Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-10 / 238. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1984. október 10. AZ ÖSSZEFOGÁS NAGY EREJE SAJTOPOSTA Szocialista brigád a 1^ A7CPO* Pintér Sándor: — l\ll#47Vfclyl Számíthatunk egy­O másra... A jászszentlászlói termelőszö­vetkezet gépműhelyében Forgó István brigádvezetőt 'kerestem. Csupán annyit tudtam róla. és a vezetése alatt levő Bánki Dónát szocialista kollektíváról, hogy sokat tettek a községért, saját környezetük, lakóhelyük szebbé tételéért. Bosszantott, amikor az egyetlen „ügyeletes” szerelő kö­zölte: — Kimentek körtét szedni... Részletes magyarázat követ­kezett ezután, hogy hol találom meg őket. Az útbaigazítás nyo­mán valóban megleltem a bri­gádot. A lakatosok, a gépszere­lők, a kovácsok, a hegesztők lét­rán, a fák ágai között vödrökbe, ládákba gyűjtötték a gyümöl­csöt. — Vállalásaink között szere­pel ez is — adta meg a magya­rázatát e szokatlan munkának a torigádvezető, majd hozzátette: — Jók a teljesítmények, nem ma­radunk szégyenben a kertészek előtt... Brigádunk tíz évvel ez­előtt alakult, húszán vagyunk, de tizenhármán közülünk 30 éven aluli. 1981-ben ezüst koszorút, de a következő évek­ben már arany koszorút szerez­tünk. Sok mindent tettek ezért. A gépjavításokat követő szemléken nem- találtak kifogást munká­jukban, tehát nemcsak időre ki­javították az erő- és munkagé­peket, de a minőséget is garan­tálták. Emellett újítottak, pró­bálták megtalálni a leggazdasá­gosabb megoldásokat. Vetőgépet, állatszállító ketrecet, körbálázót, trágyaszórót alakítottak át. A vegyszerszóró gépeknél olyan újítást alkalmaztak — a trakto­ros eddig nem, de most már lát­ja, mikor kell kinyitni a vegy­szert szórd csapot —, amellyel :két-háromszázezer forintnyi nö­vényvédő szert tudnak megtaka­rítani. Tartósabbá tették az F— 150-es erőgép hengerfejtömíté­sét is. — A községfejllesztési munká­ban való részvételünk szinte már megszokott. Tavasszal rend- betettük a játszóteret, befestet­tük a különböző eszközöket, helyreállítottuk a KRESZ-par- kct. Az MHSZ rádióklutojának új helyiségét villamosítottuk, el­készítettük az antennatalapza­tot... Sokat segítettünk lakás­építő brigád tagjainknak is. Patro­náljuk a vadásztársaságot, javít­juk a vízátemelő-szivattyúkat, a tehergépkocsijukat karbantart­juk, műszaki vizsgára felkészít­jük. A mozgósítás, mármint a tár­sadalmi munkára, a kalákára nem lehet könnyű dolog. Milyen érvekkel győzik meg egymást a brigád tagjai? Erre Pintér Sán­dor, a brigád egyik kommunis­ta tagja, munkásőr válaszolt: — összehívjuk a brigádot, és megbeszéljük: hova, mennyi em­ber. munkáskéz kell, s a társa­ság 90 százaléka önként vállal­kozik. A miértre is könnyű vá­laszolni: ha valaki segítséget • Forgó István brigádvezető: Jók a teljesítmények, nem maradunk szégyenben a kertészek előtt. akar, elvár, annak adnia is kell. Számítunk egymásra, s ebben még nem csalatkoztunk. Ugyan­ez a helyzet, ha a közös gazda­ságról, vagy a községről van szó ... Miután januárban éppen a mi brigádunk javasolta a fel- szabadulási és kongresszusi ver­seny egyik céljaként, hogy min­denki dolgozzon két napot a községi sportcsarnok felépíté­séért — elsőként teljesítettük vállalásunkat, s befizettük a 8600 forintot. —, A brigádban nyolcán va­gyunk kommunisták —, vette át a szót a brigádvezető. — Az idén két brigádtagunkat vették fel a pártba. Nemcsak a munkahe­lyen, a .közösségi munkában va­gyunk együtt. Találunk alkal­mat és lehetőséget a közös csa­ládi kirándulásokra, összejöve­telekre, egymás jobb megisme­résére ... Igaz. számítunk egy­másra, mint ahogy Pintér Sanyi mondta, ebben van az összefo­gás nagy ereje. De hajtómotorja mégis a lelkesedés, a célokba ve­tett hit... Gémes Gábor mmwmmmmmmmmmmmmtmwMmmmmmmmmsm; MŰTRÁGYÁZÁS KORSZERŰEN Nemcsak többet, jobban is A műtrágya-felhasználás körülményeit elemezték néhány éve a szakemberek és megdöbbentő eredményre jutottak: a veszteségek elérték a 15—20 százalékot, A tűrhetetlen mértékű pazarlás főként a gondatlan tárolás miatt követ­kezett be. Ezt a feladatot ugyanis senki sem végzi szíve­sen. A gyár a kereskedelmet tartja illetékesnek, ők pedig — ha tehetik — az üzemekre hárítják a gondot, merthogy ez a teendő sok-sok pénzt köt le. A mezőgazdasági kor­mányzat — salamoni döntéssel — egy józan feladat- és költségmegosztást tart célravezetőnek. Sokat lendíthet a helyzeten a tárházépítési program megvalósítása is, amely­nek keretében 1985-ig 80, az évezred végéig pedig mint­daságók között — az anyagi le­egy 180 tároló készül majd. Mennyiségi sikerek A jól használt műtrágya meny- nyisége mindig is jelentős szere­pet játszott a növénytermesztés hozamainak alakításában. Az 1930-as években egy hektár szán. tóra még csak 1,6 kilogramm jutott, 1982-ben pedig hektáron­ként már 343 kilót szórtak szét az állami gazdaságokban. Az 1950-es évekig csak egy-két üzem­ben folyt korszerű tápanyag- utánpótlás, az ugrásszerű fejlő­dés az 1950—1975 . közötti évek­ben bontakozott ki. Ennek ered­ményeként megkétszereződött a búza és a kukorica termésátlaga, de a többi szántóföldi és kerté­szeti növény hozamainál is figye­lemre méltó növekedés követke­zett be. A. sikerek nyomán szélsőséges véleményék is lábra kaptak. Egyesek azt hangoztatták, hogy a növények tápanyag-utánpótlását kizárólag műtrágyákkal is meg lehet oldani, a talaj csak szük­séges rossz, kizárólag a növény megtámasztására szolgál. A szemléletbeli hibák miatt leérté­kelődött a talajok szervesanyag­gazdálkodása is. A tápanyaggazdálkodás dina­mikus fejlődését kedvezőtlenül érintette az energiahordozók áráé­nak emelése. Hazánkban emiatt 1977 és 1983 között a műtrágya árát négyszer növelték. És ez — kell-e mondani? — jelentős vál­tozást okozott a mezőgazdasági nagyüzemek gyakorlatában. Egyes gazdaságok a takarékos­kodást a műtrágya-felhasználás radikális csökkentésében látták. Mindez oda vezetett, hogy a gaz­hetőségeiktol függően — erőtel­jes differenciálódás következett be a műtrágya-felhasználásban. Szerencsére mind több üzem­ben alkalmaznak egyéb tápanyag­gazdagító módszereket. Ilyen pél­dául a keletkező szervesanyag- rrielléktermék, szerves trágya, gyökér- és tarlómaradvány szak­szerű felhasználása, ami javítja a talaj humuszháztartását. A szá­mítások szerint a mezőgazdaság­ban keletkező szerves anyagok korszerű hasznosításával csak. nem 150 ezer tonna műtrágyát nyerhetnénk, ami a jelenlegi fel- használásnak keréken tíz száza­léka. A szerves anyagok nagyobb mértékű alkalmazása mellett szól az is, hogy a környezetre sem je­lentenek veszélyt. Előtérben a minőség A nehéz, pénzügyi helyzet miatt a mezőgazdasági nagyüzemekben egyre nagyobb az érdeklődés a hatékony műtrágyázási módsze­rek iránt. Ezek közé .tartozik a folyékony műtrágyák használata. A módszer előnye, hogy a táp­anyagok összetétele — a talaj és a növény igényinek megfelelően — tetszőlegesen variálható. Rá­adásul a folyékony anyag kijut­tatása könnyebb és egyenlete­sebb, mintha szilárd műtrágyát kellene szétszórni a földön. Ezért is terjed a folyékony műtrágya használata hazánkban. Hat évvel ezelőtt — 1978-ban — még csak 3 ezer tonnát használtak fel az üzemek ily módon, tavaly viszont ez a mennyiség elérte a 100 ezer tonnát. A becslések szerint az ezredfordulóig a mezőgazdaság hatóanyag-igényének mintegy 2S százaléka folyékony és szuszpen- ziós műtrágyáikban kénül majd a szántóföldekre. Jelenleg 8000 nagyüzemi földi műtrágyaszóró, 170 repülőgép és helikopter áll a mezőgazdászok rendelkezésére. Ez a gépi 'kapa­citás elegendő a tennivalók el­végzésihez, áim a munkák minő­ségén — 'különösen a pontos ada­goláson és az egyenletes kiszó­ráson — sok még a javítanivaló. A kemizáló szakemberek — szakmérnökök, technikusok és szakmunkások — képzésére nagy gondot fordítanak hazánkban. Pillanatnyilag 2600 szakmérnök, 1200 üzemmérnök és 40 ezer szak- és betanított munkás dol­gozik ezen a területen. Az egysé­ges tápanyagvizsgálat és szakta­nácsadás megalapozására — 1978 óta — 15 .területi laboratórium­ból álló hálózat jött létre, amely segíti a növénytáplálás hatékony­ságának ellenőrzését. A gazdaságos módszerek ■ szerepe A hazai mezőgazdaság töret­len fejlődése — az ezredfordulóig 55—60 százalékos termelésnöve­kedés .prognosztizálható — csak úgy képzelhető el, ha javul' a műtrágyázás jelenlegi színvona­la. Azaz, a tudományos kutatás fejlődése, a szaktudás gyarapo­dása-mellett mind szélesebb kör­ben szükséges elterjeszteni a gaz­daságos módszereket. A takaré­kosság. az ésszerű megoldások térhódítása nem jelenthet lemon­dást a korszerűségről. És ez vo­natkozik a talajerő-gazdálkodás­ra is. 'Ugyanis a termőföld csak akkor képes nagyobb hozamok nevelésére, ha állandóan gazda­godik a biológiai aktivitása, és ezzel összhangban a tápanyag* ellátottság. Éppen, ezér.t az 1983. évi 1 millió 580 ezer tonnáról mintegy 2 millióra kell növelni a műtrágya-felhasználást. Ám a fejlődés közben nem szabad meg­feledkezni a mostani veszteségek erőteljes mérsékléséről sem. Cl J. Mi történt a büfében? Való igaz ez az eset tulaj­donképpen magánügynek tekint­hető, hiszen egyetlen emberrel kapcsolatos. Azonban a részle­tek, valamint a történtek után tett hivatalos intézkedések ar­ról győznek meg bennünket, hogy szóljunk róluk a nyilvá­nosság előtt. Már csak azért is, mert az ügy a tanulságot sem nélkülözi és fölöttébb elgondol­kodtató. Olvasónk mondotta: Július 30-án, délután három­negyed 6 óra körül tértem be a Budai kapunál levő vendég­látó egységbe, ahol 1 üveg kő­bányai sört rendeltem helybeni fogyasztásra, 4 üveggel pedig azért, hogy magammal vigyem. 72 forintot számlázott a felszol­gáló, aki más vendéggel is fog­lalkozott, miközben átadtam ne­ki a papír ötvenest és a fém hú­szast. Végül a kétszer 1 forintot, mire megkérdezte: és a többi? Közöltem, hogy már nála van, ám ekkor éktelen haragra ger­jedt, megcáfolt, kioktatott, sőt megfenyegetett, mondván: ket­tőnk súlycsoportját illetően, az övé a kedvezőbb. Én a vásárlók könyvét kértem, melyet nem kaptam meg. Természetesen egyetlen korty- nyi sör nélkül távoztam a hely­színről, s ekkor döbbentem rá: már a legelején is becsaptak! Láttam ugyanis az árjegyzéket, mely szerint az általam' kért ita­lért helyi fogyasztá/snál 12, elvi­tel esetén pedig 14 forintot le­het felszámolni üvegenként, így hát az én számlám nem, lehe­tett volna több 68 forintnál. A plusz 4 forint borravaló felvéte­léről saját hatáskörben dönthe­tett a pincér... Laczkó József Kecskemét, Gőzhajó u. 9. Az előzőekben említetteket le- vélbeni bejelentésből .tudhatta meg az egység • gazdája, a megyei vendéglátó vállalat, valamint a megyei kereskedelmi felügyelő­ség. Hozzánk ez utóbbitól érke­zett válasz, mely lényegében a panaszosnak küldött sorok má­solata A felügyelőség megállapítása, Intézkedése: A 380-as számú kecskeméti szerződéses büfében végzett el­lenőrzés során nem lehetett tisz­tázni a patlasz tárgyát képező fizetés körülményeit. Szabó Bé­la vállalkozó munkáját illetően viszont folytatólagos ár­drágításra derült fény, így ve­le szemben felelősségre vonást alkalmazunk. Egyidejűleg utasí­tottuk, hogy a vitás ügy rende­zése érdekében keresse meg a sértett vendéget. Valach István a Megyei kereskedelmi Felügyelőség vezetője Nos, mindezek ismeretében bizonyára van véleményük (ne­tán kissé eltérő is) olvasóinknak a fentiekről, meg a hatósági in­tézkedésről, mellyel nekünk is van mondanivalónk. Boltban, vendéglőben stb. nem cserélhet gazdát a pénz úgy, hogy arra ne figyeljen kellően mindégyiik érdekelt fél. Főleg a pénztárosnak, s a számlázó pin­cérnek van 1 ezzel kapcsolatosan szigorú munkaköri kötelezettsé­ge. Ami pedig az említett udva­riatlankodást, fenyegetést, meg a Vásárlók könyve kiadásának megtagadását illeti, e halmazati szabálysértések akár a legsúlyo­sabb fegyelmi döntések alapját is képezhetik. Meglepő, hogy ezekre nem terjedt ’ki a vizsgá­lat, mint ahogy- az is furcsa, hogy az anyagilag és erkölcsi­leg egyaránt megtépázott vendég sérelmének orvoslását arra az üzletvezetőire bízták, aki maga is adós a tisztességgel, a fegyelme­zettséggel! Kulcsár Gizellának, Hctény- egyházára: Soraiból arra követ­keztetünk, hogy tulajdonában több telek van, mint amennyit lehetővé tesz a jogszabály. A személyenkénti egy lakó- és egy üdülőteleken felüli területet leg. később két éven belül köteles értékesíteni a tulajdonos, ön ter­mészetesen a tetszés szerint ki­választott telkét tarthatja meg, melyen a szakhatóság engedé­lye alapján építhet házat. Páliaménak, Kiskunmajsára: Az érvényes* .rendelkezés sze­rinti a szülőnek (gondozónak) közölnie kell az iskolával, ha a gyermek betegség, vagy más ok miatt nem kéri az igényelt ét­kezési ellátást. Ilyenkór a köte­lezett legkésőbb a bejelentéstől számított második naptól men­tesül a térítési díj fizetése alól. Romhányi Ferencnek) Kalo, csára: Hivatalos előírás, hogy az új utca nevét a terület kisajá­títását, illetve á közterületként való bejegyzését követően kell megállapítani. Ennek során fi­gyelembe veendők a történelmi hagyományok, a földrajzi kör­nyezet, és a nyelvhelyességi kö­vetelmények. Sárai Györgynek, Lajosmi- zsére: Értesülése helytálló, ugyanis az egyik legbecsesebb történelmi emlékünk, az 1708-as trencséni csatát „megjárt” Rá- kóczi-zászló anyagát megtépáz­ta az idő. A szakemberek (res­taurátorok) azonban már befe­jezték a nagy gondosságot meg. követelő felújítását, s a zász­lót jövőre, Rákóczi halálának 250. évfordulóján láthatja majd először a nagyközönség, a Nem­zeti Múzeumban. Piaci zsákbamacska Mint háziasszony, tapasztalatból tu­dom, rengeteg értékes időt, fáradsá­got takarít meg az ember, ha egy he­lyen vásárol, ilyen szándékkal keres­tem fel szeptember 17-én délután a helyi piaccsarnok előtti területet, ahol a kofák kínálták a szemnek is tetsze­tős portékáikat. Rögtön kinéztem magamnak a ki­sebb zsáknyi paprikát, mely hálóban voller, jól láttam bárhogy mindegyik darab ép, egészséges. Persze, hogy nem sajnáltam érte kilónként a 25 fö- * rinitot. A fizetés után vittem az árut a közelben várakozó gépkocsimhoz, melynek csomagtartójába kiöntöttem a háló tartalmát, s a meglepetéstől alig kaptam levegőt •.. A mennyiség zöme silány minősé­gű, lecsónak való áru volt, melyet előzőleg azért nem vethettem észre, mert ^ ezép paprikák gyűrűjén belül •helyezte el a rafinált gazdája. Nyom­ban, reklamáltam, mire az eladó be­vallotta, ő csak értékesít és Mélykút- ról jött. a termés csomagolásának részleteit nem ismeri. A történtekről, a becsapás tényéről elmondtam a vé­leményemet, sző szót követett; végűi ügy döntöttem, elfogadom* árcsök­kentő ajánlatát, és 16 forintért kilón­ként elvittem a paprikát. Otthon azért megfogadtam, legközelebb messze elkerülöm az ilyesféle zsákba­macskát! •> Juhász Ignácné Kecskemét, Szilágyi Erzsébet u. 64. A közkút mindenkié! A tompái határátkelőhely megnyitása óta jelentősen megnőtt a gépjárműforgalom az 53-as számú úton, mely. Halason is átvezet. A városba érkező ka­mionok és személyautók sofőr, jei, utasai általában megállnak egykét órára a Park áruház előtt, hogy pihenjenek, esetleg kezet ' mossanak, vagy éppen pó­tolják a hűtővizet. Legalábbis eddig megtehetnék ezt, de mióta a környékbeli építők bekerítet­ték az ottani, vagyis a Kuruc vitézek szobra melletti közkutat, nincs biztosítva a vízellátás. Tudjuk, korábban az építke­zéshez használták a kutat, úgy hírlik azonban már van saját forrásból is vizük, így mielőbb szabaddá kellene tenniük ezt a berendezést, mely az átutazók számára szinte nélkülözhetet- len 1 Hangos Jenő Kiskunhalas, Bocskai u 7. Szép program volt IMI, Izsáki Öregek szeptember végén tíz napot töltöttünk vendégként Ba- latonfenyvesen, az úttörOvezetők tá­borában. Meghívóink Igen tartalmas, változatos programot állítottak Össze t hajókirándulást tettünk Badacsony­ba, megfürüdtUnk a híres zalakaro- sl. gyógyüdülő vizében, sétáltunk a fenyvesi állami gazdaság vadtelepén, stb. Természetesen nem hiányzott fe­hér asztalainkról az Ízletes ennivaló, meg a finom ltóka, melynek Jóvoltá­ból gyakorta nótázgattunk. KOszOnet érte mindenkinek, akinek része volt abban, hogy a több mint egy hét alatt szép, emlékezetes él­ménnyel gazdagodtunk! Szabó Emma levelező . Izsák, Arany János u. I. i Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. Közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszony. Egy héttel , ezelőtt. ..közöltük Sajtóposta rovatunkban a he- tényegyházi Fokti István pana­szát amiatt, mert a leszerelését követően nem biztosították ré­szére a korábbi feladatkörét a munkahelyén, melytől jobb hí­ján kénytelen volt megválni, ami nehéz anyagi helyzetbe hoz­ta. A kisgyermekes apa ügyével kapcsolatosan felkereste szerkesz­tőségünket az érdekelt cég, a . BÁCSÉPSZER Vállalat személy­zetű és munkaerő-gazdálkodási osztályának vezetője, Lovrity Sándor, aki ezeket mondotta: — Való igaz, dolgozónk erede­ti munkaköre betöltött volt, mi­kor a tervezettnél hamarább visszatért a sorkatonai szolgálat­ból, de rögtön kerestünk a régi foglalkozásához hasonló raktári segédmunkás beosztást, ahol a korábbi bért kereshetteg volna. Neki azonban több pénz kellett, így nem fogadta el az ajánla­tunkat. Majd újabb lehetőséget terem­tettünk, nevezetesen, hogy alkal­mazzuk a gépészeti osztályunkon rakodóként, havi 4—rS ezer fo­rint járandóságért. Erre sem vál­lalkozott, sőt Mába biztattuk, hogy a 2-es számú építésvezető­Tortúra - 980 Köztudott, hogy a konokság nem éppen a legrokonszenivesebb jellemvonás. Ugyanis a megátal- kodottan makacs embernek álta­lában meggyűlik a baja a mun­kahelyén, sőt a szűketob környe­zetében is. Ám a kisszállás! Bot­ka József esete azt bizonyítja, hogy olykor nagyon is szükség van a tántoríthatatlan kiállásra, a szi’klaszilárd elhatározottságra. Nevezett’ a helyi Bácska Ter­melőszövetkezet tagja, ahol hoszr szaibb ideje látja el eredménye­sen az anyagbeszerzés nem köny- n.yű feladatát, amiért természe­tesen bért kap. S mert a munká­jához nélkülözhetetlen a gépko­csi — ezzel lefut havonta ötezer kilométert is. Maga vezet, s rend­szeresen megilleti az 1590 forint pótlék (átalány). Mégpedig 1981 decembere óta, jóllehet másfél évvel korábban is lehetővé tette a jogszabály ezen összeg folyósí­tását, melyre csak többszöri ké­relme révén került sor. Ügy tű­nik, e sikeres követelés nem vál­totta ki a vezetők tetszését, akik rövidesen úgy döntettek; a jö­vőben már nem számfejtenek ré­szesedést az említett pótlék után. És ekkor kezdődött egy kínosan hosszú Úgy. Olvasónk nem fogadja el a ve­zetőség állítását, hogy" a gépjár­művezetési átalány alapmunka­díjon kívüli juttatás, tehát nem jár utána részesedés. Azzal ér­velt, a sofőrködés szerves része a munkájának, melynek díját a bérrel együtt kapja, s belőle is ségünfcjün., féMt,. esi/*#.pTig^^áü,, vfáialjofi munkát, ahol_ a, tel­jesítmény szerinti Összeg kerül-' hét a birtokába. Mivel sehogyan sem tud­tunk a kedvében járni, ezért szüntettük meg a munkaviszo­nyát közös megegyezéssel au­gusztus 16-al. Nincs értesülésünk róla, most hol dolgozik, s meg­találta-e a számítását, de ha nem, bármikor szívesen fogad­juk — az idén várhatóan 800 millió forint termelési értéket produkáló — kollektívánkba. Enyhén szólva; olvasónk kissé megfeledkezett arról, hogy a leszerelést követően a BÁCS­ÉPSZER mindent megtett fog­lalkoztatása érdekében. A mun­kaszerződése is jogszerűen szűnt meg, a vállalat’ eljárása helyes voflrt. Más kérdés, hogy a hosszú távoliét után lismét a régi mun­katársak közé kopogtató ember mit érez. ha kiderül: ott már nincs szükség rá. Alighanem Fokti Istvánt is elkeserítette ez a 'tény, s a továbbiakban már kissé bizalmatlanul fogadtai a más körülmények közötti alkal­mazásának alternatíváit. forintért levonják a nyugdíjjárulékot. Pa­naszára összeült a tsz munka­ügyi döntőbizottsága, mely csők megerősítette az elutasító hatá­rozatot. Botka József nem adva fel a reményt, a megyei .munkaügyi bírósághoz fordult keresettel. Az 1983. augusztus 9-i keltezésű, 1. M 546/198374. számú ítélet ked­vező volt a számára, hiszen köte­lezte a közös gazdaságot az 1982- es termelési év eredménye alap­ján a pótlék után, járó, összesen 980 forint részesedés kifizetésére. Csakhogy ezúttal a vezetőség fel-, lebbezett. S nem hiába, mert a megyei bíróság tavaly október­ben megváltoztatta a megelőző bírói döntést és jogszerűnek ítél­te a tsz álláspontját. Ekkor ismét olvasónkon volt a sor, aki átta- , nulmányozva a rendeleteket, és újból rendszerezve az érveit, tör­vényességi" óvás iránti kérelmet írt és nyújtott be. Az akták a Legfőbb Ügyész­séghez kerültek, ahol Indítvá- * nyozták a megyei bíróság ítéle­tének hatályon kívül helyezését, annak törvénysértő tartalma miatt. A pontot az i-re végül is a Legfelsőbb Bíróság tette fel, amely leszögezte: a teljes mun­ka szerinti részesedés köréibe tar­tozik a gépjárművezetéssel járó díjazás is. Olvasónk azóta megkapta a jo­gos forintjait, s az egész dolgot .el is felejtené, ha bizonyos len­ne afelől, hogy ezentúl másnak sem kell átélnie hasonló tortúrát.

Next

/
Thumbnails
Contents