Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-06 / 261. szám

4 • PETŐFI NÉPE © 1984. november 6.

VÁLTOZÁSOK JANUÁR ELSEJÉTŐL

xV 1 Ü1 ■ -:. I :-■ .. I

' . .... ..

Hórukk-munka vagy gépek?

Megközelítőleg 720 000 ember foglalkozik még ma is anyagmozgatással hazánkban. Az utóbbi óvekben semmit sem csökkent a hórukk-munkások száma. De az is igaz, hogy 1973—1978 között látványos volt a fejlődés: egymillió anyag- mozgatóból öt év alatt csaknem négyszázezer váltott át, vagyis vállalt anyagmozgatás helyett más munkát. További csökkenéssel is számolhatunk, hiszen egyre inkább kirajzolódik egy új gazdasági környezet képe. Gyors változásra azopban nem számíthatunk, mert a gazdasági körülmények — mint bárhol másutt—, e területen is éreztetik hatásukat.

Elmaradtunk

Nyilvánvaló: hamis képet kapnánk. ha beérnénk azzal, hogy a tíz—húsz évvel ezelőtti önmagunkhoz mérjük magunkat. Amiként a gazdaság sok más szférájában, itt is túl kell tekinteni az országhatárokon, amikor a fejlődést vizsgáljuk. Ez persze ebben az esetben elég nehéz, hiszen szinte országonként változik az anyagmozgatókat összesítő statisztikai módszer.

Mégis kialakultak a viszonyítási alapok. Kiindulhatunk például a termelékenységből. Mégpedig úgy, hogy megnézzük a kisegítő folyamatok gépesítettségét, ez Ausztriában történetesen kétszerese a magyarnak. Leginkább elfogadott módszernek áz egy lakosra jutó anyagmozgatógép-felhasználás összevetését tekinthetjük. Például 1980-ban Ausztriában 41,73, a Német Szövetségi Köztársaságban 39,6, Franciaországban 41,59, míg Magyarországon csak 16,96 dollárt költöttek lakosonként anyag- mozgató gépekre.

■ Folytathatnánk még a nemzetközi összehasonlítást több más szempontból is, de a helyzet már így is egyértelmű: az anyagmozgatás • gépesítésében bizony jócskán elmaradtunk az élenjáró országoktól. Ezzel magyarázható, hogy az ÁCSI (Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet) is elégedetlen a mai viszonyokkal.

Éppen emiatt indult a hetvenes ■évek elején az ACSI-akció az Országos Műszaki fejlesztési Bizottság kezdeményezésére. Pontosabb meghatározás szerint: kedvezményes kamatlábú beruházási hitelre nyújthattak be pályázatot azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek; !vállalták^ hogy munkaerőt takarítanak meg, illetve ezen bélül gépesítik az anyagmozgatást, vagy fejlesztik az anyagmozgató gépgyártást.

Az elfogadott pályázatok közül

a legtöbbet az építőipar területéről nyújtották be.. A pénzből általában központi {telepeket építettek a vállalatok, ahol szállítási rendszereket hoztak létre. Kimutatták: az ACSI-iakció eredményeként nyolcezerrel csökkent a hórukk-munkásak száma. Ugyanakkor azt sein. ] titkolja az intézet, hogy a pályázattól függetlenül is vásároltak anyagmozgató gépeket, berendezéseket.

Más volt a helyzet áz agrárgazdaságban. A termelési rendszerek létrejöttével arra törekedtek a gesztorok, hogy gépesítsék a teljes technológiai folyamatot. Mint ismeretes,, ez többé-kevés- bé sikerült is, egy becslés szerint 350 000 fizikai dolgozó áramlott át a mezőgazdaságból más ágazatba.

Az elmozdulás jelei

Fékezőleg hatott, .hogy az évek múlásával egyre emelkedtek a gépárak, és növekedtek a gépekkel kapcsolatos költségek. Ide kapcsolódik, hogy a hetvenes évek végétől csökkenő beruházási keret még ma sem igén: teszi lehetővé az anyagmozgátp gépek vásárlását. Mivel a munkaerő viszonylag olcsó, még ma is sokszor előnyösebb hórukk-munkást alkalmazni, mint korszerűsíteni. A megnehezült gazdasági körülmények között üzem- és munkaszervezéssel’ is elérhető némi eredmény, de tudjuk, hazánkban nem általános a magasan szervezett vállalat és üzem.

Hátráltatta a fejlődést, hogy Magyarországon évtizedeken keresztül egyetlen egy vállalat sem specializálódott anyagmozgató gépék gyártására.- Jelenleg 160 vállalat gyárt anyagmozgatásnál alkalmazható gépet, ;de igen sok átfedés van. Megfelelő hazai kínálat tehát nem volt, szinte csak importra támaszkodhattak a gazdálkodó szervezetek.

Az elmozdulás jele, hogy licen- ceket vásárolt az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet: így került az országba például a Salgótarjáni Kohászati Üzemek által gyártott görgjős szállítópálya technológiája. Két évvel ezelőtt alig találtak vevőt a szállítópólyára, mára annyira megnövekedett a kereslet, hogy nem tudják kielégíteni az igényeket. Ez jelzi a vállalatokba:!, ütemekben fellelhető a korszerűsítésre való törekvés, különösen ott, ahol munkaerőhiánnyal (díszkődnek.

Amiatt, és[ annak Okán, hogy megkezdődöt); a hetedik ötéves tervidőszak | előkészítése, állást foglalt a Gazdasági Bizottság ez év nyarárí:| korszerűsíteni kell az anyagmozgatást. Ez persze csak fokozatosan valósítható meg, hiszen ez is pénzbe, méghozzá sok pénzbe kerül.

Az ÁCSI 4- az OM-FB megbízásából — háromszázmillió forintot fordíthat fejlesztésre, az összeget főkent licencek vásárlására költi. Bővíteni kívánják a raktáirállvóny-választékot és újabb csomagológép .gyártási eljárását kapja meg a pécsi So- piana Gépgyár.

Drágul a munkaerő

A tényleges és észrevehetőbb változás 1985. január elsejétől várható. Ettől 'kezdődően ugyanis új bérszabályozási rendszer lép életbe, amely tovább drágítja a munkaerőt! Erre utal1 az is, hogy 1986. január elsejétől az úgynevezett városi és községfejlesztési járulékot bérhez kötötten fizetik be a közös ‘kasszába a vállalatok. E rendelkezések együttes hatásaként várhatóan mind több vállalat dqnjt anyagmozgató gépek vásárlásit mellett, a hór-ukk- munlkások alkalmazása helyett. Annál is inkább, mert létszám- csökkenéssel! is számolni kell.

Mindezeken túlmenően az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és ai Ipari Minisztérium közösen a hetedik ötéves tervidőszakban ih eg valósítandó fejlesztési tervét dolgoz ki 1985. június 36-ig. A fejlesztési terv készítői pontosan meghatározzák, mit kellene j először korszerűsíteni. Várhatóan a'raktártechno- lőgía, az áhyagrnözgatő berendezések, a pneumatikus szállítás, és a robottedhníka fejlesztését szorgalmazzak leginkább.

TÚL A MEGYEHATÁRON

Az üzemmérnök továbbtanul

Országszerte nagy erőkkel folyik a betakarítás és az őszi vetés. Számos helyen sok gondot okoz a felázott talaj, az elromlott gép, az ilyenkor krónikusnak tűnő munkaerőhiány.

Nincs az a dolgos kéz, ami ebben, az időszakban el ne kelne segítségül, Vajon miként boldogulnak a szövetkezetek gazdái hazánk északi csücskében? Találomra a 250 tagot számláló taktaszadai Űj Barázda

Termelőszö- I /

vetkezetet kerestem fel. A székháznál — szabad szombat lévén — zárt kapu fogad.

Kihaltnak tűnt a környék, de nem így a határ. Felkapaszkodtam a sárbarázdákkal_ tűzdelt úton a gátoldalra. Derűs hangulatban találtam Budai Miklós irie- zőőrt és Szabó László üzemmérnököt, a termelőszövetkezet _nö- vényterrriesztési ágazatvezatőjét.

_Azt hittem, hogy senkit sem

ta

lálok a szövetkezetben — .jegyeztem meg (a bemutatkozás

után..

— Nekem nincs szabad szombatom. Amíg nem végzünk a betakarítással, szántással, vetéssel, addig nem érzem magam nyugodtan — feleli az ágazatvezető. A mezőőr hozzáteszi:

— Tudom, nem hiszi el, de három éve, hogy az ágazaitvezCtő idekerült a szövetkezethez, még nem láttam naplemente előtt hazamenni. Az utóbbi időben az éjszakai vetésnél is találkoztunk.

— Hány hektáron gazdálkodnak?

— Kétezer-ötven tartozik a felügyeletem alá, SOO—300 hektáron

♦ Takács Ferenc traktoros a nagy sárban dlakadt IH—6200-as gabonavetőgéppel, mellette. Szabó László taktaszadai ágazatvezető.

napraforgót, kukoricát, 400 hektáron búzát, kétszázoji i árpát, Százötvenen cukorrépát, á többin pillangósokat termesztünk.

Alighogy befejezte; röVid ismertetőjét, egy szemes kukoricával megrakott IFA ^teherautó állt meg előttünk. A vezetője közölte, hogy a Takács Feri vetőgépe elakadt és segítséget kér. Szabó László abhajn a pillanatban csatolta a bukósisakot, és már úton is voltunk az MZ-vel az elakadt gép felé. I Hajmeresztő bátorsággal haladt I a sáros szántáson, barázdákban és a gátoldalon.

A helyszínen a fiatal gépkezelő konyákig sárosán; tisztította a frissen vásárolt IH 6200-<as gép vetőszenkezetét. ; ;

— A nagy esőzéskor felázott (a föld — mondta az ggazatvezető. — Sok gondunk Van a talaj- megimunkáJóssal, vetéssel. Akad ■ olyan terület, ahoúá rá sem tudunk menni.

Megérkezett a segítség, Tóth István, aki ugyancsak IH 6200-as vetőgéppel dolgozott a szomszéEnnek az a a répa egy

Kivontatták az el- majd folytatódott a

dós táblán' akadt gépet, vetés.

A Takta folyótól távolabb, a falu másik végén a cukorrépát szedik. A betakarítógépet azonban szakszerűtlenül állították be.

következménye, hogy része a földben marad. Az üzemmérnök tanácsára állítanak a szerkezeten, és zavartalanul dolgozik a gép.

— Említette, hogy tíz éve Gyöngyösön végzett. Az idén pedig Gödöllőn szerzett munkavédelmi üzemmérnök képesítést. Hogyan tovább? I

Az alacsony növésű, harmincöt éves fiatalember derűs mosollyal válaszol:

— Szeretriék továbbtanulni a kecskeméti Kertészeti Főiskolai Karon. A mindennapi munkában az újabb ismeretekre nagy szükség van- Csak ezek birtokában léphetünk előbbre a "gazdálkodásban, a termelésben.

Nos, e tekintetben Borsod Abaúj-Zemplén és Báfs-Kiskun megye közölt nincs különbség.

Kerekes Ferenc

AKIKEN^ SOK MÚLIK ____________________________

Fő

szerelő az áramszolgáltatónál

Forgó János lakásán gyakran előfordul, hogy a legváratlanabb pillanatban csörög a telefon. Ilyenkor meflni kell, legyen akár éjszaka ‘vagy nappal. kánikula, vagy hóvihar. A villamosenergia-szolgáltatás huzamosabb ideig niem szünetelhet, hiányában az élet állna ímegL Századunkban a .gazdaság, a háztartás nem nélkülözheti ezt a szolgáltatásit, hiszen több milliós termeléskiesés, vagy nagyértékű állatállomány pusztulása lehet a tartós hiba ■következménye. A DÉMÁSZ kecskeméti kirendeltségének 36 éves főszerelőjén tehát sok múlik, nagy része van a több mint 42 ezer fogyasztó zavartalan {ellátásának biztosításában. Ez a munka temérdek műszaki probléma naponkénti megoldását követeli, amire csak egy elméletben és gyakorlatban (egyaránt ’ jól fedik őszült

szakember képes.

— Véletlenül tettem „vtiil lamos ember”. Érettségi után, egy Ideig a kecskeméti műszaki főiskolára jártam, de ezt szüleim anyagi helyzete miatt abba kellett hagynom. Megélhetés után néztem), amikor megláttam a kiírást: segédmunkást felveszünk. Jelentkeztem, és ittraeadtam. Időközben munka mellett elvégeztem a szükséges iskolákat, szaktan- folyamokat. Technikusi képesítésem. van. vezetője vagyok a húszezer voltos feszültség alatt munkát végző F AiyL csoportnafc.

— Nem fél az áramütéstől?

— Ez a foglalatosság különösen nagy figyelmet és fegyelmet kíván, miért a( legkisebb nagyvonalúságnak is emberélet lehet az ára. Ha felelősségtudattal betartjuk a biztonsági előírásokat, akkor nem lehet baj. Nagy előnye ennek a módszernek, hogy kikapcsolás nélkül tudjuk a szükséges javítást, karbantartást elvégezni. Munkám nemcsak erre a tevékenységre korlátozódik,. szükség szerint foglalkozom más üzemviteli feladatokkal is. Kirendeltségünk területén 7200 közvilágítási lám. Pa van, 1170 kilométer légvezeték. és 530 kilométer földkábel szállítja aZ energiát. Havonta 200—250 új bekapcsolást kell elvégezni, mindez nem engedi meg, hogy unatkozzunk. Munkaidőn túl 'gyakran vagyunk készenléti szolgálatba^, ami még akkor is leköt bennünket, ha nincs üzemzavar.

— Mint technikus, érzi-e előnyét annak, ,hogy végigjárta a szakma minden korábbi lépcsőfokát?

— Feltétlenül. Beosztott szerelő koromban én is úgy voltam vele.' mint a maiak. Azt tartottam, : hogy nekem csak az dirigáljon, aki meg( is tudja mutatni, mit, hogyan csináljak. Annak a munkahelyi vezetőnek

van Igazán tekintélye, aki ki tudja venni a szerszámot a beosztottak kezéből, és ha a helyzet úgy kívánja, maga is elvégzi a kétkezi munkát.

— Miért szereti a foglalkozását? .

— Nagyon szeretem a mozgalmasságot, márpedig itt mindig történik valami. Vonzó az is, hogy időnk jó részét a szabadban töltjük. Mivel szolgáltatók vagyunk, állandó kapcsolatunk van a fogyasztókkal, vállalatokkal és a lakossággal egyaránt. Sok kivitelezőt ismerek. Szeretem azt a kollektív, fegyelmezett csapat, munkát, ami elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a dolgunkat jói végezzük, örülök, ha a háttérben vagyunk, mert ez azt jelenti, hogy „van villany”, kötelességünknek eléget tettünk.

— Munkájáért milyen anyagi és erkölcsi elismerésben részesült?

— Mindenki tudja, hogy az áramszolgáltatásban csak a megszállottak dolgoznak sokáig. Sok ipari tanulónk van, de a szakmunkásvizsga után a legtöbben iithagynak bennünket, az alacsony kereset miaitt. .Az alapfizetésem 4850 forint, ehhez jön havonta 1200—1300 forint készenléti és FAM-pótlék. Szabadidőmben dohányt termesztek. Az erkölcsi elismerésben úgy érzem, nincs hiány. 1976-ban kiváló dolgozó, 1978-bamí pedig a nehézipar kiváló dolgozója lettem. Kollégáim elismernek, megvá. lasztottak szakszervezeti bizalminak. A trösztnél küldöttként képviselem a vállalat tagságát. Az ezzel járó társadalmi munkának is igyekszem legjobb tudásom szerint eleget tenni

Bálái F. István

Orgoványon készült tér szovjet exportra

Az ötezer hektáron gazdálkodó orgoványi Egyetértés Szakszövetkezet nagyon sok más gazdasághoz hasonlóan, az alaptevékenység nem minden ágazatában dicsekedhet jó eredményekkel. Erről győződhettünk meg a közelmúltban, amikor Panyik József főkönyvelővel beszélgettünk az 1984-es esztendő eredményeiről.

lékek

— Igen jól fizetett a búzánk, 50 mázsa volt a hektáronkénti átlag — mondta. — Nem panaszkodhatunk a rozsra sem, 29 mázsát takarítottunk be hektáronként, és az árpából is hektáronként 34 mázsa került a magtárakba.

Csalódtunk viszont a szőlőben. Ennek a termését jelentősen befolyásolta a kedvezőtlen időjárás. Több éves átlagunk a 210 hektáron elérte a 84 mázsát, az idén pedig örülünk a 30 mázsának. Nem csoda, ha ez az ágazat — beleértve áz egész'növénytermesztést — nem tudja teljesíteni árbevételi tervét.

Valamennyire ellensúlyozza a kieséseket az állattenyésztés. Dolgozóink jelenleg 3 ezer anyajuhot és szaporulatát gondozzák, s nemrég vásároltunk 3 ezer hízó- jilapanyagot. Az év végéig összesen 3 ezer hízott bárányt értékesítünk, s remélhetően eléri ez az ágazat a tervezett 9 milliós árbevételt.

— Hogyan-teljesítik terveiket a melléküzemágak?

— Mindnyájunk szerencséjére igen jól. Mindent megtesznek a közös célok eléréséért, .s' szorgalmasan dolgoznak terveik teljesítésén, A 25 dolgozót foglalkoztató húsüzemünk évente 6 eZer sertés feldolgozását végzi. Évente 2 ezer mázsa tőkehússal, ezer

V Aczél Imre lakatos, szovjet exportra kerülő festőberendezés részegységének megmunkálásán dolgozik.

má'zsa -húskészítménnyel, és ugyancsak ezer mázsa töltelékáruval járul hozzá körzetünk jobb - ellátásához. Üzemünk házias ízű termékei nemcsak a környező községekben és helyben találnak .vevőre, hanem szívesen vásárolják őket a kecskeméti fagyasztók is. Bízunk abban, hogy; ez a’kollektíva az idei 30 milliós termelési tervét teljesíteni fogja.

Boltjaink forgalma is kielégítőnek mondható. Jelenleg 2 vegyes élelmiszerboltot, egy húsboltot. egy büfét és egy takar- mányboltot üzemeltetünk, idei forgalmúink eléri a 15 millió: forintot. ’•

AZ árbevétel növelését és nő- dolgozóink foglalkoztatását jól segíti a múlt évben létrehozott cipőüzemünk. Itt jelenlegi| negyvenen dolgoznak egy fővárosi cipőipari szövetkezet részére. Az év végéig ezért a bérmunkáért 3,5 millió forintot kapunk.

Beszélgetésünk közben egy fiá- ta'lembér lép be az irodába illendő Kopogtatás után.

— Takács István, lakatosüzemünk vezetője — mutatja be a főkönyvelő. — Ügy gondolom, a kollektívájukról ő tud részletes felvilágosítást adni.

— Az idei évünk igen jól kezdődött — mondja Taikács István. — A korszerűtlen munkahelyek után most már egy megfelelő, 650 négyzetméteres alapterületű új műhelycsarnokban dolgozhatunk. Nagy szükség volt erre már a 4,7 millió forintos beruházásra, az új lemezollóra, a két védőgázas hegesztőberendezésre. Igen jó hasznát vesszük az egyik kooperációs partnerünktől, a - kecskeméti .Ezermester Ipari Szövetkezettől -bérbe kapott nagy telje-’ sítményű élhajlítónak is.

— Kinek a megrendelésére, és mit gyárt a lakatos-részleg?

— Talán a legrégiebibek közé tartozik, az előbb említett Ezermester Ipari Szövetkezet. Részükre az általuk készített, és jórészt exportra kerülő vegyifülkékhez

Mi megvesszük !

*

Értékesítjük!

Hozza hozzánk!

A lakásán felgyülemlett papír- és textilhulladékot . átveszi a MÉH. '■

Kecskeméten: 1984. november 9-én . •

Leninvárosi Ált. Isk. előtt.

Kiskunfélegyházán: 1984. november 9-én . Petőfi-lakótelep.

Apostagon: 1984. november 9-én Ált. Isk. udvara.

Baján: 1984. november 9-én

Újvárosi lakótelep, Kodály u. 19 sz. előtt. Kiskunhalason: 1984. november 9-én

Kurucz Vitézek tere, víztorony mellett

Várjuk az átadókat 15.00—17.00 óráig! Délmagyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító V. 2205

A Hajtómű és Festőberendezések nyíregyházi gyáregységének szintén hosszú évek óta dolgozunk festőberendezések alkatrészeit, és különböző egyedi darabokat gyártunk, amelyek, szovjet exportra kerülnek.

Régi és jelentős partnerünk a nagykőrösi Gépgyártó Ipari Szövetkezet, részükre konzervgyári üvegmosó -berendezések készülnek nálunk. Mondanom sem kel-1, -hogy ezek is a Szovjetunióba kerülnek.

örülünk annak — mondta befejezésül a lakatosüzem vezetője —, hogy termékeink exportképes minőségűek és hozzájárulnak a baráti államba jutó termékek mennyiségének növeléséhez. Különben — teszi hozzá — minden jel arra mutat, hogy az idei 8,4 millió forintos árbevételi tervünket 12 millióra fogj-uik teljesíteni.

Opauszky László

i