Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-22 / 274. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 274. sz^m Ára: 1,40 Ft 1984. november 22. csütörtök Olasz partizánküldöttség látogatása A Magyar Ellenállók Antifa­siszta- Szövetsége vendégeként hazámlktban tartózkodó Olasz Par­tizánok Nemzeti Szövetsége há-; romtagiú küldöttsége tegnap Kecskemétre látogatott. A dele­gáció vezetője Arrigo Boldrini szenátor, az Olasz Kommunista Pánt Központi Bizottságának tag­ja, az OlasZ Partizánok Nemzeti Szövetségének (ANPI) elnöke; taigjái: Prof. Giulio Mázzon, az Olasz Szocialista Párt Lazio tar­tományi bizottságának tagja, az ANPI főtitkára és Mauro Gallini, az QKP tagja, az ANPI titkára. A vendégeket, akiket kecskeméti látogatásukra elkísért Ispanovits Márton, a1 Magyar Ellenállók An­tifasiszta Szövetségének főtitká­ra, dr. Gajdócsi István, a me­9 Tájékoztató a megyei tanács­nál. (Tóth Sándor felvétele.) gyei tanács elnöke fogadta, s tá­jékoztatta őket Rács-Kiskun gaz­dasági, társadalmi helyzetéről, részletesebben- ismentette a köz- igazgatás szerkezeti felépítését, tartalmi munkáját, beszélt a szo­cialista demokratizmus kiszélesí­tésére irányuló törekvésekről és annak éredméiiyeiről. Az olasz vendégek ezután a kecskeméti Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezetbe lá­togattak, ahol dr. Kása Antal el­nök adott tájékoztatást a közös gazdaságról, majd az üzemláto­gatást követőien a delegáció Bu­dapestre utazott.' Több tégla és tetőcserép Az idén már megközelítően 20 millióval több téglát szál­lítottak- a magánlakás-építőknek azokból a hagyományos gyárakból, amelyeknek fejlesztése az.'ey elején fejeződött be. Tizenhat téglagyárban gépesítették a legnehezébb fizi­kai munkákat, és korszerűsítették a szállítást. Az ipárág rekonstrukciós programja alapján most'ifjabb 16 régi üzem­ben értek az előzőekhez hasbnló fejlesztési munkák végé-, re, csaknem mindenütt befejezték a korszerűsítést, csupán néhány helyen maradtak az utolsó simítások á következő hetekre: Ez a 16 gyár főként a jövő évtől növeli a terme­lést újabb gvi 22 millió kisméretű téglával. Ezekről, és a további fejlesztési munkákról tájékoztatták a gyárakban az MTI munkatársait.’ , . • A most záruló beruházások az Alföldi Téglaipari Vállalatnál nö­velik legjobban a termelést. A vállalat tiszaföldvári, csépai, haj­dúböszörményi és hortobágyi gyárában együttvéve évi kilenc­millió-téglával bővül a termelés. A közép-dunántúli és a dél-alföl­di vállalat 5—5 hagyományos gyáréban évi hét-, illetve ötmil­lió tégla lesz a többlet, i (Folytatás a 2. oldalon.) • Téglakészités Lakitcleken — kezdetleges körülmények között. ALÁÍRTÁK A MAGYAR­VIETNAMI BARÁTSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉST Kitüntetések, nagygyűlés Hanoiban Tagnap délelőtt ünnepélyes ak-' tiissal. folytatódott a Losonczi Pál vezette magyar párt- és állami küldöttség vietnami látogatása: a hanoi elnöki palota dísztermé­ben Truong Chinh, a VSZK ál­lamtanácsának elnöke átnyújtott ta Losonczi Pálnaik az Arany Csillag Érdemrendet. Az Elnöki Tanács elnöke köszö­netét mondva a kitüntetésért, méltatta a két nép. barátságát, amely a vietnami forradalmárok szabadságharca idején kovácsoló- dott ki, majd átnyújtotta Truong Chi-nh-nek a Magyar Népköztár­saság gyémántokkal ékesített zászlórendje kitüntetést. Losonczi Pál, az MSZMP Poli­tikai Bizottságénak tagja, az El­nöki Tanács elnöke tegnap dél­után találkozott Le Düannal, a Vietnami Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen áttekintették a magyar—vietnami kapcsolatok fontosabb kérdéseit és megerősí­tették szándékukat az együttmű­ködés elmélyítésére. Véleményt cseréltek a nemzetközi politika néhány időszerű kérdéséről, kü­lönös figyelmet fordítva a dél­kelet-ázsiai térségre. • (Folytatás a 2. oldalon.) Harminchárom európai ország, valamint az Egyesült Államók és Kanada képviselőinek részvéte­lével' tegnap 'Budapesten a Hil­ton Szállóban rhegkezdődött az Európai Kulturális Fórumot elő­készítő szakértői tanácskozás. A Magyar Népköztársaság ne­vében Nagy János külügyminisz. tériumi államtitkár üdvözölte a delegációkat. Elmondotta, a ma­gyar kormány megtisztelő és fe­lelősségteljes megbízatásként fo­gadta a madridi találkozó köz- megegyezésen alapuló döntését, amely szerint a kulturális fó­rumnak és az azt előkészítő ta­nácskozásnak Budapest ad ott­hont. Hangsúlyozta, hogy orszá­gunk a történelem során mindig igyekezett kivenni részét az európai kultúra gazdagításából, és lehetőségeihez mérten aktívan hozzájárult az európai államok közötti kölcsönös megértés elő­mozdításához, a hedsjnki Záró­okmány ajánlásainak gyakorlati megvalósításához. Reményét fe­jezte ki, hogy a tanácskozás Résztvevői tapasztalni fogják: a szocialista Magyarország nyitott Európa és a világ minden valódi kulturális-művészeti értéke iránt. Meggyőződésünk, hogy más né­pek kulturális értékeinek megis­merése egyben saját kultúránk gazdagítását is szolgálja. Kor­mányzatunk jelentős anyagi ál­dozatokat hoz j azért, hogy ezek az értékek minél szélesebb kör­ben hozzáférhetővé váljanak. A magyar kultúra kiemelkedő sze­mélyiségei hagyományosan fon­• A képen: Nagy János beszél. tos küldetésnek tekintették, hogy nemzeti értékeink őrzése és gya­rapítása mellett hazai közegbe ültessék át az egyetemes emberi kultúra maradandó alkotásait. A továbbiakban szólt arról, hogy a magyar közvélemény kez­dettől fogva nagy figyelemmel kíséri a kulturális fórum előké­születeit, és várakozással tekint munkája elé. A lehető legkedve­zőbb feltételeket kívánjuk biz­tosítani ahhoz, hogy a tanácsko­zás és annak eredményeként majd a kulturális fórum sikere­sen betölthesse feladatát: a kul­turális alkotást, a terjesztést és az együttműködési érintő, egy­mással szorosan összefüggő kér­dések megtárgyalásával, a mad­ridi találkozón elfogadott man­dátumnak megfelelően hatéko­nyan járuljon hozzá az európai kulturális élet gazdagításához, egymás értékeinek jobb megis­meréséhez, valamint az- egyen­jogúságra és a kölcsönös érde­kekre épülő kulturális kapcsola­tok megszilárdításához. Hazánk abban érdeíEelt, hogy a.i mostani (Folytatás a 2. oldalon.) Egészségügyi és szociális alapellátás a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt Tegnap ülést tartott a Bács- Kiskun megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottsága. A testület először elfogadta azt a jelentésit, amely a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról készült, majd tá­jékoztatót hallgatott meg és vett tudomásul a megyei tanács tiszt­ségviselőinek két végrehajtó bi­zottsági üíés közötti, testületi fel­adatúkat érintő tevékenységéről. A második napirendi pont kere­tében Tómpa - nagyközség- Taná­csa Végrehajtó Bizottságának te^ vékenységérőd szóló beszámolót vitatta meg. A testület a beszá­molót elfogadta és elismerését fejezte ki a nagyközség tanácsá­nak és végrehajtó bizottságának a település fejlesztését szolgáló szervező és irányító munkájáért. Ezután vitatták meg Az egész­ségügyi és szociális alapellátás helyzete, fejlesztésének feladatai című előterjesztésit. Az erről' ké­szült írásos anyag a többi között megállapítja, hogy a szinte kivé­tel nélkül, mipden állampolgár­ral rendszeresen találkozó szol­gálatok működése befolyással van a lakosság életkörülményei­re, közérzetére, hangulatára. Ép­pen ezárt fontos, hogy az egész­ségügyi alapellátást az emberek lakóhelyükön, vagy annak köze­lében kaphassák meg, megkímél­ve őket a gyógyulásukat gátló, idő- és pénzigényéé utazgatások­tól. Az egészségügyi alapellátás fő területe: a körzeti orvosi, a körzeti gyermekorvosi, az ifjúsá­gi orvosi, az üzemegészségügyi és a körzeti fogorvosi szolgálat. A körzeti orvosi hálózat nap­jainkig lényegileg kiépült. Egy körzetre átlagosan 2493 gondo­zott jut, ami azt jelenti, hogy nem szükséges tovább csökken­teni a lélekszámot,- csupán az egyes körzetek közötti arányta­lanságok kiegyenlítése érdekében kell keresni az ésszerű megol­dásokat. A, rendelők felszerelt­sége, műszerékkel való ellátott­sága az elmúlt évékben sokat javult, de helyenként még tapasz­talható korszerűtlenség, hiányos­ság. Indokolt tehát folytatni a műszerezettség színvonalának emelését szolgáló programot. Ugyancsak növelni kell az orvo­sok munkáját jól segítő, a ren­delők mellé telepített kislabora- tóriumok számát — a lehetőség szerint. Sokat javult a körzeti orvosi szolgálatok hírközlése. A gyakran hibás telefonhálózatot kitűnően helyettesítik a CB-ké- szülékefc, bár számuk ma még nem elegendő. Tervezi a megyei szakigazgatási szerv az alapvető fizikotherápiás- eszközöknek a lakossághoz közelebbi telepítését, amit indokol az ilyen jellegű be­tegségek gyakorisága. A gyermekorvosi szolgálatnak elismerésre méltó eredményei vannak a csecsemő- és gyermek­halandóság csökkentésében. A ■következő időszakban a fejlesz­tési elképzeléseket úgy kell ter­vezni, hogy ez a hálózat még in­kább eleget tudjon tenni fel­adatának. Figyelembe kell ve-- i azokat a jogos lakossági igénye­ket, amelyek a körzeti gyermek­orvosi szolgálat nagyobb közsé­gekben történő telepítését szor­galmazzák. A kistelepülésék gyer­meklakosságát a városi és nagy­községi egészségügyi központok­ban látják el. Ez fölveti annak szükségességét, hogy fejlesztésü­ket, közlekedési és hírközlési le­hetőségeiket javítsuk a körzeti orvosokéhoz hasonlóan — álla­pítja meg az előterjesztés. Az ifjúsági — a 15—18 éves ko­ra — lakossági csoport szervezeti egészségügyi ellátása majdnem teljes egészében megoldatlan. Ez a korosztály, ha kikerül a gyer­mekorvosi szolgálatból, a felnőtt korú lakosság gyógyítását végző ellátás feladatai között csak rész­ben szerepel. A gondozás hiá- nyosságait jelzik a férfiaknál a katonai sorozáson felismert elvál­tozások, vagy a nőknél az első terhességnél jelentkező addig rej­tett betegségek. A megyei egész­ségügyi szakigazgatás célja, hogy minden városban és városi jogú nagyközségben " ifjúsági orvos működjék. J Az első üzemegészségügyi szol­gálatot Bács-Kiskun megyében — az adottságokból következően — két évtizeddel ezelőtt a mezőgaz­dasági nagy ü zeniekben és az élelmiszeriparban hozták létre. A fejlődésre jellemző, hogy je­lenleg napi 450 munkaórában tel­jesítenek szolgálatot az orvosok több mint száz üzemben. A 37 főfoglalkozású üzemorvos közül tíz a mezőgazdaságban, nyolc pé­tiig az élelmiszeriparban dolgozik. Tevékenységük súlypontja a megelőzés, a munkaköri alkal­masság egészségügyi . elbírálása, az egészségkárosító hatások meg­szüntetése, a rehabilitáció. Az üzemegészségügy! szakrendelők alapellátási feladatokat is vé­geznek, például Kecskeméten, Kiskőrösön, Baján. Ezért szor­galmazni és segíteni kell' azokat a törekvéseket, amelyek a há­lózat teljes kiépítését szolgálják. A körzeti fogorvosi szolgálatok a községekben 1978-tól alakul­tak kn, igaz, vannak még fehér foltok. Űjiak létrehozása ott in­dokolt, ahol legalább két fogor­vos munkájára van szükség, s ahol az igen költséges berende­zést két műszakiban lehet kihasz­nálni. A lakossági igények azon­ban ettől eltérnek, s több kis­község saját fogorvosi szolgála­tot szerelne létrehozni. Ennek érdekében nem sajnálják a saját erőt, például Tázlárón, Bócsán és Katymáron. A belátható jövő­ben azonban személyi és anyagi okokból csak arra vállalkozhat a megyei vezetés, hogy két vagy több község ellátását az együk helyen szervezett fogorvos oldja meg. Kivételesen legalább három­ezer lélekszámú községek is lét­rehozhatnak ilyen szolgálatot, ha ezt a távolság, a kedvezőtlen köz­lekedési lehetőségek indokolják, s a feltételek megvannak hozzá. A továbbiakban a jelentés az időskorúak ellátását, ezen belül a segélyezést, a napközi otthoni lehetőségeket, a házi szociális gondozást és a szociális otthonli elhelyezést taglalja, értékelve .ter­mészetesen a társadalmi erők se­gítségét is e feladatok megoldá­sában, annak segítéséiben. (Folytatás a 2. oldalon.) PEDAGÓGIAI TUDOMÁNYOS ÜLÉS Napirenden a vezetés . korszerűsítése Tegnap délelőtt Kecskemé- j ten, a Tudomány és Techni- j ka Házában rendezte meg pe- i dagógiai tudományos ülését a | Magyar Pedagógiai Társaság I Bács-Kiskun megyei tagozata, a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, a' Pedagógusok I Szakszervezetének megyei bi­li zottsága és a TIT. Szabó At- j ti la, a megyei tanács művelő- I j désügyi osztályvezetője beve- j I zető szavaiban emlékeztetett I I arra, hogy 1970 óta az érdé- | i kelt pedagógusok minden év- I j ben tudományos tanácskozá- I ] son vitatják meg az oktató- j | nevelő munka illesztését, a j 1 szocialista nevelés ügyét ille- I ■ tő legfontosabb ■ kérdéseket. I | Melyek voltak ezek az elmúlt I I öt évben? Terítékre került a I j tanulói életmód javítása, a kő- j ■ zépiskolai oktatás-nevelés fej- j I lesztése, ú világnézeti és az I I állampolgári. valamint az | | egészséges életmódra nevelés. A mostani ülés napirendjén | ] a nevelési-oktatási intézmé- | I nyék vezetésének korszerűsí- í j tése szerepelt. Dr. Horváth | j Márton egyetemi tanárnak, a Magyar Pedaigógiai Társaság I főtitkárának Közoktatáspoliti- I ka és tanügyigazgatás című j referátumát követően me- I gyénkbeli intézményvezetők I , korreferáltah. Az igazgató pe- I dagógiai irányító munkáját, a vezetés tervező, szervező és 1 gazdasági tevékenységét, vala- j mint az irányítás kapcsolat- | rendszerét vizsgálják az elő­adók. A tanácskozás szekció­ülésekkel folytatódott, majd dr. Simon Gvulának. a Ma­gvar Pedagógiai Társaság társelnökének zárszavával végződött. ♦ MOZGÖFILM A TALAJ TÁPANYAGTARTALMÁRÓL A Kertészeti Egyetem Szőlé­szeti és Borászati Kutatóintéze­te, amelynek székhelye Kecske­méten van, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium • ál­tal meghatározott' program alap­ján végzi munkáját. Az 1902-es átszervezéskor az intézet kuta­tóállomásai állami gazdaságok­hoz és borászati ■ kombinátok­hoz kerülitek. Az intézet azon­ban az utóbbiakkal együtt fele­lős a szőlőtermesztés és iá bo­rászat további'fejlesztéséért. Ku­tatási feladatait három egység­ben — szőlészietL borászati és ökonómiai főosztály — látja el. Az úgynevezett útprogramokat ekek az osztályok hajtják végre. Az .alprogram-toizottsógok ezekben a napokban értékelik - a VI. ötéves terv időszaka alatt végzett munkát és a további fel. adatokat. A szőlészek kedden kezdték kétnapos tamácskozásu­Kísérletek a szőlőkutatásban Sia idKareKOS, — ------------j likVlilJCbClAiUlC4V) te rmesztéstechnikai' megoldáso­kat, amelyekkel a művelés kor­szerűsíthető. A nemzetközi kapcsolatok kö­zül különösen a Szovjetunió ku­tatóival kialakult együttműködés figyelemre méltó. Ma a kutatóintézet ökonómiá­val foglalkozó alprogram-bizott- sága ülésezik. Elkészült' a szőlő optimális termőhelyeinek orszá­gos kijelölése. Egyik fő feladat a számítástechnikára és az oko- Hóraiai módszerekre alapozott üzemi információs rendszer ki­dolgozása. A tanácskozást Polo- -pji afo^azaA ges^oziq i ‘vjag täu nyitja. A borászok Kerényi Zol­tán tudományos f osztályvezető elnökletével a jövő héten ta­nácskoznak^. K S. kát, amelyet tegnap a délutáni órákban fejeztek be. Az ülést dr. Zilai János igazgató nyitotta meg, majd dr. Szőke Lajos tu­dományos főosztályvezető szólt a végzett munkáról, amelyet szá­mos beszámoló egészített ki. Az intézetben végzett neme- sítési munka eredményét 28 ál­lamilag elismert új fajta és klón jelzi. További 51 bor- és cseme­geszőlő lett bejelentve elisme­résre. Mindezeken kívül, nagy számú ígéretes hibrid és klón ér­tékelését és szaporítását végzik. 1 A széles körű nemesitőmun- kát nehéz összefoglalni, csak né­hány jelentősebb kutatás meg­említésére van lehetőség. Figyel­met érdemelnek a fagytűrési vizsgálatok, a vírusmentes faj­ták gyors elszaparitásának mód­szerei. A talajerő-gazdálkodási kutatások korszerűsítése kereté­ben a levélanalízisen alapuló táp^nyageillátás meghatározására szaktanácsadást szerveztek. Nem­zetközileg is; elismert eredmé­nyeket értek él az elektroultra- filtrációs módszerrel. Lényege, hogy a talajt vízzel keverik, és elektromos feszültség alatt ult­raszűrőn átengedik. Ezzel nem­csak az «kkori tápanyagtartal­mat tudják meghatározni, "ha­nem a növény várható tápanyag­felhasználását ás előre tudják, más szóval mozgófiUmet készí­tenek a talaj tápanyagtartalmá­nak alakulásáról. Az eddigi módszerek csak az adott helyze­tet tudták rögzíteni. Az új el­járás iránt külföldön is nagy az érdeklődés. Az európai kulturális fórum előkészületei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents