Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-07 / 262. szám

„ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX évi. 262. szám 1984. november 7. szerda Ára: 1,80 Ft ZÁSZLÓFELVONÁS A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évfordulója tisz­teletére tegnap reggel a Parla­ment előtt, a Kossuth Lajos té­rén ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköztársaság Állami Zászlaját. A Gellérthegyi Felsza­badulási Emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászla­ját. Október öröksége Szarta Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évfordulója alkalmából tegnap este .a Kossuth Rádióban és a televízióban elhangzott ünnepi beszéde. z emberiség történelmében új korszakot nyitó Nagy Októberi Szocialista For­radalomra'emlékezünk. Novem­ber hetedike nem csupán a világ első szocialista állama, a Szov­jetunió nemzeti ünnepe. Ezen a napon a társadalmi haladás hívei szerte a világon tisztelettel adóz­nak az első győztes proletárfor­radalom emlékének. Ám az év­forduló megünneplése az akkori sorsfordító napok történelmi je­lentőségének fényében sokkal többet jelent, mint megemléke­zést. Az ünnep alkalmat ad máig ható tanulságok felidézésére, a megtett út nemzetközi érvényű tapasztalatainak összegzésére és az Október örökségéből követ­kező mai tennivalóink megfogal­mazására. Az Októberi Forradalom győ­zelme a gyakorlatban bizonyítot­ta, hogy a marxizmus—leniniz- mus eszméi, tanításai valóra vált­hatók. Igazolta, hogy a munkás- osztály képes eleget tenni törté­nelmi küldetésének, gyökeresen meg tudja változtatni a kizsák­mányoló, a haladást gúzsba kötő társadalmi viszonyokat. Máig ható tanulsága, hogy a forradal­mi átalakulást, az új társadalom építését csak olyan élcsapat ve­zetheti, amely a konkrét körül­ményekre tudja alkalmazni a tu­dományos világnézet elméleti té­teleit, és amely nemcsak elnyer­ni, de megtartani is képes a tö­megek bizalmát, cselekvő támo- . gatását. A forradalom győzelme óta a szocializmus ellenfelei számtalan-, szór jósolták az új rend bukását. Napjainkban is vannak olyanok, akik vágyaikat megfogalmazva szeretnék átmeneti jelenségnek tekinteni a marxizmus—leniniz- mus elméletére alapozott társa­dalmi viszonyokat. A Szovjet­unió által megtett út történelmi íve azonban minden érvnél kéz­zelfoghatóbban bizonyítja a szo­cialista eszme és gyakorlat élet­erejét, megújulási képességét. A bolsevikok eltökélt szándé­ka — hangoztatta Lenin —, hogy „bármi áron is elérjük azt, hogy Oroszország ne legyen többé sze­gény és erőtlen, hanem a szó iga­zi értelmében hatalmassá és gaz­daggá váljék”. Az igazságos, em­berhez méltó életet biztosító tár­sadalom ígérete valóban mind­addig ismeretlen hajtóerőket, al­kotókedvet szabadított fel, a tör­ténelemben példa nélkül állóan gyors fejlődést és átalakulást tett lehetővé. Ma a hatalmas teljesít­ményekre képes népgazdaság, a világviszonylatban is élenjáró tu­dományos eredmények sora, a haladó hagyományokat megőrző és továbbfejlesztő szocialista kul­túra virágzása, az emberről való társadalmi gondoskodás mind ma­gasabb foka bizonyítja, hogy mi­lyen nagy erőt jelent, ha egy nép saját sorsának, történelmének formálójává válik. tt- Hágunk mai arculata elvá­lj' laszthatatlan a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forra­dalom győzelmének kisugárzásá­tól, a Szovjetunió létrejöttének, fejlődésének és nemzetközi te­vékenységének hatásától. A Szov­jetuniónak döntő szerepe volt a fasizmus világuralmi terveinek meghiúsításában, ami egyben az emberi szabadság és méltóság, az egyetemes kultúra értékeinek vé­delmét is jelentette. A fasizmus felett aratott győzelem teremtet­te meg a nemzetközi feltételeket ahhoz, hogy Kelet-Európa és Dél- kelet-Azsia népeinek egész sora maga választhassa meg társadal­mi fejlődésének irányát, világ- rendszerré válhasson a szocializ­mus. A Szovjetunió, a szocialista közösség léte, példája és konkrét támogatása jelentős szerepet ját­szott a gyarmati rendszer felbom­lásában, több mint száz független ország megszületésében. Október szellemének tovább­élését és térhódítását bizonyítja, hogy napjainkban ezen országok közül mind többen választják a társadalmi-gazdasági fejlődés szo­cialista irányzatú útját. Az emberiség most újra kriti­kus szakaszát éli történelmének. Az imperializmus szélsőséges kö­rei világuralmi terveik megvaló­sítása érdekében nyíltan kato­nai fölényre törekszenek, s a szo­cializmus, a haladás, a nemzeti ■ függetlenség erőinek visszaszo­rítását, a társadalmi fejlődést fo­lyamatának feltartóztatását állít­ják nemzetközi tevékenységük középpontjába. A Szovjetunió, amely nemcsak példát mutatott a szocialista átalakuláshoz, de a fasizmus feletti győzelmével, majd az imperializmus katonai fölényének megtörésével világ­méretű tragédiától mentette meg az emberiséget, most a békét ga­rantáló katonai egyensúly fenn­tartásával, a nemzetközi bizton­ság megszilárdítása érdekében tett kezdeményezéseivel vállal ismét történelmi jelentőségű sze­repet. A kommunisták szilárdan hisz­nek abban, hogy a szocializmus képes a kapitalizmussal folyta­tott történelmi versenyben békés eszközökkel diadalmaskodik. Ezért meggyőződésünk, hogy napjaink­ban a szocialista társadalom ered­ményes építésén és a kapitaliz­mus meghaladásáért folytatott küzdelmen túl az eltérő társadal­mi rendszerű országok békés egy­más mellett élésének biztosítása, a normális államközi kapcsolatok fenntartása és bővítése érdekében tett kezdeményezések jelentik a világpolitikai realitásokkal össz­hangban álló, a forradalmi folya­mat követelményeinek megfele­lő magatartást. ■i magyar forradalmi mun­A kásmozgalom, a szocialis­ta Magyarország építésé­nek története és jelene, társadal­mi viszonyaink jövőbeni fejlődé­se egyaránt elválaszthatatlan az októberi forradalom eszméitől, azok megvalósulásától. A fiatal szovjet hatalom védelméért száz­ezer magyar internacionalista is fegyvert fogott. A magyarországi Tanácsköztársaságban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példája öltött testet. A fehérter­ror és a Horthy-rendszer éveiben a Szovjetunió nyújtott erkölcsi- politikai, s gyakran életet is men­tő támogatást a magyar kommu­nistáknak. Hazánk felszabadítása terem­tette meg a legalapvetőbb felté­telét annak, hogy népünk szaba­don választhassa meg a társadal­mi fejlődés útját. A Szovjetunió léte és ereje jelenti ma is bizton­ságunk, nemzeti szuverenitásunk és szocialista fejlődésünk leg­főbb nemzetközi támaszát. Országainkat, pártjainkat, né­peinket eltéphetetlen szálak kötik össze. Kapcsolatainkat a kölcsö­nös megbecsülés és bizalom, egy­más adottságainak és tapasztala­tainak jó szándékú, figyelmes ke­zelése jellemzi. Internacionalista meggyőződésünk szerint cselek­szünk és népünk legalapvetőbb nemzeti érdekeit juttatjuk kife­jezésre, amikor e barátság elmé­lyítésére, az élet minden terüle­tére kiterjedő együttműködésünk továbbfejlesztésére törekszünk. Az 1917 októberében megkezdő­dött történelmi fordulat általá­nos törvényszerűségei a szocia­lizmus eszméinek és gyakorlatá­nak térnyerése nyomán ma a konkrét formák sokféleségében öltenek testet. Akkor vagyunk igazán hűek és méltóak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom örökségéhez, ha a marxizmus— leninizmus tanításait alkotó mó­don alkalmazva válaszoljuk meg a gazdasági-társadalmi fejlődés új kérdéseit. Ha építőmunkánk hazai és nemzetközi feltételei­nek módosulásait figyelembe vé­ve, a szükségessé vált lépések megtételével nem késlekedve biz­tosítjuk, hogy szocialista rend­szerünk a lehető legnagyobb mértékbeh segítse népünk alko­tókészségének kibontakozását, anyagi és szellemi erőforrásaink legésszerűbb felhasználását. Ha a Szovjetunióval, a szocialista kö­zösség országaival hűséges szö­vetségesként együtt haladva, ja nemzeti és társadalmi felemel­kedésükért küzdő népéket meg­bízható barátként támogatva és a más társadalmi rendszerű or­szágok korrekt partneréként foly­tatjuk erőfeszítéseinket a világ békéjét fenyegető veszélyek el­hárításáért. nnek jegyében vetünk most. számot az elmúlt öt esz­tendőben végzett mun­kák eredményeivel és hiányossá­gaival, ebben a szellemben ké­szülünk pártunk XIII. kongresz- szusára. Ezzel szolgáljuk egyide­jűleg nemzeti céljainkat és a szo­cialista közösség, a nemzetközi munkásosztály közös ügyét, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom örökségének valóra váltá­sát. Kitüntetési ünnepségek A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 67. évfordulója alkalmából kitüntetéseket ado­mányozott párt-, állami-, társadalmi és tömegszervezeti tisztségvise­lőknek, aktivistáknak, a fizikai és szellemi alkotó munkában élen­járó dolgozóknak eredményes munkájuk elismeréseként. A kitüntetettek egy csoportjának Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja kedden az Országiház kupolacsarnokában, nyújtotta át a magas kitün­tetéseket. Az ünnepségen jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Az évforduló alkalmából kitüntetéseket adtak át tegnap Kecske­méten, a Tudomány és Technika Házában is. Az ünnepségen dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke méltat­ta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét, majd szólt országunk, népgazdaságunk közvetlen gazdasági tennivalóiról, az életkörülmények jobbá' tételéről, a .pár.t XIII. kongresszusára való felkészülésről. Ezután kitüntetéseket nyújtott át. ,(A kitüntetet­tek névsorát a 3. oldalon közöljük.) A kitüntetettek nevében Szálai József, a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat igazgatója mondott köszönetét. Romány Pál első titkár ezután a megyei pártbizottság nevében gra­tulált a kitüntetetteknek. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. • A kitüntetettek egy csoportja. KOSZORÚZÁS A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 67. évfordulója tiszteletére 'tegnap a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa koszorúzási ünnepséget rendezett Buda­pesten a Felvonulási téren, a Lenin-emlékműnél. A szovjet és a magyar Him­nusz-elhangzása után a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János, a Központi Bi­zottság első titkára és Né­meth Károly, a Központi Bi­zottság titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai helyeztek ko­szorút a szobor talapzatára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának koszorú­ját Losonczi Pál és Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, a Mi­nisztertanács koszorúját Lá­zár György a kormány elnö­ke és Sarlós István miniszter­elnök-helyettes, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai helyezték el. Kecskeméten tegnap dél­előtt a Lenin-szobomál ren­deztek koszorúzás!, ünnepsé­get a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évforduló­ján. A megyei 'pártbizottság nevében Romány Pál, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Terhe Dezső, a megyei párt­bizottság titkára helyezte el az emlékezés koszorúit. Bács- Kiskun megye tanácsa nevé­ben dr. Gajdócsi István me­gyei tanácselnök, Tohai Lász­ló, a megyei tanács általános elnökhelyettese, és Horváth Ignác, az apparátusi pártbi­zottság titkára koszorúzott. A fegyveres erők, a megye tár­sadalmi és tömegszervezetei­nek vezetői, s az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet alakulatok parancsnokai is koszorút helyeztek él az emlékmű talapzatánál. Vi­rággal fejezték ki tiszteletü­ket a város üzemeinek és in­tézményeinek dolgozói is. A megye számos települé­sén ugyancsak megkoszorúz­ták a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom emlékét idé­ző szobrokat, a szovjet hősi emlékműveket, és a megye valamennyi nagyobb üzemé­ben és intézményében meg­emlékezéseket tartottak az évfordulón. Nagygyűlés Kiskunhalason A B ács-Kiskun megyei ünnepi nagy­gyűlést Kiskunhalason, a Ganz-MÁVAG gyáregységében rendezte meg a megyei és a kiskunhalasi városi pártbizottság. A vá­rosban ezt megelőzően megkoszorúzták a szovjet hősök sírját és emlékművét, majd emléktáblát avattak a Lenin téren, a Bácska' Aruház falán, melynek a helyén volt az az épület, ahol 40 évvel ezelőtt megalakult a Magyar Kommunista' Párt kiskunhalasi szervezete. Az ünnepi nagygyűlés délután - 3 órakor kezdődött a Ganz-MÁVAG üzemi ebédlő­jében. A magyar és a szovjet himnusz után a kiskunhalasi 613-as Ipari Szakmun­kásképző Intézet tanulói az októberi for­radalom győzelmét felidéző irodalmi mii­sort mutattak be. Dr. Szabó Miklós, a kiskunhalasi városi pártbizottság első tit­kára köszöntötte aiz ünnepség résztvevőit, a város üzemeinek, intézményeinek a dol­gozóit, a vonzáskörzet településeinek a képviselőit, valamint Borsódi Györgyöt, a Bács-Kiskun megyei párt-végnehajtóbizott- ság tagját, az SZMT vezető titkárát, dr. Geri Istvánt, a megyei tanács elnökhelyet­tesét, Farkas Józsefet, a Hazafias Nép­front Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkárát, a fegyveres testilletek, köztük a szovjet déli hadseregcsopórt képviselőit. Ezután Borsódi György mondott ünnepi beszédet (Beszédét lapunk 3. oldalán kö­zöljük.) • A magyar és a szovjet himnusznak tisztelegnek az ünnepség résztvevői. CStra- szer András felvétele) Fiatalok üzeme Uszakécskén 4. oldal A barátság igazi példája (Kecskeméti brigád ajándéka Após tagnak) 5. oldal A kopott füzettől a számítógépig A vaskúti Bácska Tsz történetéből 5. oldal TESTVÉRMEGYÉNK ÉLETÉBŐL Krími képek Aki a Vörös Hadsereg katonája volt 8 0ldal , 7 ■ AZ MSZMP BÁC£-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA I

Next

/
Thumbnails
Contents