Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-21 / 273. szám

1984. november 21. 9 PETŐFI NÉPE ® 5 VENDÉGÜNK VOLT Csak kora legjobb hazad és külföldi teljesítményeivel mér­hető irodalomtörténeti munkás­ságának jelentősége. "Neki is 'kö­szönhető, hoigy — Horváth Já­nos lelkesítőén széf) szavaival — „nemzeti önismeretünk ösztönét is legméltóbban hevítő tudomá­nyos feladatok . egyikének” te­kintjük az irodalomtörténetet. Meghatározott korszakokhoz kö­tődő tanulmányaiban mindig ki­rajzolódott az igény, ihogy a múlt és a jelen távlatos föltárásával a jövőt szolgálja. A szegedi, majd a budapesti tudomány- egyetemen tanítványok százaira életreszólóan 'hatott monumen­tális tájékozottságával, lényeg-' láttató képességével, következe­tességével, szigorú emberségével. Kossuth-díjas, két évtizede a Magyar Tudományos Akadémia rendes tágjai. Volt miniszterhe­lyettes, az ELTE rektora, hosszú ideig az MTA Irodalomtörténeti Intézetének, az igazgatója. Köz­életi, tudományszervezői tisztsé­geinek számbavétele meghalad­ja e cikk kereteit. A kecskeméti városi tanács­ház dísztermében már .gyüleke­zett a Katona József-emlékün- nepségre a közönség, .amikor al­kalmam nyílt rövid beszélgetés­re Sőtér Istvánnal. A társalgásban, öltözködésben, munkáiban hűvös . eliegancáájú akadémikus szívesen, örömmel idézte kecskeméti emlékeit.' — A Tóth László nevétől el­választhatatlan Első Kecskeméti Könyv- és Hírlapkiadó Nyomdá­ban készült Válasz közölte első novellámat. A népi írók egykori kiadója ott volt 1960. november 11-én a Cifrapalotában rende­zett Katona József-emlékünnep- ségen is, amikor a városi tanács Sokéves hagyomány, hogy no­vember 7 -e tiszteletére ,. szovjet képzőművészeti kiállítás nyílik hazánkban. Az idén a Műcsar­nokban és Szekszárdion mutatnak be érdekes válogatást szovjet művekből. A Műcsarnokiban Mű­vészek magúikról és’ egymásról címmel a 40. velencei ibianmálé szovjet anyagéiból, Szekszárdon fiatal szovjet festők alkotásaiból rendezték 'kiállítást. A iműcsarnokbeli bemutatón — mint a cím is 'ágéri — port­rék, önarcképek sorakoznak a fa­lakon. Művészek vallanak önma­gukról, kollégáikról, családjukról, barátaikról. De a vásznak ennél sokkal többét árulnak el. Hiszen ezék a portrék, nemcsak az ábrá­zolt személyek pontos művészi megjelenítései. Emberáforázolá- sok — mély őszinteséggel feltárt személyiségjegyekkel, " emberi dilemmák ábrázolásával, gondok és örömök kifejezésével. Túl is lépnek az egyéni jellegzetessége­ken; társadalmi méretűvé válnak a művész, az alkotó erkölcsi-tár­sadalmi törekvéseinek megfogal­mazásával. „A képek alkotóival együtt fel­tesszük a kérdést —. írja elősza­vában Vlagyimir Gorjainov, a Szovjet Képzőművészeik Szövet­ségének titkára, a 40. velencei biennálé szovjet pavilonjának kormánybiztosa —, milyen is a ma művésze. Hol a helye a tár­sadalomiban, milyen szerepet ját­szik a társadalmi folyamatokban? A kérdésre adott felelet megha­tározza végső soron a vizuális kul­túra további útját is. Természe­tesen elsősoiiban a művészeknek kell megadniuk a választ. A fe­leletet .maguk a művek rejtik, -amelyek feltárják előttünk a tár­Sőtér István meghívására azt elemeztem, hogy a korabeli európai eszmeáramla. tok miiként hatottak Katona Jó­zsefre. »1962 áprilisban — a Ka­tona József-emlékév egyik ren­dezvényeként itt ülésező — Ma­gyar Irodalomtörténeti Társa­ság felkérésére Szabó Lőrincről tartottam életműve jelentőségét hangsúlyozó előadást. — Miért Arany János és Ka­tona József kapcsolatával foglal­kozik ma esti, rövidesen kezdő­dő, az uj tiszteletbeli tagságot jelképesen bizonyító székfoglaló­jában? — A költő nagykőrösi tanár­ként nemcsak földrajzilag volt közel Katona szülővárosához, sadgten gs egyén ,kapcsolatát. Talap, az önarckép az a műfaj, amety- adegjobban megfelelrar té­mának, mert ez' tárja fed legmé­lyebben és legőszimtébben a mű­vész belső világát, az alkotás lé­nyégéről vallott nézeteit. Az ön­arckép a legalkalmasabb az egyé­ni és egyúttal közösségi problé­máikat feltáró képi kifejezésre. Ez a feladat határozza meg a kiállítás jellegét: önarcképeket és művéfiizporírókat mutat be; más szóval olyan kollektív ,önarc­képet’, amely a művészeknek mind alkotói, mind erkölcsi-tár­sadalmi törekvéseit kifejez}..” A negyvenhárom műalkotás, amelyet itt kiállítottak, a 60-as, 70-as években fellépő fiatal nem­zedék vallomása. Stílusban, meg­formálásban sokszínű, változatos módon. Vannak klasszikusan ér­telmezett portrék és önarcképek, mint Bludnov Pavel, Sulzsenko Vaszilij, Vardanjan Baruzsan és Elibekjan Rabért artisztikus fest­ményei. A realista hagyományo­kat, a fotorealista megjelenítést választják: Nazarenko Tatjana, Cigalj Tatjana, Romanova Jele- na, Gurvics Mihail és mások. Az ikonok világát idézik Muznyikov Gennagyij vagy Bulgakova Olga átszellemült, átlényegült képei. Expresszív hatásúak az örmény Grigarján Álexandr vásznai, a szürrealizmus stílusjegyeit vél­jük felfedezni Pasukévá Natal ja és Szitnyikov Álexandr művein. Drámai és ironikus, bensőséges vagy elidegenített, lírai és .tárgy­szerű megfogalmazásban sokféllé megformálásban érdekes, gondo­latébresztő kiállítást láthatunk Budapesten a december 2-ig nyit­va tartó kiállításon. K. M. nemcsak a remekmű zordon szépsége vonzotta; ösztönző pél­dának tekintette. Arany való­sággal újjáteremtette a Bánk bánit, feltárta legrejtettebb köl­tői és lélektani finomságait. — Az utóbbi években mun­kásságában a szépirodalom ke­rült előtérbe. Regénytrilógiája után a nyáron került az olva­sókhoz Komoly ének címmel noveflláskötete. Várhatunk-e újabb regényeket, elbeszélése­ket? — Írom. A budavári oroszlán folytatását. — Illetékesebbtől aligha kér­dezhetném: hol tart a magyar irodalomtörténet-kutatás? Mi jellemzi az újabb törekvéseket? — Angolul és más idegen nyelven adják ki a magyar iro­dalom történetének új összefog­lalását. A külföldiek számára készült elemző áttekintésben szükségszerűen világirodalmi folyama tokkal összehasonlítva vizsgálják irodalmunk teljesít­ményeit a szerzők. így a külföl­di olvasó könnyebben és pon­tosabban megért fontos’politikai, társadalmi, művészeti mozgal­makat, helyzeteket, van mihez kötnie új Ismereteit. Így ők is pontosabban érzékelhetik líránk, nagy köültőink jelentőségét, érté­keit. Az összehasonlítás csak hasznunkra válhat. Egykori növendékei kopogtat­nak, a rendezők az órát nézik, ilfő búcsúznom a Katona Jó­zsef Társaság és a városi tanács ^vendégétől. Megköszöntem vá­laszait. A díszterembe indulva még azt mondta: „Számomra különös kiváltságot jelent, hogy Kecskeméten lehetek.” Heltai Nándor A Forrás novemberi száma Celina ’84' címmel Hatvani Dá­niel beszámolója olvasható a Forrás legújabb ’’SZaj'rtáfiak első lapjain. 4. kazajísztáfliy, szűzföldi portyájáról, s az Alma-Ataban rendezett írókonferenciáról tudó­sítva. Közép-Ázsia érdekes vilá­gába enged bepillantást. Beszámo­lóját a cseremisz és kazáni tatár népköltészetből adott válogatás teszi még érzékletesebbé. Tizennégy bagatell négy olda­lon. Szerzőjük Szepesi Attila. A versek sorát két remek költe­mény zárja: Tömöry Péter és Pet- rőczi Éva művé.- Igen gazdag ezúttal is a folyó­irat Való Világ című rovata. Az elmúlt év őszén a televízió Sze­gedi beszélgetések sorozatának vendége volt dr. Gajdócsi István, a Bács-Kidkun megyei Tanács elnöke, dr. Vágvölgyi András szo­ciológus, Szűcs Lajos, a Meizőbe- rényi Nagyközségi Tanács elnöke és dr. Faragó Vilmos, Zsomó ta­nácsának elnöke. Az alföldi fal­vakról folytatott beszélgetés sti­lizált változatát Pavlovics Miklós, a sorozait szerkesztője adja köz­re a Forrás novemberi számában, „A demokrácia édes gyermeke az önállóság” címmel'. A következő lapokon kerékasztal-beszélgetés olvasható a Rács-Kiskun megyei falvak népességmegtartó szerepé­ről, az erről készült felmérések tapasztalatairól. Hajós múltját, jelenét, az itt élő mómetajkúak sorsát, életét eleveníti meg Saru- si Mihály ök sírtak, mi sírtunk 'című kisszociográifiájában. Az említett írások .kétségtelenül ér­dekesek, információban gazda­gok, tanulságosak. Ennek ellené­re, valószínűleg Mészáros György tanulmánya jelenti majd a slá­gert, ennek az olvasásába kezd legelőször, aki kezébe veszi a friss számot, már a címe miatt is: Szerelem, házasság, szexuális élet a magyarországi cigányoknál. A balmazújvárosi,- majd a Hód­mezővásárhely környéki paraszt­ság hálószoba-titkait feltáró ta­nulmány után tehát a cigányok szerelmi viszonyairól olvashatunk Bács-Kiskun megye folyóiratá­ban. A — még jobbára ma is — régi törvények, erkölcsi normák szerint élő népcsoport szokásai­ról, nézeteiről tudósít Mészáros György; az erőszakos leányszök- tetéstől a hűségig, a szüzesség jelentőségétől a hűtlenségig. Székelyhídi Ágostori és Cs. Var­ga István neve jegyzi ez alkalom­mal a Műhely című rovatot. Az egyik írás Kunszabó Ferencről, a másik Fodor Andrásról, illetve az ő munkásságukról szól. Németh László és Tóth László barátságát tárják az olvasó elé a Saskői Zoltán által közzétett do­kumentumok. Utolsó lapjain, a Szemle című rovatban Dobozi Eszter, Tüskés Tibor, Olasz Sándor, F. Tóth Pál és Kozma Huba könyvrecenzióját közli a Forrás legújabb száma. K. E. • Tatjana Nazarenko: Fiatal művészek. (Hauer Lajos reproduk­ciója) ÉRDEMES MEGNÉZNI Szovjet portrék a Műcsarnokban HONISMERET — HELYTÖRTÉNET A 250 éves Októberben, a község felszaba­dulásának 40. évfordulójával — többnapos rendezvénysorozattal — egybekapcsolva ünnepelte Csá- voly község újratelepülésének 250. évfordulóját. Csávoly Bács-Bodrog megyei község korai történetére a koráb­bi megyei helynévtárak és mo­nográfiák adnak eligazítást. Ivá- nyi István megyei földrajzi és történelmi helymévtár-sarazatá- ban ikét helyütt is foglalkozik a település történetével. A mű má­sodik kötete a történeti forduló­ként említett 1375. évtől kezdve a XIX. század végéig ismerteti a helység történetét. A Chayol (Csajol) névvel jelölt terület birtokosa a közlő szerint 1323 óta Töítös László birtoka volt. Valamivel többet ír erről a Borovszky Samu szerkesztésében megjelent megyei monográfia el­ső kötete. Csávoly községet mint bronzkori lelőhelyet említi. Az 1198-ban emlegetett középkori Csávoly „Saul” falu a török ura­lom idején elpusztul. Amikor 1726-han Czobor Márk gróf, Bács vármegye főispánja hűsége jutal­mán megkapta Baja várost és környékét, az adománylevélen Csávoly a lakatlan puszták között szerepelt. 1730-ban a kalocsai érsek pert indított a birtoklási jogáért, mely­nek eredményeként megkapta a területet. A gróf tiszttartói több­ször is borsot törtek az érsek orra alá : erőszakkal is az érsek eilen voltak. Radics János intéző ön­hatalmúan engedte át a csávolyi területet bunyevác telepeseknek, így Csávolyt újból benépesítették. A bunyevácok, akiket a régi oklevelek hol szlávoknak, hol diai- mátoknak, hol illíreknek emle­getnék, olyan délszlávok, akik a mai jugoszláviai területekről- a török előr etörésének mértéke sze­rint, többszöri átköltözéssel ér­keztek jelenlegi Lakóhelyükre. A bunyevácok utolsó hulláma 1687- ben érkezett a Szeged—Szabadka —Baja háromszögbe. Csávolyt mint községet legko­rábban 1734-ben említik doku­Csávoly mentumofc. Éhből áz időből van az első pecsétje: két búzakalász között kocsikerék, fölötte szánitó- vas. Csávoly község első lakói és megalapítói tehát bunyevácok, azaz délszlávok voltak: 26 adózó 472 forint 69 dénárt fizetett. 1736- ban az összeírások szerint 511 szláv lakosa volt Csávolynak. Az itt élő bunyevácok földművelés­sel, pásztorkolóssai foglalkoztak. Földesuraik mindent elkövettek, hogy jobhágysonha kényszerítsék őket. Közben a környékről las­sanként magyarok is jöttek a községbe, 1776-han 51 'házaspár. Az 1782. esztendő nagy fordu­latot jelentett a község történe­tében. A kalocsai érsek Sorok­sárról, Csávoly környékéről, Ne­mesnádudvarról, Hajósról és még egyéb helyekről 424 német há­zaspárt telepített Osávolyra. Az Osztrák—'Magyar Monarchia összeomlása után Csávoly szerb megszállás alá került. 1939-ben, amikor Csávolyon is megalakult a Volksbund, a nemzetiségi ellen­tétek tovább fokozódtak. Az 1947. év sorsfordulója a falunak. A potsdami határozat értelmében a németek egy részét kitelepítették az országból, ezzel igen bonyolult érzelmi és gazdasági szálak sza­kadtak szét. Helyűikbe a felvidéki csallóközi magyarok települtek az érdekelt kormányok lakosság­csere-egyezménye alapján. A fel­növekvő új nemzedék már Csá- voiyí tekinti Otthonának. Lénye­gesen módosult a falu képe ide- talepülésükkel. A csávolyi táj változásai hatottak az itt élő em­berekre is, akik sokfelől' verődtek ide, és mégis hazájukat látják benne, mert egybékováesoíLódott gondolkodásuk. A különböző nemzetiségű emberek ma 'már együtt építik a szocialista társa­dalmat. A soikfelől érkezett csávólyiak kétszázötven évvel ezelőtt kezd­ték el a tájformájó, termelő és építő munkájukat. Milyen ma a falukép? A szőlő-gyümölcster­mesztés és állattartás ma is jel­lemző a falu lakóira, mint ahogy az emberek szorgalma is. Az is­9 A község első pecsétje. meretlent is, ha a község terüle­tére lép, idilli kép fogadja. Itt vannak a jómódra valló, takaros házak, a gondosan megművelt kertek, a partalanított utak szá­ma Is több, a betonjárdák is el­készültek a vízművel együtt. Eh­hez még hozzá kéül számolni a közös gazdaságok értékeit. Belül­ről sugárzik a faluszeretet, a megtartó erő. Csávoly népessége csökken Ugyan, de így is csaknem két és fél ezren élnek a 250 éves köz­ségben. A falumúzeum őrzi a település jellegzetességeit a község szárny­bontásától kezdve a mai napiig. Az évforduló alkalmából bemu­tatkoztak a községben élő amatőr •képzőművészek, úttörő rajzosok közszemlére tárták a tsz és KISZ termékeit, és volt kézimunka- kiállítás is. Népi együttesük magas színvonalú — nemzetiségi' jelleget is tükröző — műsort mu­tatott be. , Csávoly község a negyed évez­red alatt sok vihart élt át. Lakói sokszor kényszerültek menekülés­re, olykor pedig másoknak nyúj­tottak menedéket. Ma már meg­békéltek egymással. Az élet ta­ni tattá meg őket, hogy csak együtt tudnak boldogulni, akkor, ha összetartanak, ha megbecsülik egymást. Hiszem, hogy Csávoly a népeik országúti ából a népek bé­kés otthona lett — mindenkorra. Dr. Mándics Mihály KÉPERNYŐ [üt látunk, ha bekukkan­tunk a televízió „Abla­kán”? Látszólag fesztele­nül beszélgető, jelenésükre váró riportereket, meghívott szakértő­ket. Még azt is megengedhetik maguknak, hogy olykor-olykor egy-egy árny elsuhanjon az ép­pen dolgozó kamera előtt. Gya­nítom, tudatos ez a látszólagos figyelmetlenség. Mintha büsz­kélkednének vele: nincs itt sem­mi csináltság, úgy dolgozunk irodastúdiónkban, mintha csu­pán a nézőket érdeklő kérdések minél gyakorlatiasabb megvála­szolásán törnék a fejüket. Századszar tűnt föl pénteken este az Ablak címképsorában a kecskeméti Tudomány, és Tech­nika Haza egyik díszes ablaka, századszor csevegtek hallgatóik­kal az ügyeletes munkatársak. Megszoktam, vagy ügyesebben szerkesztik az Abllaik-ot; mintha kevesebb lenne az üresjárat, a locsi-fecsi? Jó lenne, ha a kö­vetkező száz adásiban többször válna országossá ez a műsor, gyakrabban kapcsolnának vidé­ki városokat, falviakat. Az is ja­vára válhat, ha tanulnak — mint néhány kitűnő riportból' sejthető — a Mit üzen a rádió? műsortól. Gondosan, felelősen utánajár panaszoknak, elakadt Ablak ügyelőiek, segíti helyes magatar­tásformák kialakulását. □ □ □ Cseppet sem < számít újdonság­nak, ha nevelőknek, diákoknak szánt műsorokban csúnyán, szürkén, kifejezés-panelekkel, magyartalanül beszélnek. A na­gyot akaró tervekről mát gondol­hat az a hallgató, akit joggal bosszantanak a igondolattalansá. got leplező, önálló állásfoglalástól óvakodó osztályvezetők, tanárok, előadók nyilatkozatai. Legutóbb a fakultációról beszélgettek az Újdonság az iskolában sorozat­ban. A harmadik „biztosítás” után megnéztem: ki a műsor rendezője, szerkesztője. Hamar rájöttem, hogy legkevésbé ök okolhatók a nyelvi pongyolasá­gért: Nem kérdezhetik meg min­den interjúalanyukat: kedves eUvtársam, uram, tud-e magya­rul? Előzetes, a közvetlenséget, a [természetességet igénylő kérés talán használna valamit. □ D-D Mondtak édest és keserűt a Családi Kör korábbi adásairól. Annak ellenére tetszett legutób­bi — Ádám érkezése — műso­ruk, hogy helyenként túlságosan leegyszerűsödtek egy új ember­ke érkezésével együttjáró dön­tések, életmódváltozások. Nyu­godtan elhagyhatták volna a naiv előjátékot. A kicsi hazaté­résétől kezdve ügyesen, okosan csomagolt információk, tanácsok segítik a gyakorló, gyönyörű fel­adatukra készülődő szülőket, és talán a jóindulatú, segítőkész, de régen idejétmúlt szokásokat átörökítő nagymamákat, nagypa­pákat is. □ □ □ Bevallom, egészen más ember­nek képzeltem Gion Nándort Magam sem tudom miért hittem őt szemüveges inteűlek tuelnek, tanáros irodalmárnak, hiszen jobban fölidézve írásait, nyilván­való : olyan realista ez ’ a kitűnő vajdasági író, mint Veres Péter volt idehaza. Remekéi a hétköz­napok irodalmi megjelenítésé­ben, a gondos gazda felelőssé­gével vallatja gyermek- és ifjú­kora tájait, embervilágát. Ám ez a költői egyszerűség emeli meg írásait, és ez teremtette meg a Szülőföldem, Szenttamás külön­leges hangulatát. H. N. KÖZÖNSÉG ÉS ALKOTÓ Találkozó Izsákon A „Sorsforduló” című megyei filmes rendez­vénysorozat keretében ifj. Schiffer Pál Földi pa­radicsom oímű filmjét látták a múlt héten Izsá­kon az érdeklődők. Ifj. Schiffer Pál, akinek fil­mes szociográfiáival rendszerint speciális forgal­mazás keretében találkozhatnak a nézők, gyako­ri vendége a megyének: a közelmúltban járt Vá­rosfölden, Jánoshalmán, Soltvarikerten és Kecs­keméten. A Cséplő Gyuri, s a Pártfogóit című filmekkel iskolát teremtő rendező módszeresen térképezi fel alkotásaival a magyar valóság ér­zékeny pontjait. A Paraszti élet című sorozatá­nak darabjai közé tartozik az Izsáki művelődési ház disztermében vetített Földi paradicsom is. Az ankét során felvetődött számos kérdés bi­zonyította, hogy a legutóbbi nemzetközi feszti­válon — Mannheimiben — nagy sikerrel szere­pelt," de a kritikusok véleménye szerint „lokális” problémáikat hordozó film gondolatai visszhangra találtak. A beszélgetők a film címének — mely szinte lefordíthatatlan, hiszen jelentései csak a magyarban csendülnek össze — értelmezésétől a szentesi Kerekes János gondjain át saját homoki küzdelmeikig jutottak. — Én nem voltam tárgyilagos, szeretem eze­ket az embereket — mondta a rendező. Egy csa­ládon, egy munkahelyeny egy országon belül is lehet több igazság. Egyre kevésbé csinálok olyan filmeket, melyeknek tartalmát egyetlen mon­datban össze lehet foglalni. Egyre inkább olyan filmek készülnek, melyeknek több olvasata lé­tezik; minden közönségréteg mást olvas ki belő­lük. Volt közgazdász, aki filmemet úgy nézte, mint a magyar népgazdaság modelljét, de pél­dául a francia kritikusak, akik nem túlságosan praktikus szemléletűek <(s akiktől a film díjat is kapott) egy emberi magatartás drámáját látták. A feldolgozásmód azért rendkívüli, mert valódi emberek, valódi érzelmeiket mutatják; egyszer­re van bennük bizakodás és szorongás: ezeken — mint drámai feszültségen — keresztül hat a film. Schiffer Pál legközelebbi forgatását Dunapa- tajion tervezi. Az akciósorozat, mely az elmúlt hetekben oly sok lehetőséget adott a közönség­nek a kortárs magyar filmek alkotóival való is­merkedésre, Izsákon e filmmel zárult. Károlyi Júlia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents