becker Zita, Kiskunhalas. Újabb kétszáz hektáros vízterület Magi körkép Piaci árak Kecskeméten (Ft/kR) burgonya sárgarépa fejes káposzta kelkáposzta saláta (db) karalábé paradicsom zöldpaprika retek (csomó) vöröshagyma fokhagyma spenót sóska téli alma 6—7 6—10 4—5 4—5 2—3 8—10 16—25 16—50 2—4 10—14 26—40 15—120 15—20 8—15 körte szőlő dió (héjas) savanyú káposzta 14—20 mák 90—>100 tojás (db) 2,80—3 tehéntúró 50—60 tejfel (1) 60 tej (il) 8 élő csirke (pár) 90—100 élő tyúk (pár) 150—200 élő kacsa (pár) 200—300 Kiskunfélegyházán 10—20 15—20 40 fejes káposzta kelkáposzta 4—6 4—5 saláta (db) karalábé (db) paradicsom zöldpaprika retek (csomó) vöröshagyma fokhagyma gomba téli alma körte szőlő dió (héjas) savanyúkáposzta máik (tojás (db) tehéntúró tejfel (1) 2 18 25—30 2—3 12 20 40-50 10-18 10-25 15—30 35 15 130 3—3,50 40—50 50 A .közelmúltban újabb vizek kerültek horgászkezeíésbe. A Magyar Országos Horgász Szövetség 2 millió forintért megvette a Kunfehértó és a Kiskunsági Fő_ csatorna alsó szakaszának a halászati jogát a bajai Üj Élet Htsz-től. A Kunfehértó 123, a Kígyós alsó szakasza (a halastói zsiliptől, a 44+700 fQlyókilomé- tertől a Dunavölgyi Főcsatornába való betorkolásig, az 59+847 folyókilométerig) 75 hektár. — A halászati jog, mindkét vízterületen, 1984. november 1-től a Magyar Országos Horgász Szövetségé — mondta el Selmeci Ernő, a MOHOSÉ megyei intéző bizottságának titkára. — Az országos szövetség bennünket bízott meg a víz kezelésével. Mivel a bajaiaknak szerződésük volt a szegedi halászati szövetkezettel á busa tárolására, a csatornát le (kellett halászni. Ez a közelmúltban megtörtént. A busa kivételekor azt is megállapíthattuk, milyen egyéb halfajok vannak a vízben. Nagyon szép a süllő-, a harcsa-, a csuka-, az amur. és a pontyállomány, amelyeket a sző. vétség 400 ezer forintért megváltott. Harcsából és csukából vannak kapitális példányok is. A pontyokról nem teljes a felmérés, mert víz közt húzták a hálót, hiszen a cél az volt, hogy elsősorban a busa kerüljön csapdába. — Milyen feltételekkel lehet majd 1985. január 1-től horgászni ezen a vízterületen? — Az alsó szakaszra 500 forint lesz a felnőtt éves területi engedély, a .napijegy 50-.be ikerül; í50-ért áruljak az ■ ifjúsági jegyet, illetve 20-ért a napi „belépőt”. — A felső szakaszra mennyibe kerül az engedély? — A már korábban horgászkezelésben tartott Kígyóson 600 forint lesz az éves, 80 pedig a napijegy. A két napra szólót — ezt általában hétvégekre veszik igénybe — 150 forintért árusítjuk. Az ifjúsági éves jegy 200, a napi 30 forintba Ikerül. Nyolcszáz forintért kibocsátunk olyan feL nőtt éves engedélyt is, amellyel mindkét vízterületen lehet horgászni. — Terveznek-e telepítést a Kígyós alsó szakaszán? — Nagyobb mennyiségű pontyot és amurt helyezünk ki'. A vízügy még ebben az évben 150 mázsa amurt telepít. Az általunk tervezett „vetés” a halbeszerzéstől és az időjárástól függ. Ha idén nem kerülhet rá sor, akkor korán tavasszal telepítünk. — Mi az elképzelésük a Kun- fehértóval? — Kunfehértó sorsa valószínűleg csak a jövő évben dől el. Most olyan alacsony a vízállás, hogy vétkes könnyelműség lenne telepíteni — hallottuk Selmeci Ernőtől, a MOHOSZ IB megyei titkárától. Banczik István • Egy kapitális busa, amely a csatornán akadt horogra. A bor» gász szerint pufóka okozta a „vesztét”... NAPTÁR November 10-től 15-ig gyenge, 16-tól 18-ig jó fogást ígér a horgásznaptár. Pirulástan mindkét nemnek Minapi szerény tanulmány-tárcámban tételesen fejtettem ki, hogy napjainkban egyre biztatóbb mértékig — új típusú férfiak vannak kibontakozóban. Mi sem támasztja ezt alá hitelesebben, mint ama tény, hogy a hagyományos szóval erősebb nemnek tisztelt társadalom kezzel-lábbal iparkodik eleget tenni a kor követelményeinek — és tömören szólva: tetszeni akar. Namármost. Az élet dialektikájának feltűnő kijátszása lenne, ha eme új típusú férfiak mellé nem sorakoznának föl mind teljesebb mellszélességgel hasonlóképpen felújulni törekvő nők is. Mert egy percig se higgyék a szépnem képviselői, hogy az ő házuk táján minden oké. Még mit nem! Mivel saját hazájában egy férfi — pláne vidéki újságíró sem lehet próféta, tanúmul jómagam is külföldi testist (lat.) választottam. Mégpedig Pierre Lebrun-t, az ismert francia orvospszichológust. Nos, ez a derék és tekintélyes férfiú állítja, hogy rossz bőrben vannak a mai nők. No nem olyan értelemben, hanem azonképp, hogy hölgyeink arcbőre ma sokkal rosz- szabb, mint nagyanyáiké volt. Nagyanyád térdekalácsa! — fakadt fel belőlem a dac a francia szakember megállapításának első olvasásakor, és csak úgy dőltek belőlem a kételyek. Hát hon- nét tudja ezt a jótét lélek, hogy a mai ennivaló lánykák_ asszonykák arcbőre kevésbé ízletes, mint az ő nagymamáiké volt egykoron? ! Hiszen lehetetlen volt puszik, horribile dictu (lat.) —’ kimondani is rettentő —, csókok révén végig-meóznia nőnemzedékeket. S az elképzelés önmagában, hogy a magymamák arcbőre milyen lehetett a „maguk csók- ratermett idejében”, enyhén szólva nem gilt ily nagy horderejű állítás szentesítésére. Indulatom lohadtával aztán kezdtem tárgyilagosabban emészteni a francia orvospszichológus eleinte indokolatlanul merésznek tartott tézisét. Mind jobban ritkult a köd merőben tagadó felfogásomon. Mert tényvaló, hogy Pierre Lebrun gondos és fárasztó utánjárással derítette fel, mire is alapozza, döntően, nézetét. Amilyen egyszerű, olyan zseniális következtetésre jutott. A mai nők — szögezte le — 'túlságosan sok kozmetikumot használnak. Márpedig az indíték nyilvánvaló: azért teszik ezt, mert maguk sincsenek megelégedve arcbőrükkel. Mivel pedig az ember — kiváltképp a nő — nem Vart pour Vart (fr.) öncélúan , tehát saját kedvére vizitálgatja tapintással, simogatással, csipkedéssel, dörzsöléssel orcája bőrének állapotát, hanem a Másik Nem iránti előzékenységből, az is tiszta, honnan érte mind több kritika a nők arcbőrét. Nyilvánvaló, hogy a férfiak bírálata késztette őket bőrük művi karbantartására. Ez azonban csak egyik nyomvonal az orvospszichológus igazságkeresésében. A hölgyek arcbőrromlását lelkiekre is visszavezeti Lebrun. Elvégre pszichológus. Szerinte öreg hiba, hogy a nők leszoktak az elpirulásról. Ebből a szemszögből nézve tehát az orcájuk elkendőzését szolgáló töméntelen kozmetikai cikk hasz_ nálata már következménye egy régi erény elvesztésének. Csöke- vényében talán még lappang bennük valami az ősi ösztönből, és sejdítik, hogy vannak esetek, amikor — legalább is így hallották az „ősöktől" — illenék elpirulni. Ám sokukban, talán zömükben, elhalóban az önbizalom, hogy erre képesek. Ezért aztán a legkézenfekvőbb kozmetikumhoz, a pirosítóhoz nyúlnak. Elvégre hol vannak már nagyanyáik mimóza-érzékenységétől, amire a francia is hivatkozik, ők még megengedhették maguknak, hogy már egy férfimellény látványától is elpiruljanak. Korunk felvilágosultabb és előítéletek bilincsétől szabadult asszonyai Iá_ nyai sokkal intimebb ruhadarabok láttán sem rendülnek meg. Rég volt az is, hogy legalább a pillájuk megrezdült, midőn a színpadon ádámkosztümben mó- rikálta magát az első polgárpukkasztó férfiszínész. A „nyitott” házassági szokások is bőven fokítottak az elpirulások intenzitásán. így aztán joggal érthetünk egyet Pierre Lebrun-nel, hogy a pirulnitudás képességének vég- elgyengülése nőink arcán — a vérkeringési egyensúly tartása szempontjából roppant hátrányos. Amíg tudniillik' képesek voltak elpirulásra, ennek ütemessége, gyakorisága arcbőrük vérellátását is hatékonyabbá tette — hogy már ezt a mai közgazdasági kifejezést használjuk. A pír pedig — úgy lehet, hintíi kell az orvosnak — a bőr minőségi szinten- tartását is biztosította —, hogy ismét a napjainkban agyonkoptatott és nem mindig a maga helyén alkalmazott szlenggel éljünk. Nem térhetünk hát ki az elől, hogy némi hitelt adjunk a francia orvospszichológus megállapításának, amely szprint rosszabb a mai nők arcbőre, minf, í d e s é _ k é volt a maguk korában. De mégsem volna igazságos, hogy csak a nők bőréről „rántsuk le” a kozmetikumot. Fölöttébb lovagiatlan gesztus lenne, ha e nagy innovációs folyamatban a férfiakra nem vetnénk csekély reflektorfényt. Mert vajon a fér. fibőr olyan romlatlan, friss, üde-é, mint ahogy a paradicsom végtermékeként kieresztették az Edémből? S hogy ne illethessenek bennünket egyoldalúsággal, ez ügyben a nyugatnémet Sternre utalunk. Abban megírták, hogy a mai fiatal férfitársadalom mindinkább rászokik különböző, olyan ppolószerekre, piperecikkekre, amilyeneket csak a nők használtak valaha, lllatszerbolt_ jaink, sőt ABC-áruházaink drogéria-szekciói, készleteik garmadájával bizonyítják, hogy a fiúknak sem elég kozmetikum a borotvaszappan, meg ehhez legfeljebb az otkolon. ha adni akarnak a bőrükre. Ilyen balzsam, olyan krém, . amolyan párlat, illatszer, sőt festék kell már nem kevés férfiúi arcbőr elfogadhatóvá tételére. (Lámcsak, a csövesek, hippik és hasonszőrű eszmetársaik vizet, szappant ritkán látó orcája mily férfias, és vastagbőrüsége ellenére is könnyen pirulékony. Vagy csak álmodom?) Az elpirulási képesség pedig a férfiak körében is erősen pang. Legfeljebb düh váltja ki belőlük. És más vonatkozásban is. Idők feneketlen mélyén már az a kor, midőn a férfi is elpirult már a női boka megpillantásakor? Micsoda utat kellett bejárni, míg a nők bokájától a miniszoknya aljáig elgyötrődött a férfiúi sze- mérmetesség! Csoda-e, ha végképp kifulladás lett az eredmény? Nincs pirulás forrónadrág, monokini keltette izgatásra sem. A nudizmus, ha úgy tetszik. naturizmus korában pedig egyáltalán mi ok volna elpirulásra, hiszen mindenkinek kinn van a kis- és nagymindeneTóth István .
