Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-02 / 258. szám
4 • PETŐFI NÉPÉ • 1984. november Z. HÁZUNK TÁJA A FÉLEGYHÁZI VILLAMOSSZIGÉTELŐ- ÉS MŰANYAGGYÁRTÓKNÁL KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! Növényvédelmi munkák Ősszel a zöldséges kertekben már csak ritkán van szükség permetezésre vagy más növény- védetem beavatkozásra,, és ha mégis, az álltaiéban a következő év megalapozását segíti elő. Vegetáció végén az elszáradt, elhalt növenymaradványok, a pap. rika-, a p&rajdicsomszár eltávolítása közben érdemes a gyökérzetet alaposan átvizsgálni — különösen akikor, ha a növények 'satnyák voltaik és termést -ailig hoztak, — mert esetleg megtalálhatjuk a gyenge fejlődés okát. Ka a gyökereken kisebb-magyobb göbök, gömb adakú vagy hosz. szúkás duzzanatok vannak, akkor ez aminák a jele, hogy a növényeket gyökéngubacs-fonál" férgeik támadták meg. A kiskertekben jelenleg csaik a helyes vetéaváltássafl lehet védekezni e kártevők ellen. Törekedni kell arra, hogy a fertőzött területre legalább 4 éven keresztül ne kerüljön fogékony növény: paprika» paradicsom, uborka, dinnye, szegfű, petrezselyem, sárgarépa. Ugyancsak ősszel van lehetőség annak eldöntésére, hogy tavasz- szal várhatóan szükség lesz-e talajfertőtlenítésre: amenynyiban ugyanis a gyökgumósokon 1—3 mm átmérőjű, mély rá- gásnyomoík láthatók, ezek a kü- Uönféle drótférgek jelenlétét, esetleges ’jövő évi fellépését jelzik. A durvább, nagyabb félü- letű rágásnyomokat a cserebogárpajorok okozzák. Ilyen esetekben tavasszal vetés vagy palántázás előtt 2—3 héttel érdemes talajfertőtlenítést végezni, 10U négyzetméterenként 35 dekagramm Basudin 5 G-vel. A bab, a borsó betárolása után, nyár végén, ősszel szokott gondot okozni a babzsizsik megjelenése. Ezt a kártevőt ha lehet hurcolni a szántóföldről is, de áttelepedhet az új termésre a tavalyi, fertőzött terményről is. Hatékonyan védekezhetünk úgy, hogy a fertőzetlen teiményt jól zárható, de szellőző fém vagy műamyagdobozban tartjuk. Ha a termény babzsizsikkel fertőződött, akkor a károsított, a fertőzött szemeket válogassuk ki és — égetéssel, elásással — semmisítsük meg, vagy felfőzés utáni takarmányként használjuk fel. Ha csak a fertőzés gyanújáról van szó, akkor a gyanús terményt mélyhűtéssel, vagy 60 °C- ma történő felmelegítéssel mentesítjük. A vegetációs időszak végén niagy tömegben jelenhetnek meg a „mocskospajorok”, a vetési bagolylepke lárvái. Ösz- szell többnyire már csak gabonaféléken okoznak gondot, de jó telelés után, a tavasszal megjelenő lepkék lerakta tojásokból nagy- számiban kelnek ki a kis lárvák, amelyek letarolhatják a paprikát, paradicsomot, hagymát. Ennek elkerülése érdekében, ha ősszel szokatlanul' sok „mocskospajort” látunk, feltétlenül permetezzünk (Decis 3,5 EC 0,05 százalék) oldattal. Még nem késő! Az elkövetkezendő időszakban változékony időjárás várható. A talaj nedvességtartalma nagy valószínűséggel majd emelkedik. Az Idén is meglehetősen sokan hajtatnak ősszel paprikát, paradicsomot. Ilyenkor célszerűbb kevesebbet öntözni, mint tavasszal. A műtrágyákkal is bánjunk óvatosabban. A fóliasátrakat gyakran szellőztessük. fgy megelőzhető a gomba- és baktériumos betegségek elszaporodása. A gyümölcsösben gyűjtsük össze a lombot, és ha nem fertőzött. vigyük a komposzttelepre. A termő 'gyümölcsösben fejezzük be a szerves- és műtrágyázást, és ássuk fel a fák alját. Itt az ideje az ültetésnek. Az ültetés után takarjuk be az oltvány tövét 10—20 centiméteres föidhalommai, védve ezzel a kiszáradástói és a fagyoktól. Figyeljünk a must erjedésére. Ha e folyamat megáll, jó hatásfokkal használhatjuk a fajélesztőt, melyet a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetében (Kecskemét. Kisfái) szerezhetünk be. Fajélesztő hiányában a megakadt erjedést elindíthatjuk úgy is. hogy 5—6 liter mustot erjesztünk erős forrásig. és belekeverjük az erjedni ' nem akaró mustba. Ha a hideg okozza a zavart, segíthetünk úgy. hogy a pincét vagy a mustot melegítjük. Gondoljunk a tétre. A kert sarkában kövekből, gallyakból, lombból készítsünk búvóhelyet a sündisznónak. Ha sikerül megtelepltenünk. jövőre sok' kártevőtől megóvja a kertet. A madarak téli etetéséhez . szerezzünk be olajos magvakat, javítsuk meg a régi etetőt, készítsünk újakat. A giliszta-tenyészetünket vigyük meleg helyre. ÉRDEKES A kotlóssal keltetett tojásokban a kelés előtti napon az embriók és a kotlós között közléskapcsolatot figyeltek meg. 'Ha az embrió például bajt jelző hangot ad, a kotlós mozogni, vagy kárálni kezd, mire az' embriók elnémulnak, vagy elégedett hangokat hallatnak. Zöldségválaszték a kiskerteknek és főzéshez a háziasszonyoknak Néhány nem megszokott, kevésbé ismert zöldségfélét szeretnénk ajánlani — a teljesség igénye nélkül — a kiskerttulajdonosoknak, a kertészkedoknek, a választék bővítésére, valamint a téli vitamin-utánpótlásra a háziasszonyoknak. TOJ ASGYÜMÖLCS: Az éghajlati adottságaink kedvezőek szabadföldi termesztésre. A palánták május közepétől ültethe- tők ki, 60—70 centi sor- és 30— 40 centi tőtávolságra. Ápolása megegyezik a paprikáéval, csak Tíz munkaműveletre képes* ♦ A lajosmizsei AGRO- SZER Vállalat hozta forgalomba a japán gyártmányú Honda—MIO kistrak- tort, amely eszközhordozóként is jól hasznosítható a háztáji és kisgazdaságban. A hozzákapcsolható adapterekkel tíz munka- műveletre képes. (Tóth Sándor felvétele) vízigénye kevesebb. Július végétől szedhető. MÁNGOLD: A céklának közeli rokona. Levelét és levélnyelét fogyasztják, a levelét spenótként, a levélnyelét spárgaként. Márciustól június végéig vethető. Folyamatosan lehet szedni. REBARBARA: Évelő zöldségnövény, 6—8 évig hagyható ugyanazon a helyen. Táplálkozási értékét a magas almasav-tartal- ma adja. csak a levélnyelét fogyasztjuk. Kitűnő kompót készíthető belőle. Magról és tőosztással is szaporítható. A tőosztást augusztus—szeptember hónapban végezzük. Már április—májusban szedhető. BIMBÓSKEL: Az egyik legíz- letesebb káposztaféle. Novemberben, decemberben (esetenként még januárban is) szedhető. (A fagyot jól tűri.) Májustól június közepéig palántázható, október végéig lehet szedni. BROKKOLI: A karfiolhoz hasonló zöldségféle. Rózsáinak színe zöld vagy zöldeslila. Oldalhajtásai is hoznak rózsát. így. folyamatosan szedhető. Felhasználása és elkészítése is hasonló a karfioléhoz. Másodnövényként érdemes termeszteni. KÍNAI KEL: A fogyasztásának főidénye:, november—december, amikor már friss zöldség kevés van. Ősszel kell vetni. (Rövid- nappalos növény.) Friss salátának és főzeléknek kiválóan alkalmas. PÓRÉHAGYMA: Sokoldalúan felhasználható zöldségféle. Nagy előnye, hogy szeptembertől — egész télen át — május közepéig • Szabad- szálláson Huszár Károly és Németh Lajos, a helyi Lenin Tsz újítói póréhagymakiemelő gépet szerkesztettek. A nagyüzemben és a kiskertben is jól alkal- - mazható eszközt mutatjuk.be. fogyasztható. Levesízesítőként, főzeléknek, sült húsokhoz körítésként használják. Nálunk az egyéves változata ismert. Márciusban vetjük 30 centiméteres sortávolságra, 5—10 centire egyeljük. Fagyok előtt a termés egy részét felszedjük és elvermeljük. (Ez télen fogyasztható.) A másik részét a földben hagyjuk, és igen korán tavasszal már friss zöldségünk van. Május végétől kezd felmagzani. PASZTINÁK: Tápanyagban a petrezselyemnél gazdagabb. A gyökerét levesbe és salátának is hásználják. Hidegtűrő, áttelelő termény. Levele azonban étkezésre alkalmatlan, esetenként bőrgyulladást is okozhat. Termesztése azonos a petrezselyemével. FEKETEGYÖKÉR: Évelő növény. A meleget és a hideget jól tűri. Téli zöldségféle, vigyázva kell szedni, nehogy1 megsérüljön. Akkor ugyanis a nedve elfolyik, és taplös, rágós lesz. Pincében vagy vermelve tároljuk. Á gyökerek hossza az 50 centit is] elérheti. Márciusban, áprilisban vetjük, novemberben már szedhetjük. LASKATÖK: („Istengyalulta tök”) Ezt a nevét onnan kapta, hogy főzés közben a belseje csíkokra esik szét. Termése tavaszig minden nehézség nélkül eltarthat^. A téli időszakban friss főzelék vagy rakott tök készíthető belőle. Április közepétől ' május elejéig kell vetni) Termését 1—2 cm-es kocsánnyál kell szedni, amikor a dér már megcsípte. A kisebb fagyra nem érzékeny. Íme, néhány zöldségféle a színes palettáról. Ezek vetőmagvait a szakboltokban lehet megvásá- rblni. M. J. A tulajdonosi felelősségérzet próbája A munkahely második otthona Kiskunfélegyházán a' Villamosszigetelő- és Műanyaggyár 2-es számú' gyáregysége kilencszázhetven dolgozójának. Nemcsak mondják, de így is gondolják. Az idei termelési tanácskozásokon ötvenhatan kértek szót. Javarészt a napi munkához fűztek észrevételt. Bak Lajosné arról beszélt, hogy beázifc az egyik raktár. Bíró Istvánná szerint a reszelők elhasználódtak. Nagyobb és jobb minőségű szerszámkészletre lenne szükség. Olajosak a gépeknél levő láibrácsok. Kevés a seprű. A kétkarú mérlegek hibásak. A szeméttárolóba hasznavehető anyagokat is beledobnak! S hogy néz ki az'a gép, amelyik piszkos! Nincs gazdája? Szükséges rossz ? Kendőzetlenül foglalkoztak a dolgozók munkahelyük gondjaival, mintegy tükröt tartva az alsó-, a közép- és a felsőbb szintű vezetők, de egyben önmaguk elé is. Kinek-kinek a számára volt az elhangzottakból megszívlelésre érdemes tanulság. Amit Juhász István szb-titkár tárgyilagosan állapított meg: „Egy esztergályos mindig letakaritja a gépét, amikor abbahagyja a munkát”, abból egyéb következtetés is adódik. Hiszen az üzemi környezet, a berendezések állapota és az, hogy mit tesznek a szeméttárolóba, legfőképpen a dolgozókol- lektívákon múlik, A tulajdonosi felelősségérzet próbatételét élik át továbbra is, ezekben a hetekben a félegyházi villamosszigetelők és műanyaggyártók. Az utolsó negyedévre tervezett termelési érték felére, mintegy hetvenmillió forintra hiányzik a fedezet, a megrendelés. Vevő jelenleg csak az eddiginél bonyolultabb, munkaigényesebb termékre van, s a jelszó: gyorsaság, pontosság. Az alkalmazkodás a .piaci feltételekhez a korábbinál nagyöbb erőfeszítést, személyes hozzájárulást kíván mind- annyiuktól. Egyesek szükséges rossznak, kényszerintézkedésnek tartják, hogy az üzemben ideiglenesen átirányítottak dolgozókat egyik munkahelyről a másikra. A szerszámkészítők véleménye Horváth György főbizalminak, csoportvezetőnek a szerszámüzemben erről ez a megjegyzése: — Nem fogadtuk ujjongással, de 'belátjuk: a jelenlegi piaci és munkaerőhelyzetben a vállalatvezetés nem tehetett mást. Tőlünk havonta, felváltva küldünk embereket a, présüzembe. — Préselni egy szerszámkészítőnek, nem gondolják, hogy lealacsonyító? — vág közbe valaki. Végh Menyhért így folytatja: — Annit a Manci néni meg tud csinálni a préselőknél mindenfajta szakképzettség nélkül, miután otthon a fakanalat a lábasnak támasztotta, arra a munkára miért szerszámkészítőkét kell átirányítani? • — Mi az előrelépés abban, ha egy szerszám- készítő 22 órakor odaáll a présgéphez, és éjfélig csak selejtet gyárt? Nem feltétlenül kell, persze, selejtet termelnie, hibásan dolgoznia az átirányított szakmunkásnak. Erre ugyanúgy .érdemes figyelni, mint amit Dobák Endre javasol a szerszámkészítőknél: — Javítani szükséges a vállalati piackutatást! • Fazekas Kálmánné művezető (balra) Lajos Györgyné főbizalmival a létszámgazdálkodásról tárgyal. (Méhesi Éva felvétele) Nem szabad megengedni, hogy, rendeléshiány miatt még egyszer ilyen helyzetbe kerüljünk. „Túlórát is vállalunk” — Tény, hogy a dolgozók jelzései és a válaszadások között'kissé megnyúlt az idő — jegyzi meg Juhász István szb-titkár. aki naponlta jár-kel a műhelyekben, s tapasztalja azt is: — Ha valahol rosz- szul mennek a dolgok, sokan hajlamosak arra, hogy az okokat csakis másutt keressék, nem a saját körükben. A „felfelé”, vagy „lefelé" mutogatás — úgy látom — divatos manapság. A nehezebb gazdálkodási feltételek hatására a dolgozók és vezetők kritikusabban szemlélik helyzetüket a VSZM 2-es számú gyáregységében is. — Gyorsan döntöttek. Menni kellett! — így fogadta a présüzembe való átirányítását öt asszóny: Szabó Gyuláné, Kovács Ferencné, Szabó Gáborné, Tresó Jánosné és Kocka Józsefné betanított dolgozó. A — Egyelőre szünetel a gmk — tájékoztat egy fiatalasszony, Szabó Imréné. — Októbertől folyamatos munkarendiben dolgozunk. Én már 'két szombatot és két vasárnapot bent töltöttem. Ezért hétközben pihenőnap jár. Túlórát is Vállalunk a gyermekes anyák helyett. Csak legalább jobban megbecsülnének minket. — Anyagilag? — A szombati és a vasárnapi munkáért túlóra- pótléknak megfelelő mozgóbért kapunk. Az a baj, hogy szűkén vagyunk itt. Ezen az olajos padlón, amelyen állok, évenite négy pár cipőm tönkremegy. Felszereltek egy villanylámpát. Azóta jól látunk. Mellettünk azonban az ajtót ki kellene nyitni, hogy — ha már elszívóberendezés nincs is — friss levegőt engedjünk be. Az alkalmazottakat is! A tervhez képiest feleannyi a megrendelés. Az sem egyenletes megoszlásban. Nőtt a kereslet a munkaigényes termékek iránt. A vállalat piajfQj^fss munkaerőt egyaránt szeretne megtartani. A szó iégmindennapibb értelmében munkát és, kenyeret akar adni dolgozóinak ezután is. A munkahely — a második otthon —, esetünkben a villamosszigetelő- és műanyaggyár is, azonban akkor könyvelhet el igazán sikereket az üzemen belüli foglalkoztatottságban, ha a jövőben nem elégszik meg felemás megoldással. A szerszám- készítők, Fazekas Kálmánné művezető, Lajos Györgyné csoportvezető, főbizalmi és mások véleménye szerint is: hasonlóan nehéz helyzetben, amikor „pácban van egy-egy üzemrész”, az alkalmazottak köréből is irányítsanak át dolgozókat a termelésbe! Ez erősítené a munkáskollektívák igazságérzetét, javítaná az üzemen belüli közhangulatot. Kohl Antal Gondok a csemegeszőlővel DUNAVECSEI SZERSZÁMGÉPEK SIKERE BRNÓBAN ÉS A BNV-N A fejlesztés: követelmény A Dunavecsei Fémipari Vállalat egyike azoknak a megyei gyáraknak, ahol gyors ütemben valósult meg a termékszerkezet-váltás. Szerszámgépeik modernizálására 1983 őszén, a nyugatnémet DESMA cégtől vásárolták meg egy újszerű szerszámgépcsalád úgynevezett know-how-ját. Néhány hőnap alatt átdolgozták a helyi adottságokhoz1 alakították # terveket, úgyhogy a keretes és szalagos fűrészgépeikkel, fúróikkal nagy sikert arattak az elmúlt időszak kiállításain, vásárain. A hazai csemegeszőlő-kutatás fellegvára a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének katonatelepi állomása. A központi épület környékén, ameddig a szem ellát, csemegeszőlősorok. A Magyarországon fellelhető összes fajta érlel itt, gyümölcsöt. Az intézet munkatársai minden esztendőiben szerveznek bemutatókat, ahol a meghívottak meg is ízlelhetik a gyümölcsök .sorában előkelő helyet kiérdemlő fürtöket. A laikus számára a kóstolás meggyőző, hiszen a legtöbb fajta, hibrid édes, ropogós, zamatos. Vagyis: minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, amit elvárhatunk a csemegeszőlőtől. Felmerül a kérdés, ha ilyen jó, akkor miért vannak az értékesítés körül gondok. Néhány olyan szövetkezet vezetőjével beszéltem, ahol néhány esztendeje még tonnaszámra termelték a csemege- szőlőt. Az elhangzottakat összegezve kitűnt, hogy a termesztés visszaszorításának okai között élen jár az alacsony ár, a magas kézimunka-igény, valamint az, hogy ha az ültetvényből a legszebb fürtökéi úgynevezett színe- lő szedéssel csemegeszőlőnek értékesítik, akkor a „maradékot” lényegesen olcsóbban tudják bor- vagy pezsgőszőlőnek eladni. Így legtöbben az egyszerűbb és mégis jobban fizető megoldást választják ... A Hungarofruct Külkereskedelmi Vállalat az országból és Bács- Kiskun megyéből is, exportált — eddig 500 tonna — csemegeszőlőt: Saszlét és Otellót. Thurn Lászlótól, az áruforgalmi főosztály helyettes vezetőjétől megtudtam, hogy a magyar csemege- szőlő külföldön csak 'hézagpótló lehet, ugyanis a szocialista országok közül Románia és Bulgária is elárasztotta a piacot a miénknél jóval olcsóbb áru vaj, nem is beszélve a portugál, spanyol, olasz, francia és görög szőlőről. Cz. P. A gyár igazgatója, Kara Mihály kísérletező ember. 1970-ben' — amikor a gyárnak döntenie kellett: marad-e szolgáltató vállalat, vagy más utakat keresnek, új termékek gyártásába kezdenek, az igazgató amellett voksolt, hogy alakítsanak ki maguknak egy sajátos profilt a szerszámgép- gyártás területén. Bízott a kollégáiban. Ügy gondolta — tapasztalatai alapján —, hogy az apostagi, vecse'i, dunaegyházi vagy solti esztergályos, marós, vagy lákatos van olyan szakember, mint az ország bármelyik részén élő. Kiderült viszont, hogy az új „út” megköveteli a folyamatos fejlesztést, a műszaki színvonal állandó növelését. —■ Fűrészgépeink és fúróink eladásával nem volt soha gondunk, de be kellett látnunk — mondotta az igazgató —, hogy hiába javítgatjuk mi a hagyományos masináinkat, azok túlzottan anyag- igényesek és energiapazarlók maradnak. Ha tehát csökkenő létszám mellett is növelni akarjuk a termelésünket, valami teljesen újat kell kitalálnunk. — Miért döntöttek a licencvásárlás mellett? — Minél előbb korszerű termékekkel akartunk jelentkezni a piacon, .nehogy megelőzzön valaki bennünket. A bajor cég termékei a szerszámgépek között olyanok, mint a kocsiknál a Mercedesek. Nem tagadom sokait jelentett, hogy hetekig itt dolgoztak nálunk a partnervállalat képviselői. Szakembereink sokat tanultak tőlük. Kiderült, hogy nálunk már magas színvonalú a szellemi kapacitás, de eddig nem volt teljesen kihasználva. Dolgozóinkat jelentősen ösztönzi, hogy magasabb színvonalú munkához kérjük a tudásukat. — A korábbihoz hasonló bérezés mellett is? — Nehezítik helyzetünket a bérszínvongl-gazdálkodás ellentmondásai. Dolgozóink és mi is azt szeretnénk: ha valaki precízen, pontosan, legjobb tudása szerint, alkotó módon dolgozik, az jól, sőt sokkal jobban keressen, iriint azok, akik lelkiismereti- lenül végzik munkájukat. — Az őszi BNV-n tapasztalt fokozott érdeklődés, valamint a korábbi felmérések alapján hogyan látja, jelent-e gondot az új termék értékesítése? — Egyelőre — 1985-től — évente két—háromszáz gépet f tudunk csak gyártani. Ezeknek túlnyomó többségét valutával fizető országok részére már eladtuk. A Brnől Nemzetközi Vásárod szóda* lista országokkal 3350 darabra kötöttünk szerződést, melyet a következő 5 évben készítünk és szállítunk. Szeretnénk azonban jelen lenni a hazai piacon, mert ez is érdekünk és kötelességünk. F. P. J.
