Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-11 / 239. szám

1984. október 11. PETŐFI NÉPE • 3 • A Jánoshalmi Tsz-közi Vállalat 28 hektáros almáskertjében két hete megkezdték a Jonatán alma kör­szedését. Az Idén a tavaszi fagyok sok kárt okoztak, s a tavalyinak csak mintegy fele termett. Szerencsére a minőség igen jó: kilencven százaléka első osztályú. A ZÖLDÉRT helyi és kecskeméti hűtőházaiba szál­lítják a leszedett termést. A múlt héten lehetőséget teremtettek, hogy bárki szedhessen magának almát, engedményes áron. Nagy az érdeklődés, még a szomszéd megyékből is jöttek. Három nap alatt négyszáz mázsát adtak el. A vál­lalat dolgozói eddig több mint nyolc vagon válogatott almát szedtek. (Pásztor Zoltán felvétele.) Kitüntetett Űjsághír: A honvédelmi miniszter a fegyveres erők napja alkalmából a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntette ki özv. Túri Kiss Illésnét. Jakabszállás. ' Kerttel övezett aprócska ház. A korábban gyer- mekzsivájtól hangos porta ki­halt, csendes. A. 70 éves özvegy Túri Kiss Illésné egyedül él itt, de nem elhagyottan. Tíz gyer­meket szült, nevelt fel, bocsátott szaikmával felvértezve az életbé. Közöttük nyolc fiút, akik példá­san teljesítették a haza iránti kö­telességüket, leszolgálták, illetve a legkisebb most teljesíti á ka­tonaidőt. Senki sem gondolná 70 évesnek Túri nénit, mozgása fia­talos, szelleme friss. — Férjem parasztember volt. Nyolc hold rossz homokon gaz­dálkodtunk. A felszabadulás után én is dolgozni mentem, voltam napközivezető, tanácsi dolgozó, az áfésznél pénztáros, | aztán egyéni paraszt... A gyerekek? Sorolom: Illés 50 éves, lakatos, a Kecskeméti Kádgyárban-. Imre 47 éves, kárpitos a szakmája, de Kecskeméten a KIOSZ titkára. Sándor 44 éves, hivatásos katona, százados, Szegeden szolgál. Lajos 42 éves, Nyárlőrincen boltvezető, Károly 40 éves, technikus a ME- ZÖGÉP-nél. Mihály 38 éves, Kecskeméten a Kisbugaci csárda egyik vezetője. József 34 éves, autó-motorszerélő Kiskunhala. édesanya son, Mária 32 éves, a megyeszék­helyen laknak férjével együtt, akárcsak 30 éves Erzsi lányom; A legkisebb -Tibor, 23 éves autó­motorszerelő, most tölti katona­idejét. Valamennyi megnősült, férjhez ment, de nagyon kevés, mindössze 14 unokám van ... Küzdelmes életút áll özvegy Turiné mögött. Férje a felszaba­duláskor súlyos légnyomást ka­pott, rokkant lett, az asszonyra hárult az egyre szaporodó család ■ gondja-baja. Küzdött, dolgozott, taníttatta a gyerekeket. S amikor a férje 1964-ben meghalt, akkor is az adott erőt számára, hogy fel kell nevelni a kisebbeket. — Nem volt könnyű, higgye el! Dolgoztam éjjel-nappal, hiz­laltam a disznókat, mostam, 'főz­tem, elláttam őket... Nyugdíjam van. a gyerekek felkeresnek, ha kell, segítenek rajtam, de én egész életemben annyit takarékoskod­tam, hogy be tudom osztani a nyugdíjamat. Annak örülök, hogy. valamennyi gyermekem ren­dezett körülmények között él, szépen laknak, egy kivételével még gépkocsijuk is van... Igen, egy évben egyszer összejön a csa­lád, egész lakodalomra való em­ber van itt, alig férünk. Gon­dolja csak el, a tíz gyerek, a me­nyek, a vők, az unokák, harminc­ötén ülünk az asztalhoz ... Na­gyon jólesett, amikor felkerestek a tanácstól, a honvédségtől és át­adták ezt a magas elismerést. A kitüntetés, s a csokor virág még mindig ott van az asztalon, fő helyen. Túri néni lopva, sze­mével simogatja, akárcsak gyer­mekeinek esküvői képeit. Beteg, de nem elesett ember, mert ta­karít, főz, ellátja magát. — Nagyon sok újságot olvasok, rádiót hallgatok, televíziózom. Mindig érdekelt a politika, de most különösen. Kommunistának tartom magamat, tudtam, s tu­dok különbséget tenni a régi és az új világ között. Gyermekei­met is ebben a szellemben ne­veltem. Jó tudni: ők már tesz­nek ezért a társadalomért... Gémes Gábor ŰJ JOGSZABÁLYOK Rendelet az árellenőrzésről — Technikusképzés a műszaki szakközépiskolákban Az árellenőrzés egyes kérdé­seiről adott ki rendelkezést az Országos Anyag- és Árhivatal el­nöke. Eszerint az árellenőrzés módszere lehet a helyszíni vizs­gálat — ideértve, a próbavásár­lást és mintavételt —, a beszá- moltatásos, vagy adatgyűjtésen, adatszolgáltatáson alapuló vizs­gálat. Az árhatóság az ellenőrzést saját dolgozóival, külső szakér­tők megbízásával és társadalmi aktívák bevonásával egyaránt vé­gezheti. Nem vehet részt viszont az árellenőrzésben az a személy, aki az ellenőrzött cég vezető ál­lású dolgozójának hozzátartozó­ja, illetve, akitől az árellenőrzés tárgyilagos lefolytatása nem vár­ható. Az árellenőröket —az ár­hatóság dolgozóit kivéve — a ren­delet szerint megbízólevéllel kell ellátni, amit ők kérésre kötelesek felmutatni. A rendelet részletesen leírja az árellenőrzés végrehajtásának módját, a különböző eljárási sza­bályokat, tudnivalókat. Az egyik paragrafus kimondja például, hogy ha a vizsgálat az árképzési jogszabályok súlyos megsértését tárja fel, erről haladéktalanul külön jegyzőkönyvet kell felven­ni. Az árellenőrnek jogában áll azokat az okmányokat, iratokat bevonni, amelyek bűncselek­ményre, károkozásra, "fegyelmi vétségre utalnak. A Magyar Közlöny szeptember elsejei, 36. számában jelent meg az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének az a rendelkezése is, amély kiegészíti az árváltoztatás előzetes bejelentési kötelezettsé­gébe vont, szabad árformába tar­tozó termékek, illetve szolgálta­tások listáját. Ebbe a körbe tar­tozik ezentúl a rendelet mellék­lete szerint a gyógyfürdők belé­pődíja (medence, kád), valamint a fürdőkben nyújtott gyógyászati szolgáltatások díja. A férfifod­rász-ipari szolgáltatások közül a borotválás, a hajvágás fazonra és borotvával, a női fodrászipari szolgáltatások közül pedig a haj­vágás, a hajmosás szárítással és fésüléssel, a hajhullámosítás víz­zel, valamint vassal és kifésülés­sel. A Magyar Közlöny szeptember 6-i, 37. számában olvasható al me­zőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter egyikXkorálbbi, az apaállat­gazdálkodásról szóló rendeleté­nek módosítása. Az új szabály szerint az apaállat használatáért fizetett díj — a mén kivételével — az apaállat tartóját illeti meg. A mén használati díjának 75 szá­zaléka az apaállat tartóját, 25 százaléka pedig a mén kihelye­zésével megbízott gazdálkodó szervezetet illeti. □ ' □ □ A szeptember 12-i Magyar KÖZ7 lönyben (38. szám) több fontos, közérdekű új jogszabály is talál­ható. Itt olvasható részletesen a közlekedési miniszter rendelete a vízi közlekedés szabályainak mó­dosításáról és kiegészítéséről, va­lamint a művelődési miniszter rendelete a műszaki szakközépis­kolákban folyó technikus- és szakmunkásképzésről. Az utóbbi egyebek között kimondja, hogy a műszaki szakközépiskolák esti, levelező tagozatán a technikus- képzés ideje az érettségizett szak­munkások számára két év, a kö­zépfokú szakképzést folytató mű­szaki szakközépiskolában érett­ségizetteknek, illetőleg az érettsé­gi-képesítő vizsgát szerzetteknek egy év. Az esti, levelező tagoza­ton — a nappali tagozatéval azo­nos technikusi szakokon, ágaza­tokon — csak szakmai képzés fo­lyik. Az esti, levelező tagozaton fo­lyó technikusképzésben azok ve­hetnek részt, akik a választott szakhoz előírt megfelelő képesí­téssel (szakmunkásvizsgával, szak­középiskolai érettségivel) már rendelkeznek. Kivételes, egyedi elbírálás alapján a kétéves esti vagy levelező technikusképzés résztvevői lehetnek azok is, akik műszaki felsőoktatási intézmény­ben legalább két félévet ered­ményesen elvégeztek, s tanulmá­nyaikat megszakították. A je­lentkezés határideje minden eset­ben a tanévkezdést megelőző már­cius 31. A jelentkezők közül1 a rendelet szerint elsősorban azo­kat kell felvenni, akik már szak­mai gyakorlattal rendelkeznék, s akiknek a képzésben való rész­vételét a munkáltatójuk java­solja. D. A. Társulásban vagy anélkül? A JÁRÁSOK megszüntetése óta a korábbi­nál sokkal több szó esik a községi tanácsok ügyintézéséről. Mert nagy dolog a helyi ön­állóság növekedése, a hatáskörök bővülése, de ez egyben jelentős többletmunkát is jelent a hatósági embereknek. A falvak tanácshá- záin már úgyszólván univerzális ügyintézőik­re van szükség, akiknek adott esetben épp .úgy értenie kell a népességnyilvántartáshoz, mint a kereskedelmi ellenőrzéshez, az anya­könyvvezetéshez, mint — mondjuk — az adó­ügyi igazgatáshoz, vagy a 'gyámügyek inté­zéséhez, az építési engedélyek kiadásához. Létezhetnek-e egyáltalán manapság, ilyen univerzális ügyintézők, amikor egyre több központi előírás, rendelkezés szabályozza az egyes hatósági eljárásokat, s lassan már a jogászok, az egy-egy témára specializálódott szakemberek sem tudnak eligazodni a külön­féle paragrafusok dzsungelében? A kérdésre a választ a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának egyik irányelve adja meg, amely azt ajánlja a községi tanácsoknak: a különleges szakértelmet igénylő ügyek intézé­sére alakítsanak igazgatási társulásokat, vagy­is egy-egy területen több szomszédos tanács alkalmazzon közösen ügyintézőket. Ez a. ta­nácsi előadók munkaidejének kihasználását tekintve is gazdaságosabb megoldásnak tű­nik, hiszen felesleges egy néhány ezer lelket számláló faluban külön építésügyi szakem­bert vagy szabálysértési ügyintézőt alkal­mazni. AZ IGAZGATÁSI társulások országszerte sokfelé megalakultak, már a járások meg­szüntetése előtt is történtek ilyen kísérletek. A lakosság kezd hozzászokni az utazó ügyin­tézőkhöz, akiknek gyakran mindennap más falu a munkahelyük. Azt mondják, ez még- mindig jobb megoldás, mintha az ügyfelek­nek .kellene a közeli városba, vagy az úgy­nevezett székhelyközségekbe utazniok. KISKÖZSÉGEKBEN járva próbáltam vá­laszt keresni anra: vajon ez az újfajta ügyin­tézési forma nem jelenti-e a helyi önállóság csorbítását, hiszen az a bizonyos előadó — bármennyire is a tanácsok közös alkalmazott­ja — mégiscsak másik faluból érkezik, s így a helyiek eleve kisebb bizalommal fogadják. A tanácsi vezetők nem érezték jogosnak ezt az aggodalmat. Azzal érveltek: ha az ügy­intéző átlépi a községhatárt, a helyi tanács beosztottjává válik. Kötelező rá valamennyi testületi határozat és szándék, s ezek meg­valósulását számon is kérhetik rajta a be­számoltatásával. Arról nem beszélve, hogy bérezésénél, jutalmazásánál a társulás vala­mennyi tanácsi vezetőjének véleményét ké­rik. Másutt több a fenntartás az igazgatási tár­sulások bevezetésével kapcsolatban. Van olyan terület, ahol mind ez ideig egyetlen közös ügyintézőt sem alkalmaznak a községi taná­csok, mert úgy gondolják: ez igenis csorbí­taná az önállóságukat. Inkább saját maguk próbálnak megbirkózni a megnövekedett fel­adatokkal, annak ellenére is, hogy a járási hivatal megszüntetése után új státuszokat, szakembereket nemigen kaptak. Ezeknek .a községeknek a legfőbb érve, hogy a tanácsi ügyintézéshez nemcsak szakértelem szükségeltetik. Legalább ilyen fontos köve­telmény az ügyintézők helyismerete. A dön­tés meghozatalában és annak elfogadtatásá­ban egyaránt. Mert lehet bármilyen szaksze­rű, gondosan megfogalmazott egy hatósági határozat, ha az nem számol eléggé a helyi körülményekkel, sajátosságokkal, nem állja ki a gyakorlat próbáját. Nem feledhető ugyánis, hogy a tanácsi akták mögött minden esetben emberi sorsok vannak, s a döntés kontrollja nemcsak a másodfokú hatóság, a felügyeleti vizsgálat állásfoglalása, hanem az ott élő em­berek természetes igazságérzete is. NYILVÁNVALÓ, hogy a helyben lakó, a falu apraját-nagyját ismerő ügyintézők — meglehet, nem rendelkeznek olyan átfogó szakértelemmel — a helyi igényeik, lehetői ségek ismeretében képesek jobb, hatásosabb döntéseket hozni, például az üzletek nyitva­tartási 'rendjével, vagy a gyámhatósági ügyek­kel kapcsolatban. Egyáltalán nem biztos vi­szont, hogy a község önállóságát sérti, ha. több tanács közösen alkalmaz árellenőröiket vagy építészmérnököket, akiknek szakismerete a hatósági munka színvonalát, tekintélyét is ja­víthatja. Aztán előfordulhat, hogy valahol más hatáskör önálló gyakorlását nem tudják megoldani, ezért válik indokolttá az igazga­tási társulás létrehozása. A községek közötti együttműködés nem­csak az igazgatási munkában, a hatósági el­járásokban fogalmazódik meg egyre inkább sürgető igényként, hanem a gazdaság terü­letén is. Gondoljunk csak arra, milyen ked­vező lehetőségek kínálkoznak például a sze­métszállítás és megsemmisítés közös meg­szervezésében, a különböző fenntartási, fel­újítási feladatok együttes megoldásában. Ezek­re mellesleg ugyanaz érvényes, mint az igaz­gatási társulásokra: a községi tanácsoknak magúiknak kell eldönteniük, élnek-e, s ha igen, milyen mértékben az összefogás kínálta előnyökkel. I mmmmmmmmm msm mem Egy tévedés, következményekkel Felszabadulási színjátszó­verseny Országos meghívásos amatőr szín játszóversenyt hirdet ha­zánk' felszabadulásának 40. év­fordulója alkalmából a Művelő­dési Minisztérium, a Népműve­lési Intézet, a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság és Tolna megye Tanácsa. Az Auróra elnevezésű színját­szóversenyen azok a csoportok vehetnek részt, amelyeket a Tol­na megyed művelődési központ, az Országos Diáknapok, a tata­bányai színjátszó-találkozó és a minősítési találkozók zsűrije meghívásra javasol. A .verseny­re az orosz irodalom klasszikus művefivel, a szovjet irodalom alkotásaival, valamint a felsza­badulás utáni hazai irodalom művei közül választott anyaggal lehet nevezni. Műfaji megkötött­ség nélkül drámát, dramatizált alkotást, vagy szerkesztett mű­sort egyaránt bemutathatnak az együttesek. A megyei javaslat alapján meghívott produkciókat előzsüri tekinti meg, az ODN és a tata­bányai találkozók zsűrije viszont közvetlenül tehet javaslatot a meghívásra. A színjátszóver­seny döntőjét 1985. október 8— 15. között rendezik meg Szek- szárdon, s a vetélkedés legjobb­jai szavjetundóbelá utazáson ve­hetnek majd részt. , A részvétel feltételeivel kap­csolatban a megyei művelődési központok nyújtanak részletes felvilágosítást. (MTI) A nyári «szünet minden kis- és nagydiák számára sok élményt, vidámságot jelent. Kü­lönösképpen, ha tanulmányi és úttörőmunkájukkal kiérdemelve táborozáson vehetnek részt. A felnőttek — üzemek, vállala­tok, gazdaságok dolgozói — so­kat tesznek azért, hogy a gyer­mekek számára táborokat léte­sítsenek, építsenek. Így volt ez a bükkszéki váltótábor esetében is, ahol a volt kecskeméti járás területén élő gyerekek nyaral­hatnak. Ezen a nyáron adódott lehetőség, hogy a tábor létreho­zásában jelentős áldozatot hozó vállalatoknak, gazdaságoknak honorálják a segítséget: azzal is, hogy az ott dolgozó szülők gyermekeit fogadják a táborban. A Kiskunsági TESZÖV-vel egyeztetve a kiskunhalasi Vörös Október, és a jászszenti ászlói termelőszövetkezet tíz-tíz dol­gozójának gyereke nyaralha­tott volna a 4. turnusban, jú- -lius 12—20. között. A pajtások meg is kapták az értesítést, csak­hogy a levélben, amelyet a kecs-' keméti városi úttörőelnökség postázott, a 6. turnusra „mozgó­sították” a gyerekeket. Mindezt Faludi Évától, a kis- kunmajsai városi jogú nagy­község pártbizottságának mun­katársától tudtam meg, aki a rosszul sikerült táborozásról a következőket mondotta: — A halasi és a jászszentlász- lói gyerekeket a Vörös Október Termelőszövetkezet autóbusza vitte el Bükkszékre. Sajnos, ami­korra kiderült, hogy a pajtások­nak nem akkor, hanem két tur­nussal előbb volt helyük, a busz már visszaindult. Azon az éjsza­kán nagy üggyel-bajjal tudtak csak fekvőhelyet előteremteni a csalódott gyerekeknek, akik másnap azután hazautaztak. A jászszentlászlói gyerekek kétszeresen is rosszul jártak, mert a tervezett bükkszéki tábo­rozás idején elmehettek volna Balatonakaliba is, s így két szék között estek a földre __ A kecskeméti városi úttörőel­nökség utólag megpróbálta a hibát jóvátenni, s a kiskunhala­si pajtások a következő turnus­ban helyet kaptak a táborban. Egyben ígéretet is tettek arra, hogy a jászszentlászlói gyerek- keket a jövő nyáron fogadják. Az esetnek sok tanulsága van, túl azon, hogy húsz gyermek nyári örömét rontotta el a téves „mozgósítás”. Vajon miért nem hiányolt* a táborvezető —• akit a tiszakécskei, egri és kun­szentmártoni tanács közösen alkalmaz —, hogy a negyedik turnusból hiányzik húsz gyerek? Ha idejében észreveszik a téve­dést, talán eredményesebben si­került volna helyrehozni a hi­bát. Mindenesetre a megyei út­törőelnökség a kecskeméti váro­si úttörőelnököt és az úttörőtit­kárt szóbeli figyelmeztetésben részesítette, egyben bérarányos jutalmukat ezer forinttal csök­kentette. Csakhogy sem az utazási költ­ségek megtérítése, sem a felelős- ségrevonás nem csökkenthétté a gyerekek csalódottságát. Azokét a gyerekekét, akik a felnőttek­ben bíznak, akiktől példát tanulj nak... Nagy Mária Épül a • Épül az Alföldi Cipőgyár új kecskeméti, Nap utcai telephelye. Már kiala­kították az új raktárakat, itt veszik át a külföldi megrendelők az exportra készített lábbeliket. V Szedik az álmát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents