Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-07 / 262. szám
8 • PETŐFI NÉPE • 1984. november 1. TESTVÉRMEGYÉNK ÉLETÉBŐL I NÉGY ÉVTIZED SODRÁBAN Krími képek • A Csehovmúzeum Jaltában. • Szimfero- polban az idén készült el a kiállító- csarnok, a Krímből ma élő művészek alkotásai láthatók. • Az Ukrán népiegyfittes. (Méhes! Éva felvételei.) i Aki a Vörös Hadsereg katonája volt Beszélgetésünk során ezzel kezdi Katona Gyula: „Fontos, hogy újra és újra felidézzük emlékeinket, átéljük az egykori megpróbáltatásokat, a szenvedéseket és az örömöket egyaránt. A félelmet éppen úgy, mint az erőt adó bátorságot”. Azután arról beszél, hogy az ő élete eddig csupán egy aprócska csepp volt a nagy harcok tengerében. Ám büszkén vallja, hogy igyekezetével ő is hozzájárult a közös ellenség, a fasizmus feletti győzelem klyívá- sáihoz. 1927. július 16-án született Kecskeméten. Az apja cipészmester volt, aki az első világháború alatt és után a Kaukázusban és Szibériában 'harcolt akkori szovjet társaival együtt a közös ellenség ellen. A háború után idehaza rendszeres baloldali tevékenysége miatt sokféle üldözésnek volt kitéve. Megfigyelés alatt tartották, zaklatták; újra és újra „begyűjtötték’.’, többször megkínozták a csendőrök. A fel- szabadulás napjaiban egyik szervezője az új élet beindításának. Tizenkét gyermeke közül tíz ma is él még. Az idősebb Katona Gyula éveken keresztül kiemelkedően munkálkodó megyei szak- szervezeti vezető volt. Az’apa mindvégig nagy hatással volt kedvenc fiára, aki kora gyermekkorától — már nyolc évesen is — keményen megdolgozott a napi betevő falatért. Egyszobás földes lakásban laktak, ebben volt az úgynevezett cipésamőhely is. A család tagjai bizony-bizony nagyon sokat éheztek, nemegyszer öt deka zsírért, egy kiló kenyérért, vagy öt-tíz kiló szénért kellett 'sorban állniuk, s mindezeket hiteiben kényszerültek megvenni, A népes család feje csendes téli estéken sókat mesélt gyermekeinek az oroszországi évekről, a harcokról és tanította őket az orosz nyelvre. A mai köztiszteletben álló kecskeméti polgár, a tekintélyes honvéd főtiszt elérzékenyülve emlékezik arra, hogy miként kézbesített illegális' röplapokat, cédulákat úgy, 'hogy fogalma se volt mindarról, amit gyermekfej- jel cselekszik. . A -nyolc' elemi eLvégzése -után kitanulta a géplakatos szakmát, • miközben a jobb megélhetés érdekében rendszeresen kőművesek mellett dolgozott. Ezáltal is igyekezett segíteni szegény és népes családján. Amikor eljött a fel- szabadulás ideje, az édesapja minden kockázatot vállalva át- szökött a fronton a szovjet csapatokhoz. Erre ösztönözte az a tény is, hogy megtudta: a csend-- őrök ki akarják végezni. Talán nem meglepő, hogy ezt követően Gyula fia is utána ment, és ’hamarosan egyik bátor tagja lett a Vörös Hadseregnek. Rövid kiképzés után az egyik Jövészszázad.- hoz osztották be szolgálatra, ahol újabb és újabb 'barátokat szerzett a felszabadító katonák között. Ma is szívesen és sok-sok emléket felidézve mesél az egykori hadosztály-parancsnokról, Andrej Ignaityevics Kovtunról, akivel a későbbiek során igazán összebarátkozott. Katona Gyula' Kecskemét elfoglalása után a II. Ukrán Front negyvenhatodik hadseregében tel- ( jesátett szolgálatot. Részt vett Csehszlovákia és Ausztria felszabadító hadműveletében is. Amióta mint felszabadító katonát és mint Szimferopol díszpolgárát az úttörők, a szocialista brigádok és más mtunkáskollektívák .beszélgetésre hívják meg, azóta különös elfogultsággal és melegséggel beszél azokról az egykori kemény, harcos napokról. Többek között elmondja olyankor, hogy miként. szedték össze 1944. karácsony éjszakáján a hideg télben a sebesülteket, és miként igyekeztek enyhíteni kínjaikat és fájdalmaikat. Mindenkor sajnálattal, sőt sok-sok keserűséggel említi, hogy a bajtársakat bizony nagyon gyakran koporsó nélkül, jellegtelen sírgödrökbe kellett eltemetniük. Ma is összeszorul a szíve és összeszűkül a szeme, amikor például arról beszél, hogy a fővárosban a Ferenc körúton miként haladtak előre falhoz lapulva házról házra, szüntelen. Amikor viszont megemlíti, hogy a Tatáért folyó harcok során 1945. márciusában megsebesült egy bomba által, akkor ezt úgy mondja el, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. A háború végére így emlékezik: - i „Amikor megtudtuk, hogy végé, egymás nyakába borulva örültünk és sírtunk, és akkor önkéntelenül mindenki egy sorozatot lőtt a levegőbe. Nem mondtuk egymásnak, de egyformán azokra gondoltunk, akik nem érhették meg ezt a pillanatot.” 1945. májusában Katona Gyula leszerelt. Elbúcsúzott a bajitársai- tól és parancsnokaitól, és hazaindult abban a reményben, hogy ezentúl másképpen élhet majd, -mint azelőtt, mint ahogy éltek a szülei, nagyszülei oly sok időn keresztül. Aggasztotta, hogy vajon megtalálja-e életben, megleli-e azokat, akik őt oly régóta visszavárták. Mint immár 'civil ember dolgozott itthon a szakmájában. Helyet kért magának a pártban, a mozgalomban, majd — érthetően — ismét a hadseregben találta magát. A határőrségnél katonáskodott, elvégezte a tiszti iskolát, miközben megnősült, családot alapított, és immár békésebb körülmények között élhette emberibb életét. Később Moszk• Szimferopol díszpolgára — ma. vában katonai akadémiát végzett, majd Kecskemétre került, ahol jelenleg is mint a hadsereg főtisztje dolgozik. Az évek, évtizedek során mindenkor a pártszervezetek egyik lelkes tagja, vezetője volt és az ma is. ,, í . Az az ember, aki '’annyi kíiilÓ- dáson, keserűségen, szenvedésen és válságon keresztül jutott el idáig, ma is derűsen, optimistán néz a jövőbe és hisz abban, hogy amit eddig tett, az nem volt hiábavaló. Időközben több mint húsz esztendőn keresztül alapszervezeti párttitkár volt, a munka1 mellett leérettségizett, és elvégezte a kétéves pártiskolát is. Csaknem egy évtized óta tagja a városi pártbizottságnak. Kitüntették a „Kiváló Pártmunkáért” oklevél• 1944-ben — a Vörös Hadseregben. • , l)el. 1977-ben választatták meg Kecskemét testvérvárosának, SzimferopoLnak a díszpolgárává. Kitüntetései között ott van a Munkás—.paraszt Hatalomért Emlékérem, a Magyar Pörtlzáh Emlékérem és a Kiváló Szoígála.- tért Érdemrend. A Szovjétúnlo Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége több alkalommal kitüntette. Megkapta az 1941—1945-ös Nagy Honvédő Háborúban Németország Felett Aratott Győzelemért Emlékérmet. Nagyon meggyőzően hangzik szájából a szó, amikor ezt mond. ja: „őszintén hiszem, hogy együttes erővel sokat tudunk tenni az emberekért, mert kötelességünk értelmet adni az éveknek.” Varga Mihály MAGAS MŰSZAKI SZÍNVONALÚ -TERMÉKEK SOLTVADKERTRÖL Szovjet megrendelésre dolgozik a Ságvári brigád A Medicor Elektromedikai Készülékek Gyárának soltvadkerti üzemében az év elején még úgy tervezték, hogy a nemrég kifejlesztett IK—31-es korszerű inkubátorból az idén ezerötszázat gyártanak majd. Időközben a megrendelő szovjet fél újiabb ötszáz darabra jelentette be igényét, mivel az új típus igen nagy sikert aratott. Az üzem kolléktí. ' váj a a kongresszusi, és felszabadulási munkaverseny keretében vállalta, hogy elkészíti a terven felüli félezer készüléket. A kitűzött cél érdekében dolgozik a Ságvárí Endre kétszeres arany- , koszorús szocialista brigád is, akiképpen a vízfűtés-szabályozó egység szerelésével vannak elfoglalva. — N:agy kézügyességet és figyelmet kivánó tevékenység s a miénk — mondja Lehoczki Mártonná brigádvezető. — A napokban például hét készülékből kihagytam* egy alátétet. Ennek a kis alkatrésznek a hiánya — amely a tirisztort a szerelőlaptól szigeteli el — az egész gyárt" mány működését lehetetlenné te" szí. Nem mindegy, hogy hány hibát követünk el munka közben, hiszen tökéletes munkavégzés esetén is túlóráznunk kell; hogy elkészüljön a kétezer inkubátor. Nagy Mihály elektronikai műszerész, a szakma ifjú mestere az összeszerelt készülékek bemérését végzi. — Tizenhat órát járatjuk egyfolytában a kész inkubátorokat, ellenőrizve a hőmérséklet és páratartalom alakulását. Ha a fenti tényezők közül valamelyik ed. tér. a kívánatostól, meg kell keresnünk a különbség okát. A hibát (igyekszünk mielőbb kijavítani. Csak tökéletes készülékeket adhatunk ki I kezünkből, hiszen emberélet lehet az ára hanyagságiunknak. — Millyen érzés a mezőgazdaságáról híres községben ipari munkásnak lenni? — Nagyon szeretünk itt dolgozni — mondja Lakner Éva és Bezsenyi Anikó, akik finom- mechanikai műszerészek. — Vad" kerten ez az egyik legjobban fizető munkahely. Műszakpótlékkal együtt 4500 forint körüü keresünk. Itt voltunk szakmunkás, tanulók is, megkedveltük ezt a közösséget. — Munka mellett milyen programokat kínál az üzem? — Tagjai vagyunk a lövészklubinak. Az anyavállalattal közösen szervezett sportnapon nemrég második helyezést értünk el. Egyéb szórakozási és kulturális lehetőségek is adottak, gyakran járunk diszkóba, moziba és nó- íaestre. Ezeket ugyan nem az üzem szervezi, de nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy nem vágyunk el innen. — Ne feledkezzetek meg a brigád közös rendezvényeiről — figyelmezteti őket Lenzsér Ferenc- né. — Gyakran töltjük együtt a szabad időnket, eljárunk a Szakáll vendéglőbe. Persze a fehér asztal mellett is a munkahelyi gondokról . beszélgetünk. Nincs ilyen jellegű akadálya vállalásunk teljesítésének. A brigádnak mind a tizenhét tagja szakmunkás, négyen már leérettségiztek. Három kiváló dolgozójuk van. többen járnak gazdaságpolitikai tanfolyamra. A Medicor letelepülésével megjelent a bortermelő vidéken az ipar, gyarapszik a község munkáslakossága. Közéjük tartoznak a Ságvári Endre szocialista brigád szorgalmas tagjai is. Bálái F. István Tavaszra hozzákezdenek! Nagyszerű ajándékot kaptak a megye gyermeke^ és fiataljai a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezettől: a járáspusztai Bauer-kastélyt. Á (hajdani olimpikon. Bauer Rudolf lakóházához egy hektárnyi kert is _ tartozik, a majdani pihenő-oktaitótábor játék és sportlétesítményei céljára. Jelenleg a nyílászárók beszögelése történt meg, — sajnos egy nagy nyári szélvihar ledöntötte az épület tornyát. Az úttörőcsapatoktól, az Állami Ifjúsági Bizottságtól eddig csaknem 200 ezer forintot gyűjtöttek és kaptak az épület rendibehozására. A KISZ megyei bizottságához folyamatosan érkeznek a felajánlások: a halasi 'barlangászok á torony helyreállítását a Bácsépszer dolgozói a fűtésrendszer renid'behozását vállalták. Az Izsáki Állami Gazdaság dolgozói pedig azt ajánlották fel, hogy azt a munkát vállalják „ami szükséges”! A helyreállításhoz jövő tavasszal hozzáfognak. (Kiima Győző felvétele) i i & „Fecskefészek” • Asszonyok népviseletben. ' •Halászhajó »Fetuü«- tengeren.
