Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-28 / 254. szám

■ ADC7 a rnc uűcFifAisjrirDirxirTa • v^JK.öJLjjLAvxv^k5 JjjQilV lirf-iyJT v^JLlV- • ..............................' - ■ ■ - - ■■■•-' :................... • ■• >. . ' .............. ( Folytatás az 1. oldalról. résztvevői. Az Európában, az Amerikai EgyesüQit ÁUaimakban, Kanadában és Japánban kibonta­kozott békemozgakxm példa nél­kül álló a háború utáni időszak­ban. Napjainkban a háborús ve­szély eüh-árítása, a béke védelme az a nemes indíték, amely a föld­kerekség, s kontinensünk béke­szerető embereinek millióit egye­síti, tekintet nélkül bőrük színé­re, származásúikra, világfelfogá- suíkra, társadalmi helyzetükre. Meggyőződésünk, hogy további közös és párhuzamos akciókra van szükség. A magyar békemoz- gatlom nyitottan fogad minden előremuitaitó, hasznos kezdemé­nyezést, kész a közös munkára, az együttes fellépésre. — A magyar békemozgalom erejéhez képest mindent megtesz a nemzetközi békeerők egységé­nek és harcának elősegítésére. A ■legnagyobb, legszélesebb nem­zetközi békemozgaiam, a Béke Világtanács tagjai vagyunk; te­vékenyen részt veszünk céljainak és programjának alakításában, az együttesen megfogalmazott po­litikai akciók megvalósításában. Ehhez jó feltételeket teremt, hogy magunk is széles körű együttműködési politikát folyta­tunk. A gyakorlatban igyekszünk megvalósítani árit az alapel/vet, hogy egymás álláspontjának tisz­teletben tartása mellett, nyíltan, őszintén keressük az összekötő szálakat, a közös vagy párhuza­mos cselekvés lehetőségét mind­azokkal, akik vélünk együtt va­lóban a békét akarják — mon­dotta Barabás Miklós. A fiatalok elkötelezettsége Ezután arról szólt, hogy a ma­gyar békemozgaiam kiemelkedő feladatának tekinti a nemzeti felszabadulásra és a függetlenség megszilárdítására irányuló tö­rekvések támogatását, s a hozzá­járulást a nemzetközi konfliktusok békés, tárgyalásos rendezéséhez. — Nem igazán békemozgalom az, amely nem vállal segítő szo­lidaritást a harcolókkal, az éhe­zőkkel és azokkal is, akik ugyan már kivívták függetlenségüket és szabadságukat, de azt csak szaka­datlan készenléttel és küzdelem­ben tudják megvédeni. Hozzá­tette: a magyar békemozgalom- nak régi hagyománya a szolida­ritás azokkal, akiknek nem jut a békéből, vagy akik ma is szen­vedik a gyarmati idők súlyos kö­vetkezményeit. Mozgalmunk jog­gal lehet büszke arra, hogy, ha szerény mértékben is, de tevőle­ges jelét tudta adni szolidaritá­sának, például az évtizedekig harcoló Vietnam támogatásával, vagy a kambodzsai gyermekváros felépítésével. A békemozgalom­nak most feladata az is, hogy kezdeményezéseket tegyen az im­perializmus támadásainak ke­reszttüzében helytálló nicaraguai nép támogatására, s erősítse szo­lidaritását Ázsia, Afrika és Laitin- Amerika népeivel. A magyar békemozgaiam ered­ményeit, gondjait számba véve rámutatott: az elmúlt hat eszten­dőben gazdagodott a békemoz­galmi tevékenység politikai tar­talma, szélesedett társadalmi bá­zisa. Erősödött a munkájára irá­nyuló figyelem is. Mindez meg­mutatkozott az egyes emberek és a helyi közösségek fokozódó ér­deklődésében', de a társadalmi & tömegszervezetek megnöveke­dett aktivitásában is. Különösen megélénkült a fiatalok tenniaka- rása. Ebben jelentős szerepe van a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséggel kialakított harmo­nikus együttműködésnek. — Ügy tapasztaljuk, hogy a fiatalok többségének elkötelezett­sége megnyilvánul tetteiben, munkájában, magatartásában. Ez a nemzedék azonban másként kérdez, másként vitatkozik és töpreng, mint a megelőző kor­osztályok. És kérdéseikre vála­szolni kell! — hangsúlyozta a fő­titkár, majd hozzátette: a legutób­bi időszak megmutatta, kik azok, akikkel lehet és szükséges is vi­tatkozni, és azt is, hogy kik azok az — egyébként elenyésző számú és társadalmi támasz nélküli — emberek, akiknek az ifjúsági bé- kemozgaíam csupán álca és ürügy. A mozgalom nem hunyhat sze­met afelett sem, hogy az ifjúság körében is sokféle, gyakran egy­másnak ellentmondó nézet él. Nyílt, őszinte eszmecseréken, okos szóval, áz érzelemre és az érte­lemre egyaránt hatva kell alakí­tani gondolkodásmódjukat, se­gíteni eligazodásukat a koránt­sem könnyen megválaszolható kérdésekben. Alkalmazkodni a körülményekhez — Az üzemek munkásainak, a mezőgazdaság dolgozóinak helyt­állása az országépítő munkában, a béke, a haladás és a szolidari­tás ügyének támogatására tett felajánlásaik mozgalmunk sike­rének alapvető összetevői voltak és maradnak. Az értelmiség, a tu­dósak, az írók, a művészek kép­viselői is tevékenyen részt vesz­nek a békemozgalomban, s ha­gyományosan jelentős részt vál­lalnak a feladatokból a vallásos emberek és egyházaik. Az utóbbi évek eredménye, hogy a béke- mozgalomba mind nagyobb mér­tékben kapcsolódtak be a ha­zánkban éló nemzetiségiek. — Mozgalmunk eredményei­nek forrása a gyümölcsöző együtt­működés társadalmi és tömeg- szervezetekkel, mozgalmakkal és az új békemozgaimi közösségek­kel. Azt kérjük tőlük, hogy az eddig kdalakiult jó kapcsolatokat ápolva továbbra is kiemelt mó­don szolgálják és képviseljék a béke ügyét — mondotta az OBT főtitkára, i külön kitért a Ha­zafias Népfronthoz, társadalmunk legátfogóbb politikai tömegmoz­galmához fűződő kapcsolataikra. — A mozgalomban mind na­gyobb teret kaptak az egyénék és közösségek kezdeményezései, visszaszorulóban vannak a for­mális elemek — állapította meg a továbbiakban. — Megelége­dettségre azonban nincs ok, mert a munka tartalmi gazdagítása, az új kezdeményezések bátorítása, a jó tapasztalatok széles körű megismertetése és aílikalimazáisa továbbira is sürgető feladat, fin­nek érdekében támogatják pél­dául az egyes társadalmi csopor­tok és foglalkozási ágak képvi­selőinek — az orvosoknak, a pe­dagógusoknak és a fizikusoknak — önálló békekezdeményezéseit. Hiszen a sokféleség nem gyen­gíti az egységet, sőt, az egyik 'legnagyobb eredménynek tekint­hető, hogy napjaink magyar tár­sadalmában a lehető legszéle­sebb politikai platform teremt­hető meg. — A változó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás munkánk elengedhetetlen felté­tele. Az elmúlt időszak bebizo­nyította: jó úton haladunk. To­vábbra is felelősségünk és köte­lességünk őrizni, továbbfejlesz­teni és gazdagítani, munkánk­ba beépíteni a 35 éves szervezett békemozgalom eredményeit és értékeit. — Tanácskozásunktól azt vár­juk, hogy széles körű, őszinte eszmecsere bontakozzék ki moz­galmunk feladatairól. A szekció­ülések is azt célozzák, hogy mi­nél' többen juthassanak szóhoz; s olyan állásfoglalást fogadjunk el, amely világosan megfogal­mazza cél jainkat és segíti napi munkánkat — mondatta vége­zetül Barabás Miklós. Ezután megkezdődött a vita az OBT beszámolója és a konferen­cia elé terjesztett állásfoglalás­tervezet felett. A vitában felszólalt Németh Károly. Boldogulásunk legfontosabb feltétele Elöljáróban köszöntötte a ta­nácskozás résztvevőit, s átadta az MSZM'P Központi Bizottsága, és személy szerint Kádár János, szívélyes üdvözletét, jókívánsá­gait. — A X. Országos. Békekonfe. renicia hazánk fontos politikai eseménye, hiszen Önök olyan kérdésekről tanácskoznak itt, amelyek népünk, s az egész em­beriség szempontjából — a szó szoros értelmében — életbevá- góak. Tanácskozásuknak súlyt és tekintélyt kölcsönöz az a mun­ka, amelyet az elmúlt években, az Országos Béketanács folytatott, és égisze alatt a cselekedni kész, békeszerető honfitársaink végez, tek. Az egységes magyar béke- mozgalom teret és kibontakozási lehetőséget ad a kezdeményezé­seknek; igazi közössége a kü­lönböző társadalmi rétegekhez és korosztályokhoz tartozó, világné. zetüket tekintve gyakran külön­böző embereknek — hangsúlyoz­ta. — örvendetes, hogy mind a munkában, mint a konferencia küldöttei közt megnőtt a fiatalok száma és aránya. Lendületük, tettrekészségük éppen úgy nélkü­lözhetetlen a békéért vívott küz_ delemben, közös ügyünk tovább­vitelében, mint- az idősebb nem­zedékek élettapasztalata. A közvélemény fontos tényező Meggyőződésünk, hogy a ma­gyar békemozgalom a jövőben is aktívan kiveszi részét a békéért folyó világméretű küzdelemből. Honfitársaink ott voltak a szer­vezett béke-világmozalom szüle­tésénél, és nem hiányoztunk az­óta sem a küzdők közül. Éppen napjainkban van a nemzetközi békemozgalöm létrejöttének, szer­vezeti kialakulásának 35. évfor­dulója. A történelem tanulságait felismerve, nagy felelősséggel jártak el mindazok, akik erejü­ket latbavetve munkálkodtak a wroclawi és a párizsi 'békekon­ferenciák összehívásán, a Bélke Világtanács megalapításán. Fel_ ismerték, hagy a II. világháború szörnyű pusztítása után a közvé­lemény a politika fontos ténye­zőjévé lép elő; a tömegek meg­nyerése és mozgósítása megsok­szorozhatja a békemozgalom ere­jét. A Világ 35 év alatt sokat változott, ez a felismerés azon­ban időtállónak bizonyult. Ezt tanúsítják azok az új békemoz­galmak is, amelyek .az elmúlt években jötték létre a világ kü_ l'önböző részein, elsősorban az amerikai közepes hatótávolságú rakéták túszává tett Nyugat- Eu répában. — Népünk, minden ember bol­dogulásának legfontosabb felté­tele a béke — mondotta a to­vábbiakban. — A feszültebbé vált nemzetközi légkör, a világ- gazdaság változásai próbatételek elé állítanák bennünket, de gondjaink ellenére békében élünk. Igaz, a földkerekség több pont­ján véres összecsapások zajlanak, de nem lehet eléggé becsülni, hogy Európában, ahol a két világ- rendszer közvetlenül érintkezik, s ahol máig is a legnagyobb a' katonai szembenállás mértéke, már csaknem 40 esztendeje sike­rült megőrizni a békét. Ez nyújt lehetőséget áz anyagi, szellemi, erkölcsi gyarapodásra, ad alapot arra, hogy az emberek, családok, kisebb-nagyobb közösségek nor­málisan élhessenek, célokat tűz­hessenek maguk elé, megtervez, hessék jövőjüket. A -különböző társadalmi beren­dezkedésű országok békés egy­más mellett élésének körülmé­nyei között a gazdasági kapcso­latokból kölcsönös haszon szár­mazik, a nemzetközi munka- megosztás előnyeit százmilliók élvezik. Századunk népvándor. lása, a turizmus a személyes él­mények és kapcsolatok erejével köti össze a népeket, erősíti ba­rátságukat, békevágyukat. Az emberiség valódi kulturális érté­kei hamarabb válnak közkinccsé. Emlékezzünk és emlékeztessünk a hidegháborús korszakra, ami­Németh Károly felszólalása kor mindez elérhetetlen volt, amikor népek szigetelődtek el egymástól. Mindennek kárvallott­ja az emberiség volt. A háború erői megfékezhetők A magyarság több mint ezer éve Európa közepén él, itt, ahol a történelem során a hadak út­jai oly sokszor találkoztak, s a fegyvereket annyiszor mérték össze. Sorsunk úgy alakult, hogy a mi népünk többet szenvedett ; .háború'ktpl,.. .elnyomástól, . mint ' sok más nép. 'MágyaíOrszág — történelmi okokból — sohasem volt olyan gazdag, mint például az angol, a holland vagy a fran­cia birodalom, sőt népünk több­ször is szinte gyarmati soriban élt, s fájdalmasabban, nehezeb­ben tört előre a társadalmi ha­ladás is országunkban. Áz a nép, amely annyit szenvedett, mint a miénk, soha nem felejtheti el, hogy mit jelent számára a béke. Az a nép, amelynek nemzeti lé­tét nemegyszer fenyegette vég. veszély, igazán tudhatja és ér­tékelheti), mit jelent számára, hogy kevés híján négy évtizede szabad, a társadalmi haladás él­vonalában menetel. Megőriztük és ma is őrizzlük történelmi sorsfordulónk tanul­ságait. Elsősorban azt, hogy bé_ kénk megőrzése, gazdasági és tár­sadalmi fejlődésünk csak a ha­ladás oldalán, a szocialista orszá­gokkal szaros szövetségben biz­tosítható. Ezért — miközben ma is tisz­telettel adózunk a fasizmus szét­zúzásában döntő részt vállaló szovjet népnek — békepoliti- kárik sarkkövének tartjuk együtt, működésünk, barátságunk, szö­vetségünk erősítését a Szovjet­unióval és a szocialista közösség országaival. Az a meggyőződő vezérel bennünket, hogy nemze­ti érdekeinket és a béke ügyét . is akkor szolgáljuk legjobban, ha a két világrendszer küzdel­mében egyértelműen állást fog­lalunk, és a társadalmi • igazsá­gosságért, az emberibb jövőért, a szocializmusért küzdő erőkkel szövetségben haladunk. Őrizzük és változatlanul idő­szerűnek tartjuk azt a tanulságot is, hogy az agresszió, a háború erői megfékezhetők és legyőz- hetők, ha az emberiség józanul gondolkodó nagyobbik része ősz-' szefog a legfontosabb, az élet megőrzése érdekében. Pártunk és kormányunk ennek szellemé­ben tevékenykedik a nemzetkö­zi életben. Következetesen törek­szünk arra, hogy bővítsük or­szágunk politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait, a külön­böző társadalmi berendezkedésű országok állampolgárainak talál­kozási, ismerkedési lehetőségeit. Keressük a közös fellépés lehe. tőségét mindazokkal, akik felis­merték: a fegyverkezési hajsza, a konfrontáció politikája értel­metlen, veszélyes, és minden nép­nek, keleten és nyugaton egy­aránt felmérhetetlen károkat okoz. Fegyverek helyett iskolákat Németh Károly ezután arról szólt, hogy napjainkban nagy ve­szély fenyegeti földrészünk és a világ békéjét. — A fegyvergyár­tásban érdekelt és a realitásokat figyelmen kívül hagyó imperia­lista -körök mindent elkövetnek azért, hogy eltemessék helsinki szellemét. A politikai enyhülés nem volt ínyükre, hiszen az a katonai enyhülés felé mutat. Rá. galmazzák a békemozgalmakat, a keletieket és a nyugatiakat egy­aránt. Hatalmas eszközöket for­dítanak erre, és ha- nem megy kívülről, megpróbálnak belülről zavart kelteni. A fegyverkezési verseny, fokozásával azt a nem titkolt céljukat is szeretnék el­érni, hogy gazdasági nehézsége­ket okozzanak a szocialista orszá­goknak. Az emberiségnek tudnia kell, hogy lakhelyüket, a Földet kik fenyegetik pusztulással, hogy kiknek a lelkén szárad az anya­gi és szellemi erőforrások mér­hetetlen pazarlása, miközben vér-lázító nyomorban - élnek em. bermilliók. A fegyverekre köl­tött hatalmas összegek bőven ele­gendőek lennének ahhoz, hogy a földkerekségen mindenki bol­dogulhasson,, emberi körülmé­nyek közé kerüljön, hogy a vi­lágon minden gyermek iskolába járhasson. Ezt -ki kell harcolniiä az emberiségnek. A nemzetközi helyzetet azok a szélsőséges imperialista körök élezik, amelyek a fegyverkezési versenyt fokozni akarják. Önös ‘! .-érdekből árra-törekszenek, hogy -öiár rtopténsteii-leg. r.kialakuilt kato­nai erőegyensúlyt — amelynek létrehozása a szocialista közös­ség országainak nem kis anyagi áldozatába került — felborítsák; s erőfölényre tegyenek szert. A Szovjetunió, a szocialista or­szágok ezt semmiképpen sem en­gedheti meg. Nemcsak a szocia­lista országok népeinek, de min. den más népnek is életbevágó érdeke, hogy az erőegyensúly fennmaradjon. Mi, a Varsói Szer­ződés többi tagállamával együtt azt hirdetjük, arra hívunk fel, hogy ne fegyverkezzünk, hanem tárgyaljunk, mégpedig olyan megállapodásról. amely min­den érdekeit fél egyenlő bizton­ságát garantálja, a fegyverzet mainál lényegesen alacsonyabb szintjén. Közös nemzetközi állás, foglalásainkat, önálló külpolitikai lépéseinket az vezérli, hogy a békére szóló felhívásaink vissz­hangra találjanak, s győzzön a kérdések realista megközelítése. Pártunk,, kormányunk nemzet­közi tevékenységét népünknek az a leghőbb óhaja vezérli, hogy szocialista építőmunkáját béké­ben folytathassa, és valameny. nyi népnek azt kívánja, hogy békében élvezhesse munkájánlak gyümölcsét. Ennek érdekében . összefogunk minden béfceszerető erővel, együttműködünk min­denkivel, aki kész részt venni abban a küzdelemben, amely az egész emberiséget pusztulással fe­nyegető világháború elhárítá­sáért folyik. örömmel látjuk, -hogy a ma. gyár békemozgalom, a társadalom különböző erői — -köztük a tár­sadalmi szervezetek, a tömegszer­vezetek, a tömegmozgalmak, az egyházak — e tekintetben azo­nos célokat követnek. A rendkí. vül nehéz nemzetközi helyzetben fellépésük hozzájárul ahhoz, hogy -helyreállítsuk a bizalom légkörét, gátat vessünk a fegy­verkezési hajszának, hogy a két világrendszer Vitája ne a harc- mezőn, hanem békés vensengés- .ben dőljön el. Helyeseljük, hogy a magyar békemozgalom növel­ni kívánja erőfeszítéseit ezen a térien. Érdemes megőrizni, sőt gyarapítani azt a nemzetközi megbecsülést és tekintélyt, ame­lyet a párbeszéd, 'a nyitottság és a megértésre való törekvés hí­veként mozgalmunknak, és ha­zánknak szereztek — hangoztat­ta a Központi Bizottság titkára, majd így folytatta: — A világ közös ügyeiért ak­kor tesszük a legtöbbet, ha itt­hon sikerrel intézzük dolgainkat, eredményesen munkálkodunk azért, amiért közvetlenül felelő­sek vagyunk. Több a gondunk, nagyabbak a feladataink, de napról napra azt is érezzük és tapasztaljuk, hogy a hatékony cselekvés szolgálatá­ba állítható társadalmi erő is gyarapszik. Egyire szilárdabb az emberek elhatározottsága, hogy történelmi vívmányainkat, ame­lyekért , megküzdöttünk, ered­ményeinket, amelyeket évek so. rán sok erőfeszítéssel elértünk, megiyéd-jük és továbbfejlesztjük. Ez a határozott szándéka pár­tunknak is, amely XIH. kong­resszusára készül. Az elmúlt évek nem voltak könnyűek, és az a program, amelyet az előző kong­resszuson vállaltunk, még a várt. nál is nagyobb erőfeszítéseket igényelt. Bár a végleges mérleg .még nem kész, azt felelősen el­mondhatjuk, hogy helytálltunk a nehéz körülmények közt, az ország fejlődött, s ez dolgozó népünk ér­deme — hangoztatta a többi kö­zött Németh Károly. Hozzászólások A konferencián felszólalt Ro­mes Csandra; tolmácsolta a ta­nácskozás résztvevőinek a Bé- ke-viilágtainács üdvözletét, s hangsúlyozta a nukleáris háború elleni világméretű összefogás szükségességét. A vitáiban résztvevők meg­győződéssel vallották: a világhá­ború elkerülhető, a béke megőr­zésé elérhető cél. Még akkor is így van ez, ha napjainkban fe­szültebbé vált a nemzetközi helyzet; lefékeződött az enyhü­lési folyamat: nem reménytelen az Európában milliókat meg­mozgató Ibékevágy, nem hiába- valóak a bétoeakairat újalhb és újabb megnyilvánulásai — han­goztatták a felszólalók. Az ered­ményes küzdelemhez azonban az szükséges, hogy a békemozgal­mak világszerte mind több em­bert késztessenek szembenézésre a háborús veszély okaival, oko­zóival. A nemzetközi politikai viszo­nyok befolyásolásában megnőtt a népek szerepe. Ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni az egyszerű emberek millióinak bé. keakoióit — hangoztatták a fel­szólalók. Csakis a .világot átfogó béfcemozgálmiak alkothatják azt az erőt, amely képes egy újabb világégést megakadályozni. En­nek az összefogásnak szerény, de felelősségteljels, tevékeny részese a magyar békemozgaiam. :u A, -hozzászólók- úgy ítéjtték meg, hogy a magyar békemozgalöm az élet. a változó körülmények állította új követelményekhez igazodva folyamatosan megújul- Tevékenységében nagyobb teret kapnak az egyének és a közös­ségek békeakaraitát kifejező kezdeményezések. így program­jai, megmozdulásai tartalma­sabbak, színesebbek, vonzóbbak lettek. Ennek 1 is köszönhető, hogy a fiatalok egyre aktívab­ban vesznek részt a békemoz- g-ailom munkájában, életkoruk­ból fakadó tettvágyuk, dinamiz­musuk gazdagítja, színesíti azt. A n-őmozgalom-ban is egyre nagyobb szerepet kapnak a béke megőrzésének, a leszerelésnek, a fegyverkezési hajsza megállításé, nak kérdései — hangzott el a vitában. A nők békéért folytatott küzdelmének egyik legfontosabb feladatta a felnövekvő generáció, vagyis gyermekeink békére ne­velése. Ennek a folyamatnak ma­gában kell foglalnia a háborút nem ismerő nemzedék rádöbbe- nését egymás pusztításának esz. télén, abszurd mivoltára. De e nevelésnek el kel-1 érnie azt is, hogy a fiatalok sajátjuknak vall­ják a társadalmi igazságosság, a szolidaritás, más népek megbe­csülésének eszméjét, megismer­jék népünk történelmét, és az igaz hazaszeretet fogalmát is. A konferencia első napjának plenáris vitájában felszólalt Bánffy György színművész; Pong- rácz Tiborné, a KSH tudományos főmunkatársa; Boldizsár Iván író; Pebrei Csaba, az Eötvös Lo. ránd Tudományegyetem hallga­tója; Szántó Péter, a mezőkovács­házi Üj Alkotmány Termelőszö­vetkezet főágazat-vezető je; Meruk József,' a Magyar Távirati Iroda munkatársa, Simái Mihály aka­démikus; Menyhárt Lajos, a deb­receni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem docense; Paskái László, kalocsai koadjutor érsek; Pólyák Ferenc fafaragó népművész és Molnár György, á mecseki szén­bányák vájára. * A hozzászólásokat követően Sztanyik B. László, az OBT eür nökhelyettese bejelentette: az 1978-ban, a IX. magyar béke- kongresszuson megválasztott Or­szágos Béketanács mandátuma lejárt. A testület tagjainak kö­szönetét mondott munkájukért. Ezután Váljyi Gábor, a jelölő bi­zottság vezetője ismertette az új, a konferencián megalakuló 379 . tagú tanács ülétrejöttének körül­ményeit. Elmondotta, hogy a — korábbiaktól eltérően — a kül- döttválíasztás és a tagok jelölé­sének jogát ezúttall azok a kö­zösségek — vállalatok, intézmé­nyek. társadalmi- és tömegszer­vezetek — gyakorolták, amelyek az elmúlt években számottevően hozzájárultak a békemozgalmi feladjatok megoldásához. Az új testület összetétele megfelelően tükrözi a lakosság fogflalkózási és életkori jellemzőit, földrajzi megoszlását. A testület tagjai közül csaknem kétszázan, vidé­ken élnek és dolgoznak, s több mint százan még nem töltötték be 35. életévüket. A béketanács­ban helyet kaptak a fizikai mun­kások, az alkalmazottak, az ér­telmiségiek, az egyházak képvi­selői egyaránt. A X. Országos Békekonferen­cia plénuma egyhangúlag ki. mondta az új testület megalaku­lását-, majd döntött az „Orszá­gos Béketanács tiszteletbeli tag­ja” cím megalapitásáról is, s megerősítette a jelölő bizottság javaslatát: húsz, a Ibékemozga- lomhain évtizedeken át eredmé­nyes munkát kifejtett nevessze, mélyiségeknek ítélte oda a meg­tisztelő címet. A konferencia színhelyére a délelőtti plenáris ülés szüneté­ben érkezett meg a hét elején indult békestaféta, amely ha­zánk valamennyi megyéjét, 450 települést érintve békeüzenetek sokaságát hozta magával. A vál­tók a SOTE Nagyvárad téri ifjú­sági békecemtrumából indultak el és a Csepel SC kerékpárosainak . kíséretében futottak be a Dózsa György úti székházba. A magyair békemozgaiam nevében Fodor István, az Országos Béke tanács titkára vette át az üzenetcsokrot és mondott köszönetét mind­azoknak, akik a csaknem 4000 kilométeres út egy-egy szakaszán tagjai voltak a stafétának. A békekonferencia délután szekciókban folytatta munkáját. A békemozgalöm időszerű kérdé­seivel foglalkozó munkacsoport üléslén a felszólalók arra keresték a választ: hol tart a magyar bé. kemozgalom megújulási folya­mata. Elismeréssel szóltak a fej­lődésről, bár hangsúlyozták, hogy sokszor még nincs kelő össz­hang a célok, és az eszközök kö­zött. A békemozgaiam propagan­dája gyakorta ném segíti meg­felelő érvekkel, tények sokoldalú bemutatásával az eligazodást a világ mind bonyolultabb kérdé­seiben. A formalitások, noha i visszaszorulóban vannak, még mindig szép számmal fellelhetők a mozgalomban. Többen azt is szóvátették, hogy a tankönyvek, a különféle publikációk néme­lyike nem fordít’’elegendő figyel- met a valóság, árnyalt ábrá^jjlá- sára, hajlamos' ‘biiónybs 'kérdé­seket .rutinszerűen megválaszol­ni. Amiről viszont egyöntetű el­ismeréssel szóltak: mind többen keresik a lehetőséget, hogy be­kapcsolódjanak a békemozgaiam munkájába. A társadalmi bázis kiszélesedése és megerősödése a továbblépés elengedhetetlen fel­tétele — állapították meg. Az európai biztonság, leszere­lés és enyhülés kérdéseivel^ fog­lalkozó szekcióülés résztvevői rá­mutattak : az európai biztonság és együttműködés mindenkori hely­zete alapvetően befolyásolja né­pünk létérdekét. Amennyiben kontinensünkön erősödik a nem­zetközi együttműködés, , úgy az kedvezően hat a két- és többol­dalú kapcsolatokra. Nincs igazi béke a fejlődő or­szágok előrehaladása nélkül, s nincs fejlődés béke nélkül — ál­lapították 'meg a ,(fejlődés, béke, szolidaritás” témakörét megvi­tató munkacsoport résztvevői. Ki­fejtették: a fejlődő -országokra- nemcsak a fegyverkezés ró hova­tovább elviselhetetlen terheket, de őket érinti a legérzékenyeb­ben a világgazdasági válság is. Közös érdekünk, hogy — erőnk­höz, lehetőségeinkhez mérten — támogassuk ezen államok harcát egy igazságosabb gazdasági vi­lágrend kialakításáért, s nemzet-, közi politikai fórumokon is kife­jezzük a velük, ügyükkel vállalt szolidaritásunkat. Az ifjúsági szekció ülésén el­hangzott: a béke ügyéért szólni és tenni is kész fiatalok száma jelentősen növekszik napjaink­ban, s ennek békemozgalimi kon­zekvenciáit a tartalmi munká­ban és a szervezeti életben egy­aránt érvényesíteni -kell. A fel­szólalók kiemelték: a békeharc­ra meg kell tanítani a fiatalokat, I ebben jelentős szerepe Van a hazafiságra, az internacionaliz­musra nevelésnek is. A világ modernizálódásával, a technikai fejlődéssel és a humá­nus értékek veszélyeztetettségé­vel kapcsolatban rámutattak a felszólalók: mindent meg kell tenni azért, hogy az atomenergia csak békés célokat szolgáljon. A magyar tudósok, művészek, a tömegkommunikáció területén dolgozók, csakúgy, mint a világ bármely más részén élő kollégáik, sokat tehetnék a háború elkeni- . lése, a béke megvédése érd-eké­ben-, szakmai munkásságukkal épp úgy, mint társadalmi tevé­kenységükkel — hangoztatták szekcióülésükön tudományos, kul­turális életünk közismert szemé. • lyiségei. A békekonferencia . vasárnap ismét plenáris üléssel folytatja, munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents