Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-05 / 234. szám

8 • PETŐFI NÉPE « 1984. október 5. X LENGYELORSZÁG Szakszervezeti egységtörekvések V «§§MimMÍÉÉÉKÍÉÉÍííí^MhMÉI1ti^ÉMMÉÉÉ Országos közművelődési vitafórum HADERÖCSÖKKENTÉSI TÁRGYALÁSOK Érdemi fejlemények nélkül A NATO-országok idei javas­latai visszavetették a közén-euró- pai haderők csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokat, hangoztatta a tegnapi ülésen Lubomir Sopov bolgár nagykövet. A múlt héten kezdődött új forduló második ülésén a bolgár diplomata volt az egyetlen felszólaló. Az áprilisi NATO-javaslatok egy sor kérdésben visszalépést jelentenek korábban született megállapodásokhoz képest, mon­dotta a nagykövet, hangoztatva: a NATO-országok, állítólagos tár­gyalási és megegyezési készségük ellenére, semmiféle építő javasla­tot nem tettek sem a haderők korlátozására, sem azok csök­kentésére. A Varsói Szerződés or­szágai változatlanul készek a tisz­tességes, a kölcsönös előnyökön alapuló megállapodásokra. Meg­figyelők a következő, az ameri­kai elnökválasztás előtti időszak­ban nem várnak érdemi fejlemé­nyeket a bécsi fórumon. Pandzsáb központi kormányzása Indira Gandhi indiai minisz­terelnök hat hónappal meghosz- szabbította Pandzsáb szövetsé­gi állam központi kormányzását. Pandzsábot tavaly október 6-án helyezték közvetlenül az új-delhi szövetségi kormány irányítása alá a szikh szélsőségesek által szított zavargások miatt. Brandt tiltakozik az SS-gyűlés ellen Willy Brandt volt nyu­gatnémet kancellár szerdán tiltakozott a 4. SS-hadosz­tály veteránjainak október 13—14-én a Würzburg mel­letti Marktheideníeldben tartandó összejövetele el­len. A találkozó ellen tün­tetéseket helyeztek kilátás­ba különböző nyugatnémet .társadalmi szervezetek és szakszervezetek is. A 4. SS- hadosztály főleg Görögor­szágban követett el véres bűncselekményeket. 1943- ban Kalávriita városában lemészároltak 1200 embert, köztük sok gyermeket. 1944 júniusában 218 ellenálló­nak tartott görögöt gyilkol­tak meg. A hadosztály bűn- cselekményeit a nürnbergi per vádirata is tartalmaz­za. VARSÖ A poznani vajdaság szakszer­vezetei a lengyel szakszervezeti mozgalom országos egységülé­sét sürgetik. Felhívással fordul­tak a többi lengyel szakszerve­zethez: hangsúlyozták, hogy fő feladatúiknak a dolgozók érdek- védelmét tekintik, de egyre na­gyobb befolyást szeretnének gya­korolni az országban végbemenő A brit Munkáspárt kongresz- szusa csütörtökön túlnyomó többséggel úgy döntött, hogy ha a párt hatalomra .kerülj újból ál­lamosítja a konzervatív .kormány által magánkézbe visszaadott iparágakat és vállalatokat. A bonyolult és mehéz spanyol gazdasági és politikai I helyzet megjavításának • lehetőségét re­mélte mindenki, politikus csak­úgy, mint az egyszerű \ polgár egyaránt attól az ügynevezett tár­sadalmi 'szerződéstől, amelyet a nyár idereka óta 'próbált kidolgoz­ni a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók hármasa. Egy ilyen egyezményre kétségkívül igen nagy szüksége ilett * volna Hispániának, hiszen a gazdaság gondjai nyomasztóak, tíz 'száza­lékosnál jóval magasabb a imun- kanélküliség (a hivatalos ésV a szakszervezeti adatok persze jócs­kán eltérnek), 12 százalék körüli lesz az idei infláció, komoly {ba­jok vannak a spanyol gruk ver­senyképességével külföldön. Te­hát hatalmas problémákat kelle­ne leküzdenie az országnak, s gz vitán felül leginkább a társadal­mi békesség légkörében kecseg­tetne sikerrel. Ezt szolgálta vol­na a szerződés, amely ' /voltakép­pen kompromisszum a dolgozó tömegeket képviselő szakszer­vezetek és a vállalkozói szempon­tokat képviselő munkáltatók, valamint az ország általános gaz­dasági érdekeit Iszem előtt tartó kormány között. A várt kompromisszum azon­ban nem született meg. Szerdán ugyanis ia legnagyobb szakszerve­zet, a munkásbizottságok szövet­sége bejelentette, hogy ?iem ír­hatja alá a szerződéstj mert az a kormány által kialakított ; for­mában nem felel meg a dolgo­zók érdekeinek. A szakszervezet álláspontja szerint a szocialista társadalmi és gazdasági folya­matokra is, mozgósítaná akar­ják a dolgozókat a hatékonyabb termelőmunkára. Megerősítet­ték, hogy a torzulásoktól mentes szocialista rendszert kívánják erősíteni. Sürgették, hogy a ma még széttagolt lengyel szak- szervezeti mozgalom dolgozzon ki egységes országos progra­mot. A határozat szerint a munkás­párti kormány kártalanítani .fog­ja a tulajdonosokat. Azt az in­dítványt, hogy ellenszolgálta­tás nélkül államosítsanak, a kong­resszus elvetette. kabinet „engedett a munkálta­tók zsarolásának". A vállalkozók ugyanis a gazdaság össznemzeti érdekének nevezték, hogy a költ­ségek csökkentésére a , spanyol áruk versenyképességének j ja­vítása végett erőteljesen mérsé­keljék a béremeléseket. Ezáltal azonban a szerződés jövőre csak 5,5—7,5 százalékos átlagos > bér­emelést helyez kilátásba, 'miköz­ben a pénzromlás ilegalább 11— 12 százalékos. Tehát — vélekedik a munkásbizottság — ismét a bérből és fizetésből lélökre hárul a gazdaság talpraállításának ter- héből a túlnyomó rész., Ráadásul a kormány és a mun­káltatók szinte isemmit i nem ajánlanak a munkanélküliség csökkentésére. Érthető, f, hogy a .legnagyobb szakszervezet éles harcot hirdetett ez 'ellen a poli­tika ellen. 'Mivel a szerződést csak a szocialista párt által be­folyásolt, : nagyságra ' második szakszervezet, az UG7V fogadta el, s a munkásbizottságok ; mel­lett az összes kisebb szakszerve­zet is elutasította, várható, hogy Spanyolországban ' a f közeljövő­ben heves társadalmi í viharok robbannak ki, sztrájkokkal, mun­kástüntetésekkel. Márpedig ez súlyos politikai •fenyegetés, ami­kor az 'országban a baszk prob­lémák miatt amúgy is igen I fe­szült a helyzet. 1 A. K. Fogadás az NDK nemzeti ünnepe alkalmából Karl-Heinz Lugenheim, a Né­met Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe, az NDK megala­kulásának 35. évfordulója, alkal­mából fogadást adott csütörtö­kön a nagykövetségen. A fogadá­son részt vett Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, a Politikai Bizottság tagjai; Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, Faluvégi Lajos, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, Horn Gyula, az MSZMP K!B külügyi osztályának vezetője, Horváth István belügyminiszter, Juhár Zoltán belkereskedelmi minisz­ter, Urbán Lajos közlekedési mi­niszter, Veress Péter külkereske­delmi miniszter, Nagy János külügyminisztériumi államtitkár, valamint a politikai, a társadal­mi, a gazdasági, a kulturális élet több más vezető képviselője. Ott volt a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja. * Október 7-én ünnepli megala­kulásának 35. évfordulóját a Né­met Demokratikus. Köztársaság. Ebből az alkalomból csütörtökön ünnepi nagygyűlést szervezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa Budapesten, az ÉVIG Művelődési Házában. Faluvégi Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke mondott ünnepi beszédet. Papandreu a görög külpolitikáról Andréasz Papandreu görög kormányfő a kormányzó Pánhel- lén Szocialista Mozgalom (PA- SOK) parlamenti képviselői előtt mondott beszédében azzal vádol­ta NATO-beli szövetségesét, Tö­rökországot, hogy az „terjeszkedő politikát folytat”. Papandreu kijelentette: az Észak-cipruüi Török Köztársaság törvénytelen kikiáltása miatt Athén nem tudja folytatni a pár­beszédet Ankarával. A görög miniszterelnök védel­mezte kormányának azt a dönté­sét, hogy nem csatlakozott a Len­gyelország ellen hozott szankciók­hoz. Mint mondotta: ezeknek az intézkedéseknek a jogosságát nem bizonyítja semmi addig, ameddig a NATO-szövetségesek nem lép­tetnek életbe hasonló szankciókat a chilei és a török kormánnyal szemben. (Folytatás az 1. oldalról.) ség érdeklődésének homlokteré­ben a rádióhallgatás, a tévénézés, a könyv-, áz újság- és a folyóirat- olvasás áll. A közművelődésben .tapasztal­ható fejlődés tehát számottevő, a mennyiségi adatok azonban nem feltétlenül utalnak a minőségre — mutatott rá a miniszter. — Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a felnőtt lakosságnak csak­nem 34 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztá­lyát, s számos fiatal hagyja abba általános iskolai tanulmányait. Részben a jövedelmi viszonyok alakulása, részben az elhelyezke­dési lehetőségek kiszélesedése miatt a fizikai dolgozók gyerme­keiket zömmel a szakoktatási in­tézményekbe küldik, és kevésbé a felsőoktatásiakba. A társadal­mi igazságosság és a tehetségek helyes kiválasztása azt kívánja, hogy a fizikai dolgozók gyerme­kei nagyobb számban végezzenek felsőfokú stúdiumokat. Az isko­lai végzettség ugyanis — a ta­pasztalatok és a vizsgálatok bi­zonysága szerint — meghatároz­za a kulturális érdeklődés jelle­gét és intenzitását. Ez is amellett szól, hogy művelődéspolitikánk középpontjába az oktatást kell állítanunk — hangsúlyozta. A terjesztett kultúra minőségé­ről szólva kifejtette: az általános és a szakmai műveltség tartalma és szemlélete korszerűbb lett. Az általános és a középiskolákból kikerülő fiatalok tudásszintje azonban gyakran még nem kielé­gítő. Ez a rossz .tanítási módsze­reknek és szükséges ‘ erőfeszítés hiányának is tulajdonítható — tette hozzá. — Jellemző kulturá­lis életünkre, hogy az elmúlt év­tizedben egyre fokozódó igény mu­tatkozott a szórakoztatás külön­féle formái iránt, s ezt a szükség­letet gyakran az értelemnek és az ízlésnek tett engedmények árán elégítettük ki. A .továbbiakban kitért a kul­túra támogatásával összefüggő kérdésekre. Rámutatott: ha együtt vizsgáljuk a .tudományos kuta­tást, az oktatást, a művészeti te­vékenységeket és a közművelő­dést, akkor az utóbbi években az összköltségvetés 8—9 százalékát, az itthon felhasznált nemzeti jö­vedelem 6—7 százalékát fordítot­tuk kultúrára. Az UNESCO-sta- tisztikák szerint ezekkel az ará­nyokkal az országok középme­zőnyében helyezkedünk el. A szű- kebb gazdasági lehetőségek elle­nére az utóbbi tíz éviben tovább fejlődött az intézményhálózat, mindenekelőtt az oktatásban. Űj könyvtárak, múzeumok, művelő­dési otthonok és központok jöt­tek létre, sőt, új intézménytípu­sok is kialakultak, mint például a nevelési központok, a közössé­gi házak, a szabadidő-centrumok, faluházak. Tudományos világnézet A közművelődés terjesztette műveltség tartalmát elemezve ki­emelte a tudományos világnézet közvetítésének fontosságát, a tár­sadalmi valóság hiteles megis­mertetésében a közművelődésre háruló feladatokat. 'Az elmúlt 10—15 esztendőben megsokasodtak a különféle irány­zatok a magyar művészeti élet­iben — állapította meg Köpeczi Béla. Az állam, mint mecénás, természetesen nem közömből az új mondanivalókhoz nélkülözhe­tetlen új előadásmódok kikísérle­tezése, iránt, de a fő feladat a nagyközönség igényeinek színvo­nalas kielégítése és ízlésének fej­lesztése. A művelődéspolitikában az utóbbi esztendőkben kevés szó esett az úgynevezett mindennapi kultúráról, amelybe beletartozik egyebek közt a beszéd-, az egész­ségügyi- és a lakáskultúra is. Sok területen a régi normák és szo­kások helyett újak alakultak ki, ugyanakkor törekedni kell az ál­talános, humánus értékek és ma­gatartásformák megőrzésére. A lazasággal:, a rendetlenséggel szemben az értelmes rend, a mindenkit szolgáló fegyelem, a tisztesség atmoszféráját kell ki­alakítani — hangoztatta. Előadását mintegy összefoglal­va befejezésül hangoztatta: — Nyitottság az újra; a hazai és a külföldi — mindenekelőtt szocialista — értékek jobb szá­montartása; az igények kielégíté­se és felkeltése; a tudomány, az irodalom, a művészetek kima­gasló értékeinek előtérbe állítá­sa; nagyobb rugalmasság a for­mákban és az eszközökben; tár­sadalmasítás ; gazdaságosság, de nem kommercializálás; az értel­miség különböző rétegeinek cse- lekvőbb részvétele; a közművelő­dés munkásainak tudatosabb el­kötelezettsége és jobb felkészíté­se, társadalmi szerepük erősítése, és megbecsülése — ezek a leg­fontosabb célok, amelyeket el •kell érnünk. • A vitában hozzászólók abból a szempontból vizsgálták a köz- művelődés folyamatait, illetve egy-egy részterületét, hogy a leg­utóbbi tíz évben valóban végbe­ment-e a kívánt szemléletválto­zás a közművelődésben, s valóra vált-e a közművelődési törvény minden előírása. A felszólalások­ban megfogalmazódó válasz sze­rint az 1974-es párthatározat, s a törvény hosszabb távra hatá­rozta meg a tennivalókat, inten­zív pályára állítva a közművelő­dés fejlődését. Az előrelépés vi- 1 tathatatlan, de kétségtelen, hogy több .területen elmaradtunk va­lódi lehetőségeinktől. Többen foglalkoztak a népmű­velők élet- és munkakörülmé­nyeivel. Hangsúlyozták^ hogy e viszonylag kis létszámú értelmisé­gi réteg gondjai szélesebb töme­geket érintenek. Nem megfelelő a szakma társadalmi tekintélye — 'hangzott el —, és fontos len­ne, hogy. a munkájukat érintő döntések kialakításakor, mint szakemberektől fogadják el véle­ményüket. A művelődési házak tevékenységét elemezve, egyönte­tű volt az a vélemény, hogy az intézményi munkatervek, prog­ramok kialakításában a jelenle­ginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a valós lakossági szükségletek kielégítésére. Ezzel összefüggésben felmerült: isme­reteink fejlődése nem tart lépést az általános technikai előrehala­dással, holott technikai műveltsé­günk gyarapítása hosszabb távon az egyik leghatékonyabb befekte­tés. A közművelődési gyakorlatnak jobban kell igazodnia a megvál­tozott gazdasági és társadalmi körülményekhez — állapították meg. Kétségtelen, hogy jelenleg az előrehaladás a művelődés te­rületén is lassúbb, fs gyakran el­lentmondásokkal terhelt. Közművelődési reform Több felszólaló megállapította, hogy a kultúra demokratizmusá­nak kibontakoztatása, a társadal­masítás — mint követelmény és mint lehetőség — a közművelő­dés fejlesztésének fontos ösztön­zője. Mások arról szóltak, hogy a hatókör szélesítése, s a működési feltételek javítása helyenként az anyagi erőforrások növelését te­szi szükségessé, s az eddiginél cél­szerűbb munkát követel. A vitá­ban többen foglalkoztak a mun­kakultúra és a társadalom általá­nos műveltségi helyzetének ösz- szefüggéseivel. Ma még sok mun­kahelyen nem ismerik fel a gaz­dasági és művelődési feladatok összetartozását, gyakran szembe­állítják a kettőt. Holott — mint hangsúlyozták — a gazdasági re­formot nem lehet a közművelő­dés reformja nélkül végrehajtani. Felmerült az önképzés .téma­köre is. A felszólalók rámutattak az önművelés jelentőségére, arra, hogy az amatőr mozgalmaknak fontos szerepük van a „nézővé” nevelésben, abban, hogy gondol­kodjék a műalkotások befogadá­sára képes értő közönség. Sok ellentmondásával együtt a szocia­lista brigádok művelődési tevé­kenysége ma is a munkahelyi művelődés alapja. Nyilvánvaló azonban, hogy munkájukra erő­sen hat a gazdaság — benne az egyén — helyzete. A tanácskozás első napján a vitában megfogalmazódott, hogy a közművelődési párthatározat­ban, illetve a törvényben megfo­galmazódott célok és feladatok megvalósítása az elmúlt évtized­ben megkezdődött, és több terü­leten. számottevő eredményeket hozott. Ugyanakkör az e doku­mentumokban • foglaltak végre­hajtása — a megváltozott -társa­dalmi, gazdasági körülményeket, valamint a társadalmi igényeket' figyelembe véve — számos to­vábbi tennivalót ad. Az országos közművelődési ta­nácskozást pénteken újabb fel­szólalásokkal folytatják. Az első napon felszólalt Ko­vács Erzsébet, a gyöngyösi Mű­velődési Központ előadója, Vi- Tizlay Gyula, a SZOT titkára, Nagy Mihály, a .tőki Egyetértés Tsz el­nöke, Geiger László, a dióskáli községi tanács elnöke, Ágoston Mihály, az Országos Műszaki In­formációs Központ és Könyvtár főigazgatója, Kiss Kálmán, a Ma­gyar Rádió elnökhelyettese, Pá­pai Lajos, a siómarosi Kossuth művelődési kör vezetője, Gyar­mati Kálmán, a Magyar Népmű­velők Egyesületének elnöke, To­rna László, a Társadalomtudomá­nyi Intézet munkatársa, Szabó Endre, a Közalkalmazottak Szak- szervezetének főtitkárhelyettese, Gordos János, az MSZMP Nógrád megyéi Bizottságának titkára, Nemeskürty István, a Filmtudo­mányi Intézet igazgatója, Korni- desz Mihály, a Magyar Televízió elnöke, Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára., Balipap Ferenc, a dombóvári megyei művelődési központ igazgatója, Fekete Lajos, a Tatabányai Szénbányák Válla­lat vezérigazgatója, és Várhalml •András, a Taurus Gumiipari Vál­lalat közművelődési előadója. (MTI) A 35 EVES NDK-BAN III. Hogy élnek Karohlék:? Mosolygós, kedves lányarc jelenik meg csön­getésünkre a lakásajtóban. Az idegen szó hallatán kissé zayarttá válik, de belépve, gz ajándékba hozott matyó baba megteszi a ha­tását. Igaz, a bőgatyás legénykét inkább szok­nyás lánynak véli, dehát ez megbocsátható Inesnék, aki még igencsak ifjú állampolgára az NDK-nak. Most tölti be a harmadik életévét. A szüleihez jöttünk látogatóba, Haino Ka- rahlhoz és feleségéhez, Gabriéle-hez. Várták érkezésünket, miután a schwerini gépgyár­ban tett látogatásunkkor kértük: szeretnénk közelebbről megismerni egy munkáscsalád mindennapjait. Így jutottunk a -gyártól nem messze fekvő új lakótelep egyik szép többemeletes házába, a Makarenko-Strasse 66. szám alá. Itt, a fél­emeleten élpek Karohlék. De hogyan élnek? A lakás mindenesetre sokat elárul gaz­dáiról. ízléssel, kellemesen berendezett szoba foteljaiban ülünk, a sarokban színes televí­zió, a polcokon kis házikönyvtár. — Régóta laknak itt? — Amikor a schwerini gyárban vállaltam munkát, rögtön beadtam a kérelmemet a gyá­runkban működő lakásbizottsághoz, és más­fél év múlva megkaptuk. Ennek már csak­nem' nyolc esztendeje. Egyébként 1974-ben, 22 évesen házasodtunk össze még Wismar- ban, odavalósiak vagyunk mindketten. A férj meséli ezt, akiről még megtudjuk, hogy eredetileg hajógyári hegesztő volt, az­tán elvégezte az esti iskolát, művezető, majd főművezető lett a schwerini új gyárban. így mai napig is a munkások közé tartozik. Sok­féle társadalmi kötelezettséget vállal: tagja az FDJ (ifjúsági szervezet) üzemi bizottságá­nak, sőt az NSZEP üzemi bizottságának, ter­mészetesen szakszervezeti tag, és tevékeny támogatója a Német—Szovjet Baráiti Társa­ságnak. — Szóval rögtön Jbeadta a lakáskérelmü- ket? ... — Igen, s közben másfél évig munkásszál­láson laktam. El kellett dönteni, hogy állami, vagy szövetkezeti lakást kérünk-e. Végül is az utóbbi mellett határoztunk, mert ez elő­nyösebb, mivel három évnél' nem kell töb­bet várni rá. Igaz, az ingyenes államival szem­ben egy kis pénzbe kerül az induláskor. — Mit jelent ez? — A belépéskor be kell fizetni 1800 már­kát, , ezenkívül 800 márka értékben munkát kell vállalni az építésnél, ez is azonban be­fizethető azóta. —; Mekkora is ez a szép otthon? — Két szobánk, konyhánk és fürdőszobánk vad, összesen 48,7 négyzetméteren, ezenkívül erkély és pince. Nem nagy, de egyelőre jól megférünk benne. — És mennyit fizetnek? — Az összkomforttal, meleg vízzel, fűtéssel, a közös tv-antennával együtt a használati díj egységesen havi 61 márka 20 pfenning, ami­hez jön még a villanyszámla. — Jól élnek? — Nincs okunk panaszra. Tudünik vásá­rolni, szórakozni is, szépen megvagyunk. Élel­miszerre általában minden hónapiban nagy­jából ugyanannyit 'költünk. — Mi a legkedvesebb szórakozásuk? — Nagyon szívesen járunk társaságba, em­berek közé — derül föl az arcúk —. de most erre május óta kevesebb a lehetőségünk. — Miért május óta? — Akkor fogadtuk örökbe a kis Inest, il­letve vettük magunkhoz, mert nem volt gye­rekünk. Ha megkedvel bennünket, fél év”múl­va adoptáljuk. Kétség aligha lehet e felől, hiszen beszél­getésünk közben Ines hol az egyikük, hol a másikuk ölébe csúszkált, boldog „papa, ma­ma” szólítgatásokkal. — Terveik? — Bizony még tanulni szeretnék, tovább- . képezni magiamat szakmailag is — gondolko­dik el Heino és a feleségére néz, mert mint hozzáteszi, a kisgyerek mellett ehhez az ő nagy megértése, segítsége is kell. Ahogy elnézzük, nem lesz benne hiány. Lőkös Zoltán (Következik: Békében, barátságban) • A schwerini Lessing út új lakóházai. Brit munkáspárti kongresszus NAPI KOMMENTÁR Viharfelhők Hispániában A * ’

Next

/
Thumbnails
Contents