Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-07 / 236. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 236. szám Ám: 1,40 Ft 1984. október 1. vasárnap SAJTÓÉRTEKEZLET NEW YORKBAN A szovjet— amerikai párbeszédről A Szovjetunió azzal a meggyő­ződéssel jött az ENSZ-közgyűlés XXXIX. ülésszakára, hogy csak­is a kézzelfogható tettek, s nem pedig a szóbeli fogadkozások ve­zethetnek a világpolitikai helyzet rendeződéséhez. A konkrét lé­péseket nélkülöző, az általánossá­gok szintjén mozgó .megnyilat­kozások nem helyettesíthetik a realizmus és a béke irányába mu­tató, a valósághoz igazodó politi­kát — mondta a szovjet küldött­ség képviselője az ENSZ szék­helyén tartott sajtóértekezleten. A Reuter brit hírszolgálati iro­da jelentette: pénteken a Fehér Ház üdvözölte az SZKP KB Po­litikai Bizottságának előző napi állásfoglalását, amely fontosnak és hasznosnak minősítette And­rej Gromiko szovjet külügymi­niszter múlt heti egyesült álla­mokbeli tárgyalásait. Az elmúlt hónapban Bács-Kis­kun megyében átlagosan 50 mil­liméter csapadék hullott. Ez a legtöbb növény fejlődését már nem serkenti, de a szántóföldi munkát segítette. Sok üzemben a hét végén sem pihentek, hanem sietnek befejezni a már megkez­dett őszi munkákat. A hét elején még „fél gőzzel” dolgozó cukorgyárak teljes se­bességre 'kapcsoltak, a földek .ugyanis a csapadék hatására la­zábbak, és a korábbinál köny- nyebb a szedés. Ez azzal a ve­széllyel is jár, hogy a gépek „el­kaparhatnak”, de ez még mindig jobb, mintha betonkeménységű földeken dolgoznának. A me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán meg­tudtuk, hogy a cukorrépának már jóval több mint a negyede a mát- ravidéki és a szolnoki gyáraikban van. Sietni kell a napraforgó beta­• A solti határban a Szikra Tsz szakmunkásai a néhány száz hektár ősziárpának több mint a felét elvetették. Ami még hi­ányzik, azt is szeretnék mielőbb elvégezni, mert sürget az idő: Október második ledében a búza következik. karításával is, mert már pereg a szem, s eddig hektáronként 40— 50 kilogrammos a veszteség. A határban már csak 4—6 ezer hek­tárnyi területet nem jártak vé­gig a kombájnok. A kukorica betakarítása jól ha­lad. A silózást a legtöbb üzem­ben már befejezték. Rövidesen végeznek a gyümölcs szedésével az almáskertekben is. Az idei termés .betakarítása mellett megkezdték az őszi ka­lászosok vetését is. A jókor jött csapadék hatására a már elve­tett őszi árpa és rozs csírázik. Cz. P. Nagygyűlés Berlinben az NDK nemzeti ünnepén Díszünnepséget rendeztek szombaton délután a berlini köztársasági palotában a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 35. évfordulója alkalmából. A demokrati­kus német állam nemzeti ünnepén számos ország és testvér­párt képviselteti magát, közöttük a szocialista országok párt- és állami delegációi. Jelen volt a magyar párt és kormány küldöttsége, Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével. ■Andrej Gromiko külügyminisz­tert, a szovjet párt- és kormány- küldöttség vezetőjét 75. születés­napja alkalmából a Marx Károly- érdemrenddel tüntették ki. Az NDK legmagasabb kitüntetését szombaton délelőtt .bensőséges ünnepség keretében Erich Ho- necker adta át a szovjet diplo­mácia vezetőiének. Az évforduló jegyében Erich Honecker és Andrej Gromiko hosszú távú programot írt alá, amely előirányozza az NDK és a Szovjetunió együttműködésének fejlesztését 2000-ig a tudomány, a .technika és a termelés szint­jén. A köztársasági palotában meg­nyílt ünnepségen Erich Honecker, az NSZEP főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke emlé­kezett meg a Német Demokrati­kus Köztársaság három és fél évtizedes fejlődéséről, a szocia­lizmus építésében elért* eredmé­nyedről. Honecker megállapította, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság megalakulása fordulópont volt a német nép és Európa tör­ténelmében. A szocializmust épí­tő demokratikus német állam — amely a második világháború romjaiból született meg — ma már a világ tíz legiparosodottabb nemzete közé tartozik, fejlett me­zőgazdasággal rendelkezik. Erich Honecker méltatta a Szovjetunió elévülhetetlen tör­ténelmi érdemelt a német fasiz­mus szétzúzásában. Az NDK 'lakossága mindig kegyelettel em­lékezik meg arról a több mint húszmillió szovjet emberről, aki életét áldozta ebben a .küzdelem­ben. A Német Demokratikus Köztársaság — hangsúlyozta az NDK párt- és államfője — ma szilárd része a forradalmi világ- folyamatnak, és mindörökre a megbonthatatlan barátság szálai fűzik a Német Demokratikus Köztársaságot a Szovjetunióhoz és a szocialista államok közössé­géhez. Jó és nehéz napokban egy ­aránt bevált az NSZEP és az SZKP, az NDK és a Szovjetunió összeforrottsága és mindenoldalú együttműködése a szocializmus építésében, a .béke oltalmában, és a béke biztosításáért vívott harc­ban, és ez így lesz a jövőben is. Az NDK a béke megbízható pil­lére a szocializmus és a kapita­lizmus, a Varsói Szerződés és a NATO határvonalán. Mindig meghiúsultak az olyan kísérletek, amelyekkel meg akarták ingatni ezt a pillért. A militarizmusnak és a revansizmusnak nincs sem­mi esélye á második világháború eredményeinek megváltoztatásá­ra, az NDK szuverenitása és te­(Folytatás a 2. oldalon.) ÖT ORSZÁGBA SZÁLLÍT A KISKUNSÁGI ERDŐ- ÉS FAFELDOLGOZÓ GAZDASÁG Kiváló nyersanyag a Duna—Tisza közi „papírfa” Sokhasznú a Duna—Tisza kö­zi erdő. Nemcsak tűzifát, ipari nyersanyagot, épületfát ad, ha­nem teret is a természet kedve­lőinek. Újratermeli az élőlények tüdeje, a gyáraik, az ipartelepek és a gépjárművek által elhasz­nált oxigént. Védi a termőföldet a szél okozta pusztítástól, ami különösen itt, a Homokhátságon öltött régebben veszélyes mére­teiket. — A Kiskunsági Erdő- és Fafel­dolgozó. Gazdaság erdői vala­mennyi követelménynek eleget tesznek. A megye 134 ezer hek­tár erdejéből 67 ezer a KBFAG-é. A lomb- és tűlevelű rengetegből 58 ezer'hektár elsődlegesen gaz­dasági célokat szolgál, amelyen a gazdaság üzemterve szerinti fagazdáikodás folyik. Évente át­lagosan 230—240 ezer űrméter fát termelnek ki az erdészetek dol­gozói a vágásérett állományból különböző célú hasznosításra. Hagyományos cikke az erdő- gazdaságnak a rakodólap, ame­lyet most igen keresnek a külpia­con. A rönkfára, szőlőtámra is akad vásárló. Az akácot és az ebből készült termékeket a Lig- nirnpex Külkereskedelmi Vál­lalat közvetítésével Ausztriában, Svájcban, a Német Szövetségi Köztársaságiban és Franciaor­szágiban értékesítik. Ezeket a fa­anyagokat a kitermelési és fel- dolgozási helyről közvetlenül, kamionokkal szállítják el. Szá­mottevő újabban a viziúton for­galmazott áru is. Tavaly három, az idén háromnegyed év alatt tíz uszályt raktak meg a kiskun­sági erdészetek fatermésével a • A feldol­gozásra váró fenyőrönköt önrakodó­géppel sze­dik id a Kiskunsági EFAG bo­gáéi erdé­szetében. dunapataji szigeten, valamint Du- naföldváron. Kilenc folyami jármű Jugoszláviába szállította a faárut, a tizedik a mohácsi fa­rostlemezgyárba. Az esztendő vé­géig még egy uszályrakományt Indítanak el az olcsóbb viziúton. A faanyagok iránti kereslettel is összefügg ez, hiszen tavaly az el­ső három negyedév alatt a fenyő- papi rfát alig lehetett értékesíte­ni, csak az utolsó negyedévben változott a piac. Az idén pedig minden mennyiséget el lehetne adni. A Lignimpex-szel együttmű­ködve újdonságnak számító ér­tékesítéssel akciót bonyolított le az erdőgazdaság. A Duna—Tisza közi erdőkhől kitermelt papírfát finnországi gyárak vásárolták meg cellulózgyártásra. Az így értékesített, 1600 űnméter alföldi fenyő nem volt ugyan jelentős tétel, de bebizonyította, hogy a kiskunsági homokon felnevelt fe­ketefenyő kiváló nyersanyag. Vajon itthon miért nem használ­juk erre a célra, hiszen hazánk­ban, elsősorban az Alföldön az ország felszabadulása óta eltelt évtizedek alatt nagy kiterjedésű erdőket telepítettek, vagy újítot­tak fel erdei és feketefenyővel. Itt, a Kiskunságon is tekintélyes készlet halmozódott fel, ami nyers, anyag lehetne a papírgyártáshoz. Finnországban a fenyőcellulóz feltárásánál a szulfátos és a ter­(Foly tatás a 3. oldalon.) Ma befejeződik a CB-rádiósok második országos konferenciája . Szombaton délelőtt Kecske­méten, az Erdei Ferenc Művelő­dési Központban if). Molnár Mi­hály, a KISZ megyei bizottsága titkárának megnyitójával meg­kezdődött a OB-rádiósok máso­dik országos konferenciája. Dr. Latkóczy Antal, a CB-rádiósok Országos Egyesületének elnöke számolt be az elmúlt két évi munkáról a küldöttközgyűlés­nek. — Kecskemét nevezetes állo­más a CB-rádiósok életében, hi­szen itt fogalmazódtak meg az első országos konferencián a leg­fontosabb célkitűzések — mond­ta 'bevezetőként. A továbbiak­ban megállapította; két év alatt 1200 .taggal gyarapodott a CB- rádiósok száma, s 1983-tól folya­matosan valósultak meg jaj se­gélyhívó állomások. Az ország­ban jelenleg 37 működik, zöm­mel a tűzoltó-parancsnokságokon, a kórházakban. A helyi szerve­zetek megerősödtek, a központi irányítás javult. Hazánkban je­lenleg ötvenegyezer GB-készü- lék van magánemberek és közü- letek birtokában, s negyven csa­tornán forgalmaznak. Csupán az összehasonlítás kedvéért ern­• Az osztrák COM-TRONIK cég amatőr és CB-berendezéseket, tartozékokat mutatott be. (Mé­hest Éva felvétele) lítette, hogy Ausztriában négy- százezer készüléket tartanak (Folytatás a 2. oldalon.) A művelődés egysége nem új fogalom a tudományos dol­gozatokban, útmutatásokban. Az oktatás és a közművelődés kapcsolatának a fontossága nem új felismerés. Annak ellenére, hogy régi a gondo­lat, a probléma nagyon is idő­szerű, mert a kultúra intéz­ményrendszereinek harmoni­kus egységgé történő átalakí­tásában még csak a kezdetek­nél tartunk, és manapság minden eddiginél több feladat megoldása hárul az intézmé­nyekre: a kultúra szerepe ugyanis rendkívül gyorsan változik társadalmunkban. A rövidébb és hosszabb távú gazdasági célkitűzések jelen­tős feladatokat állítanak a közoktatási és a közművelő­dési intézmények elé. Külö­nösen a munkakultúra és a termelési kultúra, a gazdálko­dás színvonalának emelése, a lakosság szabadidős szoká­sainak, életmódjának válto­zása adja fél a leckét. A kor kihívására csak át­gondolt, naprakész, a tudomá­nyok eredményeit felhaszná­ló programmal képes megfe­lelni az iskola — de ehhez szüksége van a művelődési házak, könyvtárak támogatá­sára is. Nem lehet tagadni: a mun­ka tartalmi és formai, mód­szerbeli megújítása — a jelen­legi közgazdasági környezet­ben — igen nagy erőpróba. De ha összefog az iskola és a művelődési ház, nemcsak az fog bebizonyosodni, hogy együtt könnyebb, de az is, hogy jóformán csak együtt le­het megfelelni a kor követel­ményeinek. Persze ehhez az intézmények között a mainál elevenebb, tartalmilag meg­alapozottabb kapcsolatok szük­ségesek. Számtalan példa bizonyítja, hogy akik vállalják a kocká­zatot, nem csalódnak. Bács- Kiskun megyében például ma már huszonkét általános mű­velődési központ működik. Ez az új intézmény ellátja a régi értelemben vett iskola, óvoda, könyvtár, művelődési ház, mm mmmm Mi sportlétesítmény feladatát, s — a jövőben egy-egy lakóte­rület minden lakójának mű­velődési-szórakozási fórumá­vá lesz. Ez egyelőre — a jövő. A je­len azonban még távol áll et­től. Nem tisztázódott telje­sen, hogy minek alapján szer­veződik egy új egységben a különböző intézményhálóza­tok évtizedek alatt kialakult, most felbomló hierarchiája. Az iskola félti a rendjét, fe­gyelmét, a könyvtár a csend­jét, precizitását, a művelődé­si ház az oldottságát, a sza­badságát. Az általános művelődési központ létéről, működéséről máig rengeteg a vita. Sok lel­kes pártolója van, de nem rit­kák azok sem, akik a teljesít­mények általános csökkenésé­től tartanak az integráció be­vezetése ■ esetében. Erről a módszerről még csak mint kísérletről beszél­hetünk. Ahol még nem értek meg a feltételek egy komp­lex intézmény létrehozására, ott is akad lehetőség bőven a pedagógusok és népművelők együttműködésére. Nézzük például a napközit. A gyakor­■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ latban talán ez a nevelési-ok­tatási forma marad el legin­kább a tantervi normáktól. A tanterv szerint a napközis sza­badidős foglalkozások „pihe­nésre, játékra, élménygyűj­tésre, a gyermek érzelmi éle­tének kibontakozására hiva­tottak”. A tanórán túli isko­lai foglalkozások az esetek többségében azonban mindez­zel adósai maradnak a diá­koknak. Ebben persze szerepet játszanak a mostoha körülmé­nyek: a túlterhelés és zsú­foltság. Ha a közművelődési intézmények és a napközik kapcsolatában több lenne a tartalom, számtalan lehetőség szolgálhatná a szabad idő hasznos eltöltését: közös já­tékfoglalkozások, kiállítás- látogatások, kirándulások fű­szerezhetnék a gyakorta „ízte­len” napközis-menüt. Ez csak néhány példa a sok lehetőség közül, illetve a hiá­nyosságok bizonyításául. A to­vábblépéshez ösztönzőbb fel­tételek .és — talán ez a leg­fontosabb — hivatásuknak élő, elkötelezett, lelkes pedagó­gus-népművelőkre van szük­ség. Farkas P. József A HÉTVÉGÉN IS DOLGOZNAK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents