Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-27 / 253. szám

1 Ifi csal Lá d U ■' MOZIKEDVELŐK^íEK 1] KI Szentivánéji szexkomédia KI MINT VETI ÁGYÁT... A székely szegénység írój& Woody Allen új filmje olyan, mint egy pszichoanalízisben ál­modott, de használhatatlanul őszintétlen, illedelmes álom a szerelem szeszélyeiről. Woody Allen — a Manhattan és az An­nie Hall alkotójától szokatlan módon — folyamatosan szökdé­csel, ide-oda futkározik, és észre­vétlen ki is ibúvik nemcsak az őszinteség, hanem a személyes­ség alól is. A végeredmény: kö­zépszerűen, de mulatságosan el­mondott általánosságok és fél­igazságok. 'Bemutatja, hogy vég­sőkig egyszerűsített férfi és női modellekkel milyen variációkban képes fölállítani egy stilizált ko­médiát — a sterilizált érzelmi élet stilizált problémáiról. A ha­mis fesztelenséggel megrende­zett intellektuális mulatság szín­tere a hangsúlyosan romantikus színekkel festett vidék. „Gyűlölöm a vidéket — vallja be Allen —, de nem olyannak akartam megteremteni, amilyen, hanem amilyennek lennie kelle­ne. Lírainak, ahol éjszaka az ember lábujjhegyen kimegy a szobából, le a patakhoz, a vég­zetes randevúra. Ha találkozik a szeretett leánnyal, vagy ha a dolgok rendbejöttnek a feleségé­vel, akkor érezheti a halhatat­lanság borzongását.” Mindössze egy nyári délután, s az azt követő éjszakán, egyet­len hétvégén kellene történniük azoknak az eseményeknek hő­seinkkel, melyek — gátlások és gátoltságok folytán — csak sza­vakban i(vagy még úgy sem) va­lósulnak meg. Leopold /(Jósé Ferrer), egy élemedett korú fi- lozófiaprofesszor - elhatározza, hogy feleségül veszi Ariéit (Mia Farrow). Andrew (Woody Allen) és felesége, Adrian (Mary Steen­burgen) az esküvőhöz rendelke­zésükre bocsátja hatalmas vidé­ki házát, mely New Yorkhoz nem messze, egy erdő közepén fekszik. Meghívják még Max- well-t (Tony Roberts), szabados erkölcsű barátjukat, aki magával viszi Dulcyt, legfrissebb barátnő­jét. És megkezdődik a három fér­fi és három nő „érzelmi francia­négyese Mendelssohn nászinduló­jára”. A keser-édes, szabálytalan já­ték alapképletében egy olyan férfi /(Andrew) szerepel, aki éle­tében kihagyott egy nagy alkal­mat, s most a gondolat nem hagyja nyugodni, s egy olyan nő (Ariel), aki éppen fel akarja ad­ni egy idősebb férfival való kap­csolatit. Woody Allen és Mia Farrow megszokott, s ezúttal nosztalgikus párosa a nézők ja­va részének már nem okoz meg­lepetést harsány vagy halvá­nyabb gegefckel. de mindvégig „szórakoztatnak”. K. J. ÚJABB VÁSÁRLÁSI LEHETŐSÉG a kecskeméti Centrum Áruházban • Október 29-én délelőtt 10 órakor nyílik az áruház földszintjén, 400 m2 alapterületen A KIBŐVÍTETT ÉLELMISZEROSZTALY TELJES ÉLELMISZER-VÁLASZTÉK (tőkehús és zöldség kivételével) Kenyér, péksütemény, tej és tejtermékek, felvágottak füstölt húsárak, mélyhűtött termékek vásárolhatók. Ugyanekkor indul áruházunkban a KisBüTOR-Árusítás étkezőgarnitúrák, gyermekheverők, babaágyak, fotelágyak, komódok, cipőtartók, és még sokféle kiegészítő kisbútor. Várjuk kedves vásárlóinkat! 2442 Kecskeméti Régi bölcsesség szerint: „Az ember fele életét az ágyban töl­ti. és< iá jó ágy fél élet!” Mai szemmel vizsgálva ezt a mon­dást kiegészíteném azzal, hogy „majdnem fele életét az ágyban tölti”... Ha a napi 8 óna al­vást vesszük figyelembe. Bizony ez így is nagyon sok idő. Érde­mes beszélni aurái, hogyan ké­szüljünk alvásra, hogy egészsé­günk és szépségünk hasznára váljon. Jó alvás után frissek, ki­egyensúlyozottak vagyunk, kial- vatlanul ingerlékenyek, kedvet­lenek. Nézzük sorjában, mi a teendő? Milyen az ideális fekhely? Legyen kényelmes, de ne túlsá­gosan puha. inkább rugalmas. A takaró ne legyen nagyon meleg, a hálószoba hőmérsékletéhez iga­zodjon. A‘párnánk lehetőleg la­pos Hegyem, de ne puha. Hla lá­bunk alá teszünk egy összehaj­tott takarót, hogy a testnél kis­sé magasabban helyezkedjék el, jobban pihennek a lábak. A há­lóruha kényelmes és bő Hegyen. Naponta nyolc óra alvás, pi­henés szükséges, hogy a testünk új energiákat halmozzon fői/. Es­te tetőtőH-talpig mosakodjunk meg, hogy tisztán kerüljünk az agyba. Tisztálkodás után jobb a közérzétünk, nyugiodtabban al­szunk. Ne vacsorázzunk későn, csak könnyű ételeket fogyasszunk. A vacsora ideális időpontja: dél­után hat óna. Ha korán vacso­rázunk, az elfogyasztott ételt szervezetünk lefekvésig feldol­gozzál. Lefekvés előtt igyunk meg egy pohár mézes tejet, vagy tejes-gyümölcsös turmixot, vagy fogyasszunk él egy almát. így nem lesz kellemetlen éhségérze­tünk. Este kerüljük az idegességet, a vitákat. Ha víaliami probléma van a családban, inkább a 'kora esti órákban beszéljük meg, mert sem felnőttnek, sem gyermek­HORGÁSZOKNAK Telepítés és tilalom A Bajai Sport Horgász Egyesü­let október 20-án megkezdte a hal- telepítést a Sugo- vicán, a Békavári agyaggödrökben, a Sebesfoki-csa- tornán és a Du- navölgyi Főcsa­torna alsó szaka­szán (a torkolat­tól-'- az 51-es köz­úti betonhídig). Ezért ezeken a vizeken pontyfo­gási tilalmat ren­delt el november 20-ig. Más halfa­jokra lehet hor­gászni: A szalkszent- mártoni kavics­bánya tavakon — egynyaras püllő- és pontytelepítés miatt október 25-én 0 órától no­vember 11-én 24 óráig érvényes a teljes horgászati tilalom. nek nem jó zaklatott idegekkel lefeküdni. Ne olvassunk közvet­lenül lefekvés ellőtt vagy az ágy­ban izgalmas könyvet, amely fé_ leimet, szorongást kelt bennünk. Olvassunk inkább vidám, kelle­mes írásokat. Közben hallgassunk halk zenét — a zene nyugtatóan hat az idegeinkre. Net igyunk késő esite feketeká­vét, szeszes itaült. túl erős teát, mert nehezen tudunk elaludni. Ágyban ne dohányozzunk! Lefekvés előtt nyitott ablak­nál vagy jól kiszellőztetett szo­bában végezzünk néhány torna- gyakorlatot. Gyakorlat előtt, közben és után lélegezzünk jó mélyeket. Elősegíti a nyugodt al­vást. Ha lefeküdtünk, nyújtózkod­junk jó nagyokat — pihenteti a szervezetet. A jó, kiadós ásítás „természetes altatószer”, mert az ásítás legtöbbször együttjár a végtagok és a mellkas alapos megnyújtózta tásával. Lehetőleg hanyiaittfekve aludjunk el. Így minden testrészünket, izmainkat pihentetjük. Ebben a helyzetben a legjobb a vérkeringésünk. Iz­mainkat tudatosan lazítsuk el, még arcizmainkat is. Alvás előtt bármilyen nehéz is. kapcsolódjunk ki teljesen a napi kellilemelílien ügyekből. Úgy­sem segítünk azzal, ha gondo­latban visszatérünk hozzájuk. A tudatos kikapcsolódás a leg­jobb élősegítője a pilhentető-szé- pítő alvásnak. Ha az orvos nem írja elő ha­tározottan, ma használjunk alta­tó gyógyszereket. önmagunk akaraterejével törekedjünk arra, hogy alvásunk teljes nyugalmat nyújtó pihenés legyen. F. K. NAPTÁR Az erdélyi magyar Irodalomnak ki­vételes fontosságú alakja volt Aszta­los István, két Allami-dijjal kitünte­tett író, aki 76 éve, 1909-ben született« Négy iriűve szerepel rejtvényünkben. VÍZSZINTES: 1. Fővárosa: Algír. 8. Olcsó, gyengébb cérna. 14. 1939-ben megjelent regénye, mely az erdélyi kiadással egyidőben nálunk is meg­jelent és elismerést keltett. 1<5. Vá­rat magára. lfl. Fiatalember. i*9. Ló­lengésben kétszeres olimpiai bajnak jugoszláv tornász. 21. Program. 22. 47-szeres válogatott labdarúgó, a ré­gi idők kiváló sportolója. 24. Levegő népiesen. 26. Ddrekttermő szőlőfajta. 27. Madridi napilap. 28. Az őskor és a középkor közé eső szakasz. 30. Előjegyzési napló (latin szó). 32. Egy­kor valamivel ügynök ölő személy. 34. Verdi-opera címe (fölös ékezet). 36. A lóerő rövidítése. 38. Méhek laknak benne. 39. Pírban ég az arca. 41. Dél­afrikai folyó. 43. Kártyalap. 46. Az Etna része! 46. Dunántúli gyógyfürdő­hely. 90. Manó egynemű betűi. 51. Katonai rövidítése. 93. Mesebeli lé­nyek. 56. Operaénekes, drámai szop­rán (Mária). 57. Súlyarány rövidíté­se. 99. T. H. L. 60. Híres arborétum Szombathely mellett. 62. Portéka. 63. Folyton csak múlik! 65. Kezdetleges szervezetű, pókféle állat. 67. Ugyan­csak. 69. Patak partok nélkül! * 71. Szerencsejáték. 73. Elhullat. 76. Ja­pán és norvég autójelzések. 77. Első elbeszélése, 1936-ban jelent meg a ko­lozsvári Ellenzék című folyóiratban. 80. Ki..., valamit kitaláló. 81. Török város. 82. Lollobriigida személyneve. FÜGGŐLEGES: 2. Könnyedén Jár­ja a táncot. 3. Szőlőcukor. 4. Fejetlen rém! 5. A rohamosónak beoeneve. 6. Olasz, norvég és spanyol autók jele». 7. Hallgat a szavára (két szó). 9, Feszítésre használják, no. Kaszáló.. •Hl. Némaság. 12. Sopron patakja. 19» Kis Pista! 16. 1946-ban megjelent rl~ portkönyve, ebben a háborús évek tényeit rögzítette. 16. a falusi osztály* harcról szóló regényét 1952-ben irta» (Zárt betű: S.) 20. Királyi haszonbér volt. 23. Hibáztat. 26. A vese orvosi neve. 29. Francia város. 31. színvonal« 33. Vívóosörte. 35. Szó nélkül rág'. 37. Fennsík. 40. Jelzőberendezést más helyzetbe kapcsol. 42. Európai fővá­ros. 44. Rádió- és tévéállomások szer­vezete (rövidítés). Ijff. Rendetlen, gyér haj. 46. Aki szelet vet, ... arat! 40. Valaki ellen ingerelte. 52. A csa­lán rossz tulajdonsága. 54. Félkészt 56. Zárni kezd! 56. Ez a szó kötelez. 61. Olasz étel. 64. Ez a „jog” önbírás­kodás. 66. Régi népi megszólítás. 66. Francia aprópénz. 70. Magyar és cseh királyné, 1740-től 1760-ig uralkodott. 72. Energia. 74. Lengyel folyó. 75» Röntgen rövidítése. 78. Évad egyne­mű betűi. 79. Római szám és annak századrésze. H. J. Beküldendő: a vízszintes 14., 77. és a függőleges 16., 16. számú sorok megfejtése. Az október 20-án közölt rejtvény helyes megfejtése: Zene nélkül lehet élni, de nem érde­mes; Medvetánc. Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény helyes megfejtői közül könyv- utalványt nyertek: Fiam Mártoimé, Kiskunhalas; Szikra Lajos, Gsikéria; Pécsi József né, Keleb la; D He Íján Péter, Baja. Október 27-től 28-ig igen jó, 28-tól 31-ig jó, november 1-től 3-ig gyönge fogást ígér a horgász­naptár. • A MOHOSZ IB is megkezdte a haltelepítést. A Kiskunsági-főcsa­torna 45 kilométeres szakaszába hét vagon halat helyeznek ki. Alkonyodik Az öregember végigköhögte az éjszakát. Ejfél és hajnal felé jó néhányszor felkelt, kicsoszogott a konyhába és cigarettára gyúj­tott. — Papa! Már megint rágyúj­tottál! Hát már éjszaka sem hagysz békét az embernek? — — morgott az öregasszony a bel. sö szobából. Csend volt a vá­lasz, csak a cigaretta parazsa játszadozott a sparhelt fölött ló­gó terítő hímzett emberalakjai­val, Hirtelen két egér surrant ki, lapos pillantásokat vetve mélységesen gyűlölt ellenségük­re, az igazak álmát alvó macs­kára. Az öreg közelebb húzódott a tűzhelyhez, melyben a hamu alatt a parázs már az utolsókat rúgta. Megecetesedett a csend. A konyhaablak üvegét halvány su­garak vizsgálták. Visszacsoszogott a szobába. Csak pár percre aludhatott el. Hirtelen felriadt: mintha ágyú­zajt hallott volna, aztán legyin. tett. és felülve az ágyon. bele- búji papucsába. Megkereste vi­harvert dózniját, göcsörtös ujjal finoman rátaláltak a cigaretta­papirosra, s a vékony dohány­szálak szinte maguktól szálltak u papírba. Pillanatra felrémlett benne, mintha újra a Piavénái lenne, az utolsó támadás előtt. Ipaz, akkor faleveleket szívtak újságpapírba tekerve. Kakaskukorékolás riasztotta fel gondolataiból. Az éles hang végigsöpört a falun, talán a foj­tó októberi ködöt akarta szét­szabdalni. a kutyák morogva ugrottak talpra, csodálkozva néztek körül, hol is lehet az a szép nagy velőscsont, pedig még az előbb az égen lógott. Kertek alatt futott el az éjszaka, és a hajnal szürke kendőt kötött fe­jére. Köd sompolygott elő, a var­jak kirázták tolláik közül az ál­mot, és a közeli szántóföldekre indulták élelmet szerezni. Mire az ember begyújtott a konyhában, az öregasszony is felébredt. Sajtárral kezében az istálló felé indult, de még me­netközben visszaszólt: — Aztán igyekezzen ám ma, nehogy a lányunk előtt szégyen­be maradjunk! — A férfi mo­tyogott magában valamit. Az unokájára gondolt, aki szinte minden mozdulatában az anyjá­ra ütött. — Aztánnék az is mü­Ó vész, mint amaz, ajjaj! — csen. de sen heherészett. — Keverje már meg a korpát! — csörgött az öregasszony. — Mire vár, tán hogy a disznók bejönnek reggelizni? Ha meg­etette őket, adja le a tejet! A hidasban óriási sivalkodás kezdődött, amikor meglátták a moslékos vödörrel. Hirtelen szú­rást érzett szíve körül, le kellett tennie a vödröket. Az öregasz- szony negyven évvel ezelőtti ar­ca, jelent meg előtte. „Ki gon­dolta volna, hogy ennyi ideig együtt élünk példás családként, pedig mindkettőnknek összefér­hetetlen természete van.” — Hallja? Maga megsike­lült?... — Felesége hangja riasztotta fel. A süldők egymást tiporva tolongtak a moslékos vá­lyú felé. „A hidlást is meg ké­ve csinálni” — az a gondolata is továbbcsoszogott, és a következő percben már el is felejtette. Közben visszajött a felesége, adott az aprójószágnak enni. a kutya mérgében jó nagyokat vakkantott, miért kerül mindig utoljára rá a sor? — Apus! — kezdte az asszony —. ha Teadta a tejet, hazafelé várja meg a Tóth péket, és ve­gyen egy vekni kenyeret, a bőlt­i- ­ba is bemehetne két üveg kó­láért, tudja, hogy szereti Maris­ka, ő úgysem iszik bort, hiszen kocsit vezet. — Minek ekkora felfordulás? — dohogott az öreg —, most mink már azt is megértük, hogy ünnep lesz, ha a saját lányunk eljön azzal a habókos fiával? ... A konyhában kezet mosott, ki­hozott a kamrából egy darabka kolbászt. Az asszony tejeskávé­ba mártogatott kenyeret evett. Fogai, akár hajszálai, lassacskán elhagyták. Az öreg ügyetlenül nyúlt a kamrában a pálinkás­üvegért, az asszony meghallotta a csörgést. — Már megint az a rohadt pálinka! Korán kezdi, nem mon­dom! Nehogy berúgjon, mire Mariska megjön! Ettek. Később az öreg elindult tejeskannáival a falu másik vé. ge felé. A délelőtt jegesedő csendjét csak nagyritkán zavar­ta meg egy-egy, az utcán elsu­hanó autó benzinfüstös kráko- gása. — Na, itt van minden! — dör- mögött az öreg, szemei furcsán fénylettek. Látta ezt az öregasz- ssony is, de nem szólt. Ura lé­péseit, félrelépéseit a negyven esztendő alatt megszokta, és ■ W megtanulta már. Közben pala­csintatésztát készített, azért va­lamit mégis adjon a lányának és az unokájának enni. Ne ma­radjanak szégyenben a falu előtt. Már minden! el volt készítve. Ünneplő ruhába öltözött a csend. Elindult a sánta harangozó, a falu terén álló templom felé, hogy elhúzza a delet. — Már jöhetnének! — mocor­góit nyugtalanul az asszony, és idegesen igazított meg egy kép­zeletbeli gyűrődést az asztal fe­hér csipketeritőjén. — Harapjunk valamit? — te­kintett az ember az öregasszony­ra. Kiment, töltött magának egy kupica pálinkát. Szalonnát ettek kenyérrel. Kutyájuk az asztal­hoz somfordáit, részesüljön már az ő korgó gyomra is az égi — Ma temetik a Bözsi lányát, a Csendes Rozit. El kellett vol­na menni a temetésére — sut­togta szinte magának az asz- szony. — Négy óra is elmúlt. Meg­etetem az állatokat! — vagdos­ta a szót szóhoz az öregember. — Ki bírja ezeket kivárni! — Dühösen húzta fel csizmáját, és kicammogott az udvarra. Az alkonyat szürke takarót terített a tájra. Szél sza­ladgált hajlékony kukoricatáblák között, ijesztgetve az éjjeli szál­lást kereső mezei állatok hadát» — Eső lesz! — verte le csiz­májáról a sarat az öregember. — Már nem jönnek. — Felsó­hajtott. Az öregasszony sírni kezdett. — Hát ezért dolgoztunk,'ezért neveltük fel az egyetlen lányun­kat, hogy még meglátogatni sem képes bennünket, ezért áldoz­tunk rá annyi munkát, ez a há­la? — szipogott halkan. — Mint ez az este, úgy meg­öregedtünk — krákogott az em­ber, gyengéden megsimogatta fe­lesége ráncos arcát. — Akár a fogaink, az emlékeink, a gyer­mekeink is elhagynak egyszer bennünket. Cigarettát sodort magának, le­ült a tűzhely mellé. Felesége moslékosvödörbe öntötte az ebédnek szánt tésztát, megmosta a kezét, és magához vette a bib­liát. Csendben feküdtek le, a ku­tya néhányszor megugatta a hol_ dat, az öregember néha hossza­san köhögött. Hűvös éjjel tett pontot a nap végére... Szeles József 1

Next

/
Thumbnails
Contents