Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-25 / 277. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Korom Mihály hazaérkezett Korom Mihály, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, az SZKP Központi Bizottságának meghívására november 19—24. között látogatást tett a Szovjet­unióban. Megbeszélést folytatott Grigorij Romanovval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­jával, a KB titkárával, valamint Viktor Csebrikovval. a Politikai Bizottság póttagjával, a Szovjet­unió Állambiztonsági Bizottsága elnökével. Találkozott az SZKP KB, a szovjet honvédelmi, bel­ügyi éí igazságügyi minisztérium, a Szovjetunió Legfőbb Ügyészsé­ge és Legfelsőbb Bírósága több vezetőjével. A szívélyes elvtársi légkörben lezajlott megbeszéléseken tájé­koztatták egymást az MSZMP XII. és az SZKP XXVI. kong­resszusa határozatainak végre­hajtásáról, a két ország időszerű tennivalóiról az 'állami élet fej­lesztésében. a párt és tanácsi AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA szervek tevékenységének tökéle­tCSÍtésébdl. XXXIX. évi. 277. szám Ára: 1,40 Ft 1984. november 25. vasárnap KoromMihalytegnaphazaer­’ kezett Budapestre. Az Európai Kulturális Fórumot előkészítő szakértők zetben, ahol tájékoztatót hall. •w-k f w ír * | a gattak meg a külföldi szakem­KCl Í4. lCl/IlfinOU berek az intézet munkájáról. Utlvi3Bl\lolAllll Uílll (Méhesi Éva felvétele) Délelőtt a nemzetközi szakértői tanácskozás résztvevői Kecske­mét több kulturális intézményé­be is ellátogattak. Megtekintet­ték a Kodály-intézetet, a hama­rosan megnyíló Magyar Népi Iparművészeti Múzeumiot, vala­mint a Szórakaténusz Játékmű­helyt és Múzeumot, s a Magyar Naiv Művészek Múzeumát, majd egy koncerten vettek részt a Kadály-iskolában. A városnézés­re elkísérte a vendégeket dr. Ge­rt István, a megyei tanács elnök- helyettese is. A programot lajosmizsei lovas bemutató és folklórműsor zárta, s ezt követően az Európai Kul­turális Fórumot előkészítő külföl­di szakemberek visszautaztak a fővárosba. K. E. Harminchárom eu­rópai ország, valamint az USA és Kanada kép­viselőinek . részvételé­vel, szerdán, Buda­pesten, megkezdődött az Európai Kulturá­lis Fórumot előkészí­tő szakértői tanács­kozás. A következő esz­tendő őszén hazánk­ban megrendezendő, nagyszabású nemzet­közi kulturális fórum célja, jelentősége is­mert: napjaink bo­nyolult világpolitikai helyzetében a külön­böző társadalmi be­rendezkedésű országok közötti kapcsolatok so- katígérő formája a kulturális együttműködés, a szellemi ér­tékek cseréje, egymás művészetének megismerése. A har­mincöt állam részvételével lebonyolításra kerülő kulturális fórum a helsinki konferenciát követő találkozók egyike lesz, s a maga eszközeivel, sajátos lehetőségeivel, az európai biz­tonságot, együttműködést, a békés egymás mellett élést hi­vatott szolgálni. A .két hétig tartó szakértői ta­nácskozás résztvevői tegnap Bács-Kiskun megyébe látogattak, Nádor György, az Európai Kultu­rális Fórum magyar előkészítő bizottsága titkárának vezeté­sével. A kecskeméti városházán dr. Mező Mihály tanácselnök kö­szöntötte a mintegy százhúsz vendéget, majd rövid tájékozta­tót tartott a megyeszékhely gaz­dasági .és kulturális életéről. El­mondta egyebek között, hogy je­lentős fejlődés jellemzi Katona József és Kodály Zoltán szülő­városának szellemi, művészeti életét az utóbbi évtizedekben, s utalt az itt működő kutatóköz­pontok, felsőfokú oktatási in'tézr menyek munkájára is.' A vendé­gek nevében Walter Lichem nagy­követ, az. osztrák delegáció ve­zetője, a konferencia soros elnö­ke mondott — tört magyarság­gal — köszönő szavakat a szíves fogadtatásért. Mit nevezünk napjainkban ki nem használt lehetőségek­nek, adottságoknak, mit 'ér­tünk az oly sokat emlegetett tartalékok fogalmán? Kezdjük az energiával. So­kak előtt ismert, hogy 1979- ben még 10,7 millió tonna kő­olajat használt fel az ország, az utóbbi esztendőkben pedig már csak mintegy 8,5 millió tonnát, jóllehet az 1980—83 kö­zötti négy évben mintegy . 5 százalékkal nőtt az ország nem­zeti jövedelme. Ha "így folyta­tódik, közüggyé válik — és kelt is, hqpy váljék — nálunk az ésszerű, takarékos energia- gazdálkodás. Már azért is, mert a nemzetközi összehason­lítások egyértelműen kimu­tatják, hogy még most is vagy 30 százalékkal magasabb a faj­lagos energiafelhasználásunk, mint sok, nálunk fejlettebb és 'gazdagabb országé. Ugyanezt mondhatjuk az anyaggazdálkodásról is. Gé­peink 20—30 százalékkal még ma is súlyosabbak, mint a ha­sonló rendeltetésű, korszerű, nyugati berendezések. Az ilyen túlsúlyos gépeket eladni is ba­josabb, mint a könnyebbeket. Senkit sem vigasztalhat az a tudat, hogy néhány esztendeje még többet nyomtak terméke­ink, vagyis itt is tettünk mgr egyet és' mást. Minden száza­léknyi anyagmegtakaritás 10 milliárd forint kiadástól men­tesíti az országot. Sokak előtt ismert, hogy a legtöbb nyugati gyár néhány napos raktári készlettel dol­gozik, nálunk viszont — a hi­ánycikkek viszonylag magas száma, a szerződéses és szál­lítási fegyelem lazaságai meg más okok miatt — sok válla­latunk szinte hörcsög módjá­ra halmozza fel az alkatrésze­ket, félkész árut, egyebeket. Emiatt — a KSH kimutatása szerint — 1982 végen 687 mil­liárd forintot tett ki a népgaz­daság készletállománya, ösz- szehasonlításul nem árt tud­ni, hogy ugyanabban az évben 696 milliárd forint volt az or­szág nemzeti jövedelme, más szavakkal: ma már majdnem annyi ilyen-olyan anyag hever raktárainkban, mint amennyi egy évi munkánk haszna. Könnyűszerrel kiszámítható, hogy mit jelentene számunk­ra a készletcsökkentés min­den Százaléka. Ezzel csak három területet ' ragadtunk ki az anyagi tevé­kenység szférájából. Nem be­széltünk még a hulladékok és másodnyersanyagok haszno­sításáról (vannak országok, ahol alig marad hulladék, mert szinte mindent újra felhasz­nálnak), nem tértünk ki arra, hogy drága, sokszor milliós ér­tékű gépeink kevésbé vannak kihasználva az alacsony mű­szakszám miatt, mint például az NSZK hasonló rendelteté­sű berendezései. De a „leltár’’ érzékeltetéséhez elég lesz ta­lán ennyi is. Az említett leltárhoz tarto­zik még sok más, tonnában, kilóban és hasonlókban nem mérhető szellemi tevékenység is, mint például az ugyancsak évtizedek óta emelegetett munka- és üzemszervezés. So­kak véleménye szerint a szür­keállományban rejlenek a legnagyobb tartalékok. Egye­bek közt azt értjük ez alatt, hogy ha a magyar mérnö­kök és munkások érdekelteb­bek lesznek abban, hogy újít­sanak, feltaláljanak, akkor több olyan találmányt jegyez fel a világ, mint például a Rubik-kocka vagy a Caving- ton értágító gyógyszer. Aki áttekinti az előbbi lis­tát, az meggyőződhet arról, hogy jövőbeni boldogulásunk­nak az a kulcsa — a gazda­ságirányítás korszerűsítése is azt célozza —, hogy ezeket a lehetőségeket kiaknázzuk vég­re. Magyar László Bemutatkozás a Vajdaságban (3. oldal) Kikindán tegnap záródott Az Aranyhomok ízei, színei címet viselő rendezvénysorozat, amely az egy héttel ezelőtti újvidéki bemutatkozásnál nagyobb síként aratott. A kikindai Narvik szál­lóban négy napig zajlottak az események: uszó- di, solti népi együttesek, a Hírős Táncklub és a Tanyacsárda zenekarának felléptével, gasztro­nómiai kóstolókkal, esténként pedig a magyar konyha ízeivel. Itt találkoztak a jugoszláv ven­déglátókkal a kiállítók: a tizenegy állami gaz­daság igazgatója, valamint a kiskunmajsai Jó- náthán Tsz, az UN.IVER, a Kecskeméti Konzerv­gyár, a Közép-imagyarorsaági Pincegazdaság, a Gabonaforgalmi Vállalat, a KAGE, a Kalocsai Sütőipari Vállalat képviselői. Üzleti tárgyalások­• Péntek este Kikindán nagy sikerrel szere­pelt a Solti Szövetkezeti Néptáncegyüttes. (Straszer András felvétele.) ra is sor került, ennek keretében az Izsáki Ál­lami Gazdaság és a Verbászi Húskombinát szer­ződést írt alá. A bemutatkozás elsődleges célja az volt, hogy a jugoszláv idegenforgalmi szer­vezetekkel szélesebb körű kapcsolat jöjjön lét- ‘re. A két ország — különösen a határmenti — idegenforgalma kölcsönösen előnyös lehetőséget kínál a partnerüknek. A harmadik oldalon ké­pes összeállításban tudósítunk a bemutatko­zásról. A népi iparművészet új otthona <“• »wao Bács-Kiskun múltat őrző, szellemi gazdagodá­sát elősegítő törekvése ismét szép eredményt ho­zott. Új intézményt avatnak fel a napokban a megyeszékhelyen. Több esztendős közös erőfe­szítés után megnyílik a Magyar Népi Iparmű­vészeti Múzeum. Dr. Nagy László, a Népi Ipar- művészeti Tanács elnöke nemrégiben így nyi­latkozott erről: „Az új állandó kiállítás azt hi­vatott bemutatni, hogy a népi iparművészet mi­ként fejlődött önálló művészeti ággá az elmúlt négy évtizedben. Valamint azt, hogy az alkotó személyének a szerepe jelentősen megnőtt a né- 1 pi ipanművészetben”. A Népi Iparművészeti Ta- I nács munkatársai eddig tízezernél több értékes I tárgyat gyűjtöttek össze és mutatnak be a kö­zönségnek. Az egykori kecskeméti szeszgyár — a későbbi likőripari raktár — nagyszerű otthona a népi iparművészeti tárgyaknak. Az átalakí­tott boltíves termekben a hímzések, fa fa rágj - sok, szűcsök, fazekasmesterek által készített ter­mékek mellett egyebek között láthatóak ková­csoltvas alkotások, bőrdíszművek, mézeskalácso- sok, festett tojások, és hosszan lehetne sorolni tovább a múzeum kincseit. Ortutay Gyula aka­démikus munkásságát külön, teremben mutatják be. Kriskó Jánosné igazgató elmondta, hogy már­is nagyon sokan érdeklődnek a látnivalók, il­letve a múzeum nyitása iránt. (Az eseményhez kapcsolódó magazinunk mai számunk negyedik oldalán található.) L BHHÜBHEBHH HART AI RECEPT ALAPJÁN 90 tonna és egyél A TERVEZETT ÜTEMBEN SZÁZMILLIÓS BERUHÁZÁSSAL a jegeso elleni szolgálat Ha a következő napokban to­vábbra is kedvező lesz az időjá­rás a külső építkezésre, akkor a Duna—Tisza közi jégeső-elhárító szolgálatnak a kivitelezés alatt levő 12. 'állomása is elkészül. 1985-re már csak 6 állomás fel­építése marad hátra, és a jégve­szélyes idény kezdetére üzembe helyezhető a teljes rendszer. A jégeső ellen 60—70 százalé­kos védelmet nyújtó szolgálat el­kelt volna már az idén is ebben a megyében, hiszen július máso­dikén jégvihar pusztított Bács­ka jelentős részén. BorOtán 20, Sükösdön 55—60 millió volt a termény- és épületkár. A legtöbb helyen a búzát, a kukoricát, a napraforgót verte el, de tönkre­tette a dinnyét, a fűszer- és drognövényeket, néhol a szabad­ban maradt.baromfit is megtize­delte a jég. A köz javát szolgáló összefo­gással, az érdekelt szövetkezetek és állami gazdaságok teremtették elő a 100 milliós beruházási költ­ségnek több mint az egyharma- dát. 36 millió a bácskai és' Duna- melléki mezőgazdasági szövetke­zetek hozzájárulása, a többi á Mézőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által nyújtott tá­mogatás, valamint az Állami Biz­tosító részaránya. Bács-Kiskun megyében ugyan­is minden esztendőben sok száz milliós elemi csapás sújtja a me­zőgazdaságot, és ennek zöme jég­kár. Akárcsak a szomszédos Ba­ranyában, ahol már néhány éve igen eredményesen1 működik a jégeső elleni védelmi rendszer. Szőkébb hazánkban is ennek a korszerű műszaki megoldásnak (Folytatás a 2. oldalon.) A november végi, decemberi fagyos napok beköszöntése után megyeszerte megkezdődnek , a disznótorok. Sok ezer hízott ser­tés változik át pár hét alatt házi készítésű kolbásszá, sonkává, disznósajttá, a hivatásos és alkal­mi böllérek szorgoskodása nyo­mán. Űj ízekkel gazdagítják az élelmiszer-választékot. Szélesebb körben hasonló sze­repet töltenek be a szövetkezeti húsüzemek, mint például a har- tai Erdei Ferenc Tsz kisvágóhídja. Ennek is, mint a többi, úgyneve­zett regionális húsfeldolgozónak az a sajátossága, hogy nem idény­jellegű, hanem egész esztendőn át termel. Szükség van a folya­matos tevékenységre, mert a nagyüzemi és a háztáji hizlaldák a nyersanyagot folyamatosan szál­lítják. A hartai sertésfeldolgozó az év elején új vágóhíddal gyarapodott, s megkétszerezte a teljesítőké­pességét. Az Erdei Ferenc Tsz húsüzemében dolgozó tizennyolc szak- és betanított munkás mes­tere a szakmájának. Saját recept alapján állítják elő azokat a füs­tölt árukat; a hartai kolbászt, szalonnát és egyéb készítményt, melyet Budapest, Kecskemét, « Gyakorlott szak- és betaní­tott munkások töltik a hí. rés hartai kolbászt. Dunaújváros, Székesfehérvár és természetesen Harta háziasszo­nyai már jól ismernek, i vásá­rolnak. (Folytatás a 2. oldalon.) • Még mindig van keletje a házizsírnak, melyet ilyen nagy üstben sütnek a húsüzem dolgozói. (Pásztor Zoltán felvételei.) \

Next

/
Thumbnails
Contents