Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-25 / 251. szám

1984. október 25. «I PETŐFI NÉPE • 3 MESSZIRŐL JÖTT EMBEREK IS MEGSZERETTÉK Kunadacsi örömök Mintegy húsz-huszonöt nő és egy férfi figyeli a vezetők asztalánál elhelyezkedő há­rom férfi szavait a kunadacsi tanácsház nagytermében. A tanácselnök, a budapesti Zamat Keksz- és Ostyagyár új telepének ifjú vezetője és a termelőszövetkezet elnöke beszéli meg az üzemalapításkor bőven adódó ügyeket, prob­lémákat, egyeztetik az érdekeket. A jelek szerint nagyobb zökkenők nélkül kezdődhet Vizük már van, várják a földgázt a termelés. A bérelt magánházban berende­zett kávécsomagoló üzemben keresethez jut­nak a mostanában végzett általános iskolás lányok, az eddig csak a háztartásban dol­gozók és néhányan megszabadulhatnak a kunszentmiklósi ingázástól. Halcsik Antal tanácselnököt is kevesebben zargatják mun­káért. Több mukahely, jobb élet A jelels szerint megtalálja számítását a Barátság Termelő- szövetkezet lis. Gyümölcsszür ét­ikor, betakarításkor — így álla­podtak meg a pestiekkel — szá_ míthatnaik iá „kávés lányokra, asszonyokra” — tudatta Antal Lajos téesz-elnök. Több százezer forintot kaptak az épület fel­újításáért, átalakításáért, vállal­tak szállítási megbízatásokat is. Jól jár az eddig Kunszentmik- lóson dolgozó Bednárik Petemé: naponta legalább három órával többet tölthet családjával, és megspórolja az autóbuszbérlet! hozzájárulást. Patkós Andrásáé­nak nem kalili majd a gyermek- gondozási segély lejárta után minden munkanapon, a déli ha- ramigszónál kiállni az autóbusz­megállóba. negyvenhárom társá­val a Zamat fővárosi gyárába zötyögnie. Rédli Péterné is meg­szakíthatja gyermekgondozási segélyét, mert délutánjai, estéi már családjáé. Éppen most dön­tötték el, hogy reggel hétkor kezdik a munkát. A Zamat sem jótékonysági in­tézmény ; a különben otthon ma­radó kisgyerekes mamákat kivé­ve a pesti üzemükbe járók kö­zül senkit sem alkalmaznak az adacsi részlegnél. Ragaszkodnak a szorgalmas kunadacsi munka, vállalóikhoz'. Boldogulás rossz földön Az új munkahelyeknek is kö­szönhető, hogy az éppen 35 esz­tendeje alakult faluból lassan megszűnik az elvándorlás. Mint­egy száznyolcvan-kétszáz csa­lád költözött el, biztosabb, kel­lemesebb megélhetést ígérő vá­rasba, faluba az elmúlt évtize­dekben. Bizony olyan rossz a föld, hogy — mint más. hasonló bajokkal kínlódó falvakban is szokás mondani —: az Isten csak azért teremtette, hogy ne legyen lyuk a. föld hátán. A hatvanas években majd mindig vesztesé­gesen zártak a termelőszövetke­zetek. Termelésüket, gazdálkodá­sukat a nagy távolságok is ne­hezítették. Kiesik a világból Kunadacs, sokba kerül a szál­lítás. Az emberi, csakazértis lele­mény, kitartás, szorgalom for­málja otthonossá ezt a tájat, köt ide újabb és újabb nemzedéke- két — mondja elgondolkozva Vi­déki Mátyás, a község párttitká­ra. O maga is erősen kötődik e furcsaszép tájhoz. Édesapja, az egykori Kossuth Termelőszövet­kezet elnöke volt. ő több diplo­mával a helyi általános iskolá­ban tanított korábban. Ajánlja, keressük meg a 35 éve, a község alapításától három évtizedig ta­nácstag. ízes beszédű Nagy Pált, ifi- Bódogh f'erénc kisiparost akit nemrég tüntettek ki a Tele­pülésfejlesztés ért em 1 ékérem mel, vagy Kis-Juhász Mihály postai kézbesítőt. (Sók embert beszélt ra újságélőfizetésre). Például a körzeti orvos Szívesen látna minket dr. Far­kas Kálmán körzeti orvos A falu egyik mozgató embere. A' Csíkokért nevű szabadidőpark­ban két pompás csikófej bizo­ny1 Ha: ért a fafaragáshoz is Most a -játszótér bővítésén és csinosításán fáradozik többed- magávaL Gyönyörű kertje is ösz­49 Munkát találtak a Zamat nál. tönző példa. Ezen a vidéken ki veszkődött régente virágokkal, környezete szépítésével? A ho­mokkal vívott harc fölemésztette minden energiájukat. És ami a legfontosabb: ked­velt, jó orvos. Többen várakoz­nak rá látogatásunk napján is, pedig bizonytalan, hogy rendel-e ma este Farkas doktor. Váratla­nul behívták ugyanis két hétre az egyik fővárosi katonai kór­házba. Senki sem kényszeríti!et­il e civil munkaköre ellátására, de ismerik: ha mód adódik rá, estére hazajön; mert tudja, szá­mítanak rá betegei. Jól ismerik doktorukat, valóban hazautazott. -Azonnal kezdi a rendelést, csak Kifújja magát. Fekete és egy korty bor mellett váltunk né­hány mondatot. A csupa energia, csupa ki­egyensúlyozottság doktor — nya_ kában és ölében egy-egy szőke aprósággal (örülnek az édesapá­nak),. — jól érzi magátevilágvé­ginek mondott faluban. Talán szélső ház lehetett az orvosi la­kás. és a hozzáépített rendelő, mert ezen az oldalon idáig fut a betonozott járda, de már új házak, még vakolatlan homlok­zatok jelzik a gyarapodást, a terjeszkedést. Kényelmes, jó íz­lésű, otthonos a lakás, a kert. pedig egyenesen szívderítő. Mégis időbe telik, amíg fotó- riporter kollégámmal megértjük: miért telepedett -le a gyulai kór­ház sebész-szakorvosa Kunlada- cson. Jó, jó: ott csak deresedé fejjel számíthatott volna ilyen lakásra, a keresete is több most valamivel, mint a fürdőváros­ban lenne, és az is igaz: tinmen 80 perc alatt Pestre autózhat, de nincs könyvtár, áruház, elegáns étterem, ami nélkül sokán el­képzelhetetlennek tartják életü­ket. Hivatástudata, orvosi szemlé­lete magyarázza némiképp, hogy egy pillanatig sem érző: vissza­lépett szakmájában. Megtudtam, hogy időnként meglátogatja $ kórházakban a! kunadacsi bete­geket. Véleménye szerint ugyan­is a betegségek megzavarják az emberek lelkiállapotát, márpe­dig annál gyorsabb, biztosabb és teljesebb a gyógyulás, miinél in­kább részt vesz a beteg egész­sége visszaállításáért vívott harc­ban. minél nagyobb fizikai és szellemi energiák mozgósítására kepes. A körzeti orvos tudja leg­jobban, hogy kire miiként .lehet hatni, általában régóta- ismeri a beteget. A világért sem kicsiny- !i a kórházi kollégák munkáját, de tény, hogy ők már a pizsa­mára vetkőzött, szorongó, a kö­rülményeknek kiszolgáltatott he- teget látják, a betegség eltakar­hatja a személyiséget. Itt is „lobban a láng” A Kunadacson tanító 14 peda­gógus közül Alexi Andreával ta­lálkoztunk. Hajdú-Bihar megyé­ből került ide, korábban — még képesítés nélküliként — Tabdin tanított. Elégedett a körülmé­nyekkel. Fiatal kolléganőjével, Bessenyei Veronikával kapott közösen egy kertes, kétszobás házat. Éppen a másnapi órákra ké­szült, amikor bekopogtattunk. Elégedett a keresetével: 6000 Ft" ra is felmegy a fizetése, igaz, sok-sok túlórával. Még nem írta alá a| letelepedési szerződést: kíváncsi arra. hogy befogadja-e a falu, és ő megszereti-e Kun- adacsot. Kolléganője — akire még 70 füzet kijavítása várt! — a falu főterén pompázó cirkusz­ba vitte elsőseit. Bekukkantottunk a felújításra váró művelődési otthonba is. Csörgő Gyula igazgató a citerá- sokra hívta föl a fiigyeimet. Ép­pen próbált a gyerekcsoport a községi tanács egyik nődolgozó­jának az irányításával. (Még szüleitől tanulta a citerajátékot.) Néhány felnőtt is együttesbe tö­mörült. Dicsérik az asszonykó­rust is. * Ennyi fért be kunadacsi ri­portunkba. Az újságíró mindig kis lelkiismeretiurdalással üti le az ilyen jellegű írások utolsó mondata után a pontot. Különö­sen az olyan községekben érzi a terjedelem szorítását, mint Kun­adacs. ahol az adott állapotokat szüntelenül javító szándék oly sok jelével találkozott, ahol az élért eredményt mindig újabb feladatok kiindulópontjának te­kintik. Jóízű hideg vízzel kínált Sípos Balázs vb-ititkár. Utólag tudtam meg: néhány hete kötötték be a tanácsházát a vezetékes hálózat­ba. A község lakod már a kö­vetkező nagy ünnepre készül­nek : felszabadulásuk negyvene­dik évfordulóján itt is „lobban a láng”, százegynéhány lakásban, számos intézménynél földgázzal fűthetnek, főzhetnek, süthetnek november elsejétől. Heltai Nándor • Űj utcasor. (Straszer András felvételei) NÉGY ÉVTIZED SODRÁBAN •' • mm, ■ wm. Wm - - . Wmsqk ,,Hittünk abban, amit ” Cserjés Sándor Császártöltés község nyugdíjas tanácselnöke. A háza udvarán, kertjében, hatalmas fák alatt és meghitt lakásának csendjében -beszél­getünk az életéről, s a faluról. A legelső, ami szem­betűnik: ragaszkodása azokhoz, akiknek oly sokáig érezhette a bizalmát. * 1921-ben született Töltésen — ahogyan itt a tele­pülésüket nevezik. A polgári elvégzése után a köz- igazgatásban dolgozott. Majd katona lett, fogságba került. Amikor ismét itthon lehetett, visszakerült az elöljáróságra, mint irodatiszt. Nem sokkal ké­sőbb belépett a Magyar Kommunista Pártba. „Ügy éreztem, hogy ott van a helyem” — mondotta, és hozzátette: „Hogyne, hiszen .mi kisemberek vol­tunk. Nagyapám mint bognár, az apám szatócsként, apósom kádá-rmesterként kereste a kenyerét.” 1948-ban megnősült, s két gyerekkel gazdagabb lett a család. Azóta kirepültek, férjhez -ment, illetve megnősült a -két gyerek. Büszke rájuk: tanultak, boldogultak. * „Köztudott, hogy Töltés nemzetiségi község. Én is német származású vagyok. — Mannhalter volt a nevem 1937-ig —, de magyar anyanyelvűnek tar. tottam magam a háború után. Amikor a fogság­ból hazajöttem, az igazoló bizottság véleménye po­zitív volt. Emlékszem, akkor még egy kitelepített gazda, házában volt a pártiroda, és Lukács Imre volt a titkár. Bizony, erős volt a Kisgazda Párt, a Paraszt Párt, nem volt könnyű dolgunk. Hittünk abban, amit csináltunk.” • A földreformnak voltak utórezgései — meséli —, ezek főként a ki- és betelepítésekből adódtak. A politikai harcoknak egy része volt ez akkoriban. 1950 májusában behívták a megyéhez: vállalna-e magasabb, fontosahb beosztást? Így lett jegyző Fülöpszálláson, majd a tanácsok megalakulása után ugyanott tanácstitkárként dolgozott, egészen 1956- ig. S jött az újabb megbízatás: menjen vissza a fa­lujába. Tanácselnök lett 1956 nyarán, és az is ma­radt, egészen a nyugdíjaztatásáig. „Nehéz volt, naigyon nehéz — emlékezik vissza azokra az időkre —, de megpróbáltam igazságos, mindenkor, megértő lenni. Nagy villongások, feszü­lő ellentétek jellemezték a falu társadalmát. A be­települő felvidéki és a visszaszivárgott helyi né­metek érdeke sokszor nem egyezett. Valamiféle egyensúlyt kellett teremteni, a kölcsönös bizalmat létrehozni, erősíteni. Azokban a napokban ,forró’ volt a kilincsem. Olykor egyetlen nap alatt száz­nál többen jöttek kéréssel, panasszal, ügyes-bajos dolgaikkal. Szó sem volt meghatározott munka­időről. Igyekeztünk a gondokon segíteni. Az egyik ilyen volt, hogy sokaknak kellett a lakás. Egyesek présházban, mások padláson aludtak. Csupán 1957- ben kétszázötven családnak kellett 'helyet csinál­ni. Gondunk volt a parlagterületek hasznosítása is.” m • A szerteágazó visszaemlékezések sorozatát nehéz megszakítani. Aki örökké mások javára tett, cse­lekedett, az szívesen eleveníti fel az egykor-volt napok eseményeit. Am helyszűke miatt ezúttal a továbbiakban csak gyors felsorolásra van lehető­ségünk. Cserjés Sándor, miközben oly hosszú éve­ken át végezte mindennapi tanácselnöki munká­ját, vállalt egyéb megbízatásokat is. A pártban a vezetőség egyik erőssége volt mindenkor, közben járási, majd megyei tanácstag (ma is). A kitüntetéseit — sajnos —, nem sorolhatjuk mind fel. De íme néhány olyan, ami- sokat elárul jogos viselőjéről: Szocialista Munkáért Érdemérem, Munka Érdemrend bronz és ezüst fokozata, Hon­védelmi Emlékérem, Államigazgatás Kiváló Dol­gozója, Tűzrendészet! Érem arany fokozata. • — Mi volt a legnagyobb élménye -hosszú vezetői munkája során? — Hogy a funkciókkal járó gondokat, teendőket össze tudtam egyeztetni a családi élet örömeivel. Yarga Mihály Jól haladnak a vasúti beruházások VIT-pályázat A Moszkvai Rádió Baráti Klubjainak vezetői juttatták el hozzánk annak a pályázat­nak a szövegét, amely a kö­zelgő moszkvai VIT-tel kap­csolatos, és a nyertes a SZPUTNYIK Utazási Iroda vendégeként részt vehet a nagyszabású eseményen! A pályázat egyes kérdéseire adott helyes válaszokért a Moszkvai Rádió a Szovjetunió Polgári Légiforgalmi Minisz­tériuma, a Tengeri-Flottaügyi Minisztérium és a Közleke­désügyi Minisztérium külön­féle díjait osztják ki. A pá­lyázat minden résztvevője emléktárgyat kap! A pályázat kérdései: 1. Hány világifjúsági találkozót rendeztek eddig, és hol tar­tották azokat? 2. Mi a követ­kező moszkvai ifjúsági fesz­tivál jelszava, és On hogyan értelmezi ezt a jelszót? 3. Ha ön részt venne a fesztiválon, milyen problémát vitatna meg társaival az esemény nyílt vitafórumán? A beérkező pályázatokat te­kintélyes zsűri bírálja el, élü­kön Szvetlána Szavickájával, az első női űrhajóssal, aki kétszer járt a világűrben. A pályázók leveleiket a kö­vetkező címre postázzák: CCCP MOSZKVA-RÄDIÖ. Magyar osztály. A borítékra írják rá: „Fesztiválpályázat”. A válaszokat folyamatosan várják, a végső határidő: 1985. március 1. A Moszkvai Rádió magyar adásai a 256-os közép-, illetve a 21, 31, 39 és 41 méteres rö­vidhullámon hallhatók, este 18.30—19 és 21—22 óráig. Rendszeresen foglalkoznak az elmúlt fesztiválok történeté­vel. Jégelhárító rendszer Az 1976 óta működő és a gya­korlatban is kitűnően bevált Ba­ranya megyei folytatásaként jég­elhárító rendszert hoznak létre Bács-Kiskun megyében. Baja, Kiskunhalas térségében és Kalo­csától délre együttesen mintegy 160 ezer hektárt véd majd az e vidéken gyakran pusztító jég­esőktől. Dusnokon működő irá­nyítóközpontjához 18 rakétaki­lövő állomás tartozik majd. Az első, a szeremlei már készen is van, a többit pedig a tavaszra alakítják ki. Az agrometeoroló­giai obszervatóriummal állandó kapcsolatban, levő központ riasz­tása alapján az állomások ólom- jodid-rakétákkál bombázzák a jégképző felhőket. A szétszóró­dó ólomjodid megakadályozza nagyobb jégszemcsék kialakulá­sát. A védelmi rendszer kiépítése 100 millió forintba kerül, de a számítások szerint még ez a nagy összeg is mindössze másfél év alatt megtérül. A rendszer Bács-Kiskun megye legjobb ter­mőföldjeit védi. Az elmúlt háromnegyed évben a MÁV-nak sikerült teljesítenie beruházási terveit, a munkák a terveknek megfelelően haladnak. Az idén 6,45 milliárd forint jut vasúti beruházásokra, 300 millió­val kevesebb, mint tavaly. Ebből az összegből a MÁV elsősorban olyan fejlesztésekre költ, ame­lyek az alaptevékenységet szol­gálják, növelik a biztonságot, emelik az utazás, szállítás szín­vonalát, s javítják a szociális el­látást. Az anyagi eszközök jelen­tős része — mintegy 70 Százalé­ka — a meglevő eszközállomány szintentartását, a selejt pótlását szolgálja, s csak viszonylag kis hányada jut a fejlesztésekre, ka­pacitásbővítésre. Az idei 600 kisebb-nagyobb beruházás jó része már befeje­ződött. Töhb létesítményen az utolsó simításokat végzik. Üte­mesek az építkezések ott is, ahol csak a következő években vár­ható az átadás. A vasút egyik legjelentősebb fejlesztési prog­ramjának megvalósítását a záho­nyi átrakókörzet rekonstrukció­Az állami egészségügyi szolgá­lat igénybevétele miatt felmerült útiköltség mindenkit megillet, azt is, aki semmilyen címen nem ré­szesül társadalombiztosításban, soha sehol nem dolgozott. Az úti­költség megtérítése a társada­lombiztosítási szervek dolga. Csak a területileg illetékes ál­lami egészségügyi szolgálat igény- bevétele céljából felmerült uta­zási költség téríthető meg. Nem fizetik ki a költséget, ha terü­letileg nem illetékes gyógyinté­zetbe megy a beteg, például azért, mert ott dolgozik az or­vos, akivel műttetnd, gyógyke­zeltetni kívánja magát, s akkor sem, ha magánorvosi rendelőbe utazik. Néhány eset kivételével min­den oda-vissza út költségének az 5 forinton felüli összege té­ríthető meg. Például, ha valaki 48 forintért utazik, ebből 43-at kap vissza. A legolcsóbb közlekedési esz­közön, a legrövidebb útra kifi­zetett költség téríthető meg, ha az orvos nem igazolja, hogy in­dokolt a drágább (pl. autóbusz, gyorsvonat) közlekedési eszköz igénybevétele. Ezt a beteg egész­ségi állapota alapján bírálja el az orvos. Fontos tudni, ha egy helység­ben több autóbuszmegálló van, s az egyes megállóktól az utazás céljáig különböző összegű me­netdíjat kell fizetni, csak akkor lehet a távolabbi megállótól fel­merült költséget megtéríteni, ha a menetjegyet csatolják az úti­költség-utalványhoz. Ennék hiá­nyában a lakóhelyén levő utolsó megállótól a menetdíj-tarifában megjelölt összeg téríthető meg. Ha például egy községből 38, 44, 48 forintos menetjeggyel utazhat valaki Kecskemétre, és nem csa­ját az idén is nagy erőkkel foly­tatják. | ­Hamarosan befejeződik a MÁV egyik legjelentősebb beruházása, a Kelenföldi pályaudvar rekonst­rukciója. Az idén 240 millió fo­rintot fordítanak erre a fontos létesítményre. A jelentősebb vasúti beruhá­zások közé tartozik á hálózat villamosítása. Nagy erőkkel dol­goznak a budapest—pécsi vasút­vonalon. Az év végén helyezik üzembe a Sárbogárd—Dombóvár közötti villamosított szakaszt, s a teljes vonal átépítése a jövő év végére fejeződik be. Aszód és Vác között is a terveknek meg­felelően haladnak a villamosítá­si munkálatok, a jövő évi me­netrend-váltásra elkészül a tel­jes szakasz, s ezután a csehszlo­vák határtól a román határig (Budapest elkerülésével) villany­mozdony vontathatja végig a szerelvényeket. A tervezett pályarekonstruk­ciók szintén jól haladnak; az év végéig csaknem 200 kilométeren javítják a pálya minőségét. tolja menetjegyét, annak 38 fo­rintot számolnak el akkor is, ha 48 forintot fizetett ki. * Mentőkkel történő szállítás esetén útiköltség nem fizethető. Ha az orvos javaslatára a beteg mellé kísérő szükséges, annak útiköltségét a betegre vonatkozó szabályok szerint kell megtérí­teni. Ehhez orvosi igazolásra van szükség. Mag kell téríteni az utazási költséget akkor is, ha valaki be­utalás nélkül veszi igénybe az illetékes egészségügyi intéz­ményt, és orvosi ellátása — iga­zoltan — szükséges' volt. Az el­látás nélküli gyógyfürdő igény- bevételével • felmerült útiköltség csak akkor téríthető meg, ha 30 kilométernél nem esik távolabb a gyógyfürdő. Ez a korlátozás nem vonatkozik a gyógyfürdő­kórházba beutalt betegek úti­költségére. A saját közlekedési eszköz igénybevételének költsé­gét ugyanúgy térítik meg, mint­ha az utat közforgalmú közle­kedési eszközzel tették volna meg. Csak az első utazás napjától számított hat hónapon belül be­nyújtott igényeket lehet teljesí­teni. A később ljeadott igény csak a benyújtást megelőző ha­todik hónap első napját követő utakra elégíthető ki. Akinek két- három hónaponként kell valami­lyen kezelésre mennie, az ne vár­ja meg, míg az utolsó kezelést is megkapja, hanem az első megje­lenéstől számított hat hónapon belül Igényelje addigi költségé­nek a megtérítését akkor is. ha az utalványon még van hely több út igazolására. Ilyenkor újabb utalványt kell kérni a beutaló or­vostól a további utak elszámolá­sára. Ádám Leventéné osztályvezető MIT KELL TUDNI? 10. Az útiköltségről

Next

/
Thumbnails
Contents