Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-25 / 277. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Korom Mihály hazaérkezett Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, az SZKP Központi Bizottságának meghívására november 19—24. között látogatást tett a Szovjetunióban. Megbeszélést folytatott Grigorij Romanovval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával, valamint Viktor Csebrikovval. a Politikai Bizottság póttagjával, a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottsága elnökével. Találkozott az SZKP KB, a szovjet honvédelmi, belügyi éí igazságügyi minisztérium, a Szovjetunió Legfőbb Ügyészsége és Legfelsőbb Bírósága több vezetőjével. A szívélyes elvtársi légkörben lezajlott megbeszéléseken tájékoztatták egymást az MSZMP XII. és az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a két ország időszerű tennivalóiról az 'állami élet fejlesztésében. a párt és tanácsi AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA szervek tevékenységének tökéletCSÍtésébdl. XXXIX. évi. 277. szám Ára: 1,40 Ft 1984. november 25. vasárnap KoromMihalytegnaphazaer’ kezett Budapestre. Az Európai Kulturális Fórumot előkészítő szakértők zetben, ahol tájékoztatót hall. •w-k f w ír * | a gattak meg a külföldi szakemKCl Í4. lCl/IlfinOU berek az intézet munkájáról. Utlvi3Bl\lolAllll Uílll (Méhesi Éva felvétele) Délelőtt a nemzetközi szakértői tanácskozás résztvevői Kecskemét több kulturális intézményébe is ellátogattak. Megtekintették a Kodály-intézetet, a hamarosan megnyíló Magyar Népi Iparművészeti Múzeumiot, valamint a Szórakaténusz Játékműhelyt és Múzeumot, s a Magyar Naiv Művészek Múzeumát, majd egy koncerten vettek részt a Kadály-iskolában. A városnézésre elkísérte a vendégeket dr. Gert István, a megyei tanács elnök- helyettese is. A programot lajosmizsei lovas bemutató és folklórműsor zárta, s ezt követően az Európai Kulturális Fórumot előkészítő külföldi szakemberek visszautaztak a fővárosba. K. E. Harminchárom európai ország, valamint az USA és Kanada képviselőinek . részvételével, szerdán, Budapesten, megkezdődött az Európai Kulturális Fórumot előkészítő szakértői tanácskozás. A következő esztendő őszén hazánkban megrendezendő, nagyszabású nemzetközi kulturális fórum célja, jelentősége ismert: napjaink bonyolult világpolitikai helyzetében a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti kapcsolatok so- katígérő formája a kulturális együttműködés, a szellemi értékek cseréje, egymás művészetének megismerése. A harmincöt állam részvételével lebonyolításra kerülő kulturális fórum a helsinki konferenciát követő találkozók egyike lesz, s a maga eszközeivel, sajátos lehetőségeivel, az európai biztonságot, együttműködést, a békés egymás mellett élést hivatott szolgálni. A .két hétig tartó szakértői tanácskozás résztvevői tegnap Bács-Kiskun megyébe látogattak, Nádor György, az Európai Kulturális Fórum magyar előkészítő bizottsága titkárának vezetésével. A kecskeméti városházán dr. Mező Mihály tanácselnök köszöntötte a mintegy százhúsz vendéget, majd rövid tájékoztatót tartott a megyeszékhely gazdasági .és kulturális életéről. Elmondta egyebek között, hogy jelentős fejlődés jellemzi Katona József és Kodály Zoltán szülővárosának szellemi, művészeti életét az utóbbi évtizedekben, s utalt az itt működő kutatóközpontok, felsőfokú oktatási in'tézr menyek munkájára is.' A vendégek nevében Walter Lichem nagykövet, az. osztrák delegáció vezetője, a konferencia soros elnöke mondott — tört magyarsággal — köszönő szavakat a szíves fogadtatásért. Mit nevezünk napjainkban ki nem használt lehetőségeknek, adottságoknak, mit 'értünk az oly sokat emlegetett tartalékok fogalmán? Kezdjük az energiával. Sokak előtt ismert, hogy 1979- ben még 10,7 millió tonna kőolajat használt fel az ország, az utóbbi esztendőkben pedig már csak mintegy 8,5 millió tonnát, jóllehet az 1980—83 közötti négy évben mintegy . 5 százalékkal nőtt az ország nemzeti jövedelme. Ha "így folytatódik, közüggyé válik — és kelt is, hqpy váljék — nálunk az ésszerű, takarékos energia- gazdálkodás. Már azért is, mert a nemzetközi összehasonlítások egyértelműen kimutatják, hogy még most is vagy 30 százalékkal magasabb a fajlagos energiafelhasználásunk, mint sok, nálunk fejlettebb és 'gazdagabb országé. Ugyanezt mondhatjuk az anyaggazdálkodásról is. Gépeink 20—30 százalékkal még ma is súlyosabbak, mint a hasonló rendeltetésű, korszerű, nyugati berendezések. Az ilyen túlsúlyos gépeket eladni is bajosabb, mint a könnyebbeket. Senkit sem vigasztalhat az a tudat, hogy néhány esztendeje még többet nyomtak termékeink, vagyis itt is tettünk mgr egyet és' mást. Minden százaléknyi anyagmegtakaritás 10 milliárd forint kiadástól mentesíti az országot. Sokak előtt ismert, hogy a legtöbb nyugati gyár néhány napos raktári készlettel dolgozik, nálunk viszont — a hiánycikkek viszonylag magas száma, a szerződéses és szállítási fegyelem lazaságai meg más okok miatt — sok vállalatunk szinte hörcsög módjára halmozza fel az alkatrészeket, félkész árut, egyebeket. Emiatt — a KSH kimutatása szerint — 1982 végen 687 milliárd forintot tett ki a népgazdaság készletállománya, ösz- szehasonlításul nem árt tudni, hogy ugyanabban az évben 696 milliárd forint volt az ország nemzeti jövedelme, más szavakkal: ma már majdnem annyi ilyen-olyan anyag hever raktárainkban, mint amennyi egy évi munkánk haszna. Könnyűszerrel kiszámítható, hogy mit jelentene számunkra a készletcsökkentés minden Százaléka. Ezzel csak három területet ' ragadtunk ki az anyagi tevékenység szférájából. Nem beszéltünk még a hulladékok és másodnyersanyagok hasznosításáról (vannak országok, ahol alig marad hulladék, mert szinte mindent újra felhasználnak), nem tértünk ki arra, hogy drága, sokszor milliós értékű gépeink kevésbé vannak kihasználva az alacsony műszakszám miatt, mint például az NSZK hasonló rendeltetésű berendezései. De a „leltár’’ érzékeltetéséhez elég lesz talán ennyi is. Az említett leltárhoz tartozik még sok más, tonnában, kilóban és hasonlókban nem mérhető szellemi tevékenység is, mint például az ugyancsak évtizedek óta emelegetett munka- és üzemszervezés. Sokak véleménye szerint a szürkeállományban rejlenek a legnagyobb tartalékok. Egyebek közt azt értjük ez alatt, hogy ha a magyar mérnökök és munkások érdekeltebbek lesznek abban, hogy újítsanak, feltaláljanak, akkor több olyan találmányt jegyez fel a világ, mint például a Rubik-kocka vagy a Caving- ton értágító gyógyszer. Aki áttekinti az előbbi listát, az meggyőződhet arról, hogy jövőbeni boldogulásunknak az a kulcsa — a gazdaságirányítás korszerűsítése is azt célozza —, hogy ezeket a lehetőségeket kiaknázzuk végre. Magyar László Bemutatkozás a Vajdaságban (3. oldal) Kikindán tegnap záródott Az Aranyhomok ízei, színei címet viselő rendezvénysorozat, amely az egy héttel ezelőtti újvidéki bemutatkozásnál nagyobb síként aratott. A kikindai Narvik szállóban négy napig zajlottak az események: uszó- di, solti népi együttesek, a Hírős Táncklub és a Tanyacsárda zenekarának felléptével, gasztronómiai kóstolókkal, esténként pedig a magyar konyha ízeivel. Itt találkoztak a jugoszláv vendéglátókkal a kiállítók: a tizenegy állami gazdaság igazgatója, valamint a kiskunmajsai Jó- náthán Tsz, az UN.IVER, a Kecskeméti Konzervgyár, a Közép-imagyarorsaági Pincegazdaság, a Gabonaforgalmi Vállalat, a KAGE, a Kalocsai Sütőipari Vállalat képviselői. Üzleti tárgyalások• Péntek este Kikindán nagy sikerrel szerepelt a Solti Szövetkezeti Néptáncegyüttes. (Straszer András felvétele.) ra is sor került, ennek keretében az Izsáki Állami Gazdaság és a Verbászi Húskombinát szerződést írt alá. A bemutatkozás elsődleges célja az volt, hogy a jugoszláv idegenforgalmi szervezetekkel szélesebb körű kapcsolat jöjjön lét- ‘re. A két ország — különösen a határmenti — idegenforgalma kölcsönösen előnyös lehetőséget kínál a partnerüknek. A harmadik oldalon képes összeállításban tudósítunk a bemutatkozásról. A népi iparművészet új otthona <“• »wao Bács-Kiskun múltat őrző, szellemi gazdagodását elősegítő törekvése ismét szép eredményt hozott. Új intézményt avatnak fel a napokban a megyeszékhelyen. Több esztendős közös erőfeszítés után megnyílik a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum. Dr. Nagy László, a Népi Ipar- művészeti Tanács elnöke nemrégiben így nyilatkozott erről: „Az új állandó kiállítás azt hivatott bemutatni, hogy a népi iparművészet miként fejlődött önálló művészeti ággá az elmúlt négy évtizedben. Valamint azt, hogy az alkotó személyének a szerepe jelentősen megnőtt a né- 1 pi ipanművészetben”. A Népi Iparművészeti Ta- I nács munkatársai eddig tízezernél több értékes I tárgyat gyűjtöttek össze és mutatnak be a közönségnek. Az egykori kecskeméti szeszgyár — a későbbi likőripari raktár — nagyszerű otthona a népi iparművészeti tárgyaknak. Az átalakított boltíves termekben a hímzések, fa fa rágj - sok, szűcsök, fazekasmesterek által készített termékek mellett egyebek között láthatóak kovácsoltvas alkotások, bőrdíszművek, mézeskalácso- sok, festett tojások, és hosszan lehetne sorolni tovább a múzeum kincseit. Ortutay Gyula akadémikus munkásságát külön, teremben mutatják be. Kriskó Jánosné igazgató elmondta, hogy máris nagyon sokan érdeklődnek a látnivalók, illetve a múzeum nyitása iránt. (Az eseményhez kapcsolódó magazinunk mai számunk negyedik oldalán található.) L BHHÜBHEBHH HART AI RECEPT ALAPJÁN 90 tonna és egyél A TERVEZETT ÜTEMBEN SZÁZMILLIÓS BERUHÁZÁSSAL a jegeso elleni szolgálat Ha a következő napokban továbbra is kedvező lesz az időjárás a külső építkezésre, akkor a Duna—Tisza közi jégeső-elhárító szolgálatnak a kivitelezés alatt levő 12. 'állomása is elkészül. 1985-re már csak 6 állomás felépítése marad hátra, és a jégveszélyes idény kezdetére üzembe helyezhető a teljes rendszer. A jégeső ellen 60—70 százalékos védelmet nyújtó szolgálat elkelt volna már az idén is ebben a megyében, hiszen július másodikén jégvihar pusztított Bácska jelentős részén. BorOtán 20, Sükösdön 55—60 millió volt a termény- és épületkár. A legtöbb helyen a búzát, a kukoricát, a napraforgót verte el, de tönkretette a dinnyét, a fűszer- és drognövényeket, néhol a szabadban maradt.baromfit is megtizedelte a jég. A köz javát szolgáló összefogással, az érdekelt szövetkezetek és állami gazdaságok teremtették elő a 100 milliós beruházási költségnek több mint az egyharma- dát. 36 millió a bácskai és' Duna- melléki mezőgazdasági szövetkezetek hozzájárulása, a többi á Mézőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által nyújtott támogatás, valamint az Állami Biztosító részaránya. Bács-Kiskun megyében ugyanis minden esztendőben sok száz milliós elemi csapás sújtja a mezőgazdaságot, és ennek zöme jégkár. Akárcsak a szomszédos Baranyában, ahol már néhány éve igen eredményesen1 működik a jégeső elleni védelmi rendszer. Szőkébb hazánkban is ennek a korszerű műszaki megoldásnak (Folytatás a 2. oldalon.) A november végi, decemberi fagyos napok beköszöntése után megyeszerte megkezdődnek , a disznótorok. Sok ezer hízott sertés változik át pár hét alatt házi készítésű kolbásszá, sonkává, disznósajttá, a hivatásos és alkalmi böllérek szorgoskodása nyomán. Űj ízekkel gazdagítják az élelmiszer-választékot. Szélesebb körben hasonló szerepet töltenek be a szövetkezeti húsüzemek, mint például a har- tai Erdei Ferenc Tsz kisvágóhídja. Ennek is, mint a többi, úgynevezett regionális húsfeldolgozónak az a sajátossága, hogy nem idényjellegű, hanem egész esztendőn át termel. Szükség van a folyamatos tevékenységre, mert a nagyüzemi és a háztáji hizlaldák a nyersanyagot folyamatosan szállítják. A hartai sertésfeldolgozó az év elején új vágóhíddal gyarapodott, s megkétszerezte a teljesítőképességét. Az Erdei Ferenc Tsz húsüzemében dolgozó tizennyolc szak- és betanított munkás mestere a szakmájának. Saját recept alapján állítják elő azokat a füstölt árukat; a hartai kolbászt, szalonnát és egyéb készítményt, melyet Budapest, Kecskemét, « Gyakorlott szak- és betanított munkások töltik a hí. rés hartai kolbászt. Dunaújváros, Székesfehérvár és természetesen Harta háziasszonyai már jól ismernek, i vásárolnak. (Folytatás a 2. oldalon.) • Még mindig van keletje a házizsírnak, melyet ilyen nagy üstben sütnek a húsüzem dolgozói. (Pásztor Zoltán felvételei.) \
