Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-09 / 237. szám

1984. október 9.. • PETŐFI NÉPE • 3 VENDÉGÜNK VOLT Franz Vedder, a CB Világszövetség elnökhelyettese Franz Vedder, a CB Világszö­vetség elnökhelyettese, az Euró­pai CB Szövetség, és az NSZK Országos CB egyesület elnöke a magyar CB-rád!iósok II. országos konferenciájára, Kecskemétre látogatott. Ekkor kértük meg Vedder urat, ihogy nélhány kér­désünkre válaszoljon. — Mit tud a magyár CB-sek- ről? — A, Magyar CB-sekkel most ismerkedtem. Arról már koráb­ban meggyőződtem, hogy olyan körülmények között forgalmaz­hatnak, melyek Európában egyedülállóak. Információim sze­rint itt Magyarországon az ér­telmiség is aktívan részt vesz ebben. Nálunk, a Német Szö­vetségi Köztársaságban ez főleg a munkások hobbija, az értelmi­ség nem nagy számmal vesz részt az egyesület munkájában. Önöknél gyorsan terjedt el a CB-rádiózás, s tudomásom sze­rint egyre több érdeklődőt vonz. — A világon a legnagyobb szabadságot a magyar CB-sek élvezik, mi erről a véleménye? — Magyarországion a megen­gedett CB-adásmődok túlhalad­ják az Európai országokban en­gedélyezett módokat. Jó lenne, ha ezekben az országokban is megengednék azt. ami Magyar­országon már természetes. Az Európai CB Szövetség az Európa Parlamenthez fordult, azzal a kéréssel, hogy biztosítsanak na­gyobb lehetőséget a CB-rádiózás számára. Kértük, hogy a 27 Me­gahertz frekvenciát engedjék át teljesen a GB-seknek, engedjék meg az amplitúdó- és a frekven­ciamodulált, illetve az’* SSB- adásmódokat, a 8 Wattos kime­nő teljesítményt, ezenkívül a je­lenlegi, . hagyományos helyett az irányított antennák alkalma­zását. Mindezek mellett szüksé­gesnek tartjuk az egész Európá­ra ' érvényes távközlési rendelet és végrehajtási utasítás kiadását. Túl ezen, szeretnénk- elérni, hogy a tagországokban a postai ellenőrző és bemérő szolgálat sem az otthonba, sem a gépko­csiba telepített rádiózást ne sértse. — Magyarország nem tagja, de tudomásunk szerint szeretne belépni az Európai CB Szövet­ségbe. Mint e szövetség elnöke, hogyan vélekedik erről? — Nagyon örülnénk, ha Ma­gyarország tagja lenne az euró­pai szövetségnek. Nincsenek fenntartásaink, s ha ez a kérés hivatalosan is eljut hozzánk, nem látjuk alkiadályát a felvé­telnek. A . szövetség természete­sen tiszteletben tartja a tagor­szágok állami, postai' előírásait, rendeletéit, hagyományait. — Milyen a kapcsolatuk a' Nemzetközi Postaügyi Szervezet­tel? — Nagyon jó a viszonyunk. A közelmúltban volt alkalmam ta­lálkozni Geníben e nemzetközi szervezet főtitkárával egy CB-ki- állításon. Ezt az alkalmat is megragadtam, hogy, a CB-sek gondjairól tájékoztassam. Jövőre Berlinben rendezzük meg az Európai CB Szövetség VI. kong­resszusát. Szeretnénk, ha ezen . már a magyar testvérszervezet képviselői is részt vennének — mondta befejezésül Franz Ved­der. Gémes Gábor Kétszer ad, aki gyorsan ad a peremkerületi boltokban Négyhónapi zárvatartás után ismét árusít Kecskeméten az aluljáró melletti húsbolt. A környék lakói örömmel fo­gadták a sók éven át gazdaságo­san.működött, régi, jól bevált üz­let újbóli megnyitását. Lám, nemhiába sarkantyúzták any- nyiszor a tanács kereskedelmi csoportját és a tulajdonos. Kon- zum Kereskedelmi Vállalatot! In­tézkedtek. Győzött a gazdasági ésszerűség és a fogyasztók érdeke. Mint az esztendő első f elétől, fél­évi szünet után vállalati kezelés­ben újra árusító Bánffy utcai élelmiszerbolt példája is mutat­ta: kár görcsösen) ragaszkodni a szerződéses üzemeltetéshez ott, ahol a feltételek hiányoznak. További körforgás helyett... • A Ceglédi úti baromfiipari boltban. Az aluljárói húsüzlet kétszer volt bérlőké. Nem találták meg a számításukat. Nehéz feladatot je­lentett számukra a peremkerüle- ti városrész ellátása. Harmad­szor már nem kísérletezett bér­beadással a Konzum. A szerző­déses körforgással a fogyasztók jártak rosszul. A négyhónapi zárvatartás, a szerződésbontások miatt, alaposan próbára tette a türelmüket. Egy megoldás kínál­kozott: a kereskedelmi vállalat visszaveszi saját üzemeltetésébe a boltot és Pető Mihályra bízza a vezetését. A nyitás, amelyre mi is elmen­tünk, a vezető—eladó régen várt találkozása volt a környék — főleg idős, nyugdíjas — lakóival. Pár óra alatt 2800 forint gyűlt össze a kasszába. Másnap, ami­kor továbbterjedt a híre, hogy megint lehet húst kapni az alul­járó sarkán, a bevétel már 4700 forint volt. A környékben' lakók, a Kuruc körúton, a Fehér utcá­ban és másutt, kezdik megszok­ni, hogy az üzletben visszatért az élet. A falakon új csempe, a rak­tárban új, nagyabb hűtő — s a berendezések1 ipellett Pető Mi­hály ígérete: — A BÁCSHŰS-tól, Helvéciá­ról és különböző húsfeldolgozó • Nyitva! Egy vásárló a Csóka utcai üzletajtóban. (Méhesi Éva felvételei) üzemektől való beszerzéssel, heti 42 óra nyitvatartással fedezzük a fogyasztói igényeket. Ceglédi út: két új üzlet Űj a megyeszékhely«! a Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Válla­lat kapuja mellett múlt héten megnyílt ikerbolt. 'Minek köszön­heti létét a Ceglédi útra néző üz­letpár] amelynek egyikében élel­miszereket, élvezeti cikkeket, háztartási 'vegyiárut, a másikban pedig baromfiipari termékeket árusítanak? Két vállalat, a Kon­zum és a baromfifeldolgozó együttműködésének. Mindkettő­nek már azelőtt is volt egy-egy boltja az üzemi bejárat közelé­ben. Csakhogy eljárt felettük az idő. A Konzúméban szinte moz­dulni sem 'lehetett a zsúfoltság­tól. Árut árura halmoztak. Itt- ott az eladóteret is eltorlaszolták. A helyiséget bérbeadó Baromfi- feldolgozó Vállalat üzletében sem volt különb a helyzet. Dönteni kellett. Hogyan tovább? Segítette a megoldást, hogy a szóban forgó épületszárnyat kor­szerűsítés céljából átalakítják. A két boltot odébb költöztetik. De hová? .Úgy határoztak — helye­sen —, legyen szomszédos egy­mással az élelmiszer- és a ba­romfitermék bolt; s, hogy jobban ellássa' a környékbelieket, mind a kettőnek az' ajtaja nyíljon a Ceglédi útra. A terv sikerült. Szerdától már az új helyen, nagyobb alaptenü- leten és gazdagabb áruválaszték­kal várják a vásárlókat. A nyit­vatartási rendben, a fogyasztók kívánságát figyelembe véve, a közeljövőben állapodnak meg — de az biztos: szombatonként is kinyitják az üzleteket. Nem baj, ha régi, csak árusítson! Már-már reménytelennek lát­szott, hogy a Csóka utcában egy­hamar megnyílik az élelmiszer- bolt. Másfél hétig zárt ajtó állta el a vásárlók útját, annak je­léül, hogy a szerződéses bérlő nem árusit tovább. A tanács és a Konzum Kereskedelmi Vállalat kirendeltségének összefogására volt szükség, hogy az ellátatlan környék ismét ellátott legyen. Kulhanek Lászlónét, az új bolt­vezetőt siralmas kép fogadta az első munkanapon. A Kalocsa1 ut­ca felőli raktárajtó redőnyén sok a rés, annyira tönkrement. A tá- rolóhelyiség falán petróleum- lámpa. Alatta egy, kézöblítésre való, kiszolgált víztartály. A pad­lózat gidres-gödrös. Betonozásra vár. Ami mégis bolti raktárra emlékeztet: tűzoltókészülék az egyik sarokban, s fémállványon vöröshagyma, burgonya zsákok­ban. — Visszatér-e a normális üzle­ti élet? — nem kendőzöm kétke­désemet a- kereskedelem kezde­tére utaló látványtól elbizonyta­lanodva. — Tegnap nyitottam ki elő­ször — tájékoztat Kulhanekné. — Féltem: vajon, visszapártol- nak-e a vevők? Áz első nap há­rom és fél ezer forint volt a for­galom. Ma délelőtt 6 ezer forint­nál tartok. S jönnek az emberek, egyre többen, hiszen oly sok a környéken a nyugdíjas, akiknek épp úgy kell' kenyér, tej, tészta­féle, fokhagyma, petrezselyem, gyógyvíz és egyéb áru, mint az ABC-k közelében lakóknak. Igen, az öreg házakban ott él­nek az idősek. Némelyik bottal is alig bír menni. Nékik ez, a pe­remkerület a szűkebb hazájuk. Emberséges, dicséretes dolog, hogy a Konzum Kereskedelmi Vállalat, a tulajdonos jogán, nem húzta-halasztotta apróhirdetés­sel — újabb szerződő partnerek utón kutatva — a peremkerületi üzlet megnyitását. Ha ezt teszi, valószínűleg négy-öt hónapba is beletelik, mire dűlőre jutnak va­lakivel. Addig pedig várjon a lakosság ... ? ! Kétszer ad, aki gyorsan ad! Igaz ez a szólásmondás akkor is, ami­kor arról kell dönteni: a szer­ződéses, vagy a tulajdonosi üze­meltetési forma szolgálja-e 'elő­nyösebben a fogyasztók áruellá­tásán? Kohl Antal Közművelődési tanácskozás ’84. Nem a kerek «— tizedik — évforduló indította a szervezőket arra, hogy ismét összehívják a Parlamentben a népművelők országos konferen­ciáját. A szükség, a haladás elé tornyosuló gon­dok, a változtatást sürgető tények inspirálták ar­ra a Művelődési Minisztérium, valamint az Or­szágos Közművelődési Tanács illetékeseit, hogy esztendőnyi előkészítő munka után elküldjék meghívóikat, szerte az országba: falusi művelő­dési ház- és iskolaigazgatóknak, megyei és orszá­gos irányító szervek képviselőinek, könyvtárak, múzeumok, filmszínházak, kutatóintézetek mun­katársainak, hogy az ország vezetőivel együtt vi­tassák meg azt a dokumentumot, amit majd (a hároméves intézkedési tervvel együtt) a kor­mány és a XIII. pártkongresszus előkészítő bi­zottságai elé terjesztenek. A műveltség—érték Az előadók és a felszólalók egyértelműen le­szögezték, megerősítették, a világtörténelemben oly sokszor hangsúlyozott (és oly sokféle módon értelmezett) elvet: a műveltség érték, melyre fel­tétlenül szüksége van a társadalmunknak. A „kiművelt emberfő” értékesebb, mint a művelet­len. Az is elhangzott — a többi között —, hogy akik a kultúrát, a művelődést, a szellemi érté­kek emberformáló erejét elismerik, azok bátran mondhatják, hogy a johbik oldalon: a haladás, a jövő pártján állnak. Jeles politikusaink hív­ták fel a figyelmet arra, hogy társadalmunknak csak abban az esetben lehet esélye az emberibb jövőre, ha a műveltséget, az iskolázottságot érté­kük szerint méltányolják. A társadalmi élet két nagy szférája, a kultúra és a gazdaság csak egyrrtással összefüggésben lé­tezhet. Ebben a kapcsolatrendszerben azonban — hangzott el újra és újra — időnként torzulások, egyoldalúságok teremtődnek. Ehhez persze hoz­zátartoznak a nyolcvanas évek gazdasági problé­mái, hiszen a növekedés lelassult — legalábbis az előző évekhez képest —, és több ok miatt sa­játos egyensúlyi gondokkal küzdünk. Éppen ezért erőteljesebben jelentkezik a kérdés: Ebben a helyzetben milyen értékek kapjanak prioritást? Miként használjuk föl, jövőnkre is figyelve, & megtermelt anyagiakat? — A tanácskozáson jól körvonalazódott, hogy létfontosságú a társadal­mi erőforrások gyarapítása. Ezzel együtt az is, hogy e kérdéskör elválaszthatatlan a kultúrától. Ahhoz azonban, hogy az emberek egyre művel­tebbek, képzettebbek legyenek, el kell érni, hogy a műveltség presztízse elmozduljon a jelenlegi holtpontról. A követelményekhez szükséges gyors alkalmazkodáshoz, a munka hatékonyságának növeléséhez, a közművelődés munkásainak meg­felelő munkalehetőségét, ösztönző anyagi és er­kölcsi megbecsülést kell biztosítani. Kultúra és demokrácia A miniszter előadásában és a korreferátumok­ban is feltűnően sok szó esett a kultúra és a demokrácia kapcsolatáról. Ezen belül a közmű­velődési intézmények társadalmi kötődéseiről. Például, hogy a fönntartás, a működtetés költsé­geit miként lehetne megosztani a helyi közössé­gekkel, munkahelyekkel, figyelembe véve termé­szetesen a különböző funkciójú és nagyságú in­tézmények sajátosságait. Megerősítést nyert a Magyar Népművelők Egyesületének legutóbbi, pécsi vándorgyűlésén megfogalmazott állásfog­lalás is, hogy nagyobb bizalommal kell támogat­ni a spontán alakuló — vonzalom, hobbi, érdek­lődés okán szerveződő — önfenntartó egyesüle­teket. Szerves összefüggés van ugyanis az intéz­mények belső demokratizmusa' és a környezet­tel való demokratikus együttműködés között. A nagyközösség szándékait, igényeit az intézmé­nyek irányításában képviselő társadalmi vezető­ségeknek pedig egyre hatékonyabban kell mű­ködniük. Még akkor is, ha a jelenleg érvényes jogszabályok jó néhány fontos kérdést homáiy- ban hagynak pillanatnyilag. Egy elmaradt felszólalásról Két napig, egy Bács-Kiskun megyei meghívott is izgatottan várta, hogy szót kapjon. A szűkre- szabott idő és a jelentkezők tömege ezt most nem tette lehetővé. Udvarhelyi Isván, a Keceli Nevelési Központ igazgatója megyénk eredmé­nyeiről kívánt szólni, a lakosság kulturális fel- emelkedésének előmozdítása terén. Lehet mivel dicsekedni: a megyei összehason­lításokat vizsgálva kitűnik, hogy szinte a leg­rosszabb körülmények közül, a legcsekélyebb fel­ső támogatással jutottunk el oda, hogy ma Bács- Kiskunról az elsők között beszélnek, ha a köz- művelődés termő, teremtő bázisait emlegetik. Nemcsak az értékek közvetítését, befogadását segíti megyénk lakossága, de mára — a megye és az ország határain túl is megbecsült — érték­teremtő munkára is lehetőség nyílik itt. Számos, országosan is figyelmet keltő kísér­letről, a felfedezés örömeiről, az útkeresés ne­hézségeiről kívánt szólni a neves pedagógus. Ha ez most nem is sikerült, a tények magukért be­szélnek. F. P. J­AZ EDDIGI TAPASZTALATOK KEDVEZŐEK Leányvállalatok az iparban Szívbetegek intenzív ellátása Egyre több kórházban terem­tik meg a szívbetegek intenzív gyógykezelésének feltételeit; mi­ként az Országos Kardiológiai Intézetben elmondták, jelenleg a csepeli kórházban létesítenek intenzív terápiás osztályt, ahol különleges ellátásban részesí­tik majd az infarktusos betege­ket is. E részlegen már burkol­ják .a falakat, néhány hét múl­va befejezik a szereléseket, és előreláthatóan a következő év elején megkezdik a gyógyítást. A megyékben is újabb i és újabb ilyen egységeket létesí­tenek, tovább fejlesztik a kar­diológiai intenzív ellátást és re- , habilitációs hálózatot, amely­nek a kialakítását a hetvenes években kezdték meg. Egyes gyógyintézetekben az általá­nos intenzív osztályon, teások­ban a kardiológiai jellegű bel- osztályon — úgynevezett korö- nária őrzőkben — szervezték meg i‘a szívbetegek különleges gyógykezelését. Ezeken az osz­tályokon állandóan figyelik, korszerű készülékekkel, .esz­közökkel vizsgálják a betegek állapotát, s ha szükséges, azon­nal beavatkoznak, megszünte­tik a ritmuszavart, vagy éppen­séggel a klinikai halál állapotá­ból keltik életre a beteget. Fő­leg a regionális központok, a megyei és a városi kórházak in­tenzív és kardiológiai osztályait, ezeken belül a koronária őrzőit fejlesztik. A beruházások, fej­lesztések eredményeként a friss infarktusos betegeknek a 70 szá­zaléka immár intenzív ellátás­ban részesül. Orvoskongresszus Debrecenben Kétszázötven hazai és hét or­szágból érkezett 37 külföldi szakember részvételével kéz. dődött meg hétfőn Debrecenben a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság tizedik kongresszusa. Az endokrinológia — a belső elválasztású mirigyek élet- és kórtanával foglalkozó tudo­mány — az utóbbi években rendkívül intenzíven fejlődött: eredményei számos, évtizedekig megválaszolatlan orvosi problé­mát oldottak meg. E fejlődés eredményeként alakultak ki a ma ismert fogamzásgátló mód­szerek, és ennek köszönhetően állnak ma az orvosok rendelke­zésére a korábbinál jóval haté­konyabb eszközök a meddőség kezelésére is. Az Ipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok, gyárak és üzemek eddig mintegy harminc leányvállalatot alapítottak. Leg­többjük a gépiparban, az ipari szolgáltató ágazatokban, vala­mint a kohászatban jött létre. A leányvállalatok sokféle _ fel­adatra vállalkoznak, néme­lyik akkumulátorokat kVszít, más leányvállalatok karban­tartással, termelőeszköz-keres­kedelemmel, gépkölcsönzéssel foglalkoznak. A miniszflériumban értékel­ték az iparvállalatok ilyen irá­nyú kezdeményezéseit, és az eddig szerzett tapasztalatokat Megállapították, hogy az ipar szervezeti struktúrájában egy­értelműen pozitív szerepet töl­tenek be a leányvállalatok. Ily módon például lényegesen egy­szerűbbé vált sok nagyvállalat leányvállalattá szerveződött vi­déki gyárának, gyáregységé­nek irányítása. Megnövekedett önállóságukkal élve kezdemé­nyezőbbek, megalapozottabban döntenek mint jogelődeik. Kü­lönösen a Könnyűipari Gépgyár­tó Vállalat, a Medicor Művek, a Látszerészeti Eszközök Gyá. ra, az Információtechnikai Vál­lalat és egyebek között a Fi­nomposztó Vállalat ismerte fel időben a leányvállalat-alapítás előnyeit, s élt is ezzel. A' Vil- lamosberendezés és Elektronikai Vállalat igen szoros kapcsolá­st. tart ,fénn például az Erős­áramú Gyártmány- és Rendszer­fejlesztő Leányvállalattal, a leányvállalat azonban már önál­lóan kutatja föl vevőit, szerző­déseket köt, rugalmasan alkal­mazkodik a vásárlók igényeihez. A korábbinál gyorsabb a mű­szaki fejlesztés, ezáltal jelentő­sen csökkenthették vállalási határidőiket, s kis sorozatok elő­állítását is vállalják. Az Ipari Minisztérium véle­ménye szerint ma még a kívá­natosnál kevesebb leányvál­lalat működik. Ennek legfőbb oka elsősorban a kockázatválla­lás hiánya, yagyis a vállalatok sokkal inkább félnek attól, hogy alaphiányossá válhatnak leány­vállalataik, amit az anya- vállalatnak kell rendeznie, mint. hogy a többlet anyagi forrás megszerzésének lehetőségét mérlegeljék. A vállalatok jó ré­sze továbbra sem szívesen vál­lalkozik, kis sorozatú terme­lésre, mégha az ilyen árucikkek értékesebbek is. A minisztérium a jövőben több leányvállalat alapítására ösztönzi majd a felügyelete alá tartozó gyárakat, üzemeket, fi­gyelembe véve, hogy ez minde­nekelőtt vállalati hatáskör. Megvizsgálják azt is, hogy hol kedvezőek még a műszaki, gaz­dasági, hatékonysági és irányí­tási szempontok leányvállalat alapítására, s ennek eredménye­ként kezdeményezik azt. 1984. OKTÓBER 9—10-ÉN, KÉT NAPIG FÓVAROSI BECSÜS JELENLÉTÉBEN VESSZÜK AT NEMESFÉM ÉKSZEREIT, TÁRGYAIT KÉSZPÉNZÉRT A LEGMAGASABB NAPI ÁRON! Mosf érdemes eladnia aranyát és ezüstjét az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat boltjának: Baja, Eötvös u. 1. Óra—ékszer-boltunkban helyi becsüseink az év többi napjain is megvásárolják öntől az eladni kívánt nemesfémet. ÉKS* 2005

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents