Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-02 / 258. szám

4 • PETŐFI NÉPÉ • 1984. november Z. HÁZUNK TÁJA A FÉLEGYHÁZI VILLAMOSSZIGÉTELŐ- ÉS MŰANYAGGYÁRTÓKNÁL KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! Növényvédelmi munkák Ősszel a zöldséges kertekben már csak ritkán van szükség permetezésre vagy más növény- védetem beavatkozásra,, és ha mégis, az álltaiéban a következő év megalapozását segíti elő. Ve­getáció végén az elszáradt, el­halt növenymaradványok, a pap. rika-, a p&rajdicsomszár eltávolí­tása közben érdemes a gyökér­zetet alaposan átvizsgálni — kü­lönösen akikor, ha a növények 'satnyák voltaik és termést -ailig hoztak, — mert esetleg megtalál­hatjuk a gyenge fejlődés okát. Ka a gyökereken kisebb-magyobb göbök, gömb adakú vagy hosz. szúkás duzzanatok vannak, ak­kor ez aminák a jele, hogy a nö­vényeket gyökéngubacs-fonál" férgeik támadták meg. A kisker­tekben jelenleg csaik a helyes vetéaváltássafl lehet védekezni e kártevők ellen. Törekedni kell arra, hogy a fertőzött területre legalább 4 éven keresztül ne ke­rüljön fogékony növény: paprika» paradicsom, uborka, dinnye, szegfű, petrezselyem, sárgarépa. Ugyancsak ősszel van lehetőség annak eldöntésére, hogy tavasz- szal várhatóan szükség lesz-e talajfertőtlenítésre: ameny­nyiban ugyanis a gyökgumóso­kon 1—3 mm átmérőjű, mély rá- gásnyomoík láthatók, ezek a kü- Uönféle drótférgek jelenlétét, esetleges ’jövő évi fellépését jel­zik. A durvább, nagyabb félü- letű rágásnyomokat a cserebo­gárpajorok okozzák. Ilyen ese­tekben tavasszal vetés vagy pa­lántázás előtt 2—3 héttel érdemes talajfertőtlenítést végezni, 10U négyzetméterenként 35 deka­gramm Basudin 5 G-vel. A bab, a borsó betárolása után, nyár végén, ősszel szokott gondot okozni a babzsizsik meg­jelenése. Ezt a kártevőt ha lehet hurcolni a szántóföldről is, de áttelepedhet az új termésre a ta­valyi, fertőzött terményről is. Ha­tékonyan védekezhetünk úgy, hogy a fertőzetlen teiményt jól zárható, de szellőző fém vagy műamyagdobozban tartjuk. Ha a termény babzsizsikkel fertőző­dött, akkor a károsított, a fertő­zött szemeket válogassuk ki és — égetéssel, elásással — semmi­sítsük meg, vagy felfőzés utáni takarmányként használjuk fel. Ha csak a fertőzés gyanújáról van szó, akkor a gyanús ter­ményt mélyhűtéssel, vagy 60 °C- ma történő felmelegítéssel men­tesítjük. A vegetációs időszak végén niagy tömegben jelenhet­nek meg a „mocskospajorok”, a vetési bagolylepke lárvái. Ösz- szell többnyire már csak gabona­féléken okoznak gondot, de jó telelés után, a tavasszal megjele­nő lepkék lerakta tojásokból nagy- számiban kelnek ki a kis lárvák, amelyek letarolhatják a papri­kát, paradicsomot, hagymát. En­nek elkerülése érdekében, ha ősszel szokatlanul' sok „mocs­kospajort” látunk, feltétlenül permetezzünk (Decis 3,5 EC 0,05 százalék) oldattal. Még nem késő! Az elkövetkezendő időszak­ban változékony időjárás vár­ható. A talaj nedvességtartal­ma nagy valószínűséggel majd emelkedik. Az Idén is meglehetősen so­kan hajtatnak ősszel paprikát, paradicsomot. Ilyenkor célsze­rűbb kevesebbet öntözni, mint tavasszal. A műtrágyákkal is bánjunk óvatosabban. A fólia­sátrakat gyakran szellőztes­sük. fgy megelőzhető a gomba- és baktériumos betegségek el­szaporodása. A gyümölcsösben gyűjtsük össze a lombot, és ha nem fer­tőzött. vigyük a komposztte­lepre. A termő 'gyümölcsös­ben fejezzük be a szerves- és műtrágyázást, és ássuk fel a fák alját. Itt az ideje az ülte­tésnek. Az ültetés után takar­juk be az oltvány tövét 10—20 centiméteres föidhalommai, védve ezzel a kiszáradástói és a fagyoktól. Figyeljünk a must erjedé­sére. Ha e folyamat megáll, jó hatásfokkal használhatjuk a fajélesztőt, melyet a Kerté­szeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetében (Kecskemét. Kisfái) szerezhe­tünk be. Fajélesztő hiányában a megakadt erjedést elindít­hatjuk úgy is. hogy 5—6 liter mustot erjesztünk erős for­rásig. és belekeverjük az er­jedni ' nem akaró mustba. Ha a hideg okozza a zavart, segít­hetünk úgy. hogy a pincét vagy a mustot melegítjük. Gondoljunk a tétre. A kert sarkában kövekből, gallyakból, lombból készítsünk búvóhe­lyet a sündisznónak. Ha sike­rül megtelepltenünk. jövőre sok' kártevőtől megóvja a ker­tet. A madarak téli etetéséhez . szerezzünk be olajos magva­kat, javítsuk meg a régi ete­tőt, készítsünk újakat. A gi­liszta-tenyészetünket vigyük meleg helyre. ÉRDEKES A kotlóssal keltetett tojásokban a kelés előtti napon az embriók és a kotlós között közléskapcsolatot figyeltek meg. 'Ha az embrió például bajt jelző hangot ad, a kotlós mozogni, vagy kárálni kezd, mire az' embriók elnémulnak, vagy elégedett hangokat hallatnak. Zöldségválaszték a kiskerteknek és főzéshez a háziasszonyoknak Néhány nem megszokott, ke­vésbé ismert zöldségfélét szeret­nénk ajánlani — a teljesség igé­nye nélkül — a kiskerttulajdo­nosoknak, a kertészkedoknek, a választék bővítésére, valamint a téli vitamin-utánpótlásra a házi­asszonyoknak. TOJ ASGYÜMÖLCS: Az ég­hajlati adottságaink kedvezőek szabadföldi termesztésre. A pa­lánták május közepétől ültethe- tők ki, 60—70 centi sor- és 30— 40 centi tőtávolságra. Ápolása megegyezik a paprikáéval, csak Tíz munkaműveletre képes* ♦ A lajosmizsei AGRO- SZER Vállalat hozta for­galomba a japán gyártmá­nyú Honda—MIO kistrak- tort, amely eszközhordo­zóként is jól hasznosítható a háztáji és kisgazdaság­ban. A hozzákapcsolható adapterekkel tíz munka- műveletre képes. (Tóth Sándor felvétele) vízigénye kevesebb. Július végé­től szedhető. MÁNGOLD: A céklának köze­li rokona. Levelét és levélnyelét fogyasztják, a levelét spenótként, a levélnyelét spárgaként. Már­ciustól június végéig vethető. Folyamatosan lehet szedni. REBARBARA: Évelő zöldség­növény, 6—8 évig hagyható ugyanazon a helyen. Táplálkozási értékét a magas almasav-tartal- ma adja. csak a levélnyelét fo­gyasztjuk. Kitűnő kompót készít­hető belőle. Magról és tőosztással is szaporítható. A tőosztást au­gusztus—szeptember hónapban végezzük. Már április—májusban szedhető. BIMBÓSKEL: Az egyik legíz- letesebb káposztaféle. Novem­berben, decemberben (esetenként még januárban is) szedhető. (A fagyot jól tűri.) Májustól június közepéig palántázható, október végéig lehet szedni. BROKKOLI: A karfiolhoz ha­sonló zöldségféle. Rózsáinak szí­ne zöld vagy zöldeslila. Oldal­hajtásai is hoznak rózsát. így. folyamatosan szedhető. Felhasz­nálása és elkészítése is hasonló a karfioléhoz. Másodnövényként érdemes termeszteni. KÍNAI KEL: A fogyasztásának főidénye:, november—december, amikor már friss zöldség kevés van. Ősszel kell vetni. (Rövid- nappalos növény.) Friss salátá­nak és főzeléknek kiválóan al­kalmas. PÓRÉHAGYMA: Sokoldalúan felhasználható zöldségféle. Nagy előnye, hogy szeptembertől — egész télen át — május közepéig • Szabad- szálláson Huszár Károly és Németh Lajos, a helyi Lenin Tsz újítói póréhagyma­kiemelő gépet szerkesztettek. A nagy­üzemben és a kis­kertben is jól alkal- - mazható eszközt mutatjuk.be. fogyasztható. Levesízesítőként, főzeléknek, sült húsokhoz körí­tésként használják. Nálunk az egyéves változata ismert. Már­ciusban vetjük 30 centiméteres sortávolságra, 5—10 centire egyel­jük. Fagyok előtt a termés egy részét felszedjük és elvermeljük. (Ez télen fogyasztható.) A másik részét a földben hagyjuk, és igen korán tavasszal már friss zöld­ségünk van. Május végétől kezd felmagzani. PASZTINÁK: Tápanyagban a petrezselyemnél gazdagabb. A gyökerét levesbe és salátának is hásználják. Hidegtűrő, áttelelő termény. Levele azonban étkezés­re alkalmatlan, esetenként bőr­gyulladást is okozhat. Termesz­tése azonos a petrezselyemével. FEKETEGYÖKÉR: Évelő nö­vény. A meleget és a hideget jól tűri. Téli zöldségféle, vigyázva kell szedni, nehogy1 megsérüljön. Akkor ugyanis a nedve elfolyik, és taplös, rágós lesz. Pincében vagy vermelve tároljuk. Á gyö­kerek hossza az 50 centit is] elér­heti. Márciusban, áprilisban vet­jük, novemberben már szedhet­jük. LASKATÖK: („Istengyalulta tök”) Ezt a nevét onnan kapta, hogy főzés közben a belseje csí­kokra esik szét. Termése tavaszig minden nehézség nélkül eltart­hat^. A téli időszakban friss fő­zelék vagy rakott tök készíthető belőle. Április közepétől ' május elejéig kell vetni) Termését 1—2 cm-es kocsánnyál kell szedni, amikor a dér már megcsípte. A kisebb fagyra nem érzékeny. Íme, néhány zöldségféle a szí­nes palettáról. Ezek vetőmagvait a szakboltokban lehet megvásá- rblni. M. J. A tulajdonosi felelősségérzet próbája A munkahely második otthona Kiskunfélegyhá­zán a' Villamosszigetelő- és Műanyaggyár 2-es számú' gyáregysége kilencszázhetven dolgozójának. Nemcsak mondják, de így is gondolják. Az idei termelési tanácskozásokon ötvenhatan kértek szót. Javarészt a napi munkához fűztek észrevételt. Bak Lajosné arról beszélt, hogy beázifc az egyik raktár. Bíró Istvánná szerint a reszelők elhasználódtak. Nagyobb és jobb minőségű szerszámkészletre lenne szükség. Olajosak a gépeknél levő láibrácsok. Ke­vés a seprű. A kétkarú mérlegek hibásak. A sze­méttárolóba hasznavehető anyagokat is beledob­nak! S hogy néz ki az'a gép, amelyik piszkos! Nincs gazdája? Szükséges rossz ? Kendőzetlenül foglalkoztak a dolgozók munka­helyük gondjaival, mintegy tükröt tartva az alsó-, a közép- és a felsőbb szintű vezetők, de egyben ön­maguk elé is. Kinek-kinek a számára volt az el­hangzottakból megszívlelésre érdemes tanulság. Amit Juhász István szb-titkár tárgyilagosan ál­lapított meg: „Egy esztergályos mindig letakaritja a gépét, amikor abbahagyja a munkát”, abból egyéb következtetés is adódik. Hiszen az üzemi környe­zet, a berendezések állapota és az, hogy mit tesz­nek a szeméttárolóba, legfőképpen a dolgozókol- lektívákon múlik, A tulajdonosi felelősségérzet próbatételét élik át továbbra is, ezekben a hetekben a félegyházi vil­lamosszigetelők és műanyaggyártók. Az utolsó ne­gyedévre tervezett termelési érték felére, mintegy hetvenmillió forintra hiányzik a fedezet, a megrendelés. Vevő jelenleg csak az ed­diginél bonyolultabb, munkaigényesebb termékre van, s a jelszó: gyorsaság, pontosság. Az alkalmaz­kodás a .piaci feltételekhez a korábbinál nagyöbb erőfeszítést, személyes hozzájárulást kíván mind- annyiuktól. Egyesek szükséges rossznak, kényszerintézkedés­nek tartják, hogy az üzemben ideiglenesen átirá­nyítottak dolgozókat egyik munkahelyről a másik­ra. A szerszámkészítők véleménye Horváth György főbizalminak, csoportvezetőnek a szerszámüzemben erről ez a megjegyzése: — Nem fogadtuk ujjongással, de 'belátjuk: a je­lenlegi piaci és munkaerőhelyzetben a vállalatve­zetés nem tehetett mást. Tőlünk havonta, felvált­va küldünk embereket a, présüzembe. — Préselni egy szerszámkészítőnek, nem gondol­ják, hogy lealacsonyító? — vág közbe valaki. Végh Menyhért így folytatja: — Annit a Manci néni meg tud csinálni a prése­lőknél mindenfajta szakképzettség nélkül, miután otthon a fakanalat a lábasnak támasztotta, arra a munkára miért szerszámkészítőkét kell átirányíta­ni? • — Mi az előrelépés abban, ha egy szerszám- készítő 22 órakor odaáll a présgéphez, és éjfélig csak selejtet gyárt? Nem feltétlenül kell, persze, selejtet termelnie, hibásan dolgoznia az átirányított szakmunkásnak. Erre ugyanúgy .érdemes figyelni, mint amit Dobák Endre javasol a szerszámkészítőknél: — Javítani szükséges a vállalati piackutatást! • Fazekas Kálmánné művezető (balra) Lajos Györgyné főbizalmival a létszámgazdálkodásról tárgyal. (Méhesi Éva felvétele) Nem szabad megengedni, hogy, rendeléshiány miatt még egyszer ilyen helyzetbe kerüljünk. „Túlórát is vállalunk” — Tény, hogy a dolgozók jelzései és a válaszadá­sok között'kissé megnyúlt az idő — jegyzi meg Ju­hász István szb-titkár. aki naponlta jár-kel a mű­helyekben, s tapasztalja azt is: — Ha valahol rosz- szul mennek a dolgok, sokan hajlamosak arra, hogy az okokat csakis másutt keressék, nem a saját kö­rükben. A „felfelé”, vagy „lefelé" mutogatás — úgy látom — divatos manapság. A nehezebb gazdálkodási feltételek hatására a dolgozók és vezetők kritikusabban szemlélik hely­zetüket a VSZM 2-es számú gyáregységében is. — Gyorsan döntöttek. Menni kellett! — így fo­gadta a présüzembe való átirányítását öt asszóny: Szabó Gyuláné, Kovács Ferencné, Szabó Gáborné, Tresó Jánosné és Kocka Józsefné betanított dolgo­zó. A — Egyelőre szünetel a gmk — tájékoztat egy fia­talasszony, Szabó Imréné. — Októbertől folyamatos munkarendiben dolgozunk. Én már 'két szombatot és két vasárnapot bent töltöttem. Ezért hétközben pihenőnap jár. Túlórát is Vállalunk a gyermekes anyák helyett. Csak legalább jobban megbecsülné­nek minket. — Anyagilag? — A szombati és a vasárnapi munkáért túlóra- pótléknak megfelelő mozgóbért kapunk. Az a baj, hogy szűkén vagyunk itt. Ezen az olajos padlón, amelyen állok, évenite négy pár cipőm tönkremegy. Felszereltek egy villanylámpát. Azóta jól látunk. Mellettünk azonban az ajtót ki kellene nyitni, hogy — ha már elszívóberendezés nincs is — friss leve­gőt engedjünk be. Az alkalmazottakat is! A tervhez képiest feleannyi a megrendelés. Az sem egyenletes megoszlásban. Nőtt a kereslet a munkaigényes termékek iránt. A vállalat piajfQj^fss munkaerőt egyaránt szeretne megtartani. A szó iégmindennapibb értelmében munkát és, kenyeret akar adni dolgozóinak ezután is. A munkahely — a második otthon —, esetünk­ben a villamosszigetelő- és műanyaggyár is, azon­ban akkor könyvelhet el igazán sikereket az üze­men belüli foglalkoztatottságban, ha a jövőben nem elégszik meg felemás megoldással. A szerszám- készítők, Fazekas Kálmánné művezető, Lajos Györgyné csoportvezető, főbizalmi és mások véle­ménye szerint is: hasonlóan nehéz helyzetben, ami­kor „pácban van egy-egy üzemrész”, az alkalma­zottak köréből is irányítsanak át dolgozókat a ter­melésbe! Ez erősítené a munkáskollektívák igaz­ságérzetét, javítaná az üzemen belüli közhangu­latot. Kohl Antal Gondok a csemegeszőlővel DUNAVECSEI SZERSZÁMGÉPEK SIKERE BRNÓBAN ÉS A BNV-N A fejlesztés: követelmény A Dunavecsei Fémipari Vállalat egyike azoknak a megyei gyáraknak, ahol gyors ütemben valósult meg a termékszer­kezet-váltás. Szerszámgépeik modernizálására 1983 őszén, a nyugatnémet DESMA cégtől vásárolták meg egy újszerű szerszámgépcsalád úgynevezett know-how-ját. Néhány hő­nap alatt átdolgozták a helyi adottságokhoz1 alakították # terveket, úgyhogy a keretes és szalagos fűrészgépeikkel, fú­róikkal nagy sikert arattak az elmúlt időszak kiállításain, vásárain. A hazai csemegeszőlő-kutatás fellegvára a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézeté­nek katonatelepi állomása. A központi épület környékén, amed­dig a szem ellát, csemegeszőlő­sorok. A Magyarországon fellel­hető összes fajta érlel itt, gyü­mölcsöt. Az intézet munkatársai minden esztendőiben szerveznek bemutatókat, ahol a meghívottak meg is ízlelhetik a gyümölcsök .sorában előkelő helyet kiérdemlő fürtöket. A laikus számára a kóstolás meggyőző, hiszen a legtöbb faj­ta, hibrid édes, ropogós, zamatos. Vagyis: minden olyan tulajdon­sággal rendelkezik, amit elvárha­tunk a csemegeszőlőtől. Felmerül a kérdés, ha ilyen jó, akkor miért vannak az értéke­sítés körül gondok. Néhány olyan szövetkezet vezetőjével beszél­tem, ahol néhány esztendeje még tonnaszámra termelték a csemege- szőlőt. Az elhangzottakat össze­gezve kitűnt, hogy a termesztés visszaszorításának okai között élen jár az alacsony ár, a magas kézimunka-igény, valamint az, hogy ha az ültetvényből a leg­szebb fürtökéi úgynevezett színe- lő szedéssel csemegeszőlőnek ér­tékesítik, akkor a „maradékot” lényegesen olcsóbban tudják bor- vagy pezsgőszőlőnek elad­ni. Így legtöbben az egyszerűbb és mégis jobban fizető megoldást választják ... A Hungarofruct Külkereskedel­mi Vállalat az országból és Bács- Kiskun megyéből is, exportált — eddig 500 tonna — csemegesző­lőt: Saszlét és Otellót. Thurn Lászlótól, az áruforgalmi főosz­tály helyettes vezetőjétől meg­tudtam, hogy a magyar csemege- szőlő külföldön csak 'hézagpótló lehet, ugyanis a szocialista orszá­gok közül Románia és Bulgária is elárasztotta a piacot a miénk­nél jóval olcsóbb áru vaj, nem is beszélve a portugál, spanyol, olasz, francia és görög szőlőről. Cz. P. A gyár igazgatója, Kara Mi­hály kísérletező ember. 1970-ben' — amikor a gyárnak döntenie kellett: marad-e szolgáltató vál­lalat, vagy más utakat keresnek, új termékek gyártásába kezde­nek, az igazgató amellett voksolt, hogy alakítsanak ki maguknak egy sajátos profilt a szerszámgép- gyártás területén. Bízott a kol­légáiban. Ügy gondolta — ta­pasztalatai alapján —, hogy az apostagi, vecse'i, dunaegyházi vagy solti esztergályos, marós, vagy lákatos van olyan szakem­ber, mint az ország bármelyik részén élő. Kiderült viszont, hogy az új „út” megköveteli a folya­matos fejlesztést, a műszaki szín­vonal állandó növelését. —■ Fűrészgépeink és fúróink el­adásával nem volt soha gondunk, de be kellett látnunk — mondot­ta az igazgató —, hogy hiába ja­vítgatjuk mi a hagyományos ma­sináinkat, azok túlzottan anyag- igényesek és energiapazarlók ma­radnak. Ha tehát csökkenő lét­szám mellett is növelni akarjuk a termelésünket, valami teljesen újat kell kitalálnunk. — Miért döntöttek a licencvá­sárlás mellett? — Minél előbb korszerű termé­kekkel akartunk jelentkezni a piacon, .nehogy megelőzzön va­laki bennünket. A bajor cég ter­mékei a szerszámgépek között olyanok, mint a kocsiknál a Mer­cedesek. Nem tagadom sokait jelentett, hogy hetekig itt dol­goztak nálunk a partnervállalat képviselői. Szakembereink so­kat tanultak tőlük. Kiderült, hogy nálunk már magas színvonalú a szellemi kapacitás, de eddig nem volt teljesen kihasználva. Dol­gozóinkat jelentősen ösztönzi, hogy magasabb színvonalú mun­kához kérjük a tudásukat. — A korábbihoz hasonló bé­rezés mellett is? — Nehezítik helyzetünket a bérszínvongl-gazdálkodás ellent­mondásai. Dolgozóink és mi is azt szeretnénk: ha valaki pre­cízen, pontosan, legjobb tudása szerint, alkotó módon dolgozik, az jól, sőt sokkal jobban keres­sen, iriint azok, akik lelkiismereti- lenül végzik munkájukat. — Az őszi BNV-n tapasztalt fokozott érdeklődés, valamint a korábbi felmérések alapján hogyan látja, jelent-e gondot az új termék értékesítése? — Egyelőre — 1985-től — éven­te két—háromszáz gépet f tudunk csak gyártani. Ezeknek túlnyomó többségét valutával fizető orszá­gok részére már eladtuk. A Brnől Nemzetközi Vásárod szóda* lista országokkal 3350 darabra kötöttünk szerződést, melyet a következő 5 évben készítünk és szállítunk. Szeretnénk azonban jelen lenni a hazai piacon, mert ez is érdekünk és kötelességünk. F. P. J.

Next

/
Thumbnails
Contents