Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-03 / 259. szám

1984. november 3. • PETŐFI NÉPE • 3 A FELSZABADULÁS ÉVFORDULÓJÁN TESTVÉRMEGYÉNK ÉLETÉBŐL Dunavecse A Duna partján, Budapest és Kalocsa között jó félúton taláiliható ez a település, amely jórészt an­nak köszönheti hírnevét, hogy nagy költőnk, Pető­fi Sándor itt élt egy ideig. Ugyanis Vecsén laktak a szülei. Ezért napjainkban éppen úgy, mint Szabad- szálláson, Kiskőrösön, Kecskeméten és Szalkszent- mártonban, ápolják kultuszát, féltve őrzik az emlé­két. Csaknem száz esztendeig járási székhely volt; közigazgatási rangja is növelte hírnevét. Ma négyezerhatszáz ember él a településen. Nem egészen hértezer hektáron terül el a 'határa, ahol a Béke Termelőszövetkezet munkálkodik. A hagyo­mányos paraszti gazdálkodást folytatják: termesz­tenek egyebek mellett .búzát, kukoricát, az itteni, úgynevezett Duna menti öntéstalajon. A szövetke­zés erősségét az is bizonyítja, hogy a helybeli áfész minden tekintetben képes ellátni a lakosságot jó árucikkeikkel. Kielégítőnek mondható a bolthálózat, zavartalan a felvásárlás. Az iparosodás egyre szembetűnőbben reprezen­tálja a fejlődésit. A Fémipari Vállalat helyi üzem­• Szovjet tiszt a mai Vörös Hadsereg útján, 1945-ben. egysége, a Gép- és Felvonószerelő Vállalat helyi te­lepe, a Rézmű- és Autófémipari Szövetkezet és a Víz­gazdálkodási Társulás jó megélhetést tud nyújta­ni a dolgozóknak. Törekvéseik nagyszerű eredmé­nye többek között az is, hogy a konfekcióüzemben kétszáznál több nőt tudnak foglalkoztatni. Sokak­nak ad munkát a Zöldért helyi burgonyafelvásár­ló és -tárolórészlege is. Az utóbbi esztendőkben egyre hatásosabban tö­rődnek a kulturális élet gazdagításával is. Példát mutatnak a Pefőfi-kultusz ápolásában, megújítot­ták a művelődési házat. Ebben valamennyi terme­lőüzem segítette a község vezetését. És segíti to­vábbra is. Az óvoda- és iskolaügy .tekintetében szá­mottevő eredményeket értek él. Ugyanez vonatko­zik a bölcsődei ellátásra is. És örömükre szolgál a tornacsarnok is. Amikor a vezetőkkel beszélgettünk, elmondták, hogy a sok-sok öröm mellett gondjuk is akad, ám ezt úgy veszik, mint a fejlődés velejáróját. Azt pél­dául, hogy kevés az anyagi eszköz a vízhálózat fej­lesztésére. S hogy hiányzik még a gáz, és szenny­vízcsatorna kellene. Ennek ellenére egyikőjük így fogalmazott: „Gondjaink ellenére is bizakodóan né­zünk a jövőbe. Annál is inkább, mivel lakosságunk Lelkesen végez sok társadalmi munkát, ha a közös érdek úgy követeli”. • Vecse központja a Petőfi-szoborral. V. M. VENDÉGEINK VOLTAK: Peter S. Alge és dr. Szirmai Jenő Három napot tartózkodtak Bács-Kiskunban az OTP— Penta Tours osztrák—magyar utazási iroda igazgatótanácsá­nak tagjai. Vendégségben, s egyúttal dolgozni is, hiszen ta­nácskozásuk és megyejárásuk azt a célt is szolgálta, hogy a személyes tapasztalás után a jövőben még több külföldi vendéget hozzanak a Duna—Tisza közére, megismertetni velük az itt található értékeket. Az eddigi tapasztalatokról és az újabb lehetőségekről kérdeztük a bécsi Penta cég el­nökét, Peter S. Algét, és az OTP vezérigazgatóját, dr. Szir­mai Jenőt. — Hogyan értékelik az együtt­működés óta eltelt időszakot? Peter S. Alge: — Konkrét ter­vünk az volt, hogy üzleti tevé­kenységünket kiszélesítve. egy magyar utazási irodán keresztül olyan turistautakat ajánljunk a magyaroknak, amilyenek nem voltak ezen a piacon. Kezdetben nem tudtuk, milyen lesz ez a házassági s1 nagyon nehéz volt alkalmazkodni egymáshoz. De a lámpaláz gyorsan elmúlt, végül is egészen csodálatos egy ilyen kooperáció belső légköre. Az el­múlt tíz hónap ezt egyértelműen bizonyította. Dr. Szirmai Jenő: —5 Jó há­zasság volt. több okból is. Ked­vező mindkét fél, s az ország devizabevétele szempontjából, to­vábbá jól járt a magyar utazó­közönség is, mert vonzó felté­telekkel tudtunk számukra uta­zásokat kínálni. Mindezt szá­mokkal alátámasztva: 15—20 ez­ren jöttek Magyarországra, s mintegy ötezer magyar turista utazott szervezésünkben külföld­re. A közös vállalat megalapítá­sa egyúttal élénkítette idehaza a versenyszellemet az utazási iro­dák, között, szélesítette a lehető­ségeket azzal, hogy új helye­ket is feltárt az idegenforgalom számára. — Ilyen új lehetőség után ku­tattak Bács-Kiskunban is, vagy a meglevőket akarják bővíteni a különleges igények szerint? Mert például a legismertebb Bugáénál is kínálkozik önálló program­ként a vadászat, a növényvilág bemutatása, ami mind egyedi érdekességet is jelent. P. S. A.: — Nem véletlenül jöttünk ilyen sokan. Szakembe­reket hoztam magammal, mert lehetőséget kaptunk, hogy ala­posabban megismerjük Bács' Kiskun megyét. Ha nálunk lesz majd az igazgatótanács ülése, mi is Ausztria kevésbé ismert tá­jait fogjuk bemutatni az OTP— Penta Tours munkatársainak. Bács-Kiskunban találtunk új le­hetőségeket. de hogy melyeket, azt tekintsük szakmai titoknak. Mindenesetre az a tervünk, hogy a jövőben évente 3—4 ezerről több turistát hozzunk a megyébe. Sz. J.: Budapest és a Ba­laton mellett az országnak to­vábbi felfedezésre érdemes tájai vannak, s ki is kell használnunk azok idegenforgalmi vonzását. Ezért jöttünk ide Bács-Kislkun megyébe is, s Kecskeméten, Bu- gacon. Hajóson körülnézve meg­állapíthattuk, hogy nem is hiába. — Hogyan képzelik az együtt­működés továbbfejlesztését? P. S. Á.: — A Penta Tours Közép-Európára specializálódott utazási Iroda. Mi a müncheni, londoni, amerikai, s a későbbiek­ben még két földrészen megnyíló irodáinkon keresztül még több embert; akarunk ide utaztatni. Például úgy. hogy meghatáro­zott időpontban körutakat terve­zünk Magyarországra, 'Ausztriá­ba, 9 ezekre irodáinknál bárki jelentkezhet. Űj és új ajánlatok­kal akarunk megjelenni,- a az OTP országos hálózata ehhez ki­váló lehetőség. Hiszen az IBUSZ mintegy száz irodával dolgozik, takarékpénztári fiók pedig szin­te minden településen van. Eze­ken keresztül megfelelő informá- ciókhoa jutunk. Ugyanakkor a mi gyakorlott gárdánk — amely .évente 150 ezer embert szolgál ki — a magyar turistáknak is ren­delkezésére áll. Sz. J.: — Az alakuláskor olyan partnert kerestünk. amelyik szakmailag elismert a nemzetkö­zi piacon. Kezdetben — az adott­ságoknak megfelelten — a nyu­gati ki-, és a magyarországi be­utazásokkal foglalkoztunk, de a későbbiekben telj« utazási kí­nálatot adunk a turistáknak, mi­vel rendelkezünk mindazon jo­gokkal és kötélezettségekkéí is, mint bármely másik magyar uta­zási iroda. De a takarékpénztá­raiknak még meg kell tamulhiok ezt a szakmát, m.ert arra törek­szünk. hogy ezt is színvonalasan végezzük. Váczi Tamás Bepillantás a Gyulafehérvár municípiumi néptanács tervosztályának tevékenységébe • Látkép Gyulafehérvár új lakónegyedéről. A municípiumi néptanácsok ap­parátusát bemutató sorozatunkat talán a tervosztállyal illett volna kezdenünk, amely informáltságá­val, a szervezési és működési szabályzatban foglalt feladatai­nak sokaságával és „súlyával” méltán nevezhető a végrehajtó bizottság, a vezetők „jobbkezé­nek”. Csak az egyszerűség ked­véért neveztük tervosztálynak, hiszen a jelenlegi szervezési ke­retben pontos neve: tervezési, javadalmazási, személyzeti és ta­nulmányi bivatal. Gyulafehérvár municípiumi néptanácsánál né­gyen dolgoznak a hivatalban, két közgazdász és két középkáder, természetesen jelentős szakmai* gyakorlattal. A bivatal vezetője, Vintan Iosif közgazdász készsé­gesen vállalkozott a tervosztály legfontosabb feladatainak bemu­tatására. — Kezdjük talán a legfonto­sabbal, az egységes gazdasági- társadalmi fejlesztési terv kidol­gozásával. Az év melyik szaká­ban kezdenek hozzá az „alapo­záshoz”? — Gyakorlatunkban, a követ­kező évi terv (egyelőre termé­szetesen csak tervezet) kidolgo­zása a folyó év közepén, tehát nyáron elkezdődik, a vállalati tervjavaslatok bekérésével és be­érkezésével. Ezeket minden gaz­dasági egység benyújtja hozzánk, alárendeltségétől függetlenül, mert a municípiumi néptanács pár éve TERÜLETI PROFILÚ GAZDASÁGI TERVET FOGAD EL, vagyis a vállalatok mind­egyikének fontosabb tervmutatói benne foglaltatnak a municípiu­mi néptanács határozatában. — Mi történik a terv összeál­lítása és elfogadása közötti idő­ben, az állampolgárok értesül­nek-e a fejlődés irányáról, véle­ményüket höl fejthetik ki erről? — Mielőtt a határozattervezet a néptanácsi ülésszak elé kerül­ne, -arról gyakorlatilag., minden állampolgár véleményt mondhat a választókerületenként (45 ke­rületünk van, tehát ugyanennyi képviselőnk) megtartott honpol- gári gyűléseken. Ugyanígy járunk el a lakosság pénzügyi hozzájá­rulásából építendő objektumok kijelölésénél is. — Maradjunk még mindig a tervnél. Vizsgáljuk meg azt, ho­gyan tudják — nemcsak a nép­tanácsnak alárendelt vállalatok­nál — a terv teljesítését nyomon követni. — A kérdésre a felelet nem egyszerű, nehéz lesz rá röviden válaszolnom. A köztársasági alá­rendeltségű vállalatok tervének teljesítését — többek között — a statisztikai hivatal követi nyo­mon. Tőlük összefoglaló jelenté­seket kapunk, melyeknek alapján a végrehajtó bizottság tisztség­viselői meghozhatják és meg is hozzák a szükséges intézkedése­ket. De nekünk is kötelességünk járni a vállalatokat, és a kapcso­latot tartani a vállalati -illetéke­sekkel. A tervosztályért felelős, néptanácsi alelnök időnként ösz- szehívja a szakembereket, és a munkaüléseken a tervteljesítés számtalan vetületét érintő kérdé­sek mindegyikét megbeszéljük. Persze a néptanácsi alárendeltsé­gű vállalatoknál szerepünk még nagyobb. Itt mi vagyunk AZ ÖSSZEKÖTŐ KAPOCS a végre­hajtó bizottság és a vállalatok között. Minden, a tervre vonat­kozó információ a mi közvetíté­sünkkel jut el a vb-hez, a ve­zetőkhöz. — BevaUjuk, sokat gondolkoz­tunk azon, hogy a tervosztály milyen munkát is végez valójá­ban, irodait vagy inkább terep­munkát. önnel beszélgetve, bár az adatbank kifejezést nem hasz­nálta, mégis mintha ez az adat­gyűjtés, -tárolás lenne a fő fel­adatuk. — Valóban ez a helyzet, pedig nem is említettem még a 71/1978. számú törvényerejű rendelet alap­ján indított, a területi-közigaz­gatási egységek közötti munka­verseny eredményeinek nyomon követését. Ezt havonta kéri tő­lünk a méfeye, ezt is el kell ké­szíteni, el kell küldeni. Ebben 14 tervmutató, pontosabban ver­senymutató szerepel. De a hiva­tal mezőgazdasági kampányok idején is gyűjt adatokat a veze­tőségnek, ehhez is itt kell lennie valakinek a telefon mellett, majd pedig az adatokat összesíteni kell. Ugyanígy az önellátási program végrehajtásáról is nyilvántartást kell vezetni, tehát aiTÓl, hogy a gazdaságok az önellátási és a központi alap javára, mondjuk havonta, mennyi terméket adtak le. Nem kell.ezért mindenkihez elmenni, elég, ha a termelési, fel- vásárlási és áruforgalmazási szö­vetkezetei, a tejbegyűjtő közpon­tot és a húsipari vállalat illeté­keseit megkérdezzük. Azután itt van a javadalmazási pénzalapok terve. Ennek teljesítését is fi­gyelemmel kell kísérni. Egy pél­dán keresztül jobban érthető. A municípiumhoz saját községgaz­dálkodási tevékenység (ágazat) is tartozik, összesen 81 emberrel, utászokkal, gépkezelőkkel, irodai személyzettel. Meghatároztuk, hogy ebből hányán dolgoznak a termelésben és hányán végeznek adminisztratív munkát. Tilos et­től a felosztástól eltérni vagy a javadalmazási keretet bármilyen indokkal átlépni. Tehát ellenőriz­ni kell őket és a többi helyi vál­lalatot Ebben segít a személyzetis szakfelügyelő, aki egy idő óta a mi hivatalunkhoz tartozik. Ezt különben a hivatal mai elneve­zése is elárulja. [... ] — Beszélgetésünk végéhez kö­zeledve, úgy tűnik, hogy a terv­hivatalt az állampolgárok nem­igen látogatják, vagy legalábbis sokkal kevesebben, mint mond­juk a községgazdálkodási vagy a szervezési hivatalt (részleget). — Ez így van, bár hozzánk is be-betémek állampolgárok a ha­zafias munkák menetéről, az em­lített pénzbeli hozzájárulás fel- használásáról érdeklődni. Én ide sorolnám a tervhivatal és az in­tézmények, vállalatok szakembe­reinek kapcsolatát, nem beszélve a terepmunkák során létrejött, számunkra mindenképpen tanul­ságos néptanácsi dolgozó—állam­polgár találkozókról. De ha már erről kérdezett, már csak azért sem kísért az élettől, a konkrét munkától való elszakadás veszé­lye, mert magam is municípiumi néptanácsi képviselő vagyok az 1-es számú választókerületben, és lehetőségem van mindent meg­beszélni a választókkal, a körzet­ben lakó állampolgárokkal. (A cikket a romániai Előré-ből, a Szocialista Demokrácia és Egy­ség Frontja Országos Tanácsának napilapjából vettük át.) Deák Levente • A történelmi várnegyed Álba megye székhelyén. RÁDIÓJEGYZET Cseppből a tengert... Maszekolás, normatív szabályozás, anyag­hiány, árak... — Valójában olyan dolgok ezek, amelyek bizonyos tekintetben mindun­talan indulatokat gerjesztenek bennünk. Méginkább, ami mögöttük sunyit: a korrup­ció, a csúszópénz, az érdemtelenül, ügyeske­déssel szerzett jövedelmek, a nehézkes vál­lalati vezetés és így tovább. Az indulat azon­ban robbanásveszélyes, különösen azok szá­mára — márpedig nem mindenki közgaz­dász! — akik csak tapasztalják, a saját bő­rükön érzik, de nem látják át ezeket az el­lentmondásokat, problémákat, sem a belőlük kivezető utat... így saját szemszögükből, legtöbbször szélsőségekbe csúszó értékítélet­tel megmagyarázzák önmaguknak. Hacsak... Hacsak nem segít tisztábban látni valaki, aki ért hozzá, aki tudományos alapossággal is­meri ezeket a területeket. Ahogyan Antal László közgazdász a Cseppből a tengert című, szerdai .rádióműsor vendége, aki Mihancsik Zsófia szerkesztő-riporter mikrofonja előtt igen érdekes kérdéseket feszegetett: — Min háborodjunk fel jobban? Azon, hogy például a maszek zöldségkereskedők egy kvalifikált munkás jövedelmének sokszorosát keresik, vagy pedig azon, hogy az állami zö 1 dségkereskedőimünk olyan pazarló mó­don működik, hogy aki racionálisabban pró­bál kereskedni, könnyen milliomos lehet? Vagyis a probléma gyökere lehet az ügyes­kedés, ám ehhez .talaj is kell... Az úgynevezett második gazdaság körüli nézetekéi, illetve az első gazdasággal való vi­szonyát konkrét példákkal szemléltette a közgazdász. Érdekes volt például az a meglá­tása, hogy mikor a második gazdaságba so­rolt tevékenységeket legalizálták, részlegesen szabályozták, azonnal felvetődött a korrupció kérdése, amit sokan hangoztatnak ma is. Hol­ott például a maszekolás korábban is ugyanígy létezett, csak törvényen kívül, hall­gatólagosan. Akkor miért nem foglalkoztatta ennyire a közvéleményt? Egy másik érdekes probléma: Amíg a fő­nökökön múlik, hogy kit javadalmazzanak, ki kapjon mellékjövedelmi lehetőséget, ad­dig kemény fegyelmező eszköz is ez a veze­tők kezében. A gazdasági munkaközösségek létrejötte viszont, bizonyos mértékben felbo­rította a vállalatoknál a hierarchiát e tekin­tetben, hiszen az érdekviszonyok módosul­tak. A megoldás? Egyfajta morál, amit a gazdasági érdekeknek kell kialakítaniuk. Ha például a kereskedelem erősebben li'beralizár lódi'k, rugalmasabbá válik, maga teremti meg azokat a korlátokat, amelyek határt szabnak a fegyelmezetlenségnek, leromlásnak. A második gazdaság új folyamat, ami elő­rehaladást jelent, de rengeteg konfliktussal is jár. S ez valahol mélyen már nem is csak közgazdasági kérdés. Hanem a hité! Egy olyan rendben, rendszerben való hité, amely úgy teremti meg á dolgok' szervezettségét, tervszerűségét, hogy közben nem korlátozza minimálisra az emberek szabadságjogát. S ha ez a hit, mint közérzet általánossá válik, könnyebb lesz felszámolni az ellenjtmondáso- kat is. amik a második gazdaság körüli konf­liktusokat előidézik. Mindennek azonban, egy másfajta gondolkodással is párosulnia kell — az emberek megértésével, felelősségérze­tével 1— amelynek kialakításában nagy szere­pük van (lehet!) a vállalati kollektíváknak. A második gazdaság és a maszekság vilá­ga összetett társadalmi, és gazdasági viszony­rendszerre éi>ül ma' már. S mindenekelőtt éz utóbbin 'kell változtatni, illetve a nézeteken, megítéléseken, hogy értelmes összhang kiala­kulhasson. Koloh Elek MEZŐGAZDASÁGIGÉPEK A SZOVJETUNIÓBÓL Nagyobb teljesítmény, jobb alkatrészellátás Az idei nyáron egy angliai vi­lágkiállításon bemutatták a szov­jet Belorusz gépcsaládot: a trak­torok között akadt 18 és 121 ki- lowattos teljesítményű egyaránt. Ezt a változatosságot — a pro­totípusokat — sajnos, hiába ke­resték a Bács-Kiskun megyei szakemberek csütörtökön délelőtt Baján, ahol — a bajai és a Hosz- szűhegyi Mezőgazdasági Kombi­nát közreműködésével — a Szov­jetunió Magyarországi Kereske­delmi Képviselete rendezett be­mutatót, a mezőgazdasági gépei­ket népszerűsítő kiadványokból. A közvetlen, személyes jellegű ■kapcsolatok elmélyítését is szol­gáló rendezvényt tanácskozással kötötték egybe, ahol a jelenlévő szovjet szakemberek elmondták: az elmúlt években főként a mun­kagépek fejlesztése került előtér­be. Ezeknek az erőfeszítéseknek egyik gyümölcse az SZK típust fölváltó Don kombájnok. A na­gyobb áteresztő képességű és bi­zonyos kényelmi eszközökkel — például légkondicionáló berende­zésekkel — is fölszerelt betakarí­tógépeket hamarosan Magyaror­szágon is forgalomba hozzák. Ez a 'hír a kérdések özönét in­dította el, amelyeknek lényege az volt: a gyártó cégek vajon gondoskodnak-e majd megfelelő mennyiségű és gyors alkatrész­ellátásról? A kiállítók válaszul elmondták, hogy ezzel kapcsola­tosan számos új intézkedésre ké­szülnek: a Szovjetunióban pél­dául központi szervizeket állíta­nak föl, nagy alkatrészraktárak-* .kai kiegészítve. Elképzelhető, hogy Magyarországon is építendő majd hasonlókat. — kj —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents