Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-06 / 235. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 235. szám Ára: 1,40 Ft 1984. október 6. szombat KÖRÖSI CSOMA SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJÁN űsági emlékülés cskeméten Kádár János Franciaországba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Francois Mitter- rand-naik, a Francia Köztársaság elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatást tesz Franciaországban. Magyar párt- és kormányküldöttség utazott az NDK-ba Havasi Ferencnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és a Német 'Demokratikus Köztársaság Államtanácsa meghívására tegnap magyar párt- és kormányküldöttség utazott Berlinbe, ' az NDK megalakulása 35. évfordulójának ünnepségeire. iA küldöttség tagja Medve László egészségügyi minisztériumi államtitkár és Szalai Béla, hazánk berlini nagykövete, aki az NiDK fővárosában csatlakozik a delegációihoz. A párt- és kormányküldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ballai László, a KB gazdaságpolitikai osztályának vehetője, és Roska István külügyminiszter-helyettes. A SZAKSZERVEZETEK TÁMOGATJÁK t ’ A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS KORSZERŰSÍTÉSÉT Gyorsítani kell a termelési struktúra átalakítását Havasi Ferenc is felszólalt a SZOT ülésén A Szakszervezetek Országos Tanácsa tegnap ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Első napirendi pontként Gál Lászlónak, a SZOT főtitkárhelyettesének előadói beszéde alapján a gazdaság- irányítási rendszer továbbfejlesztésének kérdéseit és az ehhez kapcsolódó szakszervezeti feladatokat vitatta meg a tanácsülés. Gál László elmondta, hogy a SZOT elnöksége munkaibizottságokat hozott létre a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztési terveinek, az ezzel kapcsolatos véleményék tanulmányozására. Tapasztalataikra, ajánlásaikra alapozva a szakszervezeték te- a szakszervezetek .támogatják a tervezett intézkedéséket. Az új módszerek ésszerűbb gazdálkodásra, hatékonyabb munkára ösztönöznek, de bizonyos kockázattal is járnak. A szakszervezetek egyik feladata, hogy miközben segítik az új, helyes törekvéseket, a lehetséges kockásatokat a minimálisra csökkentsék. A SZOT főtitkárhelyettese kifejtette, hogy a közeljövő egyik legkritikusabb kérdése az áremelkedések korlátok között tartása. A szakszervezetek azonban törekednek, hogy az áremelkedések üteme ne haladja meg az elviselhető mértéket. A továbbiakban a teljes és egyben hatékony foglalkoztatás nagy jelentőségéről szólt. Mint mondotta, fejlődésünknek talán a legnagyobb tartaléka, hogy minden ember olyan munkakörben, munkahelyen dolgozzon, ahol a leginkább szükség van rá, s ott kéil- a leginkább meg találnia a számítását is. Olyan irányítási, érdekeltségi rendszerre van tehát szükség, amely a jelenleg is vékenyen részt vették és részt vesznék a jogszabályok előkészítésében. A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésének sikere valamennyi dolgozónak és kollektívának alapvető érdéke, ezért nagyarányú munkaerőmozgást a kívánt irányba .tereli. A szakszervezetek — miközben elősegítik a munkaerő hatékony foglalkoztatását — megkövetelik a dolgozók megfelelő képzését, átképzését, és erre az időre a megfelelő anyagi ellátást is. Ezután airól szólt, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének egyik legfontosabb eleme a szabályozók módosítása. ■Nagy lesz a jelentősége a módosuló jövedelemszabályozásnak, amely arra épül, hogy a hatékonyabban dolgozó vállalatoknak nagyobb legyen a jövedelmük, s a dolgozók keresete is itt legven magasabb. A vállalatok a jövő év.ben általában az úgynevezett keresetszint-, és a keresetnövekmény- szabályozás között választhatnak majd, mindkettőnek megvannak az előnyei, de a kockázata is. A keresetszint-szabályozás teszi lehetővé a íegkötetlenébb gazdálkodást, a legtöbb vállalat valószínűleg ezt választja majd. Itt adott 'kereset után meghatározott adót fizet a vállalat, vagyis az adó nem függ attól, hogy az előző év bérszínvonalához, 'képest milyen mértékben nőnek a (Folytatás a 2. oldalon.) Körösi Csorna Sándor születésének kétszázad ik évfordulóján — a Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző intézeti napjai keretében ■— ifjúsági emlékülést rendeztek tegnap ,délután Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban. A vendégeket — közöttük Sarlós Istvánt, az MSZMP Politikád Bizottsága tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét, a Körösi Csorna Sándor Emlékbizottság elnökét, ár. Gaj- dócsi Istvánt, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökét, továbbá a megyeszékhely párt- és állami vezetőit, meghívottakat — Hazag László, a szakmunkásképző intézet igazgatója köszöntötte, majd 'Fischer István, a kecskeméti Városi Tanács elnökhelyettese üdvözölte a kereskedelmi és vendéglátóipari tanulók 1979 óta megrendezett intézeti napjainak résztvevőit. A kétszáz éve született Körösi Csorna Sándorra Sarlós István emlékezett: I — Amikor megalakult az országos emlékbizottság a bicente- náriuim megünneplésére, és megláttuk a tervezett programokat, feltettük a kérdést: lesz-e erőnk ennyi mindent megrendezni, s lesz-e elég érdeklődés irántuk ? Visszatekintve a bicentenáriumi évben történt eseményekre, elmondhatjuk: a tervezettnél sokkal több történt. Sikerült egy esztendőt Körösi Csornának áldozni. Kétszáz éve, meglehet, kevesebben figyelték Körösi Csornára, elenyésző volt italán azoknak a száma, akik értékelni tudták -r-, most magasba tudjuk emelni emlékét, művét, s levonhatjuk a következtetést: jó volna, ha a teljesítmény még életében megkapná az elismerést, s nem 200 év múlva. • Sarlós István beszél. zát, de megtalálta a tibeti kultúrát, megalapította a tibetiszti- ka tudományát: a világnak adott értékeset. A továbbiakban az országos emlékbizottság elnöke annak a társadalmi méretű érdeklődésnek a fontosságát húzta alá, amely az emlékévben Körösi Csorna életműve iránt nyilvánult meg általános és középiskolákban, szakmunkásképzőkben és szocialista brigádokban, itthon- és külföldön. — Indiától az Amerikai Egyesült Államokig, a Szovjetuniótól Olaszországig mindenki megemlékezett Körösi Csorna Sándorról, örülünk ennék jelentette ki Sarlós István — és ilyenkor még - inkább gondolunk arra: a szellem nagyságát ne csak ünnepen, hanem a leghétköznapibb alkalmakkor is értékeljük méltóképpen — csak így lehetünk méltók a nagy gondolkodóhoz. Fazekas Csaba, a Hajdúszoboszlói Hőgyes Endre Gimnázium harmadikos tanulója — az országos 'tanulmányi pályázat díjnyertese — arról beszélt ezután, hogy mit is jelent Körösi Csorna nyomdokain járni. A tibeti szótárnak és nyelvtannak a megalkotását olyan kulcs elkészítésének mondotta, amelynek segítségével egész Európa rányithatott egy nem ismert kultúrára, teljesítve ezzel 35 éves korában, 17 nyelv tudása birtokában lett vállalását, a magyar nyelv őshazájának kutatását, mert nem az a fontos, hogy rokonok, hanem hogy testvérek legyünk... Szavalattal és a Régi Zene együttes rövid koncertjével folytatódott az ünnepség, majd dr. Térjék József, az országos emlék- bizottság főtitkára átadta az egész Magyarországra kiterjedő, — Mi volt a legjellemzőbb Körösi Csorna Sándorra? — tette fel a kérdést Sarlós István. — Hazaszeretete és kitartása! Nem találta ugyan meg a magyar ősha(Folytatás a 2. oldalon.) • Az ülés résztvevői. (Pásztor Zoltán felvételei) BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGOS KÖZMŰVELŐDÉSI TANÁCSKOZÁS ■7 Demokrácia és műveltség Vitával folytatódott tegnap a Parlament kongresszusi termében az országos közművelődési tanácskozás, amelyen az 1974. évi közművelődési párthatározat létrejötte, s a közművelődési törvény 1976. évi megalkotása óta eltelt időszak legfontosabb tapasztalatait tekintették át a kulturális életben tevékenykedő szakemberek. A konferencia vitájában felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Aczél György beszéde Aczél György hangsúlyozta: nem az 1974-ben született közművelődési párthatározat, s az akkor tartott konferencia jubileumát ünnepelni találkoztak most a szakemberek, á terület felelős vezetői, hanem az a sürgető igény hozta létre ezt a tanácskozást, hogy az új helyzetiben értékeljük, megfogalmazzuk feladatainkat. Régóta tudjuk — állapította meg —, hogy a nép műveltségi szintje meghatározó szerepet játszik az ország életében, előrehaladásában, ám e felismerés társadalmi méretekben csak az elmúlt évtizedben vált általánossá. 5 különösen napjainkban érzékeljük, hogy gazdaságunk nem létezhet, nem fejlődhet kiművelt emberfők sokasága nélkül. A gazdaság és a közművelődés fejlesztésének ügye abban az értelemben ds összefügg, hogy ha a magyar gazdaság „közepesen fejlett”, ugyanúgy jellemezhető köz- művelődésünk állapota ds. Ha ezt a ,/közepesen fejlett” szintet meg akarjuk haladni, elsősorban népünk műveltségét kell magasabbra emelni. A művelődés és a gazdaság összefüggéseiről szólva hangsúlyozta még: szocialista körülmények között a demokrácia nem adomány a nép számára, hanem a fejlődés követelménye. A magyar mezőgazdaság nem állhatna például a világ élvonalában szövetkezeti demokrácia nélkül. 'Azért 'törekszünk most az üzemek, a vállalatok életében is, a társadalmi élet különböző területein a demokratizmus továbbfejlesztésére, mert az a hatékony termelés egyik rendkívül fontos feltétele. Ugyanakkor nincs demokrácia nagyobb tudású nép, a műveltségi színvonal állandó emelése nélkül. Népünk műveltségi szintje az elmúlt négy évtizedben példátlan mértékben emelkedett. Társadalmunk képes hatalmas teljesítményekre, önmaga megújítására; ehhez a közművelődésben dolgozók, a tudományos, művészi értékek terjesztőinek erőfe= szításéi is nagyban hozzájárultak. Aczél György a továbbiakban a közművelődés értékközvetítő szerepével foglalkozva kiemelte annak fontosságát, hogy a szelekció elve minden 'területen a minőség legyen. Jelentse ez a tudomány, a kultúra minden értékének gondos kiválasztását és felmutatását, az értéktelen elutasítását, s jelentse azt is, hogy az emberek igényelt úgy elégítsük ki, hegy egyúttal új igényeket is keltsünk. Ezzel összefüggésben kitárt a mostanában gyakran hallbató, a hagyományos értékek válságával kapcsolatos nézetekre is. Hangsúlyozta: a kultúra munkásainak bátran ki kell áll- niok szocialista értékeink mellett; ezek védelmében, továbbfejlesztésében bőségesen van tennivaló. S nem csupán a szűkebben vett kultúra területén, hanem például az emberek egymás közötti viszonyát szabályozó magatartáskultúrában is, ahol az új normák mellett a régi beidegződések továbbélése ds tapasztalható. A KB titkára felszólalásában foglalkozott a szocialista nem(Folytatás a 2. oldalon.) Sztrájkfelhívás Chilében Távozzon a junta Chilében, a katonai jurt- - fa tilalma ellenére működő szakszervezetek október 30-ra 24 órás általános sztrájkot hirdettek meg. A Dolgozók Országos Parancsnoksága (CNT) nevű szakszervezeti szövetség átfogó politikai követelései és konkrét bérkövetelések alátámasztására hirdette meg a munkabeszüntetést. Követelik, hogy .távozzon a Pinochet-junta, Chile mielőbb térjen.- vissza a ipolgári demokráciához, engedélyezzék a 'politikai ellenzék tevékenységét, és oszlassák fel a titkosrendőrséget. A legfőbb gazdasági követelések között szerepel, hogy az Infláció ellensúlyozására a minimális bér t emeljék a kétszeresére, hajtsanak végre 25 százalékos általános fizetésemelést, és 22 fajta élelmiszerre vezessenek be hatóság: árellenőrzést. Az, hogy a szakszervezetek meghatározták a sztrájk idejét, arra utal, hogy a különböző szakmák képviselői országszerte egyetértésre jutottak a közös fellépést illetően. prlACA A HAZAI FŰSZERPAPRIKÁNAK Szakn ■ #1 . Kalocsán A. szokásosnál jóval -később érik, pirosodik az idén a fűszerpaprika, de szedik már a szegedi és a kalocsai termelési körzetben, sőt az utóbbihoz tartozó tiszántúli Mezőhéken és környékén is. Az 1984-es évjárat nem olyan kedvező, mint a tavalyi. Akkor kapott bőséges természetes csapadékot a fűszernövény, amikor kevesebbel is beérte volna. Ezzel szemben á forró július szűkén mérte a nedvességet, pedig éppen akkor Van a szárazanyag-felhalmozódás fontos időszaka. . Számos gazdaság, amely öntözni tudott, még ilyen körülmények között is hektáronként 10 tonna fölötti paprikatermést takaríthat be. Azonban a vetésterület fokozatosan csökken. Szűkebb hazánkban az 1975—1980 közötti 5500—6400 hektárról annak felére esett vissza. Az idén 3421 hektár a megyei. vetésterület, de ennek csupán 15—20 százaléka a nagyüzemi közös, a többi téeaz és szakszövetkezeti háztáji, valami rut a tagsági művelésű fűszer- paprika, s nem éri el a 100 hektárt — a mezőgazdasági szakigazgatás adatai szerint — az állami gazdasági üzemi terület. Az idén a korábbinál jóval nagyobb termést is el lehetne adni a külpiacán. A környező országok közül a Szovjetunió, Csehszlovákia, Ausztria vásárol nagyobb tételben magyar paprikát. Eljut a szegedi és a kalo- csaii paprikaőrlemény Japánban, az Egyesült Államokba, a Német Szövetségi Köztársaságba és Algériába is, versenyezve több ország paprikatenmésévelj Megőrizheti a magyar fűszerpaprika az eddigi helyét az exportpiacon, de a termés minőségének, az őrlemény csomagolásának, kikészítésének a javítására minden érdekeltnek jobban oda kell figyelnie. Szükséges, hogy a kalocsai és szegedi pap- rikanamesítők legjobb fajtái minél szélesebb körben elterjedjenek a köztermesztésben. Ez nem könnyű feladat, hiszen korábban néhány tucat nagyüzem termesztette meg azt a fűszerpaprikát, amely a feldolgozóipar nyersanyagát szolgáltatta. Azóta szektorváltás történt, és tízezernyi kistermelő, téesz és szakszövetkezeti tag műveli, gondozza a növényt, s gyűjti össze fáradságos kézi munkával a termést Bács-Kiskun, Csongrád, Szolnok és a többi megyében. A fűszerpaprika-termesztés és -feldolgozás gazdaságosságán javítani szükséges, úgy tűnik azonban, hogy erre a termelők és a feldolgozók egymaiguk nem 'képesek. Pénteken fűszerpaprika szakmai napot rendeztek Kalocsán, melyen részt vették a termelési körzet több megyéjéből érkezett szakemberek is. Hegedűs Lajos, a Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés elnöke üdvözölte az összegyűlteket, majd dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese elemezte megnyitó beszédében a papri'katermesztés jelentő,ségét. Dr. Kapeller Károly, a ZKI 'kalocsai fűszerpaprika-kutató állomásának igazgatója a nemesítés, a paprikakutatás legújabb eredményeiről számolt be. Dr. Lakatos Lajos, a KAGE Paprika- és Konzervgyárának igaz• A hartai Lenin Tsz járás-pusztai területén sorra telnek a fűszerpaprikás zsákoki Csak pár perces ebédszünetre álltak le a családok és hozzátartozóik. (Straszer András felvétele) gatója a termesztést, Beke Ödön, a MONIM- PEX vezérigazgató-helyettese a fűszerpaprika-exportot elemezte. Végül a fajszi fajtabemutatót j és a feldolgozás előkészületeit tekintették meg a szakmai nap résztvevői.- ’ EL A. i
