Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-24 / 276. szám

család • otthon • szabad idő AZ EGÉSZSÉG HÓNAPJÁBAN Nyílt nap a kaskantyúi óvodásoknál Az elmúlt hetekben több olyan hírt, tudósítást közöltünk, amely az cgész- ségncveléssel volt kapcsolatos. Szá­mos községben szerveztek egészség-- ügyi napokat, heteket, amelyeken — szakorvosok közreműködésével — fel­világosító, nevelő előadásokat hall­gathattak a résztvevők. Voltak kor­szerű táplálkozást népszerűsítő étel­és italbemutatók, -kóstolók, a moz­gás fontosságát bizonyító sportnapok. (Ezekben a napokban Lászlófalván, Tabdin, Kaskantyún, a jövő héten Solton, majd Jakabszálláson, Ladány- benén, Kunbaracson és Izsákon lesz­nek hasonló rendezvények.) A szépen bekerített, rendezett udvaron KRESZ-park, kis autók­kal, faházzal, utakkal, zöld pá­zsittal. A modern ' vonalú kas­kantyúi óvodaépület hetedik éve fogadja a kicsiket, akik most hatvanan^ vannak. Közülük né- hányan nehezen váltak el szü­leiktől, akik a nyílt napra ér­keztek. Tunt Gyuláné vezető óvónő megnyitója után dr. Téglás Zsu­zsa körzeti orvos a leggyakoribb gyermekbetegségekről, azok fel- ismerhetőségéről és gyógymód­jairól beszélt. Szó volt a helyes táplálkozásról, az öltöztetésről és a járványbetegségekrőil. Ezután „munka" következett, azaz Csináljuk együtt! jelszóval minden jelenlevő testnevelési foglalkozásra gyülekezett. A.z egészséges elfáradás után Szabó Ferenc logopédus az óvodásko­rúak beszédhibáiról, azok meg­előzési lehetőségeiről és korrek­ciójáról szólt, majd válaszolt a szülők kérdéseire. A programok közti rövid szü­netekben több nézője és, vásárló­ja akadt a . könyvkíállításnak. Jövőnk titkai; Korszerű élelme­zés; Párválasztás, családi élet — ilyen és hasonló egészségnevelé­si könyvek mellett ott voltak a kicsik könyvtárbővítésére szánt kiadványok is: Állatkerti útmu­tató; Az elvarázsolt iskola stb. . - ~ Nagy várakozás élőzte meg az „igazi" Makk Marci érkezését. Nemes Sándorné és Kiss István­ná óvónők ötletes, játékos meg­oldással szoktatták § gyerekeket a tisztálkodásra, a kívánatos mértékű édességfogyasztásra. „Nekünk nem fontos a nátha, tedd hát a zsebkendőt a szád­ra!", „Azt mondta a doktor, úgy lesz szép a fogsor, ha csokitól óvjuk, reggel, este mossuk" — ilyen mondókák tanulása követ­kezett, találós kérdések után, ter­mészetesen Makk Marci segít­ségével. Ezután a Kalocsakörnyéki Ag­ráripari Egyesülés tejüzemének tejtermék-bemutatóján és kósto­lóján volt a sor. Á sok-sok já­ték után' szinte megrohamozták a gyerekek a mintegy rtegyven- féle táplálékot. Közöttük voltak a legújabbak is; a pécsi natúr és sonkás sajt, a vegyes darabos “yümölcs jog hurt, a tejfölös túró. a fokhagymával • és a pritamin- rar’’ikával ízesített sajt, A leg­nagyobb sikere mégis a finom nedűknek volt. #■ A sok „munka” után jólesett egy-egy pohár tej. A nemszeretem öltözködés után a szabadtéri KRESZ-pál.va levegője felélénkítette az óvo­dásokat, s jó étvággyal ették az ebédet, amit a szülők is láthat­tak, és közben, bemutatták ne­kik, hogy milyen az esztétikus tálalás, a helyes étkezés.' A mindenki számára tanulsá­gos, ugyanakkor vidám és játé­kos családi együttlét után élmé­nyekkel eltelve zuhantak álom­ba a főszereplők. Pulai Sára Egy szovjet festő VÍZSZINTES: 1. A függőleges 33. festménye, 1867-ben festette, s a moszkvai Tretyakov Galériában van. 13. Mosószer. 14. Küzd. 13. Drágakő­suilyegység. 16. Ezt* a- babát negyven rablóval emlegetik. 1-7. Savanyított korpáiéból készült levés. 2ö. Cibálá. 31. A „Porgy és Béss” cimű\ opera egyik szerepe. 22. Sürgető szócska. 23. Kínai hosszmérték. 23. Anyagi veszteség; 26. Gázló'része! 27. Torna­szer. 28. A Tisza mellékvize. 29. Dol­gos állat. 30. Virág része. 31. Fájdal­mas felkiáltás. 32. . . .jSatanas. 34. A hét vezér egyike. 33. Előre (olaszból átvett kifejezés). 37. Mezőgazdasági eszköz. 33. Egykori uralkodói cím. 39. A mondás szerint: a férfi sorsa. 40. Házimunka. 43. Hosszmérték rövidíté­se. 43. Te meg ö, 46. Rába . . . , győri sportegyesület. 47. . . . Anna”, Kosz­tolányi Dezső regénye. 49. Rács mö­gött ül. 31. Kezdettől fogva. 53. Hon­foglaló fejedelmünk. 55. Sajtjáról is­mert holland város: 56. Szobra a bu­dai rakparton áll. 58. Alma ... 59. Az .,Éj királynője” Shakespeare-hél. 61. Lágy félti. 62. A lelátó öröme. 63. Be­fog. 64. ístállószalma. 66. ,, . . . kó­dex”, magyar nyelvemlék a 15. szá­zadból. 69. Még lejjebb. 70. A mon­dabeli agyagember. 72. Izomkötö. 73. Hamvasztás. 75, Piszok. FÜGGŐLEGES: i. A függőleges 33- nak ez a képe 1867-ben készült és ugyancsak a Tretyakov Galériában van. 2. Zala megyei helység. 3. Atti­la egyik hadvezére, kivel meg akar­ták gyilkoltatni. 4. Mint a 23,. számú sor. 5. „In ... tempore” (abban az időben)., 6. Bányatelep a Resica völ­gyében. 7. Francia férfinév (. . . Mon­tand). 8. ... France (francia légitár­saság). 9. Indíték. 10. Kopasz, ll. óko­ri balkáni nép. Ü2| Vegyi anyagok és mérges gázok ellen védő eszköz. ífl. Molnár 'Ferenc: ,,a Fájl utcai fiúk” című regényének egyik alakja. 19. Tűzbe hajítá. 24. Szófaj. ,27. Ostoba. 28. Nyelvbotlás, sí. Becézett férfinév. 23. Orosz festő és grafikus, az orosz kritikai realizmus egyik legnagyobb hatású mestere (Vaszilij Grigorjevics, 1833—1882.) 34. Morze-'hang. *36. Virá­gok elrendezésének művészeté. 38. Fa­fajta. 41. E korszakban élünk. 42. Éva párja. 44. Ezt a képet 1870-ben festet­te. 45. Tiszteletbeli, rövidítve. 48. Split olasz (régebbi) neve. 50. Növényvédő szer. ól. Állami jövedelem. 52. Nemes bor. 54. Belső azonosulás. 57. Tova/ 59. A függőleges 33. negyedik fest­ménye, 1868-ból. 60. Csapat — csoport. 62. Ütőhangszer. 65. Minőségellenőr­zés. 67. Ital — tréfásan. 68. Bútorda­rab. 7il. A „Vendégjáték Bolsemoban” című regény írójának névjele. 73. Mértani testek alkotója. 74. Labdarú­gó-trófea. E. B. Beküldendő: a festő neve és négy* festményének címe. A november 17-én közölt rejtvény helyes megfejtése: A nyelv a nők kardja! Nem is engedik megrozsdó- sodni! Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény helyes megfejtői közül könyv- utalványt nyerték: Semsi József né, Kunbaja; Molnár Anita, Kiskőrös; Dékány Dánielné, Ladánybene; ‘ Víz-- hányó Károlyné, Városföld. TELKEK — A családalapítás egyik leg fontosabb feltétele a la kás: Manapság az állan egyre kevesebb lakást tud ' épí teni. Tehát kinek-ikinek maga nak kell gondoskodnia a feje fő lé kerülő tetőről. A csajádiház-építtetők mái sokféle hitel, szociálpolitika kedvezmény formájában kapna! segítséget. De hova építkezzer az, akmek nincs telke? A ma- gánszem élvektől megvásárolhat»: föld egyre kevesebb, szinte alij megfizethető, és nap von keve­sen vannak olyan előnyös hely. zetben, hogy szüleik telke sar­kából csíphetnek lé egy darabot Van egy olyan lehetőség azon­ban, amely enyhít az építkezn (kisebb területen gazdálkodni; szándékozók gondján: az állam; és szövetkezeti földeknek ma­gánszemélyek rendelkezéséi-« való bocsátása. Igaz ugyan, hogj ezeken a területeken tulajdonjo­got szerezni nem. lehet, de a tar­tós használatnak nincs . akadá­lya. A föld az államé (szövetke­zeté) marad, de aki ilyet hasz nálatra kap. bizton gazdán :í< érezheti magát.'A telekre a há­zát úgy építheti fel, hogy an­nak ő lesz a tulajdonosa, az ál­tala ültetett növény is az övé A tartós használat legkisebt időtartama ötven esztendő, de amíg ‘ az épület áll, (akár száj évi'?, is. vagy tovább) a földhasz­nálati jog is érvényes. Aki nehéz munkával otthont teremtett magának, szeretné, ha később a gyereke is élvezhetné. Nos. ennek sincs akadálya. Az épület tulajdonjogával együtt örökölhető a föld használati jo­ga is. Hogy lehet ilyen telekhez jutni? A helyi tanácsok tartják szá­TARTÓS HASZNÁLATRA JOGJ TANÁCSOK rhcn ezeket a földterületeket, és a feltételek megjelölésével köz­hírré teszik. A szerencsés igény­lőnek egyszeri Használatba vé­teli díjat kell fizetnie, amelynek összege általában a helyben ki­alakult telekárakhoz igazodik. Ha a szerződést a tartós földhaszná­latra a felek (a tanács és az igénylő) megkötötték, lehet épít. kezni. Nemcsak lehet, meg is kell kezdeni az építkezést, mert ha a használó a határidőn belül nem építkezik, elveszti a hasz­nálati jogosultságát, és kártala- r'tás ellenében meg is fosztják tőle. Az építkezési határidő mi­nimálisan három év. Felépült 'a ház, a házastársak beköltöztek. Mi lesz a házzal, ami nem saját tulajdonú telken éDÜlt, ha elválnak. Ki menjen el. ki maradjon? A jog e‘/.t úgy rendezi, hogy a torzsalkodó fele­ket nem a tanácshoz, hanem a bírósághoz utasítja. A közös használatnál a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni. X bí­róság dönti el, hogy az elvált há­zastársak közül ki legyen az egye­düli használó. Aki a kizárólagos használó lesz, az a másiknak megváltást: köteles fizetni; És mi a helyzet az ilyen in­gatlanok adás-vételével? Annak, aki -a tartós használatba kapott építési Jelkén levő lakó-, vagy üdülőépületét eladja, vagv ezek tulajdonjogát más módon átru­házza. például elcseréli, elaján­dékozza, természetesen a fel­építmény alatti telkéről is ren­delkeznie kell. A vevő megfize­ti az eladónak az adás-vétel idő-, pontjában helyben érvényes használatbavételi díjnak megfe­lelő összeget. Ezzel nemcsak az- épület tulajdonjogát szerbi,' meg. hanem a föld használati joga is átszáll rá. Tehát a tanáccsal új szerződést nem kell kötnie. Dr. K. E. PIACI KÖRKÉP Piaci árak Kecskeméten (Ft kg) burgonya 6—7 sárgarépa 8—1Ó petrezselyem 16—18 fokhagyma 30—46 vöröshagyma lO-All fejes káposzta 4—5 kelkáposzta 5—6 karalábé 8—10 karfiol 25—30 paradicsom 40—50 zöldpaprika 10—50 retek (csomó) 3—4 paraj 30 sóska 30 téli alma 6—15 kiírté 15—24 szőlő 16—24 dió (héjas) 35—40 savanyúkáposzta 15—20 tojás (darab) 2,33—3 tehéntúró 50-—60 tejföl (liter) 60. élő kacsa (pár) 200—240 élő tyúk (pár) 150—240 élő csirke (pár) 160—150 Kiskunhalason burgonya 5—6 sárgarépa 8—10 petrezselyem ie—<16 vöröshagyma J-Q—12 fokhagyma 45—50 fejes káposzta 3—3 I kelkáposzta 10—12 karalábé ' 16—12 karfiol 18—^0 paradicsom ; 50 retek 8—10 paraj 50—60 sóska 56 téli alma a—15 körte 8—20 szőlő 16—22 dió (-héjas) 25—30 savanyúkáposzta 20 tojás (darab) 3,50 tehéntúró 66 téjföl (liter) 70 élő kacsa 50 élő tyúk 60—60 élő csirke 60—70 HORGÁSZOKNAK Csukát, harcsát nyúz a porolófán A hatvanas évek derekán, a Bodrog partján ismerkedett meg a horgászat örömeivel, izgalmaival. A sráckori ,;pecázások” után szüleivel Kecske­métre költözött, ahol a Zalka Máté Horgász Egyesület tagja lett, és foly­tatta a sporthorgászatot. Kozma Levente 23 éves díszmadár- és díszhalkereskedő akvarista. Kiváló pergetőhorgász hírében áll. Azt be­szélik, nincs hétvége, hogy ne fogná meg a 2—3 süllőjét, vagy csukáját. A széchenyivárosi. Hitel utcai lakók me­sélték, hogy látták már, amint 5—6 kilós csukát, harcsát nyúzott a poro­lófán. — Valóban jól ment a pen­getés az utóbbi időben — mond­ta. — Már alig várom hogy le­hűljenek a vizek, és mehessek csukázni. Üzletemben állan­dóan kapható csali, mégis azt vallom: aki fogott már villantó- v;:l halat, aki érezte ta balin nagy erejű rávágását, a csuka akadós kapását, az tudja csak,' mi áz igazi horgászat. — Hogyan tanult meg perget­ni? — Néhány évvel ezelőtt tör-1 lenit. Egy ködös-hűvös októberi hétvégén az egyik barátommal Kunszentmiklósra mentünk hor­gászni. Amikor megérkeztünk kiszemelt helyünkre, még biza­kodtunk. Pontyot szerettünk volna fogni, de előbb csukáztunk élő kishallal. Délután két óráig még egy rándít ásunk sérti volt. Mivel édesapám arra tanított, hogv a pengetés a legsnortsze- rűbb1 borgászmóclszer, villantóra kezdtem szerelni. Rövid üveg­bot. 610-es Fischermian-orsó. 30-as zsinór, fongókapocs és pa- rányi körforgó blinker alkotta a készségemet. A pergetőmester módszere Az első dobásom átszállít a túlsó partra, a villantom horga egy bokor közepén tuskóba akadt. Üjabb szerelést kellett kötnöm. Ekkor már óvatosabb voltam, nem a fejem- fölött, ha­nem finoman magam előtt len­dítettem a Mepps-vililnntóval l'elcsalizott zsinóromat. Rögtön akadt is. No, nem halba, hanem Balázs barátom uzsonnája alól rántottam ki a szalvétát, amely nagy ívben repült a vízbe. Ezután fogtam még két tüs­köt és egy csomó nádtorzsát... Közben a barátom is felszerelt. Ketten szerencséfilenkgdtünk a parton: keresztbe dobáltuk egy­mást, nem győztük a zsinórokat kibogozi/i. Már csomagoltunk, amikor még egyet lendítettem a zsinóron, s alig ért vizet az aranyszínű villantó. hatalmas rántást éreztem. Ügy meglepőd­tem, hogy majdnem elejtettem a botot... Arra még emlék­szem. hogy a hatalmas hal a be­vágás után legalább egy métert „repült” a levegőben. Olyan iz­gatottság vett erőt rajtam, hogy a fárasztás elméletét, szabályait semmibe véve. húztam-rángat­tam ki ä „krokodilpofájút". Negyedórái kínlódás után meg­mutatta magát — a part szélén — és egy elegáns mozdulattal tovallibbent. Fogtam már tízkilós csukát, de ez a hal lényegesen nagyobb vcflt. Így kezdődött... — Milyen tanácsokat adna a „kezdőknek”, hol és milyen sze­reléssel próbálkozzanak? — Én, ha víz mellett haladok el, nem állom meg, hogy ki ne próbáljam a .szerencsémet. Álta­lában azt tapasztaltam, ha 10— 15 dobás után nem észleltem kapást, akkor ott később se volt hal. A csukának a csendes, se­kély, növényzettel belepett, álló­víz az igazi otthona. Ilyenek például a dunai, a tiszai, a körö­si stb. holtágak., Fontos, hogy a vizet csendben közelítsük meg. Botunk legyen könnyű, nem túl merev. A boton levő gyűrűknek kifogástalanoknak kell lenni. Feltétlenül kössünk élőkét. A villantok megválasztásánál ve­gyük figyelembe, az időjárást. Erős napsütésben a tompább színű, zavarosabb vízben a fé­nyesebb kanál lehet eredményes. Javaslom a 0.35-ös zsinórt.' Per­sze ez attól függ, hogy akadós-e a terep? Minél kisebb súlyú pr- sót, használjunk. Lényeges a pontos célzás is. Én legyezősze- fúen szoktam a vjizet „átfésülni”, előbb balra, a parttal párhuza­mosan dobok, majd jobbra foly­tatom, tég egyre jobban haladok a víz közepe felé. A bot tartá­sánál ügyeljünk arra, hogy a zsinór és a bot vége ne essen egybe. Felemelt végű bottal víz­felszín közeli, leengedett spic- cűvel pedig mélyebb rétegekben horgászhatunk. Hegedűs Géza NAPTÁR November 24-től 25-ig igen jó. 26-tól 30-ig jó fogást ígér a hor­gásznaptár. PALOTÁS DEZSŐ: Honfoglalás | — Olcsó. Nagyon olcsó, kedves. Ilyen olcsó al­bérletet ritkán, kapni — mosolyogta a jó hetvenes (esztendős és kilós) hölgy ■—, és ti közlekedés is ki­tűnő. Tíz lépésre a buszmegálló \.. I 1 — És másfél órányira a város, négy átszállással — szögezte le Vébe. . — Tízpercenként járnak a buszok. Kitűnő az ösz- szeköttetés — ragaszkodott a nő az álláspontjához —, és csak ötszáz havonta... — Rendben van. Megnézhetném? — Erre tessék, kedves ... Vébe a nagyvirágós, hátul felkapó pongyola nyo­mában cipelte két táskáját. Megkerülték a házat, s a kert végében, paticsfalú kis házikónál álltak meg. — Ez volna a kiadó szoba? — álmélkodott.gono­szul Vébé. is Nagyon tiszta, kedves kis szoba, négyszer há­romhatvanas, újszerű ággyal, asztallal, székkel, van egy kis kályha is... — Kályha nem kell. Nyár van. Háromszáz. — Maga aztán tud alkudni, fiatalember. Vágjuk ketté a különbséget, legyen négyszáz, jó? És még valami. Itt lakik Gizus, férjenek össze... — Hoppá; álljunk csak meg. Erről nem volt szó. Hány' éves iű Giziké? — Haha, Gizus macska . ,. — Haha. De miért kell vele laknom? — Gizus mindig is olt lakott. Máshol már nem is tudna megszokni. És nem szabad kiengedni, mert ha elkódbrog. nem találna vissza, jaj,, én meg is halnék... — Jó, majd elviseljük egymást őnagyságával. — Gizus kandúr . .. vagyis hát, volt, meri... ki- heréltettük. Ugye ... r — Akkor miért Gizus? — Amikor a nevét kapta, még nem tudtuk, hogy fiú. Tehát megfelel? . Vébé körülnézett a Jötét, alacsony szobácskábán. Vállat vont. — Egyáltalán nem felel meg. de kiveszem. Vé­gül is csak egy hónapról van szó. Tessék,' egy, ket­tő, négyszáz. — Itt a kulcs, kedves. Viszontlátásra. És, el ne felejtsem, Gizus \csak borjúhúst eszik. Talál két konzervet az ablakpárkányon, nyissa ki, és adja oda neki, reggel és este szokott kapni.■. . i— a házi­néni tovaringatta pongyoláját. Vébé utánanézett, és' nem kellett csintalan gondolatokat kivernie fe­jéből. — Rusnya vagy. Hájas vagy. Eunuch vagy — mondta Vébé a macskának —, Ifogd be a szád. Töl­tött zokni! A macska tovább nyávogott. Félreérthetetlenül Vébének nyávogott, előtte ült, rá nézett. Aha ... a kajád. Mindjárt, mindjárt. .. tüstént, azonnal, üstgllést, ne türelmetlenkedj már. Kinyitotta az egyik konzervet, a macska tányér­jába rázta tartalmát, és elnézte, amint a lakótársa táplálkozik. A macska hatalmas állat volt, és való­ban gusztustalanul kövéreket hátsó lába közt olyas­féle redő lógott, mint amilyen a hízott libáé. Vébé eloltotta a villanyt. Arra ébredt, hogy Gizus az ö hasán fekszik. Le­sodorta , és a másik oldalára fordult, de elaludni nem tudott- többé, pedig alig pirkadt még. Felöl­tözött, s amint a forgalom megindult, a munkahe­lyére ment. a kelleténél jóval hamarabb, hogy oda­bent megmosakodjon, mcgboroti'álkozzék. A macs­káról sem feledkezett meg, a másik adagot a Tá­nyérián hagyta. Késő, este került háza, a délutánt 'moziban és presszókban töltötte; a sötét kis lyuk, melyet ott­honának kellett íneveznie, nem vonzotta. A macs­ka az ajtóban fogadta, panaszosan nyávogva. — Várj, nagybélű.— intette Vébé —, mindjárt eszünk, mindjárt. • Gizus a lába körül sétált, hozzádörgölőzött, emelt farokkal mórikált; szinte elviselhetetlen látvány volt ez Vébé számára. — Rózsaszín masnis ruhába öltözött matróna, az vagy. Még annál is rosszabb vagy — mondta —, ne tedd, ne tedd ezt, amúgy is kapsz enni. Visszata­szító állat, megosztom vacsorámat, megosztom én veled — szavalta, fá paprikás kolbászból jekanyarí- tott egy bakárasznyi darabot, és a macska elé dobta. Gizus megszagolta, Vébére nézett, jnajd sér­tődötten elvonult. „Éppen úgy riszál, mint a gaz­dája" — gondolta ■Vébé —, „no nem~T>aj, majd meg­eszed, ha megéhezel." • Tévedett. A macska hajnalban felnyávogta ál­mából; a tányérja előtt ült, de a kolbászdarab még mindig érintetjen volt. „Borjúhús — dühöngött Vébé —, borjúhús, fityiszt! Magamnak: sem jutna rá. Te rohadt dög, kézrebbentő hülye elnyomó... gondoskodjon rólad ia gazdád, ha már így szokta­tott!’! .: - V'-'; -V ? : ■ ' i , • % Sokáig csengetett az elülső ház ajtaján, de senki nem nyitott ajtót. Végre a szomszédasszony elő­jött, és átszólt a kerítés fölött: — Elutazóit mindenki vidékre, a rokonokhoz. Nem tudta? — Nem. Nern tudtam ... Este a kolbász még mindig érintetlenül hevert Gizus tányérján. „A te bajod" — morogta ‘Vébé. és lefeküdt. Amint elaludt, a macska rögtön fel­nyávogta. 'Vébé hozzávágta a cipőjét, erre csend lett. Félóra múlva Vébé ismét éktelen nyerváko- lásra ébredt. Elkapta a macskát, nem törődött a karmolások okozta fájdalommal, feltépte az ajtót, és kidobta Gizust. De megfeledkezett a nyitott ab­lakról. Gizus beugrott, megint felébresztette Vébét, és többé nem hagyta magát megfogni. Vébé másnap délelőtt gyűrötten, kialvatlanul, ásítozva utazott be munkahelyére, elkéredzkedett néhány órára, és nekivágott a városnak. Albérle­tet ' keresett. —'Nem, kérem, sajnálom, de már kiadtuk. Még tegnap. Sajnálom. . — Élnézést a zavarásért. — Kétezer, olcsóbban nem lehet. Gondolja meg, főzőfülke is van, fürdőszoba-használat,.. — Jó, kiveszem, — Három hónapra előre kérném a bért, uram ... — Három, hónap ... köszönöm, akkor tárgyta­lan ... Nem ment vissza a munkahelyére. A város park­jában kóborolt, bement az állatkertbe is. Az egyik ketrec előtt megtorpant: .az állítólagos VADMACS­KA kísértetiesen hasonlított lakótársára. Színben, nagyságban, kövérségben; és mintha gúnyosan san­dított volna Vébére. Kétkedve és szégyenkezve hazarohant, és megkönnyebbülten vette tudomá­sul, hogy kínzója otthon tartózkodik. Némi lelkitusa után vett hárorr\ borjúhús-konzer- vet. Alighogy kilépett az üzletből, a dobozokat res- tellkedve és dühösen bevágta egy szemétkosárba. A váróterem -padján próbált szundikálni, de egy rendőr felrázta. — Menjen haza. Itt nem lehet aludni! Érti? Vébé bedagadt, zavaros szemrúel pislogott fel a rendőrre. — Menjen haza. Érti?' — Kezdem már érteni — vihogott Vébé —, van egy macskám, úgy hiszem, megszelídített tengem ... — Minek vedel, iflki inéin bírja ..., menjen haza. Vébé elzarándokolt a szemétkosárhoz, amelybe a konzerveket dobta. Azóta kiürítették: Éjfél után fél három volt. Hazafelé indult. összepakolt. Az ajtóból a macska felé köpött. A kulcsot bedobta a postaládába. „De borjúhúst mégsem adtam neki" — gondolta, és két táskájával nekivágott r diadalmas hajnalnak| T:

Next

/
Thumbnails
Contents