Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-31 / 256. szám

1984. október 31. • PETŐFI NÉPE • 3 FELSZABADULÁS ÉVFORDULÓJÁN: Kalocsa Régi-régi érseki székhely; ezer esztendőre visszanyúlik a törté­nete, egészen I. István király uralkodásáig. A sok szenvedést, többszöri pusztulást megért tör­ténelmi város a felszabadulás előtt kifejezetten érseki agrárte­lepülés volt; számottevő iparral nem rendelkezett. á Itt is, mint annyi más helyen, a háborús sebek begyógyítása után igazából az 1960-as évek­ben vett lendületet az új élet kialakítása. Hogy a város ismé­telten életre kapott, annak jó néhány bizonyítéka van. Például, hogy örvénÖetesen növekszik a lakosok létszáma. Míg 1945 előtt tizenkétezren, ma már csaknem húszezren élnek itt. A fokozódó iparosítás idevon­zotta a Környező falvak, szállá­sok lakóit, akik új környezetben, megváltozott életkörülmények között akartak —, s akarnak — immáron élni. Hogy mi a változás legfőbb je­le Kalocsán? Az egykori agrár­településen huszonöt ipari üzem található. Ezekben összesen ki­lencezren dolgoznak. A sütő- és gépipar, a műanyag-feldolgozás éppen úgy jellemzője a város­nak, mint az elektromos készü­lékek gyártása. Nem beszélve a híres kalocsai fűszerpaprika sok­féle feldolgozásáról. Az állami gazdaság, a terme­lőszövetkezet nemcsak őrzi a na­pi munkák végzése közben a múltat, de nagyban hozzájárul 0 Egy féltve őrzött dokumen­tum a kalocsai múzeumban. — elsősorban a hagyományos és alapvető mezőgazdasági termé­nyeivel — ahhoz, hogy az áru­ellátás zavartalan legyen, s a munkaképes lakosság megtalálja a számítását. Amikor a város vezetőivel be­szélgettünk, egyebek mellett ki­derült, hogy van még mit javí­tani a közlekedésen, ám pél­dául az egészségügyi hálózat ki­elégítő. Sokat javult a kereske­delem, amely régebben gondot okozott a vezetésnek. A Duna Nagyáruház megépítése, a bolt­hálózat szakosítása meghozta a gyümölcsét, a lakosság megelé­gedésére. 0 Kalocsai utcakép — 1984. Mint ahogyan az is, hogy ma már nincs gond a víz- és vil­lanyellátással. Sőt, a szennyvíz- elvezetésben is történt előrelé­pés. Minek örülnek legjobban? Annak, hogy sikerült a felnőtt­lakosság teljes foglalkoztatását elérni. Ma már nem járnak el innen dolgozni máshová. S az oktatás, művelődés? Az óvodai elhelyezéssel nincs gond. Az iskolai oktatás csakis délelőtt történik — ez nagy vívmány. Gyönyörű művelődési pilótájuk van, a híres barokkház. Meg­mentik a jövőnek a műemléki és műemlékjellegű városközpon­tot. Ide tartozik, hogy többször élenjártak eddig a településfej­lesztésben. A Háziipari és Nép- művészeti Szövetkezet, s a Ka­locsai Népi Együttes világhírét említeni közhelyszámba megy ma már. A Viski Károly Múzeum rangot' vívott ki magának, rész­ben tudós igazgatója, s gazdag gyűjteményei által. És miért hagynánk ki azt, hogy a világ­hírű kinetikus szobrász, Nicolas Schöffer itt született? S hogy kultuszát méltóképpen ápolja Kalocsa? Mindez együttvéve, a város felszabadulásának évfor­dulóján, méltán hívja fel a fi­gyelmet ismét a városra. Kiskőrös Aki ezt a városnevet hallja, él­jen bárhol is az országban, bizo­nyára azonnal Petőfire gondol. ÉS érthetően, hiszen Kiskőrös szülöttének emléke, kultusza ele­venen él ma is. Ezrek és ezrek tisztelegnek a szülőházban és az emlékmúzeumban. Azonban van más is, ami erre a fiatal városra irányítja a figyelmet. Az, hogy évente-havonta változik az arculata. A városkép színe­sedik, gazdagodik, olykor a régen • Petőfi szülőháza előtt. Hát­térben a művelődési központ. eltávozott hazatérő alig ismer rá volt környezetére. Tíz esztendőivel ezelőtt lett vá­ros. Azóta tíz százalékkal meg­nőtt a lélekszám; ma csaknem tizenhatezer ember él Kőrösön. Az aktív keresők negyvenegy százaléka az iparban dolgozik. Pedig néhány évtizeddel ezelőtt' ezen az igazi agrártelepülésen csak kisipar létezett. Ezerötszáz­nál több új lakás épült 10 év alatt, s ezeknek egyharmada többszintes és telepszerű. A fejlődést, változást egyebek is mutatják: a szennyvízcsatorna hét kilométeres gerincvezetéke, a tizenöt kilométeres szilárd bur­kolatú út, a csaknem ugyanilyen hosszúságú járda. A város életének alakulásában kiemelkedő szerepet játszik ma is a mezőgazdaság. A keresők negyven százaléka e gazdasági szektorban keresi kenyerét. A fejlődést a gépesítés erősödése, a hatékonyság fokozódása, vala­mint a szociális juttatások és szolgáltatások javulása jelzi. A Kossuth Mg Termelőszövet­kezet immár több mint két évti­zedes múltra tekint vissza. Űj szőlő- és gyümölcstelepítések, 'borfeldolgozás, palackozás és tervszerű értékesítés: ezek is mutatják az erősödését. A gép­javító műhely, az üzemi étkez­tetés jó megszervezése, az idő­sekről való gondoskodás ugyan­csak az eredményekhez sorolható. Akkor kezdődött az iparosítás, amikor az ötvenes években szö­vetkeztek a kisiparosok. Azóta ugyancsak megváltozott minden. A MEZŐGÉP gyáregysége, az ipari szövetkezet, a pincegazda­ság kirendeltsége, a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat gyár­egysége, a BÁCSÉPSZER építés- vezetősége, a telefongyár üzeme egyaránt jó munkalehetőséget ad, másrészt formálja a város szel­lemi arculatát. Többek között azzal, hogy a fejlődő ipar kiter­melte saját értelmiségét. Nap­jainkban több mint száz műsza­ki, közgazdasági vagy számviteli értelmiségi él a fiatal városban. Alaposan megváltozott a tele­pülés kulturális karaktere is. • Laczkó János — 1919-ben a direktórium elnöke — vezetésé­vel alakult meg a kommunista párt szervezete Kiskőrösön, 1944 decemberében. * , Megépült á művelődési központ, a könyvtár, ahol egyebek mel­lett állandó honismereti kiállítás látható. Felavatták a szlovák tájházat, s nemzetiségi napokat szerveznek, támogatják a szlovák népi együttest. Valamennyi óvodai felvételi kérelemnek eleget tudnak tenni. Korszerűsödtek, bővültek az is­kolák, a pedagógusok száma egy évtized alatt megduplázódott. V. M. Izsák .1944 októberében, amikor á szovjet csapa­tok megjelentek a Duna—Tisza közén, Izsá­kot kétszer is kiürítették. Először Szabad-, szállásra, majd Kunszentmiklósra és Tassra költöztették az izsá'kiaikat. A község teljés kiürítését nem sikerült megvalósítani. A la­kosság négyötöde elhagyta otthonát, a töb­biek a tilalom ellenére vállalták a helyben- maradást. Az október végén megindult szovjet offen. zíva nyomán a visszavonuló magyar és né­met alakulatok október 30-án és 31-én érték el a községet. Fejetlenül vonultak át Izsákon Dunaföldvár és Kunszentmiklós felé. A köz­ségben kevés számú német és magyar katona tartózkodott, a vasútállomáson német teher - vagonok álltak. Október 31-én a német őr­ség ezeket kihúzatta, és felrobbantották az állomást és a síneket Is, ötvenméterenként. A visszavonuló 6. német hadsereg katonái fel­robbantották a község szélén a csatorna hid- ját is. Október 31-én elvezényelték a 3. ma­gyar hadsereg temetőárokba beásott ágyúit, a községet nem védte tovább katonaság. A 46. szovjet hadsereg egységei az orgová- nyi műúton vonultak Izsák felé, és 31-én es­te ellenállás nélkül foglalták el a községet. A következő hónapokban egymást váltó szov­jet alakulatok segítették a rend helyreállítá­sát. 1945. január elején a 3. Ukrán Front pa­rancsnoka, Tolbuhin marsall Izsákra helyez­te főhadiszállását. Február 16-ig tartózko­dott Izsákon, az akkori Bartalos-féle házban, és innen, irányította a Budapest környékén folyó hadműveleteket. A felszabadulást követő hetekben nehéz helyzetben indult újra az élet. A község ve- " zetését polgári beállítottságú, de már a de­mokratikus erőket számításba ' vevő testület vette át. Elrendelték az üzletek nyitvatartá- sát, megindult a tanítás az iskolában. November elején' öten alakították meg a kommunista párt helyi szervezetét. Az első hetek bizonytalanságai után a község hala­dó gondolkodású lakosai elismerték a mun­káspárt kezdeményező szerepét, vállalták, hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front keretében együttműködnek a demokratikus célok megvalósításáért. * Az eltelt négy évtized megváltoztatta a községben) lakók életét. A parasztság 90 szá­zaléka a Sárfehór Termelőszövetkezet tagja, mely jól összehangolja a háztáji és kisegítő gazdaság termelését. Az Izsáki Állami Gaz­daság 6 ezer hektáron gazdálkodó nagyüzem. Tízmillió üveg pezsgőt készítenek itt évente. Az idén megérkezett a vezetékes gáz,a köz­ségbe, mely évről évre 40—50 új családi ház­zal bővül. A tanyasi tanulók számára diák­otthon épült, az idősekről pedig az öregek .napközi otthonában gondoskodnak. A 40. évfordulón tisztelettel gondolunk fel­szabadítóinkra és mindazokra, áki sokat tet­tek községünk felvirágoztatásáért. Kovács Gyula tanár 0 Az Izsáki Állami Gazdaság palackozó, üzemében. * • • Ugyancsak 1944. október 31-én sza­badult fel Császártöltés, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Hajós, Kerekegy­háza, öregcsertő és Szakmán VENDÉGÜNK ____________________________ E rik Konsztantyinovics Pokrovszkij A megyeszékhely felszaba­dulásának 40. évfordulója al­kalmából . látogatott > Kecske­métre Erik Konsztantyinovics Pokrovszkij, a szimferopoli párt- bizottság első titkára. Program­ja egyik szünetét használtuk fel arra, hogy néhány kérdésre vá­laszt kérjünk tőle. — Nem első ízben jár Kecs­keméten, éppen ezért szeret­nénk megtudni, milyen be­nyomásokat szerzett most, a vá­ros felszabadulása után negyven évvel? — Minden dolog, amely kap­csolatos a fasizmus feletti győ­zelemmel, számunkra és magyar barátaink számára különleges jelentőségű. Sohasem felejtjük el, hogy milyen mérhetetlen szen­vedést okozott' az emberiségnek a fasizmus, s mint tudjuk, ebből a legnagyobb terhet a szovjet nép yiselte. Tisztában vagyunk természetesen azzal is, hogy Önök­nél a Horthy-fasizmus mennyi bánatot, bajt okozott a magyar népnek, ezér.t nagy köszönetteí fogadtuk a meghívást, amely a felszabadulás 40. évfordulójá­nak ünneplésére invitált, ahol megemlékeznek a szovjet hadse­reg felszabadító harcairól. Jó szívvel jöttünk, hogy köszöntsüfc magyar barátainkat a jeles év­forduló alkalmából, s meghajt­suk fejünket a szovjet hősök sír­ja, emlékműve előtt. Különben Kecskemétre jönni mindig kelle­mes érzés, hiszen már három év­tizedes baráti, elvtársi kapcsolat fűz össze bennünket. Szeretném hangsúlyozni: ezek nem forma­litások, hanem nagyon is gyü­mölcsözőek mindkét nép számá­ra. Jómagam tizenkét éve isme­rem Kecskemétet, s örömmel lá­tom; hogy ez idő alatt milyen szépen, dinamikusan fejlődött a város. Jó érzéssel tölt el, hogy a szovjet 'katonák nem hiába on­tották vérüket. — Bács-Kiskun megye és Krím terület kapcsolatai régi keletűek. Hogyan látja az együttműködés jelenlegi helyzetét? — Mint említettem, három év­tizedes kapcsolat fűzi össze Bács- Kiskun .megyét és Krím terüle­tet. Amikor ezt elkezdtük építe­ni, még nem láttuk teljességé­ben a kibontakozást. A kap­csolatok eddig eredményesen fejlődtek, és bizonyára szélesed­nek a továbbiakban is. Biztosí­ték erre a Bács-Kiskun megye és Krím terület vezetői által aláírt szerződés. Nagy szerepet játsza­nak az együttműködésben a kü­lönböző gyárak, üzemek, intéz­mények, munkahelyek .közötti kapcsolatok, látogatások, ame­lyeket hosszú lenne felsorolni. Ezek a kölcsönös tapasztalatcse­rék, együttműködések nagyon aktívak, hasznosak. A látogatá­sok lehetővé teszik Kecskeméten és Szimferopolban azt, hogy az emberek jobban megismerjék egymás örömeit, gondjait. A pár­tok közötti kapcsolat erősödé­sét mutatja a vezető testületek konzultációja, illetve a két újság a Krímszkaja Pravda és a Petőfi Népe — cikkeinek kicserélése, éppen a jobb tájékoztatás céljá­ból. — Miben látja a kapcsolatok további elmélyítésének lehető­ségeit? — Az nyilvánvaló, hogy mind­két fél tökéletesíteni szeretné azt a kapcsolatrendszert, amely kialakult. A további együttmű­ködésnek végtelen sok útja. mód­ja van. Nem árt elgondolkodni azon, hogy esetleg dolgozó cso­portok cseréjét is megvalósíthat­nánk, azaz olyan munkások láto­gathatnának hozzánk, illetve- önökhöz, akik meghatározott ideig, tapasztalatszerzés céljá­ból munkát végezhetnének gyárakban, üzemekben, intéz­ményekben, 'közös gazdaságok­ban. Szélesítem lehet az előadók cseréjét, hogy ezen keresztül a két nép még jobban megismerje egy­mást. Az együttműködésre^, vég­telen a lehetőség, mert barátsá­gunk őszinte. A siker érdeké­ben mi mindent megteszünk, és meggyőződésünk, hogy magyar barátaink is — fejezte be nyilat­kozatát Er'ik Konsztantyinovics Pokrovszkij. Gémes Gábor HANGSZERAVATÓ BAJÁN Ránki Dezső zongoraestje Szekszárd lakóinak tudatában élénken él egy kép: az Augusz Antal bárónál vendégeskedő Liszt Ferenc zongorajátékát só- várgó áhítattal hallgatták az ab­lak alatt álló plebejus töme­gek ... Valami hasonló történt hétfő esté Baján is (a közönség egy része kiszorult a teremből), jóllehet Magyarország harminc- egynéhány éves, Kossuth-díjas, érdemes művésze a hasonlítást szerényen elhárítaná magától. Ránki Dezső nem volt még húszéves, amikor a zwickaui nemzetközi Schumann-versenyt megnyerte, pályája ettől kezdve töretlenül ível felfelé, s miköz­ben fokozatosan világhírnévre tesz szert, művészete elmélyül, koncentrálódik, a legnagyobba- kéval válik összemérhetővé. E megállapításunkat korántsem az általánosságok szintjén tesz- szük: ellenkezőleg, az október 29-i zongoraest jellemezhető ve­le. Abban a városban, ahol 1928- ban Bartók koncertezett egy (1975-ben még megvolt) Stein- way-zongorán, Ránki is hang­szert avatott. Voltaképpen ezért hívták meg, s mint tudjuk, ez az avatás egy másik névadásnak is közelébe esik: Eötvös József nevét veszi ifel a Bajai Tanító­képző Főiskola. Ránki két Beethoven- és egy Schuberf-szonátát tolmácsolt e hétfői esten, az Op. 79-est, Op. 31. No. 3-ast és az Op. 42. jel­zetűt. A műsorkezdő Fisz-dúr szonáta egyedülálló mű a bee- thoveni oeuvreben — Brunswick Teréznek ajánlotta a szerző — démoni, lázasan hajszolt passzá­zsok és bensőséges, filozofikus­lassú részek - váltogatják egy­mást. Ránki ezeket a karaktere­ket mindenütt kristálytisztán, pontosan rajzolta meg, hasonlóan, .az Esz-dúr szonáta helyenként bravúros technikát, hallatlan vir­tuozitást igénylő részeihez. A műsorának második felében játszott, több mint félórás Schu­bert a-moll szonáta is Ránki művészetének kivételes magasla­tairól tett tanúbizonyságot. A bajai közönség csak visszatérté­nek ígéretével engedte el a mű­vészt. Dobai Tamás SZÁRÍTMÁNYOK A JUGOSZLÁV LICENCÉRT Vegeta Szegedről A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál kedden ünnepélyesen megkezdődött a ; háziasszonyok által közkedvelt ételízesítő, a Vegeta gyártása. Eddig import­ból került hazánkba a Vegeta, a kereslet azonban nagyobb volt, mint amennyit be tudtunk sze­rezni. Ezért a Paprikafeldolgozó Vállalat, valamint a Déligyü­mölcs, Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat (DÉL- KER) megvásárolta a Vegeta gyártási licencét a jugoszláviai koprivnicai Podravka Élelmiszer- gyártó Vállalattól. A licenc árát hazai zöldségszárítmányokkal egyenlítik ki. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál eddig készített Deli­kát 8 és Delikát 10 elnevezésű levesporok mellett választékbő­vítésnek szánják a Vegeta gyár­tását. Alapanyagai között szere­pel az az aminósavszármazék, amelyik a hús jellemző izét ad­ja, továbbá sárgarépa, gyökér­zöldség, zeller és hagymaszárít- mány, só, több más fűszer, szén­hidrát, B—1 és B—2 vitamin. Hetvenöt grammos tasakokban —, amelyek 25 adag leves ízesí­tésére alkalmasak — november­ben a DÉLKER közvetítésével kerül forgalomba. A Végétéből jövőre 1000 ton­nát gyártanak a Szegedi Papri­kafeldolgozó Vállalatnál. A becs­lések szerint ezzel folyamatosa» és teljes mértékben kielégítik majd a hazai igényeket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents