Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-03 / 259. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISK17N MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évi. 259. szám Ára: 1,40 Ft 1984. november 3. szombat Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés 1. számú, a leszereléssel és a nemzetközi biz­tonsággal kapcsolatos kérdések­kel foglalkozó bizottságának vi­tájában Meiszter Dávid nagykö­vet, a magyar küldöttség tagja kifejtette, hogy a Magyar Nép- köztársaság kormánya a világűr militarizálásának megakadályo­zását — a nukleáris háború meg­előzésével együtt — kiemelt fon­tosságú feladatának tartja. Ép­pen ezért támogat minden olyan javaslatot, amely a világűr ki­zárólag békés célú felhasználá­sát szorgalmazza. A magyar küldött felhívta a figyelmet azokra a veszélyekre, aihelyeket az Egyesült Államok­nak az a törekvése vált ki, hogy a fegyverkezési versenyt kiter­jessze a világűrre. A tények azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió kész komoly és tárgyszerű meg­beszélések folytatására, akár két-, akár többoldalú tárgyalások keretében, annak érdekében, hogy a világűr' militarizálását szerző­déssel tiltsák meg — mondotta. NEGYVEN ÉV ALATT 8 EZER KÖTET 205 MILLIÓ PÉLDÁNYBAN A politikai könyvnapok megnyitója Kettős esemény színhelye volt tegnap a Magyar Munkásmoz­galmi Múzeum: itt tartották meg a politikai könyvnápok ünnepé­lyes megnyitóját, s egyben jubi­leumi könyvkiállítás nyílt a meg­alakulásának 40. évfordulóját ünneplő Kossuth Könyvkiadó négy évtizedes terméséből. A megnyitó ünnepségen — amelyen ott volt a párt- és az állami élet több vezető személyi­sége, jelen voltak a könyvszak­ma képviselői, a Kossuth Kiadó aktivistái, a szocialista országok pántkiadóinak a budapesti ta­nácskozásán részt vevő vezetői — Óvári Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a KB titkára a Központi Bizottság ne­vében köszöntötte a résztvevőket. Megnyitó beszédében szólt ar­ról. hogy hazánkban a politika igazából a felszabadulás után vált a tömegek sajátjává, s ebben nagy szerepet játszik a politikai könyvkiadás. A mostani könyv­it ünnep jelentőségét növeli, hogy közéletünk fontos eseményére ké­szül: jövő év tavaszán tartja a párt XIII. kongresszusát. A kong­resszus feladata lesz, hogy elszá­moljon a végzett munkáról, és előretekintő programot adjon a szocialista építés soron lévő fel­adatainak megoldásához. Első­rendű jelentőségű, hogy a kong­resszusra készülve népünk ala­posan megismerje, és mélyen megértse a párt politikáját, to­vábbra is azonosuljon céljaival. Egész ideológiai munkánkkal, s ezen belül a politikai könyvki­adással is elő kell segíteni, hogy jobban érvényesüljenek a szocia­lizmusban lévő erőforrások, és nagy értékek — mondotta Óvári Miklós. Ezt követően a Központi Bi­zottság titkára emlékeztetett ar­ra, hogy a Kommunista Párt könyvkiadója 1944 novemberébe» — Szikra néven — együtt szüle­tett a felszabadulással. Megala­kulása óta nagy szerepet játszott a szocialista építés részeként meg­indult, s ma sem lezárult kultu­rális forradalomban. A Kossuth Kiadó által kibocsátott könyvek erősítik, szélesítik politikánk esz­mei alapjait. Közvetítik, közel viszik a párttagokhoz és a pár- tonkívüliekhez. a politikai okta­tásban részt vevőkhöz a marxiz­mus—len inizmus klasszikusai­nak írásait, eszménk eredeti for­rásait. A szocialista ideológia klasszi­kusainak művei eddig 2 millió 400 ezer példányban láttak nap­világot. A pártnak a tömegek kö­zött végzett munkáját is segíti, hogy a Kossuth Kiadó kiadvá­nyait saját terjesztőhálózata, s pántmegbízatásként maguk a kommunisták terjesztik. A 40 év alatt kibocsátott, összesen 8800 •könyv 20fl millió példányban in­formál, késztet állásfoglalásra. (Folytatás a 2. oldalon.) Megemlékezés Kunszentmiklóson és Szabadszálláson ifliift Má ten Indira Gandhit Űjabb részletek a merényletről Külpiacon a bajai vetőmag • Fortuna Tibor ellenőrzi az NSZK-beli szállításra előkészített rep­cemagot. (Pásztor Zoltán felvétele) Egésznapos ünnepi program­mal köszöntötte Kunszentmiklós lakossága pénteken a nagyközség felszabadulásának 40. évforduló­ját. Már a reggeli órákban is­mert személyiségek érkeztek - a településre: valamennyien a hely­beli gimnázium egykori diákjai. Varga Domokos írót, Diószegi Balázs festőművészt, és a művé­szeti-tudományos élet több jeles képviselőjét Mózes Ernő, a vá­rosi jogú nagyközségi közös ta­nács elnöke köszöntötte, majd a vendégek a nagyközség vezetői­vel együtt részt vettek az Észak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vál­lalat kunszentmiklósi üzemviteli épületének felavatásán-, ahol Selyem Zsigmond országgyűlési képviselő mondott beszédet. •Délután a moziban gyülekezett a község lakossága, hogy ünnepi nagygyűlésen emlékezzék a négy évtized előtti eseményekre. Mi­után a kunszentmiklósi úttörők átadták a tassi pajtásoknak a szabadság lángját, Tőhai László, a megyei tanács általános elnök- helyettese méltatta a kettős sors­• Az \új Kiskunsági Áruházban a vásárlók 12 millió forint érté­kű árukészletből válogathatnak. forduló, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 67. és Kunszent­miklós felszabadulása 40. évfor­dulója jelentőségét. A nagygyű­lés után pedig' birtokukba vehet­ték a kunszentmiklósiak, vala­mint a környékbeliek a település legújabb létesítményét, a Kis­kunsági áruházat. A jelentős tár­sadalmi összefogással felépült üz­letiházat Erdélyi Ignác, a MÉ­SZÖV elnöke adta át a vásárló közönségnek. Ünnepelt Szabadszállás lakos­sága is, hiszen a nagyközség ugyancsak november 2-án szaba­dult fel. Délután ünnepi megem­lékezést tartottak, ahol dr. Bak István, a település tanácselnöke mondott beszédet. Szabadszállás ugyancsak jelentős létesítmény­nyel gazdagodott: elkészült a gáz­vezeték-hálózat. Az ünnepélyes gázfáklyagyújtásra november 6- án kerül majd sor. S. B. ŰJ-DELHI A PTI indiai hírügynökség leg­utóbbi jelentése szerint már leg­kevesebb 150 halottja és több mint ezer sebesültje van az In­dira Gandhi halála nyomán fel­lángolt hindu—szikh ellentétek­nek. Az indiai fővárosban hatva- nan haltak meg. Az indiai hatóságok csütörtö­kön este felhatalmazták a hadse­reg katonáit, hogy szükség ese­tén ők is fegyverüket használják. Az intézkedés öt észak-indiai vá­rosra érvényes. A zavargások és véres összecsapások, főként Madlhja Prades, Patna és Bihar államokban, a kijárási tilalom el­lenére is folytatódtak. Hírügynökségek utcai fegyve­res harcokról is beszámoltak. A kormány szóvivőjének közlése szerint csütörtökön Űj-Delhiben hárman vesztették életüket, ami­kor automata fegyverekkel fel­szerelt személyek • lövöldözésbe kezdtek. A főváros egyik szikh templomából is lövéseket adtak le. Legfrissebb jelentések szerint Üj-Del'hiben péntekre virradóra viszonylagos nyugalom honolt. A város főbb pontjait a hadsereg ellenőrzi. India függetlenné válá­sa, 1947 óta először fordult elő. hogy a hadsereg egységeit kellett kivezényelni a rend fenntartásá­ra. Nyugalomra szólítja fel a la­kosságot az a közlemény, ame­lyet Radzsiv Gandhi kormányfő és az ellenzék 15 vezetőjének csütörtök esti egyórás megbeszé­lése után adtak ki. A közlemény rámutat, hogy méltatlan az in­diaiakhoz a szikheken való bosz- szúállás, amit egyes szélsőséges elemek követelnek. Egy angol nyelvű indiai napi­lap, á New Delhi Statesman pén­teken közölte annak a merénylő­nek a tanúvallomását, akit köz­vetlenül a gyilkosság után fog­tak el. Ismeretes, hogy a másik két merénylőt a helyszínen agyon­lőtték. A lap közlése szerint Szat- vant Szingh, Indira Gandhi biz­tonsági szolgálatának tagja kór­házi ágyán tett vallomásában kö­zölte, hogy egy szikh tábornok volt az Indira Gandhi elleni me­rénylet értelmi szerzője. A tábor­nok nevét a merénylő nem közölte. Állítólag az indiai had­sereg egyik vezérőrnagyáról van szó, aki Csandigarban (a főként szikhek lakta Pandzsáb és Hari- jana államok fővárosában) telje­sített szolgálatot. Szatvant Szingh elmondta, hogy az Indira Gandhi elleni merény­let végrehajtására egy Űj-Delhi­ben lévő szikh templomban hár­man tettek fogadalmat. Beismer­te továbbá, hogy Zail Szingh ál­lamfő és Radzsiv Gandhi meg­gyilkolását is tervezték. Elmond­ta, hogy az Indira Gandhi elleni merényletet eredetileg október 13-ra tervezték; de akkor a kisze­melt merénylőnek, név szerint Beant Szinghnek nem sikerült a nála lévő kézigránátot időben elhajítania. Beant Szingh volt Indira Gandhi egyik gyilkosa. Öt, egy másik merénylővel együtt, közvetlenül a merénylet elköve­tése után a biztonsági szolgálat (Folytatás a 2. oldalon.) A Bajai Mezőgazdasági Kom­binát vetőmag-előállító ágazata fontos szerepet tölt be a nagy­üzem termelésében, áruértékesí­tésében. Az önelszámoló egység­ben az idén 250 millió forintos árbevételt irányoztak elő. A terv reálisnak bizonyult. A hagyományos hibridkukori­ca- és napraforgó-vetőmagon kí­vül, napjainkban már a repce­félék szaporítóanyagának előál­lítása is teret hódított. Nem vé­letlenül, hiszen ez utóbbiak kül­piaci forgalma rendkívül meg­nőtt. Szinte a teljes repcemag­mennyiséget exportra szállítja a kombinát. •A tőkés országokban értékesí­tett különleges magvaknak az ellenértéke az idén egymillió dollár, a szocialista országokba forgalmazott hagyományos vető­magvaké pedig egymillió rubel. A hét és fél ezer tonna búza-, kukorica-, repce-, napraforgó-sza- poritóanyagon kívül 200 tonna pattogatnivaló kukoricát, 500 tonna étkezési napraforgót is adott el külföldön a bajai kom­binát vetőmagüzeme, ahol az idén fejeződött be az aprómag- feldolgozó bővítése, korszerűsíté­se. . A közeljövőben adják át a sa­ját erőből létesített 1200 négyzet- méteres tárolót, amelyben ideig­lenesen őszi terményt raktároz­nak. Jövőre pedig 3000 négyzet­méteres újabb magtár építéséi kezdik eL Enélkül ugyanis a ké­nyes szaporítóanyagok kellően elkülönített tárolását nem tud­nák huzamosabb ideig megvaló­sítani. Az aprómag-feldolgozónak egy üt jellegzetessége, hogy a korábban alig hasznosítható melléktermé­keket is össze lehet gyűjteni, az igény szerint osztályozni, majd értékesíteni. Mindez végered­ményben a vetőmagágazat gaz­daságosságát növeli, és nem le­becsülendő külkereskedelmi be­vételhez juttatja az üzemet. £ K. A. Gazdaságosabb anyagfelhasználás Bács-Kiskun üzemei, gyárai A vállalati kollektívák, szocia­lista brigádok sorra teljesítik kongresszusi és felszabadulási munkaverseny-felajánlásaikat. Legfőbb cél mindenütt a haté­konyabb termelés, amelyet egye­bek között körültekiritő és ész­szerű takarékossággal érhetnek el. Sok helyütt máris jelentős eredményeket könyvelhetnek el például a gépipari termékek sú­lyának csökkentésében, a színes­fémekkel, a drága felületkezelő anyagokkal, festékekkel való ta­karékosságban, az import alap­anyagok hazaiakkal történő he­lyettesítésében, A gyakran még az előzetes várakozást is felül­múló' eredményeket a technoló­giák átállításával, sok-sok értékes ötlet, újítás gyors alkalmazásával sikerült elérni — tájékoztatták az MTI munkatársait, akik több nagyvállalatnál érdeklődtek az anyagtakarékosság tapasztalatai­ról. A Tungsram Rt-ben több gyár­egység brigádjai fogtak össze, és vállalásuknak megfelelően meg­kezdték a fényforrások gyártásá­hoz importált rézszalagok he­lyettesítését hazai alumíniumsza- lagokkal. Ily módon az idén ed­dig egyharmadával mérsékelték a sárgajéz-felhasználást, mint­egy ezer tonnát .megtakarítva az értékes fémből. E jelentős rneny- nyiség helyettesítésére' 600 tonna is elegendőnek bizonyult az ol­csóbb és hazái alumíniumból. A Diósgyőri Gépgyárban erre az évre 32 millió forintos anyág- meg,takarítást terveztek, s a szo­cialista brigádok összefogásával is példát mutatnak a vállalást már az első három negyedév alatt túlteljesítették: több mint 40 millió forintnyi alapanyagot takarítottak meg. A Mátravidéki Fémművekben fiatal szakemberek egy csoportja számításokat végzett: hogyan le­hetne megtakarítást elérni az alumínium-tubusok és -palackok falvastagságának csökkentésével úgy, hogy ez ne menjen a minő­ség és a használhatóság rovására. A kidolgozott tervek alapján meg­változtatták az anyagnormákat, átállították a gyártósorokat, s az eredmény nem maradt el: ugyan­annyi termék gyártásához a ko­rábbi 4200 tonna nyersanyag he­lyett az idén 3700 tonna alumí­niumot használnak fel. •A kongresszusi és felszabadu­lási .munkaversenyben megyénk üzemei is többféle módját vá­lasztják a gazdaságos ányagfel- használásnak. A MEZŐGÉP tiszakécskei gyá­rában "jó munkaszervezéssel 150 kilogramm hegesztőanyagot ta­karítottak meg. A kecskeméti Szerszámgépipari Művek tőkés import helyett hazai alapanya­gokból termel. Így a tervezettnél több, néggyel szemben hétmillió forint az eddigi megtakarításuk. A 710 fős üzemben az anyag- és energiagazdálkodással, az önt- vényselejt csökkentésével és a nyereséges termeléshez szüksé­ges újabb tartalékok feltárásával javítják a hatékonyságot. A DUTÉP dolgozói is . csatla­koztak a kongresszusi munka­versenyhez. A hatezer személyt számláló kollektíva — közülük négyezren szocialista brigádok tagjai — október elejéig négy százalékkal kevesebb energiával gazdálkodott, mint ahogyan ter­vezték. Ez a megtakarítás öt és fél millió forint értékű. A három­negyed év végére sikerült befe­jezniük azt a programot, amely­nek célja a jó anyaggazdálko­dás. A nagyértékű építőipari gé­peket üzemóra-számlálókkal sze­relték fel. A műszeres megfigye­lés eredményeként kétszázötven tonnával kevesebb gázolajat használtak fel a berendezések üzemeltetéséhez. A versenyben jelentékeny tartalékai vannak a vállalat házgyárának is. Ott a betontörmeléket nem dobják a szemétbe, hanem — évente öt hónapon át — átadják, a városi tanácsnak, illetve a tanácstagok­nak járdaépítésre. A Közép-magyarországi Tej­ipari Vállalat kecskeméti üzemé­ben az anyagtakarékosságnak is 'köszönhető, hogy idei 19 millió 500 ezer forintos tervüket az év végére feltehetőleg túlteljesítik. Háromnegyed évi eredményük ugyanis már ehhez közelálló: ti­zenhét millió forint. A takaré­kosság beépül az éves gazdálko­dásba. A kompresszorokat ol­csóbb (ipari) árammal használ­ják. A tejeszacskókat nem vág­ják nagyobbra, csak1 amekkorá­ra kell. Ésszerűen gazdálkodnak az alap- és a segédanyagokkal. Tovább csökkentik a selejtet. A múlt években az üzletek termé­keik három és fél százalékát küldték vissza minőségi romlás, vagy hibás csomagolás miatt. Jobb munkával a selejtes áru aránya az idén már nem éri el a két százalékot. Ember és ember kapcsolata mindig alapvetően fontos volt a párt történetében. A párbe­széd — amelynek során ki-ki őszintén elmondja véleményét — a politikai' munka elen­gedhetetlen eleme, s tükre is lehet annak. Ebbe a tükörbe néznek bele á pártalapszerve- zetek, amikor a vezetőségek tagjai elbeszélgetnek az alap­szervezetek tagjaival. Ezekben a hetekben kerül sor az egyé­ni beszélgetések legtöbbjére, hiszen a beszámoló párttag­gyűlések sorozata — ezeket követően — november tizen­ötödikétől kezdődik, és tart egy hónapig. Az alapvető téma a XII. pártkongresszus óta végzett munka értékelése. Mégpedig — és ezt külön hangsúlyozni kell — helyi értékelése, hiszen ahány pártalapszervezet, any- nyiféle munkahelyi vagy la­kóhelyi közösség mindennap­jairól van sió. Évek, évtize­dek óta együtt dolgozó, vagy együtt élő embereket jelente­nek ezek a kommunista kö­zösségek, ahol a vezetőség tag­jai sokszor szinte családias kapcsolatban vannak az alap­szervezeti tagokkal, s joggal érzik úgy: nyitott könyv szá­mukra a másik ember. De vajon a mindennapi ro­hanásban mennyire volt ide­jük olvasni ebből a nyitott könyvből? Hiszen a titkárnak és az „egyszerű” párttagnak egyaránt megvan a maga dol­ga a műhelyben, vagy a föl­deken, az íróasztal mellett vagy a tanári katedrán, a pult mögött vagy a műtőasztalnál. Életünk mai tempója ritkán ad alkalmat elmélyült beszél­getésre. Pedig sok olffcn párt­tag van, aki évekig nem kér szót a nyilvánosság előtt, ám ha kettesben, hármasban le­iéinek vele beszélgetni, kide­rül, hogy nagyonis határozott véleménye van mindenről, okosan érvel, s észrevételei megszívlelendők. Az is kiderülhet, hogy sú­lyos gond nyomasztja, amely­ről nem akart a nyilvánosság előtt beszélni, de ha ember­séggel melléállnak, örömmel fogadja a segítséget. Sokszor előfordul, hogy egyszerű fél­reértés, jelentéktelennek tűnő mellőzés tesz passzívvá olyan embereket, akiknek korábban lételemük volt a közösségi munka; az, hogy mások ügyes­bajos dolgával törődjenek. Az őszinte beszélgetés tisztázhat­ja a félreértéseket, orvosol­hatja az esetleges sérelmeket. Mondanivaló akad minde­nütt, a párttagok elvárják, hogy véleményüket megkér­dezzék, hogy a kölcsönös nyílt­ság és bizalom légkörében fejthessék ki álláspontjukat. Arról is, hogy milyen tekinté­lye van a pártalapszervezet- nek, hogy miként alakult a kommunista közösség élete, munkája a legutóbbi, párt- kongresszus óta, hogy mikép­pen tudott hatni a környeze­tében élő pártohkivüliekre. Hogy milyenek a párttaggyű­lések, hogy miként lehetne erősíteni a pártcsoportok sze­repét, vagy például, hogy mi­lyen információk birtokában lehetne növelni a politikai meggyőzés hatékonyságát. Arról is őszintén kell be­szélni ezeken az eszmecseré­ken, hogy a vezetőség miként ítéli meg a párttag tevékeny­ségét, pártmegbízatásának tel­jesítését; véleményt cserélni arról, mennyire képviseli a párt politikáját a vitákban, vagy megmarad-e a kívülálló kényelmes szerepében. Lé­nyeges kérdés, hogy a kom­munistát milyen kapcsolat fű­zi pártonkívüli társaihoz, hogy mennyire ismeri, s meny­nyire igyekszik befolyásolni azok véleményét. Tanulságosak lehetnek a pártvezetöségek számára az új párttagokkal folytatott be­szélgetések, s értékes észre­vételeik lehetnek az eltérő sajátosságú, más alapszerve­zetekből érkezett kommunis­táknak is. Az újonnan felvett és a máshonnan érkezett párttagok véleménye sem nélkülözhető a folytonossághoz, s a folya­matos megújuláshoz. I. E.

Next

/
Thumbnails
Contents