Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-29 / 280. szám

"VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! .AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Arafatot megerősítették tisztségében AMMAN Szerdán délelőtt Arafat vissza­vonta lemondását. A hontalan palesztin parlament közfelkiál­tással erősítette meg tisztében a Végrehajtó Bizottság elnökét. Naigy ünneplés közepette Ara­fat közölte többszáz fős hallgató­ságával : valójában már a tanács­ülés kezdetén fel akarta vetni mandátumának bizalmi kérdését, ám ettől a Végrehajtó Bizottság a vendéglátó- Husszein király sze­mélyére való tekintettel eltaná­csolta. A palesztin mozgalom je­lenlegi viszályaiban ő (Arafat) úgy véli: bárki a helyére állhat, ha ezt a Nemzeti Tanács így ítél­né helyesnek. Most, hogy megma­rad a Végrehajtó Bizottság élén, megerősíti hűségét a palesztin ügy, a megszállt területek felsza­badításáért vívott harc ügye iránt. XXXIX. évf. 280. szám Árai 1)40 Ft 1984. november 29. csütörtök Mérlegen a TÜZÉP Selmeci Lajosné miniszterhelyettes vezetésével értékelték tegnap a Belkerqpkedelmi Minisztérium illetékesei az Alföldi TÜZÉP Válla­lat munkáját. Erre az alkalomra a minisztérium főosztályai jelentést készítettek a vállalatnál az idén nyáron folytatott szakmai-felügye­leti ellenőrzés alapján. A kecskeméti megbeszélésen a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéket képviselő szakértők — a jelentéssel egybehangzóan — nagyre értékelték a TÜZÉP kezdeményezőkészségét, átgondolt gaz­dálkodását, a lakosság céljait szolgáló üzletpolitikáját. Ugyanakkor hangsúlyosan esett szó a tüzelő- és építőanyag-kereskedelemben ta­pasztalható hiányosságokról és soron lévő feladatokról is. A kérdé­sekre Szép Károly igazgató és a vállalat vezető munkatársai vála­szoltak. Az értékelő munkában részt vett Szakolczai Pál, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának titkára és Tóth András, a KPVDSZ megyei titkára. ■ A gyermekek békét akarnak Harmincmillió gyermek I fejezte ki békevágyát szer­te a világon, annak az alá- I írásgyűjtési kampánynak a keretében, amelyet a CI- MEA, a DÍVSZ szakosított gyermekszervezete ez év februárjában tartott elnök­ségi ülése kezdeményezett Í az amerikai nukleáris ra­kéták telepítése ellen. I I Az aláírásokat az euró­pai bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedések­I kel és a leszereléssel fog- [ lalkozó stockholmi konfe- I rencia résztvevőinek adták KULTURÁLIS KÜLDÖTTSÉG AZ NDK-BÓL Szakmai találkozó, hangverseny Kecskeméten • A német vendégek megismerkedtek a megyeszékhely ne­vezetességeivel. Elsőként a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetet tekintették meg, amely a szakmai tanácskozás színhelye is. (Tóth Sándor felvétele) TANÁCSÜLÉS FÉLEGYHÁZÁN A szakmunkás- képzés • •• ff» f rri jövőjéről tárgyaltak Ülést tartott tegnap Kiskun­félegyháza város Tanácsa. A na­pirenden szereplő témák közül elsőként a szakmunkásképzés helyzetét vitatta meg a testület. A tanácstagok a művelődési osz­tály beszámolója mellé kézhez kapták a városi Népi Ellenőrzési Bizottság tájékoztatóját is a kö­zelmúltban -végzett vizsgálat ta­pasztalatairól. Az előterjesztést követő élénk vita is bizonyította, hogy a téma több okból is időszerű. Az idén százéves a városban a szakmun­kásképzés, s ez jó alkalom a visz- szatekintésre, az elért eredmé­nyek összegzésére. A középfokú iskolákhoz közelítő demográfiai hullám, és a szakmunkás-után-. pótlással szemben támasztott tár­sadalmi igény pedig szükségessé teszi az előrelátó tervezést. Hogyan jellemezhető a jelen­legi helyzet? Milyen feltételek között tanul ezerhatszáz leendő szakmunkás a város három intéz­ményében? Az oktatás színvona­la a NEB vizsgálatának meg­állapítása szerint megfelelő, a személyi feltételek általában ki- elégítőek. A tanári pálya elnőie­(Folytatás a 2. oldalon.) A KSH BÁCS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI Három negyedév gazdasági-társadalmi fejlődése Beruházások Bács-Kiskun megyében 1984. első kilenc hónapjában 3 milliárd 635 millió forintot fordítottak a szocialista szervek beruházá­sokra, folyó áron 3,8 százalékkal kevesebbet az egy évvel koráb­binál. 1 A százmillió forintot megha­ladó, egyedi értékű, folyamatban lévő 26 beruházásra 1984. III. negyedév végéig 7,1 milliárd fo­rintot költöttek, ebből 931 milliót — a tárgyévi költségelőirány­Ipar A megye szocialista iparában a termelés (terméksorok alap­ján) — az első félévi mérsékelt ütemű emelkedés után — három­negyedéves szinten 2,1 százalék­kal haladta meg az előző év azo­nos időszakáét. Legerőteljeseb­ben — különösen a harmadik negyedévben — a szövetkezeti ipar bővítette a termelését. A minisztériumi iparé meghaladta, a tanácsié pedig — a harmadik negyedévi ' csökkenés ellenére zat 72 százalékát — ebben az év­ben. A megfigyelt, 100 millió fo­rintnál nagyobb értékű beru­házások közül az év első kilenc hónapjában öt befejeződött, az év végéig további nyolcnak a befejezése várható. Az öt beru­házásra összesen 2,2 milliárd fo­rintot fordítottak, kivitelezésük átlagosan 42 hónapot vett igény­be, a tervezettnél 7 és fél hónap­pal többet. — elérte az 1983. első k'lenc ha­vit. Az év eddig eltelt időszaká­ban a könnyűipar termelésbővü­lése a legjelentősebb, az élelmi­szeripar és a nehézipar terme­lésnövekedése csak egy százalék körüli. A kőolajtermelés mennyisége megközelítette a 203 ezer tonnát, a földgázé pedig meghaladta a 704 millió köbmétert, az előbbi 7 százalalékkal kevesebb, az utóbbi egyötöddel több volt az előző év ugyanezen időszakáé­nál. A sodronyfonat- és fürdőkád- gyártás nőtt. A mágneses hang­rögzítő mennyisége csökkent ugyan á tavalyi év hasonló idő­szakához képest, azonban ezen belül a magnetofoné számotte­vően, 37 százalékkal növekedett. A fontosabb könnyűipari cik­kek közül jelentősen, több, mint kétharmaddal bővült a kész gyap­jú és gyapjútípusú 'lakástextília, 18 százalékkal a kartondoboz ter­melése, míg a kártolt ruházati szöveté több mint egyötöddel csökkent az egy évvel korábbi­hoz képest. A lábbeli gyártása némileg meghaladta, a- kötött- hurkolt kelméé pedig megközelí­tette az 1983-as első kilenc havi termelést. A megye szocialista ipara több mint 62 ezer 400 főt foglalkozta­tott, csaknem ugyanannyit, mini egy évvel korábban. A f’zikai dolgozók aránya az összes fog­lalkoztatotton belül 82,1 száza­lékot tett ki. Az átlagbérek és átlagkeresetek mintegy 7 száza­lékkal növekedtek. Az ipar értékesítése az év első kilenc hónapjában — összeha­(Folytatás a 3. oldalon.) KISKUNSÁGI GYORSMÉRLEG Feladatok a vagyon- és a munkavédelemben • Sűrített citromlevet töltenek a műanyag palackba a bócsai Pe­tőfi Tsz üzemében. Ezzel egészí­tik ki a növénytermelés kisebb nyereségét. A kiskunsági szövetkezeteket 1984 sem kényez­tette el. Az 1981 óta tartó sorozatos aszály olyan •mértékben sújtotta a növénytermelést, hogy a szep­temberi gyorsmérleg szerint az együttes nyereségük 61 millióval lesz kevesebb a tervezettnél, s 30 mil­lióval alacsonyabb az előző esztendeinél. Jellemző, hogy a homokhátsági közös gazdaságok 'kalászos gabonatermése hektáronként 600 kilogrammal, sze­mes kukoricatermése pedig 2 tonnával alacsonyabb a megyei átlagnál. Ebből következik, hogy a jó szín­vonalú állattenyésztés takarmányfedezetét a szoká­sosnál nagyobb költséggel, jórészt más országrészek­ből történt vásárlással sikerült csak előteremteni. Egyebek között ezért is okoz olyan nagy gondot számos állattartó szövetkezetnek az, hogy a felvá­sárló szervek az előzetesen tervezett időben több száz szarvasmarhát, vágásra 'kész jószágot nem tudtak elszállítani. A túltartásuk tovább csökkenti az amúgy sem bőséges takarmánykészletet. Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkozott szerdán Kecs­keméten a Kiskunsági' Mezőgazdasági1 Szövetkeze­tek Területi Szövetségének elnöksége. Juhászné Ladányi Ilona TESZÖV osztályvezető-helyettes, to­vábbá dr. Murányi János irodavezető, Kővágó István osztályvezető-helyettes tájékoztatója, és a felszóla­lások alapján a kiskunsági szövetkezetek gazdálko­dásának várható eredményeit, az 1985-ben életbe­lépő gazdasági szabályozás főbb elemeit, a közös gazdaságok vagyonvédelmét, s a munkavédelem üzemi feladatait tárgyalták meg. A vitában elhang­zottakat dr. Kása Antal, a területi szövetség elnöke foglalta össze. A kiskunsági szövetkezetek vagyonvédelmét ne­hezíti a Homokhátság sajátságos településrendsze­re, a közös gazdaságok sokrétű és szerteágazó tevé­kenysége. Szőlő-, gyümölcsérés idején országúti tol­vajok tizedelik a nagyüzemi ültetvények termését. A mezőőrök jónéhányat lefüleltek közülük, de a tettesek felelősségre vonása lassú folyamat. Az is csorbítja a közös gazdaságok jó hírét, hogy egyes vállalatok, melyekkel a szövetkezetek üzleti kapcso­latban vannak, hónapokig nem egyenlítik ki sok­milliós tartozásaikat, miattuk a téeszek, szakszö­vetkezetek sem képesek idejében eleget tenni a 'kö­telezettségeiknek. A kereskedelmi ellenőrzések ta­pasztalatai sem adnak okot a derűlátásra. Néhány árudában visszaélést fedeztek fel. Célszerű lesz a szövetkezetek kereskedelmi tevékenységét, hálózat- fejlesztésének módját, lehetőségeit a közeljövőben széleskörűen megvizsgálni, és a kibontakozás útját egyengetni. K. A. Ezekben a napokban fi­gyelmünk a szokottnál job­ban a Német Demokratikus Köztársaság felé fordul. Most zajlanak a fővárosban az NDK kulturális napjai, szá­mos eseményre várják az ér­deklődőket. Tegnap Kecske­métre, Kodály szülővárosá­ba, a zene vidéki fellegvá­rába is ellátogattak az NDK kulturális életének képvise­lői a baráti ország kulturá­lis minisztériumának illeté­kese, valamint a berlini, a drezdai, a lipcsei és weimari zeneművészeti főiskola rek­torai, rektorhelyettesei. A vendégeket a magyar zenei élet jeles személyiségei, irá­nyítói is elkísérték. A küldöttség tagjai megte­kintették a városi tanács dísztermét, a Magyar Naiv Művéázek Múzeumát. Teg­nap délelőtt fogadta őket Terhe Dezső, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizott­ságának titkára. Tájékozta­tást adott a megye gazdasági életéről, beszélt a tanyavi­lágról, s beszámolt a fejlődő kulturális életről is. Délután szakmai tanácskozásra gyűl­tek össze a vendégek a Ko­dály Zoltán Zenepedagógiai Intézetbén, majd este az NDK művészei: Waltraut Wächter (hegedű), Sebastian Weigle (kürt), Reinhart Gröschel (ének) és Armad Weiland (zongora) hangversenyt adtak a Kodály-iskola dísztermé­ben. Ma délelőtt folytatódik, majd befejeződik a kétnapos tanácskozás. Délután a szak­mai konzultáció elnöke, dr. Űjfalussy József, a Zene- akadémia rektora összegzi a tapasztalatokat, értékeli az elhangzottakat. B. T. ÖSSZESÍTÉS KUTATÓKRÓL ÉS KUTATÓHELYEKRŐL Az élelmiszer-gazdaság kínálja a legtöbb témát Egy esztendeje, hogy létrejött a Bács-Kiskun megyed Tanács Tudományos Koordinációs Szak- bizottsága. Tegnap a Zöldségter­mesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalatnál i megtartott ülésen dr. Balázs Sándor, az MTA leve­lező tagja, a bizottság elnöke üd­vözlő és bevezető szavai után az eddig egyedüli, kiemelkedő je­lentőségű összefoglaló kimuta­tásról mondták el véleményü­ket a jelenlévők. Ugyanis a megyei számítóköz­pontban elkészítették azt az ösz- szesítést, amelyben egyebek kö­zött féltüntetik hány kutató, mi­lyen témában, hol tevékenykedik a megyében, melyik vállalatnál, milyen eszközök állnak rendel­kezésre a kutatómunkához stb. Pontosan feltérképezték azt, hol tart, és milyen irányú a me­gyében az alap- és alkalmazott kutatás. Kiderült, hogy az országban dolgozó kutatók, fejlesztők 3,3 százaléka él Bács-Kiskun megyé­ben. Budapest után Csongrád- ban a legnagyobb a szellemi tő­ke koncentrációja, majd Baranya, Gwőr-Sopron és Hajdú-Bihar megye következik. Bács-Kiskun- ban húsz kutatóhelyen fejtik ki munkájukat egy-egy terület leg­kiválóbb művelői. A helyi sajá­tosságokból adódóan az agrár-, valamint a gép- és az élelmiszer- ipari témák állnak I kutatások homlokterében. Eredményeikkel eddig is elősegítették a gazdasá­gi feladatok megoldását, és emel­lett a művelt tudományterületek belső fejlődése szempontjából is számottevő a munkájuk. A szak- bizottság az eredmények megis­mertetését segíti, valamint hoz­zájárul a munka koordinálásá­hoz. Leitner László, a Számítástech­nikai és Ügyvitelszervező Vál­lalat igazgatója, az említett ki­advány munkacsoportjának ve- ■ zetője vázolta az összefoglaló ’ anyag előnyeit és fogyatékossá­gait is, valamint ajánlásokat tett a szakbizottságnak • egyebek kö­zött annak érdekében, hogy mű­ködjön közre a megye területén a felsőoktatási hálózatbővítés­ben. Dr. Lusztig Gábor, a megyei kórház osztályvezető főorvosa, dr. Harsányt Ernő, az MSZMP me­gyei Oktatási Igazgatóságának helyettes vezetője, dr. Kulcsár Béla, a GAMF főigazgató-helyet­tese, dr. Valter Ferenc, az Erdé­szeti Tudományos Intézet Duna—j Tisza közi Kísérleti Állomásának vezetője, valamint Kovács Ist­ván, a megyei pártbizottság mun­katársa mondta el véleményét a nagy jelentőségű felmérőanyag­ról. Valamennyien hangsúlyoz­ták szükségességét, fontosságát, használhatóságát, amelyet az ösz- szesítés állandó karbantartásával, valamint kiegészítésével is meg kell őrizni. A bizottság meghallgatta, és elfogadta dr. Király Mihály tit­kár tájékoztatóját és a jövő évi munkaterv főbb napirendi pont­jaira tett javaslatait. Állást fog­laltak abban is, hogy javaslatot tesznek az illetékes szervezetek­nek, egyebeik között az intenzív idegenmyelv-tanulás elősegítésé­re és támogatására. Cs. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents