Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-01 / 257. szám

1984. november 1. • PETŐFI NÉPE • ti .LEGNAGYOBB KINCS A KÖZÖNSÉG Visszatér a bérlet Beszélgetés Gyúr kő Lászlóval, a kecskeméti színház igazgatójával A legtöbb he­lyi színházbarát felháborodva vette tudomásul, hogy a kecske­méti Katona József Színházban ebben az évadban nem hirdettek bérleteket. Érdemes itt néhány adatot szemügyre venni: az 1982—83-a's szezonban 34-féle bérletet kínáltak, s tizenhárom- ezer-negyvenkét bérletes volt. Tavaly 3675-en vettek bérletet — már csak tízféle közül választ­hattak — ehhez jött az elmúlt évadban bevezetett pártolótag­sági rendszer, amit 98-an vettek igénybe. Az idén nincs bérlet, s a pártolótagok száma mindössze 332. Az üggyel kapcsolatban meg­kérdeztük Gyurkó Lászlót, a szín­ház igazgatóját. — Milyen megfontolások alap­ján szüntették meg a bérleteket? — Az elmúlt évadban kiderült, hogy a bérletes előadásokon jó­val kevesebb néző ült a nézőté­ren, mint a bérletszünetes napo­kon. Ez egyébként országos je­lenség — legfeljebb másutt nem beszélnek róla. Véleményem sze­rint teljesen érthető: aki egy évre előre megvesz egy bérletso­rozatot — meglehetősen olcsón — két vagy bárom előadásra nem megy el, mert vagy igazán nem kiváncsi rá, vagy más programja akad. Aki viszont egy konkrét előadásra vált jegyet, el is jön. — Jancsó Miklós a közelmúlt­ban azt nyilatkozta, hogy tavaly A falu rossza kivételével telt ház­zal futottak a darabok. — Ha egy előadáson négyszá­zan ülnek, azt mi teltháznak te­kintjük, hiszen az erkélyen szá­mos olyan hely van, ahonnan gyakorlatilag élvezhetetlen az előadás. A bérletes estéken elő­fordult, hogy ötven hely is üre­sen tátongott, holott tudtuk; hogy az odaszóló bérleteket is el­adták.-L- Elgondolkoztak-e azon, hogy ez a műsorpolitika mennyire fe­lel meg a kecskeméti közönség igényeinek? — Természetesen, s a tavalyi számokból az derült ki —, ezen magurjk is meglepődtünk —, . hogy nem azok a darabok von­zották leginkább .a kecskemétie­ket, amire ' számítottunk. Hat- százan felüli nézővel futott pél­dául a Jöjj délre, cimborám! és a Háry János. Ebből azt a követ­keztetést vontuk le, hogy egyál­talán nem biztos, hogy a közön­ségnek a kommersz darabok, vagy a fővárosi művészek kellenek. — Októberben szerkesztősé­günkben is gyakran csörgött a telefon: miért maradnak el so­rozatban a színházi előadások? — Eddig két előadás maradt el. Nem láttuk értelmét, hogy félig üres ház előtt játsszunk. A Nyitott ablak közepes darab, nincs rosszul megcsinálva. Ta­valy kellett a közönségnek, most viszont nem. Végül is ekkor jöt­tünk rá, hogy itt valami nagy hibát követtünk el, s ehhez még hozzájött a szervezés gyengesége. — Kikérték-e a kecskeméti kö­zönség véleményét a bérletezés eltörlésével kapcsolatban? — Sajnos, nem. A bérletezés megszüntetése nem volt helyes, bármennyire is a jószándék vezé­réit bennünket. Nem vettük fi­gyelembe, hogy évtizedes ha­gyománya van, s eltörlésével aka­ratlanul is megsértettük a város és a megye színházszerető lakos­ságát. A bérlet helyett beveze­tett pártolótagsági rendszer pe­dig nem nyerte meg a közönség tetszését. — Mit szándékoznak tenni? — Hibáztunk, és ezért a nyil­vánosság előtt is elnézést kérünk azoktól, akiket akaratunk ellené­re megbántottunk. A színház egyik legnagyobb kincse a kö­zönsége, amelyet úgy kell óvni, mint a szemünk világát. Még eb­ben az évben visszaállítjuk a bérletrendszert. A bérleteket már nyomják, s napokon belül el­kezdjük árusításukat. Kormos Emese Szalay Lajos grafikái '• Kiűzetés. • Lelki ismeret-furdalás. KÉPERNYŐ Hol tartunk? Sokak szerint századunk a szá­mok százada. Még az irodalom - és zenetudósok egy csoportja is arra töreksztfik. hogy matematikai képletekben rögzítse kutatási eredményeit. (Más vélekedések: ,a mérés tudományának, eszkö­zeinek, módszereinek bámulatos fejlődése korunk jellemzője.) A hírközlés forradalma, a közleke­dés néhány emberöltővel ezelőtt elképzelhetetlen gyorsulása tette ilohetővé és szükségessé a mate­matikailag is kifejezett, konkré­tan kifejezhető mérési eredmé­nyek, állapotrajzok világméretű piacát. Csak akkor mondhatom meg, hogy jól dolgozik-e egy gyár, vagy sem, ha ismerem a hasonló profilú külföldi üzemek terme­lési színvonalát. A gabonater­mesztési adatok csak más orszá­gokéval összehasonlítva segíte­nek igazán az eligazodásban. Az egyik (Legfontosabb látóha­tár-tágító, helyzetünket . megha­tározó eszköz a televízió. Ponto­sabban: a magyar televízió. Új­ra és újra tájékoztat a külföldi politikai, gazdasági, kulturális folyamatokról. „Fölkínálja” 'a számunkra is hasznos módszere­ket. A mindig jól szerkesztett Kockázat az idegen tőke és tach_ firka idecsábításának eshetősé­geit mérlegelte — a múlt héten — kedden este. A kelét—nyuga­ti gazdasági kapcsolatok alakú-, lásáról is szólt O. T. Bogomo­lov akadémikus szerdai interjú, jában. A mostanában ritkán sze­replő Sugár András jól kérde­zett. a szovjet tudós tárgyilago­san, a kibontakozás lehetőségeit jelezve válaszolt. A Hét egyene­sen remekelt a mikroprocesszo­rok, azaz a számítógépek köz­ponti egységét magában foglaló integrált áramkörök hazai gyár­tásával kapcsolatos riportjával. Az esetlegesből az általánosabb érvényű ügyek közé emelte vá­lasztott témáját. ELhittük a ri­portereknek: évtizedekre megha­tározhatja gazdasági esélyeinket, A művész e munkái Budapes­ten, a Vigadó Galériában, októ­berben megnyílt kiállításán lát­hatók. hogy lépést tudunk-e tar­tani az e téren legfejlet­tebb országokkal. Korsze­rű szemléletből, vállalko­zókészségből Vizsgázunk. * Budapesten véletlenül tanúja voltam a grenadai küldöttség fo­gadásának. Alaposan szemügyre vehettem Maurice Bishop-ot. Mindenre 'gondoltam, csak arra nem, hogy néhány nap múlva meggyilkolják. Érthető: nagy vá­rakozással néztem meg a Mau­rice Bishop titkára voltam cí­mű műsort. Nem csalódtam. Valóban} — mint a műsorvezető- szerkesztő, Sugár András írta az KTV-előzetesben. — Don Rojas „a szemtanú hitelességével, ha­rag és (túlzások nélkül, tárgyi­lagosan számolt he olyan rette­netes. dolgokról, melyekről bi­zony nem könnyű a dokumen­tumok száraz objektivitásával szólni.” ' . * A Szerit Kristóf kápolnája cí­mű tévéfilmet először a legutób­bi tévéfesztiválon vetítették, a Veszprém megyei Volán Válla­latnál. Másnap a balatonalmádi Auróra Szálló halijában beszél­gettem Páger Antallal. Ponto­sabban: beszélgettem volna, ha percenként egy-egy gratuláló nem szakítja meg társalgásun­kat. Az öreg plébános megfor­málásáért fejezték ki eismeré- süket pályatársak, újságíró kol­légák, szállóvendégek. Mivel csak most, vasárnap este láthattam a filmet, így utólag szorítom meg köszönettel a kezét. Szeretném, ha nem értenék félre szavaimat: több volt, más volt, mint egy fa­lusi plébános. Olyan ember, aki a szolgálatnak szentelte életét, akiről a hűség szobrát mintáz­hatnák. Korosodván, talán az író, Galgóczi Erzsébet is vissza­vágyik Ménfőcsanakra. szülőfa­lujába. talán szebbnek, otthono­sabbnak érzi Mröppentő fészkét. Igaz, a falu még háttérként is alig-alig látszódik, embereiből is csak a pap kisszámú környeze­tét mutatja az író, de a könyv minden lapja, a film minden kockája a természetességet, a fa. lut dicséri. Ki tudná jobban az írónőnél; az emberek közötti harmónia, barátkozás fűvel, fá­val, Virággal az a kincs, amely még a rejtegetett aranynál, for­mált nemesfémnél, drágakövek­nél is többet ér. % Hdhetően vegyül a kitalált tör­ténet (a templomiestönő, a fa­lusi plébános, a miniszter örö- me-kínlódása) és a mirha, a pásztorbot előkerülésének való­ságos históriája. (Valójában a győri karmelita templomban rej­tették el az egyházi kincseket.) A legmarkánsabb tévérende­zőink közé tartozó Nemere László csak egy-egy pillanatra engedett a hatáskeltés csábítá­sának. Neki is köszönhetők a remek színészi alakítások: a már említett Páger Antalon kívül Bodnár Erika (a festőnő). Te- messy Hédi (a házvezetőnő) ne- Ve kíván említést. Czabarka György operatőr gyönyörűséges pannon világot varázsolt a kép­ernyőkre. Heltai Nándor NAPLÓLAPOK A SZOVJETUNIÓBÓL III. r Óváros, tengerpart, divatház • A rigai óváros tornyai. A Daugava folyó partján fekszik a lett főváros, a Balti-tenger második legforgalmasabb szovjet kikötője, a Szovjetunió tizenötödik legnagyobb települése. (Ősz város.”) Továbbhaladva a Balti-tenger partján még egy ősi múltú főváros áll: Riga. A lettek „ősz városnak” becézik. Ez az évszak valóban szép a vá­rosban, ha nem esik az eső. Sze­rencsénkre harmadnapra már verőfényes az idő. Így rögtön más a séta az óvárosban, ott, ahol a Tavasz tizenhét pillanata című emlékezetes tévésorozat jelene­teit forgatták. Rigai tartózkodásunk során jó­formán csak a régi, ódon házak között barangolok. Megnézem a bulvárokat is, de különösebben nem hat rám a forgatag, s a nyüzsgő utca. Sokkal inkább az óváros. A lőportorony, a vár. A dóm 121'1-ben épült, 1962-ben restaurálták a román és gót stí­lusjegyeket elegyítő, lenyűgöző ■épületet. A lakóházakat egy ki­csit megkésve szépítgetik a vá­rosvédők. Fentről a Péter-temp. lom tornyából gyönyörű a pano­ráma. A toronynak története van. Lebontották, leégett, helyreállí­tották, villámcsapás, légitáma­dás érte. Az volt a szokás, ami­kor elkészült a mester az épí­téssel, felmászott a torony csú­csára, s a borospoharat ledobta. Ahány darabra tört az üveg, any- nyi évig áll a fatorony. Még most is stabil. A Daugava folyó túlsó partján szintén emelkedik egy tartósnak bizonyuló építmény: a tévétorony. A vörös lett lövészek emlékét is, őrzik a városban. A szocialista forradalom hőseinek állítanak emléket a rakpart és az óváros találkozásánál található téren, A modern épület — amely nem túl jól illeszkedik az óvárosi han­gulatba — Albert szobrász és Driba, Lucis-Grinberg építőmű­vészek alkotása. (Mementó.) Rigától tizenhét kilométerre, fenyveserdő köze­pén húzódik meg a salaspilsi me- rrtentó. A hitlerista megszállás éveiben itt koncentrációs, tábor­ban szenvedtek az emberek. Ma monumentális szobrok jelzijc a pusztítás helyét. A betonkapu fel­irata lettül hirdeti: „E kapun túl Sóhajt a föld”. A tábormúzeum előtti gránitfal telis-teli virágok­kal, rózsákkal, .szeletükkel. A be­tonlapok alatt óriás metronómot rejtettek el, aminek hangja nyug­talanító, ' tompa szívdobogásra emlékeztet, s messziről hallható a mély csendben. (A salaspilsi emlékmű alkotóit Lenin-díjjal jutalmazták.) (Éhes sirályok.) Vinnyogó han­got adnak a sirályok. Fáznak? Éhesek? Inkább ez utóbbi igaz, Végre ismét kisüt a nap, de azért a dzseki cipzárját nyakig fel kell húzni, „tenger felől fúj a szél”. Fehér tarajos hullámok áztatják az éhes sirályok lábát. J.Urmalá- ban csodáljuk a végtelen tengert. Riga strandja külvárosnak szá­mít. A dűnékkel, fenyvesekkel szegélyezett települést megannyi' strandoló foglalja el nyáron, ami­kor a víz 18 fokra is felmeleg­szik. A szélben, a 10—11 fokos „hőségben" csak morfondírozom, hogy most is akadnak bátrak: fürdőruhában futkározik több fiatalember a parton., • Új divat a. Rigai Modellházból. Bájos maneken mutatja a hely­ben tervezett ruhadarabokat. (Rigai divat.) A Rigas Modes, vagyis a Rigai Modellház előtt sokan állnak. Reflektorok vilá­gítják meg az .ablakokat, filmet forgatnak. A legújabb divatot is­merhetjük meg mi is, az Ex- pressz-csoport tagjak (Fölöttébb érdeklődnek most a hölgyek!) S benn, a házban kedves kom- szomolista lány visz körbe ben­nünket. Modelleket terveznek, szabnak-varrnak a tízéves intéz­ményben. Innen irányítják a Baltikumban élő nők ízlését, in­nen diktálják a divatot. Ami, ahogy elnézem, igen-igen merész és modern. Rigai. Borzák Tibor (Következik: Világváros — napsütésben) ­ív. Ki tud többet | a felszabadulásról? > 1. A német hadvezetés Kecskemétet a főváros kulcsának tartotta, ezért a város védelmét nagyon megerősítették. Hogyan szabadítot­ták fel a szovjet csapatok Kecskemétet? 1 Kiskunfélegyháza irányából áttörték a védelmet a város déli részén. x A polgári lakosság kímélése érdekében nem folytak harcók a városért. 2 Az erősen védett déli körzetet megke­rülve, a város bekerítésére törekedtek. 2. Indítottak-e ellentámadást * a német erők Kecskemét visszafoglalására? 1 Igen, húsz sikertelen ellentámadást indítottak egyetlen nap alatt. x Igen, néhány napra sikerült Visszafog- lalniok a várost. ________2 Nem indítottak ellentámadást.___________ 3. „ A felszabadulást követő napokban Kecske­méten az életet a teljes kihaltság jellemez­te. Tudniillik a várost erőszakkal kiürítet­ték, a lakosság egy része eltávozott, egy nagy része viszont a szőlőkben húzódott meg. Lehettünk ezren, ezerötszázan az első napokban” — írta visszaemlékezésében egy kecskeméti kommunista ügyvéd, aki a fel- szabadulást követő hetekben a város polgár­mester-helyettese volt. Hogy hívták? 1 Molnár Erik x Buday Dezső ____ 2 Tóth László 4. Hogyan adták hírül a Kecskemét környé­kén meghúzódó lakosoknak, hogy a város szabad, újból megindult az élet? 1 Megszólaltatták a szirénákat. x Meghúzták a harangokat. _________2 Jelzőrakétákat lőttek fel, _____ '______ 5. Melyik város szabadult fel korábban? 1 Kalocsa x Kiskőrös __.______2 Mindkettő ugyanazon a napon._________ NÉ V: CÍM: Beküldési határidő: A kitöltött szelvényeket legkésőbb november 8-án, csütörtökön adják postára vagy juttassák el személyesen szer­kesztőségünkbe. A borítékra, kérjük, írják rá: *„Ki tud többet a fel­szabadulásról?” Hatfordulós játékunk győzteseit azok közül sorsol­juk ki, akik a legtöbb helyes megfejtést küldik be. Pályázatunk fő­díjai: két egyhetes utazás a Szovjetunióba. A megfejtéshez segítséget nyújtanak a lapunkban megjelenő történelmi tárgyú írások. Fel­hívjuk olvasóink figyelmét, hogy az ötödik szelvényt és a negyedik forduló helyes megfejtéseit a szokásostól eltérően november 9-i, pén­teki lapszámunkban közöljük. rejtvénypAlyAzatunk HARMADIK FORDULÓJÁ­NAK HELYES MEGFEJTÉSEI: 1. Mire szólította fel a Kommunisták Magyarországi Pártja októ­ber 28-i nyílt levelében a magyar népet és a honvédsereget? Helyes válasz: x Általános nemzeti ellenállásra a németekkel és 3 nyilas kormánnyal szemben. 2. Mi volt az.október 29-én a Duna—Tisza közén megindított ál* talános szovjet támadás célja? • Helyes válasz: 2 Budapest felszabadítása. 3. A Vörös Hadsereg katonái mellett g román hadsereg egységei is részt vettek a felszabadító harcokban. Hol található emlékmű a megye területén az elesett román katonák emlékére? Helyes válasz: x Tiszakécskén. 4. Milyen, a polgári lakosságra kötelező intézkedést rendelt él Kecskeméten és környékén a nyilas kormánybiztos október utolsó napjaiban? Helyes válasz: 1 A teljes kiürítést 5. Hova kezdte meg a menekülést a nyilas v kormány november' elején, a szovjet támadás kibontakozása után? Helyes válasz: 2 Sopronba. A helyesen kitöltött szelvény tehát: x 2 x 1 2. Petőfit Finnországból? A magyar kultúráért rajongó, Helsinkiből érkezett egyete­mistákkal utaztam végig a minap a Duna-imellék.falvai*. Nem kedvezett az idő, gyakran esett, ennek ellenére a sok látniva­ló, múzeumok, épületek és a táj nagyon tetszett. Elragadta­tással szóltak vendégeim a látottakról. A második állomáshe­lyünkön, Komszentmiklóson figyelt föl először az egyik magyar szakos lány arra, hogy Petőfi Sándort, az Alföld szerelmesét, a szabadságharc egyik vezéralakját említem. — Szép, szép, de hol látni a művet? — kérdezte, ízlelgetve a testvérnyelvet Petőfi-kötetet nem kaptunk a városi jogú nagyközségben. Nem baj — gondoltam — jön majd Szalkszentmárton és Du- navecse, mind a kettő neves emlékhely, biztos lesz. Szobrokat, a költő kézírásának fotókópiáit és sok más egyéb értékes em­léket mutathattam a vendégeimnek, de kötettel nem ajándékoz­hattam meg őket, ugyanis ez semmiféle kiadásban nem kap­ható. Röstelltem magam, magyarázkodni próbáltam, hogy ilyen elemi mű nincs sehol. Az egyik vendég megvigasztalt: — Én tudom már, hogy kiről van szó — mondta.— nálunk is szeretik, és ki is adják! Majd küldök egy példányt otthonról, de tanulj meg finnül... . (efpéjé)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents